A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. augusztus 31., szerda

Megdölt a melegrekord Budapesten ( - hírek szerint megszünnek a melegek)

Stenwald Jenő és élettársa, Szalay Csongor megdöntötték a magyarországi meleg rekordot: 23 óra 42 percet töltöttek összebújva. A pár még vár a Guiness hitelesítésére.
 

A szabályokban elírt körülmények között egy IFA platóján felállított üvegházban egy karosszékben töltötték el az időt. A helyszíni szakértőként jelenlévő Lakatos Márk stylist elmondta, nem mindennapi teljesítmény ez. Hozzátette, hogy már csak azért sem, mert a pár 2308 kJ-nyi hőenergiát termelt a rekordkísérlet alatt, amivel egy átlagos V. kerületi lakást 3 napig lehet felfűteni.

Az eddigi rekordot egy perui pár tartotta, de ők 17 óra után kénytelenek voltak feladni, mert egy láma kirúgta az IFA egyik kerekét.
*

2011. augusztus 30., kedd

SIMOR ELLENEZTE A DEVIZAHITELESEK MEGMENTÉSÉT!

"Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket" - fogalmazott Simor András jegybankelnök 2008-ban April Foley amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésén egy, a WikiLeaksen keresztül most nyilvánosságra került amerikai nagykövetségi távirat szerint.

Fodor Gábor akkori SZDSZ-elnök az év végén arról beszélt az amerikaiaknak, hogy zárva vannak a boltok, nem tud karácsonyra ajándékot venni. 

A Wikileaks múlt hét végén 20 ezer újabb amerikai nagykövetségi táviratot hozott nyilvánosságra, köztük több mint ezer magyar vonatkozásút is. Az [origo] folyamatosan dolgozza fel a táviratokat.

A devizaadósok megsegítése ellen foglalt állást Simor András MNB-elnök az April Foley akkori amerikai nagykövettel folytatott 2008 végi beszélgetése során - ez derül ki abból a pénteken nyilvánosságra hozott táviratból, amit az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségéről küldött Foley 2008. október 30-án. Simor a távirat szerint azt mondta, a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni (az eredetiben: "foreign currency debtors should not be saved"), mert "végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd".

Simor a nagykövettel folytatott magánbeszélgetésben azt is kijelentette, hogy nincs hatékony eszköz a devizahitelek visszafogására és a magyaroknak meg kell tanulniuk "helyesen cselekedni, csak azért, mert az a helyes", nem pedig azért, mert rá vannak kényszerítve. Simor András 2008 végén nyilvánosan is hasonló álláspontot fogalmazott meg: "jelenleg nem látható, hogy meg kellene menteni a devizahiteleseket". (A Magyar Nemzeti Bank svájcifrank-középárfolyama 2008. október 29-én 174,29, október 30-án 172,74, 31-én pedig 178,29 forint volt; az júliusa óta ugyanakkor több mint 30 forinttal, húsz százalékkal emelkedett az árfolyam októberre. )

Új WikiLeaks-táviratok kerültek nyilvánosságra
A most nyilvánosságra került irat annak a 283 táviratnak az egyike, amit Budapestről küldtek az amerikai külügyminisztériumba, és amelyeket a múlt héten a WikiLeaks több mint kétszázezer további amerikai távirattal együtt nyilvánosságra hozott. Foley devizahitelesekkel foglalkozó jelentése nem titkos, a külügyminisztérium belső osztályozása szerint az "unclassified" azaz osztályozás nélküli. A távirat tetején ennek ellenére szerepel, hogy "csak hivatalos használatra".
Az aktuális helyzetet röviden feltárva a távirat kitér arra, hogy egy héttel korábban Gyurcsány Ferenc bejelentett egy megállapodást a Bankszövetséggel. Eszerint a gyenge forint miatt megugrott havi törlesztések terhe alól meg kell próbálni tehermentesíteni a háztartásokat. A megállapodás értelmében lazítanának a törlesztési feltételeken, lehetővé tennék a futamidő megnyújtását azért, hogy a havi törlesztések mérséklődhessenek, továbbá megengednék, hogy az adósok forintra konvertálják a devizahiteleiket.
Bár a legtöbben azt várják és remélik, hogy az IMF-csomag megerősíti és stabilizálja a forint árfolyamát, az elmúlt napok láttán sokan attól tartanak, hogy a forint gyengülésének komoly hatása lesz a devizaalapú lakás- vagy autóhitellel rendelkező háztartásokra - áll a nagykövet táviratában, amelyben többször hivatkoznak Simor András jegybankelnökre.

Akkor kaptuk az IMF-hitelt 
Az amerikai nagykövet levele előtt egy nappal, október 29-én, magyar idő szerint hajnalban egyeztek meg az IMF, az EU, és a Világbank vezetői arról, hogy 20 milliárd eurós összegű hitelkeretet nyújtanak Magyarországnak, amelynek segítségével kerülte el hazánk az államcsődöt.
A nagykövet levele is említést tesz arról, hogy nagyon rövid idő alatt hatalmasra duzzadt a magánszemélyek és a vállalatok devizahitel- (elsősorban svájcifrank-, másodsorban euró-) állománya. 2003-ban az összes lakossági hitelállomány csupán 5 százalékát tették ki a devizahitelek, nem egészen öt év múlva már a hitelállomány 62 százaléka devizában volt.
A 2000-es évek eleji devizahitel-kamatokkal csak a támogatott forintkamatok voltak versenyképesek, de 2003 végén az állam a kamattámogatást mérsékelte, majd 2006 őszén a forinthitelek után járó adókedvezményt is eltörölte.

Simor: Nem normális idők
Egy másik távirat tanúsága szerint Simor András 2008 decemberében extra intézkedéseket tartott volna szükségesnek azért, hogy a bankok hitelezzék a hazai kis- és középvállalkozásokat. A jegybankelnök szerint 2008 utolsó negyedévében - a kötelező tartalékráta lejjebb szállítása miatt - körülbelül 1000 milliárd forinttal több pénzük volt a bankoknak, mint a megelőző három hónapban, ezt azonban "nem engedik ki az ajtón". 


Simor ugyanakkor úgy vélte, hogy az extra ösztönzők bevetése "normál időkben" nem egy jegybank feladata, de érzékeltette, hogy ezúttal elképzelhető, hogy kivételt kell tennie. Szerinte a hitelezés a bankok saját üzleti döntése, "de a mostani idők nem normálisak" - áll a táviratban.

Fodor Gábor és a karácsonyi vásárlás
A nagykövet Fodor Gábor SZDSZ-elnök esetével is példálózik. Barcza Györgyre, a K&H Bank vezető elemzőjére hivatkozva előbb megjegyzik, hogy ha nem történnek kormányzati intézkedések, és a piac likviditása nem áll vissza a válság előtti szintre, akkor egyre több hazai vállalkozás csődbe mehet. Ezt alátámasztandó hivatkoznak Fodor Gáborra, aki a távirat keltét megelőző napon nagykövetek egy csoportja előtt azt mondta, "karácsonyi bevásárlása során a legtöbb boltot üresen vagy zárva találta".
*

2011. augusztus 29., hétfő

Megütközés a törökökkel - csata a javából Mohácson ( - 485 éve)

Emlékünnepséget rendeztek és megnyitják vasárnap a Mohácsi Történelmi Emlékhely új Kilátó- és Kiállítókupoláját abból az alkalomból, hogy 485 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata.
  
 - 1521-BEN NÁNDORFEHÉRVÁR A TÖRÖKÖK KEZÉBE KERÜLT -
A megemlékezésen beszédet mondott többek közt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök. Az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása a történelmi eseményről:

A harcias, hódító oszmán-török állam a XIV. században jelent meg a Balkán-félszigeten és alig száz év leforgása alatt Magyarországig terjesztette ki határait. Az 1456. évi nándorfehérvári diadal még hosszú évtizedekre megállította európai előrenyomulását, a fénykorát élő magyar királyság sikeresen állta útját a hódításoknak. Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után azonban az egymással is szembenálló érdekcsoportok szétzilálták a magyar államot.

1520-ban a fiatal II. Szulejmán lett a török szultán, aki - miután az oszmánok keleten legyőzték a perzsa sahot - az európai terjeszkedés felújítása mellett döntött. A magyar trónon hasonlóan fiatal, de összehasonlíthatatlanul tehetségtelenebb ember ült: II. Lajost kétéves korában, 1508-ban koronázták meg és csak 1521-ben nyilvánították nagykorúvá. A magyar határt délről védelmező kettős végvárvonal legfontosabb láncszeme, Nándorfehérvár 1521-ben a törökök kezébe került, és a következő években elestek az első védvonal legfontosabb erődítményei is. Az 1523-ban alsó-magyarországi főkapitánnyá kinevezett Tomori Pál kalocsai érsek aratott ugyan kisebb sikereket, de az udvar támogatásának elmaradása miatt csodát nem tudott tenni. Így érkezett el az 1526-os esztendő, amikor a török ismét Magyarország ellen indult.

A külpolitikailag teljesen elszigetelt II. Lajos sehonnan nem várhatott segítséget, és parancsot is hiába adott a felkészülésre. Az államkincstár üres volt, a főurak egymással viszálykodtak, még az sem érdekelt senkit, hogy a hadak fenntartására egy éve pénzt nem kapó hadvezér, Tomori Pál kalocsai érsek és a déli végvárak kapitányai tiltakozásként lemondtak tisztségükről. Szulejmán április végén megindult seregeivel, és az ugyanekkor tartott rákosi országgyűlés csak utolsó napján döntött az ország védelméről, de pénzről említést sem tett.

A zavartalanul előrenyomuló török sorra bevette Péterváradot, Újlakot, Eszéket, augusztus 22-re átkelt a Dráván. Ellenállással szinte nem is találkozott: II. Lajos bejelentette, hogy nincs pénze a háborúra, így a nemesség sem kelt hadra, katonákat csak közadakozásból és pápai segélyből tudtak fogadni. A magyar seregek gyülekezését végül július 2-ra Tolnára hirdették meg, de maga a király is három héttel később indult el Budáról, haladásánál csak serege gyarapodása volt lassabb.

A magyar had egy része a mohácsi mezőnél táborozott le, ide érkezett meg a török augusztus 28-án, s a szultán kiadta a parancsot: készüljenek a másnapi csatára. A 25 ezer magyar katonával szemben mintegy 60 ezer (egyes források szerint 75 ezer) fős reguláris török had állt, amely nemcsak létszám-, de harcászati és technikai fölényben is volt. A magyar seregből hiányzott Szapolyai János erdélyi vajda - aki a Tiszánál állomásozva azt üzente, várják meg a csatával -, miként Frangepán Kristóf horvát-szlavón bán és a Székesfehérvár közelében gyülekező cseh segédcsapat is. A magyar hadvezetés - köztük a fővezérré kinevezett Tomori - mégis a harc mellett döntött, és a magyar táborban a források szerint ekkor még derűlátás uralkodott.

A magyar sereg már hajnalban két vonalban sorakozott fel, az arcvonalat az átkarolás elkerülése érdekében erősen széthúzták. A csata azonban csak délután háromkor kezdődött, így az órákig a tűző napon ácsorgó csapatok elhelyezkedését a dombon lévő törökök alaposan felmérhették. A nehéz terep miatt az egyes török osztagok fáradtan, kimerülten érkeztek az arcvonalba, így Tomori még teljes csatarendbe állásuk előtt rohamot indított. A jobbszárny kezdeti sikerei után a közép támadása összeomlott, a gyalogság felmorzsolódott, a csata mészárlásba és menekülésbe torkollott.

Az alig másfél órás ütközetben a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, a csatatéren mintegy 4 ezer lovas, 10 ezer gyalogos, 7 főpap - köztük a fővezér Tomori Pál és Szalkai László esztergomi érsek - és 28 főúr maradt holtan. A menekülő, testőrségét elvesztett király a Csele-patakba fulladt (bár később sokan azt állították, a trónra törő Szapolyai gyilkoltatta meg). Az ország tárva-nyitva állt Szulejmán előtt, aki szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára, kifosztotta a várost, majd októberben úgy tért haza, hogy csak néhány szerémségi várat tartott meg.

A csata fordulópontot jelentett a magyar történelemben: utána kettős királyválasztás következett, a két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült ország hamarosan két, majd három részre szakadt. A török másfél évszázadig Magyarországon maradt, állandósultak a háborúk, Mohács a nemzeti tudatba "nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként" vonult be.

Az egykori csatamezőn, a megtalált tömegsírok helyén ma a hősök emlékműve áll.
*

2011. augusztus 28., vasárnap

Kinek jelent mentsvárat Alsópakony? ( - éppenséggel az adóssággal terhelt Ócsa városának jól jön a beruházás)

Az újrakezdés helyszínének szánja a kormány az Ócsán épülő szociális bérházakat, ahová a kilakoltatás előtt álló lakáshitelesek költözhetnek jövő tavasztól. A "telep" vonzóbb lehet a vártnál.


"Szó sincs gettóról, vagy csődtelepről, a Kormány otthonokat épít ...”

Még meg sem történt az első kapavágás, máris devizagettót, csődtelepet vizionálnak Ócsára a Szociális Családiház Program ellenzői, még helyben is. A Mádencia Egyesület honlapján a vezető fórumozó is ebbéli riadalmának, mint valami félelmének, vagy ellenérzésének ad hangot. Felhozza félelmét a beköltözőkkel szemben. Évekre visszatekintő rossz tapasztalatokat említ, amikor így fogalmaz: "Ennél toleránsabb közösség nem tudom hol él az országban. A nyolcvanas években három cigány család élt itt, ma legalább száz, ha beilleszkedett, teljes nyugalomban. A kétezres években pár maffiózós pesti család jött, évekig végigverte, zsarolta a helyieket, senki meg sem rezdült. Tehát szerencsétlen kisemmizetteket, ha ők is viszonozzák, biztos együttérzés fogadja. Itt az általad is taglalt, végig nem gondolt jövőbeni problémák halmaza a gond."  
De valóban ennyire elesett emberek élnek Ócsán? Sokak szerint fogalmuk sincs a helyieknek, mi az a gettó. Azt sem tudják elképzelni, hogy a városi lakótelepek a saját korukban mekkora előrelépést jelentettek. Ócsa nem rég lett város. Talán ma ünnepli 6. évfordulóját ennek. Ha valaki betér a településre, ma is a vidék falusi arculatát látja. A hat évvel ezelőtti események nem nyomták rá a helységre a városiasodás jegyeit. Talán ez a kisváros a környék egyetlen olyan helye, ahol még nincs összefüggő és teljes mértékben kiépített járdahálózat, nem épült kerékpárút, és nem került rendezésre a vasúti átjáró sem. A város közútjai emiatt roppant balesetveszélyesek, hiszen a szűk keresztmetszetet használja mindenki. Sokszor a belső utakon keveredik a rokkant kocsi, a kerékpáros, a gyalogos, a nehézgépjármű  és a munkagép, vagy a kombájn. Olyan ez, mint egy kavalkád. A KRESZ és a kihelyezett táblák nem számítanak. Mindenki közlekedik a maga módján és megáll ott, ahol a szüksége hozza. A tábla, a rendőr itt nem számít. Nem sok szerepet töltenek be.  A fejlődés megállt a várostábla előtt. Az út is csak eddig rendezett. Talán ezért is idegenkednek a régiek az újtól. Félnek az olyan ismeretlentől, mint a lakópark. Fogalmuk sincs mit adott a Wekerle, vagy mit nyújtott a Tisztviselő-telep. A lakótelepről és lakóparkról is számos tévhit kering a falusi környezetben. Hiába lépett be a város a gyáli kistérség kertvárosi részébe, ez sokak számára legalább annyira félreértelmezhető, mint a park, vagy a lakó. Itt talán máig tulajdonban, birtokban, családi házban gondolkodnak. Az ikerház, a társasház, az agglomeráció még nem elterjedt fogalom a régiek számára. Elvégre ezt tükrözi a fórumból ollózott idézett is. Félelem, bizonytalanság és butaság kavarog egyesek fejében. Főleg, ha nem is szimpatizálnak a kormány elképzeléseivel. 
Pedig sokan osztják a tanácsot. Adják a tippet. Számolják a költséget. Féltik a nevében létező várost. Hülyeség. 

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Bukodi Károly, Ócsa polgármesterével és Szaló Péter a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkárával tájékoztat

Ócsán is vannak gondok. Van akinek a téli fűtés jelenti ezt, másnak a munkájának az elvesztése, a megélhetés. Ócsa paraszti házai közt ma is sok vályogból készült van. A központi részen elterülő Öregfaluban, vagy Ó-faluban is több romos, omladozó épületet látni, amiben még laknak. A kritikát megfogalmazók sem mindig a legmegfelelőbb körülmények közt élnek. Egy korszerű, energiatakarékos új ház okán felesleges aggódni. Számos helyi embernek is előrelépést jelentene. Valós aggódásra nincs is ok. Az odaköltöző emberekkel szembeni álságos félelem pedig megalapozatlan. Úgy tesznek egyesek, mintha érdeket védenének, vagy attól félnének, hogy valamiből kiszorulnak, netán hátrányt szenvednének.  Ez is badarság. Csak szítják a hangulatot, mert nem értik. A beköltözők normatív támogatást kapnak és pénzt, fejlődést infrastruktúrát jelentenek. Mind a közlekedésben, mind a kereskedelemben és mind előrelépésben, fejlődésben. Sokan talán fel sem fogják ennek jelentőségét. Ma a város csak asszimilál. A beérkező és a beszedett pénzt többnyire törlesztésre fordítják. A költségvetés hiánnyal terhelt. A megszorítások csak a lakosságot hozzák nehéz helyzetbe. Amennyiben a népesség nőne, úgy azzal a bevételek is növekednének. Az egy főre jutó adósságállomány pedig csökkenne. Tehát a lakosságra jutó pénzügyi teher is csökken. A városvezetés levegőhöz jut. A beköltöző meg egy új lakáshoz, az eddigi  kilátástalan helyzetében. Sorsa stabilizálódik, lesz hol laknia, élnie. És ha Ócsa közössége is annyira magával ragadó, ahogy írva vagyon, akkor az elfogadás, és a közös jövő is csábító.  Felesleges is lenne a megszorított helyzetben levőket megbélyegezni, vagy előre ítéletekkel terhelve kiközösíteni. Az egyesületeknek és a fórumoknak ebben kéne segíteniük.  Alsópakony tervezett része kihasználatlan. Az ott élők jelenleg megszégyenítő körülmények közt élnek. Még rendes vizük sincs. Ócsa magára sem, nem hogy rájuk fordított volna kellő gondot. Számukra sz építkezés maga fellendülés, és a remény. Végre normális körülményekhez juthatnak. Lesz számukra megfelelő ivóvízellátás, kiépítik a csatornát, és javítanak a közlekedésen, a városba jutáson. Talán még bolt is, meg vállalkozó is lesz, aki lát ebben a projektben jövőt és lehetőséget. Az alaphangot, a kezdeti lépést az állam adja meg. A továbbit, a kihasználtságot, a és a helyi életet, a benépesült közösség teszi teljessé. 
Aki Ócsán rosszabb körülmények között él, vagy az, aki egy lakótelepi, másfél szobás lakásban nevel három gyereket, valószínűleg jobban értékeli azt a lehetőséget, hogy egy új, 70- 80 négyzetméteres, alacsony rezsijű kertes házhoz juthat Budapesttől harminc kilométerre, Ócsa központjától pedig mindössze 5-7 km-re. Budapesten van aki ennél nagyobb távolságra lakik a metrótól és azért utazik oda, hogy aztán azzal tovább menve beérjen dolgozni. A fővároson belül is utaznak az emberek 40-45 percet. Szóval nem kell aggódni, vagy kétségbe esni. Ha az önkormányzat vezetése is eljut fejben odáig, hogy belássa, a jelenlegi közlekedés és az eljutási sebesség kevés, hogy a város és a főváros összeköttetése elavult, rossz, akkor majd el kezd azon dolgozni, hogy létrejöjjön a más településeken már bevált gyors eljutási útirány az autópályán át Budapestre. Talán az alsópakonyi lakópark ebben is előrelépést és segítséget jelent a városnak. 

Ócsa alsópakonyi határában az első ütemben 80, később további 420 szociális állami bérlakás épülhet.

Olyan lakáshitelesek kerülnek majd oda, önkéntes alapon, akik nem tudtak alkalmazkodni a válsághoz, és az Otthonvédelmi Akcióterv, valamint a bankok adósmentő csomagjai sem segíthetnek rajtuk. Ők azok, akik nem tudják elkerülni a kilakoltatást, ezért lehet számukra megoldás az állam által felajánlott bérlakás. (Ma még nem tudni, mennyi lesz a bérleti díj, 200 forint/négyzetmétertől bármennyi lehet.) "Az új lakók egy gazdasági gátszakadás áldozatai, hiszen előre nem látható körülmények miatt, ha fizikailag nem is, de gazdaságilag veszélybe került lakásuk" - véli Turi Attila építész, a devecseri és kolontári újjáépítés egyik vezetője.

Ugyanakkor Ócsán nem minta-bérlakástelep készül: csak távoli rokonságban lesz a közel száz éve köztisztviselőknek épített Wekerle-teleppel. A kényszerhelyzetet érzékelteti, hogy a programmal a Nemzeti Eszközkezelő felállásáig a katasztrófaelhárításban otthonos Belügyminisztérium foglalkozik. A tárca költségvetéséből idén 775 millió forintot különítenek el az előkészítési munkálatokra, a projektre szánt teljes keret elérheti a 4-6 milliárd forintot. Kérdés, benne vannak-e ebben a beígért infrastruktúrafejlesztés, a bölcsőde- és óvodaépítés költségei is. Az első ütem költségvetése szűkös Tőke Tünde, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke szerint, de - amennyiben kizárólag lakások építésére fordítják ezt az összeget - kisebb méretű lakásokból kivitelezhetőnek tartja a feladatot. Amíg nem ismert az alaprajzi kialakítás, a műszaki tartalom, addig nehéz megbecsülni, milyen négyzetméterárban készülhetnek el a házak.

"A beruházás helyszíne ma még senki földje, de lehet olyan gesztusokat tenni az építkezés során, melyek elősegítik az ott lakók előrelépését és egy olyan közösség kialakítását, amelyet nem lehet majd megbélyegzett emberek konglomerátumának nevezni" - mondja Turi Attila. Sőt szerinte lehet, hogy idővel túlságosan vonzó lesz a telep: a kormány a tapasztalatok és az igények függvényében más nagyvárosok környezetében is létesíthet hasonló szociális lakóparkokat.

Ócsa Város  Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. augusztus 31-én 16 órai kezdettel ülést tart, melyen az aktuális napirendek  között szerepel Ócsa-Alsópakonyon megvalósuló Szociális Családiház-építési Program kapcsán tartandó lakossági fórumról szóló előterjesztés.  Előadó: Bukodi Károly polgármester.     

 *
Lehetséges építési technológiák és jellemzőik:

1. Könnyűszerkezetes házak

Az alapozás kivételével teljesen száraz építési technológia miatt évszaktól függetlenül lehet építkezni
A kisebb falvastagság miatt több hasznos alapterület marad a lakásban
Olcsón üzemeltethető
Négyzetméterára nettó 145- 150 ezer forintnál kezdődik
Elkészülési idő: 1-2 hónap

2. Téglaházak, vegyes technológiával
Korszerű falazási (Porotherm Profi Dryfix) téglatechnológiával téli viszonyok között is gyorsan lehet építkezni
Devecseren és Kolontáron nettó 240 ezer forint/négyzetméter volt az ár, de olcsóbban is ki lehet hozni
Alacsony üzemeltetési költség
Elkészülési idő: 2,5-3 hónap

3. Monolit vasbeton házak
Szélsőséges környezeti igénybevételnek ellenálló szerkezet
Energiatakarékos üzemeltetés
Bekerülési költség: bruttó 160 ezer forint/négyzetméter
Elkészülési idő: 45-60 nap
 *

A helyi ellenállás, netán a rosszakarás javaslatára nevezhetik át városunkat ( - hírcsárda fórum)

A Szociális Családiház-építési Program I. ütemének helyszínéül kijelölt Ócsát a szociális körülményekre tekintettel Ócsóra nevezik át. A helyi kínaiak közösségnek tetszik az új név.

„Végre egy helységnév, amit ki tudunk mondani” - szerette volna nyilatkozni az ócsai kínai diszkont vezetője, de ezt a mondatot sem tudta kimondani. Nyilatkozatának oka pedig az a tény, hogy Ócsa új neve a jövőben Ócsó lesz, miután több bedőlt hiteles család költözik majd a Szociáis Családiház-építési programban készülő házakba. „A beköltöző családokban jobb érzést kelt majd az új név, hiszen nem kapcsolódik többet az ócsárláshoz, egyben kifejezi vásárlási preferenciáikat is.” - nyilatkozta az egykori Ócsa polgármestere.

A kormány több hasonló névváltoztatást is kezdeményez, hogy a településnevek ne irritálják a lakosságot a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, illetve, hogy sokkal inkább a valóságot tükrözzék. Szerkesztőségünknek sikerült megszerezni az első körben megváltozó települések nevét:

Alsó takony?  (- még olcsóbb)
Tarany Tbronz
Bős Szűkös
Pénzesgyőr Hitelgyőr
Boldogkőváralja Kőváralja
Gazdagrét Ócsó 2.
Kiszivárgott hírek szerint további településnevek is változnak majd politikai és hangulatjavító okokból:
Magastax Egysávosadó
Nagysáp Tizenhatszázalék
Nagycsécs Plasztikmell
Nagyoroszi Nagyszéllkálmáni
Vagy más helyeket a szerint, mint p:l kis város, az-az egykori  KISZ bájos.
És még lehetne fokozni...
*

2011. augusztus 27., szombat

Nincs új a nap alatt ( - lakópark)

Az Est, 1926. április 11.

2011. Devecser
*

Besokalt a kormány az önkormányzatok pazarló, rossz gazdálkodásán ( - a vezetők mit sem változnak)

 A megye intézményei a kormányhivatal irányítása alá kerülnek jövőre.
Szűcs Lajos megyei elnök a számára kínos hiányról és a fizetésképtelenségről nem nyilatkozik.

Városunk fia, sokunk földije, Szűcs Lajos a többszörös elnök, a Pest megyei közgyűlés, a megyei önkormányzat első embere, akinek nevét mostanában sokan emlegetik.
Nevéhez köthető hogy a megye 22 milliárdos hitelállományt halmozott fel.  Ténykedése alatt olyan új kifejezéseket ismertünk meg mint "menza-stop" vagy olyanokkal lettünk gazdagabbak, mint a "közétkeztetési vészhelyzet".

eladósodott elnök
 De mint köztudottá vált, Szűcs Lajos elnöklése alatt az étkeztetési díjakat nem a célnak megfelelően, hanem másra fordították, állítólag alulfinanszírozottság okán. Így az étkezési díjak, az állami normatív támogatás ezen része nem a szerződés szerinti szolgáltatóhoz, hanem máshoz kerültek. 

Az iskolai tankönyvellátás terén is tartozást halmoztak fel a nevezett elnök ténykedése során. Az állami pénzek állítólag nem voltak "felpántlikázva", így azt nem arra a célra használták. Most a tankönyvforgalmazók sokalltak be a korábbi élelmezést végző céghez hasonlatosan. Nem hajlandók tovább várni az elköltött pénzükre, és nem kívánnak többet kölcsönözni a megyének. Úgy érzik, mintha egy feneketlen kútba dobálnák a pénzüket. A megye meg nem fizet. Az elnök meg hallgat. Csupán a szóvivője nyilatkozik az egyre kínosabb helyzetben. A kormány segítségére és a megmentésükre várnak.

Közben a kormánynál is lassan besokasul a sok megyei történet.  Ezt azonban a sok fideszes elnök okán nem kommentálják. A cselekvések és a törekvések azonban jól mutatják, hogy a megyei önkormányzatok pénznyelőit nem kívánják tovább etetni.

Január elsejétől a megyei önkormányzat valamennyi intézménye a kormányhivatal irányítása alá kerül.

Tájékoztatásul közölték, hogy az összes oktatási és szociális intézmény, valamint a közgyűjtemények is állami kézbe kerülnek. A váltás által érintett több ezer dolgozó szintén átkerül az új irányítás alá. Az önkormányzati hivatal azon dolgozói, akik az intézmények irányításában érintettek, szintén a kormányhivatalhoz kerülnek. 

Tudjuk, hogy az önkormányzatok jelentős része eladósodott. Nem éppen természetesen nem csak a megyei önkormányzatok adósodtak el, hanem a helyi testületek is.  Sok testület vett fel hitelt, sok helyen bocsátottak ki kötvényt. Az általános eladósodásnak ezek is részei.  Erről, valamint a városi érintettségről már korábban beszámoltunk.

Ócsa az adóslista top 100-on,  a 46.  helyezett - fejenkénti 221 ezer Ft tartozással
Sajtóinformációk szerint szóba került, hogy az állam átvállalja az adósságukat, annál is inkább, mivel részben annak tulajdoníthatók, hogy a megyei önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit az előző kormányzat beszűkítette. Állítólag 120-160 milliárdnyi adósság kerülhetne át állami kézbe. 
Ócsa most az alsópakonyi lakópark létesítése kapcsán jutott el odáig, hogy megbeszélve a kormány illetékeseivel, miszerint indulhat az önhibájukon kívüli pályázati támogatásért.

A Heti Válasz című hetilap nyilvánosságra hozott egy adósságlistát. Ez a 2010-es adatok szerint azt mutatja, hogy a települési önkormányzatok közül a fővárosnak a legnagyobb az adóssága.

 Ócsa város a legeladósodottabb önkormányzatok 100-as listáján a nem éppen előkelő 46. helyet tölti be, 220.840,- forinttal;  (egy főre jutó kötelezettségvállalás forintban).
Ez annyit jelent, hogy minden egyes ócsai lakosra ekkora adósságteher jut, amit az általunk befizetettek alapján az önkormányzatunknak kell visszatérítenie. Ez a pénzösszeg a legfiatalabb csecsemőt és a legidősebb nem dolgozó nyugdíjas helyi lakost is érinti.  A hibás gazdálkodás árát, a magas illetmények összegét, és a bevásárolt laptopok árát is a lakosságnak kell ebben az összegben visszafizetnie. 
Ez a számadat csupán akkor csökkenne, ha az önkormányzat visszafogottabb gazdálkodásával jelentősen elősegíteni az adósságállomány és az egy főre jutó tehervállalás csökkentését. 
De mennyi is ez a közel 221 ezer forintnyi összeg? 
Egy olyan családban, ahol mondjuk egy polgármesteri illetménnyel rendelkező személy, és egy pedagógus pár él egy gyerekkel, ott a rájuk eső adósságállomány 663 ezer forint. Viszont az ő havi jövedelmük családi pótlékkal 800 ezer forintra jön össze. Számukra ha egy hónap alatt kp befizetnék a rájuk eső 3x221 forint-részt, vagyis a 663 ezret, akkor is közel 137 ezer forint maradna az adott hónapban a családnak, ami nem rendítené meg a megélhetésüket, vagy a gazdálkodásukat. Arról nem is beszélve, hogy ezzel letudnák a dolgot és a következő hónapban már ismét a 800 ezres bevételhez jutnának.
Ugyanez a példa egy szokványos munkás családban már egészen mást mutat. Vegyünk egy a FÉG-nél dolgozó szakmunkást 120 ezerrel és egy ápolónőt 100 ezer Ft/hó keresettel és szintén egy gyerekkel. Számukra az egy főre jutó ócsai adósságállomány szintén 221 ezer Ft, tehát hármukra ez 663 ezres elkötelezettséget hoz. Ők ezt a pénz nem hogy egyhavi bekeresett összes pénzükből, hanem hanem háromhavi munkájuk díjazásából sem tudnák kifizetni, még úgy sem hogy közben ezzel fizetési kényszerrel a számított negyedévre egyetlen fillérük sem maradna. Sőt ez esetben még 3 forintot nekünk kéne hozzá tenni.

Tehát jól látszik a társadalmi és élet-színvonalbeli különbség, valamint az összegszerűségbeli megítélés. Sokszor az önkormányzati vezetők el sem tudják képzelni, hogy a munkás ember számára mit jelent egy-egy döntésük. Fel sem fogják hogy amikor ők ragaszkodnak az illetmény és a költségátalány maximumához, az új laptopokhoz, a díszburkolathoz, stb. akkor ezzel mekkora terhet rónak a választóikra. Azokra az emberekre, akik itt élnek, rájuk szavaznak és kommunális adót, meg köztartozást fizetnek.

Pedig lassan eljön az idő, amikor ezen érdemes lesz elgondolkodni.
*

2011. augusztus 26., péntek

Emlék-kép - az egykori Lakatosház az egyre pusztuló Öregfaluból ( - Skanzen vagy falurombolás)

Kérdés, hogy miért nem hasznosították, és mi szükség volt a bontásra?

Népi lakóház, Ócsa Ó-faluban, elbontatta az önkormányzat 2011-ben
Érdemes lett volna megmenteni, és hasznosítani.


A képviselők nem láttak benne hasznot, érdektelenek voltak, így nem a felújítás felé hajlottak. 


Most  Ócsa és a falusi környezet látja
hiányát, érzi kárát.


XVIII. századi népi lakóházbelső Ócsa;  Ó-falu - lebontva 2011.-ben
Felújítás helyett elbontás. 

Értékmentés helyett pusztítás.



Skanzen helyett házrombolás.

Kinek az elvetemült ötlete volt a bontás, és végül mennyibe közpénzbe került a pusztítás?

Titkolják, hogy ki volt a bontást elrendelő "ötletgazda".

*

Bár egymillió hasonló megbecsülést nyujtó munkahely jönne létre ( - hajrá kormány, de hol van Ócsa)

Tíz helyre ezren - mérnökök, újságírók is - jelentkeztek utcaseprőnek

A fővárosi utcaseprő bére: bruttó 130 ezer, 30 ezer cafetéria, BKV-bérlet (9800 Ft).
Pályakezdő diplomás közalkalmazott bére (bértábla, H1): bruttó 129 500 forint. 
(Semmi gond, 3 év múlva felugrik a H2-be és meglesz a bruttó 136 ezer!)

 
Az utcaseprés mondjuk tipikusan az a munka, amit remekül lehetne közmunkásokkal végeztetni.

Persze hosszan el lehet azon vitatkozni, hogy ez az utcaseprői bér az most sok vagy kevés, de én nagyon szomorúnak találom, hogy egy diplomával, főiskolával rendelkező fiatal tanár, orvos, köztisztviselő kevesebbet keres, mint egy utcaseprő.
Már csak azt nem értem, hogy miként lehetséges az, miszerint az utca arculatának rendbetételére, a környezet tisztán tartására ekkora tőke áll rendelkezésre, akkor az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére miért nincs pénz?
Vagy azt is kérdezhetném ócsai mód, hogy a FÉG elhagyott dolgozóinak ki fizetne fele ennyit?
A helyi, vagy a megyei önkormányzat, az MPF Holding, (Bajai Borovi) biztos hogy nem fog.
Menjenek Pestre utcaseprőnek, ha ez nem tetszik? Nem igaz?
*

Ágas-bogas ügy ( - válasz a felvetésekre)

 2011. augusztus 23.-án helyi érdekelt lakos tette fel az alábbi kérdést, amit nem csak nyílt levél formájában közzétettünk, de e-mailen továbbítottunk a képviselőknek is. 

Most a lakossági felvetést, és az arra érkező választ teszem közkincsé: 

 "Sajnálom, hogy a nagy ünneplés közepette, senki nem tette szóvá, hogy az Ágasház-at miért nem az eredeti állapota szerint újították fel, ugyanis az eredeti, tetőt tartó oszlopot eltüntették, ami a jellegzetessége volt a XVIII. században épült háznak. Ha valaki tudja hová lett a tetőt tartó oszlop, segítsen megtalálni, hátha még megmenthető, mielőtt még barbár módon össze nem darabolják, mint értéktelen fa darabot."



Válasz Fodor Lászlónak.

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom.
Az Ágasház felújítása, a mellette lévő romos ház elbontása, a szakértők véleménye szerint, halaszthatatlan volt, semmiféle „rendezetlenség” nem jellemezte a folyamatot., minden a megfelelő engedélyek és előírások szerint történt.
Az eredeti ágasfáról a feltárás során kiderült, hogy a föld alatti része teljesen megsemmisült. Ahogyan azt az előzetes felmérés sejtette, ettől roppant meg az egész tetőszerkezet, amely így nem az ágra, hanem a homlokfalra nehezedett. Ennek következtében a falfelület kipúposodott, leomlása elkerülhetetlen volt.
  Az ön által „gazdasági” épületnek nevezett különálló helyiség vízzel, csatornával ellátott  mellékhelyiség /WC/. Tetőszerkezete nem igényelt cserét, csak annyi felújítást, amennyi az ilyen szerkezeteknél természetes /lásd pincesor – nádtetőjavítás/.

  
A terület füvesítése az ott tervezett és megvalósított augusztus 20-i ünnepség miatt értelmetlen lett volna, természetesen  az ősz folyamán megtörténik.
A szomszédos romos házak magántulajdonban vannak, azokra az önkormányzatnak nincs ráhatása. A főépítész úrral folytatott beszélgetését nem kívánom kommentálni, nem is értem, miért a képviselőktől kéri számon.
 Végül engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy városunk lakosságának többsége örül, és a hiányosságok ellenére értékeli, hogy végre nemcsak szóban és árajánlatok  bekérésében valósul meg egy mindannyiunk számára fontosnak tartott örökség megóvása, hanem - talán kisebb hibákkal - tettben is. Ezért kérem, eddigi szokásától eltérően, a jót itt Ócsán is vegye észre, és ne csak  kicsinyes, legtöbbször minden valóságot nélkülöző kritikát fogalmazzon meg felénk e-mailben és blogjában!

Amennyiben ennek apró jelét érzékelem, örömmel és szívesen tájékoztatom minden kérdésről, akár személyesen is. Hiszem, hogy sokak által olvasott blogja csak így tudja városunk javát hatékonyan szolgálni és nem az ellentéteket szítani!

Horváth Tamás
alpogármester
 *

2011. augusztus 25., csütörtök

Idei foglalkoztatási és pénzügyi adatok ( - miként alakultak a fizetések)

2011 első félévében a legalább ötfős vállalkozásoknál 39 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 3,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal.

A költségvetési szférában dolgozók 732 ezer fős létszáma 36 ezer fővel (4,7%-kal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti, 13 ezer fős létszáma júniusra 78 ezerre nőtt. Így az időszak alatt átlagosan közel 52 ezer fő volt a közfoglalkoztatottak létszáma, 73%-uk részmunkaidős. A közfoglalkoztatás nélküli 680 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–júniusi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 104 ezer fő volt. A nemzetgazdaság egészében nem változott a létszám egy éves összevetésben.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 300 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3%-kal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 1,1%-kal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.

Pénzügy: bruttó 480 ezer az átlag
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (480 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (394 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (371 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában dolgozóknak 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellen¬tételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizetnek. Január–júniusban a teljes munkaidősök 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen.

140 ezer forint a nettó átlagbér
Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 600) forint volt, átlagosan 5,2%-kal magasabb az előző évinél.
Ócsán a vezető tisztségviselők illetménye és ellátása változatlanul a törvény által biztosított maximumon van tartva.  

Polgármesteri illetmény:
A meghatározott módon az alapilletmény (38.650) 12.5-szörös szorzata városunk esetében. Tehát  bruttó: 483.125,- Ft/ hó.
Ehhez jár  költségátalány (fix összeg minden hónapban) -vagy polgármesteri tisztség ellátása során keletkezett kiadások fedezésére. Ennek összege a megállapított polgármesteri maximuma, a 30% lett megszavazva, tehát 144.938,- Ft minden hónapban.
Plusz az alapfokú nyelvvizsgáért  járó és felvételezésre kerülő  további 5. 000,- Ft/hó díjazás.
Mindezt összeadva 633.063,- Ft jár így a polgármesternek.

Alpolgármesteri illetmény:
A társadalmi megbízású alpolgármester illetménye az alapilletmény (38.650) 4.5 vagy 6.5 közötti szorzata. Ez nálunk a maximum összeg meghatározásával került megszavazásra, tehát bruttó 251.225. Ehhez természetesen a polgármesteréhez hasonlóan választható a költségátalány, ami 10 vagy 20%. Már önök is sejtik, hogy a maximum került elfogadásra vagyis 50.245,- Ft.
Ezt összeadva 301.470,- Ft-ot kap havonta a város kasszájából a társadalmi (!) megbízású alpolgármester, aki tulajdonképpen mindenféle felelősség és meghatározott munkaidő nélkül van pozícióban tartva.


Ócsa Városüzemeltetési nonprofit Kft.    
2364 Ócsa,Bajcsy Zs.u.2.
Tisztségviselők neve és havi járandóságuk összege:
dr.Buzáné Icsó Zsuzsanna ügyvezető
320.000,- Ft bér + 50.000,- Ft költségtérítés/hó
dr.Lukács György felügyelő bizottság elnöke
30.000,- Ft költségtérítés/hó
Balázs Zsolt felügyelő bizottság tagja
30.000,- Ft költségtérítés/hó
Marosi Gábor felügyelő bizottság tagja
30.000,- Ft költségtérítés/hó
Forrás:      Ócsa hivatalos honlapja    2011.08. 21.
 http://www.ocsa.hu/index.php?content=kozerdeku
Egressy Gábor Nonprofit Kft.
Csatornahálózat Üzemeltetés
2364 Ócsa, Bajcsy Zs.u.46-48.
Képviselő neve és havi járandósága:
dr.Korom Norbert ügyvezető
bruttó bér 340.000,- Ft/hó  +
költségtérítés: 127.000,- Ft/hó

Egy budapesti utcaseprő bruttó 130 ezer forint fizetést kap + havi 30 ezer étkezési hozzájárulást és BKV bérletet.

Egy átlagos egészségügyi asszisztens, rendelői intézeti ápolónő bruttó 113 ezer forint díjazásban részesül a bértábla szerint, ez pótlékolva 125 körül alakulhat, amire csak az általa előre kifizetett utazási hozzájárulás, mint visszatérítés jön.
*

2011. augusztus 24., szerda

Folyik a kötélhúzás, miközben jól jönne a városnak a kormányzati segítség ( - menekülő pálya)

A bukott devizahiteleseket befogadó ócsai szociális lakóparkra vonatkozó területrendezési szerződéseket Ócsa önkormányzata a jövő heti testületi ülésén még aligha fogja tárgyalni.

A kormány augusztus elején döntött, hogy Ócsán épül az első szociális lakópark. Első ütemben nyolcvan, később további 420 darab 40–80 négyzetméteres ház épülne a kijelölt állami földön. Az idén 775 milliót, míg a teljes programra 4-5 milliárdot szán a kormány. A több településre kiterjedő szociális családiház-építési program összköltségét 15 milliárdra becsülte a Nemzetgazdasági Minisztérium az uniónak küldött jelentésében.
A város vezetése erre csak a napokban küldte meg saját, immár javított változatát a minisztériumnak, a most még szántóföld belterületté alakításához. A szükséges szakvélemények és hatástanulmányok többsége azonban csak most készül. – De Horváth Tamás alpolgármester szerint.semmivel sem vannak késésben. Ő az egyik aki nem fél az eladósodottak megjelenésétől sem, tudja, hogy bizonyos segélyek állami támogatottsága egyébként is 90 százalékos.



Mindenesetre egyelőre semmiféle ígéretet nem kaptak arra, hogy az esetlegesen megnövekvő szociális kiadásokhoz állami támogatást kapnak, mint ahogy a további ütemek megépülése esetén szükségessé váló iskolabővítés finanszírozásáról sincs döntés. A területrendezési szerződés szerint az első ütem intézménybővítéséről a településnek, a továbbiakban az államnak kell gondoskodnia.

Az is biztos, hogy Ócsa városának nincs beleszólása sem a szociális lakóparkban épülő házak építési technológiájának kiválasztásába, sem a bérlők kijelölésébe.

A városvezetés ettől függetlenül továbbra is bízik a kiépülő infrastruktúra vállalkozásokat vonzó hatásában. Új munkahelyekre ugyanis szociális lakópark nélkül is szüksége lenne a városnak.
Az ócsai alpolgármester éppen ezért nem aggódik azon, hogy túl sok segély kifizetése terhelné a város kasszáját, amely már amúgy is mélyen lapos.
(A város, - talán a folyó tárgyalások hatásaként, némi biztatásra, - a napokban küldte el pályázatát az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási keretét [önhiki] kezelő Belügyminisztériumnak.)


Közben éppen a napokban látott napvilágot az a statisztikai adat, amely a GKI Gazdaságkutató Intézet által összegyűjtött adatok alapján az önkormányzatok adósságlistáját tette közzé. Ócsa a több mint 3000 ezer település közül az előkelő 46. helyet foglalja el. Ez azt jelenti, hogy igencsak veszélyeztettek vagyunk. A egy főre jutó adósságállomány a városháza könyvelése szerint, valamint a kimutatott statisztikák alapján is kiugróan magas. A megszorítások jelei mégis csupán a lakossági ellátásokon érződnek, hiszen a vezető tisztségviselők juttatása nincsenek arányban ezzel a súlyos anyagi terhekkel. A két polgármester máig a legmagasabb, (maximált) illetményre tart igényt, függetlenítve magukat ezzel a városban élők anyagi gondjai alól.

A települések önbevallásán alapuló számok azonban meghökkenthetik azokat, akik úgy hitték: az adósságlistát a nagyvárosok vezetik. Tévednek. Bár, Ócsán szinte mindenki hallott a Szűcs Lajos vezette Pest megyei Önkormányzat pénzügyi kríziséről, és hogy ezért bizonyos feladatokat Ócsa is levesz a megye válláról és abból átvállal, de hogy kisvárosunk ennyire magas hiánnyal küzd,  s ezzel az élvonalban vezető helyet foglal el (az egy főre jutó) adósok listáján, az talán csak most tűnik fel. 
A már említett Pest megye,  22 milliárdos hitelállományú példája hűen mutatja, miféle következményekkel jár, ha egy önkormányzat nem tud fizetni a hitelezőinek. Korábban az étkeztetés és az ellátás terén teremtett válság helyzetet, mivel az étkeztetési díjakat másra költötte. Most a megyei fenntartású iskolákban tanulóknak attól kell tartaniuk, hogy szeptemberben nem lesznek új tankönyveik. Ez bizony ismét kihat a városunkban tanuló középiskolásokra.
A polgármesterek azonban az utolsó pillanatig titkolják, mekkora a baj.
S mivel az adósságállomány kiderülne a települések költségvetéséből, gyakori, hogy a büdzsé legfontosabb melléklete "véletlenül" lemarad a városi honlapról.
Árulkodhatnának az Állami Számvevőszék jelentései is, ám az ÁSZ csak a nagyvárosi revíziókat hozza nyilvánosságra, a többi polgármesternek júliusig lehetősége volt arra, hogy a kínos iratot egy fiók mélyére helyezve "titkosítsa".

Tömeges csődre a nagy települések körében aligha kell számítani, ők újabb megszorításokkal uralni tudják a helyzetet. A kicsik azonban sorban dőlhetnek be, akár úgy is, hogy képtelenek lesznek fenntartani a milliárdokból épített iskolájukat vagy uszodájukat. Ócsa e helyütt talán félúton van.

 Nem véletlen, hogy az akkori SzMSz ellenében sürgősen bevezették a kommunális adót. Ez azonban a városvezetés takarékossági intézkedéseinek hiányában önmagában nem jelent orvoslást a problémára. Ócsa ma is tékozlóan bánik a közpénzzel. Ezt látszik bizonyítani több tény. Egy ilyen helyzetben nem átallották eladni és felvásárolni a képviselők némi apróért a hordozható pc-ket, ami tulajdonképpen a munkaeszközük, hogy aztán pár hónap múltán azt ismét beszerezzék de már 3,2 milliós ráfordítással. Mi ez, ha nem hanyag gazdálkodás, vagy hűtlen kezelés?  A közpénzből kivett juttatások részét képező illetmények mérséklet nélküli kifizetése is sokat számít hónapról-hónapra. És még sorolhatnánk a guruló forintokat. Mindezért mondom, hogy átgondolatlan beruházások, hibás elképzelések és rossz megoldások, pazarló döntések övezik az önkormányzati lépéseket. Nem véletlen a banki satu a városon.
A bankok annak idején ugyanis nem véletlenül a kötvénykibocsátás feltételéül szabták, hogy ők vezethessék az önkormányzat számláját. Ha késik a törlesztés, rátehetik a kezüket az azon szereplő pénzre, mivel fedezetül jó néhány helyen - jogsértő módon - a számlára befolyó összeg szolgál. Nem csoda, ha a helyhatóságok mindent megtesznek ennek elkerülésére, és a lakosság további megfejésén fondorlatoskodnak.  Ebbe a történetbe lépett be most az állam az elképzelt Alsópakony határában létesítendő teleppel. 



A hivatalos menetrend szerint szeptember közepéig kell aláírni az önkormányzat és a projekt lebonyolításával megbízott Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. közötti megállapodást. A kontraktus különösen fontos a városvezetés számára, hiszen ez tartalmazza a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéseket. Az első ütemhez szükséges infrastruktúra – közművek, utak – megépítését, illetve az ócsai vasútállomáshoz vezető hat kilométeres kerékpárút és buszforduló kialakítását. A város önkormányzata ezenfelül ragaszkodna a jelenleg termelőszövetkezeti közkutat használó ötven alsópakonyi család vezetékes ivóvízzel való ellátásához is. A minisztérium azonban még nem adott választ.
S ez még csak az alku első fele. Ócsán jelenleg nincs bölcsőde, a meglévő óvoda pedig teljesen telített. Az önkormányzat a kormánydöntéstől függetlenül is indulni kívánt az új gyermekintézmények létesítését, illetve bővítését lehetővé tévő uniós pályázatokon, ám a szükséges önrészhez állami támogatást kérne.

Ócsa vezető tisztségviselői sem lettek idegbetegek ettől az egésztől, és nem is kapkodnak. A nyár a szabadságé és nem az képviselő-testületi üléseké. Horváth Tamás addig is további (politikai) karrierjét építgeti a megjelenéseivel és felszólamlásaival.
– A minisztériumban mutattak egy falelemet, és arról biztosítottak bennünket, hogy minőségi, strapabíró házak épülnek – avatja be a részletekbe Horváth Tamás a városi fórumon kételkedőket.
A kivitelezőknek szóló közbeszerzési tendert és az építészeti terveket kereső ötletpályázatot szeptember elején írják ki. A telkek kijelölése, illetve a közműépítés várhatóan október végén kezdődik meg. A munkálatok párhuzamosan folynak – a minisztérium tervei szerint – közmunkások bevonásával. A kormány reményei szerint jövő márciusban már költözhetnek is az első lakók. A lehetőség azok előtt nyílik meg, akik már nem élhetnek sem az árfolyamrögzítéssel, sem az eszközkezelő által felajánlott lakásvisszabérléssel. A beköltözés önkéntes alapon történik.
– Nem hinném, hogy megrögzött városlakók jönnének ide – véli Horváth Tamás. – Szép számban akadnak megcsúszott Pest megyei devizahitelesek, akik budapesti lakásukat eladva vettek házat az agglomerációban, de dolgozni a fővárosba járnak.
 A projekt lebonyolításával megbízott BMSK Zrt.-nek azonban csak pályázatírásban kell segédkezet nyújtania. A lakóparkprojektet felügyelő Belügyminisztérium pedig a devizaadósok otthonait diszkontáron – az ingatlanérték feléért – felvásárló Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz (NET) irányította az önkormányzatot. Csakhogy a társaság még nem alakult meg. Létrejöttét augusztus végére-szeptember elejére ígérik.
*

Amennyiben a főépítész nem elég az ócsai Skanzenhez ( - itt a segítség)

2011. augusztus 23., kedd

Lassan mindenhol lesz rovásírásos helységnévtábla a Jobbik jóvoltából ( - ősi emlék)

Dunaújváros: - Rovásírásos helységnévtáblát állított fel a Jobbik helyi szervezete Pentele városrészben. További négy táblát is elhelyeznének a bevezető utakra.


Augusztus 20-óta nem csupán a hagyományos, de rovásírással készült helységnévtábla is köszönti azokat, akik a hatos útról lekanyarodva az óvároson keresztül érkeznek meg Dunaújvárosba:

- Megszereztük a szükséges engedélyeket a tábla kihelyezéséhez. Szeretnénk, ha a város további négy behajtó útjára is ugyanilyen táblákat kihelyezni - mondta el kérdésünkre Pintér Tamás. A Jobbik Magyarországért Mozgalom Dunaújvárosi Alapszervezetének elnöke hozzátette: augusztus 20-án nem csupán Dunaújvárosban, hanem további hat Fejér megyei településen tartottak a Rovás Alapítvánnyal közösen táblaavatót.
- Természetesen kaptunk hideget-meleget, de abban bízunk, talán az emberek elgondolkoznak mit is jelent ez az ősi jelképrendszer, és hogyan kapcsol össze bennünket - hangsúlyozta Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi elnöke.
*


Ócsán szeptemberben várható az ős-magyar rovásírásos helységnévtáblák kihelyezése és avatása, a Jobbik helyi alapszervezetének kezdeményezésére.

Jó érzés ez, ha már az Árpád-kori városunkba érkezők üdvözlőtábláit "kidobták",  leszedték.

*

Hiányérzet, kifogásolás és panaszkodás az Ágas-ház körül (- nyílt levél)

Névtelen írta... 
 
Sajnálom, hogy a nagy ünneplés közepette, senki nem tette szóvá, hogy az Ágasház-at miért nem az eredeti állapota szerint újították fel, ugyanis az eredeti, tetőt tartó oszlopot eltüntették, ami a jellegzetessége volt a XVIII. században épült háznak. Ha valaki tudja hová lett a tetőt tartó oszlop, segítsen megtalálni, hátha még megmenthető, mielőtt még barbár módon össze nem darabolják, mint értéktelen fa darabot.
2011. augusztus 23. 13:43
 

Tisztelt Képviselők!
Vannak a városbanélők, akik részben panaszolják, vagy éppen kifogásolják az Ágas-ház felújítását, valamint az azzal összefüggésben tapasztalt rendezetlenséget.
Többen kifogásolják az eredeti ágas tartó eltűnését. Ebből egy hozzászólást mellékelek.
 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mások azért panaszkodnak, mert a telek egyik részét látták el csupán deszka kerítéssel, míg a mások oldalt oda nem illő drótfonattal húzták be.  Kérdés, hogy a több milliós ráfordításból miért nem tellett az egész terület azonos stílusú bekerítésére?

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
További hiányérzetet kelt, hogy a gazdasági melléképület nádazatát ebből az összegből csak javították és nem teljes mértékben cserélték. Így félő, hogy a régi nád hamarabb fog tönkremenni, mint az új, aminek az lesz a következménye, hogy idő előtt újra kell majd felújítani, hiába  a mostani ráfordítás. További panasz, hogy a terület rendezetlen, és hogy nem lett füvesítve sem. 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A megjelent helybéliek közül többen jelezték, hogy a szomszédos romos házak düledező állapota időbeni lépésre kell, hogy figyelmeztesse az önkormányzatot, ha csak nem akarja az egész Ó-falut lassanként egyesével elbontogatni.  Elég lesújtó látvány többeknek ez a most keletkezett foghíj az Ágas-ház közvetlen szomszédságában.

 









Én amikor utoljára beszéltem a város főépítészével, Horváth Zoltánnal, akkor Ő azt mondta, hogy szíve szerint egy Skanzent szeretne. Pontosan nem tudom már idézni, hogy a "szíve szerint" -re, "legszívesebben"-re mondta-e a dolgot, de a lényeg, hogy Skanzent említett. Ez többek számára, köztük nekem is szimpatikus elképzelés lenne, csak ezzel egy az a gond, hogy ebben az esetben nem lett volna szabad lebontani a Lakatos-féle házat, ami ugyanazt a paraszti jelleget viselte, mint a környezetében még álló öreg falusi ház. Ezzel a bontással és a közelben álló szomszédos házak állapotával, nehezen képzelhető el egy skanzen szerű Öregfalu kialakítása. Házak, épületek és tárgyi eszközök hiányában még egy utcarészletet sem fogunk tudni produkálni, nem hogy Skanzent. Erre talán a főépítész úrnak és a képviselőknek, akik mindehhez a bontáshoz hozzájárultak, előbb kellett volna ébrednie, vagyis gondolkodnia mindezen.

A főépítész még annyit közölt, hogy Ő nagy gonddal állt neki az Ágas-ház felújításának, mert külön még az ágasfa kiválasztására is odafigyelt. A régiről azonban nem beszélt, így arról nem tudok mit mondani.

Így igazából nem is marad más a felvetett problémán túl, csupán annyi, hogy megválaszolják a felmerülteket az érintettek.
 
 
Addig is ajánlom mindenki szíves figyelmébe az augusztus 20.-ai ünneplés beszámolóját, és az egyik nehezményező bejegyzést.
*

Országos tanévnyitó egy újrainduló kisiskolában ( - közeleg a tanévkezdés)

Már alig több mint egy hétig pihenhetnek a diákok és véget ér a közel két és fél hónapos nyári vakáció, az országos tanévnyitót idén augusztus 28-án a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton tartják, ahol újrakezdődik a tanítás egy kisiskolában. 

A tanévkezdés idén is több tízezer forintba kerülhet a családoknak, változás ugyanakkor, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók után igényelhető normatív támogatás az előző évi 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedett.
Az oktatási államtitkárság becsült adatai szerint mintegy 1 millió 300 ezer gyermek kezdi meg az iskolát, a főállású pedagógusok száma csaknem 2.200-zal lehet kevesebb.   

Az iskolakezdés az idén is jelentős anyagi terheket ró a szülőkre. Az államtitkárság becslése szerint az első évfolyamos tanulók tankönyvcsomagjának átlagára 6.482 forint, a másodikosoké 7.430 forint, a harmadikosoké 7.169 forint, a negyedikeseké 6431 forint. Felső tagozaton ötödik évfolyamon a tankönyvekért átlagosan 6.550 forintot, hatodikban 7.285 forintot, hetedikben 11.110 forintot, nyolcadikban 10.840 forintot kell fizetni. A legolcsóbb kiadvány a tankönyvjegyzékben 111 forint, a legdrágább közismeretei tankönyv 3.280 forint, a legdrágább nemzetiségi tankönyv 25 ezer forint, a legdrágább szakképzési tankönyv 8.300 forint. A hivatalos tankönyvjegyzékben 4.652 kiadvány szerepel.
   
A tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. 
Változás idén, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók után igényelhető normatív támogatás az előző évi 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedett. Megszűnt viszont a minden tanuló után a fenntartók által igényelhető ezer forintos általános, állami hozzájárulás.
   
Az iskolakezdési támogatást a közoktatásban részt vevő gyermek után családi pótlékra jogosult szülő vagy gyám, illetve az előbbiekkel közös háztartásban élő házastárs veheti igénybe minden jogosultsági évben egy alkalommal, ha az őt foglalkoztató munkáltató lehetővé teszi. A támogatás a tanévkezdettől számított 60 napon belül használható fel kizárólag tankönyv, egyéb taneszköz vagy ruházat vásárlására (vagy célhoz kötött felhasználású utalvány formájában, vagy a megfelelő számlák bemutatása alapján pénzbeli megtérítéssel). Idei változás, hogy a szülő vagy házastárs mellett már a gyermek gyámja, illetve annak házastársa is igénybe veheti a támogatást.
 

A Halászy Károly Általános Iskolában a tankönyvosztás a következő napokon lesz:
2011. augusztus 25-én és 26-án /csütörtök és péntek/ 8-tól 16 óráig
helye: Bajcsy Zs. u. 52.

 A TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG 2011. augusztus 31-én /szerdán/ 17 órakor kezdődik.
*