Alsópakony önmagában organikus, beavatkozás, törödés nem szükségeltetik ( - pályázat és fejlődés, avagy megsegítés helyett)

  Nem első ízben foglalkozunk ezzel a dologgal, de csupán azért, mert az mégis csak felháborító, hogy a városháziak mennyire magukra hagyják a kiszolgáltatott lakosságot. 

Hátrányos helyzet, nyomor és vezetési nemtörődömség

Aki nem értené, hogy miről van szó, akkor az csak tudja meg, hogy amikor a paraszttal oldják meg a városi feladatokat, és vele épített járdát az önkormányzat maga helyett, vagy akkor, amikor maga előtt díszburkolatot hány milliókból, vagy akkor, amikor városrészeket hagy magára és sorsára a maga előnyeinek ellenében, akkor legyen már egy ítélete a polgárnak, még akkor is, ha parasztnak nézik.  Szóval aki mindezt nem értené, az olvasson tovább, aki meg érti az is, mégpedig azért, hogy megismerje a régi-új történetet és hozzárakhassa azt, amit az előljárói fizetségről ismer, hogy kellőn értékelje a kialakult helyzetet. 

Önkormányzatunk már tavaly is pályázhatott volna

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.

Polyák István édesanyjának gyalog viszi az ebédet éthordóban, a fiatal lány az iskolából teker haza Alsópakonyra

Alsópakony (a régi és nem a létesítendő) és az ott üzemelő vállalkozások ezeknek a paramétereknek megfelelőn ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ócsa városa a kiírás szerint pályázhat, amit tavaly még úgy gondolt, meg is tesz, de Horváth Tamás előterjesztése után ezt visszavonták a képviselők.

Pedig a pályázati támogatás mértéke 90 %.  Ez azt jelenti, hogy 1 millió forinttal további 9 érhető el.

Beavatkozásmentes, organikus környezet  - hol van már a tavalyi hűhó

Itt van mindjárt példaként a város járdaépítési programja, amire kb 3 milliót szán a vezetés sóder és cement formájában, amit majd a lakosoknak kalákában kell megépíteni. Vagy nézzük a Városháza előtti, Bukodi Károly által "piactér"-nek nevezett bontott területet amire közel kettő millióért díszburkolatot szeretnének rakatni. Na, ha ezt a 2-3 milliót például Alsópakonyra szánnák és ezzel pályáznának, akkor ezzel a pénzzel úgy 20 milliós beruházást, vagy fejlesztést tudnának megvalósítani. A kiírtak szerint. 

Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy tervet állítsunk fel és pályázzunk a TP-1-2012  vagy a TP-2-2012 - re, akár mindkettőre. Mert lassan kifutunk az időből. Ráadásul a város nem olyan gazdag, hogy azt megengedhesse magának, hogy ismét elmegy egy ilyen lehetőség mellett anélkül, hogy rámozduljon.

Alsópakony élve eltemetve - csak járatjuk a szánk

Alsópakonyra is ráférne a fejlesztés, a gondoskodás. De nem, A polgármester és a helyettese valahogy másként gondolkodik. Az egyik csupán a városmagon belüli sportban, a tornatermi birkóban, a pályás fociban és Bajcsy központúságban gondolkodik, míg a helyettes társa a vízügyben, a szennyben és a társult tagságokban érdekelt.
Alsópakony és az ottani kilátástalanság megsegítése nem fér a programok sorába.

Ugyanis míg focira lehet 10 milliót is áldozni, addig a pakonyiak egyet, vagy kettőt sem érdemelnek(?). 

Alsópakony, Ócsa tanyás külterülete, ahol szinte még víz sincs. Legalábbis normális, és teljes mértékben fogyasztható egészséges ivóvíz. Aztán normális út sincs, mert az valahol az útszéli tábla utáni sárveretőnél véget ér.

Alsópakonyon  lehetőség sincs, így a termékek előállítása és piacra juttatása vonatkozásában is elkélne a pályázati segítség. De a közvilágítás terén is lehetne mit fejleszteni. Nos ez a pályázat erre, illetve ezekre adna lehetőséget.  Ha élnének vele.

A városvezetés most ismét ezt szalassza el, amikor erre a kiírásra nem jelentkezik és a várost a pályázaton nem indítja.  (A képviselők többségének sem jut ez eszébe, hogy javaslatként előterjessze.)

A városvezetés ezzel diszkriminatív mód lenézi és kirekeszti az Alsópakonyon élőket, mert amolyan külszéli alsóbbrendűségben tartva őket, kirekeszti a fejlődésből.

Bukodi Károly, választott  polgármester - ha akarna, pályázhatna Ócsa (Alsópakonyról beszél, de ez nem segít)

Hiába a kormány, és a kiíró jó szándéka, ha a választott helyi funkcionáriusok érdektelenségből szarnak az egészre. 

Ezt kérem ne felejtsék el az itt/ott élők, amikor majd a választásokra kerül a sor.

Alsópakony leírva, magára hagyva

A Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén.

A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.

Ez több figyelmet és ráfordítást igényel, mint Alsópakony -  a sport kiemelt és előnyt élvező, több milliós ügy

Remélem egyszer csak rászánják magukat az illetékesek és elkezdenek munkálkodni azon, hogy az Alsópakonyon élőket felzárkoztassák. Akár az utak, a közművek, a közlekedés, a lakhatás, vagy a munkahelyteremtő piacra termelés által, esetleg az ilyen tanyafejlesztési támogatással, amiből most ismét kimarad ez a hátrahagyott településrész.

 *