A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2010. augusztus 26., csütörtök

Mi a helyzet? ( - helyzetjelentés környzetüknről)

Ócsa város Környezeti és környezetvédelmi állapotának helyzetképe lakossági tapasztalatok, észrevételezések és véleményezések alapján 2010. augusztus hó.


A városi levegő állapota:
A város levegőjének élettani szerepe, jelentősége kiemelt fontosságú tényező.
A várost uraló levegő minősége érzékszervileg érezhetőn időszakonként változó.
A magasban uralkodó légtömegeket befolyásolja a főváros repterének a légi megközelítéséhez használt, térben elhelyezkedő légifolyosó. Az uralkodó széljárásnak megfelelőn ez a légifolyosó hol a leszálló, máskor meg a felszálló gépek átvezetésére szolgál. A repülőgépek város feletti átrepülése és annak magassága szintén e szerint változik. A felszálló ágban levő közlekedési eszközök aránylag hamar elérik a magasabb légtömegeket így azok némileg kisebb légszennyezést okoznak. Azonban a leszállásra besorolni érkező repülők ereszkedő és lassuló pályája a hosszabb légtérben tartózkodás mellett magasabb emisszió kibocsátással terhelik a levegőt. A növekvő forgalom, növekvő szennyezettséggel jár. Ez bizony a város légrétegeit, légterét terheli, részben veszélyezteti, szennyezi.
A közúti forgalom két részből tevődik össze. Ebből a helyi személy- és teherforgalom járműveinek káros anyag kibocsátásai rontják a levegő minőségét, valamint az átmenő forgalom jelent környezeti terhelést. A helyi forgalom némi növekedést mutat, ami a szaporodó gépjárműállomány következménye. A gépjárművek számának növekedése a betelepülések és a sok hazajáró parkolás következményeként alakult. Számos tehergépjármű-vezető hazajár a nem honos szállítójárművel, s reggelente ezzel vissza. Ez többlet teher.
A behozott szupermarketek nagy árubeszállítói ismételt többletterhelést jelentenek.
Az átmenő forgalom a tiltó táblák ellenére jelentős, és számbeli növekedést mutat, ami a kontroll hiánya okán növekszik. Így számos nagy teherbírású és tengelynyomású, sokszor pótos szerelvény veszélyezteti a közútjainkat, szennyezi levegőnket. A fokozottabb ellenőrzéssel, következetesebb, és rendszeresebb hatósági intézkedésekkel az indokolatlan áthajtások terhe visszaszorítható lenne.
Megemlítendő még a várost övező földekre kihajtó sokszor rendszám és közúti forgalmi engedély nélküli, elavult mezőgazdasági gépek levegő szennyezettség terhelése. A korszerűtlen eszközök zöldkártyával, nem rendelkeznek, káros anyag kibocsátását nem mérik, azokkal eddig nem is számoltak. Ezek az eszközök ugyanakkor szintén befolyásolják a helyi levegő minőségét.
Újabban jelenség a segédmotoros kerékpárok és a quadok megjelenése. Ezek a járművek önmagukban nem jelentős szennyezők, de kétütemű motorjaik, tömeges megjelenésük befolyásolhatják egy terheltebb nap légszennyezettségét.
A városi, helyközi közlekedést a Volán buszjáratai és a vasút dízel üzemű járművei biztosítják. Ezek a járművek az előző évekhez képest némi csökkenő környezeti terheléssel hatnak a levegő minőségére. Ez a buszok elfogadható állapotának és a vasút által beiktatott korszerűbb járművek megjelenésének köszönhető.
A város levegőjét időnként a városlakók grillezési kedvtelései, máskor a gulyásolások tűzgyújtásai ködösítik. Más időközökben az alkalomszerű szemét, vagy növényégetések okoznak füstösebb levegőt. Szintén visszatérő jelenség a korszerűbb fűtésekről való visszatérés a kandallós, vagy vegyes tüzelésű kazánokkal való fűtésre. Ezek a korábbi évekhez képest többlet terhet jelentenek a légkör számára. Visszaszorítására a jelen gazdasági helyzetben az ismert gáz árak tekintetében, valamint a közeli favételezési lehetőségek okán, nincs remény. A fűtési időszakban tehát növekvő füstkibocsátás várható.
A városban a széndioxidot, a szénmonoxidot, a nitrogéndioxidot, a kéndioxidot műszeresen nem mérik. Így az előírt határérték túllépés észlelésére nincs lehetőség. A bejelentések, és panaszok csak az egyén tolerancia küszöbére mért hatásban érthetők, mérhetők. A becsült és panaszos értékek nem meghatározhatók.
Irritációt okoz még időnként a még fellehető háziállat tartás szaghatása, illetve a város szélén levő ipari létesítményből áradó és feltörő, néha a város egy részét lefedő bűzhatás. Ez ügyben több lakossági észrevételezés, panasz volt már, érdemi intézkedés máig nem ismert. A levegő minőségéhez nem közvetlenül tartozó, de következmény, a bűzzel együttható és vele járó repülő kártevők, mint a légy, vagy szúnyogok felszaporodása, elterjedése. Ezek mindenképpen beavatkozást és cselekvést igénylő dolgok, mert a városi és lakóközösségi életet zavaró, a levegőt is szennyező együtthatók.
Összegzésül: kijelenthető, hogy ha közvetlen veszély még nem is, de némi minőségbeli változás fellehető. A levegő tisztaságának, frissességének, oxigén tartalmának védelme fontos közügy. Ezért a hivatalnak meg kell kezdeni a védelmi intézkedést a romlás megállítása érdekében. A szennyezést, a bűzölést közérdekből kifolyólag fel kell számolni.


