A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2010. december 23., csütörtök

Kettős-kereszt állítás és igazoltatás az egykor volt szocialista fellegvárban

Rendőri igazoltatással zárult Dunaújvárosban a helyi Jobbik és társszervezeteinek évzáró találkozója. Kettős keresztet emeltek a belvárosban.



Rendőri jelenlét, menetoszlopban vonuló egyenruhások - e kép fogadta szombat este hat óra körül a belváros népét. A helyi Jobbik honlapján található plakát szerint a párt mellett a Magyar Nemzeti Gárda, a Nemzet, Haza, Család Polgári Egyesület, valamint a Konzervatív 56-os Antibolsevista Szövetség tartott évzáró ünnepséget. A találkozó délután kettőkor kezdődött a Városháza C szárnyában. A rendőrség a késő délutáni órákban a térfigyelő-rendszert működtető szakember, valamint állampolgári bejelentések alapján szállt ki a helyszínre, ahol menetoszlopban vonultak az aznap felállított kettős kereszthez egyenruhás csoportok. A rendőrség a helyszínen tizennégy főt igazoltatott, és szabálysértést kezdeményezett feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel gyanújával. A hatóság vizsgálja történt-e egyéb jogsértés a Kortárs Művészet Intézet előtt.

Pintér Tamás, a jobbikos városatya, a rendezvény egyik szónoka elmondta: a kettős keresztet önkormányzati engedéllyel állították, ahol este gyertyás megemlékezést tartottak.

*
A Jobbik Magyarországért Mozgalom ebben az évben több mint ötven helyen állít adventi keresztet.

A keresztállítással a karácsony valódi értelmére kívánják felhívni a figyelmet.
*

1 megjegyzés:

  1. Tudtad?

    Ha a kettős keresztre tekintünk, azt érezhetjük, hogy nagyon erős, stabil, ősi erővel felruházott jelkép. Milyen ősi jelentést hordoz magában, és egyházi és uralkodói körökön kívül hol találkozhatunk még vele?

    Az általában halmokon álló kettős kereszt mintegy hétszáz éve közismert szereplője a magyar címertörténetnek, de vallásos jelentőségű vagy preheraldikus ábrázolásokon jóval korábban is felbukkan. A kettős kereszt az égig érő, az eget tartó istennel azonosított világfa jele, az emberiség egyik legrégibb szimbóluma.

    Függőleges szára a Tejút, a két keresztszár pedig a nappálya két állapota a napfordulók idején. A napfordulókkor ugyanis a Nap éppen a Tejútba kél. Azaz a kettős kereszt a Napisten egy éves életútjára emlékeztet. Ezzel függ össze esztendő szavunk „Isten idő” értelme. Ezért jelöli a kettős kereszt a székely rovásírásban a „gy” hangot, amelyet szabályosan „egy”-nek kell olvasni (például az énlakai rovásfeliratban, ld. a mellékelt képen, jobbról az első rúna). Az „egyház” szavunk is erre vezethető vissza.

    A sumér „herceg” és a kínai „király” írásjellel genetikus kapcsolatban lévő magyar kettős keresztet a hagyomány és a kutatás egyaránt a királyi hatalom jelképének tekinti. Azért lett a királyok jele, mert az uralkodó is az eget és a földet összekötő kapocs, akár a világfa.
    (Készült Molnár Gábor: „A magyar államcímer eredete” c. írása alapján)

    VálaszTörlés