A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. október 31., hétfő

Elhunyt Albert Flórián ( - 70 évesen érte a halál)

Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen aranylabdás magyar labdarúgó, a Nemzet Sportolója.  Hetvenévesen, hétfő hajnalban érte a halál. 


A Ferencváros legendája, akiről a klub stadionját is elnevezték, 75-ször szerepelt a magyar válogatottban, s 1967-ben lett aranylabdás.

A gyászhírt klubja, a Ferencváros tudatta az MTI-vel. A közlemény szerint az FTC saját halottjának tekinti egykori futballistáját.


Albert csütörtökön esett át koszorúérműtéten, amely az FTC pénteki közleménye szerint sikeres volt. Halálának körülményei egyelőre nem ismertek.

A 75-szörös válogatott játékos 1959 és 1974 között 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett a Ferencváros színeiben, a nemzeti csapatban 31-szer volt eredményes, 1967-ben pedig megkapta az Aranylabdát.

Az 1960-ban olimpiai, 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmes Albert Flórián 2004 óta volt a Nemzet Sportolója. 
*

Megyei vagyonelkobzás, avagy a kétharmados einstand ( - elnökök vissza a kaptafához)

Határozott a közgyűlés a megye konszolidációjáról - hiba volt elfogadni

"Jövő januártól a megyei önkormányzat egy gittegyletté válik, és csak arról kell majd dönteniük, hogy melyik párt melyik képviselője mettől meddig rágja a gittet."

Elfogadta a Fideszes többségű közgyűlés - benne Horváth Tamás képviselő (közreműködésével) - a megyei fenntartású intézmények átadásáról és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló megállapodást.
A kormánnyal aláírt dokumentumra a közgyűlésen jelen lévő 26 fideszes képviselő egyöntetűen igennel szavazott, míg a 6 jobbikos és az 5 MSZP-s képviselő nemmel voksolt. Az ellenzéki frakciók előre jelezték egyet nem értésüket, és a vitában is élesen kritizálták, a jobbikos képviselők “a megyei vagyon elrablásának” nevezték a konszolidációs tervet.

Kezdődhet az átadás-átvétel, Szűcs betöltötte szerepét. Akár  mehetne is (mondjuk Kínába).

Mester és a szolgalelkű kis inas
A Magyar Köztársaság Kormánya megkereste Magyarország valamennyi megyei közgyűlésének elnökét annak érdekében, hogy közösen határozzák meg azon feladatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közigazgatási rendszer megújításához. A megújítás részeként az állam saját magához vonja a megyei intézmények és azok ellátásának nagy részét, amivel gyakorlatilag kiürítik a megyéket. Cserébe átvállalják és kifizetik a megyék felhalmozott tartozásainak nagyrészt. Ez egyfajta államosítást, más értelemben pedig kifosztást jelent, mert ezzel a lépéssel bagóért hatalmas ingatlanvagyonhoz jut, (kebelez be) az államot megtestesítő vezető párt. Ez a konszolidáció lényege. Kétségtelen, hogy egyes megyék gyakorlatilag már rég fizetésképtelenné váltak, gyakorlatilag csődbe jutottak. Pest megye az egyik ilyen hely. Azonban ennek elismerése, felérne egy beismeréssel és Szűcs Lajos személyes kudarcával.  
Szűcs Lajos szerint azonban "a múlt bűnei miatt ment tönkre Pest megye"

Szűcs egyedi véleménye, hogy a konszolidációval az állam felismerte, miszerint nem a megye sajátos gazdálkodása vezetett a kialakult helyzethez.

Most ezzel egy húszéves hiba kijavításába kezdenek - Szűcs szerint. (Igaz, ő az elmúlt húsz év során nőtte ki magát. Ezek évek folyamán alapozta meg jólétét, gyarapította és srófolta fel vagyonát. Szűcs Lajos az elmúlt húsz év hibáinak okán szerzett magának egzisztenciát, jólétet. Igazából az elmúlt húsz év a jelenlegi elnök számára semmiféle hátrányt nem jelentett. Számára ez csak hasznot hozott. Tehát amikor Szűcs hibajavításról beszél akkor a saját vagyonelkobzását is vizionálja. Hacsak nem mellébeszél. vagy csupán megint más dárdáját űzi a csalánosba? Ismerve a figura hozzáállását, biztos az utóbbiról lehet csak szó. Hát ennyit akkor az elmúlt húsz év hibáiról és a Szücs-féle értékítéletről.)

Míg Szűcs jó trükknek megoldásnak tartja a konszolidációt, addig mások viszont óriási kiárusításról és vagyonvesztésről beszélnek, mert eközben értelmetlenné, kiürítetten kiégetté válik az önkormányzatiság megyei szintje. Ha ezzel a konszolidált átállással a megszüntetnék a megyei elnökséget, akkor azzal már szinte semmit nem vesztenénk, mert az elnökség, és a hivatali háttér felszámolásával több százmilliót, akár milliárdot is nyerhetnénk. 
Ez esetben a drága Szűcs Lajos (posztját vesztetten) visszamehetne a kaptafához.
Hogy soha többé ne keljen a félmilliós elnöki fizetés mellett, és ellenére a hideg tantermekben, vagy az üres tányér előtt ülnie a gyerekeknek.
*

2011. október 30., vasárnap

Egy év alatt felére csökkent a Fidesz-KDNP támogatóinak aránya ( - Ócsa is oda van)

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2011. októberi pártpreferencia-kutatásának adatai szerint az elmúlt egy évhez hasonlóan tovább csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága, miközben a bizonytalanok aránya továbbra is nagyon magas: a kérdezettek több mint fele nem tud pártot választani, vagy titkolja választását.

A felnőtt lakosság körében továbbra is jelentősen vezet a Fidesz-KDNP a többi parlamenti párt előtt, noha az elmúlt egy évben folyamatos olvad a támogatottságuk: tavaly november óta felére csökkent a kormánypártok szimpatizánsainak aránya. Eközben, szintén az előző egy év alatt az MSZP és az LMP tábora – kis kilengések ellenére – lényegében stagnál, a Jobbiké viszont megduplázódott, csakúgy, mint a bizonytalanoké – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet 2011. októberi pártpreferencia-kutatásának adataiból.

A Fidesz-KDNP szavazótábora a teljes felnőtt lakosság körében a szeptemberi 24-ről októberre 23 százalékra, az MSZP-é pedig 10-ről 11 százalékra módosult. Eközben a bizonytalanok és nem válaszolók aránya sem változott: szeptemberben a kérdezettek 51, októberben pedig 50
százaléka tartozott ide, azaz továbbra is minden második választópolgár bizonytalan, vagy nem árulja el pártválasztását.

A pártválasztók körében a kormánypártok támogatottsága a szeptemberi 50-ről 46 százalékra csökkent, míg az MSZP-é lényegében nem változott, 21-ről 22 százalékra módosult, így a két párt támogatottsága közti különbség októberben tovább csökkent. Ebben a hónapban lényegében két kormánypárti szavazóra egy szocialista választó jut akár a teljes népesség, akár a pártválasztók körében. Ugyanez az arány egy évvel ezelőtt, tavaly novemberben még 5:1-hez volt a Fidesz-KDNP javára. 
 A Tárki 2011. októberi adatfelvétele még az MSZP-frakció kettéválása és a Demokratikus Koalíció megalakulása előtt történt.

 Helyi viszonylatban is erősen visszaesett a Fidesz támogatottsága. Ezért a kudarcért a városvezetés és a Fideszes többségű képviselő-testület minden lehetőséget megragadt. Nem hagytak ki eddig egyetlen népellenes célkitűzést. Sikerrel elkótyavetyélték a laptopokat, hogy aztán újakra bootoljanak. Áterőltetek a népnyúzó kommunális adót.  A választási ígéretekkel szemben egymás után hozták a rossznál rosszabb döntéseket. Olyan projektekbe fogtak, amiből semmi előnye nem, csupán kára származott a lakosságnak. Így nem is csoda, hogy a helyi Fideszes vezetés támogatottsága megcsappant.
A felmérés természetesen nem reprezentatív, és az önkormányzat döntése értelmében a közpénzből történő MÁV aluljáró felújítási munkálatainak befejezése előtt, de a Lakatos-ház eltüntetése után történt.
*

Vannak gyalázatos pártkasszák ( - Gyurcsány nem erre költi a vagyonát)

Gyurcsány Ferencet új pártja pénzügyi alapjairól faggatta a Hit gyülekezetes Tv.

A műsorvezető a most alakult párt pénzügyi megerősítéséről kérdezte a kétes hírű politikust. Az októberi rendőri vérengzés vezéralakja a tagság adakozására apellált. Szerinte az a legjobb (és előnyösebb) az áldozatokat vállaló (hozó) tagságra hivatkozik. Elmondta, hogy jelenleg az a feladata, hogy  1000 munkavállalójának támasza legyen, ezért nem nyúl a magánkasszájába, hogy támogassa a pártját. 

Gyurcsány azt magyarázta, hogy a válság közepette nemcsak nem szabad, de egyenesen tilos politikai terhet raknia a mindennapok túléléséért küzdelmet folytató vállalkozásaira.

Mire az ATV műsorvezetője megpendítette, hogy a volt miniszterelnök mutat-e példát személyes vagyonelemeinek mozgósításával, de a válasz elutasító volt. Inkább kivárják az állami apanázst.

Elhúzzák e a nótámat?
Neki most az a dolga, hogy mintegy ezer munkavállalójának és családjának támasza legyen, ezért bizonyosan nem nyúl bele a kasszába. Majd azt ecsetelte, hogy új pártja pár ezer forintokat összerakva kíván felépülni, s nem követi azoknak a gyalázatos pártpénztárnokoknak a praxisát, akiket az elmúlt húsz évben volt szerencséje megismerni. Inkább a tisztességes szegénység, mint a tisztességtelen jómód, üzente Gyurcsány Ferenc a tévén keresztül.

És ezt a gondolatot végtelenített formában kellett volna megörökíteni, és csak futtatni, futtatni valamelyik internetes oldalon. Okulás végett. Hogy sírjon mind, aki látja.

Igazán kicsi szépséghibája a történetnek, hogy közreadója múltját - többek között - a Nomentána-ügy, az őszödi villa és a Szalay utcai kormányzati irodaépület különös privatizációja, valamint a Motim megszerzése csúfítja. 
A hülye állam valahogy mindig a rövidebbet húzta akkor, míg ő meg a hosszabbat. 
*

2011. október 29., szombat

Bukodi Károly polgármester közmeghallgatást hirdetett ( - mit lehet még mondani)

Mikulás előtt pár nappal:  Ócsa Város Önkormányzata  2011. december 1-én /csütörtökön/ 18.00 órai kezdettel az Egressy Gábor Szabadidő Központ színháztermében közmeghallgatást tart.

Napirendek:
1./ Ócsa Város Önkormányzatának 2011. évi gazdálkodása.
2./ Ócsa Város közbiztonságának helyzete:
a./  Közterület-felügyelők 2011. évi tevékenysége.
b./  Tájékoztató a Körzeti megbízottak 2011. évi munkájáról.
c./  Beszámoló az Ócsáért Faluvédő Egyesület 2011 évi munkájáról.
3./ Tájékoztató az ócsai Szociális Családiház-építési Programról.
4./  Lakossági kérdések, válaszok.
 *

Óra átállítás helyett, vagy az mellett váltsunk időzónát ( - elgondolkodtató)

Érdekes ötlettel állt elő Herman Gábor: váltson időzónát Magyarország, a greenwichi időhöz képest ne egy, hanem kétórás eltolódást válasszunk. Számításai szerint milliárdokat spórolnánk meg, de a járulékos haszon még több!

Ismét elérkeztünk az óraátállításhoz: vasárnap hajnali háromkor kell óráinkat egy órával visszatekerni. Ez a mozdulat lesz (más tényezők mellett) az oka annak, hogy munkánk végeztével egyre nehezebben érünk haza sötétedés előtt: hiszen a ma esti hat órából holnaptól öt óra lesz... Az óraátállítás szükségességét sokan vitatják, Ukrajna és Oroszország például idén meg is szünteti a tekergetést, mondván, ma már olyan sok energiát nem is nagyon lehet ezzel megspórolni.

 Más véleményen van a fehérvári születésű,  Budapesten dolgozó Herman Gábor, aki  érdekes ötlettel állt elő: az óraigazítás megtartása mellett váltson időzónát Magyarország,  a greenwichi időhöz képest ne egy, hanem kétórás eltolódást válasszunk.
 - Egy  franciaországi utazáson tűnt fel, hogy valahogy másképp jár a Nap, mint itthon. Habár az órám ugyanazt az időt mutatta, mint itthon, a naplemente sokkal később volt, reggel pedig ugyancsak később kelt fel a Nap - ekkor szembesült a telekommunikációs mérnökként dolgozó Gábor azzal, hogy a franciák  - a spanyolokhoz vagy a belgákhoz hasonlóan - nem abban az időzónában vannak, ahová a földrajzi helyzetük alapján  tartozniuk kellene. Hanem eggyel előrébb. Vajon miért?
 - A nyári reggeleken zavaró, hogy a Nap nem sokkal fél öt után felkel, én meg alszom még két-három órát, s mire kikászálódok az ágyból, már gyakorlatilag hasamra süt a nap. A téli estéken viszont bosszantó, hogy mire a munkából hazaérek, már sötét van, és semmit sem lehet odakint csinálni. Az sajnos nem lenne jó megoldás, hogy előbb kelek, mert kötve vagyok a társadalmi megszokások által. Innen jött az ötlet, mi lenne, ha az életünket jobban a Nap járásához igazítanánk, és megszüntetnénk az értékes napsütés elpazarlását? Ha előre állítanánk az óráinkat 1 órával,  átkerülnénk egy olyan időzónába, amelyben a közelebb kelnénk a napkeltéhez, napnyugta után pedig hamarabb feküdnénk  - magyarázza Gábor. Ezzel az átállással nemcsak jelentős energiamennyiséget takaríthatnánk meg (például azzal, hogy nem kell annyi időn át használni a lámpákat), de  egyéni életünkre, közérzetünkre is jó hatással lenne, hogy többet látjuk a Napot.

Herman Gábor azt javasolja: váltson időzónát Magyarország!
 Herman Gábor megvizsgálta, s készített egy számítást, mennyit tudnánk megtakarítani egy ilyen változtatással?
Ha egy ember például fél hétkor kel, és 22.30-kor fekszik, akkor a GMT+2 nevű időzónába történő átlépéssel 155 órával kevesebb ideig kellene égetnie a villanyt, és ugyanennyivel több ideig sütne rá a Nap. Ezenkívül többféle időpontra is elvégezte a számítást. Személyenként 75 wattos lámpa fogyasztásával, éves szinten az ország 6,8 milliárd forintot spórolhatna meg. A jelenlegi 102 napról 172-re nőne azon napok száma, amikor este 8-ig világos van. Ez több lehetőséget adna arra, hogy munka után elsétáljunk a játszótérre, sportoljunk vagy éppen dolgozzunk a kertben. Mindettől  a nemzet általános egészségi állapota is javulhatna. Innen már csak egy gondolat, hogy  gyógyszerre, illetve kórházi kezelésre is kevesebbet kellene költeni. Ha egy teljes élethosszot nézünk, egy 72 évig élő ember három évvel több napsütéses órát nyerne!  - sorolja érveit Gábor, akinek szakmabeliként arra is rálátása van, mennyi munkába kerülne az átállás. Több kollégájával beszélt, s az a vélemény alakult ki,  a számítástechnikai eszközök által vezérelt életünk átállítása megoldható. Ha eldőlne, hogy a GMT+2-es időzónát választja az ország,  azt egy ilyen őszi óraátállítás idején lenne a legkönnyebb kivitelezni: egyszerűen nem állítanánk vissza az óramutatókat. A számítógépes rendszerek, a bankterminálok esetében pedig a megfelelő programfrissítés telepítése kellene ahhoz, hogy ne legyen zavar.

Herman Gábor egy közösségi oldalon elérhetővé tette számításait: hetvennel több olyan nap lenne, amikor este nyolcig süt a Nap

-  Nehezebb kezelni a dolog érzelmi részét. Néhányan az érvek meghallgatása nélkül pusztán azért nem támogatnák az elképzelést, mert akkor mondjuk Romániával egy időzónába kerülnénk. Véleményem szerint nem szabad ilyen alapon állást foglalni, mert sokkal fontosabb, hogy milyen előnyöket élünk meg itt Magyarországon, minthogy hány óra van egy másik országban. Egyórányi változás valóban nagy változtatásokat indíthatna el az életünkben, erre pedig a jelen körülmények között  nagy szükségünk lenne!  - tette hozzá az ötlet kitalálója. Gábor egyébként nem javasolja az őszi és a tavaszi óraátállítás megszüntetését, mert ezzel a gyakorlattal spórolhatjuk meg a legtöbbet. 

Célja az, hogy javaslata minél több emberhez eljusson, s egyszer talán a döntéshozók is komolyan megfontolják majd a lehetőséget. Mert ez egy jó lehetőség az ország számára!
 *

Ócsa Szikvíz ( - bemutatkozás)

Vannak dolgos helyi emberek, akik a hétköznapok szürkeségében csendben végzik tevékenységüket.

Csendben, de nem gond nélkül dolgoznak.  Mégis boldogok, és méltón büszkék  tevékenységükre. 

Most egy ilyen jellegű munkást és tevékenységet szeretnénk röviden felidézni a Dabas Tv jóvoltából.


*

2011. október 27., csütörtök

Népszámlálás: szorít a határidő ( - bírsággal fenyegetve)

Hétfő éjfélig tart a hónap elején kezdődött népszámlálás; a lakás- és személyi kérdőíveket most már csak papíron, számlálóbiztosok közreműködésével lehet megválaszolni, ugyanakkor a korábban önállóan, papíron kitöltött kérdőíveket is nekik kell leadni - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idei népszámláláson az volt a cél, hogy mindenkit csak egyszer, egy helyen írjanak össze, ott, ahol életvitelszerűen él. Ez alól csak az úgynevezett "kétlakiak" kivételek, akik otthonuktól távol, más településen dolgoznak vagy tanulnak, de rendszeresen hazajárnak. Rájuk két helyen is várnak a kérdőívek, hiszen az ő életük valóban két helyszínen zajlik

A számlálóbiztosok most már csak azokhoz csöngetnek be, akiktől nem érkezett kitöltött kérdőív elektronikusan vagy papíron. Ugyanakkor szakadatlanul járják körzetüket, és fölveszik az adatokat a címlistájukon esetleg még nem szereplő ingatlanokról, lakás céljára használt építményekről, illetve az ott élőkről is, gondoskodva a teljes körű népesség- és lakásösszeírásról.

A személyes interjú keretében zajló válaszadás esetén az adatszolgáltatás tényét a számlálóbiztos jegyzi fel címjegyzékére. Erről az adatszolgáltató is meggyőződhet, azonban a számlálóbiztosoknak nem kell igazolást adniuk erről. A papír alapú kérdőíveket, mint ahogy az elektronikus kérdőíveket is, a feldolgozás után megsemmisítik.

Ha valaki még nem töltötte ki a kérdőíveket, keresnie kell a kapcsolatot számlálóbiztosával, akinek neve és telefonszáma az adatszolgáltatói borítékon található, hogy a válaszadáshoz időpontot egyeztessenek.
   
Ha valaki nem kapott sem adatszolgáltatói borítékot, sem értesítést a számlálóbiztos érkezésének idejéről, illetve valamiért nem tudja, ki az ő számlálóbiztosa, mielőbb jeleznie kell ezt az önkormányzat jegyzőjénél, aki a település adatgyűjtéséért felelős, illetve az ingyenesen hívható zöldszámok (06-80-200-014; 06-80-200-224) valamelyikén, vagy e-mailben az info.nepszamlalas@ksh.hu címen.
   
Az október 1-jén indult népszámlálás kezdetétől, tizenhat napon át, elektronikus adatszolgáltatásra is lehetőség volt. A megadott határidőig interneten összesen 817 ezer címről töltötték ki a népszámlálás lakás- és személyi kérdőíveit; ez a háztartások 18,6 százalékát jelenti. 
*

2011. október 26., szerda

Meleg fogadtatás és jól fizetett állás az elnöknek, hideg tantermek és üres tányér a gyerekeknek ( - Ócsa szégyene)

A Pest megyében kialakult áldatlan állapotokra hívta fel a figyelmet a Jobbik, csütörtök délutáni demonstrációján.

Az esős idő ellenére mintegy 100 fő gyűlt össze a Jobbik által a Pest megyei megyeháza elé szervezett demonstráción. Azzal a céllal gyűltek egybe, hogy felhívják a figyelmet a megyében kialakult áldatlan állapotokra. Az elmúlt napokban látott napvilágot a hír, hogy Pest megyében több mint 40 intézmény maradt, fűtés és meleg vízellátás nélkül.

Ócsáról csak a FÉG vezetéséhez vonultak szervezetten - a gyerekek már nem számítanak

A Fidesz-KDNP 2006 óta vezeti a megyét, így tökéletesen tisztában kellett lenniük a kialakult nehéz helyzettel. Ennek ellenére a kormánynak semmiféle forgatókönyve nem volt, a bajba jutott megyei önkormányzatok megsegítésére. Konszolidáció helyett megvárták azt, hogy a gyerekek fázni és éhezni kezdjenek.   Szűcs Lajos ebbéli szerepevállalása elvitathatatlan.

Röhög az egészen - dől a lé
A Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke, Szűcs Lajos az országgyűlési javadalmazása és egyéb tiszteletdíjai mellé, „pofátlan módon”, a megyei közgyűlésben egyedüliként továbbra is felveszi a csőd közelben lévő megyétől a havi 500 ezer forintos fizetését. Úgy teszi mindezt, hogy a gyerekek fáznak és éheznek.

Sajnálatosnak vélik, hogy Szűcs Lajos megyei elnökként annyit nem tudott elérni saját kormányánál, hogy konszolidálják a legnagyobb megyét.  Elképesztőnek tartják, hogy „egy ilyen nyolc év után”, még ők beszélnek arról, hogy mi történik, a megyében és az országban.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pest Megyei Közgyűlés elnöki posztját betöltő Szűcs Lajos  elnök bemutatkozó beszédében azt mondta: aktív sportmúltja van, hiszen egykor NB I/B-s kézilabdázó volt, s amatőr szinten most is hetente háromszor teniszezik. 

Az előző szerdán 200 fős demonstrációt tartott az MSZP, tiltakozásul a Pest megyében kialakult állapotok ellen.
„A jól fűtött parlamentben a kormánypárti képviselőket nyilván nem érdekli, hogy a gyerekek hideg tantermekben tanulnak”
Az egyes labdarúgócsapatoknak nyújtott milliárdos támogatás helyett inkább a tantermek fűtését és a gyerekek ellátást kellett volna megoldani.  Szűcs ezzel nem foglalkozott.  Inkább a teniszt választotta. 

Sajnálattal tapasztalja az ember, hogy a kormány megyei elnökének minden más fontosabb, mint az ember. 
 Ócsa esete is ezt példázza.
*

2011. október 25., kedd

A Szűcs vezette megye helyett a kormány fütette fel a radiátorokat, így már langyosodnak a kihült iskolák ( - Szűcs otthonában nincs fizetési nehézség)

Megkezdte a fűtés visszaállítását a Tigáz azokban a Pest megyei iskolákban, amelyekben eddig hidegek voltak a radiátorok - közölte a miniszterelnök szóvivője, miután csütörtök délután megállapodás született a gázszolgáltató, a megyei önkormányzat és a Belügyminisztérium között. 

Szűcs Lajos legutóbb  október 23.-án lépett fel nyilvánosan helyben, amikor beszédet is mondott Ócsán. Akkor azonban nem az iskolai fűtési gondokról, a fizetési hiányosságokról volt szó. Ekkor egész másról beszélt. Ezt követően szóvivőjével, Ambrus Andrással koszorút helyeztek el október 23.-a tiszteletére.

Kesztyűben írás

„A fűtési szezon kezdetén minden iskolában beindítjuk a kazánokat, egyetlen diák sem fog fázni.” Ezt mondta lapunknak szeptember végén Szűcs Lajos, a tizenhatmilliárdos adóssággal küzdő Pest Megyei Önkormányzat fideszese elnöke.


Három hét telt el azóta. Az elnöknek nem sikerült betartania ígéretét, ugyanis a fűtési szezon kezdetére a megye 34 iskolája közül 18-ban nem indíthatták be a kazánokat, mert tartozás miatt kikapcsolta a gázt a szolgáltató. Diákok ezrei fagyoskodtak tanulás közben, vagy inkább helyette.
Az elmúlt napokban három intézményben tanítási szünetet rendeltek el, a legtöbb iskolában azonban megtartották az órákat. Igaz, rövidített órák voltak, a diákok gyakran tornáztatták. 

Bár Szűcs Lajos elnök erre nem kívánt nyilatkozni, a közgyűlés szóvivője, Ambrus András megindokolta, „miért nem tehetnek” a kialakult helyzetről

De ennek mára vége.  
Orbán Viktor kormánya nem hagyja cserben a Fidesz megyében is érdekelt elnökét.

A miniszterelnök szóvivője közölte is: a kormány garanciát vállalt arra, hogy rendezi az érintett iskolák októberi, novemberi és decemberi gázszámláját. Az eddig felgyülemlett tartozás kiegyenlítéséről pedig az önkormányzat és a gázszolgáltató cég fog egyeztetni "abban a tudatban, hogy a kormány és a megyei önkormányzatok között létrejött megállapodásnak megfelelően a megyei intézményeket - így iskolákat is - 2012. január 1-jétől az állam fogja működtetni" - mondta.
   
Felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök a kormány szerdai ülésén utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy oldja meg a több Pest megyei iskolában kialakult tarthatatlan helyzetet.
   
Szijjártó Péter szerint a Pest megyei helyzet is világosan rámutat arra, hogy helyes döntés volt a kabinet és a megyei önkormányzatok között a közelmúltban megkötött megállapodás. "Így lehet lezárni azt a korszakot, amely az önkormányzatok eladósodásával járt, hiszen az elmúlt nyolc esztendő kormányzati döntései nyomán az önkormányzatok egyre több feladatot kellett, hogy ellássanak egyre kevesebb pénzből" - tette hozzá.
   
Tizennyolc Pest megyei iskolában voltak hidegek eddig a radiátorok, miután a szolgáltató - az intézményeket fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt - kikapcsolta a gázt, így nem tudtak fűteni.
   
Ambrus András, a megyeháza sajtófőnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta, berendelték az iskolaigazgatók a fűtőket, karbantartókat és a többi "segéderőt", hogy amint egyezség születik a kormányzat és a Tigáz között a Pest megyei önkormányzat adósságának rendezéséről, s a szolgáltató megnyitja a csapokat, a lehető leghamarabb meleg lehessen a tantermekben.
   
A megállapodás aláírása után a Tigáz közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: azonnali hatállyal megkezdi a Pest megyei oktatási intézményekben a gázszolgáltatás visszakapcsolását. Várhatóan a hét végéig mindegyik iskolában lesz fűtés, és a jövő hét elején már megfelelő körülmények között folyhat az oktatás - tudatták.
   
Közleményében a gázszolgáltató felidézi, hogy idén tavasszal és a nyár folyamán a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában működő iskolákban kikapcsolta a szolgáltatást a felhalmozódott több mint 130 millió forintos tartozás miatt. Tavasszal és nyáron az iskolák működésében nem jelentett akadályt a szolgáltatás felfüggesztése, és "társaságunk bízott abban, hogy ez idő alatt a Pest Megyei Önkormányzat rendezni fogja tartozásait. Sajnos ezek a törekvések sikertelenek maradtak, így a szolgáltatás nem indulhatott meg" - írták, hozzátéve, hogy csütörtökön azonban megszületett a megállapodás a megyei önkormányzat, a belügyi tárca és a Tigáz között. 
Hangsúlyozták, a fennmaradó tartozás megfizetésére biztosítékot jelent "a kormány és a megyei önkormányzatok között megszületett megállapodást jogszabályokba foglaló törvény".

Szűcs Lajos ismét kikerült egy bukkanót.  Az élete változatlanul halad tovább, karrierjét, jólétét, semmi nem veszélyezteti. Ócsán pedig továbbra is akkor mond beszédet, amikor csak akar. 
De mint október 23.-án is látható volt, erre egyre kevesebben kíváncsiak.
*

2011. október 24., hétfő

Képmutatók ( - sajnájuk, hogy így jártál Imre)

Az utakra nem költ az önkormányzat ( - nemsokára azonban fizethet az aluljáróért)

Ócsa nem pályázik a belterületi utak felújítására - ami saját tulajdon, - és a MÁV aluljáróval ellentétben ezt nem célozza meg az önkormányzat.
Pedig vannak olyanok, akik szeretnék úgy helyrehozatni az utakat, hogy azok hosszútávon tartósak legyenek, és később alig kelljen rájuk költeni.  Erre még lehetőség is volna.

A kátyú nem jó üzlet - nem élvez prioritást
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzétette, hogy az Új Széchenyi Terv keretén belül pályázatot ír ki az önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztésére. A pályázat nagyon kecsegtető, hiszen az önkormányzatnak mindössze tíz százalékos önrészt kell vállalnia a tervezett beruházásokból, kilencven százalékot az állam tesz hozzá. Továbbá a pályázatban megjelölt utakhoz kapcsolódóan autóbuszöblök, buszfordulók kiépítésére, közterület kialakítására, a kerékpáros közlekedést segítő létesítményekre is támogatást lehet kérni.

Ócsa városában nagyon leromlottak mára a belterületi utak.  Számos helyen nem hogy buszöböl, hanem még normális megálló, és várakozó sem jut. A gimnáziumnál egy vízelvezető mentén álló rézsűbe vájt homokbucka nyitott ürege a megálló, ami csak a polgármester köreinek felelhet meg, különben pedig a város szégyene.

Vájt buszmegálló a gimi előtt - ide érkeznek a településekről a diákok

Mégsem erre fordították eddig a közpénzeket. Most azonban ismét itt a lehetőség változásra.

A városházán dolgozó ismert szakember szerény léptékben gondolkodik, - ha 100 - 150 millió forintot céloznának meg, amelyből 10-15 millió lenne a saját erő, akkor ezzel jelentős fejlesztéshez jutna Ócsa. Az önrész miatti kiindulópont nemcsak a város forráshiányos költségvetése a mérvadó, hanem az is, hogy ennyit már legalább egyszer elkötött a város sok más haszontalanságra, vagy kevésbé értékelhető dolgokra. Pont most folyik ki a kasszából 3,6-4 millió körüli összeg a MÁV aluljárójának kialakítására.
Ez ügyből a polgármester felhívást tett közzé.  

Ez a felhívás, és ami mögötte van, túl sokba van -  közpénzből a befizetőknek

Akadálymentesítve, szürkén - több min 3,5 milla
Ha ezt inkább a pályamunka önrészére költötték volna, akkor ezzel akár 40 milliós összeget is be lehetett volna hozni a városba. Szóval ennyire volt értelme belefogni átgondolatlanul a vasúti létesítmény kicsinosításába. Akár hogy is vesszük, 4 millióból több buszmegálló, vagy egy felszíni átjáró is ki jött volna. Még sem ezt választották. Nem ez volt számukra  a fontos.  Ha pedig pályázati önrészt fedeztek volna ebből, akkor tízszer is felújíthatták volna a kapott pénzből a vasúttársaság aluljáróját. Amennyiben pedig nem ez a cél, akkor az utakra és a buszmegállókra fordíthatnák a keretösszeget.

Az összeg többek meghatározása szerint  mérvadó  ha a felosztható keretösszeg tekintik, valamint azt, hogy abból várhatóan mennyi pályázót támogatnak. Vagyis minden nyertesre nagyjából 100-150 millió forint juthat.

Ahol  járda áll a gyalogos rendelkezésére, ott a Volánbusz parkol - akkor meg minek
  
Egy képviselő úgy véli, szükség van a kigödrösödött, rossz minőségű ócsai utak helyreállítására, ezért a maximum támogatás igénylésével kell megpróbálkozni: minél magasabb önrész arányosan több milliót hozhat a városnak, ami nem mindegy. A városnak szüksége van az infrastruktúra javítására, az utak rendbetételére és a járdák, a kerékpárutak kiépítésére, a közlekedés fejlesztésre. Ez nem csupán közös érdek, hanem a túlélés és a fejlődés alapja - fogalmazott a képviselő. 

A pályázatokkal kapcsolatos tapasztalat:  inkább kérjen nagyobb összeget a város, hogy kapjon legalább annyit, amennyire mindenképpen szükség van az utak helyreállításához. 
Igaz, a városnak súlyos költségvetési problémái vannak, ez tény, de ha továbbra is olyanokra kótyavetyéli a maradék kis vagyonát, mint a saját tulajdon elbontása és az idegen tulajdon felújítása, akkor nem sok remény marad  a város vonzóvá tételére, az idegen idecsábításra, a turizmus fellendítésére, a kilábalásra.  Az ésszerűbb gazdálkodás, a visszatartott pénzek biztosítanák a pályázati keretet, amely bőven fedezi a szükséges önrészt, vagyis  magát a fejlesztést. 

A drága díszburkolat sem bírja - kit érdekel
Az említett indokok alapján dönthetne végül úgy a Gazdasági Bizottság az Ügyrendi Bizottság, valamint az Oktatási- kulturális és sport Bizottság együttes támogatása mellett, hogy az iskola előtti buszmegállók kiépítése, öblösítése és fedetté tételére több millió forint támogatást igényelnek. Az utakat szélesítik, a járdákat összekötik, egybekötve egységesítik. Az így támogatott elképzeléssel a testület elé állnak és a várost előrébb lendítik.
Az elnyert pénzből elsősorban a rossz minőségű aszfaltburkolatokat helyreállíthatnák, mégpedig úgy, hogy később már ne, vagy csak keveset kelljen a karbantartásukra költeni.

Ezt azonban nem hiszem, hogy Kardos Zoltán, Bukodi Jánosné, vagy Buza Ernő bizottsági elnökök be mernék vállalni a más utakon járó, más elképzelésekben gondolkodó Bukodi Károly polgármester, és Horváth Tamás alpolgármester előtt.

*

2011. október 23., vasárnap

Ez is október, csak 2006-ban ( - hogy ne feledjük)

*

Az 1956 októberében kitört MAGYAR SZABADSÁGHARC-ról ( - távoli tisztelgés)

Méltó tisztelgés lenne 1956 hősei előtt, ha a Magyarországgal szomszédos államokban orvosolnák a magyar kisebbségeknek a kommunizmus idején okozott sérelmeket - jelentette ki Andy Harris, az amerikai képviselőház egyetlen magyar származású tagja.

Amerikai képviselő a határon túli magyarok sérelmeinek orvoslásáról beszél 1956 évfordulója kapcsán. A politikus, amerikai  törvényhozásban elmondott beszéde helyi idő szerint szerdán jelent meg a kongresszusi jegyzőkönyvben.


"Az 1956-os magyar forradalom nemcsak a szabadságért, a demokráciáért és a függetlenségért folytatott helyi  küzdelemnek a tetőpontja volt, hanem egyúttal előrevetítette a szovjet birodalom bukását.  Az 1956-os forradalom és szabadságharc valójában az első szakadás volt a vasfüggönyön" - szögezte le a republikánus párti marylandi képviselő. Rámutatott, hogy 1956 hősei a szabadságért, a többpárti demokráciáért és a Szovjetuniótól való függetlenségért harcoltak és adták az életüket. Felidézte két amerikai elnöknek, John F. Kennedynek és Ronald Reagannek a magyar szabadságharcról mondott szavait.


Kennedy szerint "1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. Ez a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt még egy olyan nap, amely világosabban megmutatta volna az ember csillapíthatatlan vágyát arra, hogy szabad legyen - bármilyen kicsi is az esély arra, hogy ezt kivívja, bármekkora legyen is az áldozat".


Reagannek a magyar forradalom 30. évfordulója alkalmából kiadott és a képviselő által idézett proklamációja szerint "az 1956-os magyar forradalom valódi népi, a nép által a népért vívott forradalom volt. Ami ezt motiválta, az az emberiség egyetemes vágya az életre, a hitre, a békés munkára és arra, hogy maga határozza meg a sorsát. A magyar forradalom örökre megcáfolta a kommunizmus azon állítását, hogy az embereket képviseli, és azt üzente a világnak, hogy vannak még bátor szívek, amelyek szembeszállnak az igazságtalansággal."


Harris rámutatott, hogy a szovjet inváziónak súlyos következményei lettek a Magyarországgal szomszédos országok magyar közösségeire nézve. Így például az, hogy a sztálinista román kormány gyakorlatilag felszámolta a magyar nyelvű kolozsvári Bolyai Egyetemet. Öt évvel ezelőtt Nobel-, illetve Wolf-díjas kiválóságok, köztük Elie Wiesel és Oláh György, valamint 69 más, nemzetközileg elismert tudós felszólította Romániát, hogy azonnal tegyen lépéseket az egyetem visszaállítása érdekében.
Ez azonban mind ez idáig nem történt meg.

1956 forradalma a magyarság sorsdöntjévé vált, mint minden más elbukott történelmi eseményünk. Sajnos ezekből mindig több jutott számunkra, mint a dicsőségbél. Ez utóbbi ugyanis mindmáig átmeneti és jelképes volt csupán. Az elbukott forradalmaink száma meghatározza jelenbeli életünket. 
A balsors, mely régen tép, nem hoz még ránk víg esztendőt. 

Ezért nem marad más számunkra, mint a méltóságteljes főhajtás, a kitartás, és a küzdelem a  sorsunkkal szemben a túlélésért, a boldogulásért, a szebb jövőért. Mert ez a mai valóság. 
Bármit is szónokolnak a politikai beszédmondók.
*

2011. október 22., szombat

Suttyomban döntötték el, milyen körülmények közé költöztetik a bedölteket ( - Horváthok az államban)

Szinte a teljes média kizárásával, titokban hirdették ki az ócsai szociális bérlakás-együttes beépítési és környezetalakítási javaslatára kiírt ötletpályázat nyertes alkotását a Horváth  - Szaló - Horváth trió értékelte. 

Bár a kormány nem titkolt terve, hogy a beruházás végeredménye egy mintaértékű lakóegyüttes legyen, azonban a legfrissebb hírek szerint - melyekre korábban a blogger, és a Pénzcentrum.hu is felhívta a figyelmet - ez aligha fog akként, vagy úgy megvalósulni.

  
A négymillió forint összdíjazású ötletpályázatot szeptember közepén írták ki, a nyilvánosság előtt. 
Az eredményhirdetést már szűk körben, csendben intézték.

Az Archidea K+K Területrendezési és Építészeti Bt. hódította el az ócsai bedőlthiteles-telep beépítési és környezetalakítási javaslatára kiírt ötletpályázat első díját. Valószínűleg Horváth Zoltán favorizálta a Kós Károlyt idéző fatornyos közösségi épületeket és centrális településszerkezetet. Ez biztos bejött Szaló államtitkárnak, mert a Wekerle és az organikus építészet ötvözete szimpatikus a felek számára. Horváth Tamás ez ügyben pedig csak a sodralék, mert ha az építésznek és az államtitkárnak bejön, akkor neki miért ne felelne meg?
A négymillió forint összdíjazású ötletpályázatot szeptember közepén írta ki a Belügyminisztérium, míg a szűk körű eredményhirdetésre a múlt hét végén kerítettek sort a minisztériumban. A tenderre 21 pályamű érkezett, de kettőt bontás nélkül kizártak, mivel beadásuk nem a kiírás szerint történt. Az első három helyezés mellett négy további tervet is megvételre érdemesnek tartott a zsűri, mivel számos hasznos ötletet tartalmaztak a település majdani arculatára, működtetésére és benépesítésére.

A nyertes soproni illetőségű társaság mellett a bemutatott bírálóbizottság döntött. 
"A nyertes pályamű a bedőlt devizahitelesek otthonait virágszirmokként történő felfűzésével példa értékűen oldotta meg" - olvasható az ötletpályázat bírálatáról szóló zárójelentésben. A terület középpontjában elhelyezett kör alakú közparkot a hossz és keresztirányú, valamint átlós tengelyek mentén telepített intézményi épületek és azok kertjei egészítik ki szabályos négyszöggé, hangsúlyozva ezzel is a településrész központjához kapcsolódó lakóterületek egyenrangúságát.


A bírálat szerint, a Kovács Miklós tervező által készített, győztes pályamű a gazdálkodás lehetőségét nem, mint kizárólagos megélhetési lehetőséget, hanem kínálati jelleggel biztosítja. Véleményük szerint ez azért is kifejezetten előnyös, mivel így a gazdálkodási kényszer nem épül be sem tudatilag, sem településszerkezetileg túlzottan domináns elemként.
Ennek értelmében a továbbtervezésre vonatkozó ajánlás három életmód-modellt határoz meg: 
- A külső (budapesti) munkahellyel rendelkező bérlők, akik saját telkükön csak kiegészítő jövedelemforrásként konyhakertet művelnek és gyümölcsöt termelnek, esetleges kisállat-tartással kiegészülve. 
- A részben piacra termelő bérlők, akik saját telkükön kívül közösen, vagy egyénileg bérelve további kertterületet művelnek meg. 
- Végül pedig a piacra termelő bérlők, akik további szántók, legelők bérlésével állítanak elő terményt vagy takarmányt, illetve nagyállattartást is megvalósító kisgazdaságot-kisszövetkezetet működtetnek. 

A zárójelentés kitér az önkéntes jelentkezők (bérlők) kiválasztási kritériumára is, mely szerint együttműködésre hajlandó és alkalmas családokat várnak.
Nem erről volt szó, - de nem számít...
Mint azt a kormány Ócsával kapcsolatos kommunikációja során korábban már többször hangoztatta, a családoknak alacsony rezsijű házakat építenének, erre azonban számítások szerint aligha elegendő a kormány által előirányzott mintegy 5-6 milliárd forint. "A 150 ezer forintos fajlagos négyzetméterenkénti költség, a teljes mértékben energiatakarékos házak esetében, irreálisan kevés" - mondta el a megkérdezett, de neve elhallgatását kérő építészmérnök. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint úgy tűnik, hogy a kormány is kénytelen ezt belátni, s részben átcsoportosítani, vagy visszavonulót fújni. Talán ezért van a puffertároló és más költségterhek átsorolása a kisvárosi projektben. A helybéliek azonban még nem tudják, hogy ez végül mennyiben fog fájni nekik. A polgármester, az alpolgármester és a képviselő-testület nem kommunikatív ez ügyben. A megbízott városi főépítész meg hülye lenne maga ellen beszélni, amikor itt számára jobbnál-jobb lehetőségek teremnek. Így nem várható semminemű eszmélés, vagy háborgás, hiszen a majdani károsultak azt sem fogják fel, mi a tét, és valójában történik körülöttük. Közben meg a jövőjük, a létük, a sorsuk függ ezektől a felszín alatti ügyletektől.
Kezdetben a lehető legtakarékosabban működtethető, "A+" energetikai besorolású házakat terveztünk a telepre, de később módosult a koncepció - mondta Szaló Péter a Népszabadságnak. Mint azt a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a napilapnak kifejtette, a passzív házhoz közelítő energiahatékonyságú épületek építése aránytalanul sokba kerül, így végül a "B" energetikai besorolású épületek mellett döntöttek. Megkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy nyilatkozzanak a módosított koncepcióról, azonban kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Az ötletpályázat céljai között szerepelt ugyanakkor az is, hogy a perifériára szorult emberek kiszolgáltatottsága, illetve a társadalmi feszültségek feloldása összefogást sürget. Nagy kérdés azonban, hogy a társadalom szélén tengődő, hasonló gondokkal küzdő devizahitelesek tömbösítése mennyiben tudja feloldani a társadalmi feszültségeket.
A Magyar Urbanisztikai Társaság véleménye szerint a településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására. Véleményük szerint az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel, mind egymással.
Bár a tervpályázat célja az volt, hogy a kormány Ócsára tervezett szociális családiház-építési programjához magas szintű településrendezési és építészeti hátteret biztosítson - ennek a követelménynek a nyertes pályázat meg is felelt -, a fentiek fényében nagy kérdés, hogy a tervezett beruházás végeredménye valóban mintaértékű lakóegyüttes lesz-e, mint ahogy azt a kormányzat hirdeti.

Szorít a határidő, - de nincs előrelépés
A friss hírek szerint a 420 épület megvalósítását célzó közbeszerzési pályázatot, melyen kiválasztják majd az építészeket, a kivitelezőt és a technológiát, csak a jövő év elején hirdetik meg. Bár korábban a Belügyminisztérium reményei szerint már a jövő év elején megkezdődött volna az építés, s 2012 márciusára már el is készült volna az első blokk, most úgy tűnik, csúszik a projekt.
A Pénzcentrum.hu már korábban is felhívta a figyelmet, hogy a szűkös határidő aligha lett volna tartható, s az is kétséges, hogy nyárra beköltözhetnek az első lakók. A közbeszerzési pályázat lezárulta után ugyanis a határidők betartását nehezítheti a hivatalos ügymenet (engedélyeztetés, hatósági ügyintézés) rendkívül lassú tempója is, bár kétségtelen, hogy ezt a kormányzat jelentősen felgyorsíthatja.


Jelenleg Alsópakony területén még egyetlen kapavágás nem történt. A jelenleg ott élők ivóvíz-ellátási gondjai rendezetlenek, és a mostani beruházás döntésének hatásaként még legalább 6-8 hónapon át megoldatlan marad.  Bukodi Károly polgármester, és Horváth Tamás alpolgármester beharangozott ígéretei, szárnyaló elképzelései ledermedni látszanak, mint a Bolyaiban tanulók a fűtetlen termekben a  tartozások okán.  
Előreláthatólag a projektből Horváth Zoltán fog a legjobban kijönni.
Az ócsaiak többségének azonban csupán a drága keserű pirula marad meg szájízként.
 *

Még jöhet a népszámláló ( - biztos, a népibiztos)

A számlálóbiztosok október végéig már csak azokhoz csöngetnek be, akiktől nem érkezett kitöltött kérdőív elektronikusan vagy papíron - közölte Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője szerdán az MTI-vel.



Ócsán vannak még hiányosságok. Ismertek címek, ahova a számlálóbiztosok nem jutottak el.
Ennek talán az egyik oka, hogy más önkormányzatokhoz hasonlóan, az ócsai jegyző nem hirdetett nyilvánosan felvételt számlálóbiztosokra.  Itt a helyben, az önkormányzathoz kapcsolható személyek közt osztották szét a feladatokat. Ezért több tanár és önkormányzati dolgozó jutott mellékesen többletbevételhez. Mások, akár munkanélküli, "szabadidősök" viszont kimaradt ebből a kereseti lehetőségből. Ezzel csak az a baj, hogy a szelektált népszámlálók napközben főállásukhoz kötöttek és a munkaidejük alatt nem tudják a kérdezőbiztosi szerepüket ellátni. Ezért akadozik az emberekhez való eljutás. De helybéliek elmondása szerint több olyan eset vált ismerté, hogy a népszámlálási íveket a biztosok nem hordták szét becsülettel, hanem azt a kézbesítőre bízták. Ez több kevesebb sikerrel, vagy kudarccal járt.  Aztán mások szerint az önkormányzatban az ügyfélszolgálati irodán, az önkormányzati alkalmazott a hivatalos munkaidejében vette fel azok adatait és töltötte ki ott az kérdőíveket, amit korábban nem kézbesített. Így a hivatalos munkaideje terhére végezte a mellékállását. Ez persze nálunk nem okoz gondot, de nem is segítette elő a népszámlálás sikeres lebonyolítását.  Igazából nincs min csodálkozni. Ócsa már csak ilyen. Itt minden másként működik.


 A népszámlálási kérdőíveket október 31-ig a számlálóbiztosok segítségével tudják megválaszolni a megkérdezettek, akik a hozzájuk eljuttatott adatszolgáltatói borítékon találják meg számlálóbiztosuk nevét és elérhetőségét. Az eddig önállóan papíron kitöltött kérdőíveket is neki kell leadni.
   
Virágh Eszter közleménye szerint a számlálóbiztosok szakadatlanul járják körzetüket, fölveszik az adatokat a címlistájukon esetleg még nem szereplő ingatlanokról, lakás céljára használt építményekről, illetve az ott élőkről is, gondoskodva a teljes körű népesség- és lakásösszeírásról.
   
Mint írta, a személyes interjú keretében zajló válaszadás esetén az adatszolgáltatás tényét a számlálóbiztos jegyzi föl címjegyzékére. Erről az adatszolgáltató is meggyőződhet, a számlálóbiztosnak nem kell igazolást adnia erről. A papíralapú kérdőívek, mint ahogy az elektronikus kérdőívek is, a feldolgozást követően megsemmisítésre kerülnek - húzta alá.

Ha valakinek több címe is van, például van egy állandóan bejelentett otthona, de ugyanakkor máshol él, akkor is mindenképpen arról a lakásról töltse ki a kérdőívet, és ott adjon számot saját magáról, ahol valójában, életvitelszerűen él. Virág Eszter kiemelte: a népszámlálás során nem a bejelentkezést vizsgálják, hanem a tényleges helyzetet. Az sem probléma, ha valaki nincs is bejelentve az adott címen, attól ő itt él, és itt kell összeírni.
   
A szóvivő megjegyezte: ez a népszámlálás üdülőket nem ír össze, viszont előfordulhat üdülőhelyeken, hogy valaki az üdülőként nyilvántartott házába véglegesen kiköltözött, ott életvitelszerűen él, az év nagyobb részét ott tölti. Ilyen esetben mindenképpen ott kell történnie az összeírásnak, és azt kérte, ha a számlálóbiztos nem észlelné ezt, hívják fel erre a figyelmét.
   
Virágh Eszter szerint a másik gyakori eset üdülőövezetekben, hogy bár lakásként van bejelentve a nyaraló, de a tulajdonosok csak üdülés céljára használják, főként hétvégenként vagy nyaranta látogatják. Ilyenkor előfordulhat, hogy a számlálóbiztos össze akarja írni az ott talált személyeket, de erre nincs szükség, mert őket a tényleges másik otthonukban veszik számba - tette hozzá.
    
Az adatok közlésekor "az adott eszmei időpontban", az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. 
*

2011. október 21., péntek

Álláshalmozás a havi milliáért ( - határ a csillagos ég, hacsak nem spórolunk)

A honatyák közel fele betölt más munkakört is. Emiatt 1,5 milliárdot bukunk a  költségvetésből a következő választásig.
Ócsa sem mentesül ezektől. 

Kisvárosunkban sincs ez másként, mint az országban általában. Csakhogy egy ekkora kisvárosban ennyi "nagyseggűt" nem visel el a lakosság pénztárcája.  Hogy miért nagyseggű? Mert hát akkora segge egyikőnknek sincs, hogy egyszerre ennyi állást beüljünk, és ezzel annyi összeget bekeressünk, amennyit ezek nem szégyellnek.  Mondhatnánk, hogy meg van hozzá az eszük, de ez sem fedné a valóságot.
Így hát nézzük a tényeket, amire egy olvasónk hívta fel a figyelmet.

Az tény, hogy jelentősebb spórolást mutathatna fel a Fidesz, - és az uralma alatt levő kisvárosunk is, - ha az álláshalmozást megszüntetné a párttársai  körében a jövő illetően a pártvezetés.

Új választások kiírására  nincs esély, viszont a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési elnökök, önkormányzati képviselők stb. körében is alkalmazni lehetne azt, amit Lázár az államtitkárokkal, miniszterekkel, miniszterelnöki biztosokkal tervez, nevezetesen, hogy 2012 szeptemberétől ezek a honatyák is csak egy fizetést vegyenek fel.

Az Országgyűlés honlapján található, 2010-re vonatkozó vagyonnyilatkozatokból kiderül: a jelenleg aktív képviselők közel fele, összesen 157 fő tölt be valamilyen önkormányzati tisztséget képviselői munkaköre mellett. Többségük polgármester vagy alpolgármester, ám vannak köztük megyei közgyűlési elnökök, önkormányzati képviselők vagy épp főpolgármester-helyettesek.
Ezek az emberek jelentős pozíciót halmoztak fel maguk köré, amivel szintén jelentős pénzt vesznek ki az álláskeresők és az állam zsebéből. Ez a túlcsorduló buzgóság nem kifizetődő sem az apparátusnak, sem a munkaadónak, hacsak nem valami humbug, posztról van szó. 
A politikusaink, képviselőink hamar megérzik a pénz szagát és megkedvelik annak illatát. Gyorsan rászoknak, mint macska a jobb falatokra. Ezért a szegényes környezetet, a pór népet számos példa által mutatottan semmibe veszik, lenézik. Ebbéli ténykedésük soráén elfeledik, hogy honnan jöttek, és nem látják, hogy mivé lettek.  Elfeledik a választóikat és csupán a pénzhajházsás foglalkoztatja őket.  Ebbéli tevékenységük azonban gátolja őket a tisztességes munkában és a polgárság érdemi képviseletében, alap hivatásuk, szakmájuk gyakorlásában.  Ezért a választópolgár hátrányt szenved és kiszolgáltatottá válik. Ezen kíván enyhíteni az a javaslat, mely betiltaná az egy seggel történő több lovon való hajtást.

Ócsán két jelentősebb éllovas ismert. Az egyik Szűcs Lajos, aki egymaga képes akár öt helyütt is megfelelni.  Ő nem csak a megyében, az önkormányzati szövetségben elnök, hanem a teniszezőknél is az elsők között vállal szerepet. Ezen túl azonban érdekelt számos kisebb-nagyobb bizniszben még. Jelen van a polgárőrségben, a hivatal mindennapjaiban, az átadások alkalmával, de ha szükségét érzi, ott van a FÉG ügyeiben, az alsópakonyi terjeszkedésben és az ünnepségek alkalmával. 
Mégis csak az országgyűlési munkájával kapcsolatos, azzal összehozható bevételei az ismertek. 
Ezek közt létezik jelenlegi bér 556560, egyéb bér cím szó alatt 555000, választási területi pótlék 417420, lakhatási támogatás 115950 forint.  Összességében a teljes kifizetés a számára 1.664.930,- Ft.  Ez több mint másfél millió/hó. Ebben azonban nincs még benne a további elnöki posztok és a más tevékenységekből származó bevételei. A nem ismertek alapján a megyei elnök, aki az iskolák melegen tartásáért is felelős (lenne) akár 3 milliót is összeszedhet egy hónapon belül. 

A másik ismert helyi éllovas, Horváth Tamás, aki társadalmi megbízatásában csak úgy mellékesen vesz itt fel Ócsán a választók akaratából és pénzéből úgy fél milliót. Ehhez még társul a főfoglalkozása, amit persze az ismert lyukas órák ellenére sem ad fel, de se baj, mert ez is megérhet úgy negyedmilliót. Aztán persze ott van még a megyei képviselői tisztségvállalása, ami szintén nem egy önzetlen feladat. A bejárás költségekkel jár, még akkor is, ha ehhez egy korszerűbb új autót szerzett be. A költségeinek jelentős részét azonban átalányban térítik. A telefonálás neki sem okoz nagyobb kiadást, a saját terhére nem sokat költ.  Aztán vannak még különböző egyéb vállalások, mint például a bíráló bizottsági tagság vállalás, a zsűrizés stb, ami szintén hozhat a konyhára.  Összességében nincs oka panaszra az alpolgármesterségére sokat adó pártpolitikusnak.

Az álláshalmozó képviselőkre havonta 72 millió forint megy el, a 2012 szeptembere és 2014 júniusa közötti 21 hónap alatt ez 1,5 milliárd forintnyi kiadást jelent.

A nyilvános fizetési adatokból kiviláglik, ha Lázár esetükben is megszüntetné 2012 szeptemberétől az álláshalmozást - legalábbis a fizetéseket tekintve -, akkor azzal a következő választásig 1,5 milliárd forintot spórolhatna az adófizetőknek.

Ha a honatyáknak 2012 szeptemberétől választaniuk kellene, hogy mely pozíciójuk fizetését tartják meg, a képviselőit vagy a polgármesterit, és a képviselők a magasabb fizetés mellett döntenének, akkor mindenki a jövőbeni képviselői fizetését venné fel.

Az eddig ismert tervek szerint egy országgyűlési képviselő bruttó 750 ezer forintot keresne, a budapesti ingatlannal nem rendelkező vidékieknek szobát bérelnének vagy önkormányzati lakást biztosítanának, költségtérítés helyett benzinkártya járna, és mobilköltségeiket is állnák mintegy 27 600 forint értékben.
A benzinkártya a fővárostól 100 kilométerre vagy azon belül lakó képviselőknek havi 1500 kilométernyi, a 100-150 kilométerre található kerületek képviselőknek 3000 kilométernyi, a 150-250 kilométer közötti távolságból érkezőknek 4500 kilométernyi üzemanyagot jelentene.

Érdekesség, hogy az álláshalmozás sem a Jobbikra, sem az LMP-re nem jellemző, bár a Jobbikban ezt nyíltan tiltják is. 
*

2011. október 20., csütörtök

Érdekes pénzkiáramlások, és vesztések ( - csak arra nincs amire nem akarják)

Azért érdekes, ahogy a Bukodi-Horváth páros a közpénzekkel bánik.

Mert ugyebár állítólag nem volt pénze a városházának arra, hogy a megkárosítottjainak időben és egészében kifizesse a megítélt kártérítéseket. Nem volt pénz a Lakatosház megmentésére sem, csak az elbontására, szemben az Ágas-házzal. Arra több millió is jutott, az eredeti ágasfa mégis odalett. A veszteség, az eszmei kár legalább ennyit ér.
Most, mint hallani nincs pénze a helyi érdekeltségű Szűcsnek a megye legjobban fizetett elnökének az iskolák fűtésére. De gond van a tankönyvellátással és az étkeztetéssel, de az alapellátás részeként az iskolai zeneoktatással is megyei szinten. Sebaj, Ócsa ebben is partner. Besegít.
A városban ezek szerint hol van pénz, hol pedig eltűnik a hivatal útvesztőjében. Sokan ezt csak úgy határozzák meg, hogy a városházának, arra van pénze, amire ők akarják. És hogy ez mennyire így van, arra az önkormányzatunk szolgáltatja a legjobb példát.

Nem volt pénz a védett területen álló ház megmentésére. Nincs pénz a vasúti átjáró kiépítésére, a buszmegállók rendezésére, biztonságosabbá tételére és a fedett várók kialakítására.  Annyira nincs pénz a rendszerben, hogy még a szabályozást is áthágva kommunális adó megfizetésére kötelezték a lakosságot. Közben azért előbukkannak a forintok akkor, amikor a két polgármesternek a közel egymilliós illetményt kell havonta kifizetni. De akkor is volt pénz, amikor a laptopokra kellett több mint 3 millió. Most is van, amikor a MÁV aluljárót tarják a város legégetőbb, és legfontosabb dolgának. Ezért erre majd' 4 milliót varázsolnak elő. De van más egyébre is, ha az nem a lakosság javát szolgálja.
 Most újabb pár milla vándorol el tőlünk.

Igaz, hogy legutóbb is azt ígérték, hogy az Ócsa-Alsopakony új-telep koncepció az ócsai embernek nem fog fájni, vagyis a városnak nem kerül egy fillérébe sem, mégis 2,625 milliót szavaztak meg a Hungatlasz Kft-nek csupán azért, hogy a telepesek gyermekeinek elhelyezésére-fogadására is alkalmas bölcsőde terveit elkészítse. Tették ezt most amikor még egyetlen kapavágás sem történt. Ráadásul a legtöbbet tárgyaló Horváth Tamás a napokban nyilatkozta le a Népszabadságnak, hogy reméli a beígértek nagy részét, vagyis a város ráfordításait méltányolni fogják, és abban is bizakodik, hogy az állam – ígéretéhez híven – magára vállalja Ócsa bölcsődeépítési, illetve óvodabővítési uniós pályázatának önrészét.

2092 Budakeszi, Rákóczi u. 20.   (23) 450-019 
A költségvetést kézben tartó helyi bizottság  természetesen zöld utat adott a Bukodi-Horváth tandem által nyertesnek titulált "pályázó", vagyis a Hungatlasz Kft  pénzbeli igényének, pedig a cég még egy silány skiccet sem mutatott be az elképzeléseiről. A képviselők egy része ezt szóvá tette az ülésen, de a polgármesterék leszólták a felszólamló képviselőtársat. A lényeg, mégis az, hogy ők, a polgármesteri vezetés és ha azt mondják, hogy ez jó üzlet, ez kedvező ajánlat és hogy ezzel az összeggel nyertek, akkor ezt csak támogatni lehet. Sőt kell.  
De ez annyira buli, akkor miért mindig mi, a helybéliek, a lakosság az aki veszít ezeken az ügyleteken, dolgokon? 
Miért nem lehetett ezt megpályáztatni úgy, mint más ügyekben, hogy a képviselő-testület kitűzi a feladatot, adott esetben kiírja a pályázatot, aminek nyertesét akár 1,5 milliós díjban részesíti. A beérkező pályamunkákból kiválasztja a neki tetszőt, és az felhasználja. A nyertes megkapja a pénzt. Ez esetben a város egy millát megspórolhatott volna úgy, hogy a jelenlegi semmihez képest, már kézzelfogható látványterveket nézegethetne a honpolgár.  De, nem ismét a saját kútfőből előretörő költekezés nyert.

Hányszor költötték már el így a még be sem folyt, de legelsőként ránk terhelt kommunális adó bevételét? Hányszor álltunk már érthetetlenül a történések hátterében, teherviselő félként? 
Miért mindig a közös pénzünk a jobb létünk látja a kárát és issza a levét a két vezető posztba helyezett hányavetiségének, a tudatlanságának és nemtörődömségének? 

Miért nem lehetett a kormány alkalmazott módszerét lekövetni és helybéli gyakorlattá alakítani? Miért nem tudja a Horváth Tamás, Bukodi Károly, Horváth Zoltán triumvirátus ezt az alkalmazást megvalósítani? Mi más lehet az érdekük, mint a helyi pénzek megfogása a lakosság érdekképviseletével szemben? 

Miért nem lehetett a kormányzat pályázati kiírása mentén, annak mellékszálaként az óvodabővítés és a bölcsődeépítés terveit is egy pályázati hirdetmény keretében versenyeztetni és a már összeállt bírálóbizottság előtt bíráltatva, a testület elé vinni?  Csupán, azért mert ez túl egyszerű és túl olcsó lett volna?  Mert ha megtették volna, akkor kikezdhetetlenül és jól jöhettek volna ki ebből városi és vezetői szinten egyaránt? 
Vagy mert ez esetben nem egy vezetői bemondás alapján dobunk oda 2,6 milliót, hanem kész látványtervekre szavazhatott volna meg a testület egy előre fixált összeget?
Ja, hogy ez olcsóbb lett volna?
Az más.
Avagy mégis  csak igaz a mondás, miszerint jobb  a zavarosban halászni? 
*

2011. október 19., szerda

„Anyádnál van fűtés?” ( - Szimpátia tüntetés az alapvető jogokért, amiért amúgy fizetünk)

„Anyádnál van fűtés?”

D E M O N S T R Á C I Ó
a Pest megyei Megyeháza előtt a megyei vezetés tehetetlensége miatt!
Tiltakozunk, mert elegünk van abból:

- Hogy a megyei vezetés kilenc hónapja nem tudja megoldani a közétkeztetést az intézményeiben,

- Hogy a megyei vezetés folyamatosan tartozik a nevelőszülőknek a gyermekek után járó illetményekkel, a gyermekotthonokban pedig már étel sincs,

- Hogy negyven intézményünkben, köztük húsz iskolánkban nincs fűtés és meleg víz,

- Hogy a gyermekeink legalapvetőbb jogai folyamatosan sérülnek, s már tanulni sem járhatnak,

 - Hogy a megye adósságának átvállalása fejében a megyei vezetés önként adja át az államnak Pest megye teljes vagyonát!

A DEMONSTRÁCIÓ IDEJE ÉS HELYSZÍNE:
BUDAPEST, 2011. OKTÓBER 20. (CSÜTÖRTÖK) 17.00 ÓRÁTÓL, 
V. KERÜLET, VÁROSHÁZ U. 5-7. (VÁRMEGYEHÁZA)

Jobbik Pest Megyei Elnöksége 
*