 |
| Szt. István alakja Esztergomban |
Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű.
Most, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt 974 esztendeje, hogy első keresztény királyunk, az ezeréves magyar királyság megalapítója: Szent István meghalt. Fehér márvány koporsóban temették el Székesfehérvárott s a krónikák szerint 3 évig gyászolta őt a nemzet. 45 évig pihent István király teteme a székesfehérvári sírban és 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírból. S a megnyitott koporsó körül megrendülve álltak az udvari emberek. - Mirákulum! - Csoda! - suttogtak megilletődve, mert a nagy király jobb kezefejét 45 esztendő után teljes épségben találtak. A legenda szerint Isten különös kegyelme Szent István jótéteményeire való emlékeztetésül őrizte meg a király jóttevő jobbját.
 |
| Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése |
Augusztus 20. egy ősi magyar ünnep, amikor első királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. Ez a nap a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek megbecsülése és ápolása. Ez a nap a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köthetjük, akiben a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották, az un. törvénynapokat.
Szent István napján rendezik meg hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel. A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban.
Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez...
 |
| A Szent Jobb |
Az ereklye két századnál tovább maradt Raguzában, anélkül hogy Magyarországon tudták volna hollétét.
Magyar főurak véletlenül akadtak nyomára és hívták fel rá előbb Lipót császár, majd Mária Terézia figyelmét, aki a szent ereklyét 1771-ben előbb Schönbrunnba, majd Budára hozatta. Mária Terézia a Szent Jobbot az udvari plébánosnak és az angol kisasszonyok főnöknőjének őrizetére bízta, a visszaszerzés emlékére pedig pénzt veretett.
Magyar főurak véletlenül akadtak nyomára és hívták fel rá előbb Lipót császár, majd Mária Terézia figyelmét, aki a szent ereklyét 1771-ben előbb Schönbrunnba, majd Budára hozatta. Mária Terézia a Szent Jobbot az udvari plébánosnak és az angol kisasszonyok főnöknőjének őrizetére bízta, a visszaszerzés emlékére pedig pénzt veretett.
 |
| A Szent Jobb díszes ereklyetartójában |
- 1882 óta, a király kinevezésére, a budai királyi palotai plébános látja el a Szent Jobb őrizetét.
- 1862-ben készíttette a magyar püspöki kar a szent ereklye számára a mai, remek kivitelű, drága ereklyetartót.
 |
| I. István aláírása |
Augusztus 20-án, Szent István napján rendezik meg hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése