Alsópakony az igéret földje, Ócsa a félelemé ( - szociális rászorulók, vagy kiszolgáltatottak leszünk?)

Az alsópakonyi lakópark felépítésének ötletét még tavaly június elején vetette fel kormány a megroppant lakáshitelesek megsegítése céljából. Akkor azt mondták: az állam 40-80 négyzetméteres családi házakat építene olyan devizahiteles családoknak, akiknek otthonát a bankok elárverezik. 

A tervek szerint már tavaly ősz végére állnia kellett volna az első ütembe tervezett házaknak. Aztán ez valahogy elsikkadt, és idén márciussal hitegették az embereket. Ócsa polgármestere és alpolgármesterre visszatérőn és nagy hévvel nyilatkozik a megvalósulásról, miközben a maguk verziója is egyre csorbát szenved. A tervek elkészültek, de még ma sem tudni, hogy mi fog megvalósulni. Arról sincs hír, hogy végül korszerű, energiatakarékos, könnyűszerkezetes, vályog, vagy betonyp házakról van-e szó. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást tudomásunk szerint már kétszer megismételték. Állítólag drága volt a kivitelezés összege. A folyamatos elhúzódás miatt az építkezés még nem kezdődött el, holott korábban Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tavaly nyáron még azt mondta, hogy még a 2011-es évben indulhat a házépítés. 

Most 2012-ben ugyanezt mondja Horváth Tamás alpolgármester is. Szerinte nyugodtan indulhat az építkezés.

Azonban nem indul. Még a csatornahálózat, a vízvezeték nyomvonalán sincs mozgolódás. Egyedül a szennyvíz telepen restaurálják a régi tározó-ülepítő medencét, abból a 40 millióból, amit a zűrös dunaharaszti vízszolgáltatónak utaltattak. Pedig a szennyvízkezelés nem is hozzájuk tartozott. Az Ócsa és társai tulajdonában álló szennyvíztelep közös üzemeltetése körüli bonyodalmak és a feltárt szabálytalanságok nem gátolják a vitatott beruházást. Inárcs, Felsőpakony és Ócsa tárgyalásairól nincs hír. A felek mindegyike tart valamitől. Talán Inárcs az egyetlen, aki a legrendesebben teljesített. Ócsa a lakossági befizetések ellenére öt milliós adósságot halmozott fel, amit mostanság próbáltak rendezni.  

Csatornadíj lerendezve, tartozás közpénzből visszapótolva 

Mint arról beszámoltunk, ezt a Szabadidő Központnak utalt pénzzel kívánják kezelni, mivel a korábban ennél az önkormányzati (Egressy Gábor Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Közhasznú Társaság)  cégnél halmozták fel.  Hogy aztán Ócsa miért, és hogyan hozta létre fennálló tartozását, senki nem nyilatkozik, ahogy arról sem, hogy a csatornadíjakat miért a DHRV-nek utalták át. Még az is elképzelhető, hogy ebben a pénzügyi útvesztőben kavarodtak, el valahol a lakossági befizetések, miközben a város tartozása kikerekedett. Ha belegondolunk abba, hogy most is a DHRV-n keresztül áramoltatják a szennyvízre fordítandó összegeket, akkor már nem is annyira fura ez a kalamajkás történet.  

Mindenesetre a DHRV és annak vezetője, Biró Vencel a haraszti önkormányzati körökben nem annyira népszerű, és elfogadott, mint itt Ócsán a várásházi berkekben.  Ott még a beszámolóját sem vették kézpénznek, nem úgy mint nálunk a díjemeléssel kombinált mesét. 

Szóval Alsópakony kapcsán a "minden nagyon jó"  érzés, valahogy Ócsán nem akar beteljesedni. 

Egy látványterv, a sok közül - nem tudni hogy végül mi és mennyiért valósul meg

Az állam eredetileg 500 ház építését tervezte, a jelenleg is zajló első fázisban 80 ház kivitelezésére írták ki a közbeszerzést. Az átlagosan 1000 négyzetméteres telkekre épülő téglaházakra meghirdetett első közbeszerzési eljáráson a cégek túl magas ajánlatai miatt nem hirdettek győztest, ezért egy második eljárást tartottak. A Napi Gazdaság információi szerint ezen három cég indult: a Swietelsky Magyarország Kft.-Pannon Nívó Zrt. konzorcium, a VeszprémBer Zrt. - amelyek megközelítőleg azonos, 1,8 milliárd forintos ajánlatot tettek -, valamint a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., ami 1,49 milliárd forintért csinálná meg az építkezést.

Bár ezen az eljáráson már egy hete eredményt kellett volna hirdetni, ez eddig nem történt meg. Megkérdeztük a projektért felelős Belügyminisztériumot, hogy miért csúszik a pályázat elbírálása, de a sajtóosztályon azzal hárították el minden kérdésünket, hogy addig nem tudnak semmit mondani a szociális lakóparkról, amíg nem zárul le a közbeszerzési eljárás. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy ez mikorra várható.

Egy, a közbeszerzési pályázat elbírálására rálátó forrásunk szerint azért nem hirdettek eddig eredményt, mert minden ajánlattevő cég apróbb formai, számolási hibákat vétett a pályázatában, de a döntéshozók nem akarták kizárni őket a versenyből, ezért inkább adtak nekik egy kis időt a javításra. A kormányzati vezetők vélhetően nem szerették volna egy újabb közbeszerzési eljárás kiírásával sokkal tovább halasztani az építkezést.

"Küldtek augusztus 2-án egy levelet, hogy nem lesz 3-án eredmény" - mondta az [origo] kérdésére az egyik ajánlattevő cég vezetője, aki hozzátette, nem tudja, mi lehet a csúszás oka, és azt sem mondta, hogy a pályáztatók javításokat kértek volna tőlük. Ugyanerről számolt be egy másik, a pályázatban részt vevő cég vezetője is az [origo] kérdésére.

Az Ócsát Üllővel összekötő út által határolt, építésre kijelölt területen jelenleg csak rengeteg szemét van, és át kell gázolni több szöcskelégión is, hogy lássuk a nagy gazos semmit. Ugyan a terveken takarosnak tűnő házak (cikkünket a tervekről itt olvashatja) telekhatárait már kimérték, és az ELMŰ is felhúzott körülbelül 60-70 villanyoszlopot, munkának még nyoma sincs. Pedig a póznák csak arra várnak, hogy a serényen dolgozó közmunkásoknak adjanak fényt az építkezéshez. A kormány döntésének értelmében a házépítési munkákat közmunkások fogják végezni, a munkaügyi központok pedig már ki is választották azt a főleg Pest megyéből érkező körülbelül 250 embert, akiket majd busszal hoznak az építkezéshez. 

Háttérben az adós telepnek szánt terület a póznákkal

"Miért kell vadonatúj házakat felhúzni, amikor az eszközkezelő valószínűleg egy új ház töredékéért is átvehetné a bajba került hitelesek ingatlanjait?" - fakadt ki az Ócsa központjában található bankból kijövő férfi, aki egyébként maga is éppen a saját devizahitelét intézte. A férfi hozzátette, hogy "biztosan valami fejes van a történetben", azért csúszik a döntés, de egyébként nem gondolja, hogy bármilyen hatással lenne a falu életére az odatelepülő 80 család.

"A nyóckerből akarnak idetelepíteni kisebbségieket" - ismételte a közkeletű helyi pletykát az Ócsát Üllővel összekötő út egyik kocsmájában egy pultot támasztó középkorú férfi, aki éppen egy újabb fröccsöt kért, mielőtt beszállt volna mattfekete terepjárójába. A férfi, akárcsak a többi megkérdezett helybeli, teljesen szkeptikus volt a beruházással kapcsolatban, és ő is azt mondta, hogy nem érti, mi szükség van az egészre, ha a környező településeken, Üllőn, Alsónémediben, Gyálon "százszám állnak az üresen, ár alatt megvehető házak", de ha már megépítik, amire szerinte a "következő ötéves tervben sincsen esély", akkor miért nem lehet helyi vállalkozókkal elvégeztetni a munkákat.

Én meg azt mondom, ha netán nem fuccsol be ez az egész, és lesz még kit megmenteni, akkor sem fog a korábbi teljes 500 lakásos telep elkészülni. Nem fog, mert  az időmúlás okán a kilakoltatottak már kiesnek a megmenthetők köréből. Aztán meg azért, mert az eltelt egy év alatt többeknek sikerült stabilizálniuk hitelüket, és akiknek máig sikerült fenntartania ingatlanját, -  mert akár megegyeztek a bankkal akár más segítség által, - azok már nem valószínű, hogy rákényszerülnek a költözésre. Ráadásul ha megvalósul még a kormány kiköltöztetés előtti visszabérlési terve,  akkor nagyon kevés olyan rászoruló várható, akik nem kimondottan csak saját hibájuk folytán kerülnek ebbe a végső körbe.

A legnagyobb vesztes ma mindenképpen Alsópakony ott élő közössége. Tőlük tavaly megvonták a jó minőségű vízhez jutás lehetőségét a kormány elképzelés kapcsán, mondván az úgyis nemsokára megvalósul. Pedig Ócsa város önkormányzat is tisztában volt azzal, hogy ott tarthatatlan az állapot. 

Horváth Tamás a segítség helyett kétszer is a megvonást ajánlotta. Egyszer akkor, amikor a tervezett vízhálózat rekonstrukciót visszavonták, máskor pedig akkor, amikor a tanyafejlesztési pályázatbeli városi indulást átértékelték.

Ők nem várnak, már csak magukban bíznak - Alsópakonyon láthatóan ketten építkeznek

Alsópakonyon két fiatalember épp tetőt épített és falakat festett a kutyájuknak készülő házhoz. A kutya-lak az Ócsához tartozó telep egyik szegényes házának udvarán készült, nem messze onnan, ahol a kormány korábbi tervei szerint már állnia kellene legalább nyolcvan, a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére épülő szociális családi háznak.