Vízelvezetés:
A vízelvezetés a mai kor kiemelt feladatai közé sorolható. Két részből tevődik össze:
1. – a szennyvízelvezetés és kezelés;
2. – a csapadékvíz levezetés.
A város nagy része közművesített, csatornázott. Ennek ellenére egyes helyeken nyitott rendszerű emésztőgödrök fellehetők még, de több zárt rendszerű is napi használatban van. Ezek ürítését az önkormányzat szerződéses partnere meghatározott díjazás fejében végzi. Illegális ürítésről nem tudni.
A csatornázottság még nem éri el a teljes mértéket, a helyzet az új építésekkel és bekötésekkel statisztikailag javul, amúgy alig változik, inkább stagnál.
A felszíni vizek és a csapadék elvezetés csak részben megoldott. Az utak nincsenek bekötve a központi csatornahálózatba. A vízelvezetést a régebbi kialakítású utak mentén árkolással oldották meg, míg más helyütt erről nem gondoskodtak. Az újabban nyitott utcák, parcellázott területek mentén sem csatornabekötés, sem külső vízelvezetés nem található. Így számos utcában nincs árok. Sok helyütt ráadásul a kiadott építési engedélyek a mélyebben fekvő földterületeken vannak, amihez nem párosul semmiféle vízvédelem. Így ott sem árok, sem külső lefolyó, sem védelem nincs a vízelvezetésre. Ez mostanság és a megváltozott időjárás, a csapadék okán nagy gondot jelent a lakosság e területet érintő részén. Számos kifogás, és szó érte ezért a városvezetést. Ugyanakkor számos lakóépület tulajdonos a tető ereszének vizét egyszerűen kivezeti és kiengedi az utcára, másra terhelve annak hatását. Ez ügyekben a településőrök intézkedési, eljárási kötelezettsége felmerül.
A várost érintően patak, vízátfolyás, tó nem veszélyezteti a környezet.
Pangó vizekről a városban nem tudni. A tájvédelmi körzet vizes területei nem képezik a városi vízelvezetés részét, ebbéli megoldást nem igényel.
A közutak vízelvezetését, a lakóépületek ebbéli védelmét meg kell oldani.

Úthálózat:
A város szilárd, pormentes burkolatú közútjainak száma megfelelő.
A gyalogosjárdákra ez viszont már nem jellemző. A városi főútvonalakon sem biztosított az egybefüggő járda. A Bajcsy-Zsilinszky utca csak kisebb szakaszban borított járdával. Itt van olyan rész, ahol még a buszmegállóhoz sem vezet járdaszakasz. Ennek az útnak a járdával ellátottsága nagyon egyeletlen. Szintén ez jellemző a többi városi útra. Értendő ez a ki- és bevezető útszakaszokra és a belső utakra is. Az Üllői út hasonlóan rosszul biztosított. A Damjanich, a Széchenyi, vagy a Székesi utcában szinte mindenki a szűk keresztmetszetű közútra szorul. Itt halad a kerékpáros, a babakocsit toló anyuka, a rokkant kocsiba szoruló idős és a munkába járó -, vagy a belső forgalomban részvevő gyalogos. Ez roppant balesetveszélyes és városiatlan helyzetet eredményez. A lakosság a bibliográfia alapján már 2008 előtt is jelezte ezt a város irányítóinak, de javulás nem, csak forgalomnövekedés volt azóta tapasztalható. Tovább rontja a helyzetet, hogy a várost kettészelő vasútállomásához szintén nem biztosított odavezető hosszabb járdarész. Az állomás északi és déli végén levő két darab vasúti átjáróhoz nincs kiépített gyalogátkelő. Itt a fent sorolt közlekedők és a helyközi járat busza is a gyalogos forgalommal terhelt szűk keresztmetszetű átjárón zajlik. Ez kimondottan és fokozottan balesetveszélyes, intézkedést, kiépítést igénylő kereszteződés.
A városban jelentős a kerékpáros, illetve mostanában a segédmotoros, illetve kis motoros forgalom. Kerékpárút hiányában ez ismételten az úthálózatot terheli.
Az aszfaltozott utak szélesítésre, felfestésre szorulnának. A buszjárat megállóiban épített fellépő járdát kéne létesíteni, hogy az odavezetőkről ne ismételjük magunkat.
A közúti táblák elhelyezése áttekintésre, felülvizsgálatra szorulnának. Sok a hibás kihelyezés, a rongálás, vagy a nehezen észlelhetőség. A közútkezelője akár megyei, akár helyi, évek óta nem kezdett átfogó útfelújításba. Az úthálózat ezért erősen lestrapált, rongálódott. Rengeteg a kátyú és az úthiba. Egyes helyeken ez már kimondottan balesetveszélyes. Lakossági bejelentésre csak ellentmondó tájékoztatást ad a városvezetés, érdemi intézkedés nélkül. A belső szakaszokon még kátyúzás sem történt a nyáron.
Külön és fokozott veszély a hatósági jelzés nélküli mezőgazdasági munkagépek közlekedése a településen belül s kívül egyaránt. A veszélyt a közlekedési üzembiztonság, a megbízhatatlanság, a kiszámíthatatlanság, a világító berendezések hiánya, a túlméretes, vagy túl széles segédberendezések szállítása, vontatása jelentik.
Szintén kiemelt balesetforrás a sok kivilágítatlan kerékpáros a hajnali és esti órákban. De megemlítendő a belterületen leparkoló buszok és nehézgépjárművek terhelése. Több helyen hiányos a közvilágítás, ami az észlelhetőséget rontja.
A város környékén, lakott területen kívüli közutakon sok az illegális várakozó, (prostituált) a szabálytalanul közlekedő (strici) és az ezért megálló (kuncsaft, strici) gépjárművezető. A két tényező roppant balesetveszélyes forgalmi helyzetet hoz létre. Ráadásul indokolatlan forgalomterhelést okoz a bekötő szakaszra. Ez közigazgatási, hatósági eljárást igényel, de amíg az önkormányzat nem jár elő, addig nem várható javulás.

Környezeti állapot, közterületi tisztaság, környezet védelem:
A közterület tisztasága részben megoldott, bár köztéri hulladékgyűjtők nem találhatók a városban. Terhelést jelent az elhagyott cigarettavégek és az elhullajtott apróbb szemetek keveredése, és szabadjára hagyása. Különös gond ez a közlekedési eszközök kiépítetlen megállóiban.
A városban szervezett a lakossági hulladékgyűjtés, bár nem minden ingatlan rendelkezik erre előfizetéssel, szerződéssel. Feltételezhetőleg sok az illegális hulladék kikerülés. A települést környező utakon, értelmetlen körforgalmak vakágában, a lakott területen kívüli árkokban és az erdő széleken illegális szeméthalmok szennyezik a területet. Ezek nem csak csúfítják, hanem kimondottan veszélyeztetik is a környezetet. A felszámolás érdekében eddig többnyire csak magán- és lakossági kezdeményezés történt. Hivatali szinten nincs akcióterv, vagy megoldás. Lakossági hulladék elhelyezés csak korlátozott formában érhető el. Szelektív hulladékgyűjtés a korábbi két helyről a felére, egyre lett csökkentve, ami így nem elég a városnak. A távolabban élők számára, a vasúton túl lakóknak már kiesik, és aránytalanná, elérhetetlenné válik a hely. Ezért lakóközösségek, csoportok esnek ki ebből a gyűjtési formából. A meglévő, megmaradt egyetlen gyűjtőhely túlterhelt. Kihelyezett tárlóedények száma kevés, ezért azok hamar megtelnek, így a földre és a melléjük lerakott hulladék összekeveredik. A szelek szárnyára kelve, pedig másodlagosan visszaszennyezik a környéket. Így a szándék és cél nem felel meg az elvárásoknak és az igényeknek, de a megfelelő hulladékkezelési szabályoknak sem.
A település környékének és környezetének megtisztítása fontos és hivatalos kötelezettség kell, hogy legyen. Az illegális hulladékhalmok, lerakók felszámolása, a természet megóvása önkormányzati feladat. A településőrök bevonása szükséges.
„Hulladéklerakó rekultivációja Ócsa Városban” elnevezéssel 94.373.672,- Ft támogatást nyert a város.
A volt katonai üzemanyag bázis rehabilitációja ránk váró, hosszabb folyamat lesz.
A város parlagfüves terheltsége lakott területen belül az elhagyott füves területeken okoz időszakos gondot. Ez főleg a volt piac területén, az üres, kezeletlen telkeken és parlagon hagyott, járdázatlan területeken szokott felszaporodni. A lakossági bejelentések után többnyire intézkednek az illetékesek.
A környezet védelme a város tájvédelmi körzethez kapcsolódása okán is kiemelt szerep kell, hogy legyen.
A prostitúció és annak károkozása is része a környezet tisztasági állapotnak. A helyi környezetvédelem célja ennek felszámolása, vagy kiszorítása a tájról.
Összegzésül megállapítható, hagy van még mit tenni, ezen a területen. Ehhez kéne szándék, cselekvési program, felhatalmazás, hivatali eljárás.
Ócsa 2010-08-23.

Készült a teljesség igénye nélkül, állapot rögzítésre, áttekintésre, tanulmányozási és feladatkezelői célkitűzésként.
*

1 megjegyzés: