Többszörösen fizethet rá aki füstölög ( - egészség és pénztárcakárosító dohányzás)

Kiszorulóban vannak a dohányosok. Egyre több település tiltja be a füstölgést a város egyes pontjain, a közösségi közlekedés megállóiban, de a szolgáltatók ezt kiterjesztik a járataikra is. 

Pótdíjat és egészségvédelmi bírságot is fizethet, akit vonaton érnek dohányzáson. A helyszíni bírság legfeljebb harmincezer forint lehet.

Duplán is megbírságolhatják azt, akit vonaton érnek dohányzáson a MÁV és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrei. Az ÁNTSZ és a MÁV a rendőrség együttműködésével kedd reggel közös ellenőrzési akciót tartott az egyik Kunszentmiklós-Tass és Budapest között közlekedő vonaton, hogy ellenőrizzék a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását, és felhívják a figyelmet a január elsején életbe lépő szigorításra.

A MÁV-Start Zrt. legtöbb vonatán, köztük minden, száz kilométernél rövidebb távon közlekedő szerelvényen már most is tilos a dohányzás. Abban az esetben, ha a jegyvizsgáló valakit dohányzáson ér, a figyelmeztetés mellett nyolcezer forintos pótdíjat is kiszabhat. Ha az ellenőrzéskor közegészségügyi felügyelő is jelen van, egészségvédelmi bírságot is kaphat az utas. A helyszíni bírság maximum harmincezer forint lehet.

Ha az ÁNTSZ hatósági eljárást indít a nemdohányzók védelméről szóló törvény megszegése miatt, a kiszabott egészségvédelmi bírság összege 20 ezer forinttól 2,5 millió forintig is terjedhet, annak függvényében, hogy magánszemélyről vagy munkáltatóról, intézményről van-e szó.

Ócsa ezen a téren még elmaradottságot mutat. A helyi képviselők a tárgykörben.máig nem alkották meg a városon belüli, közterületi szabályozást. 

Esetleges bevezetés, alkalmazás, és ellenőrzés során kíváncsi lennék a helyi közterület-felügyelők eljárására, mert eddig elég sikertelenek, hiszen más esetekben sem produkálták magukat. 

*

Ócsa és a várandós lakópark, mások által ( - kétes kilátások, rossz ómen)

Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány az ócsai szociális családiház-építési programot. 

A beruházás a talán szeptember-október hónapban megkezdődik. Az ötlet kapcsán sokan kételyeiket fejezték ki a városban. Csupán az alpolgármester és a polgármester bizakodó, de tényeket nem, csupán feltételezéseket közölnek. Az általunk megkérdezett ingatlanközvetítő szerint lesznek nehézségeik az oda költözőknek, mivel most sem túl fényes a helyzet.

A Gyál mellett, Budapest délkeleti agglomerációjában fekvő Ócsa nem egy felkapott település. Az ingatlanpiac alig mutat életjeleket a térségben. Ennek egyik oka a válság, a másik azonban a helyi adottságokban keresendő. Komoly gondot jelent a város számára a közlekedés, ugyanis azt vagy autóval lehet megoldani, vagy leginkább vonattal, de utóbbi ritkán jár, s a település több részétől meglehetősen távol található az állomás – jelezte az ingatlanmagazin.com.

Munkalehetőség nem nagyon van a városban és a közelben sem. Akik Ócsán laknak, azok többnyire naponta bejárnak Budapestre dolgozni (vagy nem dolgoznak). Vonattal ez kicsit körülményes és sok időt vesz igénybe, rendszeresek a késések és a szerelvény kimaradás is előfordul. A buszközlekedés sem jobb. Az önkormányzat nem is tett ennek javítása érdekében semmit. Évek óta változatlan a helyzet. A buszok ritkák, csúcsforgalmi időben túlzsúfoltak. Sokszor egy óra alatt sem jutnak be a fővárosba. Az autópályát nem veszik igénybe, kerülő útvonalon, többször más településeken át körforgalmú járatként érnek be. Magára a településre sem a pezsgő élet a jellemző, akad ugyan néhány bolt, de sokan inkább Budapesten intézik a vásárlást, annál is inkább, mert mire hazaérnek a munkából, Ócsán már majdnem bezár minden. Az Ingatlan.com közvetítője az ócsai ingatlanvásárlást leginkább a nyugdíjas korosztálynak tudja javasolni, akiknek nem kell már minden nap ingázni, s a nyugalom a legfontosabb számukra. Lényeges azonban az is, hogy elég sok lepusztult rész található Ócsán, ráadásul kialakultak igen tekintélyes méretű kisebbségi telepek, azok minden negatív következményével. A járdahálózat és a csapadékvíz elvezetés hiányos. Belső közlekedés gyakorlatilag nincs, a vasúti átjáróhoz gyalogút nem vezet. Az állomás környéke elhanyagolt, rendezetlen. Az autósok a kisvárosban rendezetlenül, össze-vissza parkolnak. A boltok előtt állók az utcán sörözgetnek.  Az emberek inkább visszahúzódásak. A városi élet, a lüktetés, a pezsgés  hiányzik.  A bevezető utak állapota a város határától jelentősen romlanak, ami a városon belül is igaz. Kiérve ismét jobb minőségű az aszfalt. A bekötő utak mentén prostituáltak kínálják magukat, van hogy csupasz fenékkel. Rendőrt az őrsön sem mindig találni. A körforgalomban a stricik vigyázzák a "rendet".  Az összekötő utakon fokozott figyelemmel kell közlekedni, mert sok a szabálytalanul közlekedő munkagép. Hol egy kilógó szürkületbe vesző borona, hol egy adapter lóg át, vagy ki a forgalmi sávból. Ráadásul a prostik is az út szélére kiugrálva hívják fel magukra és testrészeikre a lankadó figyelmet. a városon belül és annak határában sok a kivilágítatlan kerékpáros, akik a kátyúkat kerülgetve sokszor kiszámíthatatlanul kacsáznak az autók elé. Az erre tévedőnek minderre fel kell készülnie.

Ennek ellenére, ha az ócsai eladó ingatlanok irányárait tekintjük, akkor nem látunk igazán alacsony összegeket. Az eladók sokáig próbálják kitartani az árakat, aztán amikor nem megy el az ingatlan, akkor mérsékelnek csak rajta fokozatosan. Az értékesítési árak végül jóval mélyebbre kerülnek, mint az induló irányárak.

Kisebb házakat a településen már 8-10 millió forintért is vásárolhatunk, de 11-12 millió forintért már biztosan kapunk egy beköltözhető, 60 négyzetméteres ingatlant. Ez közel 200 ezres négyzetméterárat jelent tehát, mely nem mondható kedvezőnek a körülményeket tekintve. Nagyon sok ingatlan ki sem kerül ingatlanosokhoz vagy hirdetési portálokra, sok eladó szándékát csak egy házra elhelyezett Eladó feliratú táblával jelzi. Vannak évek óta változatlanul eladósorban álló házak. Lassan többen mennének, mint jönnének. Ebbe közrejátszik az is, hogy nagy az elégedetlenség a helyi vezetéssel szemben, valamint hogy a város mélyen el van adósodva. Így fejlesztésekre nem, csak adóterhekre számíthatnak e helybéliek. Ilyen kilátással pedig nem kívánkoznak ide az emberek. Az sem tesz jót a településnek, hogy szórványos idegengyűlöletet terjesztenek egyesek. Az új házakba költőzőket nem egyszer legyüttmentezték, vagy betelepülőknek minősítették. Ezzel sem teszik népszerűvé a helyet. Pedig a városnak legalább annyira szüksége lenne a beköltöző embereknek, mint az éhezőnek a falat kenyérre. Ehhez azonban az őslakosság szemléletváltására lenne szükség. Amíg azonban a hivatalos álláspont is elmaradott, addig az emberek sem fognak felemelkedni a lakóhelyükkel egyetemlegesen.

Az alsópakonyi lakóparkkal kapcsolatosan többen úgy vélik, hogy belső rész infrastruktúrájától és a kiszolgáló egységektől kissé távol felépíteni kívánt több száz, majd talán ezer lakásból álló telep az ócsai ingatlanpiac számára nem jelent sem jót, sem rosszat, de talán a távolabbi környékét egy kicsit fellendíti, hiszen ismertté válik Ócsa. Másokban talán pont ellenkezőleg távolságtartást válthat ki, ha rossz csengéssel hallatszik majd a név. Egyesekben mégis felmerülhet, hogy a délkeleti agglomerációban nézzenek körül ingatlant keresve. Emellett talán a helyi kereskedelemre lehet pozitív hatással a sok száz oda költöző, hiszen kevés pénzük egy részét vélhetően helyben költik majd el. Mindamellett nem lesz könnyű az életük, hiszen a közlekedés egyébként sem jó Ócsán, s a tervezett telep ráadásul messze esik a vasúttól. Számukra még a Volán sem jelent segítséget, mert a városvezetés nem kíván új járatokról tárgyalni. Pedig közlekedés, az eljutás kulcsfontosságú tényező. Ezt mégsem veszik tudomásul. A munkahelyek elérésének főszereplője lehet a biztos, pontos és gyors buszjárat. Munka várhatóan amúgy sem lesz több helyben, így a kiköltözőknek is Budapestre kell majd járniuk dolgozni. Jelenleg ez számukra megoldhatatlannak látszik. Ha a kormány, vagy a városvezetés ebben nem partner, akkor csak egy elátkozott vidék, egy tanyasi környezet, a külvilágtól elzárt terület marad a beruházás és környéke. Igaz, legalább annak örülhetnek, az oda transzportáltak, hogy tető lesz a fejük felett – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át.

Az első 80 ház megépítéséhez a kormány által kijelölt beruházó vállalja a szükséges infrastruktúra kialakítását (közművek, utak), Alsópakony és Ócsa-vasútállomás között kerékpárút létesítését, valamint egy két kilométer hosszúságú út és egy buszforduló építését Alsópakony településrészen. Segíti továbbá – akár EU-s pályázati forrás felhasználásával – bölcsőde építését és a Baross utcai óvoda bővítését.

Az első ütemben várható gyermeklétszámot az általános iskola fogadni tudja, így az intézményt a szükségleteknek megfelelően a második ütemben bővítik.

 

“Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében”, utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak – idézte az MTI Ócsa vezetőit, akik arra kérik a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a nemzeti ügyek kormánya és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Horváth Tamás elmondta, hogy a lakótelep építése, illetve a település lélekszámának növekedése miatt szükséges beruházások, fejlesztések egy részét önerőből meg tudja oldani az önkormányzat, de a költségek zömét az állam finanszírozza majd. Egyelőre az első ütem – nyolcvan ház – kivitelezésével összefüggő tennivalók körvonalazódtak: állami pénzből építik meg például az Alsópakonytól a vasútállomásig vezető hat kilométeres kerékpárutat, míg a telep ivóvízellátását Ócsa meglévő vízműve biztosítaná. – magyarázta ebbéli ötletét Horváth Tamás. Hozzátette: szennyvíztisztítójuk kapacitása bírná a többletterhelést, de biza a tisztítóberendezések korszerűsítésre szorulnak.

A helyi általános iskolában “gond nélkül” el tudnak helyezni 60-70 beköltöző gyermeket, az óvoda azonban már most telt házzal működik, bölcsődét pedig mindenképpen építeni kell, ezt már korábban elhatározta az önkormányzat, a tervek is elkészültek – húzta alá a mester. Elgondolása szerint Ócsa EU-s forrásból finanszírozná az építkezést, de mivel az önrészre – ami tíz százalékkal számolva körülbelül 25 millió forint lenne – sincs pénzük, kérték a Belügyminisztérium támogatását. (Ez a hivatkozás az általunk is beszámolt polgármesteri levélre, ahol Bukodi Károly 167 millió 255 ezer forint támogatást kér, mert hogy önhibáján kívül nehéz helyzetbe kerültünk.)

Az iskolásokat az alsópakonyi városrészből a központba szállító napi két buszjáratot sűríteni kell – mondta Horváth Tamás. Az új házakba költöző középiskolások lehetőségeivel kapcsolatban azonban már elirányította őket a városból. Ehhez azonban buszjáratot, közlekedést senki nem biztosít a számukra. Azt mondta, hogy a közeli Dabason, illetve Örkényben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképzés is folyik, tehát vagy ezekre a településekre, vagy Budapestre kell majd utazniuk a fiataloknak. Az eljutási lehetőségekről azonban mélyen hallgatott. Nem is tudják a helybéliek elképzelni, hogy ezt miként gondolta a társadalmi megbízatású alpolgármester. Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy a köztudottan munkahelyínségben szenvedő Ócsán hol helyezkedhetnek majd el a betelepülők, Horváth mester azt mondta: “optimista a hozzáállása” ehhez a kérdéshez. A helyiek azonban még Horváth Tamással szemben is szkeptikusnak és kétségesek, nem hogy az ígérvényeit, kinyilatkoztatott optimizmusát sem osztják. 

Kár, hogy a kényes és sordöntő kérdéseket nem válaszolta meg az amúgy nyilatkozási kényszert sugárzó ember. Szavait hallva, nem csoda, hogy a helybéliek nem hisznek már a mesékben.

*

Lassan már csak Szűcs Lajos kapja meg a magáét ( - csődbe ment terv)

Mint a média a napokban beszámolt róla, Pest Megyei Önkormányzat csődbemenetelét, a kormánypárt nem véletlen elhallgatja, így az Ócsán sem ismeretlen elnökét  is inkább hagyja büntetlenül és szabadon tovább cikázni.

Ami igaz, az igaz. Szűcs Lajos is túlvállalta magát. A közvélemény mindig is szkeptikusan fogadta, ha egy embernek több funkciója van, mint munkavállalásra alkalmas ideje. Szűcs Lajos egy ilyen ember. Igaz, ha megkérdezik, elmondja, hogy számára nem nyolc órából áll a napi munkaidő. Ez jól hangzik, de a napok folyását, az idő múlást ő sem tudja befolyásolni.  A 24 órás napi cikluson belül ő sem képes csodákra. A tenisztől, az országgyűlésen át a pártnak, a választóknak és a sokadik elnöki vállalásának úgy megfelelni, hogy még az átadásokat is bezsebelje, még egy olyan embernek is túlzás, aki jóban van Horváth Tamással.

Pedig Horváth Tamás nagy mágus Ócsán és vonzáskörzetében, de Ő sem képes több lovat megülni egyszerre, mint egy. Így aztán ő sem tud lovagolni rendesen. Hát így van ezzel Szűcs Lajos is. A sok vállalás közül egyet sem képes normálisan ellátni. Ez sajnos megérződik mind Ócsán, mind pedig a megyén, de ha szélesíteni akarom, akkor a párton is és az önkormányzaton belül, valamint a városon kívül is. 

Pest megyében Szűcs doktor sirámai szerint már egy pohárásványvízre sem futja. Állítólag annyira súlyos a helyzet, hogy csak az elnök fizetése nincs veszélyben. 

A Pest Megyei Önkormányzat hivatalosan ugyan nem jelentett csődöt, de valójában fizetésképtelenné vált.     

A ki nem egyenlített számlák miatt már tavasszal bedobta a törülközőt a közétkeztetést végző cég, nemrég pedig a középiskolák egy részében kikapcsolták a gázt. Augusztusban nem sikerült biztosítani a lakás- és gyermekotthonok napi működéséhez szükséges forrásokat, nem tudták kifizetni időben a nevelőszülői díjakat. Számos megyei fenntartású intézményben kikapcsolták a telefont, néhol az internetet is. Iskolakezdéskor gond volt az ingyenes tankönyvekkel is, csak többhetes csúszással jutottak el a diákokhoz.

A Pest Megyei Könyvtár dolgozói a honlapjukon segélykérő nyílt levelet tettek közzé, amelyben az áll: „Nem vásároltunk könyvet, filmet, CD-t, egyszóval semmit 2011-ben, nincs vezetékes telefonunk, leszerelték a gázóránkat, nem tudjuk fizetni a megrendelt folyóiratok számláit és az intézmény takarítását.”

A megyei közgyűlésben szemben álló politikai pártok abban kivételesen egyetértenek, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszerben elkerülhetetlen volt Pest megye csődje. A jórészt intézményfenntartással foglalkozó megyei önkormányzatoknak az elmúlt húsz évben szembesülniük kellett a folyamatos állami forráskivonással, miközben feladataik egyre bővültek, de emelkedtek az intézmények működtetési költségei is. A negatív változások Pest megyét érintették a legintenzívebben, tekintettel arra, hogy ez a legnépesebb megye (1,3 millió lakossal), az önkormányzatnak pedig száznál is több intézményt kell fenntartania. Pest megyében 2006 óta különböző intézkedések hatására 14,9 milliárd forinttal csökkent az állami támogatás, negyedére estek vissza az illetékbevételek, így az idei büdzsét – 34 milliárdos főösszeg mellett – már 8,1 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a megyei közgyűlés.

Abban már nem értenek egyet a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, hogy a 2006 óta fideszes irányítású megyei önkormányzat vajon mindent megtett-e a gazdasági egyensúly és a fizetőképesség fenntartásáért. Szűcs Lajos kiemelte, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékot sikerült lefaragniuk a kiadásokból (reálértéken még ennél is többet), az alkalmazottak létszámát pedig 7500-ról 5975-re csökkentették. Hosszú távon sokat spóroltak az üzemeltetés költségein a Szent Rókus Kórház aktív ellátásának megszüntetésével is, igaz, az átalakítás mintegy kétmilliárd forintot emésztett fel.  Ezek nagy része azonban mindig a rászoruló embereket érintette. A létszámleépítéssel a munkavállalók, a dolgozni akaró emberek váltak munkanélkülivé, a kórház aktív ellátásának megszüntetésével pedig a kiszolgáltatott, beteg emberek kerültek kényszerhelyzetbe. Szűcs Lajos ellenben önmaga számára semmiféle visszafogottságot, kényszerűt, vagy keserűt nem vállal fel. Ő nem adja alább az eddig felhalmozott titulusai finanszírozásából. A maga számára úgy gondolja, hogy ami jár, az jár. Legalábbis neki. Ő legalább annyira maximalista, mint a már említett közgyűlésbeli helyi társa, Horváth Tamás a pénzhajhászás, vagy az illetmények beszákolása terén.

Szűcsék szerint csak ebben az évben a közgyűlés 21 kiadáscsökkentő döntést hozott.  Ebből azonban az elnököt talán csak az ásványvíz mennyiségének csökkenése viselte meg  jobban a nyári napok egyikén. 

Fábry Béla, a megyei önkormányzat korábbi MSZP-s alelnöke szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy miközben a képviselők január óta nem kapnak tiszteletdíjat, Szűcs Lajos továbbra is felveszi a fizetését. A szocialisták szerint egyébként a „központi megyében” (ahol 2006-ban még Orbán Viktor volt a Fidesz listavezetője) a kormánypárti vezetés presztízs-okokból nem jelenthet hivatalosan csődöt. Az ellenzék amiatt is bírálta Szűcsöt, hogy nem tudta megakadályozni az illetékbevételek jelentős csökkenését, valamint hogy nem foglalkozik eléggé a megyei gondokkal, bajokkal. 

Szűcsöt lassan jobbna foglalkoztatja a tenisztársadalom ügyes-bajos dolgainak ügyvitele, mint a legnépesebb megye képviselete, és a kapcsolódó elnöki teendők ellátása. Termelődnek is a bajok sorra. 

Erre a megyei elnök a fizetését firtató kérdésre annyit mondott: azon túl, hogy megdolgozik érte, neki kell viselnie az önkormányzat irányításának felelősségét is. (Felelősségvállalásának mikéntjét azonban nem határozta meg. Így ebből csak a kézzel foghatatlan szavak maradnak, nem úgy mint a kifizetetlen számlák valósága.) Hozzátette: ma ott tartanak, hogy ha vendégül lát valakit a hivatali irodájában, saját zsebből kell fizetnie a kávét és az ásványvizet, mivel erre az önkormányzatnak már nincs kerete. Az illetékbevételek visszaesésével kapcsolatos bírálatokra Szűcs Lajos úgy reagált: a csökkenés elsősorban a jogszabályi változásoknak, a felhalmozódott ügyhátraléknak és az ingatlanpiac befagyásának a következménye.

A költségvetési hiány önmagában nem vezetett volna a megye fizetésképtelenségéhez, ám az elmúlt években felhalmozott mintegy 16 milliárd forintos adósságállomány mostanra kezelhetetlenné vált. A szorult helyzetben lévő megyei önkormányzat többszöri kötvénykibocsátással, folyószámlahitelek, majd munkabérhitel felvételével próbált levegőhöz jutni, mígnem ezek a csapok is elzáródtak.

A totális csődöt az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló hírek felröppenése akadályozta meg. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként (is) már január óta részt vesz az új önkormányzati törvény előkészítésében, így elsők között értesült arról a kormányzati szándékról, miszerint 2012 januárjától a megyei intézmények átkerülnek az állam fenntartásába.

– Az utolsó simítások vannak hátra, heteken belül megszülethetnek a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodások – tudtuk meg Szűcs Lajostól, aki részleteket egyelőre nem árult el, de azt megerősítette, hogy a tervek szerint az intézmények átvételével együtt az állam átvállalná a fennálló kötelezettségeket is, azaz konszolidálná a megyéket.

Szűcs Lajos hozzátette: az állami fenntartásba vételről szóló hírek azonnal megenyhítették a hitelezőket, így jó esély van rá, hogy még az átadás-átvételről szóló megállapodások aláírása előtt megegyezésre juthatnak a pénzükre váró beszállítókkal és a szolgáltató cégekkel. Épp ezért biztos benne, hogy napokon belül visszakapcsolják a gázt az érintett középiskolákban.

Arról a megyei elnök nem tudott információval szolgálni, hogy mi lesz a sorsa az állami kézbe kerülő intézményeknek. A helyzet jelenleg képlékeny: annyit tudni, hogy a 19 megyében összesen mintegy 740 megyei fenntartású intézmény működtetését veheti át az állam a kormányhivatalokon keresztül. Ha a kormány valóban szanálja a megyéket, akkor – a becslések szerint – nagyjából 120-160 milliárdos adósságállományt vehet a nyakába. Mivel a kötelezettségek jelentős része kötvénykibocsátásokból és hitelekből ered, így ez az összeg több évre elosztva terhelné meg a büdzsét.

Egyelőre azt sem tudni, mi lesz a sorsa hosszú távon a későbbiekben állami fenntartásba kerülő megyei intézményeknek.

– A fűtési szezon kezdetén minden iskolában beindítjuk a kazánokat, egyetlen diák sem fog fázni – szögezi le Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke. – Úgy néz ki, hogy rövid időn belül valamennyi partnerünkkel, köztük a gázszolgáltatóval is sikerül megállapodást kötnünk. Pedig nemrég még súlyosnak tűnt a helyzet.

Az tény, hogy eddig az állam a működtetési költségeknek csupán 50-70 százalékát finanszírozta a normatívákon keresztül. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy az állam bevállalja a pluszköltségeket, de az is elképzelhető, hogy az intézmények átszervezésével, bezárásával (és az azzal járó szükségszerű létszámleépítéssel) farag majd a kiadásokon. 

Mindenesetre Szűcs Lajos a túlélésre játszik. Talán ezért a pozíció halmozás, hiszen ha bukta lesz, akkor legalább van miből leadni és talán marad mibe kapaszkodni, hogy ne kerüljön végleg a politika anyagi és erkölcsi süllyesztőjébe a számos tetszhalott, mára már levetkezett egykori pártfunkcionárius közé.

*

Ebek martaléka a ráfordítás ( - elérhetetlenné tett drága szolgáltatás)

Még május 25.-én történt, amikor Major Gábor akkor volt pénzügyi irodavezető előterjesztésére Horváth Tamás az önkormányzati ülésen előadta, hogy miért időszeri szolgáltatót váltani az ebek vonatkozásában.

3.5. Tárgy:   Megbízási Szerződés-tervezet a Polisz Biztonsági Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel.

Előadó: Horváth Tamás alpolgármester

Az ülésen a képviselőknek elmondták, hogy az új szolgáltató az elhullott állatokat és a kóbor állatokat is befogja, majd elszállítja a gyepmesteri szolgálatnak megfelelően.  Kiemelték, hogy a lakosok házaitól is elviszik az elhullott kisállatokat, (60 kg.-os súlyhatárig) melyek esetében elegendő, hogy a lakos felhívja a szolgáltató ügyfélszolgálatát. Ez semmiféle adminisztrációs, vagy anyagi teherrel nem fog járni. 

Az önkormányzat és a Polisz Biztonsági Szolgáltató Kft között létrejövő szerződéssel a konténeres dögkút megszűnik.  A Polisz Biztonsági szolgáltató vállalja, hogy a riasztástól számított 2. órán belül a területre érkezik és megkezdi a szerződésbe foglalt szolgáltatási tevékenységét. Ez napszaktól, pihenőnaptól függetlenül fennálló vállalás. 

Teszi ezt az elelfogadott szerződés szerint 60 ezer Ft + 25 % áfa (75000) havi díj-ellentételezésért, maximum 50 állat/ év kvóta kereten belül.  E felett 15000 + áfa díjszabással számolva a befogást.

Állati tetem esetén a havidíjon felül havi 60 ezer + áfa/db  tartalommal (75000) szállítják el az elhullott állatot, a tetemet. Ebbe az összegbe beletartozik a közterület fertőtlenítése is az elhullás, vagy a felfedezés helyén. Ennek további költsége a szolgáltató telephelye és az önkormányzat közti távolságot mérve 40,- Ft + áfa/ km költség.  Ez kb  egy hívás esetén 50 km-t jelenthet, vagyis 2000,- Ft + áfa esetenként.  A szerződés 2011 06. 01.-től van érvényben és 2012 06. 30.-ig változatlan áron garantálja a szolgáltatást.  

A gyakorlati tapasztalatok alapján az önkormányzat nem volt elég megfontolt a szerződés megkötésekor, mert több szempontot figyelmen kívül hagyott.  Igaz Horváth Tamás azt mondta, hogy körülbelül azonos lesz az ár az előző szolgáltatóhoz viszonyítva. Ez azonban mégis drágulást hozott, mert a havi díjon túl még kilométer pénzt is kérnek.  Aztán  az előfordult esetek, és riasztások után elmondhatjuk, hogy a 2 órán belüli kiszállást nem tudják biztosítani.  Sebzett, beteg állat befogására, ellátására nincsenek felkészülve.  Az állatok elhelyezése vonatkozásában a cég nem nyilatkozott, de egyes állatvédők szerint az Illatos úui telepre szállítják be őket, ahol azokat leadják. Saját gondozást, ellátást nem nyújt a szolgáltatás.  Így csupán egy közvetítői szállításra fizet az önkormányzat havi 75 ezret + kilométerenként 60 forintot.  Ebbe még tartozik bele az elhullott állatok befogása, aminek külön összeg meghatározása van. Az gyepmester, állatbefogó jelenleg Budapest Újpest városrészből, a Fóti útról érkezik. Ezen a távon nem is tartható a 2 órán belüli időkorlát, ami szintén kifogásolhatóvá és kétségessé, teszi a szolgáltatást. A hosszú időintervallum azonban a hatékonyságot is megkérdőjelezi. 

Helyi állatvédők szerint ennél sokkal  hatékonyabban és olcsóbban elvégezhető lenne a szolgáltatás, de az önkormányzat nem áll szóba velük. Megkeresésükre mindig elutasítás a válasz.  

A nép fia, meg nem érti, hogy miért mindig a rosszabb és a drágább szerződés a jó a Horváth Tamás nevéhez köthető kapcsolatok és szerződések terén.  

Főleg akkor, amikor minden fontos apróságon spórol az önkormányzat.A nagyobb összegek kiáramlását azonban nem gátolja. Így van ez a jelen esetben is.  Az állatok védelmével kapcsolatosan az önkormányzat nem köt szerződést egyetlen állatorvossal sem, - pedig kötelessége lenne, - hogy az elütött, sebzett, vagy beteg állatokat orvos által vizsgáltan, vagy elaltatva lehessen elszállítani, vagy befogni. Élő példa volt, hogy egy elütött jószág esetében nem volt a városban egyetlen kompetens személy sem, aki cselekedni tudott volna,. Az állatorvosnak nem volt felhatalmazása, mert vele nem szerződött az önkormányzat. A közterület-felügyelők elérhetetlenek voltak, rendőr nem volt szolgálatban a 9000 fős városon belül.  Így a vergődő állat a játszótérre vonszolta haldokló testét, ahol a gyermekek testi épségét, egészségét veszélyeztette.  A városi ember meg tehetetlenül nézte és félte az eseményeket. Többen szidni kezdték a városvezetés, a polgármestert. A helyzet feloldhatatlannak bizonyult. Nem volt sehol egy elérhetőség, vagy egy olyan személy, aki tudta volna, hogy ez esetben hova illetve kihez lehet fordulni. Végül a Szent Ferenc állatotthon adott telefonos segítséget és tanácsot. A szerződött partner több órás várakozás követően sem ért a helyszínre. A hörgő, haldokló állat elszállítását egyébként sem  tehette volna meg, nem végezhette el, mert az törvényellenes.  Mindezen eset rávilágított az önkormányzat ismételt eljárási és döntési hibájára az állatok védelme és befogása terén. Azt ugyanis nem lehet megengedni, hogy állatorvosi szerződés nélkül, pusztán egy sintérre bízzák az ebek és más apró állatok sorsát a városban úgy, hogy annak minimális elvárást sem biztosítják. Az önkormányzat tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítve ismét a lakosság kizárásával kötött egy átgondolatlan drága szerződést egy távoli céggel, miközben a helyes és jó megoldás a közelben olcsóban elérhető lenne. 

Mindenesetre itt az elérhetősége a jelenlegi cégnek, ahol az elhullott állatok bejelentése megtehető éjjel-nappal:   06-1 358-0526 és 06-1 280-8945. ha már az önkormányzat szerényen ezt is elhallgatja.

A kapcsolattartó neve és elérhetősége pedig Dr Németh Gyula 06-70  338-8593.

*

Megkörnyékezés, vagy távolságtartás "városunk legújabbkori történelmének" nyomán ( - de kivan velünk, ha mind ellenünk?)

Kecsegtető ajánlatként próbálták feltálalni az Ócsa-Alsópakony történetet, elképzeléseit a helybéliek előtt, miközben hiába kerestük annak előnyeit, csapán negatív előjeleket leltünk. 

Lehet, hogy csupán minket (hitetleneket) nem lelkesített az elhangzott sok beszéd?

A megtartott lakossági fórumon nem derült ki, hogy miért éri meg Ócsának az alsópakonyi lakópark engedélyeztetési eljárásának jóváhagyásával úgy besegíteni a kormánynak, hogy azért gyakorlatilag semmiféle fejlesztést nem kap, és a városvezetés még kompenzációt sem érvényesít ezért, holott az állami beruházás Ócsa város adottságaira, infrastruktúrájára és bázisára alapoz, azzal számol, és azt veszi igénybe.

