Alattomos károkozók a kátyúk ( - sikeresen perelt egy károsult)

Örök téma a közutak állapota. Szidjuk a fenntartót, mert felgyűrődött az aszfalt, kijárják az autók az utat, döcög rajta busz, rázza a motorkerékpárt. A kamionok kijárta hosszú nyomvályúk dobják a kocsit télidőben. A kátyú kárt okoz, de nem mindenki jár utána, miként azt egy ügyvéd tette, aki egyezségre jutott a kezelővel.

A közutakon kialakuló kátyúk  rengeteg közlekedő életét megkeserítik, de sok gondot okoznak a fenntartóknak is. A téli és a nyári javítások hatalmas összegeket emésztenek fel. Kúthy Zoltán 2008 májusában  az előírtnak megfelelő sebesességgel  próbált átkelni a az akkor még felújítatlan út kereszteződésén motorjával. Mivel előtte egy teherautó haladt, nem láthatta az aknafedlap melletti, több mint tíz centiméter magas aszfalt-kitüremkedést,  így a motorkerékpár felnijét akkora ütés érte, hogy a hátsó utas vagy tizenöt centire felemelkedett az ülésből. Mint később kiderült, a nagyértékű alufelni olyan szinten deformálódott, hogy azt legfeljebb kidobni, semmint megjavítani lehetett volna (az ilyen alufelniket egyébként sem lehet javítani).  Kúthy Zoltán több száz ezer forintos  kárát először nem akarta elismerni az út fenntartója, ám mivel a pórul járt férfi maga is ügyvéd, úgy döntött, pert indít igazának bebizonyítása érdekében, s ezzel talán más, hasonló cipőben járó sorstársainak is segíthet. A per közel két év után, végül egyezséggel zárult le. Legtöbbünk azonban a magas perköltségek, szakértői díjak miatt meg se próbálja igazát bíróságon megvédeni...

Jelenleg Ócsán is a kátyúk szezonja van, eljárási szempontból ezek az olykor igencsak mély és tekintélyes kiterjedésű  gödrök  is hasonló úthibának tekinthetők, mint a nyomvályúk. A vonatkozó törvény szerint elsőrendű főúton egy  nap, másodrendű főút esetében pedig két, illetve három nap lenne az észleléstől  vagy a bejelentéstől számított kijavítási határidő. A javítási kötelezettség még belterületi kiszolgáló- és lakóutak esetén is tíz nap, egyéb  külterületi közutakon, gyalog- és kerékpárutakon keletkező úthibákat pedig harminc napon belül ki kellene javítania az út fenntartójának - mondja Kúthy Zoltán, aki azonnal hozzá is teszi, hogy a gyors javítás alól sajnálatosan, akár több hónapos időszakot is beleértve mentességet ad, ha az út kezelője a hibákat előre jelző táblát tesz ki az útszakaszra, valamint sebességkorlátozó táblákkal  is felhívja a figyelmet a veszélyre.
- A legnagyobb gondot azok a széles és mély  kátyúk jelentik, amelyekbe vígan belefér a kerék, s amelyeket ráadásul teletölt a hólé, így az érkező autós nem is látja.  

Vinkelman István igazságügyi kárszakértő, nem egy hasonló esettel foglalkozott az elmúlt időszakban. Tapasztalatai szerint illetékesség hiányára hivatkozva a legtöbb esetben visszadobják az útkezelők a kárigényt. Ha ezt követően sem adja fel a pórul járt illető, s esetleg igazságügyi szakértőt fogad igazának bizonyítására, akkor már máshogy állnak a kérdéshez. A fent vázolt esetben egyébként az volt igazán perdöntő, hogy a út hibájáról  a közútkezelő is készített korábban videofelvételt - ez ugyanis a fenntartó számára kötelező -, így a panaszos és a közútkezelő felvételét összevetve világosan kiderült, hogy a nyomvályúsodás miatti aszfalt-kitüremkedés  igencsak balesetveszélyes módon állt ki.
Kúthy Zoltán szerint a legtöbb autós kárigényének érvényesítésétől már az első nehézségek megtapasztalásakor visszariad, bírósági útra pedig azért nem terelik az ügyet, mert az autón esett kár (mondjuk két acélfelni tönkremenetele) lényegesen kisebb, mint az olykor két évig is elhúzódó per járulékos költségei.

Amennyiben valakit úthibából adódóan kár ér, akkor azt a helyszínen rögzíteni kell, hogy érdemben eljárhasson a kárt szenvedő.  Rögzíteni az eseményt fényképpel, tanukkal esetleg helyszíni jegyzőkönyvezéssel lehet.  Ehhez nem árt odarendelni a közterület-felügyelőt, vagy kihívni a rendőrséget. Mindkettőnek kötelessége eljárni ez esetben.  A rendőrnek jelentést kell írnia. Erre kell hivatkozni és ezt kell kiérni a bizonyításhoz. Ehhez célszerű csatolni az intézkedő, vagy eljáró rendőr azonosítóját, az esetleges fényképet és a tanuk megnevezést. A káresemény helyének rögzítése során ki kell derülnie, hogy hol történ a baleset mi az út neve, száma, stb.  Ebből már megállapítható, hogy kinek a kezelésében van a közút. Ha ez is rendben, akkor lehet indítani a kárigényt a gazdával szemben.

Ócsa városában potenciális veszélynek van kitéve minden közúton közlekedő.

9100 fős városunkban alig van összefüggő járda. A buszmegállók megközelítése is többnyire a közúton haladva lehetséges. Több helyen nincs is kiépített buszmegálló.  A gimnáziumnál például az egyik irányba csak a vízelvezető vályúból lehet felszállni a menetrendszerinti járatra.  Persze ide is csak az úttesten keresztül lehet eljutni.  A város más pontjain sem rendezettebb a helyzet.  Központi helyen, és a főútvonalat keresztező vasúti átjárókban nincs elkülönítve a személyforgalom, nincs gyalogjárda a sínekhez vezetően és az át sem.  A babakocsival, a bottal közlekedők csak az autók közt vergődve a forgalmas közúton roppant balesetveszélyes körülmények közt juthatnak át rajta.  Ráadásul a Székesi útnál a Dajanichra kanyarodva két óriás kátyú kényszeríti szlalomra a közlekedőket. Ha nem teszik, akkor bizony áll a tengelytörés veszélye.  Ez esetben pedig kár keletkezik és aztán lehet kárigénnyel élni.

*