Zajos bajok ( - a falakon innen, a portán túl)

Bármilyen szép helyen van a lakás, bármilyen szépen is van berendezve, sokat ronthat a komfortérzeten, ha a szomszéd zajaival kell együtt élni benne. Akár új építésű, akár régi nagypolgári lakásokról, akár házgyári technológiáról legyen szó, a rossz hangszigetelés szinte minden lakás velejárója lehet. Összegyűjtöttük a füldugó lehetséges alternatíváit.

Egy számlalevél remegő kézzel történő felbontása 10 dB zajjal jár, az ébresztőóra mutatóinak kullogása 20 dB, ha elalvás előtt halkan meghallgatjuk a híreket, az 50 dB zajjal jár, míg a kulturált szinten folyó társalgás 60-70 dB. A hangosabb beszédet, ami 70-85 dB zajt jelent, már könnyen meghallhatják a szomszédok, ha nincs megoldva a hangszigetelés, a 80-100 dB-el járó kiabálásról már nem is beszélve. Ha szomszédunk zongora-virtuóz, akkor bizony 60-95 dB-nyi hangot kell elviselni, míg egy légkalapácsos felújítás zaja legalább 105 dB zajjal jár. Az emberi fül számára fájdalom nélkül elviselhető zaj 130 dB.

Sokak számára ismert jelenség a szomszédból áthallatszó rádió, a fülsértő fahasogatás, vagy a kutyák ugatása, a gépkocsi riasztójának zaja, stb. Az ilyen szomszédoknál rendszerint hallani az ajtó, vagy kapucsukódás hangját, a szülinapok, a vendégek ricsaját, vagy a visogó gyerekek napi rutinját, a hétvégi kerti grill szagát, és a borozgatók dalát is. Ugyanakkor áldozatból könnyen válhat bárki elkövetővé, vagyis amit szomszédaitól el kell szenvednie, azt mások is hallgathatják tőle. A szimpatikus hozzáállás az, ha mindenki maga gondoskodik arról, hogy a lakásában keltett zajoktól a lehető legteljesebb módon elszigetelje szomszédait, mert ez hatékonyabb, mintha a szomszédok próbálkoznának a túloldalról.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ritkán gondoskodik a szomszédok nyugalmáról az, aki akaratlanul is, de zavaró hangokat kelt.

Mások élete, avagy mi folyik a szomszédban?

Az abszolút kibírhatatlan szomszédot elég könnyű ábrázolni. Ő a hobbi esztergályos, aki szeret kiabálni, hangosan TV-t nézni és lövöldözős, autós játékokkal játszani. Valamint rendelkezik minimum egy olyan gyermekkel, aki borzasztó hamisan gyakorol a zongorán, esetleg a vadászkürtön. Vajon van megoldás erre a folyamatosan érkező és sokrétű zajra, vagy inkább meneküljünk el?

Végül is a nyugalmunk forog kockán.

Álmatlanságom okai a következők: Hajnalban kelek, de semmi bajom az itt lakó szomszédokkal azon kívül, hogy a nyolc éves gyerekük szabadnapomon reggel hétkor a hálóm mellett pattogtatja a kosárlabdát, és hogy hétvégén hajnali kettőkor is hallom, ahogy rohangál a kerítés tövében. Körbe-körbe.

Judit szinte már kilátástalan helyzetbe került: "Hat évi albérlet után költözhettem be saját tulajdonú kis lakásomba. Boldogságom azonban a lakásban eltöltött első reggelig tartott. Szomszédaim ugyanis pontban 7-kor elkezdték ölni egymást. Szó szerint nem akartam hinni a fülemnek. Minden áthallatszott. A bazdmegolás, a velőtrázó ordítás, a családi ebéd....sorolhatnám. A napi programról pedig állandóan gondoskodnak, ha éppen nem vitáznak, akkor a kisgyerek visít, vagy a három véreb ugat. A lakásom élhetetlen. Elegem van."

Koránt sem ritka Zsófi esete sem. "...ő szembe szomszéd volt, és egy utca választott el minket, de valami akusztikus folyosónak köszönhetően, ha dugott, mintha az én agyamban tette volna. És sokszor dugott akkoriban. Azóta leharcolt lett picit, de hát a fénykorát végighallgattam."

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet a csendháborításról

6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Zöld és zöldebb kertek

Több szempontból érdemes kiindul. Az ember nyilvánvalóan azt csinál a sajátjában, amihez kedve szottyan. Egy társasház, vagy egy közeli kertszomszéd esetében azonban alkalmazkodni kell a másikhoz. A jószomszédi viszony nem abból áll, hogy Erzsike néni áthozza a süteményt. A jószomszédi viszony kompromisszumokat keres, nem konok, viszont belátó. Jelezzük a problémáinkat egymás felé. Hiszen néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Ha ez nem segít akkor azonban lépni és intézkedni kell.

Ki nem ismerné a klasszikus Orwell-i gondolatot, mely mára közhellyé vált: Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Mindez annyiban igaz napjainkra, hogy bár a Magyar Köztársaság garantálja a törvény előtti egyenlőséget, a jognak asztalához azonban nem mindenki fér hozzá.

Ennek több oka lehet, legfőképpen az információ, hiszen ki az a mazochista, aki naphosszat Magyar Közlönyt olvas, és persze a pénz, hiszen keveseknek futja arra, hogy sztárügyvédek horribilis óradíját kicsengessék.

Ezen az egyenlőtlenségen kíván változtatni a Jogi esetek blog, amely nem véletlenül választotta egy békebeli ismeretterjesztő tévésorozat címét: e műsornak is valami olyasmi célja volt, mint most a miénk, a népszerű ismeretterjesztés módszereivel segíteni eligazodni a jogi dzsungelben.

Zajos a szomszéd? Meglopja a lakásszövetkezet? Ki akarják lakoltatni?

Kalandra fel, Dr. Beol a kommentek közt várja az olvasói kérdéseket, természetesen az inkognitó szigorú megtartása mellett. Aki nem kívánja panaszát nyilvánosságra hozni, az e-mailben kérhet tanácsot.

*