A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. szeptember 13., kedd

Puszta, vagy pusztulat szép kilátással - Horváthék lehetőséget látnak benne ( - fele se igaz)

Lenyúlás, vagy megmentés? Mindenáron?  
Amikor a bankok megmentéséről hallunk, már kiver minket a víz. Ha a svájci frank óránkénti árfolyam jelentését hallgatjuk a hírekben, már frászt kapunk. Amikor pedig a devizahitelesek alsópakonybeli kalandjairól hallunk, akkor csak Horváth Tamás az aki ezt képes a maga elképzelései szerint jól értelmezni.

Horváth Tamás, Ócsa jelenkori történelmének alpolgármestere, aki csupán annak véletlennek köszönheti tisztségét, hogy a választásokat követő patthelyzet után Gallai doktor képes volt ráhatásra változtatni álláspontján. Azóta gyakorlatilag a bolyais tanárt szolgálja a városi ember, a választói akarat elleniben.  Ma már azonban hiába mondják egyesek, hogy én nem erre voksoltam. Késő bánat. Jött ez a vész, mint hitelesnek a frank csúcsdöntése.

Alsópakony az egykori szocialista (állami termelés, mezőgazdasági ágazat) gazdálkodás hátrahagyott csökevénye. Közigazgatásilag Ócsa része. A évtizedek azonban magára hagyták. Az állapotok a leromlott Kádári kort idézik. A vízellátás akadozik, a csatornázottság hiányt szenved. A víztorony nem a város tulajdona. Nemrég pont annak kiváltásáról döntött a képviselő-testület Horváth Tamás beszámolója alapján. A vízellátást egy százméteres fúrt kút szolgáltatja, ami állítólag rossz minőségű. A kistelepülés víztisztítóval nem rendelkezik. A szennyvizet szikkasztókban tárolják, szükség esetén szippantják. Az ottani körülmények fejletlenek.  Az egykori állami gazdaság, az alsópakonyi major területe a lakott. A volt borászati üzem telkén van a kút is. A villany az egyetlen ami korabeliséget viszi az ott élőknek. A településen élők javarészt szegénységben és munkanélküliség közepette élnek a szinte semmiben.


"Egybefüggő állami területen épülne a Frank City.
A helyiek meg  Pestről a munkahelyük közelébe kiköltözött stricik. Ha valamit fel akarnék robbantani ezt az elegyet kevergetném: fuccos strici csipetnyi hetes béemwével, kicsi háremmel, ezt keverd harminc év munka után nincstelenné vált magyarokkal, akinek kiskertjében kell majd termelni az uborkát."
Még a Mádencia fórumán is pejoratív gettót emlegetnek, félelmeiket fogalmazzák meg az ismert nickek. 
"Pezseg a honi sajtó Devizafalváról."
"Gondoljunk bele, mondjuk 300 család mentális gondokkal, összeomolva, mindenükből kiforgatva, munkanélküliként összeterelünk, éljetek boldogan Alsópakonyon a bérházakban. Aki volt már ott, annak nem kell magyaráznom, miért alkalmatlan maga a hely. Vagy lesz ott óvoda, iskola, rendelő, bolt? Vagy az ócsai infrastruktúra lesz bővítve? És sétálgatnak kilométereket a városba kenyérért, gyógyszerért, mert ugye kocsi nincs. A 300 család 600 gyerekével mi lesz? Lesz játszótér, lesz gyámügyis, lesz szociális gondozó, netán gyógyszertár vagy rendőrös?  Mivel munka sehol, automatikus segélykérő lesz a felnőttek nagy része."

"Aztán az Isten mentse meg őket az ócsaiak indulataitól!"

Állítólag Horváth Tamásnak kellett odaszólni, hogy mérsékeljék magukat. Többen már nem is szólaltak fel ezért. Nagy a susmus és a félelem városszerte.  A falusias településszerkezet,. a közvetlen ismeretség, nagy ráhatással bír az emberekre. Így többen jobbnak vélik, ha nem is szólnak.
A helyiek beszámolói alapján nem véletlen, miszerint kevesen kapnának kedvet a költözéshez.
„Itt nem szívesen fogadják be az idegent." "Sok kiközösítő gondolat olvasható az ócsaiaktól az interneten." "A fórumon barátságtalan hangulatot teremtettek." "Alig van munka a városban." "A környék legrosszabb közlekedése itt van." "Kerékpár út egyáltalán nincs, járda is alig, a közbiztonság labilis." "A város a rossz pályáztok végett kíméletlenül el van adósodva."  "A tömegközlekedés itt a legborzasztóbb."  "Nem lehet időben beérni, több mint egy órába is telik a beutazás."  "Nagy az elmaradottság." "Egyaránt féltem a betelepítetteket is és az ócsaiakat is." "Ha jövőre nem ők akarják adni a polgármestert, akkor lehet, hogy segíteni kellene őket... "

Az alsópakonyiak sem optimisták.
"Itt csak az tud létezni, akinek van kocsija, anélkül nem lehet munkába járni, és a vásárlás is nehézkes.” „Földút kanyarog a házak között, a közművesítés még csak álom. Bolt sincsen, öt-hat kilométert kell utaznunk Ócsára tejért, kenyérért.” „Egy hidroglóbuszból jön a víz, de a teteje már régen beomlott. Szúnyoglárva, cserebogár jön a slagból. Az utóbbi két karácsony alatt egyáltalán nem volt villany. A busz sem áll meg, csak tanítási napokon naponta kétszer.” 

A Belügyminisztérium indoklása szerint a mintaprojektre Ócsa a legalkalmasabb, hiszen itt az államnak több mint háromszáz hektárnyi területe van, így a földért nem kell fizetni.

Felsőpakony polgármestere, Sztancs János szerint: – Kizárt, hogy a beruházás Ócsának ne kerülne pénzbe – magyarázza lapunknak. – Növelik az óvodai, bölcsődei helyek számát, átépítik az épületeket. Nőnek a közműköltségek, s az állami normatívából eddig is csak a kiadások felére futotta. Honnan lesz pénz például a pluszsegélyekre? A polgármester szerint a környéken újrainduló és frissiben startoló vállalkozásokban hiba túlzottan bízni.

Ezt az utolsó mondatot látszik igazolni a FÉG-MPF vívódása és a beharangozott munkaerő bővítés elmaradása, valamint a NAGÉV bejelentése, miszerint mostanában nem kíván és nem tud új felvételiseket fogadni. Jelenleg akkora túljelentkezés van, hogy válogatni tudnak a talonba helyezett jelentkezők (pályázók) közül.

Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere nem is érti az aggódó felvetést. – Hiszen a mi intézményhálózatunk, az itt élők nyernek a fejlesztésekkel!  - mondja.

Ami ráfér a városra. Ócsa „önhikis” (önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat), költségvetése siralmas, beruházásokra – a rendőrőrs felújítására, egészségház létrehozására – másfél milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki. A most megvalósulni látszó fejlesztéseket a város régóta tervezte. Hazudja. Az első ütemben elkészülő nyolcvan házzal egy időben bölcsődét épít az állam (eddig nem volt), bővíti a helyi óvodát, megoldja a közlekedést. (Nincs leírva sehol. - szerk. megj.) A második ütemben (négyszázhúsz ház) pedig újabb bölcsőde, óvoda és alsó tagozatos általános iskola is épül majd. (Erre sincs leírás, és biztosíték.-szerk.) S a fenntartás? Gond egy szál se. Az első körben felhúzott új intézmények ellátását a város – mivel amúgy is szüksége van rájuk – kigazdálkodja. (Népnyúzással, szabályok áthágásával, stb. - lásd kommunális adó.) A többit pedig, Horváth Tamás úgy gondolja, az eszközkezelő fogja – amolyan gondnokként – fenntartani, működtetni.  (A legnagyobb baj, hogy csak Horváth ámítja a népet ebbéli gondolataival. E gondolkodás mentén szedték szét az Ágas-házat. Miatta veszett el a Lakatosház, és eme ember sajátos gondolatvilága okán költenek a közösből közel 4-5 milliót a MÁV aluljárót.  Most pedig ez az ember a kétes lakóparkot menedzseli.)

Nem véletlen, Horváth Tamás szavait csupán kérkedéssel szabad fogadni, hiszen eddigi felvetései során a kisváros rendre veszített. Az emberek még friss és fájó emlékeket őriznek magukban a Horváth úr gazdasági tevékenységével kapcsolatosan, a laptopok elherdálása és 3 milliós újravásárlása kapcsán, a Lakatosház elbontása következtében előálló vagyonvesztés okán és az Ága-ház felújítása során elszenvedett károk kapcsán.  Horváth Tamás mint ötletgazda lép be a köztudatba, ami mindig milliós kiadásokat von maga után. Most futó projektje szerint a MÁV állomás forgalmi szempontból jelentéktelen, nem használt vasúti aluljáróját újítják fel közel 4,5 milliós közpénzek elköltésével. Mindez az mostani választások utáni időszak friss eseményei, vagyis alpolgármesteri tevékenységével összefüggő kiadások, más szemszögből kártételek.  Így a vele szembeni bizalom erősen kétséges, ahogy megítélése és szavahihetősége is. A közvélemény nagy része jelentős hibának és rossz előjelnek tartja  az ügyben való felbukkanását és jelentős szerepvállalását. Ez a kormányprojektnek sem jó. 


Bukodi Károly polgármester a város honlapján és az önkormányzat több milliós ráfordítással készülő újságjában amolyan szózatot jelentetett meg az ócsaiakhoz, kérve a lakosság támogatását a kormányzati lakóparkhoz. (Most annak a lakosságnak a támogató segítségét kérik, akit pár hónapja még kizártak a döntésekből a kommunális adó szabályellenes bevezetésével és rájuk terhelésével. Akkor nem volt szükség főrumra, meg lakossági támogatásra. Most viszont jól jönne.)  A segélykérő közleményt Horváth Tamás, alpolgármester, mint vélt fogalmazó is jegyezte. 
De mint közleményből kiderül, a városvezetés már  megállapodást kötött a Belügyminisztériummal. Így a
2011. szeptember 15-én (csütörtökön) 18.00 órai kezdettel meghirdetett lakossági fórumnak ismét nem lesz különösebb jelentősége. Ezt is átverik, mint az értelmetlen kommunális adót.

Az események már rég felpörögtek. A kormány június 30-án utasította a belügy- és a nemzetgazdasági minisztert a szociális családiház-építési program kidolgozására. Július második hetében már csöngött is a telefon az ócsai hivatalban, s még aznap megjelent a pesti stáb, felmérni a helyszínt.
"Pletykákból hallottuk, hogy Ócsa is a lehetséges helyszínek között van" – mondja Horváth. – Július 19-én reggel kilenckor pedig már a belügyminiszterrel tárgyaltunk.  

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át. "Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében", utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak - írják Ócsa vezetői, kérve a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a nemzeti ügyek kormánya és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Mire azonban az új-telepesek a városba költöznek, addigra már aligha lesz betöltetlen álláshely a térség egykor legnagyobb, 100 fő fölött foglalkoztató üzemében, mivel az önkormányzat elfelejtett birtokvédelmet elrendelni, így az MPF Holding nyomán szinte kiürítették a gyárat. Jelenleg nem dolgoznak még harmad annyian sem ott. A területről nem egy eszköz kikerült. Volt, hogy gyári raklapokat fotóztak a házak előtt, és volt, hogy a fekete-sárga VW Transportert keresték a kiszállítással kapcsolatos üzlet kapcsán. Jelenleg a régi dolgozók egy töredéknyi részének tudnak csak munkát adni a felszámolás alatt álló üzemben.  Madarász Zoltán MPF Holding helyi ügyvezetője jelenleg is levelezésben és elszámolási vitában van, ellenvéleményben áll Ámon Csabával a FÉG Konvektorgyártó Zrt. CFO/ gazd. vezig.h.-vel. Ezért a közeljövőben érdemi változás nem várható ettől a termelni még nem kész egységtől.
Horváth Tamás mégis, mint ezt megelőzően mindig, lelkesnek tűnik. Sokan pont ettől félnek, mert eddig ez soha nem hozott jót a számukra. Ő mégis ezt mondja: - A belügyminiszterrel tárgyaltunk. Sikerrel. Nemrég kormányrendelet is nevesítette Ócsát, és kiderült: száz 40 négyzetméteres ház épül a gyermektelen pároknak, kétszáz 50 négyzetméteresbe az egygyerekes családok költözhetnek. A száz 60 négyzetméteres épületet két gyerekkel lehet majd elfoglalni, míg a 75 darab 70 és 80 négyzetméteres házakat a nagycsaládosok bérelhetik. Ócsa augusztus végén testületi ülésen minősíti belterületté a jelenleg még gazdasági területnek számító földet, s fogad el részletes településrendezési tervet, benne az állam felé való igényekkel.
 

Kevesebb szó esik arról, hogy a helybeliekre is rossz hatással lehet a kényszerű együttélés.

