Ciki-nem ciki, a megyevezér Szűcs nem cicózott ( - most azonban húzza a bőrét)

A megyevezér az Azori szigeteken járt. Lebukott? Á, dehogy. Állítólag nincs ezen az utazáson semmi csodálni való. Mindenesetre jobb volt, ott lenni, mint Gyöngyöspatán. Most mégis menekül a riporter elől a máskor magára oly büszke elnök. Most valahogy nem jött össze a teljes mellszélesség és a gerinces kiállás.

 Pedig máskor hogy szeret nyilatkozni és mikrofon előtt tetszelegni 

Mint arról már többször beszámolt Önöknek, nagy a baj a Szűcs vezette Pest megyei önkormányzatnál, hiszen csődhelyzet állt elő, időnként, és visszatérő rendszerességgel éheznek a nevelőszülők által felkarolt gyermekek. Ennek ellenére az élet zajlik odafönt... 

A megyei önkormányzati elnök, Szűcs Lajos azonban a jelek szerint Gyöngyöspata helyett az Azori szigeteken vitatta meg a romastratégiát. A közgyűlés tagjai megerősítették lapunknak, hogy az adott időpontban megtartott megyei ülésen Szűcs Lajos valóban nem volt ott, őt Wentzel Ferenc alelnök helyettesítette. Arról nincsenek információink, hogy a megyei költségvetésből, vagy valami egészen másból állták-e az utazás költségeit. Íme, az országos sajtó minderről:

Pest megye közgyűlési elnökének titkárságán azt mondták, hogy Szűcs Lajos elnök a közgyűlés időpontjában szabadságon volt. 

A sajtóhírek szerint  Szűcs részt vett az AER közgyűlésén, tehát a Pest megyeiek megoldása egy újabb variáció lenne: ha az Európai Régiók Gyűlése olyan remek helyen tartja közgyűlését, mint az Azori-szigetek, a magyar megyei vezető szabadságot vesz ki, és oda utazik, hogy összekösse a kellemeset a hasznossal.   

Szűcs Lajos az Országháza honlapja szerint 2011 novemberében csak az országgyűlési képviselői javadalmazása alapján 1.089.930,- Ft-t zsebelt be.  

Szűcs Lajos ebbéli javadalmazásán túl még ott van még a megyei elnökségi tisztsége, a MÖOSZ elnökségi posztja és MTSz elnöksége és nem sorolom tovább. Az elnökségi juttatásokat pedig számolja össze ki, ki maga.  Annyit azonban elárulok, hogy az elnökünk egy szerinte öreg, majd, hogy nem lepukkant (6 éves) Lexussal jár.  

Aki mindebben bármi kivetni valót lát, az se dobjon rá követ, hanem inkább számolja össze, hogy neki mi fér bele a 8 órába, majd ehhez viszonyítsa a saját bevételi forrásait. Mert mindettől még lehetne bárki jó ember.

*

Kihelyezett ülés - Azori-szigeteken üléseztek a megyei elnökök ( - a nagy utazás)

Pénzt és időt, a fárasztó utazást nem kímélve, a távoli Azori-szigeteken üléseztek a megyei közgyűlések elnökei a múlt héten.  Igaz itthon szmog és nyirkos hideg volt.

Az Atlanti-óceán közepén levő szigetcsoporton tartották az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlését, ahova tizenkét megyei elnök ment el. A fideszes politikusok annak ellenére utaztak el az egzotikus nyaralóhelyre, hogy a felmerülő költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam.

Az Azori-szigetek fővárosában Ponta Delgadában töltöttek néhány napot a politikusok

Hiába nem volt több Pest megyei iskolában fűtés, mert a megyei önkormányzat nem tudja fizetni a számlát, Szűcs Lajos fideszes közgyűlési elnök mégis elutazott a kellemes klímájú szigetcsoportra, ahol ilyenkor is 15-20 fok a hőmérséklet. Sőt információink szerint Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként ő szervezte az utat kollégáinak. Felhívtuk, hogy milyen eredményekkel járt az azori-szigeteki tanácskozás, ám ő arra hivatkozva hárította el megkeresésünket, hogy a Blikk kérdéseire közleményben válaszoltak. 

Mengyi Roland borsodi és Gelencsér Attila somogyi elnök is ott volt

Az indok szerint egy romastratégia miatt repültek nagy számban magyar politikusok a négy és fél ezer kilométernyire fekvő Azori-szigetekre. 

Itt ebédeltek a megyei elnökök, miközben az óceánban gyönyörködhettek, utolsó nap pedig a Furnas-tóhoz vitték őket kirándulni - majd elmesélik a cigányságnak, hacsak nem integrálják őket ebbe a környezetbe

Egy volt megyei elnök szerint az Európai Régiók Gyűlésének jelentősége az EU-csatlakozással alaposan leértékelődött, mivel most már jelen lehetünk az unió Régiók Bizottságában, amely ugyanazt a szerepet látja el, csak az unión belül.

– Mivel borsos tagdíjat kell fizetni az Európai Régiók Gyűlésében, ezért Békés megye kilépett onnan, mivel drágának és okafogyottnak éreztük az ottani tagságunkat – mondta a Blikknek Varga Zoltán MSZP-s képviselő, aki 2002 és 2006 között állt a megye élén.

Az azori-szigeteki közgyűlés múlt hét szerdán kezdődött, de a megyei vezetőknek már kedden el kellett indulniuk, hogy odaérjenek, mivel a repülőút egynapos. Az érintett politikusok a múlt hétfői parlamenti ülést még végigszavazták, keddtől kivették a szabadnapjaikat, és már a bizottsági üléseiken sem voltak jelen a jegyzőkönyvek tanúsága szerint. A konferencia négy napig, egészen szombatig tartott, de az utolsó nap már csakis a kirándulásokról szólt a program szerint.

– A megyei elnökök főleg azért utaztak a közgyűlésre, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő páneurópai romastratégiája mellett lobbizzanak – mondta Ambrus András, a Pest megyei sajtófőnök. – A tervet el is fogadta a közgyűlés, ami azért fontos, mert a szervezetnek nagyon erős az érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban.

 A legolcsóbb repülőjegyek 120 ezer forinttól kezdődnek, a résztvevőknek kedvezményes áron kínált négycsillagos szállodai szobák 50–70 euróba (15–21 ezer forint) kerültek fejenként és éjszakánként. Az egyéb kiadásokkal együtt összesen több millió forintba kerülhetett a tucatnyi politikus azori-szigeteki túrája. 

Szűcs Lajos és Gelencsér Attila nem a szigeteken találkoztak össze - ott másokkal voltak párban

Azokra a kérdésere sem érkezett lapzártánkig választ, hogy voltak-e kísérőik a megyei elnököknek, s kik voltak azok.  

*

A Fidesz frakcióveztője szerint az Atlanti-óceán közepén fekvő szigeteken aligha szerezhettek új ismereteket az önkormányzati rendszer átalakításáról a fideszes megyei elnökök.

A szőnyeg szélére állítja hétfőn Lázár János frakcióvezető azt a tizenkét fideszes megyei elnököt, akik az Azori-szigetekre utaztak el november végén az európai régiók éves közgyűlésére - írja a Blikk.
A politikusok útjának költségét, az összesen 187 milliárd forintos adósságot felhalmozó megyei önkormányzatok fizették. Az utazók között van Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke, Szűcs Lajos Pest megyei, Gelencsér Attila Somogy megyei, valamint Mengyi Roland Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök is.
Több résztvevő a távirati irodának a múlt héten azt mondta, a 12 megyei közgyűlési elnök azért utazott november végén, az Azori-szigeteken megtartott európai régiók gyűlésére, mert az ülésen magyar előterjesztésre a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek. "Nem hiszem azt, hogy az Azori-szigeteken a magyar önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban új ismereteket tudtak szerezni" - idézte Lázár János véleményét az útról a lap.
A Blikk emlékeztet arra, hogy a nehéz helyzetben lévő megyék adósságait egy októberben elfogadott törvény értelmében januártól átvállalalja az állam, cserébe a megyei önkormányzatoknak át kell adniuk az iskoláikat, kórházaikat és más intézményeiket az államnak.
*

Kina már smafu ( - botrányos nyaralás a télben, Szűcs Lajossal)

Botrányról számol be a Blikk és a "Dabasrégi"Online Hírportál.

 Az Azori-szigetekre is kiterjed a Fidesz Nemzeti Együttműködése címmel.

Azori-szigetek, ahol a megyei cigányságról értekeztek - Szűcs és társai

Mint már ahogy mindenki tudja, gyakorlatilag csődbe ment a Pest megyei Önkormányzat. A Közgyűlés elnöke beszámolt róla, hogy olyan nagy a szegénység a megyénél, hogy az ásványvízre és a kávéra sem futja. Ha vendég érkezik, akkor állítólag maga az elnök vásárol be. Ezért nem futotta az iskolai étkeztetésre, és az intézmények fűtésére sem.  Egyedül Szűcs doktor illetményét, és járandóságát fizették ki (ha még hinni lehet az elmondásoknak).  Szűcs úr hatéves autót vallott magának közlekedési eszközként. Gondolom, az általa használt Lexusra gondolt. Ambrus András szóvivő egy szolgálati Skoda Fábiával jár.  Nekik futja a tankolásra és a mobilra. A képviselők juttatásainak kifizetését az állami segítség terhére kívánják megoldani. Így gondolom, Horváth Tamás ugyanúgy pénzéhez jut, mint a más helyekről delegált, illetve beválasztott más érintettek is.

Mindez azonban nem jelent nyomort, vagy fázós hétköznapokat a képviselők és az elöljárók mindennapjaiban. Sőt még a munkájukban sincsenek korlátozva azáltal, hogy dideregniük kellett volna, ahogy az iskolába és a szociális ellátásra kényszerülő embereknek.  A számla máig rendezetlen. 

De volt pénz a Tápiószentmártoni nemzetközi hurkafesztiválon történő szereplésre. 

Fesztiválozó hurkatöltők

Aztán a megyei alelnök és a megyei delegáció a kínai Csungkingi Nemzetközi Kertészeti EXPO-n is bemutatkozott az ottani közönség számára, közpénzből.  A mi pénzünkön.

Ennyi marad utánuk - szép emlék

A november végén rendezett megnyitón részt vett Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke, aki megtekintette a megye pavilonját is, amely a magyar mondavilágból merített elemekkel készítettek el a szakemberek. Így a csodaszarvas legendát, és a honfoglalás kapcsán az ázsiai eredetet hangsúlyozza.

A magyarok által épített kertek megmaradnak, jövőbeni művelőik a helyi kertészek lesznek.

Majd a kínai kertészek ápolják tovább - maradandó élmény

 Maradandó élmény lesz az Azori-szigeteken való látogatás is.

Az Azori-szigeteken töltött négy napot tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök. Az európai cigánystratégiával kapcsolatban képviselték a magyar érdekeket ott. - erről számolt be a szombati Blikk.  

A szerénység mintaképe - ócsai lakos

Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke az ATV Híradónak azt mondta: érti, hogy a látszat alapján kritizálható a döntés, de az ország és a települések érdeke megkívánta, hogy az EU fejlesztési biztosával találkozzanak a Portugáliához tartozó kis szigeten. Lázár János helytelennek nevezte az utazást.

Állítólag az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlését tartották az Atlanti-óceánban található Azori-szigeteken itt – tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök részvételével. A Blikk szerint az érintettek a hétfői parlamenti ülést végigszavazták, utána repültek a Portugáliához tartozó szigetekre, ahol most tizenöt-húsz fok a hőmérséklet. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként Szűcs Lajos szervezte az utat. Vele tartott egyebek mellett Mengyi Roland borsod-abaúj-zempléni és Gelencsér Attila somogyi közgyűlési elnök is.

A diákok itt  fáztak - remélhetőleg tanultak az esetből

A Blikk azt írja: október végén tizennyolc pest megyei iskolában oktatási szünetet kellett tartani, mert a Pest Megyei Önkormányzat nem tudta kifizetni a fűtésszámlát. 

A kormány garanciát vállalt érintett iskolák októberi, novemberi és decemberi gázszámlájának rendezésére. Az eddig felgyülemlett tartozás kiegyenlítéséről az önkormányzat és a gázszolgáltató még napjainkban is egyeztet, hiszen a kormány és a megyei önkormányzatok között létrejött megállapodásnak megfelelően a megyei intézményeket január 1-jétől az állam működteti.

Az ATV-nek telefonon nyilatkozó Szűcs Lajos szerint a látszat csal: az ország érdekében szükség volt az azori-szigeteki útra. Hozzátette: szerinte az egész nem került másfélmillió forintnál többe.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mindenestre helyteleníti, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette erre költik a pénzt. „Nem hiszem azt, hogy az Azori-szigeteken a magyar önkormányzatisággal kapcsolatban új tapasztalatokat tudtak volna szerezni, de hétfőn rákérdezek […], ezzel kezdem a napot” – fogalmazott szombati agárdi sajtótájékoztatóján a frakcióvezető.

Többszörös elnök - ez nem luxus

Szűcs Lajos szerint a Pest Megyei Közgyűlés nem az idei pénzéből fizette a számlát. A tavalyi tagdíjból gazdálkodták ki a költséget; azt egyébként szintén az önkormányzat fizetett be – közölte.

A kérdés csupán az, hogy ki hisz még a mesében, és ki az elnökök elnökének, vagyis az elnökséget elnökségre halmozó Szűcs Lajosnak.

Nem kéne talán már lemondania Szűcs Lajosnak? Mert itt egy páran már lemondanánk róla.

*

Talán az otthont adó Ócsánál is fontosabb ( - amolyan politikusi hóbortként imádja a tenisz játékot)

A Nemzeti Edzés Központ birtokbavétele és a három keménypálya első ütemének befejezése olyan eredmény, amiről sok éven át még álmodni sem mertünk. - nyilatkozta Szűcs Lajos, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke azon a szerdai átadón, ahol ünnepélyes keretek között felavatták Budapesten a Nemzeti Edzés Központot.

Szeret játszani - mindenki boldog

 Az átadót követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a NEK életre hívásának folyamata akkor gyorsult föl, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. átadta az MTSZ-nek a korábban a Talentum TC otthonának számító telep egy részét, így már az ősszel elkezdődhetett és be is fejeződött a három keménypálya megépítése.

Ócsán alig van sportolási lehetőség - a tenisz még nem honos

"Ez után a salakos pályák következnek, s a tervek között egy nézőtér kialakítása is szerepel." 

*

Harmadik a főépítész ( - ismét elismerésben részesült)

Pest megye megalakulásának tartott naphoz igazodva minden évben ünnepséget tartanak a Megyeházán. 

Eme évforduló alkalmából Szűcs Lajos elnök díjakat, kitüntetőcímeket adományoz. 

Pest megye önkormányzata ennek keretében döntött arról, hogy mely tervezők, illetve épületek kapnak nívódíjat. 

Kisvárosunk jeles emberét, az önkormányzatunk megbízott főépítészét, Horváth Zoltán tervezőt az a megtiszteltetés érte, hogy az általa tervezett Abonyi Katolikus Közösségi Ház harmadik helyezést ért el. 

Horváth Zoltánnak nem ez az alső pályamunkája, amiért kitüntették, de valószínű, hogy nem is az utolsó. 

Ő kapott megbízást az abonyi Piac és a Multifunkciós közösségi ház kiviteli terveinek elkészítésére is.  De, Horváth Zoltán tervezte az abonyi egészségügyi centrumot is, viszont kapcsolata a kivitelezés hiányosságai miatt olyannyira megromlott a polgármesterrel, Dr. Balogh Edittel, hogy még az átadóra sem ment el a szakember. 
Viszont az itteni alsópakonyi projektben szintén vezető szerephez jutott. Az ötletpályázat zsűrijének is tagja volt.

A most megszavazott kitüntetéséhez szeretettel gratulálunk szerkesztőségünk, olvasóink és a város lakossága nevében, valamint zökkenőmentes jó munkát kívánunk mostani feladataihoz, hogy ne csak félsikerek és vitatott létesítmények, kétes beruházások tarkítsák városi megjelenését, helyi építészeti-, tervezési mivoltát, itthoni munkásságát. 

*

Angyalnap ( - meghitség és angyalhaj)

Közmeghallgatás, közönség nélkül (- érdektelenség, de az nagyon)

Örömmel szemlélte a megjelent maroknyi közönséget a nagy számban kivonuló önkormányzati alkalmazottakból álló csoportosulás az Egressy Gábor Szabadidő Központ nagytermében.

Ócsán ez a kötelezően előírt Közmeghallgatás. Ennél még tavaly is többen voltak. Most az üres széksorok a fásult és beletörődött lakosság hangulatát árasztotta. A központi asztalnál a foghíjas testület ült elő. Két képviselő hiányzott, ők tegnap ezt előre jelezték.  A jelenlevő képviselőkkel, a technikussal, a két közterülettissel és a három rendőrrel, meg az egy Szűccsel és az egyetlen Moldován Ágnessel együtt is csak 55 alatti volt a megjelentek száma.  Én 52 főnél nem találtam, és nem számoltam több embert a teremben Hát ez bizony nem éppen az ócsai lakosság összejövetele.

Bukodi Károly vezette fel a közmeghallgatást egy pénzügyi beszámolóval,a miben azt kívánta bemutatni, hogy az előző időszakhoz, és tavalyhoz képest jobb anyagi állapotot mutat a statisztika. Igaz, hogy ez a dolog sántít, hiszen a két időszak nem összemérhető. Ugyanakkor a deficit most is 254 millió feletti, holott a számításba már benne volt az állami (ÖNHIKI) segítség  40 milliója és a korábban nem létező kommunális adó 35 milliója.  Ez a kozmetika némileg ugyan javította a kimutatást, de összességében rosszabbul élünk, és állunk, mint egy éve.  A város pénzügyi egyensúlya ingatag, a rizikófaktor magas.

Vezetők egy kupacban - mindenki mondja a magáét

Láthatólag csak a díjak emelésével, az adók szélesítésével, és a lakossági terhek növelésével tartható a helyzet. A képviselőtestület több elhibázott költekezéshez adta szavazatát, ami szintén károsan hatott a mutatókra. Ez mind kimondatlanul is benne van a számokban.

Aztán azt se feledjük, hogy a kimutatás szerint Ócsa városa az eladósodottsági listán a nem éppen pozitív, 49. helyet foglalja el. 3200 településsel számolva ez igen súlyos pénzügyi helyzetre utal. 

Sebaj, a polgármester és az alpolgármester szerint minden very good, és a városvezetés hangulata happy. 

A lakosság közben a gépjárműadóból 60 milliót fog befizetni, a kommunális adóból pedig 35 millióval járul hozzá a hivatal működéséhez és  a vezető tisztségviselők jó hangulatához, többségük jólétéhez.

Azonban lakossági felszólalásra se tudták igazából megindokolni, hogy mi szükség volt a környék egyik legdrágább vízellátást tovább drágítani. Horváth Tamás azt merte állítani, hogy a vízkiviteli művet szinte felújították, a szivattyúkat lecserélték, miközben tegnap a testület előtt számoltak be neki is arról, hogy a vízművet illetően bővítésre lenne szükség. Ez a bővítés a részben az elavultságból, részben a várható alsopőakonyi többletterhelésből adódik. Ehhez azonban Ócsának nincsenek forrásai. Az összes elfuserált dolgot a lakosságra terhelnek. Ezért magasak a díjak, de ezt persze Horváth Tamás sem vállalja fel. Ezért arról sem számolt be, hogy a szennyvíztisztító technológia átalakítására lenne szükség ahhoz, hogy biztonsággal és feladatának megfelelőn, jól tudja kezelni mindezt a feldolgozó. 

Talán a fényviszonyok teszik, de sötét az alak - ócsai gondolkodó

Horváth Tamás azonban annyiban beismerte tévedését, miszerint a korábbi alpolgármesteri tisztségvállalása elhamarkodott volt, és rájött, miszerint társadalmi tisztségviselőként nem tudta ellátni feladatát. Legalábbis ezzel igyekezet indokolni azt, hogy most 6 órás főállású alpolgármesterségért jelentkezett be, aminek illetménye sokkalta magasabb az akár semmittevéssel is felvett korábbi több százezres "fizetségnek".  Ezért most, hogy látja és tapasztalja, hogy mennyi a munka, így ráeszmélt a 6 órás variációra. Elmondása szerint azért nem a nyolc órás teljes foglalkoztatottságot választotta, mert a gimiben is szeretné tartani a vasat a tűzben. Vagyis ott félállású óraadó tanárként továbbra is bér ellenében dolgozik. Így valószinüleg, amíg az iskolában tanárkodik, és pénzt keres, addig az önkormányzatban nem lesz jelen. De ez nem gond, mert ismerve személyét, ez nem okoz majd gondot számára. A testület ülése amúgy is délutánonként van. Ő a korábbi társadalmi alpolgármesterségből így a délutános vezető tisztségviselővé válik. 

Horváth Tamás régi álláshalmozója társadalmunknak. A magáról sokat hallató, rossz példával elöljáró Pest megyei közgyűlés tagja. Korábban Szűcs Lajos kampányfőnök-helyettese. Aztán az Ócsai Kisbíró megjelenés előtti (cenzor) elbírálója. A helyi gimnázium tanára, és az alsópakonyi projekt mintatelep állítólagos helyi felelős ügyintézője. 

Mindezt természetesen önzetlenül végzi, és mint említette a mostani illetményemelés jár neki.  

Igaz korábban személyesen tagadta, hogy főállásúvá akarna válni, de mi már akkor feltettük neki ezt a kérdést, amikor még az alsópakonyi ötletelésről álom sem volt. Ő már akkor kalkulált ezzel a verzióval. Így ebben a konstrukcióban ugyanis jelentősen nőnek a bevételei, miközben a tényleges munkavégzése még talán csökken is. Ezt vehette számításba már az első, korábbi felmerüléskor is, amikor rákérdeztünk. Az akkori tagadás most vált hazugsággá, hiszen a kormányötletet meglovagolva használja ki a számára előnyös lehetőséget.  Nincs ebben semmi részvét. Csupán a számítás, és a sajátos jóléti finanszírozás. Az összes többi csak duma és körítés. De a mi alpolgármesterünk már csak ilyen. 

A közmeghallgatás egyébként egy fabatkát nem ért. Az unalmas beszámolót meg majd olvashatja mindenki az ötmilliós önkormányzati lapból.  Addig is gyűjtsünk a felemelt víz- és csatornadíjakra.

*

Értéknövelő beruházás a MÁV javára ( - csendben intézték, hányadék)

Nem volt átadó ünnepség, nem jött Szúcs Lajos, nem mondott beszédet a helyi polgármester és nem volt itt egyetlen tévétársaság sem, hogy megszólaltassa Horváth Tamást. De még a MÁV illetékesei sem tartották arra méltónak az egészet, hogy egy szalaggal, vagy egy védőkorlát felállításával biztosítsák a közpénzből renovált vasúti aluljáró átadását.

A kutya sem foglalkozott vele

Csendben, majd hogy nem fű alatt zajlott minden. Horváth Tamás volt az ötletadó, és a figyelemfelhívó, miszerint a város egyik legfontosabb teendője (a Lakatosház bontása után) a MÁV aluljáró felújítása. Természetesen mindkét eset a városi pénzének felhasználásával történt. A különbség csupán annyi, hogy a Lakatosház önkormányzati tulajdon volt, ezért pusztulásra ítélték, az aluljáró meg a vasúttársaság tulajdona, így érdemesnek tartották arra, hogy a lakossági keretből közel 4 milliót elköltsenek rá. Az, hogy ebből az összegből nem az idegentulajdont, hanem a közösségi tulajdont gyarapítsák, eszükbe sem jutott. 

Semmi sem igaz - hiteltelenség

A megadott határidőt sem tartották. Nem volt meghívó és ünnepség sem. De nem is ez volt a lényeg. Inkább az, hogy erre mit tudnak elszámolni. Az, hogy ezt az összeget értelmesebben, célszerűbben is ellehetett volna szórni, a kutyát sem érdekli. A lényeg, hogy ez valahogy összejött. Ebben most legalább akkora lehetőség rejlett, mint a bontás elszámoltatásában.

Az aluljáró előtti rész már nem fontos- rendezetlen és járdázatlan rakodórész

Igaz, az átadás óta nem foglalkozik már ezzel a önkormányzat, vagy a közterületfelügyelet, de hát ez sem fontos már. Máig egyetlen egyszer sem takarították még ki. A hányás, a vizelet hetek óta ott lapít a mélyben, a fal mentén. Mintha semmi nem változott volna. Talán a festett háttér. Mindez ponton 4 milliós lakossági közteherviseléssel. 

A felírat nem riaszt vissza senkit - tojnak rá

Horváth Tamás, túlfizetett alpolgármester és Bukodi Károly szintén zenész polgármester, valamint Horváth Zoltán megbízott főépítész mind ebben a látták a városi jövőt. Talán ez ihlette őket erre az idegentulajdonú beruházásra. A gyümölcsöző életet és a jó dolog ebben rejlik, nem pedig  egy korabeli vályogház megmentésében. A Lakatosház felújítása helyett inkább a vasút elfuserált földalatti átkelőjébe öltek és temettek több milliót. 

A közel 4 milliós befektetés átadása óta történt. - vizelettel szennyezve

A MÁV tulajdonát képező aluljárót a lakosok alig használják. A közeli talponállóból szoktak csupán ott szükséget intézni. Ezért az összepiszkított közlekedőt a jobb érzésű emberek mindvégig elkerülték. A MÁV nem is foglalkozik a létesítménnyel. 

Hányadék, de máig nincs feltakarítva - már nem fontos

Még a hetvenes években lepasszolta a fenntartását. A jelenlegi városvezetés, meg ahelyett, hogy ezt visszaadta volna a  pályamérnökségnek, inkább átvállalta annak költséges és értelmetlen üzemeltetését, a rendbehozatalát.  Így a forgalmas felszíni átkelést továbbra sem érezték fontosnak. 

Továbbra is a síneket használják, nem mennek le - elválasztó kerítést továbbra sincs

Továbbra sem biztonságos ráadásul túl drága bicikli támasztékért ennyit áldozni

A Székesi utcai átjáró kiépítése továbbra is várat magára. Az Üllői utcai fejlesztést, ahol amúgy is rendekkel nagyobb és balesetveszélyesebb az áthaladás, továbbra is rendezetlen marad. A lakosság pénzéből erre már nem telik. Ezek a dolgok túl egyértelműek és átláthatók.

A forgalmas balesetveszélyes átjáróval sem foglalkozik a hivatal - erre szándék

Hiába éri és érte már ezzel kapcsolatosan számos kritika az önkormányzatot, nem foglalkoznak vele. A  jelenlegi vezetés  sajátos szemszögéből nem válik láthatóvá a valós társadalmi probléma. 

Itt is az aluljárót megkerülve, a sineket használják az átkelésnél - akadály, kerítés az nincs

Bukodi Károly polgármester az Ócsai Kisbíró 10. számában erre hivatkozott a felújítással járó kiköltekezés kapcsán:   

"A gyalogosaluljáró 12729/1964 szám alatt kiadott közigazgatási bejárási határozata alapján a gyalogosaluljáró és lépcsők világításáról, takarításáról és az aluljáró járófelületének fenntartásáról - beleértve a hozzá csatlakozó lejáró lépcsőket és gyalogjárókat is - a Községi Tanács tartozik gondoskodni".  

A Bukodi-féle gondoskodás csak 3,6 milliós üzlet erejéig volt érvényes - a napitakarításra nem vonatkozik (hányadék)

*

Emelték a szinvonalat és hozzá a lakossági terheket ( - az önkormányzat margójára, - gyorsjelentés a testület soros üléséről)

Kimondottan nem szeretek önkormányzati ülésekre járni, mert a maguktól is öntelt, felsőbbrendűségi érzettel pöfeteg emberek pökhendisége roppant viszketőleg hat rám. Aztán, amikor ott vagyok, mindig akadnak pillanatok amikor kuncogni tudok a bárgyú együgyűségeiken. Máskor meg roppant idegesítők tudnak lenni az egyszerű butaságaikkal. Aztán meg jól kilehet ismerni a pozíciójukban "köztiszteletben" álló személyek valódiságát. 

Ma is mikor érkeztem, már minden fontos és várt személy jelen volt. 16 előtt meg is kezdődött az ülés. Én aki pontos voltam, de és nem számítottam fontosnak, a Bukodi mester nyitó szavakat nem is hallhattam. Az asztalt körbeülték. A jegyző a polgármester balján, az alpolgármester meg a jobbján. A szokásos felállás-, illetve ülésrend szerint. Aztán a pénzügyi vezető, a jegyzőkönyv vezető és a hivatalvezető. (A gépkocsivezető nem volt jelen.) A képviselők sem hiányoztak. Ott ült még a főépítész a notebookjával és az Ócsai Kisbíró képviseletében a szerkesztő asszony. 

Én a beérkezésem után a második sorban foglaltam helyet a főépítész táskája és az iskolaigazgató asszony szoknyája mellett. (Nadrágban volt.) Tőlünk jobbra az óvoda vezetője és a városüzemeltetés főnökasszonya töltötte ki a sort.  Ő már a pénzügyi vezető háta mögé került.  Tőle jobbra már csak a vízművet képviselő Bíró Venczel ügyvezető ült elkülönülten. A bejárattól balra pedig a városba kérődző Szivárvány Alapítvány két munkatársa foglalt helyett szintén a második sorban, ahol a szippantásért felkelős vállalkozó is ült. Ők a Kardos Zoltán és Buza Ernő alkotta bizottsági elnökség háta mögé szorultak.

Beérkezésemkor Kardos Zoltán és Buza Ernő a megszokott mód köszöntek. Horváth Zoltán a mellettem levő székről táskáját átemelve szólt oda: "Jónapot Fodor úr!"  Jóleső érzés töltötte ki lelkem, miszerint ismerősök közé kerültem. Tán' még kedvelnek is és hiányozhattam a számukra, mert némi örömöt láttam felcsillanni szemükben az ismételt találkozás kapcsán. Csendben az ülést levezető polgármester felé fordultam. 

Inceffy Szabolcs napirend előtti felszólalása alatt az óvodavezető és a városüzemeltetés feje végigdiskurált. Alig tudtam bekapcsolódni a hallgatásba, annyira mondták a magukét. Egymás közt. A képviselő közben pedig a jegyző fenyegetődző leveléről értekezett, miszerint szégyenlistát kívánnak megjelentetni a tartozással bíró ócsai személyekről. Bukodi Károly és a jegyző válaszukban kitértek rá, hogy ezzel a kiértesítéssel csak a jogszerűséggel élnek. Az adók behajtása a jegyző hivatali kötelessége. (Kivéve a Dr Bata esetében, de erről majd később.) Ez a szégyenteljes eljárás arra irányul, hogy a kirótt közterheket az önkormányzat beszedje. A pénzre meg szüksége van a hivatalnak önmaga finanszírozására. Az így kitalált adósok listájával kapcsolatosan azonban megvárják még a hivatalos állásfoglalást a Kormányhivataltól, nehogy belefussanak valamibe. Egyébként startra, vagyis megjelenésre kész a névsor. 

Következő tárgyalási pont a Sárkány Gábor által képviselt Nagy-Szivárvány Alapítvány Iskola befogadási kérelme volt. Ők egy rendellenes, és súlyos magatartási- valamint viselkedési zavaros gyermekekkel foglalkozó oktatást szeretnének megtelepíteni és megvalósítani a Halászy Károly általános iskola falai közt.  Itt gyógypedagógiai módszerekkel, beilleszkedészavaros, problémás, és már kudarcot átélt, magatartási- és egyéb problémákkal küzdő gyerekek oktatásával, nevelésével szeretnének foglalkozni. Ezek közt előfordul túlkoros, diszlexiás, vagy egyéb lelki sérüléssel, fogyatékkal élő nebuló is.  Szeretnének délelőtti oktatást indítani a részükre. Állítólag az iskola vezetésével már felvették a kapcsolatot és egymás közt tárgyaltak. A Halászy vezetője láthatóan  támogatja az alapítvány törekvését. A sajátos nevelésű igénnyel bíró tanulók elhelyezése és befogadása az általános iskola falai közé, visszás és rossz érzéseket kelt egyesekben. Ezt próbálta megfogalmazni Gallai képviselő, amikor feltette a kérdést, hogy ezek a tanulók "keveredni" fognak a többiekkel? Erre a válasz a liberális körökből oly jól ismert integrálás volt.  Szóval, igen, integrálni, vagyis összehozni beültetni szeretnék őket ebbe az iskolai légkörbe. A Halászy Iskola igazgatója erről folytatott előrehaladott tárgyalásokat és ehhez módosították az alapító okiratot is. Így erősen feltételezhető, hogy támogatja elvileg az alapítványt, s elméletileg viszont, hogy ennyire nagy és előrehaladott az összhang köztük. Az ülésen aztán kiderült az is, hogy a fullon levő iskola talán mégis csak délutáni tanórákon tudna helyet biztosítani számukra és hogy kb 26-30 nehezebben kezelhető egyénről lenne szó, akik nem mind helybéliek, hanem a kisváros vonzáskörzetéből jönnének ide. A testület elvi határozatot hozott, miszerint később visszatérnek még erre a történetre.
Az óvodavezető és a városüzemeltetés nagy asszonya ezt is végig sutyorogta, nem zavartatva magukat semmitől.

A következő körben Bíró Venczel ügyvezető vezette elő a közüzemi ivóvízellátás és a közüzemi szennyvízelvezetés szolgáltatástervezett árait. Ezek szerint a lakossági vízdíjak az inflációt meghaladó mértékben, nettó 5,7 %-al fognak nőni, míg a csatornadíjak 5,91 %-os mértékben drágulnak majd.  A beszámolóból kiderült, hogy a vízmű éves szinten milyen drágán dolgozik, hiszen 12-18 milliót használ el, illetve számol fel kezelési költség címén, valamint díjbeszedési- és ügyviteli költségként. Az 54 %-ban városi tulajdonban levő cég vezetésével szemben a képviselő-testület nem is próbálta meg érvényesíteni tulajdonosi jogait azáltal, hogy  ne engedélyezze ezt az alapjaiban indokolatlan áremelést. Török László felszólalásában kiemelte, hogy míg a KSH által megadott éves infláció 4,2 %, és míg a budapesti szolgáltatók csak 2 %-os emelést engedtek meg maguknak, addig a mi szolgáltatónk ezt meghaladóan közel 6 százalékponttal növeli díjait. És erre még jön az áfa. Az így is nehezen fizető lakosságnak ezzel jelentős többlet kiadást  terhet okoznak az elkövetkezendőkben.

A képviselőtestületi többség mégis elfogadta a szolgáltató díjemelését.

Ezt követően elfogadták az ASA szemétszállítási díjnövekedését, és a szippantás díjának 880,- Ft/m3-ről 1700 Ft/m3-re való felemelését. Jó hír azonban, hogy a helyi járat díjtételei nem változnak. 

Ezeket a napirendi pontokat is végigtársalogta az óvodavezető pedagógus és a  városüzemeltetési nonprofit kft ügyvezetője, amibe alkalmanként az általános iskola igazgatónője is belekapcsolódott.

Érdekes mód a hallgatóság közül csak engem zavart mindez, de lehet, hogy csak én ültem közel hozzájuk és azért tűnt számomra furcsának az egész. Érdekes, hogy vezető tisztségviselők miként tudnak semmibe venni egy önkormányzati ülést. Arról nem is beszélve,. hogy ha ők nem képesek csendben odafigyelve végigülni egy ilyen összejövetelt, akkor miként várják el a náluk éretlenebb gyerekektől azt, hogy egy 45 perces tanórát csendben és fegyelemmel végighallgassanak?

Mindegy, ezt a bizonyítványt magukról állították ki. Talán ezért is érdekes és vicces önkormányzati ülésekre járni, mert ott alkalmanként ilyen felszabadult, máshol, meg máskor oly feszes embereket lehet kötetlenül tetten érni. Én mindenesetre próbáltam a további napirendi pontokra koncentrálni. 

Ócsa Város módosított helyi építési szabályzatáról szóló 16/2004.(XII.2.) ÖK. rendelet módosításáról, valamint a mellékletét képező szabályozási tervek jóváhagyásáról volt eközben szó.  Horváth Zoltán főépítész  előadta, hogy ez egy építési kérelemhez kapcsolódó előirányzat, miszerint a Dr Bata több tízmilliót nyert pályázaton, és azon a mezőgazdasági területi besorolás alatt levő ingatlanon építkezni szeretne. Mint kiderült, a Bata egy problémás cég. Állítólag megbízhatatlan, nem fizet, és szennyezte a talajt, amivel bűzt és káros anyagot is kibocsájtott. Több évre visszamenőleges tartozása van, amit a jegyző is elismert. Horváth Tamás közbevetve elmondta, hogy ők rendezték a viszonyt és hogy most már nem haragszik, és fizet a cég. Ezt a változást figyelembevéve bizalmat szavaz az eddig több milliós tartozást felhalmozó Bata Rt-nek. A jegyző ebben egyetértett. (Arról azonban nem beszéltek, hogy a őt-tízéves adó és egyéb tartozást a lakossági prédára állítással szemben miért nem érvényesítik és érvényesítették eddig? Ha ugyanis a lakossági apróra olyan nagy szükség van, akkor az üzemi milliókat miért engedik el? És ebbe nem csak a Bata, hanem a Fég és az egyéb kisebb-nagyobb üzemek kibúvásai is bele értendők.) Kiemelték, hogy a Bata az átsorolásért fizetett az önkormányzatnak. (Ezzel mindjárt szimpatikussá váltak és egyesek bizalmát élvezik a testületben. Ezt igazolja a további történés is.) Valamint, hogy sacc, per kb, úgy 30 főt foglalkoztat a cég.  Az átsorolásért kapott pénz pedig nem jelent lefizetést, vagy automatikus építési engedélyeztetést. De enélkül nem használhatja fel a több milliós pályázati összegeket.  Szóval kell a határozat, és nem kell a veszteség. (Avagy bármi áron? - minden mindegy alapon?  Ki tudja ha milliók vannak az asztalon?) Egyszóval ez is megvolt. Megszavazták, és a mezőgazdasági területből átsorolták gazdasági-, ipariba a megjelölt részt. Erről az önkormányzat kétoldalú szerződést is kötött az érintettel.
A szomszédaim persze ezt is átbeszélték.

Dönti Károly e közbeni kérdésére, hogy a kommunális adó tervezett 35 milliójából mennyi pénz folyt be, azt a választ kapta, hogy  21.971 000,- Ft.  Hogy ez kevés vagy sok, erről nem kaptunk értékelést.

A városi óvoda és a városi üzemeltetés főnöknője ezalatt végig félhangon ott traccspartizott a fülem mellett. Ha ennyire nem érdekelte őket az ülés és a kisváros jelene, akkor miért nem mentek ki, s beszélték meg egymással a fontosnak vélt dolgaikat, nem tudom. Mindenesetre ők jól elvoltak egymással, miközben a lakosság pénztárcáját súlyosan érintő történések zajlottak a beszélgetésükön túl.

Az önkormányzat 2012. évi pénzügyi koncepcióját csak Dönti Károly, Inczeffy Szabolcs, és Török László tartózkodása mellett fogadta el Kardos, Buza, Horváth, Bukodi és Gallai képviselő. Időközben ugyanis Bukodiné összepakolt, elköszönt a mögötte beszélgető kollegináktól és elhagyta a termet.  Mindez nem változtatott a történteken semmit. A pedagógusokat továbbra sem érdekelte az ülés, mert tovább sutyorogtak egymással, rosszalló pillantásaim ellenére. De a hivatalban ezekkel amúgy se foglalkoznak. (Mármint a lakosság rosszallásával.)

Azonban ha figyeltek volna, számukra is felfogható válna, hogy a városüzemeltetés jelentős pénzügyi támogatásra szorul. Ezt a támogatást az önkormányzat közpénzekből csoportosítja át a számukra. Tehát a közpénzek felhasználás terén jelentős szerepük és elszámolni valójuk lenne. De ez úgy látszik a teremben senkit nem érdekelt.

Igaz az önkormányzat állítólag 30 milliót elkülönített a céltartalékokban a bölcsőde építésére és az óvoda bővítésére, de hogy ez valójában mire lesz elég, senki nem tudja. Képviselői kérdésre még a polgármester elmondta, hogy az esetleg megépülő bölcsőde fenntartására nem várható állami normatív támogatás. Vagyis azt, az is fizetni fogja, aki igénybe sem veszi, ugyanis ennek tartását a városnak kell fedeznie. 

Elhangzott még, hogy a bérlakások díjait 5 %-al emelik. Hogy a Computerfutárt megbízták az akadálymentes weboldal elkészítésével, és hogy a MÁV-nak tetszett az aluljáró felújítása. Most azt tervezik, hogy föléje amolyan tetőszerű fedettséget építenek, hogy kevesebbet szemeteljenek oda. Ebbe megpróbálják bevonni a vasúttársaságot is, miszerint, hogy szálljon be anyagilag. 

Aztán az est fénypontjaként  az alpolgármesteri illetmény és a költségtérítés  megállapítása került terítékre.  Dönti Károly mindkét tárgykörben név szerinti savazást kért. Közben Horváth Tamás bejelentette érintettségét az ügyben.  Erre a testület vezetéshez hű többsége felmentette Horváthot az érintettség alól. Így ő is szavazott a saját illetményének és költségtérítésének megemelésére. összességében Bukodi Károly, Buza Ernő, Horváth Tamás, Gallai Zoltán, és Kardos Zoltán jóvoltából és segedelmével átminősítették az alpolgármestert és megemelték a juttatásait. Persze ebben nem csekély érdeme volt magának Horváth Tamásnak is hiszen kész volt magára szavazni a cél érdekében nem is egyszer.

A vezető óvónő és a vezetője a nonprofit városüzemeltetésnek eddig végigbeszélték az ülést. De ez már talán nekik is sok volt, mert ekkor felálltak és végre távoztak, magukkal víve az általános iskola igazgatóját. Így nem hallhatták Dönti Károly Horváth Tamással szembeni jogos kritikáját, és Inczeffy Szabolcs elmarasztalását, miszerint "pofátlanság" az alpolgármester fizetésemelése, mikor a lakosságot kevesebbért is "kipellengérezik".  Török László eközben tartózkodott a szavazáson.

Nekem nincs is más tisztem, mint hogy gratuláljak a színjáték résztvevőinek és a nyertes Horváth Tamásnak a mai teljesítményükhöz. Hiszen sikerült némi díjemeléssel elővarázsolni az alpolgármester forrástöbbletét, válsággal teli életének javítását, sorsának előre vitelét.

Szép volt.

*

A jövő évi új adónemek ( - nem alaptalanul)

2012. január 1-től új adókat vezethetnek be.

Élenjáróknak: hangadó
Gyászolóknak: hamvadó
Figyelmetleneknek: lankadó
Öngyilkosjelölteknek: feladó
Narkolepsziásoknak: szunnyadó
Alváshiányban szenvedőknek: fáradó
Zenészeknek, énektanároknak:  Cé, a dó
Karmestereknek, karnagyoknak: hang-adó
Túlsúlyosoknak: puffadó, dagadó, has-adó
Rohanó életmódot folytatóknak: szaladó
Könyvelőknek, matematikusoknak: számadó
Kissé sem konzervatívoknak: haladó
Extrém stílust követőknek: sikkadó
Divatdiktátoroknak: mérvadó
Mosodai alkalmazottaknak: száradó
Szakmunkásoknak: szakadó
Örömlányoknak: lyukadó
Szégyenlősöknek: sápadó
Fagyizóknak: olvadó
Szomjasoknak: tikkadó
Horgászoknak: hal-adó
Szülő nőknek: életadó
Atomfizikusoknak: hasadó
Visszafogottaknak: mértékadó
Karosszérialakatosoknak: horpadó
Vendéglátósoknak: fogadó, vigadó
Rádiós, tévés szerkesztőknek: híradó
Fogorvosoknak, szájbetegeknek: fog-adó
Agyzsugorban szenvedőknek: sorvadó
Gyomorbántalmazottaknak: pukkadó
Reumás betegeknek: zsibbadó
Pattanásos bőrűeknek: fakadó
Orvosoknak: hála-adó
Hívőknek: hálaadó
Ingatlanközvetítőknek: eladó-kiadó
Sportrendezvényen szurkolóknak: rangadó
Magas katonai beosztásúaknak: rang-adó
Munkahelyteremtőknek, foglalkoztatóknak: munkaadó
Tépőzár-készítőknek: tapadó
Rágógumizóknak: ragadó
Félősöknek: borzadó
Okosoknak: ötletadó
Tipp-mixelőknek: tippadó
Virágárusoknak: hervadó
Felelőknek: válaszadó
Ünnepélyes megnyitóknak: átadó
Tartozóknak: megadó

Kölcsönzőknek: visszaadó
Színházi öltöztetőknek: ráadó
Szerelmeseknek: odaadó
Nemmel válaszolóknak: tagadó
Közösséghez tartozóknak: tag-adó
Későn távozó vendégeknek: maradó
Nagytestű kutyatulajdonosoknak: mar-adó
Udvarias tömegközlekedőknek: helyadó
Napfelkeltét bámulóknak: pirkadó
Kamaszoknak: lázadó
Betegeknek: láz-adó

A szomorú valóság rossz elképzeléseket szülhet. 

A fent soroltak még tréfából sem viccesek, hiszen tudjuk, hogy jövőre új adósarcokat vetnek ki ránk.

*

Lényegesen drágulnak a busz- és vonatjegyek ( - jövőre még többet kell fizetned az utazásért, de a késések okán nem emel szót az önkormányzat)

A jövő évi költségvetési törvénytervezet szerint a kormány az egyéb megszorítások mellett a távolsági közlekedési cégek támogatása terén is összébb húzná a nadrágszíjat, ami a jegyek és bérletek drágulásához vezethet.

Amellett, hogy a tervek szerint az utazási kedvezmények terén is a csökkentés elve érvényesül majd, az Origo.hu értesülései szerint kormány negyedével mérsékelné a közlekedési cégeknek nyújtandó állami támogatást, melyet fogyasztói árkiegészítésnek is neveznek. Idén még 109 milliárd forintot adtak e célból az olyan vállalatoknak, mint a MÁV vagy a Volán, jövőre azonban, amennyiben a tervezetet elfogadják, ez 93 milliárdra is csökkenhet.

A változások nem csupán a jegyek, de a bérletek árában is megmutatkozhatnak majd, egy tíz kilométeres buszbérlet után a Volán-társaságnak például jelenleg 5544 forint támogatást ad az állam, ami jövőre a tervezet szerint csupán 4158 forint lesz. A bérlet ára ennek különbözetével, vagyis akár 1386 forinttal is nőhet.

Mindez a kedvezményesen utazók széles körét érintené, többek között a diákokat, a 65. életévüket be nem töltött nyugdíjasokat, a fogyatékkal élőket, a sajátos nevelési igényű gyereket kísérő személyeket, valamint az álláskeresőket is.

A tervek szerint továbbá 2012-ben a MÁV Zrt. és a Volán-társaságok egybeolvadhatnak, a Széll Kálmán-tervben ugyanis megfogalmazták ezek integrálását egy új közlekedési holding keretein belül.

Mint közismert, a térség egyik legrosszabb közlekedési viszonyaival rendelkező Ócsa önkormányzata eddig nem tett lépéseket a vonatok késése és a buszjáratok gyorsabbá, valamint sűrűbbe tétele érdekében, a helyi közlekedés javítása terén.  Felsőpakony már rég panaszos tiltakozását fejezete ki ez ügyében. Ők a vonatközlekedés kivizsgálását kérik. Azonban helyettünk senki nem fogja elintézni a helyzet javulását.
Főleg, ha mi magunk nem emelünk szót ezért.
Nem kéne esetleg csatlakozni?

* 

A két városnak semmi köze egymáshoz ( - Meggyes Tamás és társai sem szűcsök)

Félelmetes, ha egy demokráciában a nép egyszerű gyermekei az álltaluk választott képviselőket fenyegeti, de az esztergomi Fidesz valljuk be megérdemli.  Tegnap az esztergomi képviselőtestületi ülés után 40 perccel, csupán rendőrségi kísérettel tudta elhagyni az üléstermet a Fidesz frakció.

Meggyes Tamás valószínűleg a Fidesz egyik legérdekesebb emberre, és biztos tud valakiről valami kövéret, hogy még nem rakták ki a pártból. A történet ismert: független, ellenzéki támogatással, kétharmaddal megválasztott polgármester, kontra a Fideszes bukott kiskirálya és csapata. A legújabb sztori az iskolai étkeztetéséből robbant ki.

A város csődeljárás alatt van, hiszen Meggyes Tamás brutális adóságot hagyott hátra uralkodása után, így nagyon keményen kell takarékoskodnia. Az étkeztetési vállalattal szemben például több tízmilliós adóssága volt, így a polgármester kérte, hogy adjanak 25 millió forintot ennek egy részének kifizetésére. A Fidesz frakció (aki többségben van a képviselőtestületben) eljátszotta a politikai kenegetés minősített esetét, megszavazta a 10 milliós utalást, de a költségvetést, már nem írta át. Tehát volt is pénz meg nem is (hiszen a polgármester törvénysértését követ el, ha átutal a költségvetési keret megváltoztatása nélkül), illetve sok, de kevés (ugye a 25 millió helyett, 10-et szavazott meg a közgyűlés). Majd jött a Fidesz médiahenger és elkezdte elmagyarázni, a Fidesz megszavazta, csak a csúnya Tététnyi Éva nem akar utalni. Pedig ő akart, csak nem tehette meg törvényesen. Közben a gyerekek pedig nem kaptak ebédet az iskolában.

Ezután jött a tegnapi ülés, ahol a Fidesz visszavonulót fújt, és megszavazta a keret módosítását, ezzel ellent mondva magának, hiszen beismerte, szükség volt a költségvetési keretek módosítására, az utaláshoz. Az ülés után 40 percig nem tudta a Fidesz frakció elhagyni a termet, a tömeg kint a folyósón tombolt, a képviselőtestület lemondását követelte. A Fidesz-esek végül csak rendőri segítséggel tudtak elmenekülni az önkormányzat épületéből.

*

"Nincs itt semmi, csak a homok" - de közműsincs, csak kukacos víz ( - ez van)

Alsópakony: - a közmű nincs kiépítve, a busz is csak ritkán jár.  Ócsa mellett, a bebukott devizahiteleseknek építtetne a kormány egy elkülönített részt. De mit szólnak mindehhez a már ott élők? 

Alább erről is szó lesz.
Gyál alatt, Budapest délkeleti agglomerációjában fekvő Ócsa nem egy felkapott település. Az ingatlanpiac alig mutat életjeleket a térségben. Ennek egyik oka a válság, a másik azonban a helyi adottságokban keresendő. Komoly gondot jelent a város számára a közlekedés, ugyanis azt vagy autóval lehet megoldani, vagy leginkább vonattal, de utóbbi ritkán jár, s az is bizonytalan menetidővel. A település egyes részeiről meglehetősen távoli az állomás, a helyi járatot pedig az őslakokosk is csak hírből ismerik – jellemezte az ingatlanmagazin.com-nak az ócsai helyzetet Demeter Piroska, a gyáli Tatár Ingatlan tulajdonosa.  

Ezt a helyi disszonanciát a polgármesteren kívül mindenki látja, tudja, érzi.  (A városvezetést ez mégsem foglalkoztatja.)

Alsópakonyon azonban még ennél is rosszabba helyzet. A vasúttól innen és azontúl, még vagy 6-8 kilométerre kifelé, elhagyatottan az autópálya túloldalára esik a kültelep.  Infrastruktúra, ellátás szinte nulla. Igaz van egy helyi kút, a város tulajdonában, de azzal érdemben nem törődnek. A nyári kukacos vizes panaszok országos vízhangja után elhatározta a testület, hogy kitisztítja az ottani kutat, és leválnak a víztoronyról, de aztán ahogy meghallották az állami elképzelést, visszavonták az ellátás javítását. Az ott élőket csupán a mintafalu projekt beharangozásakor hívták tetemre a központi művelődési intézménybe, de aztán ismét sorsukra hagyták őket. Ma is így, elhagyatottan élnek a kisváros árnyékában ott kint a semmi közepén, Ócsa külterületén.

Nincs itt semmi - valóban puszta

Ők az Alsopakonyaik, akiről a polgármester így nyilatkozott:
"Az út bal oldalán van a föld, 300 hektár, nincs ott most semmi" - igazította útba az újságírókat Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere, aki a végleges döntésig semmit nem akart mondani a kormány terveiről, tudósított az Origo.

A HVG azonban ezt hozta:

A helyzet azóta csak annyit változott, hogy a megbízott főépítész és az illetékes alpolgármester beszorult ötleteivel a nagy semmittevésbe. Ennek kompenzálásaként nemrég az ottani viszonyoknak teret adó, az ötleteléssel, a devizafaluval szimpatizáló, blog látott napvilágot. Igaz nem egy átfogó tartalommal.
Talán ott próbálják majd exkuzálni magukat, mielőtt teljesen belegörnyednénk az elhamarkodott semmibe. Ennél még mi is többet nyújtottunk eddig.

*

A hurkatöltő látogatása a kínai kertésznél ( - de mi köze Esztergomnak Dabashoz, vagy Kínába is Ócsán át vezet az út)

Az ócsaiak és a megyében élők már egyszer-kétszer megérezték, részben átélték azt ami most Esztergomban zajlik.  Annyi különbséggel, hogy a mi városunkban sokkal békésebb a hangulat.

Ócsán nem tiltakoznak az iskolai étkeztetés elhúzódó rendezetlensége okán és nem állnak sort az önkormányzat előtt sem a tiltakozók. A végén még azt hinné az ember, hogy itt minden rendben. Pedig az érintett helyi iskola étkeztetése, a diákok ellátása máig nem a megszokott. Vagyis a rendezetlen ellátás mögött a Szűcs Lajos vezette megyei önkormányzat és a HunGast áll. Ezért ők a felelősek.
A megyénk, az a Pest megye, amelyik a legnagyobb adósságot halmozta fel az összes közül. És az a HunGast, meg az a cég, amelyik nem csak megyénkben, és így Ócsán, hanem Esztergomban is felfüggesztette az étkeztetési ellátást. Ezzel a párhuzam az érintettség máris adott, hogy a politikai szálakat és a pártvonalat ne említsük.

A különbség talán annyi, hogy míg a diákságot képesek esetenként fázni vagy éhezni hagyni, addig pénztelenségre hivatkozva, Pest megyét soha nem hagyják befagyni. A csőd szélén táncoló elnök lyukas tárcáját a kormány folyamatosan foltozgatja, töltögeti. Mert a zászlóshajót a politika a rossz vezetés ellenére sem hagyja elsüllyedni.
A kormány ismét több milliót csoportosított át a rendkívüli intézkedésekre előirányzott keretéből. Így kapott most a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium a rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére 150 millió forintot fenntartóján, a Pest Megyei Önkormányzaton keresztül. Mint ismert a nemrég Szűcs Lajos által átadott felújított gimiben szintén a HunGast lenne a szerződéses szolgáltató Azonban ezt továbbra sem fizetik. Így az étkeztetés itt sem a megszokott rendben zajlik. Ugyancsak ez a gimi az, ahol az ócsaihoz hasonlatosan nem volt fűtés, mert a megye tartozása végett elzárták a csapokat. Ráadásul egyéb gondok és terhek is terhelték még az intézményt. Most ezért, és erre kapott a megye 150 milliót az államtól, amit a Szűcs elnökölte közgyűlésen vezettek át.  Ócsa bezzeg nem részesült ilyen előnyben. A Bolyai talán nem ér nekik ennyit. Mi továbbra is a helyi fenntartású iskolában a város  részleges tehervállalásával csendben rendezve korrigáljuk a dolgokat. 

Közben a megyei önkormányzatunk vezetése Kínába látogatott. 

A délnyugati-kínai Csungking városában ugyanis Debrecennel karöltve mellett Pest megye képviselik Magyarországot a hétvégén megnyílt 8. Nemzetközi Kertművészeti Kiállításon.  Mert erre van pénz. 

Az eseménnyel kapcsolatban Hajba Tamás csungkingi magyar főkonzul az MTI-nek elmondta, a tartományi jogú nagyváros testvérvárosait, településeit hívta meg az expóra, és 500-500 négyzetméter nagyságú területet biztosított a számukra. Az alkalomra eljött Szabó István, a Pest megyei közgyűlés alelnöke, valamint Somogyi Béla debreceni alpolgármester és kísérete.

Pest megye 2010-ben írt alá együttműködési megállapodást a 32 milliós Csungkinggal, az elmúlt egy évben két csungkingi vezető is megfordult Pest megyében – tájékoztatott a főkonzul.

Csungking éjszakai látképe

Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára 2011. október 20-án Belső-Kína gazdasági fővárosa, Csungking városi vezetőivel tárgyalt.

Csungkingban kizárólag a közelmúltban nyílt magyar főkonzulátus ad ki schengeni vízumot a város és a konzuli kerülethez tartozó, kétszázmilliós lakosságú belső-kínai térség polgárainak, ami jelentős turisztikai és üzleti forgalmat generálhat Magyarország és az egész EU viszonylatában is.

Hóvári János és tárgyalópartnerei megállapodtak abban, hogy támogatják a magyarországi önkormányzatok együttműködését Csungkinggal. Ennek keretében többek között felsőoktatási kooperáció valósulna meg, továbbá Debrecen és Pest megye önálló kiállítással vesz részt a novemberben megnyíló Csungkingi Kertművészeti Kiállításon. (Mert jó ott lenni.)

Szabó István alelnök, dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke

És hogy érzékeljük mennyire sűrű egy megyei elnök, vagy alelnök programja, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Szabó István alelnök és Szűcs Lajos elnök Kínát nem feledve Tápiószentmártonban hurkatöltéssel őrizte a nemzeti hagyományokat. 

Esztergom azonban nincs oly távol tőlünk és ha netán a kínaiakig nem is jut el a hír, de hozzánk igen, miszerint ott sincs minden rendben az önkormányzatisággal. 

Az adósságrendezés alatt álló városi önkormányzat ott (csaknem egy dabasnyi iskolai pénzzel, vagyis) 150 millió forinttal tartozik a HunGast Esztergom Kft.-nek és 172 millióval a Tivi Kft.-nek. Ezért a HunGast ott is leállította az étkeztetést, akár a megyében.  

Erre ott már elszabadultak az indulatok. Mert míg odabent a városházán folytatódott az egymásra mutogatás.kint, körülbelül százötven tüntető gyűlt össze. A polgármesteri hivatal előtt a fideszes képviselők távozását követelték.

A Fidesz képviselői az ülés után negyven perccel, rendőrök sorfala között tudták csak elhagyni a termet, mert a folyosón a feldühödött esztergomiak követelték a lemondásukat, közben ököllel ütötték a terem ajtóit. Az embereket rendőrök próbálták meg lecsillapítani és féken tartani.

A kemma.hu tudósítása szerint ezt követően a kiabálás a polgármesteri hivatal előtt folytatódott. Többen száraz kiflivel mentek demonstrálni a képviselőkhöz.

A tüntetés szervezője, Babai Angéla elmondta: szülőként felháborította, hogy a volt és a jelenlegi polgármester hatalmi harca miatt veszélybe került a gyermekek étkeztetése, ezért az egyik közösségi oldalon hirdette meg, hogy aki elégedetlen a városvezetéssel, száraz kiflivel menjen tüntetni a városháza elé. Egyéni kezdeményezését semmilyen politikai szervezettel nem egyeztette – tette hozzá.

*

A kutya fáját ( - nem éppen kutya dolog a gazdátlan lekületű adószemlélet)

Mint már foglalkoztunk vele, hétfőn elfogadta a parlament az állattartási törvény módosítását. Ebben megszavazták  a honatyák az ebrendészeti hozzájárulást, magyarul az ebadót is.

Kutya egy dolog - feketén, fehéren (ki húzza a rövidebbet)

Akinek odahaza rövid- vagy drótszőrű magyar vizslája, netán pumija, pulija, mudija, kuvasza, komondora, magyar agara, vagy erdélyi kopója van, annak nem kerül plusz pénzébe kedvence tartása. Azonban a többi négylábú után ebrendészeti hozzájárulást vethetnek ki az önkormányzatok - így döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor módosította az 1998-as állatvédelmi törvényt. Ennek értelmében a helyhatóságok dönthetnek: bevezetik-e a köznyelvben csak ebadóként hívott újabb közterhet, amely legfeljebb hatezer forint lehet. Azonban veszélyes kutyák esetén ez évi húszezer forint, amit nem a fajta alapján, hanem egyedi elbírálás után döntenek el - például okozott-e már embernek fizikai sérülést. A hozzájárulás mértékét a tartási hely mérete és annak célja, a kutyák száma, a gazda szociális helyzete alapján szabhatják ki. 

A bevételeket teljes egészét állatjóléti feladatokra, menhelyek, gyepmesteri telepek fenntartására, állatvédők támogatására kell fordítani. Ezen felül az önkormányzatoknak háromévente legalább egyszer kutyaösszeírást is tartaniuk kell.

Ha van egy aranyos, nagyfülű tacskód, meg egy 30 millió vitorlásod a Balatonon, melyik után kell adót fizetned?

Az indoklás szerint az adó a felelős állattartásra nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó önkormányzatok célzott anyagi támogatása miatt szükséges. A törvény alapján a speciális feladatot ellátó kutyák - mentő, vakvezető, szolgálati - után nem kell fizetni, csakúgy, mint az ivartalanított, menhelyen élő, vagy örökbefogadott ebek esetén.

Ócsán ezzel is csak a jegyzőnek lesz több dolga, hiszen a rengeteg felszólítás kiküldése, valamint a rendbírságok kiszabása az ő hatáskörébe tartozik.  Azonban azt vizsgálni, és kimutatni, hogy a beszedett összegeket az állatvédelemre fordítják,, vagy a nagykutyák viszik el, szinte lehetetlen vállalkozás.

*

Szűcs Lajos talpon akar maradni ( - a tükörben sem luxus a Lexus)

Szűcs Lajos (Fidesz) kedden, a megyék vagyonának átadásáról szóló javaslat parlamenti elfogadásának másnapján a távirati irodának azt mondta: megtették Pest megyéért, amit lehetett, tiszta a lelkiismerete.

Szűcs Lajos azt mondta, tisztában volt a korlátokkal, s azzal is, hogy nem lehet „minden ügyet” megnyerni. „Nem könnyű szívvel s nem örömködve tettem a dolgomat” – húzta alá. Úgy fogalmazott: „nem az a fontos, hogy ki mivel támad, hanem az: ha tükörbe nézek, úgy érzem-e, hogy megtettem mindent. Én bele merek nézni a tükörbe”.

Úgy tűnik jó úton haladunk - csak szemlélet kérdése

Az őt ért vádakra (nem inkább kritikákra? -szerk.) reagálva közölte, hogy a tiszteletdíját valóban felvette, mint ahogy a többi képviselő is meg fogja kapni az elmaradt járandóságát, nem luxusautóval, hanem egy hatéves kocsival jár, és saját kezével épített háza nem kacsalábon forgó palota.

Szinte törvényszerűen jött el a pillanat, amikor már sem a közétkeztetést végző HunGastnak, sem a Pest megyei intézmények többségét fűtő Tigáznak, sem a tankönyvellátóknak nem tudott utalni az önkormányzat (a hitelezők sora ennél hosszabb); rendkívüli erőfeszítéseket igényelt, hogy úgy-ahogy talpon maradjon a megye. 

Tápiószentmártonban a Nemzetközi Hurkatöltő Fesztiválon - "munkaszünetben"

A közgyűlés elnöke közölte: az év hátralévő részében a legfőbb teendő a megyei intézmények átadása-átvétele. 

Szabó István alelnök, dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke - a legfőbb teendők közt

*

Nem teljesen képtelen történet ( - rólunk van szó, minket mintáz)

Az alábbi nagyobb lélegzetű írás nagyon jó és találó gondolatvilágban ábrázolja az általános mai helyzetet.

A történet annyira tipikus, hogy az egészet úgy ahogy van, közreadom. 

Olyan ez mint a zubbony, ami illik ránk. Akár rólunk is írhatták volna. 

Amúgy is minta projekt előtt állunk akkor legyen itt egy másik minta, egy  vételezési lehetőség, ha úgy tetszik egy jó szándékú példa.

Milyen munkahelyek teremthetők a falvakban?

Egy külső agglomerációs kistelepülés a fővárostól 40km-re. E település példáján szeretném bemutatni utópisztikus(?) ötletemet, hogy hogyan lehetne a falvakba életet lehelni és egy kis pezsgést vinni, helyi munkahelyeket teremteni, egyszóval fejlődési pályára állítani, az életszínvonalat javítani.

A faluban, mint szinte minden más kistelepülésen a XX. század derekáig földművelésből éltek az emberek. Később a környező nagyobb városban és Budapesten helyezkedtek el sokan az épülő szocialista iparban (ingázók), a fennmaradó rész a helyi TSZ-ben és baromfitelepen talált munkát. Legkisebb, de azért jelentős rész a helyi szolgáltatóiparban dolgozott: posta, kocsma, bolt, önkormányzat, könyvtár, óvoda, iskola, orvos. Ez utóbbi háromban helyi képzettségi hiányok miatt gyakran a falun kívülről jöttek/jönnek munkavállalók. Az önellátó földművelő életforma háttérbe szorulása jól látszik abból is, hogy a házakhoz tartozó telkek méretei egyre kisebbek lettek. Az utcákon végigmenve még ma is sok helyen megfigyelhető, hogy minden harmadik ház régi vagy felújított parasztház, vagyis a régi tulajdonosok egykori telkük egy részét leválasztva új és kisebb építési telkeket hoztak létre, amelyek mára jórészt beépültek. A telekméretek az egykorinak a harmadára estek vissza. A földművelés a helyiek számára a főállás mellett maximum kiegészítő tevékenységre szorult vissza. Sok telek egy része műveletlenül, esetleg befüvesítve, parkosítva áll.

A rendszerváltás után azután a TSZ nagy része és a baromfitelep megszűnt, az akkori gazdasági visszaesés következtében az iparban is sokan állásukat vesztették. Megjelent a faluban a munkanélküliség.

Ezt (nagyon kis) részben kompenzálta, hogy az önkormányzat a település határában gazdasági-kereskedelmi és ipari övezetet alakított ki. Néhány kisebb illetve közepes vállalkozás, kft ide be is települt, enyhítve valamelyest a foglalkoztatási helyzeten, és önkormányzati bevételeket is generált.

Szintén a rendszerváltás környékén beindult illetve felgyorsult azonban egy másik folyamat is, az agglomerációs hatás, vagyis betelepülés a környező nagyvárosokból, elsősorban Budapestről. Ma nagyjából a falu lakosságának 20-30% teszik ki a betelepülők, akiknek fő jellemzőjük, hogy többségében fiatalok, 30-as korosztály, gyermekesek, az átlagosnál képzettebbek, sokan diplomások, és jól keresnek.

A faluban élők összjövedelme tehát jelentős mértékben megnőtt, egyúttal azonban szembetűnővé váltak a jövedelmi különbségek is.

A betelepülőkkel az önkormányzat jól járt, hiszen megnövekedett a gépjárműadóból, helyi építményadóból származó bevétele, valamint a jövedelmek 1%-át is sokan felajánlották a helyi óvodának, iskolának. A betelepülésből adódó lehetőség ennél azonban sokkal nagyobb, és sajnos a megfelelő ösztönzők hiányában jórészt kihasználatlan.

Mire gondolok? Hát arra, hogy az új betelepülők erős vásárlóereje nem a faluban jelenik meg, hanem a környező hipermarketekben. Miközben jelentős mezőgazdasági és önellátó múlttal rendelkezik a település, a többség mégsem itt szerzi be az élelmet, nem itt vásárol virágot, még fodrászhoz sem ide jár.

De a hiba nem csak a betelepülőkben van. Én próbálkoztam már helyi vásárlásokkal, hiszen sok helyen ki van írva, hogy ez meg az eladó, a főutcán is sok helyen meg lehet állni vásárolni. A tapasztalataim azonban vegyesek. A cseresznye eddig mindig kukacos volt, a hentes kínálata sem friss, és nem is biztos, hogy helyi termelésről van szó, de valahogy a virágok sem olyanok, mint a plázában. Van egy elég jó cukrászda, de ő is a városból hozza a süteményeket. További probléma, hogy az árukínálat esetleges, felkutatása időigényes és macerás.

Ez tehát a kiinduló alaphelyzet. Most képzeljük el, hogy néhány életerős embernek nincs munkája. Egész nap csak otthon, vagy a kocsmában ülnek, unatkoznak. Jórészt segélyből élnek. Ugyan mindegyik ért valamihez, mindegyik csinálhatna valami hasznosat, csak hát nincs fizetőképes kereslet a faluban. Egy induló lökés hiányzik. Képzeljünk el valamiféle helyi pénzt, amit csak ott a faluban lehetne elkölteni helyben előállított termékekre, szolgáltatásokra. Az önkormányzat a segély mellett mindenkinek kioszt 10ezer forint értékű helyi pénzt is pluszban. Most már csak az a kérdés, hogy mire költsék? Az egyik ember valaha fodrász volt. Nosza, ha már adták az utalványt, ne vesszen kárba, mindenki elment hozzá egy-egy ezres helyi pénzért levágatni bozontját, ami már évek óta nem látott fodrászt. A másik ember asztalos volt. Vele is megcsináltattak a helyi pénzből kisebb munkákat: A törött szék lábát, egy kisebb szekrényt az előszobába, esetleg egy pavilont a kertbe. A harmadik ember szakmája kőműves. Neki is hirtelen támadt fizetőképes kereslete a faluban: járdát, kerítést építeni, esetleg újravakolni a ház kopott falát. És így tovább. Ugyan semmi nem történt, csak mindenki kapott egy darab papírt, mégis sokan munkába állhattak. Mondhatnánk, hogy a semmiért, de ez nem igaz. A fodrász készített néhány új frizurát, de cserébe neki is elkészült az új járda. A kőműves is sokat dolgozott másnak, de a munkájáért kapott helyi pénzből ő is meg tudta bízni falutársait különböző munkákra. A falu kisboltja is elfogadja a helyi pénzt bizonyos termékek megvásárlására, amennyiben helyiektől beszerzett tojással, hússal, tejjel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, vagy akár feldolgozott helyi termékekkel tölti fel polcait, amiért szintén az utalvánnyal fizet a helyi termelőknek. A maradékot pedig beválthatja az önkormányzatnál igazi pénzre, aki így az utalványokat jövő hónapban szintén ki tudja utalni a segély egy részeként.

Fenti módszerrel kialakulhat egy jó kis körforgás falun belül a helyben termelt áruk és szolgáltatások között. Egyre többen állhatnak munkába, egyre többen hoznak létre valamilyen értéket. A ház körüli kiskertek megművelésre kerülnének, egyre többen töltenék meg jószággal újra a csirke és disznóólakat, hiszen lenne rá kereslet, mert a helyi pénzt nem lehet elkölteni hiper-gazdaságos tojásra, vagy darált húsra, csakis helyire.

Így lehetne kitörni abból a kilátástalanságból, hogy az önkormányzat az államtól megkapja a segély összegét, kiosztja azt, majd a segélyezettek elköltik erre-arra, minimális önfenntartásra, így a pénz gyorsan távozik is a faluból.

Ha már kialakult a faluban a munka világa, erre az alapra bekapcsolhatók a betelepülők is. Jövedelmüket ők sem a Tescoba hordanák, hanem amit csak tudnak helyben szerezhetnének be: Márkaszervíz helyett a helyi autószerelő szakihoz vinnék az autót, helyben járnának fodrászhoz, húsért, tejért, zöldség-gyümölcsért, stb. Növelve ezzel a helyiek bevételeit. A sok helyi üzletkötés eredményének kapcsolatépítő, közösségépítő hatása is lenne. Mindjárt találna a faluban bébiszittert, bejárónőt, kertészt, kocsimosót… satöbbit az akinek szüksége lenne rá, megint nem kívülre kell ezért fizetni. Ezzel is újabb helyi munkalehetőségeket teremtve. A végcél pedig az lenne, hogy minden tisztességes ember termeljen, csináljon valamit, amihez egy kicsit is ért. Akinek főállása van, vagy nyugdíjas, az is ki tudná egészíteni keresetét ilyen módszerrel.

Kérdés, hogy hogyan lehetne rávenni a lakókat a minél nagyobb mértékű helyi fogyasztásra? Elsősorban minőségi és megbízható munkával, termékekkel. Ez azonban nem ilyen egyszerű, nyilván mindenkinek szüksége van egy kis gyakorlóidőre, mire tökélyre fejleszti tevékenységét. Másrészt pedig alakítani kellene a fogyasztási szokásokon is: Coca-Cola helyett Mari néni házi szeder-almaléjét igyuk, Sacher-torta helyett pedig Juliska néni verhetetlen málnatortáját tegyük a születésnapi asztalra. Ásványvíz helyett a helyi szódástól vegyük az innivalót. Banán és narancs helyett szezonálisan éppen termő, jó minőségű sárgabarackot, szilvát, szőlőt, szedret, epret, áfonyát kellene fogyasztani. De legyen minőségi helyi pálinka és bor is. Néhány helyen az országban lehet látni, hogy tehénsajtot, vagy kecskesajtot árulnak. Miért ne lehetne minden faluban egy néhány főt foglalkoztató tejfeldolgozó, vagy pincészet? Mindezek jó példák arra, hogy nem csak termény alapanyag előállítás lehetséges, hanem más, sokkal jövedelmezőbb, nagy hozzáadott értékű és élőmunka igényes termékek előállítása is lehetséges falun: befőttek, savanyú uborka, hurka-kolbász-tepertő, sütemények…stb. De ne csak az élelmiszer-termelésre gondoljunk. Néhány ezres településnél lehet állandó munkája egy helyi autószerelőnek, víz-, gáz-, villanyszerelőnek, asztalosnak.... és még rengeteg egyéb szakma művelőjének.

Nagy kérdés még az is, hogy mennyire rentábilis egy ilyen kísérlet, mennyire versenyképesek önköltségben a helyi termelők. Valószínűleg az előállítási költség magasabb lenne a tesco gazdaságos termékekénél, viszont nem lenne szállítási és marketingköltség. Esetleg a helyi utalványok forgalmára lehetne államilag áfa-mentességet adni. Minőségben sem lenne nehéz felvenni a versenyt a multiláncok kínálatával. A szakemberek terén állami szabályozással kialakítható lenne egy vizsgarendszer, amely birtokában a műszaki cikkek gyártói nem ragaszkodhatnának a szakszervíz általi javításokhoz, hanem minden oklevéllel rendelkező szerelő munkáját el kellene fogadniuk.

Amire még szükség van, az egy összefogó. Aki összeírja a helyi termelőket és azok árukínálatát. Akár egy központi önkormányzati kereskedelmi egységet (valamiféle komplex piacteret kialakítva), kiegészítve egy internetes webshoppal, ahol akár a szobában ülve összeállíthatjuk, hogy mi az, amit ne a Tescoban vegyünk meg, hanem helyben. Sőt, ezen a csatornán keresztül már az egész ország értesülhet a helyi termékekről. Ha jól csinálják, akár a gasztroturizmus is beindulhat. Kell még helyi marketing, illetve szemléletformáló kampány a helyi termékek fogyasztásának előnyeiről, és ami a legfontosabb, kell egy jól működő minőségbiztosítási rendszer, ami szabályozza, hogy mit hogyan lehet előállítani. Így tényleg minőségi lehetne a házi termelés.

Veszélyes lehet ugyanakkor a rendszerre a potyautasság. Vagyishogy valakik csak az előnyeit élvezik a rendszernek, a begyűjtött forintbevételt azonban nem helyben költik el, hanem mégiscsak a Tescoban, mert ott 10 forinttal olcsóbb. Nyilván szükség lesz tehát jó adag lokálpatriotizmusra is.

Radikálisabb intézkedés a multi kereskedelmi láncok betiltása, esetleg a falvakkal versenyző termékeik ideiglenes megextraadóztatása, és így megdrágítása lehet. Ezzel a módszerrel is lecsalhatók a városiak a falvakba minőségi magyar termékeket vásárolni. Ők viszont már kemény magyar forinttal fizetnek, amiből akár még plazmatv-t is vehetnek a szorgos falusiak. Szemléletmód váltás kellene tehát abban a liberális doktrínában is, hogy a multik hasznosak, mert a lehető legolcsóbb árakkal dolgoznak, és így a vásárlóik jólétét szolgálják. Tegyék ezt, de ne azokban a szegmensekben, ahol a magyar termelést visszaszorítják.

Nos milyen az ötlet? Utópisztikus, tudom. De sok, nálunk fejlettebb oszágban működik valami ehhez hasonló modell. Érdekes módon Ausztriában minden faluban ég az emberek keze alatt a munka. Ha pedig mindenki dolgozik, az azt jelenti, hogy a falu épül-szépül, az emberek pedig gazdagodnak, egyre magasabb igényt támasztanak a megvásárolt termékekkel kapcsolatban. Ha pedig megjelenik a minőség iránti igény, és a fizetőképes kereslet, akkor a helyi pék is elkezdhet átállni az 5 Ft-os zsemléről a 150 forintos barna-magos-csilivilire, tehát nő az életszínvonal. És máris ott vagyunk az osztrák színvonalon.

A múlt heti posztomban már ostoroztam azokat a tudálékos „szakértőket”, akik csak kritizálni tudnak (például az érpataki modellt), de semmi jobbal nem állnak elő. Hát íme! Én letettem a koncepciómat az asztalra. Vitaindítónak, ötlethozónak jó lehet. Vitassuk hát meg! Lehet kritizálni, lehet jobbat mondani. Lehet felkutatni, hogy hol defektes az elméletem, lehet javaslatot tenni a kijavítására.

Csak egyet nem lehet: azt mondani, hogy nálunk nem lehet ilyesmit megvalósítani, mi úgyis mindig is egy csóró/szegény/kultúrálatlan/igénytelen ország maradunk. Mert ez egész egyszerűen nem igaz. Akármerre jártam eddig az országban, mindenhol azt tapasztaltam eddig, hogy a falvakban igenis megvan még az az évszázados tudás és hagyomány, ami alapja lehet a minőségi munkának.

Kellene egy minta település, aki elkezd valami ilyesmit részleteiben kidolgozni és megvalósítani. Aztán a tapasztalatokon okulva finomítani javítani lehet rajta, egyfajta licencet felépítve. Ha pedig beválik a rendszer, akkor kiterjedtebben is lehetne alkalmazni. Nagyon építő munka lehetne, szívesen részt vennék egy ilyen projektben.

*