Az adventi időszak, amikor a
közénk lépő Isten érkeztét várjuk, a megbékélés ideje. Legyen békesség
közöttünk mindenkor, és ez nem csak egy üres frázis. Ez a keresztényi
szeretet lényege. Sokan, sokszor vétünk azok ellen, akikkel együtt
élünk, és ebből sokszor sajnos hosszú, akár életre szóló haragos viszony
alakulhat ki.
Amint korábban, az első és a második
gyertya meggyújtása alkalmával az adventi
koszorú jelképezte össze- és egybefüggő világban gyúló fények
fellobbanását használjuk arra, hogy szembenézzünk magukkal, hogy
önvizsgálatot tartva megbánást tanúsítsunk, most, a 3. gyertya fényének
világosságát használjuk fel a békesség megteremtésére.
Béküljenek ki haragosaikkal, és
bocsássanak meg a békülni szándékozóknak! Sokan csak egy jelre, egy
gesztusra várnak, az első lépésre, ahhoz, hogy a negatív energiákat
gerjesztő, élettől minket egyre távolabb sodró haragot felválthassa a
békesség.
Legyen békesség köztünk! És ne csak az
utcai találkozások, vagy a család karácsonyi ünneplése alatt vágjunk jó
pofát, hanem szívünk mélyén, igaz emberkén kérjünk megbocsátást, és
adjunk bocsánatot másoknak. Nyújtsuk a kezünket és nyissuk ki a
szívünket! Mert hogyan is akarhatjuk megtapasztalni Isten végtelen
szeretetét, megbocsátó nagylelkűségét, ha mi magunk soha nem éreztük és
soha nem éreztettük ezt másokkal?
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése