Ostrom ( - jobbszél)

Sötét alakok lapultak az árok mélyén. A járőr éppen akkor ért oda hozzájuk, amikor újabb mérgezett nyilat lőttek ki a miniszterelnöki hivatal felé.

- Jelszó? – dörrent rá Heller Ágnes szigorúan a gyülekezetre. Felvillanó elemlámpája elvakította őket.
- Nem törnek át! – felelték kórusban.
- Akkor ezt írjátok alá – nyújtotta át a jelenléti ívet.
Odakanyarították nevüket a lap aljára. Közben balról folyamatosan dörgött az ágyú, a Parlament lángolt. A köztársaságiak nyugat felől a királyi várat támadták, egy naszád pedig a Dunán úszott le Bécs felől és a Sándor Palotát ostromolta.
- Dolgozik a nemzetközi brigád – hallgatta elégedetten a csatazajt Cohn-Bendit, és kiugrott a fedezékből. Az Országház felé futott, közben már a sliccét gombolgatta. – Megyek, olajat öntök a tűzre – hencegett.
Itt voltak az internacionalista cirkusz sztárjai: a két Lendvai! Jól megértették egymást.
- Nálad milyen fegyver van? – kérdezte Ildikó.
- A legveszélyesebb. Toll – emelte a magasba Paul hegyesre fent eszközét. – Vitriolba mártottam, akit megsebzek vele, azt szétmarja a sav. Innen lentről, ahol én vagyok, csak a lábakat érem el, de a méreg felkúszik a szívig.
- Nem járnak túl az eszünkön – vigyorgott Gyurcsány. – Tüzelj, Martin, ne sajnáld!
- Jawohl! – bólintott az európai szocialisták frakcióvezetője, és odatartotta a fegyverét Michniknek. – Töltsd meg, Adam, hadd szóljon!
Fico szolgálatkészen nyújtotta a furkósbotját; Haraszti Miklós előugrott vele, és találomra sújtott ide-oda.
- Ezernyelvű, egyszívű brigád… - nézett körül büszkén a luxemburgi külügyminiszter. – Csak a jelre várnak, hogy harcba foghassanak.
- Csupa derék pofa – helyeselt Fletó. – Nem véletlenül rühelljük annyira Orbánnak azt a szégyentelen vádját, hogy a baloldal, ha csak teheti, ráront a magyar nemzetre.
- Ezt mondta? – háborgott Kovács László, mert ő akkoriban Brüsszelben volt.
- Micsoda ordenáré hazugság! – kiáltott Göncz Árpád, s kitotyogott az arcvonal elé. – Európa, segíts!

*