A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte. Ekklesziológiailag a küzdő egyház (ecclesia militans) megemlékezése a tisztítótűzben időző lelkekre, a szenvedő egyházra (ecclesia patiens).
A halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.
Balogh László plébániai kormányzó ezt így összegzi:
“November 1. Mindenszentek ünnepe először minden vértanú ünnepe volt. A történelem folyamán többször változott az ünneplés időpontja, végül a VII. században a római Pantheon (pan – theosz, minden – isten) tiszteletére épült pogány templom (az egyetlen megmaradt pogány templom) felszenteléséhez kapcsolódik az ünnep kialakulása.
November 2. A Halottak napját Szent Odo cluny-i apát rendelte el és lassan az egész egyház átvette. Az egyház nemcsak földi közösség, hanem földöntúli: tagjai a szentek, akik célba értek, Isten dicsőségét szemlélik (dicsőséges egyház), a holtak, akik a tisztítóhelyen készülnek az örök dicsőség állapotára (szenvedő egyház), és a földön élő emberek (küzdő egyház.). Ezt a három egyház részt az imádság köti össze. Mi a halottakért imádkozunk (pl. szentmisében, de Halottak napján a temetőben is, és Halottak estéjén külön szertartásban), a szentek pedig közbenjárnak értünk.
Mindenszentek nemcsak az egyház által szentté avatottak összessége, hanem minden ismert és ismeretlen, aki megélte Krisztus tanítását és üdvözült.
November 15. Babenbergi Szent Lipót (1075 – 1136.) alsó ausztriai őrgróf, ünnepe, templomunk védőszentje. 18 gyermeke született, kolostorokat, templomokat épített, támogatott (pl. Melk).
Császárrá akarták választani, de elhárította. Ausztria védőszentje. Magyarországon három templomot építettek az ő tiszteletére, és róla kapta nevét Lipótváros Budapesten.
1970-es évek óta Árpád – házi Szent Erzsébet is templomunk védőszentje. Ünnepe: november 19.”
akik
csillagok
útján jártok,
szerető szívvel
emlékezem rátok.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése