A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. július 18., hétfő

Egy évesek lettünk! ( - sajátos szülinap)

 Pontosan egy éve született meg a blog és annak első bejegyzése.  
Most ezt az első éves alkalmat az első szülinapot üljük meg. 

A fogantatást az akkori alpolgármesteri elnyomás, a választások előtti kiközösítés, a híradások befagyasztása, és az önkormányzati tevékenység önkénye saját terméketlensége okán önnemzéssel valósította meg. Uriel megunta a város szerte panaszkodók sorát, a tétlenkedést, és hirtelen neki indulásból úgy gondolta megteremti a blog alapjait, hátterét. Barnabi fanyar stílusában és a városban észlelt impotensek cselekedetek felszámolásnak indítékával, a mag jó szándékával segítette, és támogatta az indulást.  
Azonban mindez nem jöhetett volna létre a képviselők, és a Károlyok nélkül. Mint akkor fogalmaztunk, Károlyság van. És hogy ez mennyire igaz, valamint meghatározó volt akkoriban, az a mai valóságban és mindennapjainkban realizálódik. Csupán a hatalmi koncentráció és a háttérszereplő változott. No meg a munkastílus, a leosztás és a feladat. Így a blog ma időszerűbb, mint az indulás hónapjaiban, és azt követően.
Az elmúlt 365 nap alatt 480 bejegyzést eszközöltünk. Ebből legalább napi egyre Ócsa adott alkalmat, míg  heti egy, vagyis legalább 52 fanyar, ironikus, amolyan viccesebb, úgymond politikailag humoros volt. A köztes maradékot alkalmi, ünnepi, egyházi, és bulvár, vagy simán híranyag töltötte ki. 
Tehát a 480 bejegyzés nagyrészét a város vezetése generálta, vagyis maga Ócsa hozta össze.
Nem semmi az a helyi apparátus, a vezetés, aki képes napi egy eseményt produkálni számunkra. 
Nem véletlen, hogy napjában érdemes idelátogatni, és hogy napjában lehet írni az itt történtekről. Lassan alig győzzük az anyagokat előkészíteni, feldolgozni és közzétenni, mert annyi esemény és közölni való van. Nem is értjük, hogy a város fizetett újságírói miként tudja a helyi újságot kiüríteni és tartalmatlanná tenni annyi pénzből, aminek töredékéből mi már bestsellert tudnánk összehozni.
Nem is véletlen, hogy átlagban napi több mint 127 ember olvas minket. Most, egy év múltával közeledünk a 46 és félezres látogatói számhoz. Ennyi embert érdekel a munkánk, ennyire éhesek az emberek az információra, és a blogra, vagyis mindennapjainkra. Ennél jobb visszajelzés, .nagyobb elismerés nem is érhetett volna bennünket. 


Azonban azt se feledjük hogy ez a szám egyben a kritikus tömeget is megtestesít.  Ezért számunkra kiemelten fontos a valóság. Nekünk ez nem hobbi, vagy sport, netán kiegészítő tevékenység, hanem fáradtságos munka. Találkozók, telefonhívások, megkeresések, utánajárások, anyagbeszerzés és belső kontroll, önkritika van a megjelent tartalom mögött. Több írást a maga az itt élő ember, a város fia alkot. Nem kis segítséget kap a blog a város különböző részein élőktől. Van  aki felfigyel valamire,  van aki csak szól, vagy mailt küld, de van aki fotóz, majd megosztja velünk. Ők a névtelen  külsősök. Most nekik külön is szeretnék köszönetet mondani közreműködésükért, segítő munkájukért egy jelképes tortával, hogy ezáltal osztozhassunk a kisdedi örömünkben, az évfordulónkban.


Az idén az első szál gyertya lángja jelzi a létünket, és fejezi köszönetünket, közösségünknek, akik ide hozzánk napjában benéznek. Köszönet és elismerés mindannyiuknak, hogy meglátogatnak, hogy ránk néznek, és hogy velünk vannak és minket is olvasnak napjaik során.
Az elmúlt év alatt kialakult stílusunk, létrejöttek rovataink, és megtaláltuk mozgásterünket a világhálón. A közönségünk a világ számos tájáról érdeklődik irántunk. Éjjel nappal elérhetők, és látogathatók, lapozgathatók vagyunk. Az internet órája nem áll meg. A világ bármely szegletéből benézhetnek ide. Nyaralásuk alkalmával, vagy külföldön az otthon sajátos ízét és hangulatát, életképeit  közvetítjük. Akár hol is vannak, mi itt vagyunk. Fogadják, készséggel, jó szívvel munkánkat.

Kérem fogadják szeretettel és kitartással ebbéli egyéves jókívánságainkat, annak reményében, hogy táborunk az elkövetkezőkben sem fog csökkenni, valamint hogy a továbbiakban is sikerül aktívnak, frissnek és aktuálisnak maradnunk, ami a város közéletét, történéseit, és a körülöttünk folyó eseményeket illeti.

Ehhez kívánok nagyon sok egészséget, erőt, és hitet, valamint bizalmat, hogy előbb- utóbb csak jobbra fordul kisvárosi sorsunk. Kérem, folytassák velünk.
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése