A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. november 30., szerda

Emelték a szinvonalat és hozzá a lakossági terheket ( - az önkormányzat margójára, - gyorsjelentés a testület soros üléséről)

Kimondottan nem szeretek önkormányzati ülésekre járni, mert a maguktól is öntelt, felsőbbrendűségi érzettel pöfeteg emberek pökhendisége roppant viszketőleg hat rám. Aztán, amikor ott vagyok, mindig akadnak pillanatok amikor kuncogni tudok a bárgyú együgyűségeiken. Máskor meg roppant idegesítők tudnak lenni az egyszerű butaságaikkal. Aztán meg jól kilehet ismerni a pozíciójukban "köztiszteletben" álló személyek valódiságát. 

Ma is mikor érkeztem, már minden fontos és várt személy jelen volt. 16 előtt meg is kezdődött az ülés. Én aki pontos voltam, de és nem számítottam fontosnak, a Bukodi mester nyitó szavakat nem is hallhattam. Az asztalt körbeülték. A jegyző a polgármester balján, az alpolgármester meg a jobbján. A szokásos felállás-, illetve ülésrend szerint. Aztán a pénzügyi vezető, a jegyzőkönyv vezető és a hivatalvezető. (A gépkocsivezető nem volt jelen.) A képviselők sem hiányoztak. Ott ült még a főépítész a notebookjával és az Ócsai Kisbíró képviseletében a szerkesztő asszony. 
Én a beérkezésem után a második sorban foglaltam helyet a főépítész táskája és az iskolaigazgató asszony szoknyája mellett. (Nadrágban volt.) Tőlünk jobbra az óvoda vezetője és a városüzemeltetés főnökasszonya töltötte ki a sort.  Ő már a pénzügyi vezető háta mögé került.  Tőle jobbra már csak a vízművet képviselő Bíró Venczel ügyvezető ült elkülönülten. A bejárattól balra pedig a városba kérődző Szivárvány Alapítvány két munkatársa foglalt helyett szintén a második sorban, ahol a szippantásért felkelős vállalkozó is ült. Ők a Kardos Zoltán és Buza Ernő alkotta bizottsági elnökség háta mögé szorultak.
Beérkezésemkor Kardos Zoltán és Buza Ernő a megszokott mód köszöntek. Horváth Zoltán a mellettem levő székről táskáját átemelve szólt oda: "Jónapot Fodor úr!"  Jóleső érzés töltötte ki lelkem, miszerint ismerősök közé kerültem. Tán' még kedvelnek is és hiányozhattam a számukra, mert némi örömöt láttam felcsillanni szemükben az ismételt találkozás kapcsán. Csendben az ülést levezető polgármester felé fordultam. 

Inceffy Szabolcs napirend előtti felszólalása alatt az óvodavezető és a városüzemeltetés feje végigdiskurált. Alig tudtam bekapcsolódni a hallgatásba, annyira mondták a magukét. Egymás közt. A képviselő közben pedig a jegyző fenyegetődző leveléről értekezett, miszerint szégyenlistát kívánnak megjelentetni a tartozással bíró ócsai személyekről. Bukodi Károly és a jegyző válaszukban kitértek rá, hogy ezzel a kiértesítéssel csak a jogszerűséggel élnek. Az adók behajtása a jegyző hivatali kötelessége. (Kivéve a Dr Bata esetében, de erről majd később.) Ez a szégyenteljes eljárás arra irányul, hogy a kirótt közterheket az önkormányzat beszedje. A pénzre meg szüksége van a hivatalnak önmaga finanszírozására. Az így kitalált adósok listájával kapcsolatosan azonban megvárják még a hivatalos állásfoglalást a Kormányhivataltól, nehogy belefussanak valamibe. Egyébként startra, vagyis megjelenésre kész a névsor. 

Következő tárgyalási pont a Sárkány Gábor által képviselt Nagy-Szivárvány Alapítvány Iskola befogadási kérelme volt. Ők egy rendellenes, és súlyos magatartási- valamint viselkedési zavaros gyermekekkel foglalkozó oktatást szeretnének megtelepíteni és megvalósítani a Halászy Károly általános iskola falai közt.  Itt gyógypedagógiai módszerekkel, beilleszkedészavaros, problémás, és már kudarcot átélt, magatartási- és egyéb problémákkal küzdő gyerekek oktatásával, nevelésével szeretnének foglalkozni. Ezek közt előfordul túlkoros, diszlexiás, vagy egyéb lelki sérüléssel, fogyatékkal élő nebuló is.  Szeretnének délelőtti oktatást indítani a részükre. Állítólag az iskola vezetésével már felvették a kapcsolatot és egymás közt tárgyaltak. A Halászy vezetője láthatóan  támogatja az alapítvány törekvését. A sajátos nevelésű igénnyel bíró tanulók elhelyezése és befogadása az általános iskola falai közé, visszás és rossz érzéseket kelt egyesekben. Ezt próbálta megfogalmazni Gallai képviselő, amikor feltette a kérdést, hogy ezek a tanulók "keveredni" fognak a többiekkel? Erre a válasz a liberális körökből oly jól ismert integrálás volt.  Szóval, igen, integrálni, vagyis összehozni beültetni szeretnék őket ebbe az iskolai légkörbe. A Halászy Iskola igazgatója erről folytatott előrehaladott tárgyalásokat és ehhez módosították az alapító okiratot is. Így erősen feltételezhető, hogy támogatja elvileg az alapítványt, s elméletileg viszont, hogy ennyire nagy és előrehaladott az összhang köztük. Az ülésen aztán kiderült az is, hogy a fullon levő iskola talán mégis csak délutáni tanórákon tudna helyet biztosítani számukra és hogy kb 26-30 nehezebben kezelhető egyénről lenne szó, akik nem mind helybéliek, hanem a kisváros vonzáskörzetéből jönnének ide. A testület elvi határozatot hozott, miszerint később visszatérnek még erre a történetre.
Az óvodavezető és a városüzemeltetés nagy asszonya ezt is végig sutyorogta, nem zavartatva magukat semmitől.

A következő körben Bíró Venczel ügyvezető vezette elő a közüzemi ivóvízellátás és a közüzemi szennyvízelvezetés szolgáltatástervezett árait. Ezek szerint a lakossági vízdíjak az inflációt meghaladó mértékben, nettó 5,7 %-al fognak nőni, míg a csatornadíjak 5,91 %-os mértékben drágulnak majd.  A beszámolóból kiderült, hogy a vízmű éves szinten milyen drágán dolgozik, hiszen 12-18 milliót használ el, illetve számol fel kezelési költség címén, valamint díjbeszedési- és ügyviteli költségként. Az 54 %-ban városi tulajdonban levő cég vezetésével szemben a képviselő-testület nem is próbálta meg érvényesíteni tulajdonosi jogait azáltal, hogy  ne engedélyezze ezt az alapjaiban indokolatlan áremelést. Török László felszólalásában kiemelte, hogy míg a KSH által megadott éves infláció 4,2 %, és míg a budapesti szolgáltatók csak 2 %-os emelést engedtek meg maguknak, addig a mi szolgáltatónk ezt meghaladóan közel 6 százalékponttal növeli díjait. És erre még jön az áfa. Az így is nehezen fizető lakosságnak ezzel jelentős többlet kiadást  terhet okoznak az elkövetkezendőkben.
A képviselőtestületi többség mégis elfogadta a szolgáltató díjemelését.

Ezt követően elfogadták az ASA szemétszállítási díjnövekedését, és a szippantás díjának 880,- Ft/m3-ről 1700 Ft/m3-re való felemelését. Jó hír azonban, hogy a helyi járat díjtételei nem változnak. 
Ezeket a napirendi pontokat is végigtársalogta az óvodavezető pedagógus és a  városüzemeltetési nonprofit kft ügyvezetője, amibe alkalmanként az általános iskola igazgatónője is belekapcsolódott.

Érdekes mód a hallgatóság közül csak engem zavart mindez, de lehet, hogy csak én ültem közel hozzájuk és azért tűnt számomra furcsának az egész. Érdekes, hogy vezető tisztségviselők miként tudnak semmibe venni egy önkormányzati ülést. Arról nem is beszélve,. hogy ha ők nem képesek csendben odafigyelve végigülni egy ilyen összejövetelt, akkor miként várják el a náluk éretlenebb gyerekektől azt, hogy egy 45 perces tanórát csendben és fegyelemmel végighallgassanak?
Mindegy, ezt a bizonyítványt magukról állították ki. Talán ezért is érdekes és vicces önkormányzati ülésekre járni, mert ott alkalmanként ilyen felszabadult, máshol, meg máskor oly feszes embereket lehet kötetlenül tetten érni. Én mindenesetre próbáltam a további napirendi pontokra koncentrálni. 

Ócsa Város módosított helyi építési szabályzatáról szóló 16/2004.(XII.2.) ÖK. rendelet módosításáról, valamint a mellékletét képező szabályozási tervek jóváhagyásáról volt eközben szó.  Horváth Zoltán főépítész  előadta, hogy ez egy építési kérelemhez kapcsolódó előirányzat, miszerint a Dr Bata több tízmilliót nyert pályázaton, és azon a mezőgazdasági területi besorolás alatt levő ingatlanon építkezni szeretne. Mint kiderült, a Bata egy problémás cég. Állítólag megbízhatatlan, nem fizet, és szennyezte a talajt, amivel bűzt és káros anyagot is kibocsájtott. Több évre visszamenőleges tartozása van, amit a jegyző is elismert. Horváth Tamás közbevetve elmondta, hogy ők rendezték a viszonyt és hogy most már nem haragszik, és fizet a cég. Ezt a változást figyelembevéve bizalmat szavaz az eddig több milliós tartozást felhalmozó Bata Rt-nek. A jegyző ebben egyetértett. (Arról azonban nem beszéltek, hogy a őt-tízéves adó és egyéb tartozást a lakossági prédára állítással szemben miért nem érvényesítik és érvényesítették eddig? Ha ugyanis a lakossági apróra olyan nagy szükség van, akkor az üzemi milliókat miért engedik el? És ebbe nem csak a Bata, hanem a Fég és az egyéb kisebb-nagyobb üzemek kibúvásai is bele értendők.) Kiemelték, hogy a Bata az átsorolásért fizetett az önkormányzatnak. (Ezzel mindjárt szimpatikussá váltak és egyesek bizalmát élvezik a testületben. Ezt igazolja a további történés is.) Valamint, hogy sacc, per kb, úgy 30 főt foglalkoztat a cég.  Az átsorolásért kapott pénz pedig nem jelent lefizetést, vagy automatikus építési engedélyeztetést. De enélkül nem használhatja fel a több milliós pályázati összegeket.  Szóval kell a határozat, és nem kell a veszteség. (Avagy bármi áron? - minden mindegy alapon?  Ki tudja ha milliók vannak az asztalon?) Egyszóval ez is megvolt. Megszavazták, és a mezőgazdasági területből átsorolták gazdasági-, ipariba a megjelölt részt. Erről az önkormányzat kétoldalú szerződést is kötött az érintettel.
A szomszédaim persze ezt is átbeszélték.

Dönti Károly e közbeni kérdésére, hogy a kommunális adó tervezett 35 milliójából mennyi pénz folyt be, azt a választ kapta, hogy  21.971 000,- Ft.  Hogy ez kevés vagy sok, erről nem kaptunk értékelést.
A városi óvoda és a városi üzemeltetés főnöknője ezalatt végig félhangon ott traccspartizott a fülem mellett. Ha ennyire nem érdekelte őket az ülés és a kisváros jelene, akkor miért nem mentek ki, s beszélték meg egymással a fontosnak vélt dolgaikat, nem tudom. Mindenesetre ők jól elvoltak egymással, miközben a lakosság pénztárcáját súlyosan érintő történések zajlottak a beszélgetésükön túl.

Az önkormányzat 2012. évi pénzügyi koncepcióját csak Dönti Károly, Inczeffy Szabolcs, és Török László tartózkodása mellett fogadta el Kardos, Buza, Horváth, Bukodi és Gallai képviselő. Időközben ugyanis Bukodiné összepakolt, elköszönt a mögötte beszélgető kollegináktól és elhagyta a termet.  Mindez nem változtatott a történteken semmit. A pedagógusokat továbbra sem érdekelte az ülés, mert tovább sutyorogtak egymással, rosszalló pillantásaim ellenére. De a hivatalban ezekkel amúgy se foglalkoznak. (Mármint a lakosság rosszallásával.)

Azonban ha figyeltek volna, számukra is felfogható válna, hogy a városüzemeltetés jelentős pénzügyi támogatásra szorul. Ezt a támogatást az önkormányzat közpénzekből csoportosítja át a számukra. Tehát a közpénzek felhasználás terén jelentős szerepük és elszámolni valójuk lenne. De ez úgy látszik a teremben senkit nem érdekelt.
Igaz az önkormányzat állítólag 30 milliót elkülönített a céltartalékokban a bölcsőde építésére és az óvoda bővítésére, de hogy ez valójában mire lesz elég, senki nem tudja. Képviselői kérdésre még a polgármester elmondta, hogy az esetleg megépülő bölcsőde fenntartására nem várható állami normatív támogatás. Vagyis azt, az is fizetni fogja, aki igénybe sem veszi, ugyanis ennek tartását a városnak kell fedeznie. 
Elhangzott még, hogy a bérlakások díjait 5 %-al emelik. Hogy a Computerfutárt megbízták az akadálymentes weboldal elkészítésével, és hogy a MÁV-nak tetszett az aluljáró felújítása. Most azt tervezik, hogy föléje amolyan tetőszerű fedettséget építenek, hogy kevesebbet szemeteljenek oda. Ebbe megpróbálják bevonni a vasúttársaságot is, miszerint, hogy szálljon be anyagilag. 
Aztán az est fénypontjaként  az alpolgármesteri illetmény és a költségtérítés  megállapítása került terítékre.  Dönti Károly mindkét tárgykörben név szerinti savazást kért. Közben Horváth Tamás bejelentette érintettségét az ügyben.  Erre a testület vezetéshez hű többsége felmentette Horváthot az érintettség alól. Így ő is szavazott a saját illetményének és költségtérítésének megemelésére. összességében Bukodi Károly, Buza Ernő, Horváth Tamás, Gallai Zoltán, és Kardos Zoltán jóvoltából és segedelmével átminősítették az alpolgármestert és megemelték a juttatásait. Persze ebben nem csekély érdeme volt magának Horváth Tamásnak is hiszen kész volt magára szavazni a cél érdekében nem is egyszer.
A vezető óvónő és a vezetője a nonprofit városüzemeltetésnek eddig végigbeszélték az ülést. De ez már talán nekik is sok volt, mert ekkor felálltak és végre távoztak, magukkal víve az általános iskola igazgatóját. Így nem hallhatták Dönti Károly Horváth Tamással szembeni jogos kritikáját, és Inczeffy Szabolcs elmarasztalását, miszerint "pofátlanság" az alpolgármester fizetésemelése, mikor a lakosságot kevesebbért is "kipellengérezik".  Török László eközben tartózkodott a szavazáson.

Nekem nincs is más tisztem, mint hogy gratuláljak a színjáték résztvevőinek és a nyertes Horváth Tamásnak a mai teljesítményükhöz. Hiszen sikerült némi díjemeléssel elővarázsolni az alpolgármester forrástöbbletét, válsággal teli életének javítását, sorsának előre vitelét.
Szép volt.

*

2011. november 29., kedd

A jövő évi új adónemek ( - nem alaptalanul)

2012. január 1-től új adókat vezethetnek be.

Élenjáróknak: hangadó
Gyászolóknak: hamvadó
Figyelmetleneknek: lankadó
Öngyilkosjelölteknek: feladó
Narkolepsziásoknak: szunnyadó
Alváshiányban szenvedőknek: fáradó
Zenészeknek, énektanároknak:  Cé, a dó
Karmestereknek, karnagyoknak: hang-adó
Túlsúlyosoknak: puffadó, dagadó, has-adó
Rohanó életmódot folytatóknak: szaladó
Könyvelőknek, matematikusoknak: számadó
Kissé sem konzervatívoknak: haladó
Extrém stílust követőknek: sikkadó
Divatdiktátoroknak: mérvadó
Mosodai alkalmazottaknak: száradó
Szakmunkásoknak: szakadó
Örömlányoknak: lyukadó
Szégyenlősöknek: sápadó
Fagyizóknak: olvadó
Szomjasoknak: tikkadó
Horgászoknak: hal-adó
Szülő nőknek: életadó
Atomfizikusoknak: hasadó
Visszafogottaknak: mértékadó
Karosszérialakatosoknak: horpadó
Vendéglátósoknak: fogadó, vigadó
Rádiós, tévés szerkesztőknek: híradó
Fogorvosoknak, szájbetegeknek: fog-adó
Agyzsugorban szenvedőknek: sorvadó
Gyomorbántalmazottaknak: pukkadó
Reumás betegeknek: zsibbadó
Pattanásos bőrűeknek: fakadó
Orvosoknak: hála-adó
Hívőknek: hálaadó
Ingatlanközvetítőknek: eladó-kiadó
Sportrendezvényen szurkolóknak: rangadó
Magas katonai beosztásúaknak: rang-adó
Munkahelyteremtőknek, foglalkoztatóknak: munkaadó
Tépőzár-készítőknek: tapadó
Rágógumizóknak: ragadó
Félősöknek: borzadó
Okosoknak: ötletadó
Tipp-mixelőknek: tippadó
Virágárusoknak: hervadó
Felelőknek: válaszadó
Ünnepélyes megnyitóknak: átadó
Tartozóknak: megadó
Kölcsönzőknek: visszaadó
Színházi öltöztetőknek: ráadó
Szerelmeseknek: odaadó
Nemmel válaszolóknak: tagadó
Közösséghez tartozóknak: tag-adó
Későn távozó vendégeknek: maradó
Nagytestű kutyatulajdonosoknak: mar-adó
Udvarias tömegközlekedőknek: helyadó
Napfelkeltét bámulóknak: pirkadó
Kamaszoknak: lázadó
Betegeknek: láz-adó

A szomorú valóság rossz elképzeléseket szülhet. 
A fent soroltak még tréfából sem viccesek, hiszen tudjuk, hogy jövőre új adósarcokat vetnek ki ránk.
*

2011. november 27., vasárnap

Lényegesen drágulnak a busz- és vonatjegyek ( - jövőre még többet kell fizetned az utazásért, de a késések okán nem emel szót az önkormányzat)

A jövő évi költségvetési törvénytervezet szerint a kormány az egyéb megszorítások mellett a távolsági közlekedési cégek támogatása terén is összébb húzná a nadrágszíjat, ami a jegyek és bérletek drágulásához vezethet.

Amellett, hogy a tervek szerint az utazási kedvezmények terén is a csökkentés elve érvényesül majd, az Origo.hu értesülései szerint kormány negyedével mérsékelné a közlekedési cégeknek nyújtandó állami támogatást, melyet fogyasztói árkiegészítésnek is neveznek. Idén még 109 milliárd forintot adtak e célból az olyan vállalatoknak, mint a MÁV vagy a Volán, jövőre azonban, amennyiben a tervezetet elfogadják, ez 93 milliárdra is csökkenhet.
A változások nem csupán a jegyek, de a bérletek árában is megmutatkozhatnak majd, egy tíz kilométeres buszbérlet után a Volán-társaságnak például jelenleg 5544 forint támogatást ad az állam, ami jövőre a tervezet szerint csupán 4158 forint lesz. A bérlet ára ennek különbözetével, vagyis akár 1386 forinttal is nőhet.

Mindez a kedvezményesen utazók széles körét érintené, többek között a diákokat, a 65. életévüket be nem töltött nyugdíjasokat, a fogyatékkal élőket, a sajátos nevelési igényű gyereket kísérő személyeket, valamint az álláskeresőket is.


A tervek szerint továbbá 2012-ben a MÁV Zrt. és a Volán-társaságok egybeolvadhatnak, a Széll Kálmán-tervben ugyanis megfogalmazták ezek integrálását egy új közlekedési holding keretein belül.


Mint közismert, a térség egyik legrosszabb közlekedési viszonyaival rendelkező Ócsa önkormányzata eddig nem tett lépéseket a vonatok késése és a buszjáratok gyorsabbá, valamint sűrűbbe tétele érdekében, a helyi közlekedés javítása terén.  Felsőpakony már rég panaszos tiltakozását fejezete ki ez ügyében. Ők a vonatközlekedés kivizsgálását kérik. Azonban helyettünk senki nem fogja elintézni a helyzet javulását.
Főleg, ha mi magunk nem emelünk szót ezért.
Nem kéne esetleg csatlakozni?

2011. november 26., szombat

A két városnak semmi köze egymáshoz ( - Meggyes Tamás és társai sem szűcsök)

Félelmetes, ha egy demokráciában a nép egyszerű gyermekei az álltaluk választott képviselőket fenyegeti, de az esztergomi Fidesz valljuk be megérdemli.  Tegnap az esztergomi képviselőtestületi ülés után 40 perccel, csupán rendőrségi kísérettel tudta elhagyni az üléstermet a Fidesz frakció.

Meggyes Tamás valószínűleg a Fidesz egyik legérdekesebb emberre, és biztos tud valakiről valami kövéret, hogy még nem rakták ki a pártból. A történet ismert: független, ellenzéki támogatással, kétharmaddal megválasztott polgármester, kontra a Fideszes bukott kiskirálya és csapata. A legújabb sztori az iskolai étkeztetéséből robbant ki.

A város csődeljárás alatt van, hiszen Meggyes Tamás brutális adóságot hagyott hátra uralkodása után, így nagyon keményen kell takarékoskodnia. Az étkeztetési vállalattal szemben például több tízmilliós adóssága volt, így a polgármester kérte, hogy adjanak 25 millió forintot ennek egy részének kifizetésére. A Fidesz frakció (aki többségben van a képviselőtestületben) eljátszotta a politikai kenegetés minősített esetét, megszavazta a 10 milliós utalást, de a költségvetést, már nem írta át. Tehát volt is pénz meg nem is (hiszen a polgármester törvénysértését követ el, ha átutal a költségvetési keret megváltoztatása nélkül), illetve sok, de kevés (ugye a 25 millió helyett, 10-et szavazott meg a közgyűlés). Majd jött a Fidesz médiahenger és elkezdte elmagyarázni, a Fidesz megszavazta, csak a csúnya Tététnyi Éva nem akar utalni. Pedig ő akart, csak nem tehette meg törvényesen. Közben a gyerekek pedig nem kaptak ebédet az iskolában.

Ezután jött a tegnapi ülés, ahol a Fidesz visszavonulót fújt, és megszavazta a keret módosítását, ezzel ellent mondva magának, hiszen beismerte, szükség volt a költségvetési keretek módosítására, az utaláshoz. Az ülés után 40 percig nem tudta a Fidesz frakció elhagyni a termet, a tömeg kint a folyósón tombolt, a képviselőtestület lemondását követelte. A Fidesz-esek végül csak rendőri segítséggel tudtak elmenekülni az önkormányzat épületéből.


*

"Nincs itt semmi, csak a homok" - de közműsincs, csak kukacos víz ( - ez van)

Alsópakony: - a közmű nincs kiépítve, a busz is csak ritkán jár.  Ócsa mellett, a bebukott devizahiteleseknek építtetne a kormány egy elkülönített részt. De mit szólnak mindehhez a már ott élők? 

Alább erről is szó lesz.
Gyál alatt, Budapest délkeleti agglomerációjában fekvő Ócsa nem egy felkapott település. Az ingatlanpiac alig mutat életjeleket a térségben. Ennek egyik oka a válság, a másik azonban a helyi adottságokban keresendő. Komoly gondot jelent a város számára a közlekedés, ugyanis azt vagy autóval lehet megoldani, vagy leginkább vonattal, de utóbbi ritkán jár, s az is bizonytalan menetidővel. A település egyes részeiről meglehetősen távoli az állomás, a helyi járatot pedig az őslakokosk is csak hírből ismerik – jellemezte az ingatlanmagazin.com-nak az ócsai helyzetet Demeter Piroska, a gyáli Tatár Ingatlan tulajdonosa.  
Ezt a helyi disszonanciát a polgármesteren kívül mindenki látja, tudja, érzi.  (A városvezetést ez mégsem foglalkoztatja.)
Alsópakonyon azonban még ennél is rosszabba helyzet. A vasúttól innen és azontúl, még vagy 6-8 kilométerre kifelé, elhagyatottan az autópálya túloldalára esik a kültelep.  Infrastruktúra, ellátás szinte nulla. Igaz van egy helyi kút, a város tulajdonában, de azzal érdemben nem törődnek. A nyári kukacos vizes panaszok országos vízhangja után elhatározta a testület, hogy kitisztítja az ottani kutat, és leválnak a víztoronyról, de aztán ahogy meghallották az állami elképzelést, visszavonták az ellátás javítását. Az ott élőket csupán a mintafalu projekt beharangozásakor hívták tetemre a központi művelődési intézménybe, de aztán ismét sorsukra hagyták őket. Ma is így, elhagyatottan élnek a kisváros árnyékában ott kint a semmi közepén, Ócsa külterületén.

Nincs itt semmi - valóban puszta
Ők az Alsopakonyaik, akiről a polgármester így nyilatkozott:
"Az út bal oldalán van a föld, 300 hektár, nincs ott most semmi" - igazította útba az újságírókat Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere, aki a végleges döntésig semmit nem akart mondani a kormány terveiről, tudósított az Origo.

A HVG azonban ezt hozta:



A helyzet azóta csak annyit változott, hogy a megbízott főépítész és az illetékes alpolgármester beszorult ötleteivel a nagy semmittevésbe. Ennek kompenzálásaként nemrég az ottani viszonyoknak teret adó, az ötleteléssel, a devizafaluval szimpatizáló, blog látott napvilágot. Igaz nem egy átfogó tartalommal.
Talán ott próbálják majd exkuzálni magukat, mielőtt teljesen belegörnyednénk az elhamarkodott semmibe. Ennél még mi is többet nyújtottunk eddig.

*

2011. november 25., péntek

A hurkatöltő látogatása a kínai kertésznél ( - de mi köze Esztergomnak Dabashoz, vagy Kínába is Ócsán át vezet az út)

Az ócsaiak és a megyében élők már egyszer-kétszer megérezték, részben átélték azt ami most Esztergomban zajlik.  Annyi különbséggel, hogy a mi városunkban sokkal békésebb a hangulat.

Ócsán nem tiltakoznak az iskolai étkeztetés elhúzódó rendezetlensége okán és nem állnak sort az önkormányzat előtt sem a tiltakozók. A végén még azt hinné az ember, hogy itt minden rendben. Pedig az érintett helyi iskola étkeztetése, a diákok ellátása máig nem a megszokott. Vagyis a rendezetlen ellátás mögött a Szűcs Lajos vezette megyei önkormányzat és a HunGast áll. Ezért ők a felelősek.
A megyénk, az a Pest megye, amelyik a legnagyobb adósságot halmozta fel az összes közül. És az a HunGast, meg az a cég, amelyik nem csak megyénkben, és így Ócsán, hanem Esztergomban is felfüggesztette az étkeztetési ellátást. Ezzel a párhuzam az érintettség máris adott, hogy a politikai szálakat és a pártvonalat ne említsük.


A különbség talán annyi, hogy míg a diákságot képesek esetenként fázni vagy éhezni hagyni, addig pénztelenségre hivatkozva, Pest megyét soha nem hagyják befagyni. A csőd szélén táncoló elnök lyukas tárcáját a kormány folyamatosan foltozgatja, töltögeti. Mert a zászlóshajót a politika a rossz vezetés ellenére sem hagyja elsüllyedni.
A kormány ismét több milliót csoportosított át a rendkívüli intézkedésekre előirányzott keretéből. Így kapott most a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium a rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére 150 millió forintot fenntartóján, a Pest Megyei Önkormányzaton keresztül. Mint ismert a nemrég Szűcs Lajos által átadott felújított gimiben szintén a HunGast lenne a szerződéses szolgáltató Azonban ezt továbbra sem fizetik. Így az étkeztetés itt sem a megszokott rendben zajlik. Ugyancsak ez a gimi az, ahol az ócsaihoz hasonlatosan nem volt fűtés, mert a megye tartozása végett elzárták a csapokat. Ráadásul egyéb gondok és terhek is terhelték még az intézményt. Most ezért, és erre kapott a megye 150 milliót az államtól, amit a Szűcs elnökölte közgyűlésen vezettek át.  Ócsa bezzeg nem részesült ilyen előnyben. A Bolyai talán nem ér nekik ennyit. Mi továbbra is a helyi fenntartású iskolában a város  részleges tehervállalásával csendben rendezve korrigáljuk a dolgokat. 

Közben a megyei önkormányzatunk vezetése Kínába látogatott. 
A délnyugati-kínai Csungking városában ugyanis Debrecennel karöltve mellett Pest megye képviselik Magyarországot a hétvégén megnyílt 8. Nemzetközi Kertművészeti Kiállításon.  Mert erre van pénz. 
Az eseménnyel kapcsolatban Hajba Tamás csungkingi magyar főkonzul az MTI-nek elmondta, a tartományi jogú nagyváros testvérvárosait, településeit hívta meg az expóra, és 500-500 négyzetméter nagyságú területet biztosított a számukra. Az alkalomra eljött Szabó István, a Pest megyei közgyűlés alelnöke, valamint Somogyi Béla debreceni alpolgármester és kísérete.
Pest megye 2010-ben írt alá együttműködési megállapodást a 32 milliós Csungkinggal, az elmúlt egy évben két csungkingi vezető is megfordult Pest megyében – tájékoztatott a főkonzul.

Csungking éjszakai látképe
Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára 2011. október 20-án Belső-Kína gazdasági fővárosa, Csungking városi vezetőivel tárgyalt.

Csungkingban kizárólag a közelmúltban nyílt magyar főkonzulátus ad ki schengeni vízumot a város és a konzuli kerülethez tartozó, kétszázmilliós lakosságú belső-kínai térség polgárainak, ami jelentős turisztikai és üzleti forgalmat generálhat Magyarország és az egész EU viszonylatában is.

Hóvári János és tárgyalópartnerei megállapodtak abban, hogy támogatják a magyarországi önkormányzatok együttműködését Csungkinggal. Ennek keretében többek között felsőoktatási kooperáció valósulna meg, továbbá Debrecen és Pest megye önálló kiállítással vesz részt a novemberben megnyíló Csungkingi Kertművészeti Kiállításon. (Mert jó ott lenni.)

Szabó István alelnök, dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke
És hogy érzékeljük mennyire sűrű egy megyei elnök, vagy alelnök programja, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Szabó István alelnök és Szűcs Lajos elnök Kínát nem feledve Tápiószentmártonban hurkatöltéssel őrizte a nemzeti hagyományokat. 

Esztergom azonban nincs oly távol tőlünk és ha netán a kínaiakig nem is jut el a hír, de hozzánk igen, miszerint ott sincs minden rendben az önkormányzatisággal. 

Az adósságrendezés alatt álló városi önkormányzat ott (csaknem egy dabasnyi iskolai pénzzel, vagyis) 150 millió forinttal tartozik a HunGast Esztergom Kft.-nek és 172 millióval a Tivi Kft.-nek. Ezért a HunGast ott is leállította az étkeztetést, akár a megyében.  
Erre ott már elszabadultak az indulatok. Mert míg odabent a városházán folytatódott az egymásra mutogatás.kint, körülbelül százötven tüntető gyűlt össze. A polgármesteri hivatal előtt a fideszes képviselők távozását követelték.

A Fidesz képviselői az ülés után negyven perccel, rendőrök sorfala között tudták csak elhagyni a termet, mert a folyosón a feldühödött esztergomiak követelték a lemondásukat, közben ököllel ütötték a terem ajtóit. Az embereket rendőrök próbálták meg lecsillapítani és féken tartani.
A kemma.hu tudósítása szerint ezt követően a kiabálás a polgármesteri hivatal előtt folytatódott. Többen száraz kiflivel mentek demonstrálni a képviselőkhöz.

A tüntetés szervezője, Babai Angéla elmondta: szülőként felháborította, hogy a volt és a jelenlegi polgármester hatalmi harca miatt veszélybe került a gyermekek étkeztetése, ezért az egyik közösségi oldalon hirdette meg, hogy aki elégedetlen a városvezetéssel, száraz kiflivel menjen tüntetni a városháza elé. Egyéni kezdeményezését semmilyen politikai szervezettel nem egyeztette – tette hozzá.

*

2011. november 24., csütörtök

A kutya fáját ( - nem éppen kutya dolog a gazdátlan lekületű adószemlélet)

Mint már foglalkoztunk vele, hétfőn elfogadta a parlament az állattartási törvény módosítását. Ebben megszavazták  a honatyák az ebrendészeti hozzájárulást, magyarul az ebadót is.

Kutya egy dolog - feketén, fehéren (ki húzza a rövidebbet)
Akinek odahaza rövid- vagy drótszőrű magyar vizslája, netán pumija, pulija, mudija, kuvasza, komondora, magyar agara, vagy erdélyi kopója van, annak nem kerül plusz pénzébe kedvence tartása. Azonban a többi négylábú után ebrendészeti hozzájárulást vethetnek ki az önkormányzatok - így döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor módosította az 1998-as állatvédelmi törvényt. Ennek értelmében a helyhatóságok dönthetnek: bevezetik-e a köznyelvben csak ebadóként hívott újabb közterhet, amely legfeljebb hatezer forint lehet. Azonban veszélyes kutyák esetén ez évi húszezer forint, amit nem a fajta alapján, hanem egyedi elbírálás után döntenek el - például okozott-e már embernek fizikai sérülést. A hozzájárulás mértékét a tartási hely mérete és annak célja, a kutyák száma, a gazda szociális helyzete alapján szabhatják ki. 

A bevételeket teljes egészét állatjóléti feladatokra, menhelyek, gyepmesteri telepek fenntartására, állatvédők támogatására kell fordítani. Ezen felül az önkormányzatoknak háromévente legalább egyszer kutyaösszeírást is tartaniuk kell.

Ha van egy aranyos, nagyfülű tacskód, meg egy 30 millió vitorlásod a Balatonon, melyik után kell adót fizetned?

Az indoklás szerint az adó a felelős állattartásra nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó önkormányzatok célzott anyagi támogatása miatt szükséges. A törvény alapján a speciális feladatot ellátó kutyák - mentő, vakvezető, szolgálati - után nem kell fizetni, csakúgy, mint az ivartalanított, menhelyen élő, vagy örökbefogadott ebek esetén.

Ócsán ezzel is csak a jegyzőnek lesz több dolga, hiszen a rengeteg felszólítás kiküldése, valamint a rendbírságok kiszabása az ő hatáskörébe tartozik.  Azonban azt vizsgálni, és kimutatni, hogy a beszedett összegeket az állatvédelemre fordítják,, vagy a nagykutyák viszik el, szinte lehetetlen vállalkozás.
*

2011. november 23., szerda

Szűcs Lajos talpon akar maradni ( - a tükörben sem luxus a Lexus)

Szűcs Lajos (Fidesz) kedden, a megyék vagyonának átadásáról szóló javaslat parlamenti elfogadásának másnapján a távirati irodának azt mondta: megtették Pest megyéért, amit lehetett, tiszta a lelkiismerete.

Szűcs Lajos azt mondta, tisztában volt a korlátokkal, s azzal is, hogy nem lehet „minden ügyet” megnyerni. „Nem könnyű szívvel s nem örömködve tettem a dolgomat” – húzta alá. Úgy fogalmazott: „nem az a fontos, hogy ki mivel támad, hanem az: ha tükörbe nézek, úgy érzem-e, hogy megtettem mindent. Én bele merek nézni a tükörbe”.

Úgy tűnik jó úton haladunk - csak szemlélet kérdése
Az őt ért vádakra (nem inkább kritikákra? -szerk.) reagálva közölte, hogy a tiszteletdíját valóban felvette, mint ahogy a többi képviselő is meg fogja kapni az elmaradt járandóságát, nem luxusautóval, hanem egy hatéves kocsival jár, és saját kezével épített háza nem kacsalábon forgó palota.


Szinte törvényszerűen jött el a pillanat, amikor már sem a közétkeztetést végző HunGastnak, sem a Pest megyei intézmények többségét fűtő Tigáznak, sem a tankönyvellátóknak nem tudott utalni az önkormányzat (a hitelezők sora ennél hosszabb); rendkívüli erőfeszítéseket igényelt, hogy úgy-ahogy talpon maradjon a megye. 

Tápiószentmártonban a Nemzetközi Hurkatöltő Fesztiválon - "munkaszünetben"

A közgyűlés elnöke közölte: az év hátralévő részében a legfőbb teendő a megyei intézmények átadása-átvétele. 

Szabó István alelnök, dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke - a legfőbb teendők közt
*

2011. november 22., kedd

Nem teljesen képtelen történet ( - rólunk van szó, minket mintáz)

Az alábbi nagyobb lélegzetű írás nagyon jó és találó gondolatvilágban ábrázolja az általános mai helyzetet.
A történet annyira tipikus, hogy az egészet úgy ahogy van, közreadom. 
Olyan ez mint a zubbony, ami illik ránk. Akár rólunk is írhatták volna. 
Amúgy is minta projekt előtt állunk akkor legyen itt egy másik minta, egy  vételezési lehetőség, ha úgy tetszik egy jó szándékú példa.

Milyen munkahelyek teremthetők a falvakban?

Egy külső agglomerációs kistelepülés a fővárostól 40km-re. E település példáján szeretném bemutatni utópisztikus(?) ötletemet, hogy hogyan lehetne a falvakba életet lehelni és egy kis pezsgést vinni, helyi munkahelyeket teremteni, egyszóval fejlődési pályára állítani, az életszínvonalat javítani.

A faluban, mint szinte minden más kistelepülésen a XX. század derekáig földművelésből éltek az emberek. Később a környező nagyobb városban és Budapesten helyezkedtek el sokan az épülő szocialista iparban (ingázók), a fennmaradó rész a helyi TSZ-ben és baromfitelepen talált munkát. Legkisebb, de azért jelentős rész a helyi szolgáltatóiparban dolgozott: posta, kocsma, bolt, önkormányzat, könyvtár, óvoda, iskola, orvos. Ez utóbbi háromban helyi képzettségi hiányok miatt gyakran a falun kívülről jöttek/jönnek munkavállalók. Az önellátó földművelő életforma háttérbe szorulása jól látszik abból is, hogy a házakhoz tartozó telkek méretei egyre kisebbek lettek. Az utcákon végigmenve még ma is sok helyen megfigyelhető, hogy minden harmadik ház régi vagy felújított parasztház, vagyis a régi tulajdonosok egykori telkük egy részét leválasztva új és kisebb építési telkeket hoztak létre, amelyek mára jórészt beépültek. A telekméretek az egykorinak a harmadára estek vissza. A földművelés a helyiek számára a főállás mellett maximum kiegészítő tevékenységre szorult vissza. Sok telek egy része műveletlenül, esetleg befüvesítve, parkosítva áll.

A rendszerváltás után azután a TSZ nagy része és a baromfitelep megszűnt, az akkori gazdasági visszaesés következtében az iparban is sokan állásukat vesztették. Megjelent a faluban a munkanélküliség.

Ezt (nagyon kis) részben kompenzálta, hogy az önkormányzat a település határában gazdasági-kereskedelmi és ipari övezetet alakított ki. Néhány kisebb illetve közepes vállalkozás, kft ide be is települt, enyhítve valamelyest a foglalkoztatási helyzeten, és önkormányzati bevételeket is generált.

Szintén a rendszerváltás környékén beindult illetve felgyorsult azonban egy másik folyamat is, az agglomerációs hatás, vagyis betelepülés a környező nagyvárosokból, elsősorban Budapestről. Ma nagyjából a falu lakosságának 20-30% teszik ki a betelepülők, akiknek fő jellemzőjük, hogy többségében fiatalok, 30-as korosztály, gyermekesek, az átlagosnál képzettebbek, sokan diplomások, és jól keresnek.

A faluban élők összjövedelme tehát jelentős mértékben megnőtt, egyúttal azonban szembetűnővé váltak a jövedelmi különbségek is.

A betelepülőkkel az önkormányzat jól járt, hiszen megnövekedett a gépjárműadóból, helyi építményadóból származó bevétele, valamint a jövedelmek 1%-át is sokan felajánlották a helyi óvodának, iskolának. A betelepülésből adódó lehetőség ennél azonban sokkal nagyobb, és sajnos a megfelelő ösztönzők hiányában jórészt kihasználatlan.

Mire gondolok? Hát arra, hogy az új betelepülők erős vásárlóereje nem a faluban jelenik meg, hanem a környező hipermarketekben. Miközben jelentős mezőgazdasági és önellátó múlttal rendelkezik a település, a többség mégsem itt szerzi be az élelmet, nem itt vásárol virágot, még fodrászhoz sem ide jár.

De a hiba nem csak a betelepülőkben van. Én próbálkoztam már helyi vásárlásokkal, hiszen sok helyen ki van írva, hogy ez meg az eladó, a főutcán is sok helyen meg lehet állni vásárolni. A tapasztalataim azonban vegyesek. A cseresznye eddig mindig kukacos volt, a hentes kínálata sem friss, és nem is biztos, hogy helyi termelésről van szó, de valahogy a virágok sem olyanok, mint a plázában. Van egy elég jó cukrászda, de ő is a városból hozza a süteményeket. További probléma, hogy az árukínálat esetleges, felkutatása időigényes és macerás.

Ez tehát a kiinduló alaphelyzet. Most képzeljük el, hogy néhány életerős embernek nincs munkája. Egész nap csak otthon, vagy a kocsmában ülnek, unatkoznak. Jórészt segélyből élnek. Ugyan mindegyik ért valamihez, mindegyik csinálhatna valami hasznosat, csak hát nincs fizetőképes kereslet a faluban. Egy induló lökés hiányzik. Képzeljünk el valamiféle helyi pénzt, amit csak ott a faluban lehetne elkölteni helyben előállított termékekre, szolgáltatásokra. Az önkormányzat a segély mellett mindenkinek kioszt 10ezer forint értékű helyi pénzt is pluszban. Most már csak az a kérdés, hogy mire költsék? Az egyik ember valaha fodrász volt. Nosza, ha már adták az utalványt, ne vesszen kárba, mindenki elment hozzá egy-egy ezres helyi pénzért levágatni bozontját, ami már évek óta nem látott fodrászt. A másik ember asztalos volt. Vele is megcsináltattak a helyi pénzből kisebb munkákat: A törött szék lábát, egy kisebb szekrényt az előszobába, esetleg egy pavilont a kertbe. A harmadik ember szakmája kőműves. Neki is hirtelen támadt fizetőképes kereslete a faluban: járdát, kerítést építeni, esetleg újravakolni a ház kopott falát. És így tovább. Ugyan semmi nem történt, csak mindenki kapott egy darab papírt, mégis sokan munkába állhattak. Mondhatnánk, hogy a semmiért, de ez nem igaz. A fodrász készített néhány új frizurát, de cserébe neki is elkészült az új járda. A kőműves is sokat dolgozott másnak, de a munkájáért kapott helyi pénzből ő is meg tudta bízni falutársait különböző munkákra. A falu kisboltja is elfogadja a helyi pénzt bizonyos termékek megvásárlására, amennyiben helyiektől beszerzett tojással, hússal, tejjel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, vagy akár feldolgozott helyi termékekkel tölti fel polcait, amiért szintén az utalvánnyal fizet a helyi termelőknek. A maradékot pedig beválthatja az önkormányzatnál igazi pénzre, aki így az utalványokat jövő hónapban szintén ki tudja utalni a segély egy részeként.

Fenti módszerrel kialakulhat egy jó kis körforgás falun belül a helyben termelt áruk és szolgáltatások között. Egyre többen állhatnak munkába, egyre többen hoznak létre valamilyen értéket. A ház körüli kiskertek megművelésre kerülnének, egyre többen töltenék meg jószággal újra a csirke és disznóólakat, hiszen lenne rá kereslet, mert a helyi pénzt nem lehet elkölteni hiper-gazdaságos tojásra, vagy darált húsra, csakis helyire.

Így lehetne kitörni abból a kilátástalanságból, hogy az önkormányzat az államtól megkapja a segély összegét, kiosztja azt, majd a segélyezettek elköltik erre-arra, minimális önfenntartásra, így a pénz gyorsan távozik is a faluból.

Ha már kialakult a faluban a munka világa, erre az alapra bekapcsolhatók a betelepülők is. Jövedelmüket ők sem a Tescoba hordanák, hanem amit csak tudnak helyben szerezhetnének be: Márkaszervíz helyett a helyi autószerelő szakihoz vinnék az autót, helyben járnának fodrászhoz, húsért, tejért, zöldség-gyümölcsért, stb. Növelve ezzel a helyiek bevételeit. A sok helyi üzletkötés eredményének kapcsolatépítő, közösségépítő hatása is lenne. Mindjárt találna a faluban bébiszittert, bejárónőt, kertészt, kocsimosót… satöbbit az akinek szüksége lenne rá, megint nem kívülre kell ezért fizetni. Ezzel is újabb helyi munkalehetőségeket teremtve. A végcél pedig az lenne, hogy minden tisztességes ember termeljen, csináljon valamit, amihez egy kicsit is ért. Akinek főállása van, vagy nyugdíjas, az is ki tudná egészíteni keresetét ilyen módszerrel.

Kérdés, hogy hogyan lehetne rávenni a lakókat a minél nagyobb mértékű helyi fogyasztásra? Elsősorban minőségi és megbízható munkával, termékekkel. Ez azonban nem ilyen egyszerű, nyilván mindenkinek szüksége van egy kis gyakorlóidőre, mire tökélyre fejleszti tevékenységét. Másrészt pedig alakítani kellene a fogyasztási szokásokon is: Coca-Cola helyett Mari néni házi szeder-almaléjét igyuk, Sacher-torta helyett pedig Juliska néni verhetetlen málnatortáját tegyük a születésnapi asztalra. Ásványvíz helyett a helyi szódástól vegyük az innivalót. Banán és narancs helyett szezonálisan éppen termő, jó minőségű sárgabarackot, szilvát, szőlőt, szedret, epret, áfonyát kellene fogyasztani. De legyen minőségi helyi pálinka és bor is. Néhány helyen az országban lehet látni, hogy tehénsajtot, vagy kecskesajtot árulnak. Miért ne lehetne minden faluban egy néhány főt foglalkoztató tejfeldolgozó, vagy pincészet? Mindezek jó példák arra, hogy nem csak termény alapanyag előállítás lehetséges, hanem más, sokkal jövedelmezőbb, nagy hozzáadott értékű és élőmunka igényes termékek előállítása is lehetséges falun: befőttek, savanyú uborka, hurka-kolbász-tepertő, sütemények…stb. De ne csak az élelmiszer-termelésre gondoljunk. Néhány ezres településnél lehet állandó munkája egy helyi autószerelőnek, víz-, gáz-, villanyszerelőnek, asztalosnak.... és még rengeteg egyéb szakma művelőjének.

Nagy kérdés még az is, hogy mennyire rentábilis egy ilyen kísérlet, mennyire versenyképesek önköltségben a helyi termelők. Valószínűleg az előállítási költség magasabb lenne a tesco gazdaságos termékekénél, viszont nem lenne szállítási és marketingköltség. Esetleg a helyi utalványok forgalmára lehetne államilag áfa-mentességet adni. Minőségben sem lenne nehéz felvenni a versenyt a multiláncok kínálatával. A szakemberek terén állami szabályozással kialakítható lenne egy vizsgarendszer, amely birtokában a műszaki cikkek gyártói nem ragaszkodhatnának a szakszervíz általi javításokhoz, hanem minden oklevéllel rendelkező szerelő munkáját el kellene fogadniuk.

Amire még szükség van, az egy összefogó. Aki összeírja a helyi termelőket és azok árukínálatát. Akár egy központi önkormányzati kereskedelmi egységet (valamiféle komplex piacteret kialakítva), kiegészítve egy internetes webshoppal, ahol akár a szobában ülve összeállíthatjuk, hogy mi az, amit ne a Tescoban vegyünk meg, hanem helyben. Sőt, ezen a csatornán keresztül már az egész ország értesülhet a helyi termékekről. Ha jól csinálják, akár a gasztroturizmus is beindulhat. Kell még helyi marketing, illetve szemléletformáló kampány a helyi termékek fogyasztásának előnyeiről, és ami a legfontosabb, kell egy jól működő minőségbiztosítási rendszer, ami szabályozza, hogy mit hogyan lehet előállítani. Így tényleg minőségi lehetne a házi termelés.

Veszélyes lehet ugyanakkor a rendszerre a potyautasság. Vagyishogy valakik csak az előnyeit élvezik a rendszernek, a begyűjtött forintbevételt azonban nem helyben költik el, hanem mégiscsak a Tescoban, mert ott 10 forinttal olcsóbb. Nyilván szükség lesz tehát jó adag lokálpatriotizmusra is.

Radikálisabb intézkedés a multi kereskedelmi láncok betiltása, esetleg a falvakkal versenyző termékeik ideiglenes megextraadóztatása, és így megdrágítása lehet. Ezzel a módszerrel is lecsalhatók a városiak a falvakba minőségi magyar termékeket vásárolni. Ők viszont már kemény magyar forinttal fizetnek, amiből akár még plazmatv-t is vehetnek a szorgos falusiak. Szemléletmód váltás kellene tehát abban a liberális doktrínában is, hogy a multik hasznosak, mert a lehető legolcsóbb árakkal dolgoznak, és így a vásárlóik jólétét szolgálják. Tegyék ezt, de ne azokban a szegmensekben, ahol a magyar termelést visszaszorítják.

Nos milyen az ötlet? Utópisztikus, tudom. De sok, nálunk fejlettebb oszágban működik valami ehhez hasonló modell. Érdekes módon Ausztriában minden faluban ég az emberek keze alatt a munka. Ha pedig mindenki dolgozik, az azt jelenti, hogy a falu épül-szépül, az emberek pedig gazdagodnak, egyre magasabb igényt támasztanak a megvásárolt termékekkel kapcsolatban. Ha pedig megjelenik a minőség iránti igény, és a fizetőképes kereslet, akkor a helyi pék is elkezdhet átállni az 5 Ft-os zsemléről a 150 forintos barna-magos-csilivilire, tehát nő az életszínvonal. És máris ott vagyunk az osztrák színvonalon.

A múlt heti posztomban már ostoroztam azokat a tudálékos „szakértőket”, akik csak kritizálni tudnak (például az érpataki modellt), de semmi jobbal nem állnak elő. Hát íme! Én letettem a koncepciómat az asztalra. Vitaindítónak, ötlethozónak jó lehet. Vitassuk hát meg! Lehet kritizálni, lehet jobbat mondani. Lehet felkutatni, hogy hol defektes az elméletem, lehet javaslatot tenni a kijavítására.

Csak egyet nem lehet: azt mondani, hogy nálunk nem lehet ilyesmit megvalósítani, mi úgyis mindig is egy csóró/szegény/kultúrálatlan/igénytelen ország maradunk. Mert ez egész egyszerűen nem igaz. Akármerre jártam eddig az országban, mindenhol azt tapasztaltam eddig, hogy a falvakban igenis megvan még az az évszázados tudás és hagyomány, ami alapja lehet a minőségi munkának.

Kellene egy minta település, aki elkezd valami ilyesmit részleteiben kidolgozni és megvalósítani. Aztán a tapasztalatokon okulva finomítani javítani lehet rajta, egyfajta licencet felépítve. Ha pedig beválik a rendszer, akkor kiterjedtebben is lehetne alkalmazni. Nagyon építő munka lehetne, szívesen részt vennék egy ilyen projektben.

*

2011. november 21., hétfő

Bölcsődei szolgáltatás indítása Inárcson ( - például)

Inárcs Község Önkormányzata hosszas pályázat-elbíráláson van túl, ugyanis bölcsődét szeretnének építeni. A pályázatot sikeresen lezárták, így már el is kezdték az építkezést.


A projekt célja a bölcsődei szolgáltatások kialakítása Inárcs községben új intézmény alapításával. A fejlesztés célja a napközbeni ellátás fejlesztésével és többletszolgáltatások kínálásával hozzájárulás a nők munkaerőpiaci integrációjának könnyítéséhez, a szolgáltatásokhoz való egyenlőség biztosítása mellett. A projekt által érintett gyermekek száma várhatóan 30 fő/év, ebből HH/HHH várhatóan 13 fő, érintett családok száma: 150 db.

Pályázat benyújtásának napja 2008.06.23
Támogatás megítélésének napja 2009.06.17
Megítélt támogatás összege 123 895 812 Ft
Projekt összköltsége 137 662 014 Ft
Támogatási arány 90 %


Klikk az olvasható nagyításért

A projekt célja bölcsődei szolgáltatások kialakítása Inárcs községben új intézmény alapításával. A fejlesztés célja a meglevő óvoda mellett új épület kialakítása, amiben helyet kap a bölcsőde, illetve egy modern, korszerű intézmény működéséhez szükséges eszközök beszerzése. A projekt megkönnyíti a nők munkaerőpiaci integrációját a szolgáltatásokhoz való egyenlőség biztosítása mellett.
A projekt által érintett gyermekek száma várhatóan 30 fő, ebből HH/HHH várhatóan 4 fő, érintett családok száma:

Pályázat benyújtásának napja 2010.02.04
Támogatás megítélésének napja 2010.04.07
Megítélt támogatás összege (Ft) 127 998 259 Ft
Projekt összköltsége (Ft) 142 220 288 Ft
Támogatási arány (%) 90 %

2011. november 20., vasárnap

Ócsa-Alsópakony végállomás ( - ingyen, egyetlen forint nélkül)

Alsópakonyban állami beruházásban készül majd a beruházás. 
Hogy ez mennyibe kerül, arról a polgármester, Bukodi Károly nyilatkozik az Otthon Tv-nek.



A városnak egy forintjába nem kerül - igaz ez?
És akkor a puffertárolót ki és miből építi meg?
És a többi?
*

2011. november 19., szombat

Százholdas pagony, Micimackós látvány telep, vagy látványos semmittevés ( - ásó, kapa, Alsópakony mint autonóm falu)

Alsópakony térségében még egyetlen kapavágás sem történt. Most ismét minden bizonytalan.  
A korábban Ócsa önkormányzata által elfogadott tervezett szerint, mely még a tél beállta előtt egészséges ivóvizet biztosított volna a külső településrészen élőknek, nem valósult meg, mert a testület visszalépett ettől, mondván jön az új elképzelés. Ez az ötlet akár harmincmillió forint közpénzt emészthet fel házanként és amolyan látványos leépülés, akarom mondani látványtelepülés képét mutatná. Amolyan mesebeli több holdas pagony ez, ahol a Micimackó  élete is csupa naivitás és boldogság volt. Igaz hogy pont ezért egy kicsit "csekélyértelmű bocsnak" titulálták, de legalább őt lehetett szeretni.

A naivitás máig adott. A kabinet augusztus elején döntött arról, hogy Ócsa-Alsópakonyon, 132 hektáros egybefüggő állami földterületen ötszáz darab, 40-80 négyzetméteres házat épít fel azoknak a lakáshiteleseknek, akiket kilakoltatnak otthonukból.

A puszta -  mint százholdas pagony

Akkor most Alsópakony egy szerethető hely lesz, vagy csak a naiv bocsok, a "csekélyértelmű" elegyek térnyerésének színterévé válik? A jelenleg elhagyatottan élők sorsával, ellátásával, ivóvizével kifoglalkozik? Netán az marad a régiben, míg a beígért látvány csak az út másik oldalára vonatkozik?  Egy kicsit erre is keresnénk a választ, de valahogy nem leljük, mert az ígéreteket a történések eddig rendre felülírták  a megnyilatkozóktól elhangzottakat. 
A helyben lakók információi is megerősítették többek kétkedését abban, hogy itt bizony nem történt eddig semmi (jó). Tavaszig nem igazán lesz semmiféle kezdésnek szánt 80 házas lakótelep, ahhoz az idő már túlságosan is előre haladott. Télen nem igazán szerencsés árkolni, betonozni és futtában építkezni. A vízügyi helyzet is rendezetlen marad. A z ősz végét már csak így fejezi a több milliós Ócsa-Alsópakony álom projekt. Még talán egy-két álmos nyilatkozta a helyi embertől és téli álmába fordul a nyár végi ötletelés. Álmodik a nyomor és a pénz is fekszik már, aludj el szépen kis tanyám. 


A polgármester kilátogatott - magyaráz, de nem tömegközlekedik

Felébredvén azonban harmincmillió forint is lehet az Ócsa mellett felépülő lakáshiteles telep egy házra eső összköltsége – olvasható ki abból a jelentésből, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött júliusban, a túlzott hiány-eljárás keretében.  Mint az uniónak küldött beszámolóból kiderül, a szociális családiház-építés költségvetési terhe a kormány számításai szerint 15 milliárd forint lehet. Az 500 házra leosztva a magyar állam 30 millió forint közpénzt költ el házanként a magyar lakosság túlzott eladósodottságát szemléltető „látványtelepülésre”.

Helyi buszjárat Ócsán, Alsőpakony felől - ritka, mint a fehér holló

A kiemelt beruházás. Ócsa-Alsópakonyban található összefüggő állami földterületen, mely 132 hektáros szántóföldön (nem művelt, hanem parlagon hagyott ugar) kéne  megépíteni a könnyűszerkezetes típusházakat. Az első nyolcvannak 2012 tavaszáig kellene megépülnie. Azonban ebből az idén már nem várható több, minthogy a kisvárosi alpolgármester, a társadalmi megbízatású Horváth Tamás felbukkan valamelyik csatornán, és mond valami nagyot. Igaz, megyei képviselőként azt sem sikerül elérnie, hogy abban az iskolában, ahol tanárként funkcionál, ne kapcsolják ki a gázt, vagy hogy iskolakezdésre, a hideg beált5ával ne fázzanak a gyerekek. Sajna ehhez is a kormán közbenjárására volt szükség. nem lesz ez másként itt sem, hiába mond helyi szinten bárki bármit. Addig is, majd lehet terveket mutogatni közpénzen a Művházban. 

(A beruházás költsége: első adatok szerint 4 milliárd, későbbi adatok szerint 10 milliárdba kerülne mind az 500 ház, melyről azt regélték még a nyár közepén, hogy az elkövetkező időben fel akarják építeni.)

A 2011-es évben számolható költség; mintegy 775 millió forint...
És így tovább.

A valóság azonban teljesen más. A kormány álmodozott egyet az enyhe nyári éjszakákon, de már őszre kiderült, hogy ez nagy valószínűséggel az idén álom is marad. Vagy ami még rosszabb; lehetségesnek tartjuk, hogy ez is csak megvezetés és amolyan megvezetés volt.  (Hasonlót tapasztalhattak már a helyiek a FÉG ügyletek kapcsán.) Mellékvágány és tévedés, mint annyi más, a kormányzati és a helybéli cselekvésekben és a kommunikációban. Hogy hová szivárog el az idei a 775 millió forint, vagy hogy létezett-e egyáltalán - talán az örökre titok marad, mint a műemlék ház eredeti ágasfájának a holléte. Bár talán nem ártana ez ügyben is kutakodni az ócsai és a Pest-megyei önkormányzat háza táján, mert az informátoraink azt rebesgették, hogy ezek a szervek erősen kavargattak ez ügyben az utóbbi időben. Már ahogy itt lenni szokott.  

De, hogy konkrétan mit is csináltak az építkezéssel kapcsolatban? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy Alsópakony vonatkozásában lényegében semmit. Hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy Horváth közreműködéssel  változtattak több elképzelésen. Ezek közül egyik sem válik Ócsa- Alsópakony előnyére.  Jelenleg a társtelepülésen semmivel nem javul a vízellátás. Ők továbbra is a közkúton vételezhetnek némileg jobb minőséget. A városon belüliek pedig majd megkapják a (Ertsey Attila építész, Autonóm falu – koncepcióvázlat szerint is) drágább megoldással a teleprendezés után a visszatérő szennyvizet. 
A pazarló  koncepció alapján erősen kétséges, hogy a családok megmentése a kormány fő célja az ócsai építkezéssel. Ha ugyanis a közbeiktatott eszközkezelő lakásvásárlásra használná fel a szociális családi házakra szánt 15 milliárdot, akkor 500 helyett több mint 3500 családnak biztosíthatna lakhatást.

A legfrissebb adatok szerint több mint 142 ezer jelzáloghitel-adós halmozott fel 90 napon túli tartozást. Ezeket a bedőlt hiteleket a bankok felmondhatják vagy már felmondták, majd az árverezési és kilakoltatási moratórium fokozatos feloldásával lehetővé válik a fedezetül szolgáló ingatlanok értékesítése.

Ha itt megállna a hitelesek számának bedőlése, a hvg.hu becslése szerint – a bankoknak engedélyezett kilakoltatási kvóták alapján – 57 ezer lakást árverezhetnek el 2014 végéig. Ha folytatódik a bedőlt hitelek szaporodása, az elárverezett lakások száma is magasabb lesz. Az eszközkezelő viszont csak 5 ezer lakást vesz meg, a többi kilakoltatott hitelesnek pedig marad az ócsai telep, de az összesen 500 családot fogadhat csak be.

A kormány Micimackója és a bedőlt hitelesek  akkor lehetnek majd igazán boldogok, ha már mindenki a Százholdas alsópakonyi pagonyban lakik. Csak ekkor dőlhet hátra a megbízott Horváth és csipetcsapata (a főnök, a mester, a felelős ügyintéző, és a szóvivő) önelégülten az új lakóközösségében, ami remélhetőleg már nem a leszegényedő környéken lesz.  

2011. november 17., csütörtök

A polgármester szerint a közlekedés rendben ( - igaz, Ő közpénzből fedezi útjait)

Mi már többször jeleztük az önkormányzat vezetését ellátó Bukodi Károly polgármesternek, hogy gond van a városi közlekedéssel, de ő a füle botját sem mozdította. 


Igaz a felsőpakonyiak már a vonatközlekedés kimaradásainak kivizsgálását kérik, de Ócsa még nem mozdult. Lassan pedig el kéne gondolkodni rajta, hogy csatlakozzunk a tiltakozókhoz.  Ma is több mint egy órás késéssel közlekedik a vonat. Pedig sem rendkívüli hideg, sem pedig szakadó hóhullás nincs. Budapest sincs távolabb a megszokottól. A 30 kilométeres távot még sem tudja időbe legyőzni a MÁV.  
A városvezetés meg nem segíti e téren a lakosságot. A polgármester nem is gondolja, hogy ezzel is foglalkozni kéne.  


Menetrend Tényleges
/várható
vágány Információ Vonat Vonat szolgáltatásai
Budapest-Nyugati 16:18 16:19 17 2926    személy ( - Lajosmizse)
A pillanatnyi késés 66 perc.
Mutasd a térképen!
2. osztályú kocsikkal közlekedik Kerékpár a vonaton a jelölt helyen szállítható (korlátozott férőhely) A vonaton tilos a dohányzás! Budapest-bérlettel (BB) és csatlakozó jeggyel igénybe vehető Rendkívüli helyzet alkalmával is közlekedő vonat.  
Zugló 16:24 16:25
 
Kőbánya-Kispest 16:33 16:34 IV  
Ócsa 17:13 18:19
 

Még szerencse, hogy az aluljárót tartják a legfontosabbnak a városházán.

Vonat még sehol - pillanatnyi késés 97 perc !

Menetrend Tényleges
/várható
vágány Információ Vonat Vonat szolgáltatásai
Budapest-Nyugati 17:18 17:52 10 2936    személy ( - Lajosmizse)
A pillanatnyi késés 68 perc.
Mutasd a térképen!
2. osztályú kocsikkal közlekedik Kerékpár a vonaton a jelölt helyen szállítható (korlátozott férőhely) A vonaton tilos a dohányzás! Budapest-bérlettel (BB) és csatlakozó jeggyel igénybe vehető Rendkívüli helyzet alkalmával is közlekedő vonat.  
Zugló 17:24 17:58
 
Kőbánya-Kispest 17:33 18:07 IV  
Ócsa 18:13 19:21
 

Jó lenne, ha a munkába járókkal is törődnének.
Mert a városvezetés szerint  jó ez a közlekedés.
*

Fizetősek lesznek a bölcsődék? ( - akkor most hogyan tovább)

 Fizetőssé válhatnak a bölcsődék, ha a kormány elfogadja az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot - írja szerdai számában több sajtóorgánum.  
Egy törvényjavaslat szerint ugyanis "a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat". Vagyis, jelen esetben az önkormányzat megfizetteti a szülőkkel a "gondoskodást". 

Csakhogy akkor mi értelme a helyi intézménynek, hiszen ezen az alapon akár egy nívósabb egyházi fenntartású, vagy az olcsóbb családi napközi szolgáltatás keretében működő elhelyezést részesíthetik előnyben.  Ócsán pont mostanában utasították vissza ennek lehetőségét, és nyitottak utat a méregdrága intézményesített rendszer előtt. Naná, hogy ebbe belejátszik az alsópakonyi telep támogatásának ötlete.

óvodásEszerint "a bölcsődei ellátás esetében a fenntartó (...) a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat, (...) mely az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet" - olvasható több lapban.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete máris elutasítja a tervezetet. Az újság idéz a közleményükből: "apolitikus lépésnek tartják a bölcsődei térítési díj emelését egy olyan kormánytól, amely a családpolitikát, a családok támogatását, a népesedés ösztönzését, a gyermekvállalás segítését hangoztatja". Az érdekvédők szerint a jelenleginél magasabb térítési díj bevezetésével sokan képtelenek lesznek igénybe venni az ellátást.

Jelenleg több mint 33 ezer gyermek jár bölcsődébe, az intézmények kihasználtsága eléri a 130 százalékot, a várólisták egyre hosszabbak. 
Ócsa eddig mindig visszautasította a bölcsőde gondolatát. Most viszont beígérték.

Nemrégiben azonban Bukodi Károly polgármester elmondta, hogy egy lelkes szülő összeírása alapján közel 30 fős igényt regisztráltak. Az összeírást, vagy közvéleménykutatást, illetve regisztrációt azonban nem mutatta be. Az ebbéli igazolás hitelességét  mindenesetre az kétségbe vonja, hogy a lehetséges bölcsőde tervezése és elkészülte még nincs véglegesítve. Valamint, az, hogy a most esetleg számításba vett 1 éves gyermekek addigra kinövik az intézményt. Ismerve a helyi viszonyokat, ahol évekig hagyták az önkormányzati tulajdon pusztulását a végső bontásig, vagy ahol évek óta nem képesek javítani a közlekedésen, ahol az ígéretek és az igény ellenére sem sikerül a vasúti átjárót biztonságossá tenni, ott, bizony nehéz elképzelni, hogy egy ilyen vállalkozás sikeresen és időben véghezvihető lenne. Még a vasúti aluljárót sem tudták időben átadni. pedig abba is öltek pénzt rendesen. Akkor egy ekkora elképzelést miként fognak nyélbe ütni, tartalommal és pénzzel megtölteni. Az állam már nem fog segíteni, ráadásul a város sem kapta meg az igényelt segélyt. Újabban pedig még nem gondolkodtak. Az ÖNHIKI III. fordulójának beadási határideje lejárt. Tudtommal erre már nem pályázott a városvezetés. Szóval...

A média felidézi Soltész Miklós szociális államtitkár nyáron tett kijelentését arról, hogy nyolc és fél milliárd forintból mintegy 3200-3500 új bölcsődei férőhely létesülhet 2013 végéig az országban, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a családok merjenek gyermeket vállalni.

Ócsán azonban nincs erre pénz. Bukodi Károly pont szeptember 28.-án a testülettel vonatott vissza egy pályázatot, mert hogy nincs rá fedezet. Horváth Tamás ekkor mondta jegyzőkönyvbe, hogy  nincs  a költségvetésben erre 1 millió forint. 

Köztudott, hogy egy bölcsőde létesítéséhez ennél sokkal magasabb önrészre volna szükség. Inárcs település jóval előttünk fogott ebbe bele. Községi létükre előttünk járnak. A bölcsődei szolgáltatás létesítésére első ütemben 137 milliót terveztek be, 2009. évi áron. Aztán tavaly további 142 millióval számoltak a projekt kapcsán. Ez összességében több mint 280 millióra rugó tétel. Ócsa város egy ekkora beruházás megvalósításához jelenleg nem rendelkezik forrással. Ezt bizonyítja a két vezető tisztségviselő hivatkozása is, amikor a Tanyafejlesztési Program pályázatból pénzügyi forrástalanság okán kifordulnak. És ekkor még nem is beszéltünk a szükséges óvodabővítésről.

Bölcsődet építeni, és óvodát bővíteni lakossági részből és terheltséggel azonban nem ajánlatos. Főleg nem úgy, hogy ezzel csak a kormány széllelbélelt ötleteit támogassuk. Emlékszem még arra az időkre, amikor pont Bukodi Károly és Horváth Tamás volt az, aki megvétózta az óvoda bővítést. Pedig akkor már a tervekre is több milliót költöttek. Most pedig ismét ezt teszik. A különbség az, hogy most ők akarják. Nekik, meg a kormányzatnak, az Alsópakonyba költözőknek fontos ez. Benne van a titkos paktumban. Csakhogy jelenleg egy elszegényedő ország, kivérzett városában az itt élők terhére akarják felfrissíteni a korábban elvetett beruházást, megtoldva egy újjal. Pont akkor, amikor még a bölcsődei ellátásból is kivonulni készül az állam és az önkormányzat, magára hagyva a gyermekes családokat.  

Kérdés, hogy mikor húzzák már be a vészféket az eszeveszett lejtmenetben viharzó városatyák? 
Csak nem várják meg, míg a bennlévők riadalma elér a vezetőkig?
*

2011. november 16., szerda

Szabad az út az ebadó előtt ( - ebugatta, már nem sokat teketóriáznak)

Az Országgyűlés hétfőn 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább három évente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.


Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy “fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”.

További újdonság, hogy “veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti” feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.
*

2011. november 15., kedd

"Nemzeti" vidékhalál program ( - Ócsa a minta település)

Az önkormányzati törvénytervezet elpusztítaná a falvakat, súlyosbítaná a közbiztonság helyzetét és elvonná az önkormányzatok hatósági jogkörét. 
Ócsán ez már működik.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke rengeteg pozitív visszajelzést kapott arra a levelére, amelyet múlt héten az önkormányzati átalakítás kapcsán küldött az érintetteknek, a Jobbik elnöke arra kérte őket, hogy vállalják fel közösen a küzdelmet a kormánnyal szemben.

A politikus keddi - több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel tartott- sajtótájékoztatóján elmondta: az önkormányzati koncepciónak három alapja van. Az elsőt Ceausescu szelleme, az ő magyar faluellenessége adja, a másikat az IMF pénzsóvársága és országhódító tervei nyújtják, a harmadikat pedig az Orbán-kormány tehetetlensége biztosítja.

Vona Gábor szerint a törvényjavaslat nem egy önkormányzati átalakítás, hanem egy kétségbeesett költségvetési terror. Egyrészt hiányoznak belőle azok a hatástanulmányok, amelyek az átgondoltságot képesek lennének alátámasztani, másrészt a javaslat 31 későbbi egyéb ágazati törvénybe utalja a részleteket. „És jól tudjuk, az ördög mindig a részletekben rejlik”- tette hozzá a politikus.

Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke közölte: pártja felhívására nem csak polgármesterek, hanem kistérségek is jelentkeztek, amelyek egyhangúan jelezték, hogy támogatják a párt elképzeléseit. A képviselő szerint a mai politikum teljesen magára hagyja a falvakat. Hozzátette: a falurombolás nagyon sok tekintetben működik, például a vidéken megszűnt a közbiztonság és nem is várható semmiféle javulás. Ugyanis az új törvénytervezetben megszigorítják a polgárőrök intézkedési jogkörét.

Hegedűs Lórántné, az önkormányzati kabinet vezetője hangsúlyozta: a kormány több szász milliárdot szeretne kivonni a közigazgatási szférából, tehát nincs pénz, ezért durva megszorítások és leépítések következnek. A nemzeti radikális képviselő szerint az ország vezetésének egyetlen célja van: a rombolás. A politikus asszony példaként említette azt, hogy a 2000 fő alatti településeken nem lehet oktatási intézmény, és ha nincs iskola az a település halálát jelenti, de nem lesz hivatali ügyintézés sem.

Mindig van lejjebb- jellemezte egy mondattal a törvényjavaslatot Apáti István, az Önkormányzati- és településfejlesztési bizottság alelnöke. Hozzátette: a liberális dögvész pusztít, nemcsak kultúrpolitikában, külügyben, de az önkormányzati politika terén is. A nemzeti radikális képviselő úgy gondolja a javaslattal újabb társadalmi csoportot szemeltek ki.

A jelenlegi politikának a kistelepülések és a falvak jelentik a legnagyobb problémát.

Tanyafejlesztési Programra, vízre nincs a költségvetésben pénz - ez lenne az etalon
Egyéb veszély
 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magára hagyott alsópakonyiak.  Ócsa város most is a sorsukra hagyta az ott élőket. Utoljára a Bukodi-Horváth tandem mozgósította őket, a devizatelep kapcsán. Akkor a helyi hatalomnak mint valami társadalmi töltelék,  szűkség volt rájuk. Még külön buszt is küldtek értük, hogy az államtitkári beszámolóra a háttérnépesség demonstrálják. Ezt követően a betervezet vízhálózati rekonstrukciót is visszavonták. Talán éppen ennek összegéből, vagy e helyett a vasúti átjáró felújításába kezdett az önkormányzat. Igaz Horváth Tamás még szeptemberben a testület előtt kijelentette, hogy nincs egy millió forint a költségvetésben. Mindezen indokkal került visszavonásra a TP-1 kódszámú Tanyafejlesztési Program pályázaton történő részvétel, Bukodi Károly javaslatára.  Érdekessége ennek a hozzáállásnak, hogy ezzel párhuzamosan a vasúti aluljáró soronkívüli rendbetételére volt 3,5 millió a költségvetésben. Arról nem is beszélve, hogy mindkét javaslatot ugyanaz az ellentmondásos képviselőtestület szavazta meg.

Ez is jobb sorsot érdemelt volna - eltüntették
Ezt is elintézték - kitiltva
Szóval, lehet jobbikozni és lehet utálkodni, vagy hiteltelenedni, de az már tény, hogy ez a városvezetés, Bukodi Károllyal és Horváth Tamással az élen (fideszestűl Szűcsöstűl), valamint Horváth Zoltán mb főépítésszel és a bizottsági elnökökkel (Kardos Zoltán, Bukodi Jánosné, Buza Ernő) bizony a vidék halálának programját támogatják.

Erre sem volt egy millió - elbontották

És hogy ez a rombolás mennyire igaz, ékes bizonyíték erre a Jobbik felszólalásán túl a Lakatosház demonstratív elpusztítása.  

Valóban Ócsán ez megvalósul és működik.

Erre 5 millió futja
Erre is találtak több mint 3,6 milliót - valaki jól jár
Pusztul a falu - bontásra szintén több százezret költöttek - senki nem voksolt rá
Laptop húszezerért nekem, 3,5 millióért nektek



Aztán azt se felejtsük, hogy a laptopokra is találtak pénzt a költségvetésben. 
Ez sem akármilyen üzlet volt.


*