Besokalt a kormány az önkormányzatok pazarló, rossz gazdálkodásán ( - a vezetők mit sem változnak)

 A megye intézményei a kormányhivatal irányítása alá kerülnek jövőre.

Szűcs Lajos megyei elnök a számára kínos hiányról és a fizetésképtelenségről nem nyilatkozik.

Városunk fia, sokunk földije, Szűcs Lajos a többszörös elnök, a Pest megyei közgyűlés, a megyei önkormányzat első embere, akinek nevét mostanában sokan emlegetik.

Nevéhez köthető hogy a megye 22 milliárdos hitelállományt halmozott fel.  Ténykedése alatt olyan új kifejezéseket ismertünk meg mint "menza-stop" vagy olyanokkal lettünk gazdagabbak, mint a "közétkeztetési vészhelyzet".

eladósodott elnök

 De mint köztudottá vált, Szűcs Lajos elnöklése alatt az étkeztetési díjakat nem a célnak megfelelően, hanem másra fordították, állítólag alulfinanszírozottság okán. Így az étkezési díjak, az állami normatív támogatás ezen része nem a szerződés szerinti szolgáltatóhoz, hanem máshoz kerültek. 

Az iskolai tankönyvellátás terén is tartozást halmoztak fel a nevezett elnök ténykedése során. Az állami pénzek állítólag nem voltak "felpántlikázva", így azt nem arra a célra használták. Most a tankönyvforgalmazók sokalltak be a korábbi élelmezést végző céghez hasonlatosan. Nem hajlandók tovább várni az elköltött pénzükre, és nem kívánnak többet kölcsönözni a megyének. Úgy érzik, mintha egy feneketlen kútba dobálnák a pénzüket. A megye meg nem fizet. Az elnök meg hallgat. Csupán a szóvivője nyilatkozik az egyre kínosabb helyzetben. A kormány segítségére és a megmentésükre várnak.

Közben a kormánynál is lassan besokasul a sok megyei történet.  Ezt azonban a sok fideszes elnök okán nem kommentálják. A cselekvések és a törekvések azonban jól mutatják, hogy a megyei önkormányzatok pénznyelőit nem kívánják tovább etetni.

Január elsejétől a megyei önkormányzat valamennyi intézménye a kormányhivatal irányítása alá kerül.

Tájékoztatásul közölték, hogy az összes oktatási és szociális intézmény, valamint a közgyűjtemények is állami kézbe kerülnek. A váltás által érintett több ezer dolgozó szintén átkerül az új irányítás alá. Az önkormányzati hivatal azon dolgozói, akik az intézmények irányításában érintettek, szintén a kormányhivatalhoz kerülnek. 

Tudjuk, hogy az önkormányzatok jelentős része eladósodott. Nem éppen természetesen nem csak a megyei önkormányzatok adósodtak el, hanem a helyi testületek is.  Sok testület vett fel hitelt, sok helyen bocsátottak ki kötvényt. Az általános eladósodásnak ezek is részei.  Erről, valamint a városi érintettségről már korábban beszámoltunk.

Ócsa az adóslista top 100-on,  a 46.  helyezett - fejenkénti 221 ezer Ft tartozással

Sajtóinformációk szerint szóba került, hogy az állam átvállalja az adósságukat, annál is inkább, mivel részben annak tulajdoníthatók, hogy a megyei önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit az előző kormányzat beszűkítette. Állítólag 120-160 milliárdnyi adósság kerülhetne át állami kézbe. 

Ócsa most az alsópakonyi lakópark létesítése kapcsán jutott el odáig, hogy megbeszélve a kormány illetékeseivel, miszerint indulhat az önhibájukon kívüli pályázati támogatásért.

A Heti Válasz című hetilap nyilvánosságra hozott egy adósságlistát. Ez a 2010-es adatok szerint azt mutatja, hogy a települési önkormányzatok közül a fővárosnak a legnagyobb az adóssága.

 Ócsa város a legeladósodottabb önkormányzatok 100-as listáján a nem éppen előkelő 46. helyet tölti be, 220.840,- forinttal;  (egy főre jutó kötelezettségvállalás forintban).

Ez annyit jelent, hogy minden egyes ócsai lakosra ekkora adósságteher jut, amit az általunk befizetettek alapján az önkormányzatunknak kell visszatérítenie. Ez a pénzösszeg a legfiatalabb csecsemőt és a legidősebb nem dolgozó nyugdíjas helyi lakost is érinti.  A hibás gazdálkodás árát, a magas illetmények összegét, és a bevásárolt laptopok árát is a lakosságnak kell ebben az összegben visszafizetnie. 

Ez a számadat csupán akkor csökkenne, ha az önkormányzat visszafogottabb gazdálkodásával jelentősen elősegíteni az adósságállomány és az egy főre jutó tehervállalás csökkentését. 

De mennyi is ez a közel 221 ezer forintnyi összeg? 

Egy olyan családban, ahol mondjuk egy polgármesteri illetménnyel rendelkező személy, és egy pedagógus pár él egy gyerekkel, ott a rájuk eső adósságállomány 663 ezer forint. Viszont az ő havi jövedelmük családi pótlékkal 800 ezer forintra jön össze. Számukra ha egy hónap alatt kp befizetnék a rájuk eső 3x221 forint-részt, vagyis a 663 ezret, akkor is közel 137 ezer forint maradna az adott hónapban a családnak, ami nem rendítené meg a megélhetésüket, vagy a gazdálkodásukat. Arról nem is beszélve, hogy ezzel letudnák a dolgot és a következő hónapban már ismét a 800 ezres bevételhez jutnának.

Ugyanez a példa egy szokványos munkás családban már egészen mást mutat. Vegyünk egy a FÉG-nél dolgozó szakmunkást 120 ezerrel és egy ápolónőt 100 ezer Ft/hó keresettel és szintén egy gyerekkel. Számukra az egy főre jutó ócsai adósságállomány szintén 221 ezer Ft, tehát hármukra ez 663 ezres elkötelezettséget hoz. Ők ezt a pénz nem hogy egyhavi bekeresett összes pénzükből, hanem hanem háromhavi munkájuk díjazásából sem tudnák kifizetni, még úgy sem hogy közben ezzel fizetési kényszerrel a számított negyedévre egyetlen fillérük sem maradna. Sőt ez esetben még 3 forintot nekünk kéne hozzá tenni.

Tehát jól látszik a társadalmi és élet-színvonalbeli különbség, valamint az összegszerűségbeli megítélés. Sokszor az önkormányzati vezetők el sem tudják képzelni, hogy a munkás ember számára mit jelent egy-egy döntésük. Fel sem fogják hogy amikor ők ragaszkodnak az illetmény és a költségátalány maximumához, az új laptopokhoz, a díszburkolathoz, stb. akkor ezzel mekkora terhet rónak a választóikra. Azokra az emberekre, akik itt élnek, rájuk szavaznak és kommunális adót, meg köztartozást fizetnek.

Pedig lassan eljön az idő, amikor ezen érdemes lesz elgondolkodni.

*