A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. április 29., péntek

Heller helyeselte a véres megtorlást (- hazudott)

Heller, a zsidó filozófus, barátait és mentorát, Lukács Györgyöt is elárulta már 1959-ben, az MSZMP-nek írt hűségnyilatkozatában. 

„Az ellenforradalmat is egy ideig helytelenül értékeltem” – írta Heller Ágnes filozófus az MSZMP Központi Bizottságának 1959-ben. 
„Március lett, mire eljutottam odáig, hogy lássam, a párt lényegében helyes politikát folytat – fogalmazott, majd hangsúlyozta: – Politikai hibáim közé tartozik, hogy vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben.” 
A levelet az országos levéltárban Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője lelte fel. 
„Heller 1959-ben gyakorlatilag üdvözli az »ellenforradalom« leverését, ami azért is rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma ugyanő a demokrácia fő védelmezőjeként folytat lejárató kampányt a Fidesz-kormány ellen” – nyomatékosította Hankiss. 
 
Élősködő, hazug, és nem is keresztény
Nem tagadom, hogy írtam egy levelet, szégyellem, hogy írtam, nem ezt a levelet, hanem, hogy bármilyen levelet írtam” – fogalmazott a Hír Televíziónak Heller Ágnes a Magyar Hírlap által csütörtökön közzé tett levelről.
Heller a televízió azon kérdésre, hogy mióta nevezi forradalomnak 1956-ot azt mondta, hogy azonnal annak nevezte. „Amit írtam, abban azt írtam, lebecsülöm az ellenforradalmi veszélyt. Az nem ugyanaz, mint ellenforradalomnak nevezni. Pontosan fogalmaztam, nem nagyot hazudtam, kicsit hazudtam csak” - fogalmazott a filozófus.

 
Most ezek a hiteltelen, hitetlenek mocskolódnak a magyar ellen külföldön.  Az LMP csatlakozott a szociálisan liberalizálódott magyarellenességhez. Heller Ágnes az Unióban, Bolgár György Svédországban, Tamás Gáspár Miklós Berlinben csapta ki a biztosítékot a jobb érzésű emberek körében.  Ezek szerepvállalásával az egykori szociál-liberális bagázs háttér útszításával nemzetközi rágalmazást és mocskolódást folytatnak.
Igaz a saját rendszerükben ennél kevesebbért is hazaárulásért ítéltek el embereket. Persze most ők lennének az elsők, akik ha hasonló sorsra jutnának, ezt zokon vennék, és politikai elnyomást, diktatúrát rikácsolnának a nyugati szírének fülébe.

*

Nem tudni, Heller végül miként bizonyította be hűségét, miután ebben a levélben név szerint feljelentette társait, és megtagadta a forradalmat.

Hankiss Ágnes a Hamvas Intézet vezetője néhány héttel ezelőtt a Fidesz EP-képviselőjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a főszereplője. 
„Az volt az egészben a megdöbbentő, hogy ott ül egy okos ember, aki egykor az erkölcsről írt filozófiai műveket, mára pedig a gyurcsányizmus elkötelezett propagátorává lett, és aki tagadta, hogy embereket súlyosan bántalmaztak a pesti utcákon 2006. október 23-án. Ez a levél és az a jelenet, ahogyan néhány hete az MSZP-től átveszi a kitüntetést, lehangoló, bár elég koherens keretbe foglalt öt évtizedet…” – hallhattuk Hankiss Ágnestől. Hozzátette, utána elgondolkodott, hogy mi lehet a magyarázata Heller hisztérikus haragjának és elfogultságának. „Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelőtt, a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller gyakorlatilag üdvözli az »ellenforradalom« leverését, ami azért is szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a demokrácia fő védelmezőjének szerepében folytat lejárató kampányt Európa-szerte a Fidesz-(magyar-)kormány ellen…” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes.

Hankiss Ágnes: Régi bűnnek hosszú az árnyéka (Fotó: Hegedüs Róbert) 




Hankiss Ágnes:  -  Régi bűnnek hosszú az árnyéka







*

2011. április 26., kedd

Fizessük mi a mienkből a maszek érdekeltségű iskolát, mert a megyének erre most nincs pénze?

Szeptemberben megszűnhetnek Pest megyében azok az alapfokú művészetoktatási intézmények, amelyek fenntartásában nem vesz részt az adott önkormányzat, így számos település kényszerülhet arra, hogy átvegye a működtetési jogokat - közölte (Szűcs szinkron tolmácsa) a megyeházát  képviselő szóvivő.

Ambrus András elmondta: mivel Pest megye anyagi helyzete nem teszi lehetővé 12 alapfokú művészetoktatási intézmény (tagintézmény, telephely) normatíván felüli támogatását, a megyei közgyűlés döntése értelmében az érintett önkormányzatoknak - a telephelyek esetében - legalább felerészben vállalniuk kellene a költségeket.

A megye a tagintézmények esetében is anyagi hozzájárulást kért. A nemleges válasz az adott iskolák bezárását eredményezheti - tette hozzá a szóvivő. Az MTI információi szerint az egyik érintett az albertirsai, dabasi, monori és nagykátai tagintézménnyel, valamint ceglédi, albertirsai, újhartyáni, ócsai, pilisi és tápiószelei telephellyel rendelkező Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, míg a másik a Vujicsics Tihamér nevét viselő zeneiskola. Ez utóbbinak Szentendrén és Zsámbékon van telephelye.

Ambrus András közlése szerint az 5 évre szóló írásos megállapodást a 12 település közül csak 4 küldte aláírva vissza, 1 önkormányzat csupán 1 évet "vállalt", míg a többi nem válaszolt a megkeresésre. A nem nyilatkozó településeken szeptemberben valószínűleg megszűnik az alapfokú zenei oktatás - hangsúlyozta a megyei önkormányzat szóvivője.    

Hozzátette: a vonatkozó törvény nem mondja ki, hogy a megye számára kötelező alapfokú művészetoktatási feladat ellátásához hány intézményt kell működtetni, a feladat akár egy intézmény keretein belül is ellátható. Az átalakításról a legkésőbb április 30-ig dönt a közgyűlés.


A probléma rendszeresen visszatérő, Eredics Gábor zenetanár, a Vujicsics együttes vezetője ezt az Mr 1 - Kossuth Rádiónak részben azzal magyarázta, hogy ez egy „archaikus oktatási forma”, egyéni órákkal, ami drágává teszi az oktatást. Szerinte eleve rosszul találták ki a finanszírozást: a feladatellátási kötelezettség a megyéé, a helyi önkormányzatnak csak önként vállalt feladata a működtetés, így ha anyagi gondjai vannak, először a művészeti oktatásra fordított összegeket csoportosítja át. 

kottaSzerintünk meg a probléma ennél sokkalta egyszerűbb, de a rengeteg átfedés, és érdek teszi kuszává.

Az alapfokú  zenei-művészetoktatási intézmény normatív támogatását a megyének kell biztosítani. A  Szűcs Lajos elnökölte megye azonban mostanság semmit nem akar finanszírozni. Tartozik, fűnek-fának még a nevelőszülőknek  is, így a gyermekek után járó juttatást sem fizetik.  Csakhogy a gyermekek és a nevelőszülők nem jelenthetnek csődöt, a megyei önkormányzat, meg nem akarja  ezt bevállalni, szégyenszemre. Így az ombudsman jelentésében marasztalta el a kötelességszegő megyét. Lassan pedig abba kéne hagyni a teniszezést és a klub mentési gyakorlatát, és ki kéne állni Szűcs Lajosnak a megye hibájából leszegényedett, eladósodott emberek elébe be kéne vallania hogy hitel-, és fizetésképtelenné váltak.  Elnézést, bocsánatot  kéne kérni kérnie a sok száz hitegetett, becsapott, majd kárt szenvedett embertől mindezért, valamint az utóbbi hónapokért. Azokért a hónapokért aminek folyamán a települési önkormányzatok anyagi segítségét igénybe véve, vagyis a nem érintet helyi emberek befizetett helyi adóját felhasználva, elvonva vészelték át a bukást. Azt a bukást, a kudarcot, amit Szűcs képtelen elismerni. Inkább felhasznál minden képviselőt, kivéreztet több települést, nem kímélve nehéz helyzetben levő községet, eladósodott várost és ott élő, adóval terhelt embert. A polgárságot. Szűcs ezt a polgárosodást gátolja és teszi tönkre a megyében azáltal, hogy a megye eltékozolt költségvetését a helyi emberkre hárítja. 
Ennek élő példája az a műintézmény, mely Ócsán a zenei oktatásban részes. Alapból ezt a megyének kéne finanszírozni, de mivel magántulajdonban levő (tehát nem állami,) amolyan maszek intézményről  van szó, ezért a díj nem csak az oktatást, hanem a tulajdonos anyagi javát szolgálja. Vagyis egy nyereségben érdekelt vállalkozásról beszélünk, aminek célja a haszonszerzés, az anyagi javak kitermelése, a minnél  több bevétel, a egyre több pénz, a magasabb nyereség. Ezt a nem látott pénztöbbletet a tulajdonosok részben költségként, (mint pl: céges szgk. céges mobil, céges laptop, stb.) kivonják, és elszámolják, mint ahogy a javadalmazásukat, majd a nyereséget is, ami után természetesen rendre adóznak. A bökkenő csak ott van, hogy ebbe az oktatási formába a gyermekek szüleit is bevonják fizetésileg, mondván, hogy ezt nem finanszírozzák. Ez évek óta így van. De pár képviselőnk jóvoltából, Ócsa városa is kiveszi ebből a részét, mert a helyi vezetés haveri módon támogatja a legatyásodott megyei elnök, és földi, valamint párttárs önkormányzatát, és a saját bevételeinkből, a hiányos költségvetésünkből pénzt, támogatást ad a vállalkozó művészeti (zenei) intézményének. Így nem csak az ott tanuló gyerekek szülei, hanem minden egyes ócsai lakossal fizettetnek ezért. A tanuló gyerekek helyi szülei pedig duplán is, hiszen egyszer ott helyben készpénzben és egyszer a város költségvetése által a befizetett adóval, avagy szerzett fejkvótájával., minden egyén A műintézmény pedig nem egy, hanem három helyről kap és szed pénzt egy adott oktatásért, a fenntartása, és nyeresége érdekében.


Szóval kedves Ócsai honpolgár! Amikor a megye nyűgjeit hallja, olvassa a híradásokban, akkor ne higgye, hogy nem érinti.  A megyei önkormányzat ugyanis most úgy védekezik a pénzügyi kérőkkel szemben, hogy azt leveti magáról, mint kutya a bolhát. Így a kedves képviselője, aki bent ül és szavaz Szűcs doktor, többszörös elnök érdekében, az maga ellen itt élő városlakó ellen, magával szemben lép fel, szavaz és dönt, hogy védje a megye előkelőségét, a saját érdekeit, béresét. 
Így fordulhat elő, hogy az érintett iskolai étkeztetés térítésébe, a zeneművészeti oktatás finanszírozásába befordul a városban élők pénze, ahelyett, hogy azt inkább magunkra, a fejlődésünkre fordítanánk, mint a megye lélegeztetőgépének táplálására. Így cseszik el a jobb létünket, és ezért nincs még kiépített járdahálózat, kerékpárút, ezért nem jut vízelvezetésre, adósságtörlesztésre, vagy éppen buszmegálló létesítésre, vasúti átjáró kiépítésre, szelektív hulladékgyűjtésre, - hogy tovább ne soroljam. 

Ha ezt valaki még mindig nem egyértelműsítené, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy azért kell többet adóznunk, hogy a megyei önkormányzat és a zeneiskola ne érezze szűkében magát.
Az állítólagos válság, a felelőtlen gazdálkodás, a rossz képviselői hozzáállás, a hibás önkormányzati döntések egész sora leszegényíti Ócsát, és annak türelmes, jámbor népét. Már nem csak képviselői laptopokra, és a művészeti oktatásra fizetünk duplán, hanem a megyei terhek bővülő mivoltát is viselni kényszerülünk a helyi Fideszt támogató testületi képviselők szűk csoportja okán.

*

2011. április 25., hétfő

Gondolatok az olvasmányhoz, a szentleckéhez és az evangéliumhoz.

Gondolatok az olvasmányhoz (ApCsel 10, 34a. 37-43)

A leghatalmasabb fa is egy piciny magból bontakozik ki, mely mag a kibontakozó fának minden jellemzőjét hordozza. A kereszténység ma egy olyan fa, melynek gyökerei, ágai, levelei vagy éppen csak az árnyéka az egész földre kiterjed. A kereszténységnek ez a fája mag állapotban úgy jelenik meg, ahogy ez a mai olvasmány. Minden lényeges benne van, és adott körülmények között a földön bárhol új hajtásként jelenhet meg. A kereszténység minden lényeges eleme megtalálható Péter beszédében. Ez az ő katekézise, minden katekézisnek mintája és magva.
Sokan megkísérelték már röviden és tömören megfogalmazni, hogy mi a kereszténység. Valaki úgy fogalmazott, hogy a kereszténység egy személy, Jézus Krisztus. Péter apostol is ezt mondja. Bemutatja Jézus Krisztust, mint történelmi személyt, akit a kortársai közül sokan személyesen ismertek, de egyoldalúan. Péter apostol (mindegy, hogy ő mondta vagy évtizedek múltán a szájába adják) úgy mutatja be a Názáreti Jézust, ahogy csak egy beavatott képes. A lényeggel kezdi: „Isten kente fel Szentlélekkel és hatalommal.” Tehát ő a fölkent, a messiás, a Krisztus, akit a próféták jövendölése alapján évszázadok óta várt Izrael népe, sőt az egész világ. Ezután, mint tanú, szemtanú, hiteles tanú arra hivatkozik, amit a Názáreti Jézus, mint fölkent, a Szentlélek hatalmával cselekedett. Csodákat tett, mert vele volt az Isten. Tanúságtétele abban csúcsosodik ki, hogy a feltámadt Jézusról is tanúskodik, nem hallomásból, hanem mint aki társaival együtt vele étkezett. Tehát nem látomásként jelent meg számukra, hanem élő emberként.
Van még két mozzanat ebben a katekézisben, ami egyrészt az eszkatalogikus jövőt vetíti előre, a másik pedig a bűnbocsánat teológiáját jelzi. Mindkettő hosszú fejtegetés igényelne, itt ez is a mag sűrűségében van jelen.
Gondolatok a szentleckéhez (Kol 3, 1-4)

Pál apostol, levelének ma idézett részletében, a feltámadás teológiáját fogalmazza meg. Ha egyedül csak Krisztus támadt volna fel a halálból, hogy élők és holtak bírája legyen, és előtte felkínálja a bűnbocsánat lehetőségét, akkor távol lenne tőlünk ez a Krisztus, és távol is maradna. Pál apostol közel hozza Krisztust, amikor bejelenti, majd más alkalommal kifejti, hogy Krisztussal együtt mi is feltámadunk a testi halálból. Előre mutat, amikor azt írja, hogy ne a testieket, a földieket keressük, hanem ami a feltámadás után vár ránk. Ő ezt így fejezi ki: „ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján”. Nem tudhatjuk, hogy Pál apostol korában és környezetében mennyire volt világos és érthető ez a kép és annak jelentése, de hogy fontos volt, azt mutatja az is, hogy az Apostoli hitvallásba is bekerült. Ami pedig ennyire fontos volt, az érthető is lehetett mindenki számára. Ma ezt nem lehet elmondani. Egy korábbi történelmi korszak joggyakorlata a háttere ennek a teológiai tételnek, ami hosszú fejtegetést igényelne, ahogy a mai olvasmány is tartalmaz ilyen tételeket.

Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20, 1-9)

Milyen nehezen jut el a jó hír az ember világos tudatáig! Vagy csak a jó hír előtt állít akadályt az emberi elme? A rossz hír tárt kapukat talál ott, ahol a jó hír nem képes bejutni? Az újságírók többségükben abból élnek, hogy felismerik a tárt kapukat, és szállítják ellenőrzés nélkül és gátlástalanul a rossz híreket. Tele lesz az elme, a tudat rossz hírrel, és a jó hír, az evangélium számára már hely sem marad?
Az a tanítvány, aki név nélkül jelenik meg a ma idézett evangéliumi beszámolóban, nem egyszer hallotta, hogy az Emberfiának szenvednie kell, de harmadnapra feltámad. A szenvedés előre jelzését nem voltak képesek elfogadni Jézus személyére vonatkoztatva, a feltámadásról pedig fogalmuk sem volt, el sem tudták képzelni, nem tudták kezelni, nem is hitték.
Egy emlékemet idézi fel húsz esztendő távolából ez a jelenet. Közvetlenül a rendszerváltás után meghívtak egy kisegítő iskolába nagyböjtben, hogy azoknak a tizenhat év körüli fiúknak, akik még az általános iskola osztályait ismételgették ki tudja hányadszor, egy karcagi iskolában, beszéljek húsvétról. Nagyon emlékezetes maradt számomra, ami ott történt. Beszéltem nekik a keresztútról, Jézus szenvedéséről és haláláról. Figyelmesen hallgatták a történetet, de amikor odajutottam, hogy Jézus feltámadt a halálból, az egyik nagyfiú, kérdezés nélkül közbevetette: „én ezt nem hiszem!”. A tanárok, akik a rend fenntartása érdekében többen is jelen voltak, zavarba jöttek, a többi gyerek cinkosan mosolygott. Mindez egy másodperc alatt történt, és mindenki izgalommal várta, hogy mit hebegek majd erre a közbevetésre. Saját magam számára is meglepő volt, de nem jöttem zavarba, hanem azt mondtam: „Igazad van, ez hihetetlen. Még azok az emberek sem hitték, akik személyesen ismerték Jézust, és éveken át tanítványai voltak. Egy sem akadt, aki ezt közülük előre elhitte volna. Nem is értették, mit jelent az, hogy feltámad a halálból. De kétezer éve, hogy a világon mindenütt hirdetik Jézus feltámadását a halálból. Minden keresztény templom ezt hirdeti. Minden keresztény ember hisz ebben. Mit gondolsz, kétezer év alatt hány templom volt és van a mai napig a világon? Meg tudod becsülni, hány keresztény ember élt és él a mai napig a világon, akik hisznek abban, hogy Jézus feltámadt a halálból, és hogy mi is fel fogunk támadni? Gondolod, hogy az ő fejükben nem fordult meg az ami a tiédben, hogy ez nem igaz? Mit gondolsz, akik hisznek a feltámadásban, azok butábbak mint te?”
Csak kérdések voltak ezek, nem érvelés. A fiúnak mégsem volt több kérdése, és mintha a jelenlévők mindegyike fellélegzett volna, mintha igazolva látták volna magukat, hogy minden kételyük ellenére ők azért hisznek Jézus Krisztusban, a feltámadottban. 
Mi is kellett ahhoz, hogy az a bizonyos név nélküli tanítvány higgyen? Egy üres sír és az összehajtogatott leplek, melyek Jézus holttestét takarták. Ezek sem bizonyítékok, hanem inkább kérdések. Ezek valójában semmit sem bizonyítanak, mégis alkalmasak voltak arra, hogy valakinek felnyíljon a lelki szeme, és feltáruljon a tudatnak az a kapuja, ahol a jó hír már betérhet. 
Időben és térben ma is jelen van az az üres sír, mely képes felnyitni szemünket úgy, hogy a halálon túl látjuk az új életre kelt embert, Krisztust, önmagunkat.
*

2011. április 24., vasárnap

Boldog húsvétot ( - kellemes ünnepet)


Képes üdvözlet ( - jobbszél)

Az elhárító tiszt elégedetten forgatta kezében a képeslapot, és rákacsintott a postásra: 
- Jól van, elvtársam, remek munkát végzett. A bűnjelet lefoglalom. Csak így tovább! 
- A dolgozó népet sajnálom! - vágta magát vigyázzba a postás, és távozott. 
A rendőr újra elolvasta a keresztény templomot (klerikális, feudálfasiszta nemzeti emlékhely) ábrázoló képeslap hátoldalára írt szöveget. „Húsvét alkalmából szeretettel üdvözölöm a Kovács családot. Mancikának külön kézcsók. Pistikének ne adjatok pénzt, mert úgyis elherdálja. Jancsi”
A tiszt a fejét csóválta; rég nem került már a kezébe ilyen otromba, durván szélsőséges iromány. Micsoda per lesz ebből!
A keresztnév, a postabélyegzőn szereplő cím és időpont, valamint a címzettekkel foganatosított kihallgatás segítségével a feladót könnyedén azonosították.
Az ügyet gyorsított eljárással tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróság és az alábbi bűncselekményekben találta vétkesnek a vádlottat:
- Kirekesztés; kizárólag a Kovács családot üdvözli, mindenki mást kirekeszt a jókívánságokból.
- Rasszizmus, antiszemitizmus; a „húsvét alkalmából” kitétel sérti a más vallásúakat, az ateistákat. A keresztény ünnepre történő nyílt utalás burkolt fajgyűlöletet rejt.
- Nemi diszkrimináció; csak a nőnemű Mancikának küld (külön! - minősített kirekesztés) kézcsókot, a férfiaknak nem.
- Rágalmazás; Pistikéről azt terjeszti, hogy elszórja a pénzt (ráadásul súlyosbító körülmény, hogy kiskorúról van szó).
A bíró mindezért Budavári Jánost halmazati büntetésként tizenöt év letöltendő börtönbüntetésre ítéli, eltiltja a közügyektől és kötelezi, hogy írja meg a politikailag korrekt levelet, amit majd a népi köztársaság elhárító szervei kézbesítenek. Az így elkészülő szövegnek tükröznie kell a vádlott megbánó magatartását. Valahogy így:
„Kellemes szezonális ünnepeket kívánok mindenkinek. Mancikának és Ferinek kézcsók. Pistike derék gyerek, ha szeret fogyasztani, az nem baj.
Aláírás: Budavári János, törvényesen elítélt egyén.”

*

A kereszténység ünnepei



Keresztény dolog
A keresztény ünneplés kerete és módja a liturgia, a hívek közösségének, az egyháznak nyilvános istentisztelete. Az ünnepek évenként visszatérő sora, a "liturgikus év", a megváltás eseményeinek megjelenítését jelenti az időben. Változatossága segít átélni Jézus szenvedését és feltámadásának örömét. A liturgikus év során Jézus életének eseményeit két nagy ünnepkörbe foglalják a keresztények. A születésével kapcsolatos események és hitigazságok megünneplése a karácsonyi ünnepkörbe tartozik. A húsvéti ünnepkörben a Jézus megváltó halálával és feltámadásával kapcsolatos eseményeket és hitigazságokat ünneplik, melynek két fő ünnepe: a húsvét és a pünkösd. Mindkét ünnepkört egy-egy szent időszak előzi meg: a karácsonyt az advent, a húsvétot pedig a nagyböjt.
     A római katolikusok a liturgikus év során Jézus életének eseményein kívül édesanyjáról, a Szűzanyáról, és a többi szentről is megemlékeznek. A Szűzanya életének eseményeit a Mária-ünnepek idézik. A szentek ünnepeit általában haláluk évfordulóján tartják. A keleti kereszténység az általánosan elfogadott keresztény ünnepek mellett, még két nagyon jelentős ünnepet tart. Az egyik Jézus színeváltozása napja (augusztus 6.), amely arra a bibliai eseményre utal, mikor a tündöklő Jézusnak megjelent Mózes és Illés, a másik pedig Mária mennybemenetelének napja (augusztus 15).
     Az ortodox egyház ma is hagyományosan ragaszkodik a Julianus féle naptárhoz, ezért időbeli eltérés van a római katolikusok és a protestánsok húsvétja és karácsonya, illetve a keleti ortodoxok ezen ünnepei között. A Julianus-naptárban december 25-e a Gergely-félében január 6-ra esik. E naptár máskorra teszi a tavaszi napéjegyenlőség napját, következésképp az ortodox húsvétot is.

Az Úr Napja - Vasárnap

A liturgikus év hetenként visszatérő alapritmusa a vasárnapi ünnep. A II. évszázadra a keresztény szombat a hét utolsó napja helyett áttevődött az elsőre, a vasárnapra. A vasárnap ezáltal Jézus feltámadásának emléknapja, az Úr napja lett. A keresztények vasárnaponként rendszeresen összegyűlnek, hogy megemlékezzenek az utolsó vacsoráról. Az oltáriszentség liturgiájában - melyet a római katolikusok misének neveznek - ezt a kenyéren és borban részesülő áldozók valósítják meg; az Ige protestáns liturgiájában a Bibliaolvasást hitszónoklatok vagy szentbeszédek követik.
     Az úrnapi rituálékkal a keresztények Jézus véráldozatára emlékeznek. Az oltáriszentség celebrálásába beletartozik a gyakran pap vagy lelkipásztor által idézett evangéliumi passzus: "És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik" (Lukács 22:19). E nap ünneplésének másik módja a nyugalom, a munkától való tartózkodás. A vasárnapi liturgia és az ünneplő nyugalom a hívő ember egész valóját átfogó, boldogító élmény.

Húsvét

A húsvét, Jézus megváltó halálának és feltámadásának ünnepe, az egyház legszentebb ünnepe. Jézus életének utolsó évében hithű zsidóként Jeruzsálembe ment, hogy ott megünnepelje a peszáchot. Máté, Márk és Lukács, evangéliumaikban leírják tanítványai körében elfogyasztott utolsó étkezését - az "utolsó vacsorát" -, ami után letartóztatták, bíró elé hurcolták, elítélték, s másnap keresztre feszítették. Jézus néhány óra múlva meghalt, s mivel már közeledett a szombat, sietve sírba helyezték. Az evangéliumok szerint két nappal később, vasárnap néhány asszony üresen találta a sírt, s egy isteni hírnök közölte velük, hogy Jézus feltámadt a halálból. A feltámadást húsvét vasárnapján, a keresztény naptár legvidámabb napján ünneplik. Sok korai keresztény peszách napján ünnepelte az eseményt, később azonban az egyház áttette a napéjegyenlőség utáni első telihold utáni vasárnapra.
     A IV. századtól kezdve a húsvéti nagyünnepre negyvennapos böjttel (nagyböjt) és vezekléssel készültek a keresztények, mivel Jézus Krisztus negyven napig böjtölt a pusztában. A nagyböjt hamvazószerdán kezdődik. Az ezt megelőző napokban rendezik a vízkereszttől tartó farsang utolsó vigalmait, amelyek húshagyókedden - azon a napon, amikor utoljára lehet húst enni húsvét előtt - érnek véget.
     A nagyböjt kiemelkedő időszaka a húsvét előtti ún. nagyhét. Első napja virágvasárnap, Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékünnepe. A nagyhét három "szent napja": nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtök az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékünnepe. Nagypéntek a Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés ünnepe. Nagyszombat estéje pedig már a húsvéti örömünnep kezdete. Ehhez kapcsolódik a húsvét-vasárnapi liturgia.

Karácsony

A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus születését, a második isteni személy megtestesülését ünneplik. A karácsonyi ünnepkör bevezetése az advent (eljövetel): a karácsony előtti, négy hétig tartó előkészületi idő. Liturgiája a Megváltó érkezését váró hangulatot ébreszti, részben pedig Jézus második, világvégi eljövetelére utal. A nyugati kultúrában a december 25-ét megelőző negyedik vasárnap, míg a keleti ortodoxoknál negyven nappal karácsony előtt kezdődik. Mindegyik felekezet advent első vasárnapjával kezdi az új liturgikus évet. A karácsonyi ünnepkör lezárása a vízkereszt (január 6.), az a nap, amelyen a keleti bölcsek lerótták tiszteletüket a messiás előtt.

Pünkösd

A húsvét utáni ötvenedik napon ünneplik a keresztények pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelének ünnepét. Jézus pünkösdkor küldte el a Szentlelket, aki kegyelmével tette az emberiséget Isten választott népévé. Az apostolok pünkösdkor kezdték hirdetni Jézus feltámadását. Az Újtestamentum szerint ilyenkor volt szokás a glossolalia, a "nyelveken szólás", ami a pünkösdistáknál ma is gyakorlat.

*

Például, így is lehet ( - Húsvétra hangolva )

A településre betérőket tojásfa és látványos nyúldekoráció köszönti Kisapostagon, mintegy jelezve: húsvét ünnepe van. 

A kompozíciót a falubeli nőegylet tagjai alkották,
*

2011. április 23., szombat

Nagyböjt ( - Nagyszombat)

A nagyböjt a húsvétot megelőző időszak, melynek lényege a lelki felkészülés a kereszténység legfontosabb ünnepére, Jézus feltámadására, a Húsvétra. A nagyböjt kialakulása a késő ókorra és a kora középkorra tehető. Az őskeresztények húsvét előtt egy-két napos vagy 40 órás böjtöt tartottak, a források a 3. századtól számolnak be a nagyhétre (nagyhét: Húsvét vasárnap előtti hét) kiterjedő böjtről: hétfőtől csütörtökig csak kenyeret, sót és vizet fogyasztottak, pénteken és szombaton pedig tartózkodtak az étkezéstől. A negyven napos böjtről elsőként a Níceai Zsinat (Kr. u. 325) tesz említést, amely arról tanúskodik, hogy a keleti és a nyugati egyházak eltérő felfogást vallottak a böjtről.Ez a különbség – noha az évszázadok alatt formálódott – a mai napig megmaradt. A nagyböjtről alkotott keresztény felfogást tovább színesítik a reformáció felekezetei. 

A Római Katolikus Egyházban hamvazószerdától nagyszombatig (Húsvét vasárnap előtti szombat) tart a negyvennapos nagyböjt. A Római Katolikus Egyházban szokásos nagyböjt a Níceiai Zsinat nyugati hagyományaira épül, amelynek alapja, hogy a hétfőn kezdődő böjtbe beleszámított a nagyhét, a vasárnapot pedig nem tekintették böjti napnak. Ennek megfelelően hat héten keresztül összesen 36 napon át tartott a nagyböjt. Később a napok számát felkerekítették 40-re, így a böjti időszak kezdete a ma ismert hamvazószerdára tolódott. A nagyböjt utolsó hetét nagyhétnek nevezik, melyet a Virágvasárnap vezet be. Külön jelentőséggel bír a nagycsütörtök (utolsó vacsora), nagypéntek (Jézus halála) és nagyszombat.
Hamvazó szerdán és az azt követő vasárnapon az Egyházban szokásos a hamvazkodás. 


 A pap a hívek homlokára megszentelt hamuval keresztet rajzol, e szavak kíséretében: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”

A szigorú nagyböjt általában már nem szokás, napjainkban a római katolikusoknál általánosan elfogadott, hogy a nagyböjt két szigorú böjti napot tartalmaz:

♦ Hamvazószerdán és nagypénteken nem esznek húst, napi háromszor étkeznek, de csak egyszer laknak jól.
♦ A nagyböjt többi péntekjén sem fogyasztanak húst.

Mindezek mellett erőteljesen előtérbe került a lelki felkészülés jelentősége. Ez azt jelenti, hogy a nagyböjt során nem csupán az evésben gyakorolják az önmegtagadást, hanem az élet több területén (beszéd, szórakozás, stb.). A római katolikusok az önmegtagadás mellett kiemelkedő figyelmet fordítanak a jócselekedetekre, és a bűnbánatra. Az Egyház előírásai szerint a híveknek ilyenkor kell az évi egyszeri alkalommal kötelezően előírt szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járulniuk. Természetesen a vallásukat rendszeresen gyakorlók ezt gyakrabban teszik.

Hamvazkodás  - Emlékezzél, ember ... !
A Római Katolikus Egyház liturgiájában és a templomok díszítésében is megjelenik a böjt hangulata. A bűnbánat színe a lila, így a miséző pap ruhája, valamint az oltárterítők is lilák a nagyböjt időszaka alatt. A szentmisében elhagyják a Dicsőség és az Alleluja éneklését, hogy azok majd a nagyszombat éjszakai Feltámadási Misében csendüljenek fel újra.

A böjtről


A böjtnek sokféle formája van jelen a mai társadalomban: vannak, akik ún. éhségsztrájkokat vállalnak különböző célok eléréséért ill. kikényszerítésért. Mások azért böjtölnek, hogy bebizonyítsák maguknak, hogy tudnak magukon uralkodni. Ismét mások szociális indíttatásból teszik ezt. Lemondanak az evésről, hogy ezáltal másokon segítsenek. Vannak, akik egészségügyi okokból böjtölnek, mások aggályosak bizonyos ételekkel szemben és azt tartják, hogy a különböző ételek egészségtelenek az ember számára. Mindezt tudományosan is igyekszenek igazolni és szinte már nem is marad számukra ehető, tisztának mondott étel.
Ezzel a magatartással hasonlítanak azokhoz az ókori aggályosokhoz, akik egyes ételeket démoni lelkektől tisztátalanná nyilvánítottak és ezért tiltották a fogyasztásukat. A mai kor aggályosainak az indoklása más ugyan, de az eredmény teljesen ugyan az. Szinte nincs számukra olyan étel, amiről ne lehetne tudományosan is igazolni, hogy egészségtelen.
Jóléti társadalmainkban egyre többen böjtölnek, mert jellemző ránk a túltápláltságból adódó elhízás. Egyesek erre szintén túlzott reakcióval reagálva agyon koplalják magukat, és futnak az utolérhetetlen topmodellek még inkább utolérhetetlen darázsderék ideálja után. Rendszerint azonban gyomorfekély vagy más betegség a vége ennek a futásnak.
Van olyan ember, aki mindenkitől sajnál mindent, még az ételt is önmagától azért, hogy ezzel segítsen másoknak. A szájuktól vonják meg a falatot azért, hogy egy szegény afrikain segítsenek, de ha az megenged magának egy üveg sört, akkor mértéktelenül csalódottak.
Egyes új vallási mozgalmak pedig az élet és a test teljes megtagadását hirdetik és a beteges koplalásuk mögött voltaképpen beteges lélek lakozik. Különösebb kommentár nélkül is érezzük, hogy ezek a böjtök nem merítik ki a hiteles és tiszta böjt fogalmát. Lássuk akkor, hát, hogy mit is jelentene a voltaképpeni keresztény böjt. Az egyház a zsidóktól vette át ezt a gyakorlatot. Ők úgy értelmezték a böjtöt, mint az Istenhez intézett kérést, mint annak a jelét, hogy imádságukat komolyan gondolják; másrészt pedig mint vezeklési és bűnbánati gyakorlatként éltek vele. Bocsánatát és segítségét kérték, ha bajban voltak, mert a külső szorongattatás számukra mindig az engedetlenség következménye volt. Így a böjttel fejezték ki a megtérési szándékukat, hogy visszatérnek Istenhez.
Jézus szemében a böjt a gyász jele. Akkor kell majd böjtölniük a tanítványoknak, ha Ő már nem lesz többé közöttük. Azonban ekkor sem a gyász, hanem az eljövendő Úrra való várakozás jele lesz inkább a böjt a keresztény közösségekben. Általa a keresztények beismerik, hogy üdvösségük még nincs oly mértékben itt, hogy az teljesen áthatná őket. A böjtben ezután az üdvösség után nyújtózkodnak, hogy egyre jobban eltöltse őket az öröm, amelyet Krisztus eljövetele jelent számukra.
A primitív népek nem fogyasztották el azokat az ételeket, amelyekről úgy gondolták, hogy démoni lélek lakozik benne. Az ételtől való tartózkodással akarták elkerülni a különféle betegségeket, amelyet hiedelmük szerint a démonok okoztak. A böjtnek tehát a testre és a lélekre gyakorolt gyógyító hatása volt.
A különböző filozófiai iskolák a szellem megtisztulását, önuralmat az anyagi dolgok fölött, benső elégedettséget és boldogságot vártak a böjttől. A mai természetgyógyászok gyakorlata sem mai találmány. Igen régóta ismert, hogy a test gyógyulása összefügg a test fölösleges és káros nedveinek kiszáradásával és salakanyagoktól való megszabadulással. Valóban igaz, hogy az a test amely megelégszik a mérsékeltebb és könnyebb koszttal, az védettebbé válik a betegségekkel szemben, mint az amelyik nehéz ételekkel terheli túl magát.
A keresztény hagyomány azonban nem áll meg a böjt jótékony testi hatásainál. Mivel az embert a test és lélek egységeként tekinti, a test egészségét és a lélek tisztaságát szorosan összefüggőnek tudja. A böjt megszenteli a testet, amely a Lélek temploma.
A böjt Isten jelenlétébe helyez. Megóv minket attól, hogy gyors pótkielégülésekkel eltakarjuk lelkünk ínségét, és ezáltal nyitva hagyja bennünk azt a sebet, azt az ínséget, amelyet egyedül Isten gyógyíthat meg. A böjt kiváló lehetőség a bűnök és a szenvedélyek elleni harcban, amelyben a cél a szív tisztasága. A harc az ellenség kitapintásával kezdődik. A böjtben önmagunkkal találkozunk, föltárja szívünk ürességét, megmutatja gyenge és veszélyeztetett pontjaimat, hogy hol kell fölvennem a küzdelmet. Rámutat arra, hogy hol hibázhatjuk el embervoltunkat a hármas kísértésben, amelyben Jézusnak is része volt. Ő példát adott arra, hogyan győzzük le ezeket.
A böjt átformálja és megszelídíti a bennünk élő romboló erőket. Alázatra, engedelmességre és imádságra nevel, melyek a szív kapujának hűséges őrizői. Árnyoldalaink megismerése, bukásaink ui. elvezetnek bennünket a határaink megismeréséig, és így alázatosabbá válhatunk. Tapasztaljuk, hogy nem vagyunk elegendőek önmagunk számára, hogy nem vagyunk urai még saját magunknak sem. Csak az érzi ugyanis a beteljesedés utáni vágyat, aki éhesen ül Isten jelenlétére várakozva.
A jóllakott test elnehezül, és eltompítja vele együtt a szív éberségét is. Az éhező azonban a testében érzi, hogy rászorul a kívülről jövő beteljesülésre. Látja, hogy a teste megköveteli a saját jogait, hogy a szelleme nem kezelheti a testét rabszolgaként. Az így megőrzött tiszta szív azonban jótékonyan visszahat a testi egészségre is. A böjt ugyanis nem tisztán a test dolga, amint az imádság sem csupán a lélek dolga. Az imádság mindig is testtel és lélekkel végzett imádság a keresztény életben. A böjt ezt az imádságot teszi intenzívebbé.
A Szentírás számos helyen tanúsítja, az egyház tapasztalata pedig igazolja, hogy a böjt segíti a gyógyulást és támogatja a kérő imádságot és nélkülözhetetlen a gonosz lelkek elleni küzdelemben. A másokért való böjtölés, a közbenjárás régi gyakorlat az egyház életében. Nem Isten zsarolása a célja, hanem a légkör megtisztítása és annak a megvallása, hogy halálosan komolyan veszem a másik életének a teljességéért való munkálkodást.
Pusztán a böjt által nem kényszeríthetünk ki semmit. Az a böjt, amely azonban az imádságot támogatja, azért tud célt elérni, mert irgalomból, alázatból és szeretetből fakad. Kifejezi egyben azt a reményt is, hogy Isten a számunkra szükséges összes megoldást ismeri, és képes is megvalósítani őket.
A böjt egyben a bűnbánatnak is a jele. Az ember megmutatja, hogy nem ragaszkodik a bűnhöz, hanem újra Istenhez szeretne fordulni. A bűnbánat azt is jelenti, hogy nem tagadjuk le megzavart létünk szenvedéseit, hanem a testünkben kihordjuk őket és végigszenvedjük bűneink következményeit. A bűnbánatban megszűnik az elszakítottság, visszatalálunk önmagunkhoz és a közösséghez és a megbékéléshez.
A böjtnek nem az a célja, hogy vád legyen valaki más ellen. Ha a böjt ellenséges táborokra oszt egy közösséget, akkor az a böjt nem jó. A böjtnek jobbá és irgalmasabbá kell tennie bennünket, ezért javasolja Jézus, hogy a böjtnek rejtekben, vagy ha nem, akkor örömben kell történnie. Gyakran ezért értelmesebb egy mértéktartó étkezési fegyelem, mint egy látványos és harsogó böjtakció. Nem magának az aszkézisnek kell láthatóvá válnia, hanem csak a pozitív hatásának.

Görög katolikus egyház

Az ortodoxiából kivált, a Pápa fennhatóságát elfogadó egyház hívei elsősorban a történelmi Magyarország észak-keleti részén élnek. Nagyböjti szokásaik a Níceai zsinat kelet ágához tatoznak, miszerint a hétfőn kezdődő nagyböjtbe nem számít bele a nagyhét, a vasárnap mellett pedig a szombatot sem tekintik böjti napnak (nagyszombat kivételével). Ennek megfelelően hét héten keresztül összesen 36 napon át tartott a nagyböjt. A napok számát szintén felkerekítették, azonban a nyugati rítustól eltérő módon: egy teljes hetet vezettek be előböjtnek, s mindezt megtoldották két előkészületi héttel, amikor fokozatosan elhagyták a hús és a vaj fogyasztását. (Érdemes megemlíteni, hogy a nagyböjti időszakra esett a hagyományos görög katolikus halottak napja is.)
Korábban a böjt igen szigorú volt és az előkészületi hetek miatt hosszúra nyúlt. Napjainkban a nagyböjt étkezési szokásai enyhültek:
♦ A húshagyó és vajhagyó vasárnappal kezdődő előkészületi időszak megtartása nem jellemző.
♦ A nagyböjt első napján és nagypénteken az állati eredetű termékek fogyasztása nem megengedett.
♦ A nagyböjt idején, szerdán és pénteken húsfogyasztás nem megengedett.
♦ A nagyböjt hétköznapjai bűnbánati napok, amikor a hívők személyesen döntenek a böjt jellegéről (pl. lemondanak általuk kedvelt szokásról vagy jótékony cselekedetet végeznek), mindezek mellett a nagyböjt a csend időszaka, amikor Istenhez, a családhoz és önmagukhoz kerülnek közelebb a hívők.
 
 
Ortodox Egyház

Református és Evangélikus egyház

A reformátusoknál a külső szabályok háttérbe húzódnak, így nincs előírt nagyböjt. A felekezetalapító Kálvin szerint szükség szerint lehet böjtölni, de a húsvétot megelőző időszak elsősorban a lelki felkészülésről szól.
Az evangélikusok hasonlóképpen nem böjtölnek, a lelki megújulást tartják szem előtt.

*

Megérkezett az új Honda Civic ( - amolyan pénisz hosszabbító Húsvétra)

Régebben a fiatalok körében volt népszerű autó a sportosnak mondható Honda Civic. 

Mutatós
 Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy inkább a fiatalságuk reinkarnációjaként, vagy nosztalgiából kedvelik és veszik az idősebb generáció tagjai. Népszerű a társadalmi megbízatású jól fizetett lumpenek, és egyes alpolgármesteri körökben. Városunkban is kedvelt márka, többet is látni belőle az utolsó típusból.  A jelenlegi típusfrissítés felveti a gondolatot, hogy talán most érdemes cserélni. Akinek ebbéli kételye lenne, annak ízelítőként tálaljuk a képeket.

Van aki a pirosat szereti  ( - nosztalgia)

Nem csizmás lábakra tervezve  ( - egykori KISZ titkároknak)

Az alapváltozatokba az Európában is kapható a 140 lóerős, 1,8 literes négyhengeres kerül, és persze készül hibrid, illetve gázhajtású változat is, a megszokott műszaki tartalommal.

Futurisztikus belső ( - naggyá tesz)
Egyelőre nem tudni, hogy az ócsai Civic változatok cseréjére mikor kerül sor.
*

Ombudsmani elmarasztalás a gyermeki jogok megsértése kapcsán ( - megyei gyorsjelentés)

Pest megye - Több megyei és egyházi fenntartású hálózatban késve vagy részletekben kapják meg a nevelőszülők a forráselvonások miatt a nekik járó juttatásokat, ez veszélyeztetheti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté azután indított vizsgálatot az ügyben, hogy a Pest megyei nevelőszülők 2010 négy hónapjában késve és két részletben kapták meg ezt a juttatást. 

A késés miatt a nevelőszülők saját pénzből fizették a náluk élő gyerekek, fiatalok ellátását. Az is előfordult, hogy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek uzsorakölcsönre kényszerültek. Több nappali tagozatos diák azért nem tudott eljutni az iskolába, mert nem volt pénze bérletre. – irja az evangelikus.hu

Az ombudsman a Pest Megyei Önkormányzat elnökéhez, Szűcs Lajoshoz  fordult, aki nagyon egyszerű azt válaszolta a kialakult ügyben, hogy a forráselvonás miatt nem tudták kifizetni időben a juttatást. 

Szűcs doktor szerint ezzel rendben is van a dolog, hiszen mindenki más, csak nem az évek óta a vezetése alatt álló megyei grémium  hibás.

*

2011. április 22., péntek

Nagypéntek

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

 

Jézus halálának lehetséges időpontja 

Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt.
A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus (egybehangzó) evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az Utolsó Vacsora egyértelműen a zsidó Húsvéti Bárány elfogyasztását jelentette (Mózes emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet, hogy az arimátiai József – Pilátus engedélyével – Jézus holttestét még az ünnepi előkészületek előtt helyezte el a közeli új sírba (Ján19:42), ami azt jelenti, hogy az Utolsó Vacsorát legkésőbb a zsidó Húsvét előtti estén tartotta Jézus tanítványaival. Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt, de a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy (Ján13:1 alapján) Jézus tudta, hogy eljött az utolsó órája és emiatt az Utolsó Vacsorát előbbre hozta keddre vagy szerdára (ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti eseményekre is.)

A fontos egyetértés az evangéliumok között az a tény, hogy a keresztrefeszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 36 között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, Keresztelő Szent János pedig Tibérius császár 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk Kr. e. 6-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re. (Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár), azaz túl késő Jézushoz viszonyítva (mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során.) Emiatt a keresztrefeszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. Emellett szól az az érvelés is, miszerint Sejánusnak a zsidók elnyomatására vonatkozó rendeléseit Sejánus halála után, Kr. u. 32-ben Tiberius eltörölte (ami jó magyarázatot adhat arra, hogy Pilátus miért engedett akarata ellenére a Jézus kivégzését követelő zsidóknak.) Ha azonban elfogadjuk azt, hogy Tiberius uralkodását sokan Augustus császár halála előtti hatalmával kezdik (Kr. u. 11), akkor Keresztelő Szent János munkásságának kezdetét Kr. u. 26-ra lehet tenni, ami Jézus halálának legvalószínűbb időpontját Kr. u. 30. április 7-ére teszi. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a zsidók időszámításukat a Nap és a Hold járására alapozták, dátumaikat holdfázisokban fejezték ki, és a mai naptárakat csak a Kr. u. 5. században kezdték el számításokra alapozni, a korábbi dátumokat, és hogy azok a hét melyik napjára estek, pontosan meghatározni csaknem lehetetlen.

Katolikus liturgia 

Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

 Kialakulásának története

Az első keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (nagypéntek és nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották egésznapos szigorú böjtölésben Jézus szavainak szellemében (Mt 9,19). Csak a 4.sz.-ban alakulnak ki nagypéntek különféle istentiszteleti formái eucharisztikus ünneplés nélkül. Jeruzsálemben egyetlen ima- és igeliturgiát tartanak különböző időkben és különféle helyeken a szenvedéstörténet állomásain, beleépítve a szent kereszt elõtti hódolat ünneplésével.
A keleti szertartások a nyugati világot is erősen befolyásolták. Rómában a 7. sz.-ban a pápa a kereszt-ereklyével mezítláb körmenetben a LAteráni bazilikából a jeruzsálemi szentkeresztről elnevezett templomba vonult, ahol a papság és a nép a kereszt-ereklye előtt hódolt. Ugyanakkor két ószövetségi olvasmányt és Szent János szenvedéstörténetét is olvasták. Az ünnepélyes egyetemes könyörgések zárták le az igeliturgiát.
A kereszt leleplezésének, felmutatásának és hódolatának dramatizált kiépítése a gall rítusú liturgiában történt.
A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához (délután 3 óra) igazodott. Ez egyben a középkori böjti misék kezdete is volt: a nona imaórája. Amikor azonban később a nona végzését már a délelőtti órákban is engedélyezték, a nagypénteki liturgia is délelőttre került. XII. Pius pápa 1956. évi reformja állította vissza a délutáni ünneplést.

A nagypénteki szertartás

A szertartásnak három fõ része van:
  1. Igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel
  2. Hódolat a szent kereszt elõtt (adoratio crucis)
  3. Áldozási szertartás
Ezt a hármas tagozódást veszi körül a bevezetés és a befejezés szertartása. 

 *

Például Nagykanizsa ( - ismét más perspektívában egy újabb számítógépes történet)

Blogunkon már nem először hoztuk fel példaként, hogy más helyeken másként gondolkodnak és megfontoltabban sáfárkodnak a helybéliek adóforintjaival, mint Ócsán.

Korábban (februárban) Kaposvár hoztunk jó példát. Legutóbb,  (március) a Fejér megyéből, Perkáta példájával szemléltettük, hogy így is, illetve másként is lehet. (Kár, hogy Ócsán nem így cselekszenek,  hogy itt mindig másként gondolkodnak, avagy csak magukról gondoskodnak.)
Most ismét egy jó példával szeretnénk demonstrálni az eddig ez ügyben hallgatag képviselő-testületi tagságnak, hogy nem feltétlenül kell 3,2 milliót költeni számítástechnikára és nem feltétlenül önmagukra gondolva úgy, hogy előzőleg Horváth Tamás előterjesztésére hanyag módon elkótyavetyélték önmaguknak a város laptopjait, miközben máshol másoknak nagyobb szükségük lehetett volna minderre.

 Nem is értjük, hogy Ócsa város polgármestere, és az őt támogató képviselők itt miért cselekszenek mindig másként?  Kaposváron, Perkátán a diákoknak adnak osztanak ingyen laptopokat, Ócsán meg a képviselőknek, de mivel erre nem lehet pályázni, hát megvették maguknak a pénzünkből drágán. Lassan megszokottá válik, hogy egyes jobb helyeken osztogatnak, míg másutt fosztogatnak. 
Jól  látható, hogy vannak olyan képviselők, akik laptopokat adnak a közösnek, és  vannak olyanok, akik pedig csak az új adónemet. (Jól elhatárolt különbség van a laptop és a kommunális adó közt.)

De lássunk jó példát: 

Nagykanizsán az önkormányzat törődve az iskolai oktatásban részvevőkkel, számítógépekre pályázott.

Új számítógépeket és más informatikai berendezéseket kap mind a 15 nagykanizsai oktatási intézmény az önkormányzat által elnyert fejlesztési támogatás révén - közölte szerdai sajtótájékoztatóján a város polgármestere. 

Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) kifejtette: a közoktatás informatikai felszereltségének javítását támogató Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázaton 177 millió forint támogatást nyert a város. A százszázalékos támogatású pályázat eredményének köszönhetően minden oktatási intézmény, és így valamennyi diák lehetőségeit javítja a jelentős számítástechnikai beruházás.
A hamarosan kezdődő közbeszerzési eljárás keretében 348 számítógépet, valamint 99 interaktív táblával, projektorral és számítógéppel kiegészített csomagot kapnak az intézmények. A beszerzések között szerepel három olyan berendezés, amely elektronikus alapú mérést és értékelést tesz lehetővé, tudományos munkák elvégzésére is alkalmas csomagban.
A nagykanizsai iskolások tantermi számítógépes munkáját segíti majd 18 wificsomag. A sajátos nevelési igényű diákok számára pedig külön készleteket állítanak össze, amelyekben notebook, speciális billentyűzet és számukra kifejlesztett programok szerepelnek. A polgármester hozzátette: a pályázati beruházás révén a nagykanizsai közoktatás is "beléphet a 21. századba", s a jövő tanév elején birtokba vehetik a tanulók és tanáraik az új számítástechnikai eszközöket. 

*
 Februári kommentünk ez volt:

Ócsán is megtehették volna, hogy nem maguknak teszik el az önkormányzati laptopokat a városatyák, hanem az iskolai oktatásban kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő diákoknak biztosítják, vagy a tanulószoba rendelkezésére adják, hogy ott segítse elő a fejlődést, a jobb információáramlást, a tanulást.
A mi önkormányzatunk nem ekként cselekedett, amikor Horvát úr javaslatára 20 ezerért felvásárolták a kétéves gépeket. Az önkormányzat hivatalának dolgozóinak nagy része is idősebb számítástechnikai eszközökkel dolgozik. Azok vajon mennyit érnének a Computerfutár felmérése szerint? Mégis használhatóak irodai munkára. A jobb laptopok ennek ellenére száműzve lettek, családi használatra. 

*
Érdemes lenne végre eltűnődni, hogy képviselőink kit és mit szolgálnak.

*

2011. április 21., csütörtök

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezik az Egyház

Nagycsütörtökön az Oltáriszentség és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli a Katolikus Egyház. Délelőtt a püspökök egyházmegyéjük papjaival együtt miséznek a székesegyházakban. A hagyományos olajszentelési misén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. 
A papság a szertartás során megújítja a szenteléskor tett ígéreteit.


 Liturgikusan a nagycsütörtök délelőtti krizmamisében mutatkozik meg legerőteljesebben a papi rend szentsége, amit az is jelez, hogy ezen a misén azokban az időkben is koncelebráció volt, amikor általában az egyházra nem volt jellemző az együttmisézés.

A szent három nap első estéjén minden templomban szentmisében emlékeznek arra, hogy Jézus az utolsó vacsorán megalapította az Oltáriszentséget. A húsvéti ünnepkör, és ezzel a nagycsütörtök szertartása is a zsidó pészahra épül, amelyen Izrael lakói az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték. Jézus az utolsó vacsorán megújította ezt a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából.

Jézus a halált saját halálával győzte le, amelyet az utolsó vacsorán elővételezett azzal, hogy kezébe vette a kenyeret, megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Amikor ugyanis húsvétkor meghalt a kereszten, a kenyérhez hasonlóan ő is megtöretett, hogy szétoszthassa önmagát.

A nagycsütörtök esti szentmise elején, a dicsőítést követően elnémul az orgona, a templomok csengői és harangjai is elhallgatnak a nagyszombati vigília szertartásáig: úgy tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Jézus az utolsó vacsorán, szeretetének végső jelét adva, megmosta tizenkét apostola lábát, erre emlékezve az esti szentmise főcelebránsa sok helyütt megmossa tizenkét hívő lábát.

Az utolsó vacsorán vett búcsút Jézus tanítványaitól, hiszen ezt követően fogták el. Az elfogatásra és Jézus ruháitól való megfosztására emlékeztet a nagycsütörtöki liturgiában az oltárfosztás: a szentmise végén minden díszt eltávolítanak az oltárról, és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ezt követően az Egyház éjszakai virrasztással osztozik Krisztus szenvedésében és lelki tusájában, amelyet az Olajfák hegyén elszenvedett. A jézusi szenvedésre figyelmeztet az is, hogy nagycsütörtök estétől húsvétig a Katolikus Egyház nem mutat be szentmisét.
*

2011. április 20., szerda

Nem csak a megye pénztelensége a kiváltója ( - csak a rendőri vezető, meg a korkedvezmény megy-e)

Pest megye helyzetére jellemző a szinte átláthatatlan, kaotikus állapot a becsődölés szélén tántorgó  intézmények, a megyei önkormányzattal szerződött cégek és a rendvédelemben helyzete. Mint ismert a megyei önkormányzat számos támogatást, juttatást kénytelen volt megszüntetni, visszavonni, vagy éppenséggel felfüggeszteni. Nem képes fizetni a közétkeztetést, saját fenntartását és még számos, kevésbé ismert dolgot. Ezek egy részét szétszórta, leosztotta a helyi önkormányzatoknak. Számos település hivatala vállalt így át részfeladatokat, és vett vagy vesz részt a teherviselésben, osztozva ezzel a párttárs által elnökölt megyei balsorsban. Mindenki  spórol, vagy másra  apellál.  A tűzoltóság fecskendős járműért gyűjt, a rendőrség meg rajtunk, a közbiztonságon, vagy az intézkedéseken spórol.

A megye áldatlan állapotát, kivérzettségét, forráshiányát  jól szimbolizálja a satnya és legatyásított rendőrség, mely morálisan erkölcsileg is a béka segge alá süllyedt. A rendőri munka szolgálunk és védünk alapelvéből mára semmi nem érződik. Szolgáltatást nem igazán nyújt, a közemberek  számára, mert a bajban alig kapnak segítséget. A védelméről jobb híján mindenki  maga gondoskodik, ha nem akar károsult lenni. Az állampolgárok szolgálatából a gyurcsányi filozófia rég kifogta a lovakat. A védelmünkről szinte senki nem gondoskodik, arra kapacitással, akarással a rendőr nem bír., azzal nem rendelkezik. A rendőrség és azon belül a szolgálatosok hozzáállása, erkölcsi tartása minimalizálódott. Eljutottak odáig, hogy lassan megmozdulni, intézkedni sincs kedvük. Mást sem érzékel a honpolgár. Magára és cserben hagyták a magyart. Kiszolgáltatottá váltak az emberek a sajátjukban.  Mást sem  érezni, tapasztalni mint, hogy csupán a pénzszerzésre, a bevételeik növelésére használják fel őket.  Mindezt igazolni látszik az elkövetett bűncselekmények száma, kezelése, felderítetlensége. Az autósokat lesből támadó, levadászó rendőri közegek többsége, a vonatkozó szabályokat áthágva akár balesetveszélyes helyzeteket bevállalva, lesből támadnak a gyorshajtókra, vadászva a bevételre. Amolyan pénzleső túrákat folytatnak a fenntartásukért, a jobblétért.  Eközben a napi események, a közbiztonság, az állampolgár nyugalma nem foglalkoztatja őket. Az útszéli prosti mellett úgy mennek el, mintha egy fasoron haladnának végig rezdüléstelemül. Az útszéli szemetelők, a pitiánernek számító fatolvajok, a körforgalomban strichelők, a  futtatók, a szabálytalanul  megállók, a világítás nélkül közlekedők, mint apró halak ficánkolnak a tova a  hatósági  érdektelenség okán.

Átláthatatlan  füstölgés
Mint nemrég kiderült, állítólag nincs pénz a rendszerben. Nincs megfelelő finanszírozás és más motiváció sem. Marad a zavarosban halászás. Ezt az állomány nem csak érzi, hanem tudja és meglovagolja.  Sok esetben a rendőr  a maga által alacsonynak tartott bérét ugyanúgy kiegészítő tevékenységgel gyarapítja, mint a képviselő a laptoppal. Ugyanakkor az általuk lefitymált keresetért más földi halandónak nagyon sokat kell dolgoznia egy olyan munkahelyen, ahol bizony legalább annyit el kell tűrnie, mint egy körzeti meghízottnak, vagy egy választott képviselőnek.  A választás pedig kétoldalú. Ugyanis van aki szakmát választ, van aki közszereplést, és van aki rendőrnek áll, más meg képviselőnek, vagy polgármesternek szegül.  Mindenki maga választja a dolgát, és annak velejáróját. A különbség csupán az, hogy egyszerű munkásként  a halandó állampolgár nem jogosult ezekre a sajátos bérkiegészítésekre, és a hivatalos állami, vagy egyéb juttatásokra, mint a rendőr, vagy az önkormányzati kiválasztott. Az egyszerű munkást nem támogatja lakhatással, benzinpénzzel, számítástechnikával és más egyébbel a helyi hivatal. Nem hordozza tenyerén az önkormányzat, és nem kap kiemelt figyelmet a vasúti restiben sem. Szóval a hétköznapi polgárt az adó is húzza és a hivatalnok, a közszolga is nyúzza. Tehát nem kell mindjárt rinyálni, vagy elfogadni a z önkormányzat, vagy a rendvédelem nyafogását, az állítólagos pénztelenséget, avagy a jelenlegi semmittevő hozzáállást és sanyargató népnyúzást. A pénztelenség nem reciproka a hivatástudatnak, és az elhivatottság deficitjének.

Fizetett továbbképzés
A legnagyobb baj, hogy sok magatehetetlen fiatal azért állt csak rendőrnek, mert így előbbre juthatott. Betanították, kiképezték, ingyen jutott jogosítványhoz, és amíg a képzésre járt, addig is a közember adójából fizették, támogatták, bérezték. Mindemellett csábító volt, hogy a másokkal  szemben elvárt (nőknél) minimum 40 év szolgálati idővel szembeni rövid "szolgálat."  A rendőr akár 20-25 év munkaviszony után  jó pénzért nyugállományba vonulhatott. Ilyen mérvű támogatást a rendvédelmi dolgozókon túl, egyetlen más munkavállaló nem kapott. Sem a nehéz körülmények közt dolgozó, gyorsabban kopó üvegfúvó, sem a kohász, a martinász, a bányász, vagy az életekért felelős betegápoló, a közlekedésben nap, mint nap életveszélyes helyzeteknek kitett hivatásos járművezetők sem. És akkor most (a megyén túl ) ezek az alakok mennek tüntetni, rend-bontani és tiltakozni, miközben másoknak is hasonlatosan kitolják a nyugdíjkorhatárt, elveszik a munkanélküli támogatást és lecsökkentik az alanyi jogú ellátását. Ők mégse léphetnek le 35-40 évesen erejük teljében, szinte fiatalon, ők hiába görnyednek bele a munkába, még akkor sem, ha a köznapi melós egészségét nem óvja senki testépítéssel, saját orvossal, meg fizetett edzéssel.

Gergényi idejében tiltották a maszkos felvonulást

Ami a fő kérdést, a korkedvezményes nyugdíjat illeti, itt a kormány ugyanazt a differenciálatlan szopatást alkalmazza, mint mindig minden kormány. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan és értelmetlen. Most ők a baloldal segedelmével tiltakoznak, tüntetnek.

Ezért is eljárást járt
Máskor meg fizetni kell ezért a vízért












A nyugellátás és a víz sokba van
Utoljára ennyi rendőrt 2006 őszén a gyurcsányi attak idején, majd a demszky-féle buzi  fesztiválon, tűzoltót pedig Devecseren láttunk, néhány nappal a vörösiszap-katasztrófa után.  Nyilatkozni akkor nem mertek, de kamerán kívül arról panaszkodtak, hogy kevés ennivalót kapnak. Nos, ők most  arcukat eltakarva petárdáznak, tűzcsapokból vizet árasztanak, fűst-bombáznak és fejszével felszerelkezve szemetest gyújtanak.

Álarc








Régebben ennél kevesebbért  is őrizetbe vették az embert, majd  bíró által elítélték. Erre dukál majd az úgynevezett semmisségi törvény, s lám a  mostani elcseszett demokráciába ez is belefér.


Őket fogják le
Mi meg ma ugyanúgy szívunk, mint az a kedves rendőr hölgy, akivel nagyjából fél éve levelezünk egy állítólagos tilosban parkolás ürügyén. Persze tényleg stresszes lehet sokoldalas leveleket írni nekünk és kapni tőlünk, de azért korkedvezményes nyugdíjat talán nem ér. Rendőrök százai meresztik a seggüket a Teve utcában, és az ország más helyein, vidékem meg játszva a 70-es évek amcsi filmjeiben látható seriff szerepét, miközben élvezik a helyzetet, és a vám- és pénzügyőrök pakolják az aktákat innen oda, onnan ide, míg más egyenruhások túlterhelten (Cosma- és egyéb) sorozatgyilkosokat őriznek rosszabb körülmények közt, mint ahogy maga a fogvatartott a rács mögött él.  Meg ugye ott vannak, akik negyvenévesen a haza védelmére már nem jók, de a Tescóéra igen.

Neki van rálátása
Hogy a volt Munkásőrség után újdontan szervezett és szoc-liberális körökben direkte foglalkoztatott In-kal Security egyenruhás alakulatára nem is gondoljunk.

Még mindig válság van. Erkölcsi és morális válság ez, aminek pénzügyi kihatása, kára érződik.
Súlyos örökség nehezedik ránk és minden napjainkra. Ez nem csak megyei szinten van így, és nem csak a rendvédelmi dolgozókat, érinti.

 Egy kiadott körlevél szerint a megyénkben nincs fedezete a rendőri napidíjnak, a 200 ezer forintos cafetériajuttatás egy részének és a szociális juttatások 80 százalékának. Ugyanígy nem jut pénz a külsős tolmácsokra és szakértőkre, a tanúk útiköltségére, és arra sem, hogy kifizessék, ha a körzeti megbízottak magánautóikat használják szolgálati autóként. Ezekre a tételekre körülbelül 340 millió forint kellene. Ezek fényében Ármós Sándor a dologi kiadások területén elrendelte, hogy a járművek kilométerkeretét 50 százalékra állítsák be, a saját kezelésű járműveket csak akkor javíttassák, ha az különösen indokolt, nyári gumikat pedig kizárólag a motorokon cseréljenek, azt is csak a gödöllői uniós rendezvények biztosítási feladatai miatt.

Ki mondja a frankót

Indoklás nélkül visszavonta Ármós Sándor, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének kinevezését Pintér Sándor belügyminiszter. A Független Hírügynökség úgy tudja, a főkapitánnyal hétfőn reggel közölték a hírt. Utóda Simon Tamás lesz, aki korábban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot irányította. Úgy tudni, a leváltott főkapitánynak téves adatokat szolgáltató gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonyát is megszüntették. 

A ma leváltott kapitány úgy fogalmazott, a költségvetés a személyi juttatásokon belül nem tartalmazza a kötelező bérfejlesztések összegét, a túlmunka pénzügyi megváltásának kerete pedig már a decemberi túlórákkal kimerült, sőt tízmillió forinttal túl is lépték azt. A főkapitány ezek miatt túlórát fizetni csak az EU-s elnökség rendőri biztosításában részt vevő állománynak engedélyez. 
*

2011. április 18., hétfő

Hungary International ( - társasjáték)

A nagy nemzetközi érdeklődésre való tekintettel megalkottuk a Hungary International társasjátékot, melynek angol nyelvű változata hamarosan kapható lesz a világ minden pontján.

A játék célja

A játékosoknak minél több magyar ügybe kell beleszólniuk. Erre akkor van lehetőség, ha a játékos egy kiemelt mezőre ér. Ilyenből több is van: az Európai Unió, az Európai Parlament, az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács, a Világbank, az IMF, a Virágkötők Nemzetközi Szövetsége, valamint a Meteorológusok Világszervezete stb. mező. Ha egy játékos ilyen mezőre érkezik, akkor szabadon választhat, mely területen kíván változtatásokat bevezetni.

Példák: lehetősége van arra, hogy meghatározza a Magyar Tudományos Akadémia működését, a Médiatörvény részleteit, az ország Alkotmányát, a magyar gazdaságpolitikát stb., a Joker-mezőn mindezt együtt.

A játék menete

A játékban tetszés szerinti számban vehetnek részt játékosok, a magyar kormány azonban csak abban az esetben, ha a játék megkezdése előtt engedélyt kért a többi résztvevőtől. A játékhoz 1 db nagy alakú tábla, 1 db dobókocka, valamint korlátlan számú műanyag figurák (Konrád György, Schiff András, Daniel Cohn-Bendit, Martin Schulz, Paul Lendvai, Heller Ágnes stb.) tartoznak.

Mindenki a start mezőről indul, kivéve a magyar kormányt, akinek legalább kétszer kell hatost dobnia egymás után ahhoz, hogy megkezdhesse a játékot, valamint legalább egyszer hetest, hogy folytathassa.

A játékhoz úgynevezett szerencse- (bármikor nyilatkozhat a Der Standarnak), illetve büntetőkártyák (dolgoznia kell) is tartoznak, továbbá 1 db Joker (más néven Bauer-Vásárhelyi) kártya, amelyek a magas szintű szórakozást hivatottak biztosítani.  Aki a Bauer-Vásárhelyi kártyát birtokolja, részt vehet a Demokratikus Charta (ejtsd kártya) valamennyi tüntetésén, továbbá egy vacsorán Gyurcsány Ferenccel: „Égetetett szoci Fletó-módra”.

A játékot az nyeri, aki a legtöbb magyar ügybe szólt bele, és ezt megjelent cikkel, riporttal, interjúval stb. tudja bizonyítani. A legtöbbet nyilatkozó játékos emellett Heller Ágnes-díjban is részesül.
 *

2011. április 17., vasárnap

Cserbenhagyás ( - aggonizáló megyében az elnök doktor csak a posztját nem áldozza)

"Az a meggyőződésünk, hogy a legjobb dolog, amit tehetünk, ha semmilyen témában nem helyezkedünk a megyei Fidesz álláspontjára, mert nyilvánvaló, hogy képtelenek a Pest megyeiek érdekeit képviselni..."

Úgy tűnik, lassan nem múlik el hét, hogy a legnagyobb magyarországi megye körül ne csúcsosodjon ki valamiféle botrány. Korábbi írásainkban már beszámoltunk Pest megye és az intézményeiben étkeztetési szolgáltatást végző HunGast kft. közötti botrányról, illetve a kistarcsai Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium kálváriájáról, azonban az elmúlt hónapokban egyre több hír látott napvilágot arról a kényes kérdésről, hogy a megye gyakorlatilag csődhelyzetben van.
A megye 2011. évi költségvetését, mely hozzávetőlegesen 35 milliárd forint, eredetileg is 8,5 milliárd forint hiánnyal hagyta jóvá a fideszes többségű közgyűlés. Dr. Szűcs Lajos, a testület elnöke több tervről is beszélt, melyek reményeik szerint ismét visszaállíthatják a megye működő képességét. A közgyűlés márciusban ismét pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz, mely az önhibájukon kívül eladósodott önkormányzatok kötelező feladataik ellátására biztosít áthidaló támogatást. A fejleményekről Csanádi Gábor Ferenc a Pest megyei közgyűlés jobbikos képviselő csoportjának frakcióvezetője elmondta: a pályázatot a Jobbik is támogatta, bár az igényelt összeget messze nem tartották elégségesnek a problémák hatékony kezelésére. „ A megye lejárt tartozásai is 5 milliárd forint felett járnak, ehhez képest az elnök úr 2,5 milliárd forintra tett javaslatot. Természetesen még ennek is örültünk volna, ha megkapjuk – tájékoztatott Csanádi.
Ezzel szemben április 11-én a Belügyminisztérium honlapján olyan tájékoztatás volt olvasható, mely szerint Pintér Sándor és Matolcsy György miniszterek Pest megye pályázatát soron kívül bírálták el és 181 millió 240 ezer forint támogatásban részesítették, amely azonban visszatérítendő. „Azt hittük, rosszul olvassuk, vagy valami döbbenetes félreértésről van szó. Hogy képesek ezek az emberek egész Pest megyét ennyire semmibe venni?” - Tette fel a költői kérdést a frakció vezető. „Egyértelmű, hogy a kormánykoalíció cserben hagyott és csúnyán átvert bennünket. Mintha a most kormányzó pártok nem is a tavaly tavasszal kampányoló ellenzékiek lennének.” - állapította meg Csanádi.
Kérdésünkre, mit tehet a Jobbik a jelenlegi helyzetben, Csanádi Gábor leszögezte: a konstruktív ellenzékiségnek a Jobbik részéről vége a megyében és következik a totális ellenzékiség ideje. „Az a meggyőződésünk, hogy a legjobb dolog, amit tehetünk, ha semmilyen témában nem helyezkedünk a megyei Fidesz álláspontjára, mert nyilván való, hogy képtelenek a Pest megyeiek érdekeit képviselni a saját kormányuk előtt. Ez borzalmas.”
Orbán Viktor az idei évet a megújulás évének nevezte. Nagy kérdés, ha a fülkeforradalom kormánya és honatyái név szerinti szavazáson is képesek elutasítani, hogy a magyar termőföld és az édesvíz kincs védelme ne kapjon helyet az új alkotmányban és ennyire megalázó passzivitással hagyják tönkre menni Pest megyét, valamint sok más megyei és települési önkormányzatot -  mit értenek megújuláson? Talán a teljes összeomlást? Vagy Magyarország idegen erők általi megszállását? Hamarosan egyértelmű választ ad majd erre az élet.
A válaszra pedig még egyértelműbb választ adnak majd a magyarok. Komolyan ezt akarják?
T.K.
barikad.hu
A megye 2011. évi költségvetését, mely hozzávetőlegesen 35 milliárd forint, eredetileg is 8,5 milliárd forint hiánnyal hagyta jóvá a fideszes többségű közgyűlés. Dr. Szűcs Lajos, a testület elnöke több tervről is beszélt, melyek reményeik szerint ismét visszaállíthatják a megye működő képességét. A közgyűlés márciusban ismét pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz, mely az önhibájukon kívül eladósodott önkormányzatok kötelező feladataik ellátására biztosít áthidaló támogatást. A fejleményekről Csanádi Gábor Ferenc a Pest megyei közgyűlés jobbikos képviselőcsoportjának frakcióvezetője elmondta: a pályázatot a Jobbik is támogatta, bár az igényelt összeget messze nem tartották elégségesnek a problémák hatékony kezelésére. "A megye lejárt tartozásai is 5 milliárd forint felett járnak, ehhez képest az elnök úr 2,5 milliárd forintra tett javaslatot. Természetesen még ennek is örültünk volna, ha megkapjuk" - tájékoztatott Csanádi.
Ezzel szemben április 11-én a Belügyminisztérium honlapján olyan tájékoztatás volt olvasható, mely szerint Pintér Sándor és Matolcsy György miniszterek Pest megye pályázatát soron kívül bírálták el és 181 millió 240 ezer forint támogatásban részesítették, amely azonban visszatérítendő. "Azt hittük, rosszul olvassuk, vagy valami döbbenetes félreértésről van szó. Hogy képesek ezek az emberek egész Pest megyét ennyire semmibe venni?" - Tette fel a költői kérdést a frakcióvezető.

"Egyértelmű, hogy a kormánykoalíció cserben hagyott és csúnyán átvert bennünket. Mintha a most kormányzó pártok nem is a tavaly tavasszal kampányoló ellenzékiek lennének." - állapította meg Csanádi.

Egy elhivatott, tisztességes vezető ilyenkor szokott lemondani.
*