"Nem lesz abból semmi" - mondta a hónapok óta csak terven létező lakóparkról a kutyaól építése közben a két férfi. Hozzájuk hasonlóan szkeptikus volt Ócsán mindenki, akit kedden megkérdeztünk, a kétkedő helyiek többsége azt is megjegyezte, szerintük azért nem kezdték még el az építkezést, mert "biztosan valami susmus van a háttérben".

Horváth Tamás (Fidesz) volt az egyetlen bizakodó ember, akivel beszéltünk a településen. Azt mondta, reményei szerint napokon belül eredményt hirdetnek a közbeszerzési eljáráson, és a szerződéskötést követően már másnap el lehet kezdeni a házak építését, mert "minden elő van készítve az utolsó szögig".

Havi másfél milla fixszel az ember könnyen viccel - ha mind bejött volna, amit mond, akkor a város ma virágozna

"Természetes, hogy mindenki fél az élet nagy változásaitól, nincs ez másként Ócsán sem" - mondta az alpolgármester, aki hozzátette, hogy a helyiek összességében a fejlődést várják a lakópark felépülésétől. Az új településrész a tervek szerint vizet, csatornát és boltot is kapna, megújulhatna a szennyvíztisztító telep, a beruházás második szakaszában pedig bölcsőde, óvoda és akár egy alsó tagozatos iskola is épülhetne. Ha minden jól megy, akkor az első lakók már ősszel beköltözhetnek új otthonaikba, és ezzel új fejezet kezdődhet Ócsa életében.

A kérdés és a felvetés mögött azonban ott lakozik a kétség és a félelem, mert Horváth Tamás eddigi ismert dolgai elbizonytalanítják az embereket. Sajátos ötletei és előterjesztései még sok jóra nem vezettek. Aminek szellemi atyja volt, az rendre lakossági terheket jelentett. Többen máig nem felejtik, hogy a képviselők használatába adott hivatali laptopokat az ő javaslatára kótyavetyélték el, az előző ciklus végén pár ezerért, majd szereztek be helyette (igaz feleannyit) megközelítőleg 3,5 millióért. Aztán nevéhez köthető az Ágas-ház máig kétséges és vitatott renoválása, a Lakatosház átgondolatlan eldózerolása, ami mind közpénzek ráfizetésével járt. Az ott tátongó üres telekrészt az akkori ígérete ellenére máig nem sikerült  lefüvezni és hasznosítani. A műemléki környezetbe vájt foghíj érző sebként máig ott tátong. De szintén benne volt a MÁV aluljáró érthetetlenül drága 4 milliós közösségi pénzből történő felújításában és az itt is említett ivóvízellátás javításának megvonásában. Nevéhez kapcsolódik a tanyafejlesztési pályázat visszavonása, és az infláció feletti vízdíjak elfogadtatása.

A képviselő-testület jegyzőkönyvei mind megőrzik ennek nyomait. Előterjesztőként és szavazóként, vagy javaslattevőként mindig sikerült ebbéli elképzeléseit megszavaztatni. A Pénzügyi Bizottság és a képviselői tagság fideszese, pedig mindent ráhagynak, kerül amibe kerül. Ez azonban a lakossági oldalról nem egy siker történetként tudatosul az emberekben. A javaslatok megvalósításának többletköltségeit mindig az ócsaiak viselik.  És a terhek így nőnek egyre. (Most is zajlik egy hasonszőrű pénzt emésztő dolog.)

Ezért is a fenntartás az alpolgármester lelkesedésével kapcsolatosan. Ugyanis amiben hisz, aminek örül, arról úgy tartják, az már eleve nem sülhet el jól a városbeli oldalon. Félő, hogy Alsópakony kapcsán sem lesz ez másként.

Az előjelek máris ezt látszanak igazolni.

A szenny hozzánk jön, itt Ócsán mossák, minket terhel. Mondanom sem kell, ki intézte így.
Az óvoda és a bölcsőde beruházás a városban élőkre vár. A helyi munkahelyteremtés csak nem akaródzik javulni, ahogy a közlekedés is csak a sötét oldalát mutatja.  A városon belüli nem indult meg a járda és a kerékpár út építés, és az úthálózat rekonstrukciója sem. A vasútállomás környékét, az átjárókat nem fejlesztik. Infrastrukturális beruházás nincs. Csupán a külcsínre és a városháza előtti területre összpontosítanak a helyi vezetők. 

A város kilencezer lakosa csupán önmagában, a jószerencsében és a kormány politikai segítségnyújtásában bízhat. 

Alsópakonynak pedig úgy van értelme, ha az egész egyben megépül, hogy önálló lehessen, mert különben csak egy torz, eltartandó kolonc marad Ócsa (ócsaiak) nyakán.

Origo nyomán

*