Bezzeg a szomszédos homokhátságiak ( - a lápi ember érdemi igénytelenségével nem fog a térség jelentős helyévé emelkedni a város)

Újabb kört kaptunk a szomszédos községtől is, város létünkre.

Bugyi Nagyközség, a héten tette közzé honlapján egy új adónem bevezetését, mellyel nem az ott élő lakosságot terheli, mint az Ócsán jogszabályellenesen bevezetett kommunális adó, hanem a községbe látogató, pihenni, kikapcsolódni vágyó, és fizetni is akaró emberektől vár el bevételt a Somogyi Béla vezette, egyre inkább városi ragra fejlődő Bugyi község.

Dolgozik rendesen

De nem csak ez a momentum más ott, mint itt. A különbség nagyon is észrevehető.

Érdemes vele foglalkozni, tanulmányozni, alkalomadtán honosítani, integrálni.

Bugyi község ugyanis eljutott arra az általunk csak áhított szintre, hogy Idegenforgalmi adót tud és képes bevezetni. Ezt csak azok a települések tudják megtenni, ahol van idegenforgalom és szállásadási-, fogadási kapacitás valamint érdeklődés és igény. Ahol ez nem adataik meg, (avagy ahol nincs rá igény és lehetőség a vendégfogadásra, elszállásolásra és az idegen ott tartására,) ott elképzelhetetlen, hogy idegenforgalmi hozzájárulást, vagy adót vessenek ki.

Van ahol tudják a dolgukat, okosan pályáznak, nyernek és fejlődnek - itt a példa

Ócsa tehát eleve le van maradva e téren (is), és közelébe se jár egy olyan idegenforgalomból 

származó bevételi forráshoz, mint a nálunk nagysággal kevesebb lélekszámmal bíró Bugyi.

Bugyi Nagyközség Önkormányzata 2011 május 19-i ülésén egyhangúlag elfogadta az idegenforgalmi adóról szóló 12/2011 (V. 23.) számú   rendeletét.

A rendelet szerint 2011. július 15-étől idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki - a Htv. szabályai szerint - nem állandó lakosként Bugyi Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén lévő ingatlanban, bérleményben legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Nagyközség

 Ócsa városa sokkal jelentősebb idegenforgalmi és kulturális háttérrel rendelkezik, mint Bugyi. Ócsa mégis egy leépülőben levő, kisváros, viszont mégis csak város, de mégsem rendelkezik egyetlen egy olyan jellegű szálláshellyel, vagy vonzerővel, mint a kisebb települések, akár Bugyi, Inárcs, vagy Kakucs magáénak bír.

Ócsa vezetése, polgármestere és önkormányzata arra nem volt képes, hogy a Tourinform irodát meg-, avagy visszaszerezze, hogy az idegenforgalmat megvalósítsa, behozza a város keretei közé. (A mostani időszakos nyitva-tartás elérése nem hivatkozási alap.)

Az alkalmazottakat korábban elbocsátották

A városban egyre több ház, kínálja magát megalázóan olcsón eladásra. A lakosság elfáradt, reményét vesztett, és elesett, - ahogy arról a választásokat követően már szó volt, - s inkább költözne. Az eladásokkal, a csökkenő népességgel és a beköltözők kirekesztésével, távoltartásával, majd a velük szemben foganatosított egyes kiközösítéssel, gyűlöletkeltéssel nem lehet közösséget, városi szellemiséget építeni.

 

Nem akarják már, mennének

A minap bontatott le egy tájjellegű házat úgy az önkormányzat, hogy az ellen a helyi egyesületek, a turizmussal, idegenforgalommal, szálláshelyekkel, műemlékkel foglalkozó érdekeltségek, szakemberek mit sem törődve, szó nélkül hagytak.

Pedig korábban fél milliót költöttek rá a városlakók pénzéből az állagjavítás okán, most mégis vesztésre ítélték, úgy, hogy közben szó nem hangzott el róla a legutóbbi soros ülésen, ahol pont a szomszédos Ágas-ház felújításáról, megmentéséről döntöttek. Akkor bezzeg senki nem mondta, hogy egy mellette álló hasonló stílusú tájháznak nekiküldik a buldózert! Ez megengedhetetlen barbár pusztítás. Még arra sem gondolt senki, hogy faluháznak, vagy a falusi turizmus egyik lakható, és befogadó parasztházaként, szálláshelyként megtartsák.

Félmilliót ráköltenek és eltüntetik

Az sem jutott tiszteletre méltó és igen megbecsült emberek eszébe, hogy ha már tavaly is tudták, hogy rossz állapotban van a ház, hiszen fél milliót költöttek az építészeti tervmegoldásra, akkor most azt beváltva helyrehozzák. Ha meg erre még a laptopnyi összeget sem szánják, akkor azt úgy mentsék meg, hogy vállalkozónak adják, azzal a kikötéssel, hogy a házat rendbe rakja, megőrzi az utókornak, és ott falusi turizmust valósít meg, vendégeket lát, és ez által bevételt generál, ami fedezi a befektetését, a ház megmentését, felújítását, a ráfordításait. A bekerülési összeg a tervezetből kiderül, a tehát a ráfordítás kiszámítható, a forgalom és a bevétel tervezhető, aminek alapján a megtérülés is. Ennek függvényében lehetett volna idővolument, iparűzési-adókedvezményt, vagy más lehetőségeket biztosítani úgy, hogy az még a lebontást végző markoló-buldózer rombolásának összegébe sem került volna!

Fellehetett volna újítani, nem kellett volna lebontani

Érdekes mód, a város egyetlen aktív fórumán, (a Madencia Egyesület honlapján üzemelőn), a sok, magukat törzsgyökeresnek kikiáltó nick egyetlen lépést nem tett az ősi érték megőrzése és megmentése érdekében, csupán a gyűlöletkeltés és a betelepültek gyüttmentezése foglalkoztatja őket. Az érdeklődő mást sem olvas a fórumon, mint ezeket az oda-vissza vágásokat.  Ezzel a mentalitással, ezzel a fogadtatással nem lehet idegenforgalmat bonyolítani. A rombolás a házak közt és az Internetes betekintések kapcsán ugyanúgy fellelhető, mint az önkormányzati munkálkodásban.  Ott sem képes a városvezetés egy épkézláb előrelépést tenni, megoldást találni a kisvárost sújtó fokozottan jelentkező problémákra.  Bugyival ellentétben egy elfuserált, méregdrága 300 méteres kétoldali járdafelújításba kezdtek, ami még a műemlék templomig sem ér el egy nyomvonalban! 

Nem ér el a templomig

Bugyi odafigyel, mire költ

Bugyi ezzel szemben teljes utcákban, utcahosszakban gondolkodott, kerékpárutakban látta és oldotta meg a vonzerőjavítást.

Bugyi nem szórja el a pénzt buta szerződésekre és előrefizetett bukott pályázatokra, felesleges laptopokra, vagy kártérítésre, hanem racionálisan és specifikusan arra összpontosít, hogy elképzelései valóságot öltsenek és a település létét, élhetőségét szolgálja.

Bugyi község, - kerékpárút, járda, és úttest

Odafigyel a környezetére, a kiadott és kifizetett pénzekre, a lakosságra, és az infrastruktúrára, ahogy a korábban említett környező települések, mint Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Dabas Tatárszentgyörgy, vagy Alsónémedi is.

Forgalmat és bevételt jelent

Csak Ócsa marad ki mindebből.

Ócsán nincs igazi falusi turizmus, nincs helyi specifikum, specialitás, gasztronómia és szálláshely. A tanösvény, a turjános,  a száraz-rét nem elég a rendszeres és visszatérő túrákra, a turizmus beindítására, az emberek itt tartására, vagy jövedelemszerzésre, a városi bevétel növelésére. Ráadásul a természetvédelmi területek bejárható részeire sem vezet kiépített gyalog- vagy jelöltsétaút és kerékpárút. A Vadászház sem látogatható és turistaházként sincs funkcionálva. De a közlekedés is gyalázatos. Nincs megfelelő járdahálózat, kerékpárút és nem hogy a szomszédos településekkel, vagy a közeli főúttal nincs ily módon összekötve a város, hanem még saját, belső hálózattal sem rendelkezik. Semmi ilyen nem köti össze a várost sem a látványosságokat, a pincesort, a templomot, a skanzennek beillő Ófalut, de még az ötös főforgalmi utat sem. Sőt, nem hogy a skanzen kialakításán munkálkodna a hivatal, még egy tájba illő vályogház elpusztításával is rontják a városi ebbéli esélyeit. Pedig ez a látványelem ez minimális elérhetőségi szint, már alapkövetelmény. Ócsánál kisebb és apróbb helyek jobb lehetőséget kínálnak, mint Ócsa városa.

Községi játszótérátadás Bugyi településen

 Településeket tudunk, amiket körbe lehet kerékpározni biztonsággal, miközben annak látványosságaival, érdekességeivel ismerkedhet az odalátogató. Közben van hol étkeznie, megszállnia és kikapcsolódnia. Ócsa erre nincs felkészülve, még alapszinten, vagy előkészítés, tárgyalás formájában sem. Turisztikai szakembereknek, városszerető honpolgároknak ezen nagyon el kéne gondolkodnia, mert a mostani  állapotok csak az elnéptelenedést, a leépülést segíti. Ócsa így nem lesz se népszerű, se kertváros, se vonzó. Budapest közelsége csak itt nem érvényesül. Semmi előnyét nem használjuk ki. Ahogy a város mentén haladó autósztrádáét sem. Nem válunk kirándulóhellyé és hétvégi kikapcsolódási központtá sem, mert nem tudunk mit nyújtani.  Sem kényelmi, sem szolgáltatási, sem pedig infrastrukturális, vagy gyógyászati, közlekedési szempontból. Hétvégéken alig lehet idejutni, olyan ritkák a járatok, hiába van jelen vasút és a közút. Nincs mégegy ilyen rosszul elérhető város a környéken. Példátlan.

Ő az első

A polgármester a ciklusprogramjában a közúti közlekedés szempontjából a buszközlekedés javítását, az utazási- és eljutási sebesség javítását, a járatsűrűség jobbítását nem is tűzte ki célul. Pedig nagyon sürgősen le kéne ülni és tárgyalnia a városnak az M5 autópályán közlekedő gyorsjárat bevezetése érdekében, meg az 5-s főúton közlekedő, egymást érő félig üres járatok egy részének bevezetésének ügyében, hogy a város elérhetősége minden irányban javuljon, hogy a délelőtti, és késő délutáni, valami esti időpontokban, és hétvégi- vagy munkaszüneti napokon is elérhető és beutazható legyen a város. A jelenlegi rossz, elavult és kihasználatlan belső járatot egy saját tulajdonú gazdaságosabb járatra kéne cserélni a gyömrői példa alapján.  

Gyömrő, Dabas, Bugyi, Inárcs példája mutatja, hogy meg lehet jól szervezni a kölcsönös előnyök alapján az élhetőbb, emberibb, tisztább városi környezetet, a fejlettebb, gyorsabb közlekedést.
A MÁV tulajdonában lévő állomásokkal a MÁV Ingatlankezelő Kft. foglalkozik. A leányvállalat intézi az állomások bérbe, vagy önkormányzati kezelésbe adását is. Utóbbira több sikeres példa is van, pl. a gyömrői állomás, ahol az önkormányzat tisztán, rendben tartja az állomásépületet. 

A vasúti közlekedésünket az erre felfűzött érintettség okán közös összefogással, szintén a gyömrői példa alapján kéne javítani. Gyorsítani és korszerűsíteni, no meg megbízhatóvá és legalább részben nyereségessé tenni.

Ócsán ebből így nem lesz biztonságos és közkedvelt P + R ("parkolj, és utazz")

Ehhez persze a területet rendezni kell, a bódés ivókat, a konténereket fel kell számolni, rendes és rendezett körülményekké kell alakítani, az utcai italfogyasztást be kéne szüntetni, tenni, és az ott felszabadított területen P+R parkolót, meg csoportok fogadására alkalmas, első látásra is barátságos, vonzó környezetté, gondozott és pihenésre alkalmas, központi hellyé kéne tenni.  

Pályáznak, nyernek, fejlődnek

Ne feledjük, hogy erre a fentebb sorolt kevésbé lakott települések is képesek már, hiszen ezek a problémák ott nem jelentkeznek és főleg nem úgy, mint térségbeli hátrányok. Sőt másként, de működnek. Bugyinak, Alsónémedinek, Inárcsnak, Újhartyánnak jobb a megítélése, az elérése, hiszen sűrűbb és gyorsabb az oda történő ki- és bejutás, rendezettebb, tisztább és normálisabb a környezete, mint a város ranggal rendelkező Ócsának.  Ők tudnak mit kezdeni magukkal. Nekik van koncepciójuk. Nekünk erre miért nincs semmi elképzelésünk, megoldásunk, vagy esélyünk?

Ezt a jelenlegi hiányosságot pótolni, a hátrányt nem fokozni, hanem csökkenteni kell, ha fejlődésről akarunk beszélni. Az idelátogatók, a betelepülők, akikre nagy szűksége lenne a városnak, nem idegenekként és ellenségeskedéssel kell fogadni, hanem biztonságot, nyugalmat és kényelmet, netán megélhetést kínálva kéne várni, vagy csábítani. Őket a városi közélet bevonásába, a forgalomba, és a városi életbe, annak lüktetésébe kéne aktivizálni.

A Budapesttől 27 km-re fekvő Ócsa idegenforgalmát tekintve is elmaradott ......

Ezzel szemben a hasonló távolságra levő Bugyi, Alsónémedi, Gyömrő, előttünk jár. És nem csak látogatottságban, forgalomban, hanem infrastruktúrában is. Ők sokkal otthonosabb,és barátságosabb légkört teremtenek.

Az ide látogató túrázók ne legyenek idegenek, hanem visszatérő kiránduló emberek lehessenek és maradjanak, akikből, pontosabban ezen idegenek forgalmáról, költéséről, vagyis az ebből származó idegenforgalomról és ennek a bevételéről beszélhessünk, mint jövedelmet jelentő, termelő forrás.

Bugyi ezt már elérte és ezért képes a felnövekvő idegenforgalmából többletbevételhez jutni úgy, hogy azt adóval terhelheti anélkül, hogy az odalátogatók elmaradnának.

Ócsa nem csak idecsalni nem képes ezeket az erőket, embereket, hanem a sajátjait, értékeit megőrizni, megbecsülni, megtartani sem. Erre utal minden olyan cselekedett, amikor utazási irodát zárunk be, ősi házakat bontunk le, egyesülve beköltözőket jött-menttezünk le, és "gettóintelligencia" (amarna) minősítéssel látjuk el, miközben az itt élők egyre szaporodó köre a házaikat sorra értékesítve távoznának egy olcsóbb és jobb körülményeket biztosító lakóhely reményében.
 

Sok az eladó ingatlan - vajon miért

Talán pont egy olyan helyre, mint Bugyi, ahol nem a megye megmentésére és a megyei fenntartású intézményekre, vagy éppen magukra, a saját jólétükre fordítják a lakosság befizetéseit, hanem (ellentétben Ócsával,) a saját közösségükre.

Ők ezért fejlettebbek, ezért előztek meg bennünket, ezért nőnek, gyarapodnak és virágoznak, míg mi csak, romokban heverünk, lápunkban pangunk, és az itt élőket külön is adóztatjuk, mert képtelen a városvezetés meglelni a helyes utat, ezért nem is haladunk egy tapodtat sem előre.

Fedezzük már fel Ócsát, találjuk fel önmagunkat kezdjünk végre dolgozni a városunkért, hogy az itt székelő Szűcs Lajosnak ne máshova kelljen menni különböző átadóünnepségre, ott  tetszelegni.   Ő is lehetne végre saját szűkebb környezetére büszke, ahova szívesen hívhatna és fogadhatna látogatókat akármilyen alkalomból.
De tőlem itt is teniszezhetnének hobbiból a hasonszőrű gazdagok, csak elnöki tevékenységével ne mindig segítséget kérjen, hanem adjon is alkalomadtán a városunknak, ha már a párttársainak ez annyira nem jön össze, mint a környező szomszédoknak.

Az már teljesen biztos, hogy az embereket sokkal jobban szolgáló elsősorban fejlesztési feladatokat végző önkormányzatra és vezetőségre lesz szüksége Ócsa városának a közeljövőben, hogy kiléphessen elsatnyulásából.

Szeretnek beülni a készbe

* 

A
vidékfejlesztési miniszter 44/2011. (V.26.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.

A rendelet itt letölthető.

*