– Egy település életébe nem szabad drasztikus eszközökkel belenyúlni. Veszélyes és kiszámíthatatlan következménye lehet, ha a lakosság növekedése nem természetes gyarapodás eredménye, egyszerűen csak „odatelepítenek” több száz embert. De mindebben persze nincs semmi meglepő. A kormány szociálpolitikai módszerei a két világháború közötti időszak technikáit idézik. A csaknem száz évvel ezelőtt épült Auguszta-telep vagy az állami lakótelepek (mint például a pestszentlőrinci) már létrejöttük idején is a budapesti szegénység gócpontjai voltak. Akárcsak az 1929–33-as válság után épültek – például a ferencvárosi Dzsumbuj. Persze korábban sokaknak nyújtottak segítséget, de a 21. században másolni őket óriási felelőtlenség.

Sok mindent lehetne másként. Akár ezt a projektet is. Csak ugye ahhoz nem a kocsmából kéne indulni. De mit is várhat az átlag ócsai attól a vezetéstől, aki tucatszám herdálja el a pár éves laptopokat, hogy megduplázhassa az otthoni készülékeinek számát és ezért milliókat vesz el a közpénzekből,  vagy éppenséggel újabb milliók elszórásával tesznek tönkre egy műemlék épületet úgy, hogy annak értékeit széthordják, majd védett területen házat rombolnak méreg drágán, hogy aztán városlakó kommunális adóját messze meghaladva ismét milliókért átfessék a nem használt vasúti aluljárót. 
Az alsópakonyi lakópark is csupán egy cupák az erre éhezők számára. Sokan azért sündörögnek és fontoskodnak körülötte, mert vadállati éhséggel vágynak a leeső falatokra  A triumvirátus ebben is funkcionál.

A koncepció elméleti megalapozásánál állítólag támaszkodnak a Magyar Építész Kamarának a tervpályázat előkészítésében közreműködő szakértőjére, Ertsey Attila előzetes koncepcióvázlatára, valamint Ócsa főépítészére, Horváth Zoltánra, és az általa tolmácsolt véleményekre.

Horváth Zoltán, Ócsa és Felsőpakony szerződött építésze, továbbá a TRISKELL Kft, a TECTUM-ART Építésziroda Kft vezető tervezője, tulajdonosa. Így nem csoda, hogy ebből az ötletből  is jó lenne számára egy szeletnyit, vagy egy közepesnél nagyobb falatot kinyerni, elvégre most Ő itt pozícióban és támogatottság alatt van azonos nevű mentora által. Utolsó együttműködésük gyümölcse az Ágas-ház műemléki jellegének megcsúfolása, a korabeli ágasfa eltüntetésével,. valamint a Lakatosház  elbontása  volt.

Mindezek ellenére és az ismertek alapján a Szociális Családiház-építési Program keretében létrejövő új falu alapítása egy életformamodell felvázolásán  kell, hogy alapuljon. Ezt állítólag képesek magukévá tenni. Az új falu Ócsa köldökzsinórján függ, de fokozatosan kiépülve bizonyos mértékig önállóan is működőképesnek kell lennie és meg kell teremtenie egy közösség, egy kisebb új társadalmi egység élhető és fenntartható kereteit. Ebben  kíván a helyi építészünk az alpolgármesterrel osztozva, részt venni.


Sokak szerint nagy hibát követ el a polgármester, és a képviselő-testület, hogy mindezek ismérvek, az utóbbi idők sorozatos hibás döntései után hagyja még érvényesülni alpolgármesterét, és teret enged ámokfutásának; - akár ebben az eljárási-, döntési mechanizmusban is. 
Az ötletpályázat zsűrijében helyet kapó Horváth Tamás, ezzel élete legnagyobb, de lehet, hogy végzetes karrierjébe kezdett. Ezt persze még nem tudni előre. Nem csoda hát, hogy minden eszközt és kapcsolati rendszert igénybe véve, erőteljesen támogatja a haszonnal kecsegtető elképzeléseket. 

Már csak a lakosságot kell meggyűrni, hogy az oly magas elutasítottsági arány csökkenjen és a sajátos gondolatokat javakra válthassák az illetékesek.
Ez nem pusztán szép kilátás.

*

1 megjegyzés:

  1. Vajon, ha Ócsa város műemlék épületét, és a Lakatos-házat nem tudta a főépítész és az alpolgármester megóvni a barbár kezek pusztító munkájától, hogyan bízhatnánk meg bennük, hogy Ócsa érdekében alkudoznak és nem a kárára.

    VálaszTörlés