A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2012. február 27., hétfő

Megkönnyebülés ( - groteszk)

Már a kora reggeli órákban kígyózó sorok álltak az önkormányzat előtt szombaton. 
Mindenki a polgármester felhívására jelent meg, hogy beszolgáltassa elavult, megunt, vagy leharcolt számítástechnikai eszközeit.  Tették ezt a a városi honlapon közzétetteknek megfelelően.

Tisztelt Lakosok!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2012. február 25-én, 8.00-12.00 óra között a Polgármesteri Hivatal udvarán leadhatják használt, leselejtezett számítógépeiket és alkatrészeiket (monitor, billentyűzet, stb.).

Ócsa, 2012. február 20.


Tisztelettel:
Bukodi Károly


Fél órával a kezdés előtt már ott állt a polgármester és az alpolgármester a hivatal előtt, hogy minden kétséget kizárólag ők lehessenek az elsők. A kezdésre vártak. Hónuk alatt szorongatva kis fekete táskájukkal várták a gyűjtés kezdetét és az érkező társakat..  Ismerősként köszöntötték egymást, majd csevejbe kezdtek.


- Na ez végre jó ötlet volt tőled Károly, - kezdte dicsérve a beszélgetést az alpolgármester.
- Tudom, és ezzel legalább kompenzáljuk a választások előtti baklövésedet, amivel ránk sóztad azt a sok ócska laptopot - viszonzott Tamásnak a  városvezető. 
- Még hogy rátok sóztam! - méltatlankodott a jobb sorsra kárhoztatott dölyfös ember. - Bezzeg akkor mind nagy ötletnek tartottátok és amolyan méltó juttatásként fogadtátok a cuccot. Mind megszavaztátok amolyan emlékként, mert azt sem tudtátok, hogy visszakerültök- e még. 
- Persze, mert ez amolyan ellenállási mozgalom volt.  Te találtad ki, hogy amennyiben a más nyerne, akkor azzal szembesüljön, hogy nincs munkaeszköz. 
- Ne szórakozz már Buksi, jól tudod, hogy az öreget ezzel nem lehet megfogni. Ő papíralapon sokkal jobb, mint Te ezzel a technikával együtt - okvetlenkedett a második ember. 
- Én viszont sokkal korszerűbb vagyok. Mondhatnám, a kor embere. Népszerűségemet is ezzel az eszközzel szereztem. Jártas vagyok az internet világában. Én már akkor is online dolgoztam, amikor Te még csak a Lajos oldalágán hirdetted magad. 
- Nem magam hirdettem, hanem a mentorodat propagáltam. Most is csupán azért vagyok itt, hogy a nimbuszodat javítsam - replikázott az almester.
- Foglalkozz csak a magadéval, hiszen a hülye ötleteid végett kell most ezeket az ócskaságokat is beszolgáltatnunk. 
- Ne kezd már megint Karesz. Akkoriban örültét az ingyen laptopnak. Jó volt hazatelepíteni. Emlékezz, hogy a gyerekek is milyen boldogok voltak.
- Most azonban mégis beszolgáltatjuk. Te találtad ki, hogy elavultnak és alapjaiban amortizáltnak, munkára alkalmatlannak minősíttessék.
- Persze mert, máskülönben hogyan juthattál volna hozzá? Akkor bezzeg lelkes voltál. Neked is tetsző jó dolog volt. Az érte adott apró nem terhelt meg. A fél város fújjol érte. Szerinted ez nekem jó? Mások szerint messze meghaladta a valós használati értéke a megszavazott árat. A gyerekek, a család máig ezt nyüstölte, ha jól tudom. 
- Nem egészen, Tamás, de hagyjuk az egészet, amúgy is jönnek a kollégák. Jobb ha csendben maradsz.
És valóban egyesesével kezdtek szállingózni az egykori, az elavult laptopokkal átvert képviselők.
Az egyik a melóból jött el, mert a kertészet szombaton is nyitva van, nem úgy mint az önkormányzat. Neki sajna dolgozni kell, mostanság nem könnyű a megélhetés.  Igaz, a felügyelő-bizottsági tagságáért még kap havonta költségtérítésként úgy harminc ezret. Di ez kevés. Amúgy többen is vannak így ezzel, de nem mindegyikőjüket verték át ezekkel a silány laptopokkal. Most ők azok, akik jól jártak, mert nekik nem kell itt sorakozót tartani. 
Közben újabb érintett tag érkezik, hónaljában egy azonos laptoppal. 
- Szia Zsoca! - szólt oda egykori társának. 
- Szevasz! -  válaszolt amaz vissza, nem éppen kitörő örömmel.
- Végre eljött ez az idő is. Mit szólsz hozzá? Nem egy könnyebbség ez most?
- Könnyebbség?  Neked, mert Ti mind megkaptátok az újabbakat, minket pedig megtukmáltatok ezzel a selejtezési begyűjtéssel. Ne hidd, hogy nem tudom mire megy ki az egész...
- Ne legyél már sértődött, nézd meg hányan jönnek.
- Neked lehet, hogy mindegy, nekünk hoppon maradottaknak nem az. 

És igaza volt. a régiek egyre csak jöttek, és mind hozta a saját selejtjét, ami Ócsa népének több milliójába került akkoriban. 
És mostanság is. 

Tizenkét gépes projekttel, 3,5 millió elherdálásával a hátuk mögött, most megszabadulnának a tehertől. 
Mert micsoda megterhelés ez egy felelős képviselő számára. Most ezen a derűs szombaton, ettől a felelősségtől kívántak megszabadulni. Hónaljból ezt a felelősséget kívánták leadni, amikor a nyitás előtt felsorakoznak az önkormányzatnál.  Amolyan búcsúzásként a közpénzből kiprivatizált laptopokkal kéz a kézben mind azt várták, hogy ezzel a beszolgáltatással mentesüljenek az égető érzéstől, amit az a sok piszkos laptop okozott.    
*

2012. február 26., vasárnap

Menetrendszerinti járat ( - közterületen a helyzet változatlan)

Hiába a kevés járda, és a folyamatos lakossági panasz, a bejelentés, és a közterület-felügyelő figyelmének felhívása, a szabálytalan várakozások terén a helyzet változatlan.

Nem csak bosszantó a járda elfoglalása, hanem szabálytalan is.

Évek óta húzódó, és visszatérő probléma, nem is fizetnek érte.

Ócsán a buszok parkolása már 2008-ban is gondot jelentett a lakosság számára. A buszsofőrök előszeretettel állnak le lakóházaik közelébe.

A járda a gyalogosközlekedést hivatott szolgálni, mégis a Volánbusz bitorolja.

A közterület-felügyelet tudomással bír a szabálysértésről, de nem lép fel ellene.
Részlet, egy Bukodi Károlynak írt helyi panaszos leveléből:

"Naivan úgy gondoltam, hogy a Volán buszok parkolási problémáját sikerült megoldani.
Sajnos nem így tapasztalom. Változatlanul a buszvezetők háza előtt és így természetesen mások háza előtt parkolnak a buszok.
Keskeny utcákban, mások ablaka előtt, hajnalok hajnalán, hosszú percekig melegíteni, brummogtatni, csattogtatnia a járművet. Nekem az is megfelel, ha a szabály második felét tartatják be az illetékesek és a buszmegállóban parkoltatják a buszokat. Az én esetemben az sincs a buszvezető lakásától 25 m-nél messzebb, tehát oda sem kell autóba ülnie, vagy kerékpárra szállnia. Csak annyi a különbség, hogy egy jóval szélesebb úton parkol a busz."

Semmi nem számít. Kanyarban, a forgalommal szemben, szabálytalanul.

Bukodi Károly válasza és ígérete, még 2009. évben:

" Dolgozunk rajta."

Egy személyhez köthető a legtöbb szabálysértés. A járdát bitorló buszvezetőt a városvezetés jól ismeri.
Bukodi Károly korábban a közterület-felügyeletben látta a megoldást, mert rájuk hivatkozva említette, hogy dolgozunk rajta. Mint hivatkozottan nyilatkozta, a közterület-felügyelet felállításával ezt rendszeresen ellenőrzik. Vagyis az ellenőrzések által a probléma megoldódik.

Itt bizony nem lehet elférni a busz mellett, mert kifoglalja a járdát. (LLB 801)
Nem így történt.
Sajnálattal tapasztalja az egyszerű ember fia, hogy Bukodi Károly szavai és a közterület-felügyelők közreműködése kapcsán semmi változás nem történt.  A buszok 2012-ben is ugyanúgy kifoglalják a járdát, mint az előző években. Tehát kijelenthetjük, hogy ebből sikerült rendszert alkotni. Ezt látszik alátámasztani a közterület-felügyelők ezt elnéző, semmittevő magatartása is.  Vagyis Bukodi Károly polgármester sem kíván érvényt szerezni szavainak és a rendnek.

Akár amit ma fotóztunk. A Volánnak úgy látszik bérelt helye van a közterületi járdaszakaszon. (LLB 801)
Az önkormányzat mostanság különösen sokat foglalkozik az akadálymentesítéssel. A vasút aluljárójára ezzel az indokkal közel négy milliót számoltak el.  A városházán jelenleg közel nyolcmilliós beruházást eszközölnek szintén hasonló szándékkal. Ezért alig lehet most bejutni a hivatalba. A testületi üléseket is a szabadidőközpontba helyezték át. 
Az önkormányzati közutak a járdák használhatóságával azonban senki nem törődik. Hiába a köztes felügyelet, az állapotok évek óta változatlanok.
 
"A felügyelő az általa észlelt vagy tudomására jutott – feladatkörébe tartozó – jogszabálysértés esetén köteles intézkedést tenni." (LLB 801)
 Bár mikor tekintünk körül a városban a buszok a házak előtt, jobb esetben csak a padkán, rosszabban pedig a járdán parkíroznak.
 
"Szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a felügyelő előállíthatja."

 A környéken élőkre nincsenek tekintettel a nehézgépjárművek vezetői. A helyi közterület-felügyelők évek óta nem képesek a probléma kezelésére.

 A közterület-felügyelet részfeladatait az alábbi felsorolás tartalmazza:
  • a közterület jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, közterület-használati szerződéshez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,
  • a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó, jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása,
  • közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében,
  • közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében,
  • közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében,
  • közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében,
  • közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

"Az észlelt szabálysértésről feljelentés is készülhet." (LLB 806)
Pedig Bukodi Károly polgármester kimondottan kéri a lakosság segítségét. Őt idézem:

Fontosnak tartom a lakosság tájékoztatását a közterület-felügyelet feladatairól, elsőként a következő területeket emelem ki: a közterület rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása és az önkormányzati vagyon védelme.

Közterület-felügyelők elérhetősége munkaidőben:
  • Magyari Tibor, Telefon: 06-70-368-1843
  • Prekop Gábor, Telefon: 06-70-395 1877
(Munkaidőn kívül üzenetrögzítő működik a megadott mobil telefonszámokon.)

Kérem a lakosságot, hogy segítsék a felügyelők szakmai munkáját egy tiszta, rendezett településért!

Tisztelettel,
Bukodi Károly
polgármester 

2012. február 25., szombat

A kommunizmus áldozataira emlékeznek országszerte ( - Ócsa kivétel)

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezvényeket, megemlékezéseket tartanak ma országszerte. A kormány képviselői mécsesgyújtással hajtanak fejet a baloldali diktatúra üldözöttjeinek emléke előtt a budapesti Terror Háza Múzeumnál. 


A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezvényeket, megemlékezéseket tartanak ma országszerte. A kormány képviselői mécsesgyújtással hajtanak fejet a baloldali diktatúra üldözöttjeinek emléke előtt a budapesti Terror Háza Múzeumnál.

A Terror Háza Múzeum több programot is szervez; Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tart majd külföldi újságíróknak az intézményben.
Az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt 10-től 18 óráig lehet mécseseket gyújtani. A múzeumba egész nap ingyenes a belépés.


Pécsett egy általános iskola felveszi a kommunizmus idején meghurcolt kisgazda főtitkár, Kovács Béla nevét. Az ünnepségen beszédet mond Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere és Horváth János, a parlament korelnöke.


Az emléknap alkalmából számos más településen is tartanak rendezvényeket, emléküléseket, megemlékezéseket, így például Esztergomban, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Salgótarjánban és Sopronban is.
Ócsán azonban semmi ezzel kapcsolatos esemény, vagy megemlékezés nem lesz. Mint korábban, Horváth Tamás jelenkori alpolgármester a képviselő-testület előtt kijelentette - a Trianon helyi emléknapi megemlékezés kezdeményezése kapcsán, - túl sok emléknap van már. Ezért szükségtelennek tarja az ebbéli megemlékezéseket.  Ócsa városa ezzel el is utasította a nyilvános, és a központi  megemlékezést.


Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. 
 *

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja ( - február 25.)

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el.

Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.


1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is.


emlekmu

A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 évi kényszermunkára ítélték.

1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként  tagja volt a Nagy Imre-kormánynak.


A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, ismét visszavonult. 1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.
Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.

A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.


“A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek” – írta Milan Kundera cseh író.


A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, a téma nem lezárt, a számadatok nem véglegesek, a közelmúlt folyamatos viták tárgya. (1997-ben A kommunizmus fekete könyve címen jelent meg egy francia könyv, a hat szerző által jegyzett mű levéltári kutatások és becslések alapján 80-100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát.)



A világ számos pontján emlékművet állítottak a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak, Prágától Budapesten át Washingtonig.
*

Fokozott figyelmet kér az M0-ás autóúton a rendőrség

Fokozott figyelmet kér az M0-áson közlekedőktől a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, mert szombaton az autóúton több helyen javítási, illetve tisztítási munkákat végeznek. 


Kovács Viktória szóvivő tájékoztatása szerint a körgyűrű 18-as kilométerszelvényénél mindkét irányban lezárták a belső sávot a két haladási oldalt elválasztó betonfalak javítása miatt.
 
Az M0-ás autóút M5-ös autópálya felé tartó szakaszán a 20-as és a 28-as kilométerszelvény között pedig úttisztítási munkálatokat végeznek, ezért - a balesetek elkerüléséért - ezen a szakaszon is óvatosságot kér az utazóktól a rendőrség.
*

2012. február 23., csütörtök

Organikus ötletek Alsópakonyra ( - az elképzelések változnak, a hely nem)

Legfrissebb információk szerint további késlekedést szenved az Alsópakonyra tervezett lakótelep.


A tavalyi sebbel-lobbal beharangozottakkal szemben még semmi változás nem történt Alsópakony térségében. A régi telepen élők is tovább tengetik mindennapjaikat Ócsa melletti elhanyagolt környezetükben. Pedig közigazgatásilag a kisvároshoz tartoznak. Mégis magukra maradnak. A tavalyi felbuzdulást ismét a lehangoltság váltotta. Ezzel némi iróniával kijelenthetjük, hogy visszaállt a megszokott régi rend. 

Pedig Horváth Tamás a megbízott városi projektben eljáró alpolgármester mindig azt hangoztatja, hogy a folyamat nem akadt meg. Állítólag az átmenősítéssel nem boldogulnak egyesek. Az egyszerű ember meg csak néz ki a fejéből, hogy mi tart eddig ebben a folyamatban, ha a tulajdonos és a hatalmat gyakorló is egy-ugyanazt akarja. Miért nem halad akkor a folyamat?
Elfogadható magyarázat nem létezik. Azt mondják, elhúzódik a papírmunka. Az átminősítés az oka.  Bürokrácia.
A korábban meghatározottakat ismét módosítva, az idei március helyett immár legkorábban már csak a nyáron készülhet el az első 80 ház Alsópakony térségében. Ez közel egy éves csúszást jelent. Ez az idei hír.

Ócsától az autópálya túloldalára eső Alsópakonyra tervezett szociális negyedben, a tavalyi kormánydöntés szerint a bukott devizahiteleseket fogadná be úgy, hogy az infrastruktúrát Ócsa városa biztosítja. Erről megállapodás is született a város és a kormány nevében eljáró Belügyminisztérium között. Azonban az építkezés- és átadás eredeti határidejét azért módosították ismét, mert állítólag elhúzódott a termőföld átminősítése. 

A napokban viszont közbeszerzés nélkül, meghívásos pályázaton, a nyilvánosság szinte teljes kizárásával választotta ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. cége, a BMSK Beruházási Zrt. az épületek tervezőjét, mondván, a tervezési feladatok költsége nem éri el a 25 millió forintos értékhatárt. A nyertes a Zsigmond László veresegyházi főépítész résztulajdonában lévő Kvadrum Építész Kft. – a Makovecz Imre nevéhez köthető Makona Egyesülés tagja – az organikus építészetet képviselő (akár az ócsai főépítész, Horváth Zoltán aki szintén hasonlatos és általa is alkalmazott) stílusban tervezi a házakat. (Az erre kiírt ötletpályázat bírálóbizottságának Horváth Tamás alpolgármester, és Horváth Zoltán építészmérnök is tagja volt.)


Az organikus építészet a természetes és a szerves anyagok alkalmazásával - nálunk többnyire a faszerkezetek előtérbe helyezésével és kiemelésével - valósítja meg a elképzeléseit. Az önmagában tetszetős  építményeket azonban a szakma sokszor nem alaptalan kritikával illeti, a belső kihasználtság és partikunok okán.  Egyesek szerint pedig az esztétika áldozatává válik a funkcionalitás.


Az ócsai tornaterem is inkább hasonlít hangverseny teremre, mintsem egy iskola tornai foglalkozásokra alkalmas termére. A kispályás labdajátékokhoz nem megfelelő sem kialakításban, sem méretében. A kapuk mögött húzódó falon a lambéria már többször megsérült egy-egy erősebb focirúgástól. Ráadásul zajos, dübörgő. Éppen ezért kellett a labdafogó háló is, valamint azért, hogy tovább ne sérüljön a kialakítás a kiszűrődő hangok miatt megszűnjön a szomszédos panaszáradat. Ez a kialakítás mindenképpen a funkcionalitás rovására ment, hiába tetszetős esztétikailag a létesítmény. De ugyanez a helyzet az Egészségházzal is. Erről is vannak tapasztalatok.
Ráadásul ez az építészeti eljárás nem az olcsóságáról ismert.

Alsópakony vonatkozásában már  eddig is számos elképzelés, variáció jött képbe, majd visszalépés és a pénzbeli visszafogottság lépett elő. A korábbi önellátóságot, az önfenntartást is beáldozták már az előkészítések és a tervezések folyamán. Az olcsóság és az organikus építészeti elképzelés került most előtérbe, aminek minta faluja talán Devecser és Kolontár lehet. Ebből merítve gondolhatják most úgy, hogy ez a modell Ócsa szomszédságában is működni fog.  Alsópakony azonban eltér attól a szerkezettől, mert soha nem volt önálló. Máig kiépítetlen, elhanyagolt, tanyasias. Nincs mögöttes tartalom, mint ahogy az iszapkatasztrófa helyszínén volt, s maradt. Itt ez eddig sem volt, és az első ütem után sem épül ki. Így hosszú évekig, évtizedekig nem lesz önálló, nem válik önellátó faluvá a telep. Ennek lehetőségét az Ócsához kötésével már meghatározták. Köldökzsinórral teszik kötötté, és függővé Alsópakonyt. Ráadásul a jelenlegi helyzetet tekintve kizárt, hogy a teljes valóságában és ütemezésében kiépül a telep, akár mint falu.  Nem is lesz megtartó ereje.

Papp László (74) szeretné megélni, hogy vezetékes víz is "érkezik" az új lakókkal

Félelmeim szerint ez csupán egy 80 lakásos, idővel magára hagyott torzó lesz, ami úgy marad Ócsa nyakán, mint a gondviselők által elfeledett idős hölgy a szociális gondozóban. Annak minden felelősségével, terhével és nyűgével, természetesen pénz nélkül. Ráadásul a városvezetés a Tanyafejlesztési programra leadott pályázatát visszavonta. Így nem hogy az ívőzellátás biztonságát, a vízügyi önállóságot, de még egy nyamvadt traktor sem tudnak a jelenleg is ott élőknek biztosítani.

Az alsópakonyi Szabó család , akik a tervezett lakópark megépítésétől boltot, tömegközlekedést és közműveket remélnek. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A mostani újabb elképzelésben a Belügyminisztérium által menedzselt beruházáson közmunkásokat is foglalkoztatnak majd.  A tudósítók szerint az ócsai önkormányzat már elkezdte a toborzást. 
Erről azonban itt helyben még nem hallottunk. A város hivatalos honlapján erről nincs híradás. Csupán annyit tudni, hogy a közmunkások foglalkoztatása Ócsa városában is gondokkal terhelt. Erről a polgármester a Belügyminisztériumnak korában írt átiratában szólt. Ott 50 főben határozta meg a közmunkaprogramban részvevő munkások számát. A helyi ember (és az alsópakonyi) ebből nem sokat tapasztal.

Ez esetben is majd az idő hozza csak meg a látható változást. Addig nem marad más számunkra, mint a rendszeres tudósítás a híradás. Legyen az akár a mozdulatlanság, vagy haladás. 
*

2012. február 21., kedd

Nemleges válasz a fizetéscsökkenésre a városvezetéstől ( - bölcsöde helyett)

Mint már több helyütt is olvasható és ahogy mi is beszámoltunk róla, egyre inkább kibontakozik egy új irányvonal a helyi tisztségviselők körében, amely által megmutatkozik mivoltuk és emberi hozzáállásuk az általuk uralt társadalommal mellett, vagy éppen azzal szemben szemben.

Az ismertek szerint már nem csak a szlovák politikusok, hanem egyes magyar települések vezetői és képviselői is képesek fizetségük és pénzbeli juttatásaik visszaszolgáltatására, vagy éppen közcélra történő felajánlására. Persze nincs ezzel mindenki így.  Ócsa ez ügyben is lemaradással küzd.

Holott szimpatikus és ismert terminológia a jobb módúak felajánlása. Ócsán azonban ez a pénzkímélő dolog, mint felajánlás, vagyis pusztán egyéni emberi eljárás,  nem működik.  Ez a korábban is bevett cselekvés nem csak a Szlovákiában, hanem hazánkban is meg volt. Csak mostanság egyesek elfeledték. 
Pedig Örkényben és Gyömrőn, de  Tiszaburán is a lakosság megsegítésére, az ott élők szolgálatára fordították a pénzük egy részét egyes  politikusok és helyi képviselők. Nemrég példaként említettük, hogy Inárcson a képviselők ehhez igazodva, szinte a felére csökkentették járandóságukat.  Ők ezzel több mint 2,7 milliót ajánlottak fel a köz javára. Így alapozva meg az ottani bölcsődeépítést. De Tatárszentgyörgyön sem fukarkodtak. Ott az önkormányzat képviselő-testületének minden tagja – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is lemondott a nekik járó illetményről, hogy elősegítve a település pénzügyi stabilitását. A polgármester is kérte illetményének további csökkentését.  

Ezzel szemben Ócsán mindenki ragaszkodik a maximálisan felvehető illetményéhez. Pedig kisvárosunkban igencsak jól jövedelmező, nem éppen szegénységben élő, több állást és funkciót is betöltő politikusok és képviselők vesznek részt a helyi közéletben.  Többségüket nem a fűtetlen otthonaikról és szakadt ruhájáról,  sokkal inkább milliókat érő közlekedési eszközeikről, vagy éppenséggel gazdasági büszkeségükről azonosítjuk be. Jólétük alapjait sokszor nem is gondolnák az emberek. Sokszor, vagy az esetek többségében nem ismerik a vállalt és betöltött tisztségeik sokaságát.

Az "azori" kalandor
Egyik legrangosabb ilyen helyi ember nem más, mint  Szűcs Lajos.  Ő a megyei közgyűlés első embere.  A Pest Megyei Önkormányzat után a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Tenisz Szövetségnek is az elnöke. Ez utóbbiakból származó juttatásai nem ismertek, mert nem szerepelnek vagyonnyilatkozatában, ahogy az általa használt Lexus sem. Igaz e szerint sokkal kevesebbel bír, mint tavaly.  Pedig nem volt sikertelen e téren. Mégis becsődölt elnökként. Viszont a  2011-ben nyújtott egész éves teljesítménye alapján, csak egy “amolyan” élvhajhász lúzer minősítést kapott a Szabad Riport beszámolójában.  A Femina-n azonban szerepel a Kevesli 1,5 milliós fizetését a fideszes megyei elnök című anyagban a neve. Mint az írásból és az alapul szolgáló vagyonnyilatkozatából kiderül megyei elnökként évek óta 555 ezret tesz el, de másokhoz hasonlatosan neki is dukál a milliós képviselői javadalom. Szóval ezzel a "csekélységgel" van mit a tejbe aprítani, tehát lenne miből felajánlani a városa javára, hogy tovább ne taglaljuk esetleges juttatásait, és Ócsához fűződő viszonyát.

A bevállalós (be)dolgozó
Másik ilyen helyi illetőségű vezető pozícióban levő jó ember, nem más, mint az első helyet elfoglaló elnök választási kampányfőnök-helyettese, alias Horváth Tamás. Helyben fideszes politikusként, Ócsa város vezető tisztségviselője- (alpolgármestere)-ként, a megyei közgyűlés képviselőjeként és a Bolyai földrajz tanáraként ismert pénzkereső személyiség.  A háromszoros munkavállalásán és díjazáson túl azonban kevésbé ismert javadalmazó foglalatosságokban is részt vállal. A városban korábban bizottsági elnök volt, míg a  megyénél a Gyermekvédelmi- és Szociális Bizottság elnöki posztját vállalta be. Ezen felül azonban a megyei alapítású Museum Complex Kft felügyelőbizottságának címzetes tagja. De még az Ócsai Vízműüzemeltető Kft felügyelőbizottságának oszlopos tagjaként is vállal munkát 2011. évtől 2016. február végéig. Vagyis még négy évig előre jelezve. De  Horváth úr egy személyben az ötmilliós Ócsai Kisbíró intendánsa is. Hogy további tevékenységeit ne is említsünk, és kereseteit ne számoljuk; -így is van (jut) mit aprítani abba a bizonyos fentebb említett tejbe. A népszerűségi indexet vezető sportos autójáról és javadalmazásának jelentős részéről ezért nem is kéne lemondania, csupán a bevételeinek, vagy költségtérítéseinek egy részét, netán bizonyos százalékát önmagától észrevétlenül is felajánlhatná, a családi kassza ezzel még nem szenvedne hiányt. Más helyekből és emberektől példát merítve, felajánlásával szerény népszerűségét növelhetné és a tervezett bölcsőde költségeihez is hozzájárulhatna vagy éppenséggel meg is alapozhatná gond nélkül.

Sportember, elnök és tag
Listánkon a soron következő kimagasló fizetséggel rendelkező helyi vezető tisztségviselő még Bukodi Károly polgármester, aki a maximálisan igénybe vehető illetményével és juttatásaival szinte szerénynek tűnik itt harmadikként. Legalábbis az első kettőhöz képest. Talán ezért nem rest igénybe venni (felvenni) az alapfokú nyelvpótlékot. Ez a szinte semmirevaló ötezer forint szerinte olyan jelentéktelenül alacsony összeg, hogy nem képez tőkét. Számára azonban annyira mégis fontos, hogy a társaihoz illően, és igazodva Ő maga sem közcélokra ajánlva költi el.  Erről maga ekként nyilatkozott az ÓcsaPortálon: "Ha nem szabály szerint járok el, akkor a képviselőtestület jelent fel, de ha betartom azokat az, másnak nem jó. Úgy gondolom, ennél az összegnél jóval többet adakozok civil szervezeteknek. Az Ócsa SE elnöki posztját is díjazás nélkül látom el. Sem bennem, sem az elnökség többi tagjában soha fel sem merült, hogy pénzt kérjünk ezért."
E kérés nélkül is több mint 628 ezer forintból  igazán serényen meg lehet élni havonta még a mai drága világban is. Tehát volna miből felajánlani a köznép boldogulása, illetve a előrehaladásának javára, hogy na csak a különböző adóterhelések árán javítsuk Ócsa gazdálkodását.

Ha csupán ők hárman elöljárók, a szegény Tiszaburaiak példáját követve csak a 10 %-os felajánlást követve fordították volna a pénzt városukra, akkor már meglehetne az, amire az inárcsi képviselők a fele pénzüket adják.


Azonban ha a bizottsági elnökséget bevállaló személyek is társulnának az inárcsiak felajánláshoz, vagy  netán némi tatárszentgyörgyi lemondással segítenék elő a város boldogulását, akkor már nem csak a hiányos buszmegállókat lehetne megfelelőn kialakítani, hanem a felszíni vasúti átjárót is biztonságosabbá lehetne tenni a ciklus végére úgy, hogy közben az Óvoda és a Bölcsőde tervezett kialakítása sem terhelné meg a lakosságot. El lehet ezen gondolkodni.
Inárcson a képviselők tiszteletdíjának csökkentésével jelentkező megtakarítás összesen hozzávetőleg 12.487.634,-Ft-ot jelent.
Tatárszentgyörgyön a képviselők már a 2011-es évben sem kérték illetményüket, felajánlva azt a helyi civil szervezetek támogatására, illetve a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Szehofner József polgármester hivatalba lépésekor kérte, hogy illetményét a törvény által előírt legalacsonyabb szorzóval állapítsák meg. Ezt az idei esztendőben sem kérte emelni. Továbbá kérte, hogy a minimum összeggel megállapított költségtérítését csökkentsék további havi 17.200 Ft-tal.  
Moldován Ágnes - sokak számára az Ócsai Kisbíróból ismerten megjegyezve - hozzá is teszi, hogy: - "Hasonló lépést tettek az inárcsi képviselők is, azonban Ócsán a decemberi Képviselő-testületi ülésen a helyi alpolgármesternek illetményt állapítottak meg. Ócsa Város alpolgármestere társadalmi feladatként, részmunkaidőben végezte a munkát, ám kiderült, hogy a poszt egész munkaidős embert kíván."  Utalva ezzel Horváth Tamásnak a közelmúltbeli státuszváltással megszavazott jelentős béremelésére.

Ócsán ezek szerint még a szlovákok szintjén sem állunk, hiszen itt nem hogy befagyasztották, hanem felmelegítették és ami jár, az jár alapon  kifaragták a költségvetésből pénzbeli juttatásokat.

Visszatérve azonban a példabeli felajánlásokhoz. Amennyiben azonban ehhez még csatlakoznának más, további  juttatásban részesülők, mint mondjuk azok az ismert felügyelőbizottsági tagok akik még nem kerültek említésre, akkor azzal is többezernyi forint jönne össze havonta, ami éves szinten már igen jelentős pénzügyi alapot képezne. Ez esetben már a járdahálózatot sem a lakosokkal kell kiépítetni, hanem mehetne a megtakarításból.
Ideje lenne felzárkózni.
*

2012. február 20., hétfő

Nyílt levél Ócsa Polgármesterének!

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi sorokat azért írom Önnek, mert Ön a testületi ülések levezető elnöke, Ön a felelős azért, hogy a nyilvános ülések valóban nyilvánosak legyenek a polgárok számára, illetve Ön az egyik beterjesztője a 2012. évi költségvetési rendeletnek. Azért választottam a nyílt levelet, mert a 2012.02.13.-i képviselő-testületi ülés kihirdetése (helyesebben ki nem hirdetése a honlapon, stb.) kapcsán sérült a testületi ülések nyilvánosságának feltétele, s így az érdeklődők nem szereztek tudomást az ülésről!

A 2012.02.13.-i képviselő-testületi ülést megelőző gazdasági és pénzügyi bizottsági ülésen a  képviselői jogaimtól vezérelve, bátorkodtam kérdéseket feltenni, észrevételeket és megjegyzéseket tenni Ócsa város 2012. évi költségvetésével kapcsolatosan. Mindezeket azért tettem a bizottsági ülésen, hogy a testületi ülést és döntést ne zavarjam, ne hátráltassam fölöslegesen! Kérdéseimre adott válaszában az alpolgármester úr kioktatóan jelezte, hogy a kérdéseimet ne a bizottsági ülésen tegyem meg, hanem a testületin. Úgy tudom, hogy a testület döntéseit a bizottságok készítik elő (lásd Ötv., Sz.M.Sz.)!?

Észrevételeim kimondottan építő, jobbító szándékúak voltak. Jeleztem, hogy a táblázatok némelyikénél az egységek (ezer forint) fel vannak cserélve, illetve hiányoznak. Jeleztem azt is, hogy a preambulumban felsorolt dokumentumok közül nem kaptuk meg a pénzügyi bizottság írásos véleményét, azt még akkor nem tudtam, hogy az nem is létezik! Továbbá jeleztem azt is, hogy véleményem szerint az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletei közé kellene sorolni a tervezett beruházásokat és fejlesztéseket ( bölcsődeépítés, óvodabővítés, közösségi tér kialakítása, stb.) is, hiszen ezek is növelik a tárgyévi összes fizetési kötelezettségeket, illetve az adósságot.     Mindezek azt bizonyítják, hogy igenis mindent megtettem annak érdekében, hogy megismerjem, megértsem és javítsam a 2012-es költségvetést. Az más kérdés, hogy a felkészülési idő rövidsége (péntek délben kaptuk meg a végleges anyagot és hétfő délután volt az ülés, tehát 3 napot kaptunk, egy munkanapot és két pihenő napot, az öt munkanap helyett, és ráadásul a könyvvizsgálói jelentést is az ülés előtt kaptuk kézhez!) miatt kénytelen voltam kérdéseket is feltenni!

A költségvetéssel kapcsolatos aggodalmaimat a fentebb említett könyvvizsgálói jelentés is megerősíti, hiszen a független könyvvizsgáló nem 103 milliós költségvetési hiányról (mínuszos egyenleg) ír, hanem 153 millió forint hiányról, ezen kívül nem tartja megalapozottnak a 90 millió forintos saját működési többletbevételt, nem kellően alátámasztott a 71 millió forintos felhalmozás célú bevétel sem. A képviselő-testület által tervezett kiadások csak több éves hitellel finanszírozhatók. Tehát a könyvvizsgáló a további évekre is hiányt jelez!

Képviselőként jogom van ahhoz is, hogy kifogásoljam a költségvetés azon sorait amelyek (véleményem szerint) túl nagy összeg feletti döntési, illetve átcsoportosítási jogot, illetve lehetőséget biztosítanak a polgármesternek (15, illetve 8 millió Ft) és a pénzügyi bizottságnak (74, illetve 25 millió Ft.). Erre a mondatomra az alpolgármester úr kioktatóan és egyben megalázóan azt válaszolta, hogy erre az Sz.M.Sz. lehetőséget ad és jó volna, ha elolvasnám az ide vonatkozó sorokat. Nem is állította senki azt, hogy az Sz.M.Sz. nem ad erre lehetőséget!

Természetesen a költségvetést készítőinek is joga, sőt kötelessége is a képviselők által feltett kérdésekre tisztességesen válaszolni, a sok és nehéz munka árán összeállított, elkészített költségvetés mellett korrektül érvelni annak megvédése érdekében. Nem ezt tapasztaltam viszont az alpolgármester fent említett válaszában, melyben személyemre és képviselői mivoltomra nézve sértő, megalázó, a közönség előtt lejárató stílusban és nem utolsó sorban igazságot mellőző módon bírálta felkészülésemet.

Az aktuális 2011-es Sz.M.Sz.-ben amelyik nekem is a rendelkezésemre áll, illetve a honlapon is megtalálható többek között a következő bekezdések olvashatók:
1. melléklet
A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke
1.    A Képviselő-testület egyes állandó bizottságaira
1.1    Gazdasági Bizottságra
......................................
1.1.1    Dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetés keretein belül kötelezettség vállalásról 20.000.000,- Ft értékhatárig.
2.    A polgármesterre
……...
2.1.1    Intézkedik a Képviselő-testület által kizárólag az aktuális költségvetési rendeletben jóváhagyott működési kiadásokon belül a dologi (készletbeszerzés, szolgáltatások, különféle dologi kiadások, egyéb folyó kiadások) vagy a felhalmozási kiadások (szellemi termékek-, egyéb építmények-, ügyviteli és számítástechnikai gépek-, egyéb gépek-, járművek vásárlása, vagy ezek felújítása) előirányzatának felhasználásáról 2 millió forint értékhatárig.
Ezen sorok között nem találtam sem a 15, sem a 8, illetve sem a 74 és sem a 25 millió Ft.-os értékhatárokat, de olvasható a 2 milliós, illetve a 20 milliós értékhatár! Nem hiszem, tehát, hogy én lennék az aki nem olvassa az Sz.M.Sz.-t! Valószínűleg az alpolgármester úr keverte össze az egyszeri kötelezettség vállalást az összes kötelezettség vállalással, melynek összegét kifogásoltam felszólalásomban.
Ha már annak ellenére, hogy a költségvetés preambuluma nem tartalmazza hivatkozási dokumentumként az Sz.M.Sz.-t, hiszen nincs is sok közük egymáshoz, az alpolgármester viszont mégis szóba hozta, nézzük meg mit ír még elő e dokumentum!
A képviselő-testület működése
6.§
…..
(1)    A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.
…..
5. Képviselő-testületi ülés összehívása
12.§
(1)    A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt elektronikus úton úgy kell eljuttatni, hogy azt a képviselők és a meghívottak 5 munkanappal az ülés előtt megkapják.
13.§
…..
 (3)    A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján keresztül kell értesíteni.
6. Az ülések nyilvánossága
14.§
(1)    A képviselő-testületi ülések nyilvánosak.
(2)    A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

Megjegyzések:

A  2012.02.13.-i rendkívüli testületi ülés nem volt meghirdetve a honlapon így nem volt biztosítva, illetve korlátozva volt nyilvánosság! Ezt az állampolgárok már jelezték is!

A képviselők meg kellett volna kapják a napirendhez fűződő írásos anyagokat legalább 5 nappal az ülés előtt! Annál is inkább, mert az egyik legfontosabb rendeletalkotásról volt szó! Amennyiben az előterjesztők, illetve az előkészítők ennek ellenére a képviselők türelmét kérik az írásos anyagok kiküldésében, elvárható, hogy nekik is legyen türelmük a felvetődő kérdésekkel, megjegyzésekkel, javaslatokkal kapcsolatosan!

Végezetül tisztelt Polgármester Úr ! Megkérem Önt, hogy úgy ahogy az én esetemben is megtette, úgy valamennyi képviselőt, beleértve az alpolgármestert is, utasítsa rendre amennyiben másokra nézve sértő módon viselkedik! Előre is köszönöm!

Ócsa, 2012-02-18                         

Inczeffy Szabolcs, képviselő
*

SENKI SEM TUDJA, hol fog megállni a golyó ( - mennyiszer lehet még...)

Az EP határozatban fenyegette meg Magyarországot. Az EP „súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és egyensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt”.  

 Az EP kilátásba helyezi, hogy amennyiben Magyarország nem ad megfelelő választ, a hírhedt 7. cikkely alapján fog intézkedni. Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője egyenesen így fogalmaz: „Ha az Orbán-kormány nem reagál kellőképpen az uniós aggodalmakra, akkor a szocialisták nem fognak habozni a hetes cikkelyt illetően.”

A tekegolyót elgurították tehát. Hogy hol fog majd megállni, nem tudja senki.
Az EP szocialista, liberális, zöld és többek között kommunista frakciója szavazta meg ezt. (Eltöprengett már valaki azon, miképpen ülhet az Európai Parlamentben kommunista frakció? Eltöprengett már valaki azon, hogy miért jobbak és kevésbé bűzlenek a kommunisták által hátrahagyott hullahegyek, mint a nácik által hátrahagyott hullahegyek? Eltöprengett már valaki azon, miért nem mindegy, hogy faji vagy osztályalapon irtanak ki milliókat? Eltöprengett már valaki azon, miért nem szégyelli az Európai Parlament a kommunistáit?)
 
A szocialisták megszavazták, hogyha mondjuk az Orbán-kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a jegybank elnöke esküt tegyen Magyarországra, akkor ad absurdum elveszik Magyarország szavazati jogát.
 
Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is megszavazta ezt. Nem változik itt semmi sem. Mert ez ugyanolyan, mint amikor Jászi Oszkár rohangált a kisantanthoz, hogy szállja már meg végre Magyarországot, mert akkor ők újra bevezetik a nagyszerű proletárdiktatúrát. Nem változott itt semmi sem.
A kérdés már csak az, vajon elképzelhető-e ilyen magatartás bárhol máshol a világban. Nem. Nem képzelhető el.
 
Amikor Jörg Haider miatt legutóbb összeröffent a fényességes Európa, hogy keresztre feszítse Ausztriát, és a kancellár így szólt: Ausztria stabil demokrácia, nem pedig lábtörlő – nos, akkor az osztrák szocialisták vezére csak annyit mondott, hogy legyen vége a hajtóvadászatnak hazája ellen.
 
Ez az a mondat, amelyet Göncz Kinga, Tabajdi Csaba és a többi magyar szocialista soha életében nem fog kimondani. Nem, mert ők Kun Béla, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Roboz Imre és a többi hazaáruló örökösének tartják magukat. És büszkén vállalják ezt az örökséget. S ezzel szemben megvetnek minden mást. Megvetik, gyűlölik, lesajnálják, szégyenpadra ültetik az övékétől eltérő gondolkodást, hitet, hagyományt, örökséget. S ebben remek partnereik akadnak a „fényességes Európában”.
 
Ez a megszavazott határozat, amelyhez nevüket adták a Magyarországról odaküldött baloldali képviselők is, Európa szégyene.
 
Az, mert az ország, illetve a kormány ellen felhozott vádak döntő többsége hazugság.
 
Az, mert ugyanez az Európa mélyen hallgatott, amikor 2006-ban Magyarországon minden normát, mértéket, emberi jogot felrúgott és zárójelbe tett a kormány és annak rendőrsége.
 
Az, mert ugyanez az Európa mélyen hallgat most is, amikor kilencvenesztendős asszonyokat fosztanak meg állampolgárságuktól – és másokat is, persze. Itt, a szomszédban, Szlovákiában.
 
Az, mert ugyanez az Európa mélyen hallgat a szlovák nyelvtörvény ügyében is. Az nem érdekli Európát. Helyette valamelyik idióta azt harsogja, hogy „Magyarországon megfigyelik és elnyomják a kisebbségeket”.
 
Arcpirító, aljas hazugság. Arcpirító, aljas hazugság itt minden. Csak az igaz, ami a háttérben meghúzódik. Hogy Kun Béla és Jászi Oszkár örökösei képtelenek elviselni a szabad és demokratikus választások eredményét, a kétharmados Fidesz-győzelmet. A nemzetközi tőke pedig képtelen elviselni, hogy most neki is fizetnie kell, nem csak a bennszülötteknek.
 
A háttérhatalom igazi és valós. A háttérben meghúzódó szándékok és érdekek is valósak. Minden más hazugság.
 
De január 21-én megmutattuk, hogy nem tűrjük el mindezt szótlanul. Az ország legújabb kori történelmének legbékésebb, legszelídebb, legcsendesebb, legszeretetteljesebb felvonulásán fejeztük ki hitünket és akaratunkat.
 
S mert mást nem tudtak kitalálni, hát legutóbb éppen antiszemitának hazudták ezt a felvonulást. Ez van. Ez van most.
 Bayer Zsolt
*

2012. február 19., vasárnap

Végtisztesség ( - negrológ helyett)

Trianonról beszélt, amikor először láttam a tévében. Nem tudtam, kicsoda ő, azt sem, hogy mivel foglalkozik vagy milyen pártnak a tagja. Mégis személyére irányította a figyelmemet, mert addig csak a nagypapámtól hallottam Trianonról meg az országcsonkításról, és tőle sem mások előtt, mindig csak akkor, amikor ketten voltunk. Hamar megtudtam: az illető Csurka István író. Ez valamikor az 1990-es évek közepén történt.
Később aztán megismertem a MIÉP nevét, és valaki a kezembe nyomott egy Magyar Fórumot. Azt mondta: vegyem meg három hónapon keresztül minden héten ezt az újságot és döntsem el, igaz-e, amit Csurka István ír vagy sem? Nem volt szükség három hónapra, három hét is elég volt. Ezzel ismét nyert egy szavazót. Sőt, annál többet is. Egy őszinte érdeklődőt, ha úgy tetszik, követőt, aki minden megnyilatkozását igyekezett megkülönböztetett figyelemmel kísérni.

„Akik ott voltak Szegeden és láttak-hallottak, elmondtam nekik, hogy betegséggel küzdök. Korom is magas” – írta Csurka István a Magyar Fórum február 2-i számában, Történelemhamisítás c. rovatának utolsó jegyzetében. 
 
Nem voltam ott, sajnos. De ezektől a soroktól rossz lelkiismeretem és baljós előérzetem támadt. Úgy éreztem, hogy valamit jóvátehetetlenül elmulasztottam. Tudtam, hogy Csurka nem szokott beszélni a nyilvánosság előtt életkoráról és fizikai állapotáról. Sejtettem azt is, amit most már biztosan tudok: ő azok közé a legnagyobb alkotók közé tartozik, akik számára a munka, az alkotás több mint hivatás: életforma. Akik halálos betegen is földi életük szinte utolsó pillanatáig dolgoznak, alkotnak. 

 

Életének 78. évében, február 4.-én  hunyt el a nagy magyar gondolkodó,  a szépíró, dramaturg és publicista, nem utolsó sorban konzervatív politikusunk. 


Íróként kétszer is kapott József Attila-díjat.  Az MDF-nek az alapítói tagjai közé tartozott, később megalapította a MIÉP-et, melynek  elnöke volt 1993 – 2012 között.

Csurka István drámaíró, politikus temetése február 18-án (szombaton), volt Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.


















Csurka Istvánt bizton több százan, de lehet, hogy több ezren kísérték utolsó útjára.. Akárhányan is voltak, a magyar nemzet kimagasló alakjaként örökre velünk marad. A helyszínen gyászolók között volt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Kocsis Máté, L. Simon László, Papcsák Ferenc és Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselők, Bayer Zsolt újságíró, Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület református püspöke a szertartás során Csurka István egyik utolsó interjúját idézve arról beszélt, hogy az író-politikus "lépcsőházi embernek" tartotta magát. "Mi magyarok mindannyian lépcsőházi emberek vagyunk. Vita zárultán, harcunk végeztén a nagyok és hatalmasok termeiből kilépvén, vagy éppen onnan kiűzetvén a lépcsőházban jut eszünkbe, mit kellett volna mondani, mit kellett volna tenni" - fogalmazott.     Mint mondta, "amikor ennek a felismerése áthat bennünket, harag támad bennünk, az pedig nagy dühöt, akár forradalmat támaszthat. Ennek hangot adhat az író és a politikus."     "Az író azt kockáztatja, hogy azok is megértik, akiknek nem kellene, a politikus pedig azt kockáztatja, hogy azok sem értik meg, akiknek kellene." Csurka István vállalta mindkét kockázatot - hangoztatta Bogárdi Szabó István.

Végeláthatatlan tömeg a magyar irodalom és a politika kiemelkedő alakjának koporsója körül - mindenki gyászban

Az életének 78. évében, február 4-én elhunyt Csurka Istvánt méltatva Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a "küzdőtársról, barátról" emlékezett meg. Leszögezte: Csurka István radikális volt, de nem szélsőséges, életútját a magyarság iránti szeretet határozta meg. Úgy fogalmazott: "azt vetették a szemére többek között, hogy radikális, és ezt mindig úgy értették, hogy szélsőséges, pedig nem szélsőséges volt, csak radikális a magyarság ügyében", Ady és Szabó Dezső magyar radikalizmusát tekintette irányadónak - mondta Lezsák Sándor.     Arról is beszélt, hogy Csurka István még megélte a "több százezres békemenet lélekfrissítő látványát". "Ez Csurka István számára azért is volt történelmi elégtétel, mert pontosan tudta, hogy csak az egészséges emberi veszélytudat képes így összefogni (…) azt a nyugodt nemzeti erőt, amely a magyar függetlenség, a nemzeti önrendelkezés, a belső demokrácia jegyében nemzetpolitikát hitelesít, erősít, és ha kell, akkor védelmez" - jelentette ki Lezsák Sándor. 

Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke Csurka Istvánt méltatva azt mondta, hogy a párt elnökének halálával "a hallgatás falai", amelyek az életművet övezték, leomlottak. "A legtöbb ember számára - így az én számomra is - szépirodalmi, társadalompolitikai írásai, beszédei jelentették az igazodási pontot, a fényforrást, a tájékozódást".
Kovács László a spártai Leonidasz hadvezérhez hasonlította a politikust, a megmaradt pártot pedig ahhoz a háromszáz katonához, akik életüket áldozták a perzsa haderővel szemben. Kitért arra is, hogy január 14-én Szegeden mondta el Csurka István az utolsó nyilvános buzdító beszédét, amellyel hozzájárult a békemenet sikeréhez.     Dörner György, az Új Színház igazgatója Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló levelekhez című versével búcsúzott az írótól.

Az ’56-os hősök parcellájában lévő sírnál a gyászoló tömeg elénekelte a Himnuszt, majd tapssal búcsúztak Csurka Istvántól.

Csurka Istvánt az ’56-os hősök parcellájában helyezték örök nyugalomra
Csurka István 1934-ben született Budapesten, a Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban érettségizett 1952-ben, majd 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, amiért fél évre Kistarcsára internálták. Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott, 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzet tárcaírója volt.
1988-89-ben tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, a hetilap 1991. januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt.

Wikipédián elérhető életrajza szerint Csurkát 1956 után fél évre internálták, majd beszervezték III/III-as ügynöknek. A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az író 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán, 1987-ben részt vett a Magyar Demokrata Fórum megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnöke volt. 1992 augusztusában ellentétbe került az MDF vezetőivel, egy hónappal később létrehozta a Magyar Út Alapítványt, valamivel később megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. A feszültség közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF választmánya kizárta a pártból, júniusban megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), melynek azóta is elnöke és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998-2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a parlamentbe.


A Kádár-rendszer egyik kritikusa

Csurka íróként igen fiatalon, 1954-ben debütált, 1956-ban kiadták első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. Saját egyéni hangjára később, a látszat és valóság szembeállítására épülő, ironikus-groteszk novelláiban talált rá (Nász és pofon, Kint az életben, Utasok, Létezés-technika, Vasárnapi menü - elbeszéléskötetek). A prózai műfajban írt még regényeket (Hamis Tanú, Moór és Paál, A kard, Dagonyázás), filmforgatókönyvet (Hét tonna dollár) és rádióhangjátékokat.

Legnagyobb szépírói sikereit drámáival (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) aratta. Darabjaiban a szatíra, az irónia eszközeivel ábrázolja az emberi értékvesztést, a társadalom pusztulását, a hősök áldozattá válását, a cselekvésképtelenséget. Az általános emberi gyengék kipellengérezése mellett az olvasó és néző számára egyértelműen kihallatszott a Kádár-rendszer erős kritikája is. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját. Az 1980-as években esszé- és tárcakötetei is megjelentek, az évtized végétől csak politikai írásokat közölt. 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál. 

„ A világ a globalizmusban annyit változott, hogy egy nemzet függetlenségét bankműveletekkel éppen úgy meg lehet szüntetni, el lehet taposni, mint lánctalpakkal.” – idézet az Agresszió c. írásából.
  
Isten nyugosztalja Csurka Istvánt!
 *

Hűtlen kezelés okán nyomoznak az elnökök után ( - társkeresés, vagy mentés)

Hűtlen kezelés miatt a Baranya megyei főkapitányságon indult nyomozás a múlt év novemberében az Azori-szigeteken tartott konferencián résztvevő megyei önkormányzati elnökök ügyében- adta hírül 2012. január 17-én az MTI.

 Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorában kedd este elhangzottak szerint a nyomozást a múlt év végén rendelték el, miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett amiatt, hogy az utazást közpénzből fizették. Az Európai Régiók Közgyűlésén tizenkét megyei önkormányzati elnök vett részt.
A Krónikában megemlítették, hogy a tizenkét közgyűlési vezető - többeket családtagjuk, illetve más is elkísért -  az európai roma stratégiáról tárgyalt tavaly novemberben az Azori-szigeteken rendezett konferencián.
Az utat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette.
 
Mint arról többször hírt adtunk, tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök vett részt önkormányzati pénzből, vagyis közpénzből az egzotikus üdülőhelyen rendezett többnapos közgyűlésen. A piszkos tizenkettőként elhíresültek nyomán indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával a rendőrség, amely akár három év börtönt is jelenthet nagyobb vagyoni hátrány esetén. Itt azonban ez nem merülhet fel, hiszen mint említették nem került sokba az út.

Most mégis folyik az adatgyűjtés annak érdekében, hogy tisztázzanak minden, a büntetőeljárás szempontjából lényeges és fontos körülményt – adott tájékoztatás a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, aki hozzátette: – A folyamatban lévő eljárásnak jelenleg még nincs gyanúsítottja  Tehát az utazásszervező elnök, az ócsai lakos Szűcs Lajos sem az.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság jelenleg  a strasbourgi székhelyű Európai Régiók Gyűléséhez fordult információkért és adatokért a november végi közgyűlés magyar szálainak kivizsgálásaihoz – számolt be a Blikk,  Keresik a luxusutas politikusok nő kísérőit! címmel.

Egyelőre két feleségről és egy munkatársról tudják biztosan, hogy ott voltak az Azori-szigeteken. A Vas megyei elnök, Kovács Ferenc fideszes országgyűlési képviselő és Nagy Kálmán, Zala megyei alelnök vallotta be, hogy vitték magukkal a feleségüket. Szűcs Lajos társáról nincs hír. Kovács Ferenc viszont viccesen azzal védekezett, hogy valaki a titkárnőjével szokott utazni, ő pedig a nejével. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökkel, Mengyi Rolanddal pedig, egy munkatársa tartott az útra. Mengyi nyújtotta be azt a romastratégiát a közgyűlés elé, amelynek apropóján olyan nagy számban képviseltették magukat a magyar politikusok az Azori-szigeteken. 

Jelenleg vizsgálják azt is, hogy a politikusok hozzátartozói milyen pénzből utaztak el az Atlanti-óceán közepén fekvő szigetekre. Az utat szervező Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a Blikk többszöri kérésére sem adta ki az utaslistát, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy vajon hány politikust kísért el a felesége vagy barátnője, és hogy összesen hány magyar volt is az Azori-szigeteken.

Azoriták

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége az ügy kirobbanásakor is nyilatkozta, olyan, hogy Páneurópai Roma Stratégia nincs. Létezik azonban az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága által is tárgyalt Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós Keretrendszere, ami a Magyar Önkormányzatok Szövetsége honlapján is elérhető.

A MÖSZ 2011. december 16-án kelt nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a Régiók Bizottsága december 14-én fogadta el a "A Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós keretrendszere 2020-ig"  véleményét, melyet az Európai Unió  bizottsága  hasonló címen 2011 április 5-én elfogadott  közleményével  kapcsolatosan fogalmazott meg (COM 2011 173). A bizottság közleményével kapcsolatban emlékeztetett a magyar elnökség idején elfogadott tanácsi következtetésekre (2011/c  258/04), ami  iránymutatásul szolgál a tagállamok saját roma integrációs stratégiájának elkészítéséhez.

Az Európai Régiók Közgyűlésének elnöksége által tárgyalt és elfogadott Páneurópai Romastratégia munkacímet viselő tanulmány nem tartozik azok közé, amelyek az unió hivatalos álláspontját tükrözik.

A MÖSZ nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra is: az Azori-szigeteken rendezett Európai Régiók Közgyűlésének konferenciáján, a szervezet hivatalos honlapja alapján a hivatalos napirendi pontok között nem szerepelt az említett tanulmány, illetve ezzel kapcsolatosan  a Páneurópai Romastratégiával kapcsolatosan magyar előadó nem szólalt fel. 

Mind hallgatnak, akár a bárányok.
*

2012. február 18., szombat

Kártevők, és hazaárulók ( - a "magyar" szocialisták nemzetellenes árulók!)

Magyarországot elítélő négypárti állásfoglalást szavazott meg tegnap az Európai Parlament. A magyar néppárti képviselőcsoport szerint a koncepciós perek gyakorlatát idéző baloldali párthatározatnak nincs jogi kötelező ereje.


Kitörő örömmel üdvözölte Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt euró­pai parlamenti képviselőinek delegációvezetője tegnap Strasbourgban, hogy az uniós törvényhozás hazájáról – a saját maga és Göncz Kinga által is jegyzett indítvány alapján – elítélő határozatot szavazott meg. Az állásfoglalást 315 támogató szavazattal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. 

A határozatban az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A határozat nem javasolja közvetlenül az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen, ami a magyar uniós szavazati jog és a támogatások elvesztésével járhat, de felszólítja az EP házbizottságaként működő Elnökök Konferenciáját, hogy „vizsgálja meg további lépések, például a 7. paragrafus szerinti eljárás alkalmazását”.

Tabajdi tegnapi közleményében azt írta, hogy a Fidesz valótlanságot állít a 7. cikkely alkalmazásáról. „Mindössze egy folyamatos monitoringeljárás megindításának lehetőségét veti fel az állásfoglalás” – állította Tabajdi.

A brit euroszkeptikus Függetlenségi Pártot (UKIP) vezető Nigel Farage strasbourgi irodavezetője a Magyar Hírlapnak kifejtette: Orbán Viktor kormányzása alatt a magyar demokrácia igazi újjáébredése ment végbe. „Az UKIP nagyon örül e folyamatnak, és azt teljes szívből támogatja. A magyar alkotmányt az EU autokratái részéről ért támadások azt jelzik, hogy a magyar kormányzat helyes úton jár” – fejtette ki Andrew S. Reed.

Kovács Zoltán szerint politikailag motivált eredmény született csütörtökön Strasbourgban. A kormányzati kommunikációs államtitkár az MTI-nek azt mondta: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést, mert a kabinetnek nincs vitája az EU alapelveit illetően.

Akik saját hazájuk ellen szavaztak  - hazaáruló szocialisták
 Pár perces interjú: Pelczné Gáll Ildikó a Fidesz európai parlamenti képviselőjével

– Egy tál lencsével „hálálta” meg magyar szocialista kollégáinak, hogy azok megszavazták a Magyarország elleni EP-határozatot. Miért tette ezt? 
– A Göncz Kingának átadott lencse a bibliai történetre utal, amikor Ézsau egy tál frissen főtt lencsefőzelékért habozás nélkül feladta elsőszülötti jogát. Hasonló módon áldozták fel a magyar szocialisták is hazánk hosszú távú érdekeit cserébe a rövid távú haszonnal kecsegtető politikai sikerekért. Véleményem szerint hátat fordítottak az egész országnak, s egy olyan, a demokrácia eszközeit felhasználó módszerhez folyamodtak, amelynél alantasabbat nehéz találni. Felfoghatatlan számomra, hogy saját céljaik érdekében attól sem riadnak vissza, hogy Magyarországtól megvonják az uniós forrásokat, és szavazati jogát felfüggesszék.

– Ez ugyan csak 2014-től következhetne be, de mi várható addig? 
– Két év múlva eleshetünk a kohéziós forrásoktól, de odáig persze hosszú még az út. Tegnaptól kezdve azonban másfél évig újabb és újabb vizsgálóbizottságok járhatják majd Magyarországot. Mindennek a végén pedig nem a „megállj” gombot fogják megnyomni, hanem automatikusan megy tovább a hetedik cikkely szerint a történet. Milyen politikai célok írják ennyire felül egy ország érdekét? A szocialisták akciója egész Magyarország ellen szól. Minden magyar ember ellen. Ráadásul rendkívül aljas módon és gyáván bebújtak az Európai Parlament demokratikus ernyője alá. A magyar emberek pedig mindenből csak azt látják, hogy eszközként használják fel a szocialisták az EP-t, mert csak itt van meg a többségük a kommunistákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal együtt. Az európai baloldalnak már csak ez az egyetlen helye maradt, ahol fel tudja építeni következő kampányát, de olyan módon, hogy a mostani állásfoglalás szerint konkrétan behívja segítőtársnak az Európa Tanácsot vagy a Velencei Bizottságot. Ráadásul az állásfoglalás utasítja az EP elnökét, hogy továbbítsa ezt a dokumentumot az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, a tagállamok kormányai­nak és parlamentjeinek, az Alapvető Jogok Ügynökségének, az EBESZ-nek és – döbbenetes – az ENSZ-főtitkárnak is.

A négyek bandája: Herczog Edit, Göncz Kinga, Tabajdi Csaba és Gurmai Zita - Újult erővel küzdenek Magyarország és a magyar nemzet ellen
*