A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2010. november 30., kedd

Ahogy én látom (Ócsa szociográfiája 2010)

Már csak a szabadságom alatt, és a nagyszüleimhez jövök. Elvitt a kilátástalanság. Látom, most is nagyon sokan készülnek el. Meglepően sok ház kínálja magát eladón. Bámulom a mai "város"-t, rácsodálkozva egy épületre, egy-egy utcaképre. Ilyenkor önkéntelenül is kattan az ember agya, ismerős képekre azonnal ráhúzza az odavonatkozó emlékeket. Ja-ja, tíz-húsz év távlatából általában már csak a vizuális emlékek maradnak meg. Ahogy körbeszkennelem ezt az apró teret, minden sarokhoz tudok valami eseményt társítani. Pont ott álltunk, pont úgy, pont az a ház, pont így nézett ki. Pont, pont, pont. Itt semmi sem változott.

Húsz éve szerettem bele ebbe a tájba, meg abba a néhány faluba, ami itt nőtt ki a síkból. Ha csak tehetem, jövök, és bár néha hálátlan unoka módjára hanyagolom „nagyit”, azért nyaralni mindig ide esz a fene. Olyan meglátni a tájat, mint egy strapás hét péntekén beesni a lakásba. Lerúgod a cipőd, elterülsz a szőnyegen, szól a zene, kezedben ital. Minden a helyére kerül, otthon vagy. A falusi környezet, kunság kapuja, a lélek nappalija. Kandallóval. És bár szülőföldem már több kilométerre van innen, mégis hazajövök ide, ha belépek, lerúgom a cipőm.

Tényleg semmi. A díszburkolaton és templom vakolatán kívül, centire ugyanaz, mint 1990-ben. Dráma. Két évtized alatt nem épült és nem szépült semmi. (Jó, eltolták a grundot, a pályát, a régi iskolát, a pékséget és a többi, cserébe kaptuk a tájba a múltit.) Ami volt, azt is sikeresen hazavágták nagyjaink. Régen legalább egy-két tábor hozott valami életet a faluba, de mára a vezetőknek a beporosodott agyú, rövidlátó hülyéknek ezt is sikerült leépíteniük. Az idevezető út göröngyösebb, mint régen. Szemetet hord a szél az árok mentén, és a rövid szoknyás kurva mellett esernyő van a fölbeszúrva, jelölve a strázsát. Van hozzá egy sehova nem vezető körforgalom, ami csak a stricik parkolójául és megfigyelő, kiinduló, vagy éppen találkahelyéül szolgál. Van aki dévédét néz az autóban, más a napi bevételre vár. Az egyik kiszáll, az út mellé vizel. Majd vissza a kocsiba, elindul, kidobja a csikket, egy kört járőröz, megnézi hogy ki ment el, és honnan jön a pénz. Némelyik posztos prostinál megáll, feltartja a forgalmat. Valaki hirtelen kitérni kényszerül. A mögötte érkező erősen fékez, megcsúszik. A záróvonalon át kell kerülni pénzbehajtót és az alkudozót. Ez balesetveszélyes volt. Még sem mer dudálni senki. A körforgalom, a záróvonal és a KRESZ nem játszik. Rendőr persze sehol. Olyan ez, mint a senki földje. Aztán az egyik kocsival egy csoport bejön a városba. Megállnak a kocsmánál, betérnek. Nem emelnek szót ellenük. Még ismerik is őket. Erre hallom, hogy van itt két szuper rendőr, akiket állítólag a nyolckerből selejteztek le. Aztán láttam is egy maszek rendszámos öreg kockaladát rendőrségi kocsinak álcázva. Volt rajta villogó szabálytalanul meg egy rendőrségi embléma. Mondták, hogy ő a Tamás. A másik, az Attila. Ő is itt lakik, saját autóval jár. Azon is szabálytalanul van kint a kék fény, hogy lássuk ki, és mi itt a törvény. Valakik pont bratyiznak vele, ők imádják. Mások meg panaszolják. Kifogásolják, hogy a normatívából támogatják őket, de a munkájukat nem végzik rendesen. A környékbeli kurvák, és futtatók okán sokan kivannak rájuk, hiszen nincsenek visszaszorítva. Nincs jó vélemény. Mások szerint sem végeznek érdemi munkát, nincs látható eredmény. A kétes megítéléshez sok felszín alatt húzódó ügy társul. Erről időnként az interneten felbukkan némi infó, aztán újra csönd. Marad minden a régiben. Olyan mintha két életet élne a hely. Van a nyilvánosság előtti és van a külcsín alatti gazdasági világ. Különben kurvára nem tesznek semmit. Este a kocsmában vagy tízen-húszan voltak, egytől-egyig helyiek. A sarki tébolydából kiszűrődik a zene. Néha feltűnik pár strici. A Randevúban kétes alak eteti a gépet, a másik mellette áll, statisztál. Az utca félhomályba burkolódzik. Nyirkos este van. Fázósan hazatalálni. Járdát nem lelek, az út tele pocsolyákkal fedett kátyúkkal. Olyan az aszfalt, mint az ementáli. Az egyik háznál a sötétben az út gödrébe szórják a hamut. Lopva töltik, javítják az utat. Az egyik ilyen lyuknál hazafelé még nekem csapódik egy vakegér biciklis. Eldől. Nem lát. Olyan, mint a jövőkép. Sötét, és láthatatlan. Esőben nem szabad sétálni, vagy körbenézni. Locspocs minden. A házak kéményéből a füst leül az útközbeni párás levegőben. Ismét divat a hagyományos fűtés, a szemétégetés. Az elszállítás, vagy a tisztább gáz, az áram használata drága. Elhanyagolt, kihalt a település. Hiába a 21 század, a múltinacionális környezet, nem látszik a korszerűség. Csupán meghittsége, falusi környezete, szépsége kopott és változott. Ezzel nem lett kedveltebb és élhetőbb a hely. Nappal jobban látszik a leromlott állapot, a szürkeség. Tombol a hétvége, és egyetlen turistabuszt sem láttam. Pénteken délután még a Tourinfó irodán a két hölgy az unalmas zárást várta. Állítólag nyáron még egy nyugdíjas csoport megnézte a templomot, nyaltak egy fagyit a sarki cukiban, visszaszálltak és tovamentek. 20-40 percet voltak talán itt. Néha jön pár iskolai csoport, a közelből. Ennyi. A tomboló nyár közepén sem látni egyetlen külföldit, vagy számos hazait. Nincs rendszeres látogatottság. Nincs szervezett turizmus. (Most az év végével zárul egy turizmus fejlesztéssel foglalkozó pályázat. A kiírásra nem jelentkeztek, mert egyszer, korábban sikertelenek voltak. Most mikor felhívták erre a figyelmet, akkora pedig már lecsúsztak. Új koncepció nincs. A régiben gondolkodnak. Szálláshelyteremtés szóba sem jön.) Szálloda, motel is csak a szomszédos községekben van, hiába kisebb ott a népesség. Itt forgalom is alig. Csupán néhány nehéz teherautó dübörög át a város főutcáján a tiltás ellenére. Nem foglalkozik vele senki. A rendőr nem szirénázik. A jó út nem ide vezet. Már a korábbi körfogalomnál, az utolsó kurtizán után Alsónémedire, a régi ötös felé kanyarodva statikailag véget ér a közlekedés. Alvó település lett a városból. Az autópálya ide nem hozott lendületet. Mint nézem, más buszjáratok arra közlekednek, gyorsabb és jobb útvonalon, a pályán. Innen egyetlen ilyen gyorsjárat nem indul a főváros felé. Az 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be”. Az ingázók ma mégis a bejutásra és a visszaútra panaszkodnak. A vasútállomás mellet bódésor, italozókkal. Pont most mondják be, hogy a vonat 35 percet késik. A szomszédos új piac mellől elvitték a hulladékgyűjtőket. A volt régire meg a szemetet hordják az ismeretlenek. A település melletti szántókat, erdőszéleket a kóbor kutyák és a kihordott illegális hulladékok övezik. Sorsára hagyott hanyatló városkép tárult elém. Elszomorító. Ez látlelet a fővárostól 30 km-re déli irányba.

Aszongya a Wikipédia, hogy Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. Műemlék a „református templom. 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. - Mindez kit érdekel, ha nincs élet, nem jön az idegen, nincs forgalom, nincs bevétel, nincs kereslet és látogatottság. A számos helyi egyesület alig hallatja hangját. Marad a kilátástalanság és a helybéliek adóztatása, hogy az új városvezetés a legjobban érezze magát, s az új laptopokon színesebben láthassa az itt elhaló világot.

Segítségnyújtás, adománygyűjtés

A Falu Tamás Könyvtár az ismert könyvgyűjtési akció keretében segítséget szeretne nyújtani az iszapkatasztrófa áldozatainak. A könyvtár vezetője Kolontár községnek könyvadományokat állított össze a rendelkezésére álló nagyrészt adományokból. Ezt azonban szeretné kiegészíteni és bővíteni, hogy ne csak olvasnivalóval segítsük a károsultakat. Ezért kérjük, hogy akinek felesleges, ruhaneműje, zenei felvétele, CD-je, vagy DVD-je van, netán olyan régi nem használt műszaki cikkel rendelkezik, amit nélkülözni tud, és szívesen felajánlana, akkor azt a könyvtárban jó szívvel fogadják. Minden apróságot szívesen vesznek, mert az ottaniaknak mindenük elpusztult. Az elvesztett értékeiket csak a felajánlottakkal tudják pótolni, hiszen egy élet munkáját, és termékét nem lehet egyszerre és teljességgel viszonozni. A használt, és nélkülözhető tárgyak, eszközök bizonyára jól jönnek a rászorulóknak. Ezért a gyűjtés.
A felkérés pedig azért, mert eddig más településekhez hasonlóan Ócsa még szervezettebben nem nyújtott segítséget a károsultaknak.

A könyvtárunk segítő szándéka önmagában azonban kevés.
Ezért kérjük azokat akik segítséget, felajánlást tudnak tenni, hogy a felkínált dolgokkal a Falu Tamás könyvtárt keressék meg. Nyitvatartási időben az adományokat jó szívvel fogadják.

*

2010. november 29., hétfő

Az események margórája.

Tegnap nyirkos hideg volt, fújt a szél. Mégis szép számmal gyülekeztek az emberek a letarolt telken a Bajcsy sarkán, hogy tiszteletüket tegyék egy nemes kezdeményezés kapcsán.

Kettős keresztet állítottak helyi összefogásból az öreg templom alatti üres telken. Ócsán ilyen esemény még nem volt.
A keresztet Hegedüs Lórántot helyettesítő református lelkész áldotta meg és szentelte fel advent napján.
Elsőként Dr Ács László, a Mádencia Egyesület képviseletében mondott lendületes és mélyreható beszédet. Kiemelte helyünket és méltóságunkat, önbecsülésünket, tartásunkat a nehéz időkben és a jelen Európájában, a globális világgazdaság terhének ismérve mellett. Mint hangoztatta, a kereszt nem csak üzenet, nem csupán jelkép. Ez a kezdett, és a vég. Maga a megváltás, az oltalom, egy közösség meghatározó szimbólum.
Az ócsai kettős kereszt mostantól ott áll, szemben az önkormányzattal.
A felszólalókat a megjelentek tapssal köszöntötték.
Magyar Péter az őszi választások polgármester-jelöltje köszönetét fejezte ki a megjelenteknek, majd átfogón ismertette Ócsa történelmét a keresztállításig.
A sötétedésbe nyúló esemény a megjelentek mécses gyújtásával zárult.

Jó volt látni, hogy a felnőttek mellett gyerekek, és az ifjabb nemzedék is ott volt az eseményen, hiába volt rossz idő.
Szintén szimpatikus volt, hogy az esemény megmozgatta, kihozta az embereket a térre.
Különösen fontos ez abban a kiégett, közönyös légkörben, mely ma körülöleli a társadalmat, hiszen ha körbenézünk, vagy visszatekintünk, akkor mást sem látunk, mint hogy hitetlenek és közönyösek vagyunk, senkit nem érdekel semmi. Az önkormányzati eseményekre, akkor se igen mozdulnak, ha a sorsunk függ tőle, vagy ha fűtött helyen van tartva. Mint a közelmúlt példázza, ez kétszer is beigazolódott. Elsőként a helyhatósági választások alkalmával, hiszen kimondottan alacsony volt a részvétel, majd most a közmeghallgatáskor. Ez a két esemény úgy sem mozgatja meg a várost, hogy közben a saját sorsukról és a jövőben fizetendő adójukról kellett véleményt nyilvánítani.
Így különösen értékes az abbéli összefogás, mely a keresztállítás mementóján létrejött.

Köszönet érte a szervezőknek.
*

2010. november 27., szombat

Meghívó

A Jobbik Magyarországért Mozgalom ebben az évben is folytatja adventi keresztállítási misszióját. A keresztállítással a karácsony valódi értelmére hívják fel a figyelmet.

A "kereszténység első számú jelképének forgalmas közterületekre helyezése azért is indokolt, mert nem engedjük a keresztet a templomokba zárni, mindennapjaink része kell legyen a kereszténység eszmeisége"- mondta sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Jobbik alelnöke. Ezért szeretnénk az alkotmányba is beemelni a kereszténység eszmeiségét "meglehetősen komoly súllyal".
Az idén már több mint ötven helyen állítanak keresztet, a legtöbb helyen kettős keresztet.

Holnap ünnepi kettős keresztállítás lesz Ócsán, Miskolcon és Kaposváron.
A helyi rendezvény 14:30-kor kezdődik.
*
Tartsunk együtt, mutassuk meg magunkat.
*

Leesett az első hó, téli viszonyok

Budapesten pénteken este az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésének megfelelően 11 óra körül változó intenzitással, sokszor rendkívül erős havazás kezdődött; a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) folyamatosan takarítja az utakat, hajnalban a közösségi közlekedés elindult – közölte a társaság szombaton hajnalban az MTI-vel.

A társaság arra kéri a járművezetőket, hogy fokozott figyelemmel, körültekintően vezessenek.

Az éjszaka folyamán elérte Pest megye déli részét is a havazás. A kora reggeli órákban gyengén esik a hó Táborfalva, Örkény és Hernád településeken.

Kérik a magánház tulajdonosokat, a társasházak üzemeltetőit, hogy az ingatlanjaikhoz tartozó járdákat tisztítsák meg a hótól és síkosságmentesítsék a gyalogos balesetek elkerülése érdekében, de a havat ne az úttestre tolják.


Ócsán különös körültekintést igényel a közutak rossz állapota miatt a vezetés. Ugyanis a tél beállta előtt nem lettek kijavítva az úthibák. Így gyakran előfordul, hogy a hófedte úttest mély gödröt rejt. Fokozott veszéllyel jár a településen még az is, hogy a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szintén az úttestre szorul a nagyfokú járdázatlanság okán. Rendkívül síkosak és balesetveszélyesek lehetnek még a buszmegállók, ha nincsenek takarítva, és igen csak óvatosan kell fellépni a kiépítetlen helyeken a busz lépcsőire ott ahol még a sár, a latyak csak tovább rontja a helyzetet. Számítani lehet a késésekre és a hosszabb menetidőre.

Kérnek mindenkit, hogy készüljön fel a megváltozott viszonyokra és fokozott óvatossággal, körültekintéssel közlekedjen. A kerékpárosok pedig pótolják az előírt világító és fényvisszaverőket, mert az elhúzódó reggeli és kora esti sötétségbe észrevehetetlenné válnak. Egy-egy ilyen esetben kiszabott rendőri intézkedés meghaladhatja a tízezer forintos összeget.


Az OMSZ citromsárga riasztást adott ki a Közép- és Nyugat-Dunántúlra, ahol – elsősorban a Bakony térségében – gyenge hófúvás is várható. A havazás a meteorológus szerint a nap folyamán fokozatosan megszűnik, a lehullott hó a sík vidéken olvadni fog.

*

2010. november 26., péntek

Kettős kereszt állítás

Kettős keresztet ((lat. crux gemina) emel , november 28-án, Advent első vasárnapján, 14:30-kor a Mádencia Egyesület a Polgármesteri Hivatallal szemben lévő téren.

Megszentelő beszédet mond ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész.
Dr. Ács László a Mádencia Egyesület képviseletében mond beszédet.

Magyar Péter a keresztállítás alkalmából szól a megjelentekhez


“...mindenki azt látja meg benne, ami Ô maga.
Ha akarja, ha nem.
Aki gyűlöli, annak maga a gyűlölet,
Aki szereti, annak maga a szeretet,
Aki nem érti, maga a kétkedés,
Aki észre sem veszi, maga a szürkeség,
Aki meggyalázza, maga a meggyalázott,
Akit megérint, maga az érzékenység,
Aki elkerüli, maga a magány,
Aki kineveti, maga a nevetség,
Aki gyertyát gyújt mellette, maga a láng,
Aki felszenteli, maga a felszentelt,
Aki pedig felállítja, az már régen talpra állt.”

*

2010. november 25., csütörtök

Jó példa

Dunaharasztiban lakik az egyik egészségügyi intézmény asszisztens dolgozója, aki előrehaladott rákos megbetegedésben szenved.
Folyamatos kemoterápia mellett újabb szórt daganatokat fedeztek fel a testében. Idehaza az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulásra egy ismételt műtéti beavatkozással. Németországban talált olyan orvost, aki vállalja a műtétet. A beavatkozásért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem hajlandó pénzt áldozni erre, ezért nem finanszírozza a beavatkozást. A család a beteg érdekében és bízva a műtét sikerében, adósságba verve magát, 6 milliós hitelt vett fel, hogy a reményt fent tartsa. Egy SMS-ben a beteg azt írta, hogy adósság a krematóriumig. Ezzel az üzenettel mélyen vázolta kiszolgáltatottságát. Az ismerősök, a kollégák ahol tudnak segítenek.
Dunaharaszti önkormányzatának polgármesterét is felkeresték. Vázolva a történetet, az ottani polgármester azonnali segélyként 70 ezer forintot utaltatott ki neki az erre jogosult bizottsággal. Ezt megkapta. Másnap, a polgármester személyes adományaként további 50 ezer forintot küldött ki számára.

Mindezt a történetet csupán az utolsó bekezdésben foglaltak kedvéért ismertetem az olvasókkal, hogy lássunk jó példát, és tapasztaljunk emberséget is.
*

Magyar Péter beszámolója (-újabb adót vet ki a helyi vezetés)

Kommunális adó Ócsán

A ma délutáni (2010-11-24) képviselő testületi ülésen a képviselők 5-4 arányban, név szerinti szavazással a helyi kommunális adó bevezetése mellett döntöttek.

Inczeffy Szabolcs képviselő Úr Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzata(SZMSZ) 46§ 1. (b) ill. (c) pontjaira hivatkozva-

(1) Lakossági fórumot kell tartani különösen:
a.) a település városrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
b.) az önkormányzat által bevezethető új helyi adónem bevezetését megelőzően;
c.) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható döntések előkészítésekor,
e.) az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából.


- lakossági fórum kezdeményezését javasolta. Ezt jegyző úr kiegészítette azzal, hogy a kommunális adó egy régebben bevezetett adónem, ami az utóbbi években nem volt, tehát újra visszahozzák, ami nem egyenlő azzal, hogy új-eddig be nem vezetett- adónemről lenne szó.

Tehát a testület könnyedén megszavazta.

Én továbbra is azt mondom, hogy amennyiben a polgármester úr és az alpolgármester úr illetménye illetve költségátalánya nem a maximum lenne, ha ők is jeleznék a lakosság felé, hogy muszáj meghúzni a nadrágszíjat, akkor talán(!) elfogadható lehetne a kommunális adó (újra) bevezetése, de így nem tartom hitelesnek az indokokat.

Hogy mindenki tisztában legyen a kommunális adó fogalmával:

Az önkormányzat a magánszemélyt akkor kötelezheti kommunális adó fizetésére, ha a magánszemélynek az önkormányzat illetékességi területén
- lakás vagy más, nem lakás céljára szolgáló építmény, továbbá
- beépítetlen belterületi földrész van tulajdonában.
Az a magánszemélyt is kötelezheti az önkormányzat kommunális adó fizetésére, aki nem magánszemély tulajdonában álló építmény vagy telek bérleti jogának jogosultja (bérleti joggal rendelkező magánszemély).

a) Fizetésre kötelezett
  • aki(k) a naptári év első napján az építmény tulajdonosa(i), vagy
  • a vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén az annak gyakorlására jogosult, vagy
  • bérleti joggal rendelkező magánszemély
b) Alapja
  • az önkormányzat közigazgatási területén lévő
    - építmény db
    - telek db
    - bérleti jog
c) Mértéke
  • a helyi önkormányzat képviselőtestülete által alkotott adórendeletben foglaltak szerint Ft-ban meghatározott

Remélem, hogy az adó pontos összegben való meghatározásakor azért tekintettel lesznek:
-az egyedül élő idős emberekre
-azokra, akik 4 vagy több kiskorú gyermeket nevelnek
-akiknek nincs munkahelyük

Érdeklődve várom a "nép" reakcióit....

Adatvédelmi közlemény

Vélhetően adatlopás/adatkiszivárogtatás történt Ócsa város Önkormányzatának Hivatalánál, amivel természetesen az ismeretlen tettes súlyosan megsértette az adatvédelemre vonatkozó törvényeket.
Ez már önmagában büntetendő cselekedet, és lássuk be nem is túl nemes lélekre valló gesztus.:) A névtelenség homályába burkolózva, más személyes adatainak a birtokában fenyegetéseket megfogalmazni... nos... "lovagias" .
Mint említettem, valószínűsíthető, hogy az Ócsai Önkormányzatnál kerültek az adatok kiszivárogtatásra, ugyanis olyan információkra hivatkozott a fenyegetőző, amiket ott tartanak nyilván. Amennyiben ez valóban így történt, sok kérdést vet fel a dolog.
Ennyire lennének adataink biztonságban? Ennyire kompetensek az ott dolgozó emberek? stb. ...
Ha az Önkormányzatnál nincsenek biztonságban az ott (elvileg bizalmasan) tárolt és kezelt adataink, (amihez "elvileg" 3. fél nem férhet hozzá) akkor hol?
Természetesen, ez majd a vizsgálat lezártával lesz bizonyított, addig csak nyilvánvaló feltételezés.
Mindenesetre lehet, hogy nem ártana újragondolni 1-2 dolgot...

Mindenki vigyázzon az adataira; további jó blogolást kívánok a többieknek. :)
*

Közlemény

A tegnapi és a mai napon burkolt fenyegetés érte a blog íróját és családját.
A szükséges intézkedések megtörténtek az ügyben. Az oldal természetesen tovább működik.
*

2010. november 24., szerda

Népi kezdeményezés

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő testület!

Ócsa városa az elmúlt években a térség többi, és kisebb településeihez képest hátrányba került a fejlődést érintően.
Míg a térség községei mind közút, kerékpárút, járda, vízelvezetés és sok egyéb fejlesztést hajtottak végre Uniós támogatással, addig városunk ezekkel az esélyekkel nem tudott élni.

A múltban elszalasztott lehetőségekkel már nem érdemes foglalkozni, a kimaradt helyzetek nem hozhatók vissza. A jövőnk érdekében viszont most lépnünk kellene, ne essünk ugyanabba a hibába, mint korábban. Amikkel nem éltünk, azokat nem is kaptuk és a jelen helyzetben minden adódó alkalmat ki kell használnunk!

Lassan vége az évnek, de még két nyitott pályázati lehetőség van, amivel élhetnénk. Ezek közül az egyik a KÖZOP-2008-3.2. kódot viselő Kerékpárút-hálózat fejlesztése, amit 100 %-ban, vissza nem térítendő formában támogatnak (beadási határidő: 2011.12.15.). Erre nagy szükségünk van.
A másik pedig a KMOP-2009-3.1.1./E kódon futó A turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása c. konstrukció, amit szintén 100 %-ban támogatnak(beadási határidő 2010.12.31.).
Ez a két pályázat beleillik Ócsa fejlesztési elképzeléseibe és a meghirdetett választási programba.
Ezért, és az idő rövidsége okán, valamint a további kimaradt lehetőségek fokozásának elkerülése végett, mi kezdeményezők és aláírók a szignónkkal azt szeretnénk, hogy városunk ezeket a pályázati kiírásokat ne hagyja figyelmen kívül. Ezért kérjük és kezdeményezzük, hogy városunk Ócsa, és annak vezetése által elfogadottan dolgozzon ki egy olyan munkamenetet, mely alapján még a kiírásban megadott 2010. december 31.-i beadási határidőn belül képesek legyünk olyan pályamunkát benyújtani, mellyel a biztosítható támogatást elnyerjük, és ezzel a támogatással a beruházást megvalósíthassuk, javunkra fordíthassuk. Ez a turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása című projekt, mely a polgármesteri programban is szerepel, kihagyhatatlan, és kiemelt fontosságú. Különös figyelmet és törődést igényel, mert rövid a rendelkezésre álló idő.
A kerékpárút-hálózat fejlesztése című projekt szintén szerepelt a polgármesteri programban, így azzal ez is szinkronban van. Ennek időszerűsége és kiemelt fontossága teszi indokolttá az indulást. Itt a beadási idő szintén sürgős és fontos, mert a projektre csak korlátozottan lehet jelentkezni. Ha késlekedünk, akkor lecsúszunk, kimaradunk. Ezt nem engedhetné meg már magának a városunk.

Így most, aláírásunkkal megerősítve kérjük és kezdeményezzük a képviseletünket ellátó tisztségviselőket, hogy a kért és ígért projektekre a város, nevezze be magát, azokra sikeresen pályázzon, hogy az ígért és a jelen elképzelés megvalósulhasson.

Ócsa 2010. november

2010. november 23., kedd

Lakossági kezdeményezés

Lakossági kezdeményezés indult, kérve a polgármestert és a képviselő-testületet, hogy az itteni blogon is többször említett turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatra, valamint a kerékpárút pályázatra a város nevezze be magát.

Az aláírás kezdeményező(k) pár helybélit megkeresve, kért(ek) és kap(tak) támogatást, amit többen az aláírásukkal is hitelesítettek. Ezenkívül még sokan támogatták a kezdeményezést. Volt azonban olyan helyi lakos, valamit a városban dolgozó alkalmazott és vállalkozó is, aki csak szóban és cselekedetben amolyan háttértámogatást ígért, de nem merte adni írásban a nevét. Ők arra hivatkoznak, hogy félnek Bukodi Károlytól. Volt olyan, aki attól tartott, hogy hozzátartozóját kirakják a munkahelyéről, ha meglátják az aláírását a fejlesztési támogatáson!

Mint ismert, a turisztikai fejlesztést vissza nem térítendő formában segítik, támogatják. Ezt a lehetőséget talán nem kéne kihagyni. A pénzt otthagyni. Főleg, hogy a választási programban többen is ígéretet tettek erre.
Érdekessége a dolognak, hogy a pályázásra azok a személyek sem készültek fel, akik maguk tettek erre ígéretet. Eddig szinte senkinek nem volt előkészített koncepciója a vázolt fejlesztésre. Innentől erősen feltételezhető, hogy a választáskor hangoztatott ígéret csak egy megtévesztő, hamis állítás volt. Megvezetve a választópolgárt. Tehát hamis illetve hazug ígérvénnyel szereztek szavazatot azok, akik nem is támogatják a beígért, s kért fejlesztést.
További érdekessége még ennek, hogy a megkérdezettek arról sem tudtak, hogy ez a pályázati lehetőség létezik. Volt aki azt közölte, hogy a Bukodi szokott szólni, ha van valami. Más szerint meg azért fizetik szerződés szerint a pályázatíró-, monitorozó céget, hogy Ócsát illetően jelezzen, amennyiben érintettek vagyunk. Érthetetlen.
Ezek a észrevételezések súlyos hibákra utalnak, néhol a felelőtlen gazdálkodás fogalomkörét, vagy a hanyag kezelést is feltételezheti. Igazából senki nem foglalkozik vele. Bármi is legyen, az igazság, kérdések merülnek fel az embereben. Miként lehetséges, hogy a tavalyi és az idei évben 10-20 ember, köztük a polgármester a képviselők a hivatal érintett dolgozói és a pályázatban érdekelt megbízott sem tudott, illetve tud arról hogy több minket érintő pályázati lehetőség van? A választások alkalmával miért nem néztek ennek utána azok, akik írták, ígérték, hogy turisztikailag fejleszteni szándékoznak? Hogyan ígértek bármit úgy, hogy fogalmuk, elképzelésük sincs a valós tényekről a nyitott lehetőségekről? Most amikor erről már többen cikkeztek akkor sem, és miért nem néztek utána? Mit hittek? Mire vártak?
Tán' a felgyülemlő kérdésekre nem tudván a választ, valamint a tapasztalt tétlenséget megunva jutot(tak) arra az elhatározásra az indítványozó(k) hogy a maguk modján, állampolgári kezdeményezésként előterjesztik azt, amit amúgy is meg kéne tenniük (tennie a polgármesternek), hiszen vállalta/ták a meghirdetett programban. A lakossági előterjesztés, kezdeményezés lényege, hogy foglalkozzanak a dologgal. Dolgozzanak vele, pályázzanak. Hogy induljon be a munka, a fejlesztés-előkészítés, majd a munka, a fejlődés.

A kerékpárút létesítésével közel azonos a helyzet. Erre mindenképpen szükség van, mert se járda, se rendes úthálózat nincs a bel- és külterületen. Közútjaink rosszak, felületükben hibásak, egyenletlenek, gödrökkel terheltek. Ezen zajlik, osztozik a 9000 ezer feletti lakossal rendelkező város teljes belső, és átmenő forgalma. A kerékpárosok, a gyalogosok és a közforgalmú járművek is ugyanazon nyomsávot használják a város nagyrészén, kivéve a pár száz méter összefüggőn járdázott szakaszt. Ez így kimondottan kockázatos. Számos baleseti gócpont és veszélyhelyzet van nap mint nap emiatt. Ennek megszüntetésére, rendezésére több ígéret volt eddig is, de érdemi cselekedett egy sem. Ezt próbálja kiváltani, előremozdítani a kezdeményezés.

Remélhetőleg a város megértéssel és kellő támogatással segíti az ebbéli lakossági építkezést, és előmozdítja a fejlődést.
*

2010. november 22., hétfő

Pénz, pénz, pénz (még több pénzt akar a Bukodi magának, - tőlünk)

Ma végre felrakták a szerdai önkormányzati ülés meghívóját.
Ebből mindjárt három dolog leszűrhető.
1. Bukodi Károly újra osztja a piacokat.
(szippantás, vízmű üzletrészének átjátszása)
2. Az újra osztott piaci helyzetben a vízműben levő helyi/lakossági rész kijátszásával emeli a szolgáltatás árát. (Drágul a víz.)
3. Pénzéhsége folytán ismét változtatni, pontosabban növelni szeretné illetményét azáltal, hogy nyelvpótlékot is szeretne magának megszavaztatni. Ezért tűzette napirendre az illetményének ismételt megállapítását. (Kevesli a pénzt. Többet akar.)

Nem mondom, nem kis pályás a csávó. Nem elég neki az eddigi juttatás, még pénzt kér.
A jegyzővel kitalálták, hogy jár neki további pár ezer forint, nyelvpótlék gyanánt. Ha megszavazza a testület, akkor a költségvetés terhére további juttatással gazdagítja magát.
Annyira gátlástalan és pénzéhes ez a szatócs, hogy még ettől a pitiánerségtől sem riad vissza. Pár ezerért újra tárgyaltatja az illetményét.
Az aprókért harcol magának, miközben újra privatizálja a közvízművet. A jelenlegi struktúrából, magának jövedelmező szerkezetbe helyezteti. Ennek ismét az emberek isszák meg a levét. Jelentős drágulást visz végbe a vízellátás terén ez a sokak által olyannyira támogatott mester.
Ezzel még nincs vége a telhetetlenségnek. E napon szeretné ráadásul elfogadtatni a kommunális adót, ami ismét csak tehernövekedést jelent a lakosságra nézve.

Nem lesz ez egy kicsit túl sok egyszerre, kedves Bukodi Károly?
*

2010. november 21., vasárnap

Új adókivetést tervez a városvezetés

Értesülések szerint még ebben a hónapban, a soron következő testületi ülésen Bukodi Károly beterjeszt egy a lakosságot érintő új adónemre vonatkozó javaslatot. Ez lesz a polgármester harmadik előirányzata amiről a képviselő-testület szavazni fog. (Az első az alpolgármester személye volt, a második a laptop beszerzés. Ezt a kettőt legnagyobb sajnálatunkra már megszavazták a képviselők.) Most harmadjára egy, a lakosságot érintő új adó bevezetését célozza meg Bukodi Károly, hogy ezáltal pénzhez jusson a városvezetés.
Ez az új, mindenkit érintő teher, a korábban ingatlanadó néven elhíresült kivetés formailag kozmetikázott változata, amit kommunális adó néven kívánnak most kiróni. Érdekessége a dolognak, hogy a Fideszes Bukodi Károly az országos elképzeléssel szembe helyezkedve, mi szerint a válság nem sújthatja az embereket, nem is gondolkodik másban, csak a helyiek megsarcolásában. Nem gondolkodik másban, hiszen semmiféle más lehetőséget, pénzügyi átcsoportosítást nem tervez. Nem nyúl az iparűzési adókhoz, nem csökkenti a helyi költségeket és nem tesz semmi önmagukra vonatkozó intézkedést, mellyel pénzt takaríthatna meg. Tehát magukra vonatkoztatva semmiféle visszafogottságot, megszorítást nem kezdeményez, csak a lakosság megcsapolásában gondolkodik.
Ez a elképzelés hibás, a hozzáállás pedig nagyon elszomorító, hiszen éppen hogy felállt a testület, még a bizottságok sora se teljes, és máris 3,2 milliót elköltöttek saját maguk jólétére. Aztán megszavazták, hogy a környékbeli gyakorlattal szemben - itt, a hol a legnagyobb a gond, - a legmagasabb áron fizessék a polgármestert és a nem dolgozó alpolgármestert. Ezzel további 14 millióval terhelve az éves költségvetést. Na mármost, ha a korábbi két előterjesztést által a költségvetés az emberek normatív támogatása folytán (14+3 millióba kerül nekünk úgy, hogy van rá keret, és nem fáj a városnak,) akkor igazán furcsa, hogy forráshiányra hivatkozva Bukodi Károly harmadik intézkedéseként sarcot vetnek ki az emberekre.
Erről valahogy elfelejtette tájékoztatni a közvéleményt Bukodi Károly. Ezt mintha nem olvastam volna a választási törekvéseiben. Amit pedig olvastam, mert meghirdette, az a kerékpár út fejlesztés és a fejlődés volt. Ezeknek az ígéreteknek pont ellenibe tesz a város.
Jó lenne tudni, hogy ki és mikor adott felhatalmazást, vagy megbízást erre a polgármesternek? Mikor és miként tájékoztatta ebbéli elképzeléseiről a lakosságot?
Ugyanis az nem elég, hogy öten összedugják a fejüket Horváth Tamás lakásán, netán a Charlie-féle tekeklubban, ahol előre kitervelten megbeszélik és leosztják a testületi ülések történéseit. Kardos Zoltán és Bukodi Jánosné, Dönti Károly, Gallai Zoltán is jobb, ha elgondolkodik a városhoz fűződő viszonyán, mert a kapott két laptop nem fog megváltást adni a további rossz döntéseikhez. Jó lenne végre észrevenni, hogy van itt egy hiányosságokkal, rossz döntések sorával és gazdasági nehézségekkel küzdő város, annak élő és érző lakóival, akik a jobbulást, az előrehaladást és nem a megsanyargatást várják a bizalmukkal felhatalmazott emberektől. Elfogadhatatlan, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány bukása után egy újabb sarc bevezetésével akarja Ócsa polgárait megfejni Bukodi Károly polgármester és a hozzá hű képviselő-testület, csupán azért, hogy nekik könnyebb dolguk legyen. Ez a korábbi két döntés ismeretében több mint tisztességtelen.
Ebből ne űzzenek gyakorlatot. Ne engedjük ennek teret. Tiltakozzunk, az ellen, hogy a lakossággal fizettessék meg a hibás vezetés rossz gazdálkodását. Követeljük, hogy a megszorításokat a polgármesterek a saját anyagi juttatásaikon kezdjék, hogy jobb gazdálkodással spórolják azt meg, vagy belső átcsoportosítások által termeljék ki. Majd ha már mindezen túl az összes tőlük telhetőt megtették, csupán akkor forduljanak az emberekhez, hogy bajban vagyunk és a pénzetekre van szükségünk. De ehhez előbb értesíteni, összehívni kéne őket, nem pedig folyamatosan és alamuszin megkárosítani, avagy lenyúlni.
*

Például ( - máshol, ahol nem a saját zsebük a fontos)

Ismét Magyar Péter blogján olvasható hangya munkáját hívóm segítségül, hogy megértsük azt a hozzáállásbeli különbséget, ami máshol a normális vezetést és az ittenit megkülönbözteti.
*
A követendő példa lehetne...

Az alábbi fontos részleteket Kakucs Község Önkormányzatának alakuló ülésén készült jegyzőkönyvből idézném, mely megtalálható és letölthető Kakucs honlapján.

4./ Napirendi pont: Az alpolgármester megválasztása és eskütétele.
....

Szalay István polgármester:
„Javasolom, hogy a képviselő-testület az elmúlt 8 év gyakorlatának megfelelően továbbra is a legtöbb szavazatot kapó képviselőt, jelen esetben Balogh Jánost válassza meg alpolgármesternek.
Természetesen kéri a képviselők javaslatait is.”
A képviselő-testület tagjai részéről más javaslat nem hangzott el.
.....

Balogh János képviselő:
„Személyes érintettségemre tekintettel a szavazásban nem kívánok részt venni, kérem kizárásomat.”
.....
Dr. Kendéné Toma Mária képviselő, a titkos Szavazást Lebonyolító Ad-hoc Bizottság elnöke:
„A titkos szavazás külön jegyzőkönyve alapján tájékoztatom a testület tagjait, hogy a szavazás eredményeképpen Balogh János képviselő úr 6 igen szavazatot kapott 0 ellenében.”
.....
5./ Napirendi pont: A polgármester, alpolgármester illetménye és egyéb juttatásaik megállapítása
......

Balogh János alpolgármester:
„Nem tartok igényt tiszteletdíjra, csak azt kérem, hogy ugyanúgy, mint az előző alpolgármester úr, a képviselői tevékenységemmel összefüggő, általam megelőlegezett, számlákkal igazolt, szükséges költségeimnek a megtérítésére.”
....

96/2010. (10. 18.) sz. Kt. Határozat:
Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete Balogh János alpolgármester úr részére - írásbeli kérelmére tekintettel - nem állapít meg tiszteletdíjat és ahhoz kapcsolódóan költségátalányt sem a 2010. október 3. és 2014. évek közötti helyi önkormányzati ciklus idejére.
Határidő: azonnal, ill. visszavonásig folyamatos.

*

Gyömrőben sem kellett csalódnom, az alábbi részletet az Ócsát régen lehagyó Gyömrő Város Önkormányzatának alakuló ülésén készült jegyzőkönyvből idézem:
….
3. napirendi pont: A polgármester illetményének megállapítása.
Fábián Béla korelnök: Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására.
Elmondja, hogy a jogszabály szerint az illetmény havi bruttó összege minimum 483.125,- Ft, maximum 521.775,- Ft lehet.
A polgármester illetményét 2010. október 3-i hatállyal bruttó 483.125,- Ft/hó összegben javasolja megállapítani.
Bejelenti, hogy a polgármester a döntéshozatalban nem vesz részt.
Aki egyetért azzal, hogy a polgármester illetményét bruttó 483.125,- Ft/hó összegben
állapítsák meg, szavazzon.

277/2010. (10.08.) sz. önkormányzati határozat:
Gyömrő Város Önkormányzatának képviselő-testülete 9 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással
Gyenes Levente polgármester illetményét bruttó 483.125,- Ft/hó összegben állapítja meg 2010. október 3-ai hatállyal.

Felelős: jegyző.
Hat. idő: azonnal.
*
"Magyarul a 16.133 főt számláló város első emberének illetménye hajszál pontosan megegyezik a mi polgármesterünkével... Miért? Mert Gyömrőn az adható minimumot kérték, itt meg a plafont. Pedig Gyömrőn a maximumot is megengedhetnék maguknak..."
*
Én, ehhez a magam részéről már semmit nem kívánok hozzáfűzni.
A városatyák hozzáállása teljesen más.
Ők nagyrészt ezért sikeresek.
Ócsának és az ócsaiaknak ehhez még nagyon sokat kell gondolkodásban fejlődni.
*

2010. november 20., szombat

Máris költekezünk, vagy csak szórjuk a közpénzt?

A város újabb notebook vásárlása megindította az embereket.
Most ez a 17 (3 + 14) milliós tétel megszavazása által történő elvesztése, (tehát veszteség) indította számolásra a szerzőt.
Magyar Péter egy kis fejszámolást végzett internetes oldalán: http://magyarpeter.blogspot.com/2010/11/kis-fejszamolas.html
Most ezt az okfejtést kívánom megosztani, hiszen nem mindegy, hogy városunk a nehéz pénzügyi helyzetében miként bánik a közpénzzel, s miként gondoskodik rólunk.
*

Végezzünk egy kis fejszámolást, hogyan tudott volna a városunk vezetése egy kis pénzt megspórolni saját magán. Milyen példa értékű és szimpatikus húzást mulasztottak el, amivel az alkalmasságukat megkérdőjelezők sem tudnának mit kezdeni.

Polgármesteri illetmény:

A meghatározott módon az alapilletmény (38.650) 11-szeres vagy 12.5-szörös szorzata városunk esetében. Tehát minimum bruttó 425.150, maximum 483.125. A testület az utóbbit szavazta meg. Ehhez jár vagy költségátalány(fix összeg minden hónapban) vagy a számlákkal igazolt, polgármesteri tisztség ellátása során keletkezett kiadások fedezése. Itt is az egyszerűbb megoldás lett a nyerő, a költségátalány. Ennek összege a megállapított polgármesteri illetmény 20 vagy 30%-a. Nem fogják kitalálni, itt is a maximum 30% lett megszavazva, tehát 144.938 minden hónapban.

Ezt összeadva bruttó 628.063 ft jár a polgármesternek.

Amennyiben a takarékosság a fő célja a városnak, akkor ez az összeg lehetett volna bruttó 425.150 illetmény plusz az ehhez tartozó költségátalány minimum 85.030 vagyis bruttó 510.180. Ezzel a megtakarítás havonta 117.883 ft lehetne.

Alpolgármesteri illetmény:

A társadalmi megbízású alpogármester illetménye az alapilletmény(38.650) 4.5 vagy 6.5 közötti szorzata. Ez nálunk a maximum összeg meghatározásával került megszavazásra, tehát bruttó 251.225. Ehhez természetesen a polgármesteréhez hasonlóan választható a költségátalány, ami 10 vagy 20%. Már önök is sejtik, hogy a maximum került elfogadásra vagyis 50.245 ft.

Ezt összeadva bruttó 301.470 ft jár a társadalmi(!) megbízású alpolgármesternek, tulajdonképpen mindenféle felelősség és munkaidő nélkül.

A alpolgármesteri illetmény minimumával (173.925 ft) valamint a hozzátartozó minimum költségátalánnyal (17.393) ez az összeg 191.318 forintra módosulna (ami még mindig sok a semmiért), ezzel a megtakarítás havonta 110.152 ft lehetne.

Összesítve megállapítható, hogy egy évben a megtakarítás csak kettejük részéről 228.035 ft, egy évben 2.736.420 ft és a teljes ciklusidejükben 10.945.680 ft lehetne.

Ha ezekhez hozzávesszük a 8 (!) igen szavazattal egyhangúan elfogadott laptopvásárlást, több mint 3.000.0000 forintért, akkor mindjárt észrevehetjük, hogy összességében 14.000.000 ft maradhatott volna a városnak.
*

2010. november 19., péntek

Bukodi és társai (károlyság)

Közismert, hogy az önkormányzati munka hatalmas felelősséggel jár. Ha itt téved az ember, egy város sorsa múlik rajta. Ezért az "óriási" felelősségért nem is olyan kevesen vállalnák a megpróbáltatást. Mint a választási eredményeket olvasva ismerté vált, tudhatjuk kik kockáztatnak itt helyben. Kockáztatnak minket, a városlakókat.
Ugyanis mint köztudott Ócsa vezetése, és képviselő-testülete korábban már nehéz helyzetbe sodorta a várost, amikor sikerrel eladósította azt és a közös tulajdonunkat. Ezzel meg is határozták a jövőt és a fejlődés útját, ami abból áll, hogy hitelt és adósságot törlesztünk, adózunk mindenért s cserébe semmit nem kapunk. Nem is fejlesztünk. Így állunk most, amikor Bukodi Károly a volt vezérszónok a kompetens polgármester. Ő nem mondhatja, hogy nem tudott semmit, és hogy csak örökölt egy előzményt a druszájától. Nem mondhatja, mert ő volt a farok, mely csóválta azt a bizonyos kutyát. Mint korábban is szó volt róla, a testület az ő irányítása alatt állt akkor is, - szintúgy, mint jelenleg. Így nincsenek új csodák. Ezért ma, Bukodi Károly, ahogy a Dabas Rádióban is lenyilatkozta, csupán az egyetlen kötelező bizottságot alakította meg. Aztán még van pofája azt mondani az éterbe, hogy az első testületi ülésen az alpolgármestert megválasztották. Ez nem igaz. A másodikon választották meg. Az elsőn a tiszteletdíját és a saját költségtérítését határozták meg, mert az volt számára a legfontosabb. Így az elszegényedett Ócsa a lehető legmagasabb pénzbeli juttatást biztosította az első rendű Bukodi Károly részére. Ez állítólag itt a gyakorlat a korelnök Dönti Károly szerint. A költséghatékonyság helyett. Ezért havonta több mint félmillió forintot vág zsebre a polgármester. Szép kis szegénység. Ez az idei pár hónapra tekintve összességében a jutalmak nélkül is közel 2 millió forint kiadást jelent a városnak és ugyanennyi bevételt a Károlynak. Ha most ehhez hozzátesszük, hogy a semmiért fizetett alpolgármester, aki társadalmi megbízatásban úgy kap havi 300 ezer forint feletti összeget, hogy ehhez az is elég, ha néha bemegy a testületi ülésekre, akkor biza az már jelent valamit. Ez az idei évre szintén közel 1 milliós költségvesztést hoz. A két főkolompos együtt így összességében már az idén kb 3 millióba fájhat a városnak. A jövőt tekintve ez azt jelenti, hogy éves szinten közel ennek a négyszeresét veszik ki a kasszából. Vagyis 12 millióba fog kerülni jövőre ennek a két embernek a fenntartása.
Sebaj, gondolhatnánk, hiszen mint az elején említettem, hatalmas a felelősség rajtuk. Ezeken a jól fizetett embereken múlik ugyanis a sorsunk és a jövőnk. Rajtuk áll, hogy kapunk városi hírmondót, vagy útfelújítást. Ők szabják meg, hogy hol kátyúznak, és hol nem, vagy mely utcarész kap járdát, mely városrész nem. Rajtuk múlik, hogy járhatóak e az utak, vagy sem, hogy van e sóra pénz, avagy nincs. Ahogy a pénz hiányra hivatkozva tűnnek el dolgok, és szolgáltatások. Talán ezért nem futja további szelektív hulladék gyűjtőkre és pályamunkákra. Tehát Ócsa nehéz helyzetben van és ezt számításba kell venni. Ez bizony felelősséggel jár. Mi ezt fizetjük nap mint nap, és nem csak a polgármester és társai juttatásai által.
Fizetjük úri huncutságaikat, a laptop vásárlásukat, az állítólagos munkába járásukat, bizonyos költségátalányt és miegymást.
Bukodi Károly törekvő ember. Most is törekedett lekenyerezni a képviselőit egy olcsó ajánlattal. Be is kért párat, hogy a legjobb notebookokat vegye meg a képviselőinek. Borítékolom, hogy a helyi (városi) honlapot kezelő Computerfutár alig több mint 3-3,2 milliós ajánlatát véve alapul befutó lesz a dolog. Állítólag a legolcsóbb és legkedvezőbbet figyelembe véve, hozták meg a döntést Bukodi javaslatára, mondván, hogy négy éve is kaptak hordozható számítógépeket a képviselők. Ezeket a laptopokat azonban nem szedték be és osztották újra, vagy adták oda az iskolásoknak. Nem. Ennyire azért nem áll szarul a város. Erről kuss van. Ezt megengedhetjük magunknak. Ezt megengedhetik maguknak a városatyák. Vesznek részükre ismét új és jobb, még drágább, korszerűbb gépeket az idén, úgy mint korábban. Így van akinek már kettő is jut. Legalább jut a családnak, vagy a gyereknek is, akiről a szórólapon említést tettek a választások idején. Ők fejlődnek, a paraszt meg marad. Kit érdekel a város ezek közül, mikor a felelősség súlya egy fikarcnyit sem nyomja a vállukat. Ebben az ügyben annyira egységesek, társak tudnak lenni. Ezért ők a Bukodi és társai. Ezek képviselnek minket.
Valóban minket képviselnek ezek?
(Arra azért még keresem a választ, hogy a 8 képviselőhöz miért 12 gépet igényelt a Károly.)
*

2010. november 18., csütörtök

Gyalázat


Tisztelt Külügyminisztérium, Tisztelt Martonyi János!

Kérem tisztelettel, haladéktalanul kezdje meg a 2011. március 15-i nemzeti ünnepünk megünneplésének megszervezését a bukaresti állami Nemzeti Színházban! A megszervezésben szívesen segít országunk volt utazó nagykövete, Medgyessy Péter, kinek nagy tapasztalata van e téren. A meghívókat okosan és ügyesen minden román politikusnak legyen szíves eljuttatni.

Nagyon örülök, hogy már olyan szintre jutott a kapcsolatunk a szomszédos Romániával, hogy egymás nagy nemzeti ünnepeit a másik ország Nemzeti Színházában ünnepeljük, még ha ez az ünnep oly' fájdalmas is másik fél számára. Kicsit sajnálom, hogy nem mi kezdtük meg eme csodálatos sorozatot, de be kell látnom, december 1. előbb van, mint március 15.-e.


A Román Nagykövetség szavai adjanak iránymutatást Önöknek, hogyan is kell ezt mesterien kommunikálni: "Románia budapesti nagykövetsége eddig minden évben gondosan kiválasztott, előkelő és rangos helyszíneken szervezte meg a nemzeti ünnepei alkalmából tartott fogadásokat. Idén tekintettel voltunk a két ország jó viszonyára is, valamint arra, hogy szomszédos államokról van szó. Azért is döntöttünk a Nemzeti Színház mellett, hogy ezzel az államközi viszonyokat helyezzük előtérbe."

2010. november 14., vasárnap

Az egyik fejleszt, a másik meg nem ( - kiérti ezt?)

Közel egymilliárd forintos fejlesztés egy alig több mint ötezer fős nagyközségben mindössze négy év alatt - hihetetlenül hangzik, de Bugyi nagyközség és az M27 ABSOLVO finanszírozási tanácsadó a gazdasági válság kellős közepén közös erővel elérte ezt.
Bugyi község független polgármesterének - talán éppen ennek köszönhetően - nem akadt kihívója az önkormányzati választásokon. A fejlesztések sora a részben a napokban zárul. Az önkormányzat és a tanácsadó "csodát" tett, amit Magyarország bármely települése követhet. Ócsa városa igazán példát meríthetne a szomszédból. Hogyan?
Az Európai Unió területén, de különösen Közép- és Kelet-Európában a legnépszerűbb finanszírozási forma természetesen a vissza nem térítendő támogatások igénybevétele. Ez kedvező forma, mi mégsem használtuk ki eddig. Miért?

Az elképzelésekhez vezető úton az első lépés talán egy partner kiválasztása, aki finanszírozási tanácsadóként hosszú távú partnerként segíti az önkormányzat munkáját. A választás fő szempontjai a szakmai hozzáállás, a referenciák, valamint az ár - így tette le a voksát Bugyi nagyközség az M27 ABSOLVO és a folyamatos együttműködés mellé.

Mit várhatott el ebben a konstrukcióban az önkormányzat a tanácsadótól a pályázati dokumentációk összeállításán túl?
Először is finanszírozási, pályázati lehetőségeket, valamint ezen alapuló projektfejlesztést, vagyis ötleteket arra, hogy az adott forrásból mi mindent lehet finanszírozni. Emellett javaslatot arra, hogy az adott pályázaton az önkormányzat vagy inkább egy helyi alapítvány vagy éppen egyház induljon, hiszen a hosszú távú együttműködés lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat a szerződésben meghatározott tanácsadói munkát egy egyháznak vagy éppen egy civil szervezetnek adja át az adott projekt erejéig.
Önerő optimalizálást, vagyis ötleteket arra, hogyan kell a költségvetésben elkülöníteni a fejlesztési forrásokat, illetve javasolhat olyan projekteket is, amelyek később költség-megtakarítást, vagy akár bevételt generálhat az önkormányzatnak.
Konzorciumszervezést, közbeszerzési tanácsadást, segítséget a megfelelő alvállalkozók kiválasztásához.

Ócsa város vezetésének változtatnia kell az eddigi hozzáállásán. A régi út, nem folytatható.
A pályázatfigyelés és a jelentkezés rendszerét frissíteni kell, az eddigi gyakorlat nem vált be.

Lassan vége az évnek, két nyitott pályázati lehetőség van, amivel élhetnénk. Ezek közül az egyik a KÖZOP-2008-3.2. kódot viselő, vissza nem térítendő, Kerékpárút-hálózat fejlesztése címet viselő, amit 100 %-ban támogatnak (beadási határidő: 2011.12.15.). A másik, pedig a KMOP-2009-3.1.1./E kódon futó A turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása c. konstrukció, amit szintén 100 %-ban támogatnak (beadási határidő 2010.12.31.).

Ez a két pályázat beleillik a kilencezer fős Ócsa fejlesztési elképzeléseibe és a meghirdetett választási programba. Ráadásul ez a városnak pénzbe sem kerül.

Nem is értem, eddig miért nem indultunk, s most még mire várunk?

*

2010. november 13., szombat

Például ( - hogy ne csak a saját rossz utunkat járjuk)

Az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett, 11.558 hektár területű 5149 lakosú Bugyi nagyközség Budapesttől déli irányban mintegy 30 km-re a régió egyik legdinamikusabban fejlődő települése, mely több pályázaton közel 250 millió forint támogatást nyert, így a KMOP 2.1.2 pályázaton közel 80 millió forinttámogatásban részesültek. Az összeget egy új kerékpárút kialakítására fordították. A kerékpárutat használók száma a forgalomszámlálási adatok alapján jelentősen megnőtt. A közlekedők száma 350 jármű/nap feletti értéket mutat. A projekt eredményeként Bugyin 1320 méter hosszúságú új kerékpárút épülhetett, így a már meglévő kerékpárúttal összesen 2535 méter biciklizésre alkalmas felület áll a környezettudatos életmódot kedvelők rendelkezésére.

A városvezetésnek szintén egyik közelmúltbeli intézkedése volt, hogy a polgármesteri hivatal teljes szoftver állományát ügyviteli valamint adminisztratív rendszerét korszerűsítette. Az új szervezetfejlesztést elősegítő rendszer létrehozásával a város önkormányzata az M27 ABSOLVO Consultingot bízta meg, hogy az egyéni igények figyelembevételével kerüljön benyújtásra a pályázat. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a közép-magyarországi régióban, azaz az ÁROP keretében az önkormányzat 20 millió forintos támogatásban részesült. A támogatásból finanszírozott képzések célja a hivatal eredményesebb és hatékonyabb működésének elérése. Így a gyors belső kommunikáció valamint az adminisztrációs feladatok elvégzése egyszerre biztosított minden alkalmazott számára.

Az óvoda - mely a nagyközségben valamint a szomszédos településeken élő, felnövekvő generációnak nyújt biztonságot - működésének fenntartása és fejlődésének érdekében a KMOP pályázat keretein belül az önkormányzat az M27 ABSOLVO Consulting megbízásával az igényelhető támogatási összegből további 134 millió forintot nyert el. A projektmenedzsmentet is az M27 ABSOLVO Consulting biztosította, melynek eredményeként a közoktatási projektek megvalósításában az elsők között fejeződött be a projekt megvalósítása. Bugyi nagyközségben ma már a meglévő 3 óvodai feladat ellátási helyszínen, 3 korszerűen felújított és bővített épületben, korszerű új eszközökkel folyik az óvodáskorú gyermekek nevelése.

Az elmúlt évek - a változás feszültségei és az átmeneti munkanélküliség problémái ellenére - Bugyi település számára is újabb, minden eddiginél nagyobb fellendülést tartogatott. A nagyközségi önkormányzat hamarosan bebizonyította, hogy tud élni a megnövekedett feladataival, forrásaival és felelősségével, és új fejlődési pályára állította a községet.

Fejlesztési programjainak keretében impozáns tervek fogalmazódtak meg s váltak valóra melyben az M27 ABSOLVO Consulting munkatársai is nagyban hozzájárultak.

*

http://www.m27absolvo.hu/media/tender/Ajanlolevelek/317.pdf

*

Jó lenne már rátalálni minálunk is a helyes útra.

*

2010. november 11., csütörtök

Így is lehet(ne) például

A Bramac tetőcserépgyártó cég megkereste a hernádi önkormányzatot egy akciós tetőcserép-vásárlási ajánlattal. A cég több éve foglalkozik “településszépítő” akciókkal. Ennek keretében ajánlották fel a hernádi önkormányzatnak, hogy akciós áron (50% kedvezménnyel) vásárolhatnak tetőcserepet. Hernád Község Önkormányzata él a lehetőséggel, így megvalósulhat az óvoda tetőcseréje, sőt, még egy játszószobát is ki tudnának alakítani a tetőtérben – ha kedvezően alakulnak a pályázati lehetőségek.
*
Csak azt nem értem, hogy miért mindig a kisebb települések találják meg az utat?
Itt, mi miért nem keressük a lehetőségeket a fejlődésre?
*

2010. november 9., kedd

Bugyeláris (Ócsa láthatatlan embere, Bugyi sikeres polgármestere)

Közel egymilliárd forintos fejlesztés egy alig több mint ötezer fős nagyközségben mindössze négy év alatt. De mégis hogyan?

Bugyi nagyközség önkormányzata az elmúlt négy évben összesen 43 pályázatot adott be. A beadott pályázatokból 33 nyert. Ezzel a település összesen 600 millió forintos támogatáshoz jutott, amihez Bugyi 200 millió forint önerőt tett hozzá. Ehhez jöhet még a további három beadott pályázatból befolyó összesen 140 millió forintnyi támogatás, amelyekről még nem született döntés. Amennyiben ezek is sikerrel zárulnak, a településen négy év alatt közel 1 milliárd forintos fejlesztés valósul meg.

A nagyközségben az összesen 150 millió forintból végrehajtott három óvodaépület-felújítást a Váti Nonprofit Kft. a kiemelten jól végrehajtott projektek között tartotta számon. A Pest megyei település minden útja szilárd burkolatot kap a 322 millió forintos támogatásból, valamint a nagyközség lakóinak hozzájárulásából, és emellett megépült két összefüggő kerékpárút is. Elkészült a helyi egészségügyi intézmény akadálymentesítése, megvalósult egy testvérvárosi program és felújítottak egy templomot, amely mellett a település központjában egy parkoló is épült. A napokban adják át azt a 36 millió forintos játszóteret, amely a település legújabb közösségi tere lesz.

Somogyi Béla, Bugyi polgármestere négy évvel ezelőtt határozott célokkal állt a település élére. Mindenekelőtt egy szervezetfejlesztési tanácsadó cég segítségét kérte. „Fontos volt, hogy tudjunk minden pályázatról, és a lehetőségeket megismerve mérlegelhessük, akarunk-e ilyen fejlesztést, illetve megfelelünk-e a pályázat követelményeinek. Elvégre minden héten lottót kell venni, ha nyerni akarunk" – fogalmazott a polgármester.

Az önkormányzat és a finanszírozási tanácsadó közti folyamatos kommunikáció volt a kulcs a sikerhez. Az M27 ABSOLVO szinte Bugyi nagyközség önkormányzatának kihelyezett egységeként működött. A tervezés, a pályázatírás, a beadás, a megvalósítás és az ellenőrzés fázisaiban egyaránt végig ott áll az önkormányzat mellett.

„A pályázati tanácsadó munkája bizalmi szolgáltatás. Nem az a cél, hogy megnyerjünk egy-egy pályázatot, vagy elkerüljük a projektek bukását, hanem az, hogy közös munkával és közös gondolkodással valóra váltsuk a település céljait. Nem a győzelem, sokkal inkább a megoldás, a ténylegesen megvalósítható projekt a cél" – fogalmazott Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO vezető tanácsadója. „Ennek érdekében volt olyan projekt, amit háromszor átdolgoztunk, mire sikerült forráshoz jutni."

*

Levél ( - jobbszél)

A francia köztársasági elnök levele a negyven értelmiségihez, akik annak idején köszönetet mondtak Lionel Jospin miniszterelnöknek a zámolyi cigányoknak nyújtott menedékért:

Tisztelt levélírók, kedves Péter, Gyuri, Gábor, Aladár, Zsuzsa s a többiek! A történelmi párhuzam, a múltbéli kapcsok alapján fordulok hozzátok. Az én hazám s a ti működési területetek, vagyis Európa e két országa vállt vállnak vetve harcolt a XVIII. század elején a Habsburgok ellen. Később a francia forradalom eszméi gyökeret vertek nálatok. „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”, írta már akkor is a költő. Egyik elődöm az államfői székben – egy bizonyos Bonaparte Napóleon – kiáltványt intézett a magyar nemességhez, vagyis atyám őseihez; ez olyan kicsit, mintha magamhoz beszéltem volna. E sok szép múltbéli kapcsolatra való tekintettel Clemenceau nagyvonalúan elintézte, hogy a szláv és román törekvések dacára azért maradt is valami Magyarországból Trianon után, még ha ez benneteket nem is dob fel túlzottan. Hálából a magyarok a második világégés alatt francia hadifoglyok százait bújtatták. Nem is maradt el a köszönet: a hivatalos Franciaország ugyan elveszítette a háborút, de egy ügyes trükkel mégis győztesek lehettünk, így a párizsi békében fenntartottuk az ősi (1920-as) határaitokat. Az ’56-os forradalom idején honfi társunk, az Algériában született Camus nagyon szépen írt a szabadságért áldozott magyar vérről. Befogadtuk a bolsevik megtorlás elől menekülőket csakúgy, mint évekkel ezelőtt a zámolyi romákat.

Tulajdonképpen itt érkezem el mondandóm lényegéhez. A hagyományos magyar–francia barátságra, a történelmi gyökerekre és közös értékeinkre hivatkozva hadd kérjem viszonzásul a tisztelt levélíróktól, hogy fejenként (vagy családonként) fogadjanak be otthonukba egy rokonszenves roma családot azok közül, akiknek a feje fölé már nem jut hajlék a gall ég alatt. Magam is bevándorlók gyermekeként pontosan tudom, milyen jólesik, ha az embert befogadják.

Ajánlat ( - jobbszél)

– Jó napot kívánok! Nem tudom, jó helyen járok-e. – Nem mi vagyunk az illetékesek! – Még nem is mondtam, mit szeretnék. – Harmadik emelet kettő. Biztosan a nyolcezer forintért jött. Amióta megjelent az újságban, mindenki ezzel zargat. Menjen fel a harmadikra, és várja ki a sorát. – Olvastam az újságban, hogy az állam naponta nyolcezer forintot költ egy rab ellátására. – Igen, sajnos sokan olvasták. Hiba volt, hogy megjelent. Magának is kellene a nyolcezer, mi? – Én tennék egy ajánlatot. Tudniillik holnapra terveztem egy kis betörést a nagykörúti postahivatalba… – Csak tessék! – Arra gondoltam, lemondanék róla. Így megspórolnánk a hosszú vizsgálatot, tárgyalást, izgalmat. Büntetlen előéletű vagyok, a kedvezményekkel együtt mondjuk kéne ülnöm két évet. Mi lenne, ha fizetnék két évig azt a napi nyolcezret, és én megkímélem a postát?

– Inkább rabolja ki, úgy egyszerűbb. Arra megvan a megfelelő algoritmus, én nem vagyok felhatalmazva rá, hogy saját hatáskörben intézkedjem.
– Nézze, ha engem becsuknak, az állam bukik ezen havi 240 ezret. A feleségem jogosult lesz egy csomó segélyre, a gyerekeim ingyen étkeztetésre. Ha állami gondozásba veszik őket, az további súlyos százezrekkel terheli a büdzsét. Fizessék ki nekem ezt a napi nyolcezret. Ha nem – akkor megölök valakit. Betöréses rablás gyilkossággal, aljas indokból, különös kegyetlenséggel. Halmazati büntetés húsz év, és direkt rossz leszek odabent, hogy ki is töltsem. Az már ötvennyolcmillió-négyszázezer forint, és a szökőéveket nem is számoltam pluszban. Az egész balhét, vagyis a nem-betörést, nem-gyilkosságot megcsinálom maguknak kétmillióért, és a költségvetés keresett ötvenhatmilliót.
– Vérzik a szívem, uram, de sokkal tisztább az ügy, ha végigcsinálja. Azt le lehet könyvelni. Ennek a maga ötletének olyan korrupció szaga van. Az pedig nem fér bele a jogállamba.

Kölcsön ( - jobbszél)

„István gazdának egy lova volt. Csakúgy, mint az apjának, nagyapjának, s még a nagyapja nagyapjának is. Ezt az egyet rendben fel tudta szerszámozni, jutott számára elegendő takarmány. Befogta az eke elé, ha a földeken akadt munka, aztán meg a szekérbe, amikor át kellett menni a szomszéd faluba. István gazda így élt boldogan családjával, mígnem egy szép napon, a mezőről jövet, városi ember várta a kapuban.

– Hej, István gazda – szólott az idegen –, még mindig csak egy girhes lova van? Micsoda maradiság! Bezzeg, ha két lovat fogna a szekerébe, nem tartanák lúzernek. Idővel ez lenne az elvárás.
– Haladjunk a korral! – kapacitálta a felesége is, aki mostanáig hallgatta a hívatlan vendég tirádáit a két lóról.
– Mindig egy lovunk volt, asszony! Meg is felelt tökéletesen.
– Régen. Öregapádnak. Nem akarsz túltenni rajta, te mamlasz?

Addig győzködték Istvánt, míg kelletlenül ráállott. Átvette a várositól a pénzt.

– S mi van, ha nem tudom visszafizetni?
– Ott a másik ló, elfogadom fedezetnek.

A következő esztendőben gyengén termett a föld, a takarmány kevés volt, az új lovat is föl kellett szerszámozni, az felemésztette a tartalékokat. Jött a hitelező a törlesztésért, de bizony Istvánnak csak egy zsák búzája maradt a padláson. Nem baj, elvitték a részlet fejében. Hanem a következő elsején már semmit sem talált a városi ember. Éktelen haragra gerjedt:

– Mindent felzabáltál, dőzsöltél az én pénzemen, mi? Amikor fizetni kéne, akkor meg sírdogálsz. A kamatokkal együtt épp két vacak gebe árával tartozol. El is vitte az új lovat, de még a régit is.”

A vállam fölött Széchenyi elolvasta a monitoron futó betűkből összeálló történetet a druszájáról. A fejét csóválta:

– Barátom, Herr von Ungváry, mi ez a marxista sületlenség? A hitel jó. Hasznot termel, lehetőséget teremt a vállalkozásra, a korlátaink átlépésére. Hát hová jutott volna az emberiség a kapitalizmus profitorientált, befektetésösztönző, innovatív rendszere nélkül?

Tényleg, hova?

2010. november 7., vasárnap

Jemeljan ( - jobbszél)

Otthonában kerestük fel Gyurcsány Ferencet. Végigmentünk az úszómedence szélén, megnéztük a tágas szobákat, az antik bútorokat, elgyönyörködtünk a panorámában, megcsodáltuk a híres csillárokat.
- Mi viszi rá Önt – értetlenkedem, míg ő kaviáros szendvicsét majszolgatja –,hogy nap mint nap bejárjon a Parlamentbe, ahelyett, hogy a medencéjében úszkálna? A hatalom? Hiszen abban nem sok öröme telt; sem népszerűség, sem az alkotás öröme, sem a tisztelet. A szajré? Azt már megszerezte. A félelem? Ugyan, ha úgy adódik, így is lecsukják, a mentelmi jog nem védi meg a kétharmaddal szemben. Akkor miért?
Kihúzza magát, öntudata az Eiffel-toronnyal vetekszik.
- Mert én vagyok Fleto Fletonovics Jemeljan, akinek küldetése van. Meg kell tanítanom kesztyűbe dudálni a reakciósokat. 2006 szeptemberében elkezdtük, de félbemaradt. Itt van Jemeljan életrajza, a blogom számára írta Gréczy Zsolt. Vátesz volt, az eszme megmentője. Kiadta a parancsot az ellenforradalmárok megregulázására; még a börtönben is verette őket, mint az amcsik az arab foglyokat. Térdepeltek a rádió udvarán; érti, a rádióban, mint 56-ban… Mert csak az erőből értenek! – Hirtelen elsírja magát. – Ez lett szegény Jemeljan veszte: túlságosan akarta a sikert, bármit megtett érte. Mert nem szerették gyerekkorában szegény Jemeljant. Az apukája elhagyta, az anyukája egész nap csak a gázórát figyelte. Mondta neki: hagyja a dagadt gázórát másra, de nem, ő csak ment, és teregette a család szennyesét. Szomorú történet ez.
- Hát létezett Jemeljan?
Elsápad, szeme az okuláré mögött kétszeresére nő, különösen csillog. Arca eltorzul, száját félrehúzza.
- Hogy létezett-e? – kiáltja méltatlankodva. – Létezik. Már mondtam: én vagyok. A legendás partizán, a kérlelhetetlen antifasiszta, a népek barátságának kíméletlen harcosa. A fény az éjszakában, az Alfa és az Edda…
- …Omega…
- Az Omega is én vagyok, továbbá a Piramis, a Kisgöncöl és a nagy. Érti már, öregem, miért kell bemennem mindennap abba kurva parlamentbe?

Múzeum ( - jobbszél)

Köszöntjük a sajtó képviselőit a rendőrségi múzeum nyílt napján! Kérjük a kamerákat, diktafonokat és a rendőrélet kioltására alkalmas golyós- és töltőtollakat adják le a portán! Utána vetkőzzenek meztelenre, hogy kollégáink zavartalanul megmotozhassák Önöket. Itt látom Zsanettet is, őt két férfi munkatárs veszi gondjaiba.
Az első teremben azokat a különösen veszélyes tárgyakat láthatják, amelyeket járőreink és különleges egységeink gyanús személyek igazoltatásakor vettek el. Dupla üvegfal mögé tettük ezt a kokárdát, amelynek biztosítótűje szerepelt már a SALT-II leszerelési tárgyalásokon is, a három szín ilyen elrendezése pedig dührohamot, kontrollálhatatlan agressziót vált ki liberális politikusokból, ezért megengedhetetlen közszemlére tételük. Most is csak a médiának mutatjuk be, alapesetben kicseréljük egy piros-sárga-kék Budapest-zászlóra, mert múzeumunk fenntartója, a főpolgármesteri hivatal csak azt bírja nézni.
Amott cipőket helyeztünk el; Bush iraki látogatása óta tudjuk, hogy adott esetben a lábbeli is fegyverré válhat, ezért nem adtuk vissza Önöknek sem a cipőjüket, majd a kijáratnál, fûzõ nélkül és a keményebb részek (például talp) eltávolítása után megkaphatják.
Ebbe a terembe turul-ábrázolásokat tettünk. Kiemelt veszélyességű, pusztító eszközök ezek. Külön csoport foglalkozik azzal, hogy a bárhol felbukkanó turulokat (lett légyenek akár kabát hajtókáján kitûzõ formában, akár köztéri szoborként) azonnal ártalmatlanná tegyék.
A végére hagytam a borzalmak csimborasszóját. Egy ártalmatlannak tûnõ, magát szende kisbabának álcázó terroristától szedtük el, az utolsó pillanatban. Fedőneve cumisüveg, mi – a népszerű miniszterről – Draskovics-koktélnak hívjuk. Két egységnyi tej, fél egységnyi kakaó, háromdecis palackban, a végén gumi cuclival. A merénylő összerázza az üveget, majd a célpont felé hajítja. Iszonyatos károkat tud vele okozni, a kakaóbiztos számítógépen kívül gyakorlatilag mindent megsemmisít.
Eddig tartott a bemutató, az óvadék letétbe helyezése után valamennyien távozhatnak a hátsó kapun.

Kártérítés ( - jobbszél)

Ügyvédi irodánk kártérítési perekkel foglalkozik. Ez egy meglehetősen szerteágazó, sokszor reménytelen vállalkozás. Gondot okozhat az elévülés, a tettesek felkutatásának nehézségei, vagy éppenséggel az elhúzódó ügyek miatt az érdekeltek halála. Sokszor nehéz bizonyítani a tényleges károkozást. Az 56-os sortüzek áldozatairól például a fővárosi bíróság Biszku Béla tanácsa egy orvosi jelentés segítségével kimutatta: vélhetően szívrohamot kaptak a tüntetés okozta izgalmaktól, így voltaképpen a géppisztolygolyók már potenciális halottakat találtak el. Ugyancsak reménytelen a Szerbiában vagy Romániában, a második világháború végén lemészárolt magyarok leszármazottainak kártérítési ügye; ezeken a vegyes lakosságú területeken az anyanyelv a meghatározó a nemzetiség tekintetében, de a holttestek sajnos nem tudnak beszélni, ezért hovatartozásukat nem lehet megállapítani. Ugyancsak zavaros a kommunizmus által meghurcoltak esete, hiszen a kommunizmusban minden hatalom a dolgozó népé volt, amibe beletartozott az áldozat is, vagyis az a hatalom pusztította el, amelynek ő is részese volt, ergo öngyilkosság történt.
Vannak azonban bíztató kereseteink. A tatárjáráskor elkövetett népirtás tettesei pontosan körülírhatóak: Mongólia jogutódja az egykori Batu kán-i birodalomnak, ezért jó eséllyel pereljük a különböző mongol lovasegyleteket, íj- és nyílkészítőket, fegyverkovácsokat, sőt az utazási irodákat, amelyek nyugati kiruccanásokat szerveznek. Ügyfeleink közé tartozik Bese fia Mákony, tatárjárás-túlélő, akinek súlyos lelki és testi traumákat okozott a mongol betörés. Szüleit és testvéreit megölték, az otthonát felgyújtották, ő maga is a bal térdén megsebesült. A sajnálatos események idején töltötte be épp a huszadik évét, jelenleg hétszáznyolcvankilenc éves, a lábát azóta is húzza. Csökkent munkaképessége miatt nem kaphatott végzettségének megfelelő állást, ami alapján jelentős kártérítésben reménykedik. Most ezen dolgozunk gőzerővel.

Bűntudat ( - jobbszél)

A hivatalból kirendelt börtönpszichológusnak akadt már kellemesebb munkája is, de mindenkinek azt kell elvégeznie, ami adódik. Jegyzeteibe pillantott, onnan az őrizetesre, de a jegyzetei rokonszenvesebbek voltak
- Bakonyi… - ízlelgette a szót. – Ez felvett név? Ha annak idején a visontai erőművet privatizálja a család két lyukas garasért, akkor a Mátrai nevet választották volna?
- Ez véletlen. A cégtársunkat Tolnaynak hívják, mégse a szekszárdi borvidéket nyúlta le. Bár annak bizonyára jobban örültek volna a környéken, ha a boros hordók ömlenek ki.
- Szomorú amiatt, ami történt?
- Inkább dühös vagyok – csapott öklével a levegőbe. – Ha nem szakad át ez a rohadt gát, sose kerül szóba a privatizáció, és nem irigyelnék az emberek a tizenhat és fél milliárdunkat.
- Azt gondolja, az emberek irigyek?
- Nagyon. Gyurcsány is eleinte azon örvendezett, hogy nem a Fidesz önkormányzati győzelmétől hangos a világsajtó, hanem ettől. Aztán rátelefonált a könyvelője, hogy hát, Gyurcsány elvtárs, maga is benne van az alumínium-bizniszben, jobb ezt nem forszírozni… Azóta megijedt egy kicsit, hogy veszélybe kerülhet a hozománya.
- Hosszú ideig bocsánatot sem kértek a rettenetes tragédiáért. Pedig az nem került volna semmibe.
- Mi nem szoktunk bocsánatot kérni. Nem olyan anyagból vagyunk gyúrva. Különben sem voltunk még soha semmiért sem hibásak. Egyszerűen nem tudunk hibázni.
- Akkor ki a hibás? – kérdezte a pszichológus
- A gát – felelte a vezérigazgató magától értetődően.
- Nem is érez bűntudatot?
- Érezzen bűntudatot a gát!
- Tudja, mi az?
- A gát? Hát ilyen magas izé, amiből kilopják az anyagot, hogy olcsóbb legyen. Néha szivárog, esetleg átszakad, de nekem nincsen házam Kolontáron...
- A bűntudatra kérdeztem rá az előbb.
- Bűntudat… - Tanácstalanul vakargatta a fejét. – Várjon csak, ez hány forintos kérdés?

2010. november 5., péntek

Aknavető gránát pihent a tanösvényen

Felrobbantották a tűzszerészek azt az aknavető gránátot, amelyet csütörtökön délelőtt talált Ócsa külterületén egy turista – közölte a Pest megyei katasztrófavédelem sajtóreferense.

A kiránduló a dabasi tűzoltóságnak arról számolt be, hogy a tanösvénynél egy ismeretlen eredetű, 30 centiméter hosszú robbanószerkezetre bukkant. A tűzoltók azonnal a helyszínre vonultak és 300 méteres körzetben lezárták a területet, miközben értesítették a tűzszerészeket – mondta Lock Erika. Közvetlen veszély nem állt fenn, mert a robbanószerkezet a lakóházaktól távoli „vizes erdőben” hevert – tette hozzá.

A szakemberek megállapították, hogy egy 82 milliméter átmérőjű, orosz gyártmányú aknavető gránátról van szó, majd a megfelelő előkészületek után azt kora délután a helyszínen felrobbantották.

A környék átvizsgálása során további veszélyes tárgyat nem találtak, így a zárlatot feloldották, a környék ismét járható – közölte a sajtóreferens.


2010. november 4., csütörtök

Csak '56 bűnei évültek el?

Ma amikor az októberi forradalom leverésére emlékezünk, abszolúte időszerű kitekinteni a jelenből, körülnézni a közelmúltban és elgondolkodni a minapi, minket ölelő történéseken.

Két ország, három ember és három eset. Krenz, Zentai és Biszku. Érdemes összehasonlítani.

Egon Krenz (született 1937, Kolberg), a néhai NDK utolsó kommunista államfője volt 1989. október 18. és 1989. december 3. között. Másfél hónapig. Ez idő alatt a kommunista párt elnöke is volt, mind a két pozíciót Eric Honeckertől örökölte. Ő rendelte el a berlini fal lebontását. 1992-ben vádat emeltek ellene a belnémet határon érvényben lévő tűzparancs miatt. Krenz a menekülők lelövését alkotmányosnak és a népjognak megfelelőnek nevezte. A pere 5 évig húzódott, végül a bíróság négy lelőtt menekülő ügyében találta felelősnek és ezért 6 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Mivel a per ideje alatt fogságban volt, így mindössze 18 nappal az ítélethirdetés után szabadult. 1999-ben a szövetségi bíróság kezdeményezte az 1997-es ítélet felülvizsgálatát. Újból perbe fogták és 2000-ben ismét 6 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Krenz fellebbezett, de elutasították. Ezután a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordult panasszal az ítélet ellen. Az alkotmánybíróság azonban úgy döntött, nem foglalkoznak érdemben a beadvánnyal, így Krenz 2000-ben bevonult a hakenfeldei börtönbe. 2003-ban feltételesen szabadlábra került.

Zentai Károly (született 1922), a II. világháború idején a magyar hadsereg katonája volt. 1950 óta Ausztráliában él. Zentai Károlya gyanú szerint a II. világháború idején, 1944-ben Budapesten két katonatársával együtt megölte Balázs Pétert, mert a 18 éves fiatalember nem viselte a zsidók megkülönböztetésére előírt sárga csillagot. A feltevések szerint Zentai a náci Németországgal szövetséges magyar hadsereg tagjaként követte el a gyilkosságot. Zentaira 2004-ben bukkantak a háborús bűnösök felkutatására specializálódott Simon Wiesenthal Központ nácivadászai. Feljelentése alapján a magyar katonai ügyészség megvizsgálta az ügyet, majd a kormány 2005 elején kérte Zentai kiadását. A Fővárosi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki 2005. március 3-án a feltételezett háborús bűnös ellen. 2005. július 8-án - a magyar kiadatási kérelem alapján - az ausztrál hatóságok letartóztatták Zentait, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az ausztrál belügyminiszter 2009 novemberében járult hozzá a kiadatáshoz, de Zentai fellebbezést nyújtott be a döntés ellen. Zentai a perek során végig tagadta a gyilkosságot és állította, hogy a kérdéses időpontban nem tartózkodott Magyarországon. A kiadatás ellen benyújtott fellebbezésükben Zentai ügyvédei azzal próbáltak érvelni, hogy az állítólagos gyilkosság, amellyel védencüket vádolják, az akkori magyar törvények alapján nem minősült háborús bűncselekménynek. Zentai azonban még mindig Ausztráliában van, mivel sikerrel fellebbezett az ellen a miniszteri döntés ellen, amelynek értelmében kiadható volt a magyar igazságszolgáltatásnak. Zentai ügyvédei szerint hibás volt a belügyminiszteri döntés, mert Zentait Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán kihallgatni akarták, és a két ország közötti kiadatási megegyezések értelmében Ausztrália nem adhat ki olyan embert Magyarországnak, aki ellen nem emeltek vádat.

Biszku Béla (született 1921), kommunista politikus, 1957-1961 között belügyminiszter. A forradalom leverése után a megtorlás irányítja volt. Szerinte belügyminiszterként politikai tisztséget töltött be, az ország közbiztonságának helyreállításáért és a törvények betartatásért dolgozott. A mérlege: 300 kivégzett, 20 000 bebörtönzött ember és 200 000 kivándorló.

2010. október 21-én Gellért Ádám feljelentette a Nemzeti Nyomozóirodánál. A feljelentés szövege pdf-ben, érdemes végigolvasni.
Ebben Biszkut a következőkkel vádolták meg: emberiesség elleni bűncselekmények (a Nürnbergi Katonai Törvényszék statútum 6. cikk c) pont és nemzetközi szokásjog), különösen üldözés politikai okokból (persecutions on political grounds), emberölés, és más embertelen cselekedetek (other inhuman acts).


"Az 1956-os eseményeket követő megtorlásokkal kapcsolatban a belső jogon alapuló büntetőjogi felelősségre vonás nem lehetséges, annak azonban nincs akadálya, hogy az eljárások a nemzetközi szokásjog és/vagy a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződések alapján induljanak meg. (...)

A magyar nyomozóhatóságok a fentebbi jogelveket alkalmazva, a genfi egyezmények alapján már több, ítélettel záruló nyomozást folytattak az ún. sortűzperekben. (...)

Legjobb tudomásom szerint azonban az ügyészség/nyomozóhatóság mindeddig sosem vizsgálta meg, hogy alkalmazhatóak-e az emberiesség elleni bűncselekmények az 1956 utáni megtorlásokra."


A sortűzperek kapcsán a bíróság szerint a katonák tettét a magyar büntető törvény szerint emberölésnek kell minősíteni, ami 15 év múltán elévül, a LB 1999-ben úgy döntött, hogy a sortüzek az 1949. évi genfi egyezmény alapján emberiség elleni bűntettnek tekintendők.

Nos, az ügyészség megvizsgálta a 17 oldalas beadványt, és tegnap visszadobta:

"A hazai jog rendelkezése szerint a feljelentésben megjelölt cselekményt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettét - az elkövetéskor hatályban lévő jogszabályok szerint kell elbírálni. Ennek rendelkezései szerint azonban e bűncselekmény miatt - elévülés okán - eljárás már nem indítható. Vagyis Biszku a hazai jogszabályok alapján nem büntethető tetteiért, a vonatkozó nemzetközi dokumentumok alapján pedig szintén nem áll meg a feljelentés, mert ezek szerint a feljelentésben megjelölt cselekmények nem minősíthetők emberiség elleni bűntettnek, így a feljelentett személyek nemzetközi szokásjog alapján történő felelősségre vonására nincs lehetőség."

Gellért Ádám a következőt írta ezután:

A sortűzperekben a bíróságoknak a genfi egyezmények alapján kellett eljárniuk. Erre azért kényszerültek, mert minden más bűncselekmény elévült, s így az Alkotmánybíróság útmutatását követve, az elkövetéskor hatályos nemzetközi jog szabályait alkalmazták.

A hatályos Btk. alapján továbbra sincs jogilag lehetőség az 1956-os megtorlások feltételezett elkövetőinek felelősségrevonására. Míg azonban a hatóságok álláspontja eddig az volt, hogy a nemzetközi jog eszközei elégtelenek, a beadvány arra hívja fel a figyelmet, hogy igen is létezik egy olyan nemzetközi bűncselekmény, ami jogi alapját képezhetné egy büntetőeljárásnak.

Az angolul crimes against humanity-nek (magyarul emberiesség elleni bűntett) nevezett bűncselekményt a nemzetközi jog 1945-től, a nürnbergi perektől kezdődően rendelte büntetni. Tényállási elemeit nem egy nemzetközi egyezmény, hanem a nemzetközi jog másik fő forrása, a nemzetközi szokásjog tartalmazza.

A nemzetközi jog szerint 1956-ban az emberölés, a jogtalan bebörtönzés, a lakosság üldözése akkor minősültek emberiesség elleni bűntettnek, ha azt a nemzetközi jogban tiltott fegyveres agresszió során vagy azzal összefüggésben követték el. A beadvány többek között azt állítja, hogy a szovjet beavatkozás agressziónak minősült, s hogy az 1956-os megtorlásokat azzal összefüggésben követték el.

A beadványban emellett az áll, hogy 1956-ban emberiesség elleni bűntettnek minősült a lakosság diszkriminatív (politikai) alapokon történő szisztematikus üldözése.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a Btk. szóhasználatában az emberiség elleni bűncselekmény nem azonos a fentebbi nemzetközi bűncselekménnyel. Az előbbi egy gyűjtőfogalom, a Btk. egyik fejezetcíme, önálló jogi tartalommal nem bíró kifejezés.

A beadvány alapján nem csak Biszku Béla, hanem minden olyan személy ellen el lehetne járni, aki a megtorlások bármelyik fázisában aktív szerepet játszott (felsővezetők, bírók, nyomozók, ügyészek).

Gellért Ádám

Létezik, hogy ebben az országban a szocialista diktatúra bűntettei miatt senkit sem vonnak felelősségre? De a II. világháborús "háborús bűnösöket" a mai napig is keresik, kutatják?

Hogy évülhetnek el az 1956-os forradalmat követő megtorlás bűntettei? A 300 kivégzés, börtönbüntetések, kínzások ...

Az 1956-os forradalom harcaiban résztvevő, a forradalmat követő megtorlás során kivégzettek, vagy börtönben meghaltak nevei. A lista 235 kivégzett ember neveit tartalmazza, de nem teljes ...

54 évvel ezelőtt ezen a napon verték le szabadságharcot.

Szégyen az ügyészség határozata.

Biszku pedig továbbra is békében, nyugalomban éli az életet.

Egy ember akadt, aki legalább megpróbálta. Ennyit ért el. Legalább megtudtuk, hogy 1956 már elévült, és nem volt ott semmilyen emberiség elleni bűncselekmény.

Volt pár gyilkosság, oszt ennyi.

*