A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. augusztus 5., péntek

A vér nem válik vizzé - ezen még dolgozni kell ( - miként lakjon jól minden gyerek, ha az munkával jár)

Orbán Viktor szemlátomást a fejébe vette, hogy rendet tesz az országban minden fronton. Ez örvendetes, hiszen a lopás, a korrupció, a stiklizés miatt eluralkodott a káosz. A gyógyítás egyik legfontosabb eszközeként kiadta a jelszót: dolgozzon mindenki. Szép gondolat.

Nagyrészt eltűntek azok a csirkék, kacsák, kecskék, malacok, amelyeket a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány osztott szét a közelmúltban Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén a rászorultak, többen eladták az adományt, de igen sok állat állítólag elpusztult.


Az alapítvány az elmúlt hetekben, hónapokban rendhagyó módon nem élelmiszersegélyt, hanem apró állatokat, és etetésükhöz tápot adott át a mélyszegénységben élőknek, azért, hogy neveljék fel a csirkéket, kacsákat, kecskéket, malacokat, hogy akár az állattartásból is megélhessenek. A segélyezettek nagy része évek óta nem dolgozik, de jelentős számú gyermeket nemzet, akiket nem tud eltartani. A felelőtlen magatrtás következménye a nélkülözés, a mélyszegénység. A számtalan gyerek nagyrésze éhezik, vagy eszik amit talál az utcán, vagy a szemétben. A nagyobbacskák esetenként koldulnak, a sihederek meg lopni járnak, míg a bátrabbak a rablással is megpróbálkoznak.
Ennek a folyamatnak megfordítása érdekében, a gyermekek ellátásnak biztosítására, az éhezés és a munkanélküliség felszámolására hozta létre az alapítvány abbéli elgondolást, hogy terményt, kisállatot és egyéb gondozást, elfoglaltságot, vagyis munkát jelentő haszontermelést elősegítő programot indít. Ennek lényege, hogy a szülő gondozza a veteményt, az állatokat, ami által a gyerekek élelemhez jutnak. Ez a elgondolás dupla hasznot termel, mert a szülő-gondviselő lehetőséget, munkát, elfoglaltságot kap, a kilátástalanságot pozitív cselekvésre váltva. Az ajándékozott vetemény, a napos állat gondoskodást és nevelést igényel, hogy az haszonként termést, nagy állatot, vagy szaporulatot hozzon. Amikor ez adott, akkor ezzel gyümölcsözteti a gyermeki életet, mert táplálékot, önfenntartást, megélhetést biztosít a család számára. Az eredmény azonban kétes a hírek hallatán.  A program jó elgondolását a sors, vagy a személyek furcsa fintora szegi ketté.

A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány idei akciójának keretében május 3.-án befejeződött a vetőmagosztás, mely által közel 15.000 többgyermekes hátrányos helyzetű család teljes évi zöldségszükséglete biztosítva lett. A háziállatok kiosztását május 12.-i napon indították.. A következő két hétben a 4000 legrászorultabb család fehérjeszükségletét biztosították így, míg a családokhoz 160.000 naposcsibét és 40.000 tojótyúkot juttattak el.

Május végétől további 9000 család választásának megfelelően 400.000 napos csibét és 100.000 napos kacsát biztosítottak.. Az egyéb háziállatokat (kecske, malac, nyúl) júliusban osztották ki a fennmaradó 1000 család részére.

Tudomásunk szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség, legrászorultabb többgyerekes családjai számára ilyen nagymértékű, fenntartható segítségnyújtásra az elmúlt 20 évben nem volt példa.

Céljuk, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben élő 50.000 rászorult nagycsalád számára ezt a lehetőséget biztosítani tudják.

Tudósítók szerint azonban többen eladták az adományba kapott állatokat. Állítólag igen sok elpusztult közülük, másokat a patkányok, és más ragadozók zsákmányoltak el belőlük.
 
"Nincs jól kitalálva és végiggondolva ez a program" - kezdi sorolni a kétségeit Baracskai László, Tarcal polgármestere. "A szervezők nem kalkulálták bele a tervekbe, hogy ebben a hűvös időben az elszegényedett emberek azért dideregnek, mert pénz és tüzelőanyag híján még maguknak sem tudnak befűteni, nemhogy az ígért naposcsibéknek".

A falu elöljárója nem tudja, miért tartják jó ötletnek a "pesti nagyokosok", hogy olyan embereket átállítsanak a mezőgazdasági termelésre, akik "harminc éve nem vettek kapát a kezükbe, és még a saját kis kertjüket sem tudják rendben tartani, fogalmuk sincs a trágyázásról és növényvédelemről". Baracskai szerint nem lehet senkit egyik napról a másikra átirányítani a gazdálkodásra, az önkormányzatnak pedig nincs pénze ólakat, karámokat építeni az állattartáshoz.

Némileg eltér a véleménye Csobaj polgármesterének, Szögi Imrének. Azzal egyetért, hogy az elmúlt évtizedekben felnőtt egy falusi generáció, amelyik nem ismeri a növénytermelést, ám úgy véli, az ő településükön vannak még olyan idős emberek, akik szívesen megmutatják a fiataloknak a kertművelés rejtelmeit, így tíz perc múlva már az ifjabbak is képesek lesznek jól kapálni, csak akarat kell hozzá.


Szögi már annak is örül, hogy valami elindult a reménytelenségben élők megsegítésére, hogy falujában van érdeklődés az akció iránt, ugyanakkor Csobaj önkormányzata képtelen az önrészt biztosítani a projekt beindításához. Az alapítványnak már jelezték, hogy nem tudnak termőföldet biztosítani az állattartáshoz szükséges takarmánynövények megtermeléséhez, és egyelőre az ígért malacokat sem tudják leszállítani a településre, bár utóbbi megoldása végett gyűjtést kezdeményez.

 Az alapítvány munkatársa elmondta: nem ellenőrzik a segélyezetteket, nem ez a dolguk és céljuk. Ezt talán másnak kéne felvállalni, ha már ez felmerült.  Az alapítvány többszörösen többet tett eddig, bármely okoskodással, vagy kifogással szemben. Az mégsem várható el az adományozótól, hogy etesse, gondozza az a felajánlott állatokat, karámolja és őrizze, vagy ellenőrizze azokat. A veteményekkel kapcsolatosan is hasonló a vélemény. Az ültetés, a föld biztosítása, az öntözés,és az összes ezzel járó feladat nem lehet elvárás. Ezen az alapon akkor a rászoruló semmit ne tegyen a kilábalás érdekében, elég ha  amrkát tarja, vagy a száját, hogy a sült galamb időben elérje végpontját. Időnként a segítség is abszurd dolgokat hoz ki egyesekből.


Arról, hogy eladták volna az állatokat és hogy nagy az elhullás, eddig nem kaptak tájékoztatást.
Ősszel fórumokat tartanak, amelyeken megbeszélhetik a segélyezettekkel a tapasztalatokat.



Új idők jönnek, új világ. Fontos, hogy rend legyen, fegyelem, hatékonyság. 
És legalább ilyen fontos, hogy a néplélek ellenére ne akarjunk erőből mindent megoldani.
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése