Gyorsjelentés az önkormányzati ülésről ( - beszámoló)

Talán kicsit korábban kezdődött az ülés mint 16 óra, így a két önkormányzati cég beszámolójáról lemaradtam, de szerintem azt elfogadták, és így minden rendben.

A Családi Napközi Otthon megvalósításának elvi gondolata, hogy házaknál arra  jelentkező és alkalmas személyeknél olyan 7 fős csoportokat alakítanának ki, hogy azok gondozását, ellátását az ott élő személy, adott esetben szülő végezné.  Ezek a csoportok több háznál, háztartásban jöhetne létre, így akár 35-70 fős gyereklétszám is elhelyezhető lenne.  A számításba jöhető célcsoport az 1-3 éves korosztály és a 3-6 évesek.  Ezeknek a gyerekeknek a napközbeni gondoskodását, foglalkoztatását, étkeztetését a csoportot vállaló biztosítaná. Ez a napközi otthonos ellátás megfelelne az előírásoknak. Az étkeztetés ilyen formán nem számít közétkeztetésnek, hanem csupán családi étkezési forma. Az egészet az egyház fogná össze mint üzemeltető.  Az elgondolás szerint és a megvalósulás esetén nem lenne szükség drága fenntartású bölcsődére, de olcsóbb ellátási és elhelyezési forma lenne mint a központi költségvetési intézmény, az óvoda.  A napközit házában vállaló munkát és pénzt kapna a gondoskodásért. A beadó szülők pedig fizetnének a szolgáltatásért.  Ez elmondás szerint kisebb településeken már működik. Van olyan hely, ahol több házas elhelyezés van. Egy-egy helyen akár tíz háznál is ki lehet alakítani a csoportos napközi otthont.  Röpke számítás szerint olyan havi 15 ezerből jönne ki a szülőknek gyerekekként. A foglalkoztatottak tanfolyami oktatásban részesülnének. A beszámolót köszönve, az önkormányzat majd megfontolás után visszatér a tárgykörre.

A városi emléknappá nyilvánítás kérdésében az alpolgármester elmondta, hogy utána nézett a dolognak és összesen 70 emléknapot talált egy adott évben. Szerinte ha mindegyikről megemlékeznénk, akkor alig maradna hétköznap. Hozzátette még, hogy a városban közel ezren emlékeztek meg a trianoni eseményekről, hiszen az iskolákban volt erről szó és a rádióban is foglalkoztak vele.  A június 4.-éhez kapcsolódó események kapcsán az országgyűlés törvényt is alkotott, amit nem kívánnak ledegradálni azzal, hogy helybeli emléknapot csináljanak belőle.

Szerinte erről inkább a civil szervezeteknek kellene megemlékezni, amihez esetleg kapcsolódik az önkormányzat. Ezt majd fel kéne vállalni. A kulturális bizottság vezetője Bukodiné elismeréssel hallgatta Horváth Tamás monológját. Úgy tűnik, eszébe sem jutott, hogy az önkormányzat eme bizottságának vezetőjeként bármi szerepe, feladat, vagy hiányérzet kéne, hogy legyen. Elvégre a trianoni békediktátum, az ország elcsatolása, a nemzeti vagyon nagy részének, benne a lakosság derekának elvesztése  nem egy múzsa, vagy hagyomány emléknapja. Pedig azokat sokszor és intenzívebben, városi szinten megtartják. Ahogy az Ócsa várossá válásnak napját is központilag . Ezt azonban a Kulturális Bizottság  nem, mert se nem készültek rá se nem támogatták. Így Ócsán a Trianon-ban érintett részek megemlékezési szinten ismét elvesztek.  Horváth Tamás még hozzátette, hogy a zászlók minden közintézményen kint voltak, mint minden más napokon.  A képviselő-testület végül egyöntetű tartózkodással június 4.-e városi emléknappá nyilvánítását elvetette.

A Nagév Cink Kft közterületi (utca név) címválasztását elfogadták.

A város tulajdonában levő érintett tulajdonok átsorolását elfogadták, az Ócsa kötvények okiratainak módosítását megszavazták.

Az OTP LP (utca burkolat építési hozzájárulások) megtakarításainak összegét 140-170 millió forintot úgy csoportosítják, hogy abból a 40-70 milliós részt az önkormányzat számlájára átvezetik, és abból finanszírozási fedezetet (alapot) képeznek, szabad felhasználással. Vagyis beépül az önkormányzati pénzeszközök sorába. A maradék százmilliót kedvező kamatozással az OTP-nél hagyják, hogy annak hozamából fedezzék a kötvények kamatterheit. A testület egyetlen ellenszavazattal ezt elfogadta. Inczeffy Szabolcs nehezményezte, hogy sokan most úgy részesülnek előnyökben, hogy abból részt nem vállaltak. Itt arról van szó, hogy a lakosság egy érintett része nem fizette a szerződésben rögzített vállalását, az OTP felé, másoknak meg részben jelentős elmaradása van. Ezek a személyek most mentesülnek az azonos teherviselés alól, míg akik ellenben becsülettel fizették, azok hátrányt szenvednek. Az elkészült utakat mindenki azonmód használhatja.  Javaslata szerint a becsülettel fizetők valamely adófizetési kedvezményt kaphassanak.  Ezt a többiek nem fogadták be, elvetették, arról nem is szavaztak.

Az Ágas-ház felújításával kapcsolatosan a múltkor már elfogadott festési munkák után kiderült, hogy a tetőszerkezet nagyon leromlott állapotban van.  Horváth Tamás szerint ez életveszélyes állapotokat takar. Ezért vagy bejelntik a műemléki hivatalnál és majd bontási engedélyt kérnek rá, vagy megmentik, de ez esetben milliókat költenek rá. Nádazásra és tetőszerkezet felújítására már kértek be 3-3 árajánlatot, amiből a legolcsobbat kívánják kiválasztani.  Ezt a képviselő-testület elfogadta, a megadott vállalkozók kijelölésével.  Így a festés a múltkor elfogadottak szerint, ha a most tárgyaltak pedig a fentiek szerint. Egy-egy ajánlati munka olyan 1, 5 milliót kóstál. Így az Ágas-ház rendbetétele az én számításom szerint úgy 4,5 millió körül alakul, ha csak nem haladja meg. Bukodi Károly polgármester hozzátette, ha most ezt elfogadják, akkor azonnal elkezdik a munkát és augusztus 20.-ára elkészül. Ezt Ő akkor adná át. A felújításra olyan 1,8 millió forint gyűjtésből, adományként biztosítottnak látszik.  A képviselők ezt tudomásul véve elfogadták és megszavazták az Ágas-ház javítási munkálatait.

Következő napirendi pont az erdélyi Kolozs község testvér-városi kapcsolat létesítésre  irányult. Polgármesteri beszámoló szerint az onnan idekerült, betelepült család kezdeményezésre, javaslatára történt a megkeresés, amit a Kolozs polgármestere küldött. állítólag már volt kapcsolat a községgel, mert zenei és táncos fellépésekben szerepet vállaltak.  A javaslatot a képviselők elfogadták, új testvérünk akarom mondani testvérkapcsolatunk Kolozs települése. A költségekről nem esett most szó.

Az ezt követő tárgypont a Szabó György jegyző által felvezetett renddelet módosítás, ami valójában a Pest Megyei Kormányhivatal  törvényességi észrevételére való hivatkozás, miszerint a kisebbségi önkormányzat és a helyi önkormányzat nem lehet alá- és fölérendeltségi viszonyban, ezért e tárgykörben az önkormányzat nem alkothat végrehajtási rendeletet. Kapcsolatukat megállapodások kötésével kell rendezni. Így az ügyben korábban alkotott önkormányzati rendeletet visszavonással módosították. 

Ezzel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a második általam ismert intő a Kormányhivatal részéről. A második törvénysértő rendeletet terjesztették a képviselők elé és így alkotta meg az önkormányzat a helyi rendeletét. Az első ugyebár a kommunális adó volt, amit szintén kifogásolt a Kormányhivatal, de eddig még egyik fél sem módosította azt.  Így most az jogi értelemben lóg a levegőben, hiszen egyik hivatal sem lép a rendezés érdekében. Úgy látszik a mostani érzékenyebb pontot érintett, és erre 30 napon belüli határidőt kapott az önkormányzat, 5 napos értesítéssel. Az első esetünkben erre nem kötelezte a testületet a hivatal. 

Dr. Szabó György jegyző még hozzátette, hogy ezzel nem ért egyet, de a módosítás, mint visszavonást terjesztette elő.  ( A korábbi esetben sem értett egyet.)

Inczeffy Szabolcs interpellációjára kerül sor ezután. A képviselő elmondta, hogy a (írásos) polgármesteri válaszban a korábbi, februári felszólalására volt választ kapta meg. 

Bukodi Károly polgármester erre valahogy széttárta  a karját, mint aki sajnálja. Csupán annyit kérdezett, hogy elfogadják e az interpellációra adott (rossz) választ. Egy ellenszavazattal, két tartózkodás mellett a választ elfogadták.

Végül polgármesteri beszámoló volt a két ülés közt történt dolgokról. Tájékoztatás szerint a Alsópakony vízellátása, ami Ócsához tartozik leállt egy meghibásodás okán. Hosszabb ideig (pár óra) vízszolgáltatás nélkül maradtak az ott élők.   Ez a dolog felszínre hozta, hogy az ottani víztorony nincs az önkormányzat birtokában. Ezért egy cégnek havi 250 ezer Ft-t fizetnek. A víztorony és a vízkivételi mű nincs jó állapotban, de a szolgáltatás biztosítása önkormányzati feladat. Ez pénzbe kerül akkor is, ha az ott élők ezért nem fizetnek. A rossz állapotok okán azonban az önkormányzat nem reklamál, és nem is próbálja rákényszeríteni az ott élőket, mert a víz és a körülmények sem tökéletesek.  Alsópakonyból csupán a vállalkozásokból származik némi bevétel. A volt tsz épületekben élőktől nem.  Az ottani vízellátási problémák miatt most arra a gondolatra jutottak, hogy egy régi elhagyatott kutat felújítva, abból biztosítanák az ellátást. Ez egy korábbi árajánlat (egy-két éves) szerint 1,5 milliós körüli összeg lenne. Hidroforral biztosítanák a nyomást és a tárolást a hálózatban, így nem kéne a víztorony, ha csak nem akarjuk felújítani, - vetette közbe az alpolgármester. Volt még egy másik elgondolás, hogy  a városi vizet elvezetik oda, de az olyan drága lenne, hogy továbbgondolását is elvetették.  Az esetleges kút vízminőségéről, valamint arról, hogy a kút feltárása, tisztítása és vízmintavétele utáni beüzemelése esetén a havi negyedmilliós tehertől megszabadul-e Ócsa, vagy ezt követően behajtható lesz az elmaradt szolgáltatási-díj, nem esett szó.

Visszatértek a testvéri kapcsolatteremtésre a polgármester jelezte, hogy minden kapcsolat annyit ér, amennyi tartalommal megtöltjük. Eddig 2-3 testvérvárossal tartunk fent viszonyt. Kölcsönös látogatások voltak Észtországba, de az írekkel gyenge a kapcsolattartás. Pénzzel sem bírjuk a meghívásokat. Most lesz majd egy másik viszont-látogatás önkormányzatunk részéről; - nem a tengeren túlra. 

A kulturális bizottság elnöke  felvetette, hogy lenne még település, akit fel kéne venni a kapcsolatrendszerbe. Ő róluk már az előző testületnél is szó volt, de akkor a választásokra hivatkozással ez elmaradt. Most akkor ők is írjanak megkeresést, felkérést a testvérvárosi kapcsolattartás rendszerébe vételéhez? Bukodi úr erre azt válaszolta, hogy "írjanak".

Végezetül zárt ülés következett, ahol „Ócsa Város Díszpolgára” cím adományozása volt a téma. 

 A cím odaítéléséről még nincs értesülésünk.

A testület ülésén nem volt jelen Dönti Károly képviselő, viszont az Ócsai Kisbíró tudósítói jelen voltak.  Az ő tudósításuk gondolom az önkormányzati lapban lesz majd olvasható.

(Az egész nem tartott másfél óráig. Nekem tovább tartott összegezni és leírni.)

*