A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2012. augusztus 17., péntek

18 járási központ lesz Pest megyében - mintha mi sem változna (kisvárosi érdektelenség)

Közzétették a létrehozandó járások székhelyeinek és beosztásának listáját. Ócsa továbbra is Dabashoz tartozik.
A rettentően rossz összeköttetést javításáról ennek kapcsán sem esett szó.

A Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányrendelet melléklete alapján 2013. január elsejétől Aszódon, Budakeszin, Cegléden, Dabason, Dunakeszin, Érden, Gödöllőn, Gyálon, Monoron, Nagykátán, Nagykőrösön, Pilisvörösváron, Ráckevén, Szentendrén, Szigetszentmiklóson, Szobon, Vácon és Vecsésen fog  működni járási hivatal a megyében.

Ócsát ez ügyben is a érdektelenség, vagy inkább a tétlenség vezérelte. Míg mások küzdöttek a hovatartozásukért, addig a városi vezetőink mind az érdektelenség jeleit mutatták ebbéli közös dolgainkban.
Közben Ócsa közösségi közlekedése a térséghez viszonyítva az egyik legrosszabb. Mind az eljutási sebesség, mind a járatsűrűség tekintetében. Ha megtett kilométereket viszonyítjuk az utazásra fordított idővel, akkor is rosszabbul állunk, mint a nálunk kisebb és távolabbi települések. Fővárosi közelségünk ellenére  továbbra is az egyik leelmaradottabb hely Ócsa.

Egy ócsai felszólalás - előtérben a sikeres Dabas polgármestere magába zárkózva hallgat

Hiába lakik nálunk Pest megye elnöke, a 14 sz.-ú választási körzet országgyűlési képviselője, ha mi hasznát sem veszi a város. Legalábbis úgy érzi az itt élő ember, mert felsorolható előnyét senki nem tudta még megmondani. Pedig jogtán elvárható lenne egy hazaszerető embertől,  hogy lakhelyét, földjét patronálja. Ez persze nem a kimondott előnybe részesítés, bár az is jogos elvárás lehetne, hanem legalább a helyzetbe juttatás, és a figyelembe vétel, valamint a közbenjáró segítség lenne az elvárható alap. Azzal ugyanis a város nincs kisegítve, hogy egyes jeles napokon megjelenik és beszédet mond. Az sem hozott sokat a konyhára, hogy a FÉG kijátszása kapcsán a dolgozói nagygyűlésen részt vett. Aztán az Egészségház átadása sem azért történt, mert a megye olyan nagyon kivette volna abból a részét. Szóval Ócsa összes dolga kívül áll attól, hogy a városka mennyi jeles tagok, képviselőt delegál az ország különböző szerveibe. Vagyis a jelenlétünk aránya, képviseletünk nem hozza az elvárhatót.

Így vagyunk valahogy most ezzel a járási kiosztással is. Ócsa ezer szállal kötődik inkább a fővároshoz, mint a járási központnak kinevezett Dabashoz, vagy Gyálhoz. Ez nem csak a közlekedés kialakult irányában, hanem a hova tartozás végett is fellelhető. Bár az ócsai ember, számtalanszor elmarasztalta már a pesti ember, és a nagyvárosi környezetet, de mégis Budapest az a közeg, mely a városnak megélhetést, ellátást, segítséget, egészséget szolgáltat. Gondoljunk csak bele, hogy a reggeli járatok nem Dabas, hanem Budapest irányába mennek/viszik a dolgozni vágyókat. Vagy a betegellátás terén, nem Dabas vagy a kecskeméti kórház a cél állomás, hanem Budapest. Az igények és az elvárások, de az ésszerűség is ezt igazolja.

Gyál elérhetősége csak a ritka és az akár órás késéseket produkáló vasúttal lehetséges. Buszjáratot abba az irányba a közeli autópályán keresztül, - más szomszédos településekhez hasonlatosan - a városvezetés nem tervez. Az ilyen jellegű felvetéseket eddig mindig visszautasította. Pedig nem csak az új járási rendszer, hanem a munkahelyteremtés, és Alsópakony kapcsán is igény lenne egy gyors pesti bejutásra akár Gyál, akár Soroksár irányába. Jelenleg ez az útvonal csak magánszemélyek autójával járható. Aki ezzel nem rendelkezik, az kivan zárva az ilyen irányú közösségi közlekedésből, mert Ócsáról abba az irányba nincs menetrend szerinti járat. (Igaz Ócsáról szinte napjában jár arrafelé egy busz, de az utasokat nem szállít.) Így a város észak-kelti irányú közlekedése megoldatlan. Tehát a gyáli járás központ sem nyújt jobb lehetőséget, mint a dabasi. Ócsa úgy tűnik továbbra is a mostoha gyerek szerepkőrében tetszeleg. Ezt erősíti a választások óta magára találni nem képes, potenciáltalan városvezetés is.

Nagy kár, hogy az érintett megyei elnök és a delegált helyi képviselő sem képes értünk eleget tenni.

A Pest megye önkormányzatának helyet adó Vármegyeháza a budapesti Városház u. 7. szám alatt  -  ketten is érdekeltek
A honatyánk is Budapestre jár, ahogy a megyei közgyűlés tagjai is oda tartanak Ócsáról.  Még legutóbb, a vízügyeink kapcsán is a budapesti közelségű gyáli központúságot (vízfejűséget) választotta az önkormányzat a dabasi (térségi) helyett.

Kár, hogy rendre nem mi, azaz a lakosság prosperál ezekből.

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok (beleértve a nagyközségieket is) irányítását pedig a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból.

Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.

A múltat idézzük: az 1950-es járásrendezés, a tanácsrendezés magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Megvalósítására 1950 februárja és júniusa között került sor. Ennek során a járások száma 150-ről 140-re csökkent, és a beosztás terület és népességszám tekintetében arányosabb lett a korábbinál,- ez most 2013-ra, 175-re változott.
Felosztották Pest megyét is - vissza a jövőbe  (az avultság a városban marad)
 
A Fidesz vezette kormány döntése szerint januártól tizennyolc járási székhely lesz Pest megyében.  A járások kialakításáról szóló rendelet jövő év elsejével lép hatályba.

A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, jövő januárban országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését.

A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést.

Így kijelölték a járási székhelyeket, rendelkeztek a feladatokról, de a vidéki emberek még mindig nem tudják, hogy amit eddig elintézhettek a jegyzőnél, azért most el kell-e utazniuk a járási székhelyre? A helyi Kisbíró sem ad támpontot. Csak azt tudják, hogy az ügyintézés – az utazási költségek miatt – még többe fog kerülni nekik.

Sok szakmai kérdés nyitott továbbra is, amely azt bizonyítja, hogy a járási hivatalok felállítása sokkal inkább hatalmi érdeket szolgál, mintsem az állampolgárok jobb színvonalú kiszolgálását. Ami biztos, a hivatalvezetők fizetése évente másfél milliárd forintba kerül majd.

Értünk, Ócsáért senki nem lobbizott. Dabasra  gyors és könnyű hozzáférést az ócsai ember számára senki nem biztosítja még január elsejét követően sem. Érdektelenül állt mindenki az előkészületetek során felvetés előtt.  Ócsa ismét lemaradt és kimaradt a figyelembe vehető szempontok alapján.  Mondhatni ismét hátrányt szenvedett, mert Dabasra járni ügyet intézni nem lesz könnyű eset. (Dabast biztosan jobban képviselték.) 

Mert mint köztudott, Ócsát minden egyéb a Pest közeliséghez és a Fővároshoz köti.
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése