A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. július 24., vasárnap

A laptopok és egyéb helybéli felvetések kapcsán, jogi szempontból ( - nem csupán az érintetteknek)

Időről-időre és egyre indulatosabban visszaüt az önkormányzati képviselőtestület egyik tagjának, a mai alpolgármesternek a javaslatára az a képviselők általi döntés, melynek értelmében az önkormányzat vagyontárgyát képező laptopokat "felszabadítsák", vagyis eladják., hogy azt (majd/ezzel) megvehessék. Az eladás előzményeként bekért árajánlatok  szerint megállapították, hogy a pár éves hordozható számítógépek értéke pár tízezer forint. A gépeken operációs rendszer, valamint szövegkezelő, levelezési program is volt. Az árajánlat az op-rendszert és a programokra nem tért ki. A gépeket végül szavazti rendjük és módja szerint eladták és felvásárolták, Úgymond bagóért.
A választások után az újonnan felálló testület ekkor azzal szembesült, hogy nem tudnak megfelelőn dolgozni, mert az előző ciklus képviselői a munkájukhoz szükséges eszközöket kiárulta. Így az elsők közt a korábbi és jól bejáratott módszer szerint az ismert vállalkozók által ismét árajánlatot kértek, hogy a két hónappal ezelőtt elavultnak minősített, hordozható személyi számítógépeket pótolják, csúnya szóval visszavásárolják.  Ez a tranzakció az új és a régi operációs vételével összességében 3,2 milliós kiadással járt az amúgy is szűk költségvetésből.
Az ügyben borzolja a kedélyeket, hogy ez a dolog egyáltalán napvilágot látott. Aztán felmerült az is, hogy a korábbi gépekre ugyanazt az Office rendszert vásárolták vissza, ami a korábbikon már meg volt. Szintén gyújtó pont, hogy a számos eladott gép nem maradt (maradhatott vissza) az önkormányzatban , hogy az ott dolgozók munkáját segítse. Nekik ezek az "elhasznált gépek" kincset értek volna. Nem a képviselőknek kellett. bizonyára nekik is megérte ez amolyan gesztusként, vagy ajándékként a ciklus lezárásául. Így összességében több milliós káros lyuk keletkezett az adófizetők által összerakott költségvetésben. A költségvetés feltorlódó hiányát ezeket aztán az SzMSz-ben előírt lakossági tájékoztató fórum megtartása nélkül bevezetett Kommunális adóval javították. Amikor mindez kiderült, akkor az emberek méltatlankodó véleményformálásba kezdtek. A dolog apró pikantériája még, hogy az egészről az önkormányzat ismét elfelejtette a lakosságot tájékoztatni. csupán a kommunális adó bevezetésének szükségességét hangoztatták röviden. A honlapon, az újságban a laptop cserebere és pénzügyi kihatása nem volt közzétéve.Így azóta is csak egy hátsó gondolat foglalkoztatja a hírolvasó, adózó embereket. Mi szükség volt erre az eladásra, és a visszavételre, az új adónemre, és az egészre a sajátos misztikumával, hiszen nem közölték az egészről a választópolgárokat. Az érzelmi hangulatot növeli, hogy ez közvetlenül a választások után, a szinte "régi-friss" képviselőkkel fordult ez elő, akiket pont azért választottak, hogy a korábbi költségvetési hiányos időszak rossz anyagi helyzete változzon, javuljon. Arra azonban senki nem gondolt, hogy a költségvetés javítását a laptopokkal és a kommunális adóval kívánják javítani. Innen nem sok újat tudnék már mondani. Csupán a bejegyzéseket, a megfogalmazott kritikákat bemutatni.

Most sem ennek a névtelen bejegyzésben felvetett kérdésnek szeretnénk megfelelni a laptopok körül kialakult polémia és egyéb ügyek kapcsán.

 
Hűtlen kezelés, vagy ésszerű kockázatvállalás?

Az ésszerűtlen gazdasági, pénzügyi viselkedés mindig jóval a büntetőjog világába tartozó cselekmények elkövetése előtt megkezdődik. Sokszor csak a véletlenen múlik, hogy a kétes magatartás mikor fordul át a büntető tényállás alá tartozó cselekedetté.
Mi tekinthető ésszerű kockázatnak és hol húzódik az ésszerűtlen gazdálkodás határa? Egzakt meghatározás e tekintetben ugyan nem született, s nem is biztos, hogy ez feladata az egyedi ügyekben eljáró hatóságoknak. Néhány igazodási pontot azonban a bíróságok mégis kijelöltek, s ezekből mára valamiféle zsinórmérték is körvonalazhatónak látszik. A büntetőjog messze nem fedi le az ésszerűtlen kockázatok teljes skáláját, csak a rizikók és spekulációk azon része tartozik hatókörébe, amelyeknél a társadalomra veszélyesség már megkívánja az ultima ratio alkalmazását.

Mit mond a törvény?
Btk. 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. * (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. * (3) A büntetés bűntett miatt * a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, * b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, * c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, * d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

Vagyoni hátárny
A hűtlen és a hanyag kezelés törvényi tényállásában szereplő vagyoni hátrány fogalma magában foglalja a vagyonban okozott káron kívül az elmaradt vagyoni előnyt is.

Vagyoncsökkenés
A ténylegesen bekövetkezett kár, a vagyon effektív csökkenésének megállapítása viszonylag egyszerű feladat. E tekintetben leginkább az összegszerűség megállapítása jelent gondot a gyakorlatban.

Gazdasági szükséghelyzet
A bűncselekmények motívuma körében gyakorta szokás gazdasági szükséghelyzetre hivatkozni. Ez azonban nem mentesíthet senkit az alól, hogy a versenyben maradás érdekében is csak átgondolt beruházásokat kezdjen, és csak olyan fejlesztésekbe fogjon, amelyeknek megvan a gazdasági realitása.

Hűtlen (és hanyag) kezelés bizonyítása

Szomorú magyarországi közállapotaink1 egyik jellemzője, hogy szinte nem múlik el nap anélkül, hogy a különböző újságok, hírműsorok bűnügyi tudósításaiban ne szerepeljen egy vagy akár több, nagy felháborodást kiváltó bűncselekmény. Ezek egyre többször nem a média hagyományos érdeklődésére számot tartó és a társadalom érzelmeit sokszor jogosan felkorbácsoló élet és testi épség vagy éppen nemi erkölcs elleni bűncselekmények, hanem jellemzően (de nem kizárólagosan) állami, önkormányzati cégekhez köthető, azok működési körében felmerülő vagyon elleni bűncselekmények, általában sikkasztás vagy hűtlen kezelés gyanúja miatt indult büntető eljárások.

Ezen nyomozásokat természetesen nem azért kell fokozott figyelemmel kezelnie a bűnüldöző hatóságoknak, mert nagy médiaérdeklődést váltanak ki, hanem mert a bűncselekmények tárgyi súlya és így társadalomra veszélyességük is kiemelkedő, és bizonyításuk a legtöbb esetben rendkívül nehéz.
A sokszor kollektív döntések eredményeképpen bekövetkező vagyonvesztés miatt, szinte minden esetben polgári és gazdasági jogi szerződések, megállapodások, nyilatkozatok stb. formai és tartalmi vizsgálatát, a gazdasági környezet elemzését is igénylő, a tényállást megállapító nyomozati munka rendkívül időigényes, arról nem is beszélve, hogy olyan szakképzett nyomozók, vizsgálók közreműködését kívánja meg, akikből egyre kevesebb van a magyar nyomozó hatóságoknál. Ugyanakkor a fentebb említett médiaérdeklődés mellett egy szakszerűtlenül lefolytatott nyomozás – különösen akkor, ha abban korábban személyi szabadságot korlátozó, vagy vagyoni jogot érintő kényszerintézkedéseket is foganatosítottak – eredményeképpen keletkezett nyomozást megszüntető határozat vagy felmentő ítélet rendkívüli módon rombolhatja az igazságszolgáltatás egyébként is megtépázott tekintélyét és megalapozhat egy, a gyanúsított részére eredményes kártérítési eljárást.2
Másfelől a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak arról sem szabad sohasem megfeledkezni-ük, hogy egy rosszindulatú, valótlan feljelentés nyomán alaptalanul elrendelt, szakszerűtlenül lefolytatott, akár évekig elhúzódó eljárás emberi életeket tehet tönkre, addig ilyen-olyan eredménnyel, de működő cégeket sodorhat a tönk szélére, vagy éppen a felszámolási eljárásba.
Éppen ezért rendkívül fontos – ahogy egyébként bármely bűncselekmény gyanúja miatt el-rendelt eljárásban – a szakszerű, tervezett nyomozati munka, a törvényi tényállás minden elemére kiterjedő bizonyítás, a bizonyítási problémákkal általánosan tisztában lévő és arra előzetesen felkészülő vizsgálat. Összefoglalva ezt az egyes bűncselekmények kinyomozásának speciális kérdéseivel foglalkozó kriminálmetodikának nevezzük, jelen írás tehát kísérlet a hűtlen kezelés bűncselekményének kriminálmetodikai elemzésére, amelyre tudomásom szerint eddig még nem került sor. Ezt elsősorban az állami, önkormányzati cégekhez köthető bűncselekmények kapcsán igyekszik bemutatni, de szándéka szerint az egyéb cégeknél, gazdasági társaságoknál elkövetett hűtlen kezelés nyomozásához is próbál segítséget nyújtani.
Az állami, önkormányzati cégekhez köthető közpénzekkel kapcsolatos bűncselekmények két nagy (leegyszerűsített) típusa különböztethető meg: az egyik, amikor a vásárolt szolgáltatások ára aránytalanul magas, és a megbízásért a döntést elősegítő önkormányzati képviselő vagy szakember "hálapénzt" kap vissza a szolgáltatótól, a másik, amikor az önkormányzat tulajdonában lévő dolog, rendszerint ingatlan értékét aránytalanul alacsonyra becsülik, és az ily módon keletkezett vásárlói megtakarításból kap valaki részesedést. A két nagy típusban közös a korrupció, és az, hogy a közpénzek érdemtelen módon magánzsebekbe vándorolnak, miközben az önkormányzat vagyona csökken. A piaci árnál jóval magasabb áron történő vásárlás, illetve a piaci árnál jóval alacsonyabb áron történő eladás bizonyítása azonban – különösen egyedi tranzakciók esetén – utólag, a korrupciós cselekmény (vesztegetés) bizonyítottsága nélkül szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy a médiában is nagy nyilvánosságot kapó, önkormányzatokhoz kapcsolódó hűtlen kezelés miatt indult eljárásokban3 más bűncselekmények mellett, vesztegetés gyanúja miatt is vizsgálódnak.

Vállalkozó kinéz magának egy ingatlant, amelynek megvásárlása érdekében bejelentkezik az önkormányzathoz és megjelöli, mennyit tudna az ingatlanért fizetni. Az önkormányzat gazdasági (vagyonértékesítési stb.) bizottsága, ill. annak elnöke a vonatkozó szabályok szerint értékbecslőt bíz meg a kérdéses ingatlan értékének a megállapítása végett, azonban a korrupt értékbecslő a valós értéknél jóval kisebb, de a vállalkozó által megjelölt értéknél magasabb értéket határoz meg. A szintén korrupt önkormányzati képviselő(k) megbíznak egy stróman (jellemzően offshore) céget, hogy tegyen vételi ajánlatot az értékbecslő által meghatározott (töredék) áron az ingatlanra, majd ilyen-olyan módszerekkel ráveszik az önkormányzat képviselőtestületét, hogy az hagyja jóvá az adásvételt az önkormányzat és a stróman cég között. A vállalkozó (a valódi befektető) ezek után megvásárolja a stróman céget, és ezzel megszerzi az ingatlant.4

Látható, hogy a fenti tényállásban leírt hűtlen kezelés megállapítását több lehetséges korrupciós szál is megnehezíti (vállalkozó-önkormányzat, vállalkozó-értékbecslő, önkormányzat-értékbecslő, önkormányzat-stróman cég, vállalkozó-stróman cég), ezek „kibontása” nélkül csak annyi szögezhető le, hogy az önkormányzat x összegért eladott egy kezelésében lévő ingatlant. Azt megállapítani, hogy annak vételára a hűtlen kezelést megvalósító módon alacsony volt, figyelemmel a vagyontárgy természetére önmagában rendkívül nehéz. Ennek az a fő oka, hogy az ingatlanok piaci árképzése köztudomásúan nagy különbségeket tesz lehetővé, egy önkormányzati ingatlan értékét pedig olyan tényezők is befolyásolhatják (az épület tény-leges fizikai jellemzőin, ill. állapotán kívül), mint pl. annak lakott vagy lakatlan állapota, az esetleges bérlők elhelyezésének kötelezettsége, felújítási kötelezettség megléte (műemlék esetén), a rendezési tervben történő szerepeltetésének mikéntje stb.5
Akármilyen furcsa, de nyomozástaktikai szempontból tehát ezeket az eljárásokat úgy érdemes indítani, a verziókat felállítani és a nyomozási tervet elkészíteni, hogy az ügyben nem csak hűtlen kezelés, de vesztegetés is történt.

A Btk. 319.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést kö-vet el.
 
A magyar büntetőjogi kommentárok6a hűtlen kezelés bűncselekményét nem tárgyalják túl bőbeszédűen, a hivatkozott kötet pl. összesen két oldalt ír róla, amelynek elsősorban az lehet az oka, hogy kevés olyan újabb eseti döntés van, amely alapján a cselekmény gyakorlati meg-ítélését befolyásoló körülményről lehet értekezni.7 Különösen vonatkozik ez az állami, ön-kormányzati vagyon kezelése körében elkövetett bűncselekményekre, pedig itt a vagyoni hátrány akár a milliárdos nagyságrendet is elérheti.
 
A törvényi tényállás elemzése kapcsán leszögezhető, hogy a cselekmény tárgya csak az idegen vagyon lehet, „ami a polgári jog szabályai szerint egy konkrét természetes vagy jogi személy vagyoni jogainak az összessége, függetlenül attól, hogy az dologi formában jelenik-e meg, avagy jogviszonyok formájában. Ebből következően felöleli az ingó és az ingatlan dolgok mellett a különböző vagyoni jogokat is.”8 Felmerül a kérdés, hogy pl. az önkormányzati képviselő idegen vagyont kezel-e, amikor az önkormányzati vagyon kezelése körébe tartozó kérdésben szavaz, mert ettől függ, hogy a bűncselekmény elkövetésével egyáltalán meggyanúsítható-e. Akik ezt vitatják, körülbelül az alábbi gondolatmenetre hivatkoznak: az önkormányzati törvény9 így határozza meg az önkormányzat fogalmát:

9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

A képviselők nem az önkormányzatot képviselik, hanem a választókat, nekik tartoznak politi-kai felelősséggel. Az önkormányzati képviselő testület az önkormányzat maga. A polgármes-ter képviseli a képviselő-testületet. Ha a képviselő-testület maga az önkormányzat, mint meg-testesült jogi személy (a közvélekedés szerint), akkor kérdéses, hogy az önkormányzati va-gyon egyáltalán "idegen” vagyonként értelmezhető-e. Az önkormányzati törvény 1. §-a ugyanis világosan kimondja:

1. § (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:
…b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik,…
 
Ilyen értelemben nem idegen, hanem saját vagyonról van szó. Az önkormányzati testület tehát nem idegen, hanem saját vagyonról dönt, a saját vagyon fölötti rendelkezés pedig aligha merítheti ki a hűtlen vagy hanyag kezelés tényállását.

Ez a gondolatmenet azért hibás, mert a képviselőtestületet azonosítja az önkormányzattal magával, mint jogi személlyel. Az Ötv. azonban csak az önkormányzatoknak biztosítja a jogi személyiséget, míg az önkormányzati feladat- és hatásköröket a képviselőtestületre bízza. „A helyi önkormányzás joga a település választópolgárainak közösségét illeti meg. Ebből eredően a jogi személyiség az önkormányzatot illeti. A Ptk. szabályai szerint a jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Egyértelművé tette a bírói gyakorlat is, hogy a képviselőtestület nem jogi személy, nincs perbeli jogké-pessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt (BH1995. 657.).”10

A fentiek alapján tehát az önkormányzati képviselő a képviselő testület tagjaként nem saját, hanem idegen vagyont kezel, ebből következően pedig, ha annak egyéb feltételei is fennállnak a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatti felelősségre vonásának nincs akadálya. Az önkormányzati vagyon kezelése körében leadott szavazata miatt, ha annak le-adása során a vagyon kezelésére vonatkozó kötelességét megszegte, tudata átfogta, hogy döntésével akár kárt is okozhat, úgy büntetőjogi felelősséggel tartozik, még akkor is, ha a tényleges döntés képviselőtestületi határozatban manifesztálódik. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy a képviselőtestület tagja a vagyon kezelése körében leadott, később rossznak bizonyuló, utólag kifogásolható (mert vagyonvesztéssel járó) „igen” szavazata miatt automatikusan gyanúsítottá váljon.A személyre szóló, megalapozott gyanú megállapítása ezen eljárások legnehezebb feladata, amelyet minden esetben körültekintő és alapos nyomozásnak kell meg-előznie.

Ennek első lépése mindig a jogszabályi környezet feltérképezése, a vonatkozó törvények, ren-deletek, egyéb az ügyre vonatkozó jogi normák megismerése, tanulmányozása. Állami, ön-kormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a legfonto-sabb jogszabályok a következők:
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.
1991. évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról.
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról.
2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról.
217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről
249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvveze-tési kötelezettségének sajátosságairól.
254/2007. (X. 4) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról.

Az ún. „háttérjogszabályok” ismeretének fontosságát a hűtlen kezelés mellett a hanyag kezelés, mint kapcsolódó bűncselekmény megítélésénél is meg kell említenünk (kihangsúlyozva azonban azt, hogy a Btk. 320.§-ban szabályozott hanyag kezelés nem a hűtlen kezelés gondatlan változata). A hanyag kezelés törvényi tényállása ugyan valóban a gondatlan elkövetést szankcionálja, de csak akkor, ha az idegen vagyon kezelése kifejezetten törvényen alapul.11 Abból, hogy a törvény a hanyag kezelés esetében - szemben a hűtlen kezeléssel - a "törvényen alapuló" vagyonkezelői vagy felügyeleti kötelezettség megszegését szankcionálja, logikusan az következik, hogy ez a vétség nem valósulhat meg olyan kötelezettségek sérelmével, amelyeket nem törvény, hanem alacsonyabb rendű jogszabály vagy bármely más természetű norma ír elő. A hanyag kezelés törvényi tényállása szóban levő elemének megvalósulásához nem elegendőek bármely törvényben megfogalmazott általános, elvi jellegű előírások, meghatározások (erre példa a régi Gt.29.§-a (1) bekezdése, mely szerint "a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni".)
A fentiek a hanyag kezelés, mint bűncselekmény megállapíthatóságát rendkívüli módon meg-nehezítik, álláspontom szerint lehetetlenné teszik, mert mind a vagyonra, mind a kezelő vagy felügyelő jogállására, kötelmeire nézve törvényi előírás szükséges; ezt alacsonyabb rendű jogszabály nem pótolhatja.12
A jogszabályi környezet feltérképezése a fentebb említett jogszabályokon túl, ki kell, hogy terjedjen az önkormányzati normaalkotásra is, mely formája szerint rendelet és határozat lehet. A vizsgálat során különösen a Szervezeti és Működési Szabályzatra, az Ellenőrzési Szabályzatra, az önkormányzati vagyon kezelésére vonatkozó rendeletre és a pénzkezeléssel kapcsolatos szabályozásra, ingatlanok esetén a rendezési tervre kell koncentrálni, továbbá az ön-kormányzati vagyonkezelő cég alapító okiratára és belső szabályozására. Mivel az önkormányzati vagyonkezelés ellenőrzése hatályos jogszabályaink szerint az Állami Számvevőszék feladata, (kizárólagos hatásköre), így amennyiben a cselekménnyel érintett időszakban az adott önkormányzatnál volt ÁSZ vizsgálat, az arról készült írásos jelentést is indokolt beszerezni.13
Az önkormányzati döntéshozatalnak és az azt megelőző előterjesztési folyamatnak az önkormányzatokról szóló törvényben pontosan meghatározott szabályai, az SZMSZ-ben pedig ezen felül még többnyire kidolgozott felelősségrendszere is van. Így pl. az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését érintő ügyben kiemelt szerepe van a pénzügyi bizottságnak. Az Ötv. 92.§. (13) bekezdése szerint:
"A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél... figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat."
A döntéshozatali és ellenőrzési mechanizmus megismerése az előterjesztéstől a képviselőtestületi döntésig, az erre vonatkozó dokumentumok beszerzése, az abban résztvevők tanúként történő kihallgatása, a rájuk vonatkozó szabályozás összehasonlítása valós tevékenységükkel, hasznos információkkal láthatja el az eljáró hatóságokat az individualizált felelősség megállapításának megkísérlése során.14

A bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelesség megszegése. Azt azon-ban, hogy mi tekinthető ilyen magatartásnak a törvényi tényállás nem tartalmazza, ezért annak megítélése, hogy az adott magatartás beleillik-e ebbe a körbe általában nem is olyan egyszerű. A vagyonkezelési kötelezettség általánosan megfogalmazható fő tartalmi elemeit a polgári törvénykönyvnek a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályozása (Ptk. 475.§ - 487.§) alap-ján az alábbiakban határozhatjuk meg:
- a vagyon őrzése,
- a vagyon állagának a megóvása,
- a vagyon gyarapítása,
- a kárelhárítás,
- a beosztottak, egyéb vagyonkezelők irányítása,
- a tulajdonos, megbízó tájékoztatása, utasításainak a betartása,
- a tulajdonos, megbízó figyelmeztetése az ésszerűtlen, szakszerűtlen utasításaira,
- a tulajdonos, megbízó beleegyezése nélkül más személyek közreműködésének az igénybevétele,
- a tulajdonos, megbízó érdekeinek megfelelő intézkedések megtétele.
*
1 A cikk 2010 tavaszán íródott.
2 Ami különösen akkor bosszantó, ha a hatóság eljáró tagja egyébként meg van győződve a terhelt bűnösségé-ről…
3 pl. Terézvárosi, Erzsébetvárosi ingatlan panamák.
4 Természetesen ez is csak egy leegyszerűsített tényállás…
5 Kilényi Géza az önkormányzati ingatlanok értékesítése kapcsán kijelenti, „súlyos tévedés áldozata, aki úgy véli, hogy az erre vonatkozó döntés csak akkor jó, ha az önkormányzat a lehető legmagasabb összegű vételárhoz jut.” http://hvg.hu/itthon/20090215_terezvaros_kepviselok_felelosseg

 6 Pl. Dr. Belovics - Dr. Molnár – Dr. Sinku: Büntetőjog. Különös Rész.(Nyolcadik, átdolgozott kiadás). HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2009
7 Ez a közeli jövőben valószínűleg meg fog változni.
8 Dr. Belovics - Dr. Molnár – Dr. Sinku: id. mű 739. old.
91990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.)
10 CompLex Jogtár Plusz kommentárja az Ötv. 9.§-hoz. 
11 A 4/2003. Büntető jogegységi határozat szerint „ a Btk. 320.§-a (1) bekezdésében meghatározott hanyag kezelés vétsége akkor állapítható meg, ha - a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett - az idegen vagyon kezelésére, vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg.
12 A jogegységi határozat elfogadása óta hanyag kezelés miatt indult eljárásban csak felmentő ítéletről van tudomásom.
13 Ezek az ÁSZ vagy az önkormányzatok honlapjáról általában letölthetők.
14 A döntéshozatali és ellenőrzési mechanizmus megismerésének természetesen az olyan nyomozásokban is nagy szerepe van, amelyek nem állami vagy önkormányzati, hanem egyéb cégekhez köthetők.
*
Felhasznált irodalom: Cégvezetés, valamint
Dr Ibolya Tibor munkájából kivonatolva
(Megjelent a Rendészeti Szemle 2010. évi 10. számában)

16 megjegyzés:

  1. Egy kis közmunka rájuk és a városra is ráférne.

    VálaszTörlés
  2. tegyen valaki feljelentést!!!

    Fo-lak Te tettél adatlopás miatt, mi lett az eredménye?

    VálaszTörlés
  3. Még egyszer nyomatékosan felhívom 20:27 figyelmét: más nevével visszaélni finoman szólva nem úriemberhez méltó!

    VálaszTörlés
  4. Figyelj folak. Értékelem a leírtakat, de mit ér az egész, ha nem jelenti fel végre ezt a büdös bagázst valaki? Jogászkodsz itt már hónapok óta, de mi a f.sz történik? semmi! Kezd ez az egész teljesen hiteltelenné válni.

    VálaszTörlés
  5. A dolgok mennek a maguk útján. Az Mszp viselt dolgai után most nyomoznak. Mégis ezt tapasztalni itt helyben és most. Mit mondhatunk még? Majd az idő mindent megold. Ha van cselekmény, akkor van idő is. Nem én válok hiteltelenné ezáltal. Én ennyit tudtam hozzátenni. Látod, a jogászok is nehézkesek. Már az is előrelépés, ha még egyszer nem teszik meg.

    VálaszTörlés
  6. /Az igazi/ Beteg elme!

    VálaszTörlés
  7. Amarna mi ebben a betegség? A kleptománia?

    VálaszTörlés
  8. Könyörgöm jelentsük fel! (Valahol Európában "könyörgöm akasszuk fel" után szabadon.)

    VálaszTörlés
  9. Amarna lelkem, végigolvastad és értelmezted? A beteg jogászok mit ki nem találnak igaz?
    A végén meg elítélik a csapattársam.

    VálaszTörlés
  10. Új idők jönnek, új világ. Fontos, hogy rend legyen, fegyelem, hatékonyság. És legalább ilyen fontos, hogy a néplélek ellenébe ne akarjanak mindent erőből megoldani.Jó lenne, ha végre hatalom és nép egymásra találna. Pontosabban felfedeznék hogy az itt élő a nép.

    VálaszTörlés
  11. T.amarna! Az a véleményem, hogy ön fizetett provokátor. Időnként megjelenik és hol ide hol oda fúj. Nem szükséges az indulatok mesterséges gerjesztése. Ami az úriemberi viselkedést illeti, mondja el ezt azoknak a T. képviselőknek is akik hazavitték a számítógépeket. Az sem volt egy úriemberi cselekedet.

    VálaszTörlés
  12. Loptok, tolvajok?
    Majd csak lesz valami. Egyszer talán.
    Igaz, amarna?

    VálaszTörlés
  13. Úgy látszik meg sem hallja a kritikát, pedig gondolom olvassa a kommenteket. Vajon mit gondolhat a beteg agyával ?

    VálaszTörlés
  14. Nem vagyok beteg kikérem magamnak. A laptopot, pedig törvényesen vásároltam meg. Húszezret ért, nem többet. Más is benne volt a buliban, nem csak én. Miért én vigyem el a balhét?

    VálaszTörlés
  15. Igenis az vagy, higgadj le.

    VálaszTörlés
  16. Miért ír mindenki névtelen hozzászólást!!!??? :)
    Nem demokrácia van és szabad vélemény nyilvánítás??? még Ócsán is!!
    Üdv: Varga Károly

    VálaszTörlés