A fórumon az is kiderült, hogy a megjelent Horváth Tamás alpolgármester, Szűcs Lajos megyei elnök és Bukodi Károly polgármester, valamint Horváth Zoltán fizetett városi főépítész egyetlen a városi törekvést nem tett.  Érdekérvényesítő, vagy az itt élők számára előnyt jelentő gondolatot nem vetett fel, egyikőjük sem. Arról nem is tudtak beszámolni.   Pedig Horváth Tamás alpolgármester a hazai sajtót telefuvolázta már a hülyeségeivel, a fórumon mégis inkább a háttérben kívánt maradni ugyanúgy, mint az Öregfaluban végzett házrombolás kapcsán. Pedig mint akkor is, most is Ő az egyik legnagyobb vétkes szereplő az ügyben. Ahogy akkor is, úgy a mostani negatívumokhoz hasonlatosan Ő a kezdeményező. Ő kezdeményezte a házrombolást, de az „átadáskor” már nem ült egy sorba polgármesterével.  Most Itt is Ő járt az élen a történésekben, de itt sem állt ki a főnöke mellé, és nem vállalta a városlakókkal a szembenézést, inkább „vegyült” a háttérben, mint arctalan háttérember.  Ezt szokta tenni, holott máskor és másutt nagy a mellénye.  Most szintén az Ő javaslatára nem lesz önellátó a szomszédos lakópark a szennyvízkibocsátás és elszikkasztás terén, hiszen Horváth Tamás ötletére, illetve felvetésére a csatornabekötés kapcsán afféle szennyes köldökzsinórral kötik össze az alsopakonyi részt a várossal.  Pedig korábban és a tervekben foglaltak szerint az önellátás és a helyi szennyvíztisztító volt terítéken. Az elképzelésekbe Horváth Tamás rondított bele úgy, hogy ahhoz pénzt nem termelt.  Ezzel sikerült megváltoztatnia a terveket és a tárgyalások alakulását.  Ezzel a módosítással tovább terhelve az amúgy is elavult és nehézségekkel küszködő helyi víztisztítót. Nem véletlen, hogy Felsőpakony polgármester ellenezte ezt a javaslatot és elvetette azt a megoldást, hogy rákössenek a csatornahálózatra.  Lett is felháborodás, és felhördülés a Fidesz soraiban, szerintem Szűcs Lajos közbenjárása, és politikai helyezkedése nyomán. Felsőpakony és Ócsa érdekei meg nem érdekli a megyében már leszerepelt, hiányt hiányra halmozó, pozícióhajhász jó embert.  Horváth Tamás, elnöke hű alattvalójaként, erre, az önkormányzat jegyzőkönyvébe azt diktálta, hogy már elvi hozzájárulással bír Felsőpakony polgármesterétől csatornahálózatra kötés kapcsán.  Mire  az állam rábólintott és elfogadta Ócsa nevében Horváth Tamás felajánlását, mert így olcsóbban kijön nekik a telep, hiszen nem kell helyi törpe víztisztító-műveket létesíteniük.  A csatornahálózatra való rákötés a vízvezeték nyomvonalában, nem jelent arányaiban akkora ráfordítást, mint a meghatározott helyi szikkasztás, és elbontás. Az ócsai tárgyalófél még azt sem érte el, hogy a helyi víztisztító fejlesztését kormányzati keretből megoldják. Így marad a régi, elavult és csúcsidőszakban leterhelt rendszer. Azzal Bukodi Károly, és a két Horváth is tisztában van, hogy a vízmű a növekvő igényeket nem tudja ellátni. Ezért szükség van közbeavatkozásra.  Ennek áthidalására egy csillapító tározót (pufferolják) találtak ki, aminek célja, hogy a szennyvizet a tisztító közelében felfogják, és azt majd a csúcsidőn kívüli időszakokban – akár éjjel – feldolgoztatják.   ( A keletkező többlet iszappal pedig még nem is számoltak.) Ennek azonban számos következménye és kihatása van, amiről a lakosságot nem tájékoztatták.  A tározó kiépítésével a víztisztítás nem lesz hatékonyabb, vagy korszerűbb.  Az egy főre jutó csatornadíj nem fog csökkenni, és a tározó által keletkező mellékhatások a lakosságot hátrányosan érintik.  A tározóban pangó csatornavíz szaga, bűze a lakott részekre terjedve nagyobb intenzitást fog kifejteni, mint a jelenlegi hibás üzemeltetéskor észlelt jelenség. A környéken az apró rovarok, a legyek és a szúnyogok száma várhatóan nőni fog.   

Mindezek kapcsán az látszik, hogy Bukodi Károly kiengedte, a város irányítását a kezéből, és sorsdöntő kérdésekben Horváth Tamás viseli a nadrágot. Bukodi polgármesterként képtelen megzabolázni alpolgármesterét, aki mint valami elszabadult buzogány vág át a pusztán az emberek feje felett, és csap le rapszodikusan hol itt, hol meg amott.  Ennek a csapdalozásnak esik áldozatául most a város és annak lakossága.

Horváth Tamás alpolgármesterré választásának nem ez volt az egyetlen rossz következménye. A szennyvizek beengedésével és a város kiárulásával azonban messzire vetette a sulykot.  Ezzel oly mértékű és kiszámíthatatlan nagy kárt és hátrányt okozott a városiaknak, ami legkésőbb a választásokon, megbocsáthatatlanná, és feledhetetlenné válik számára.  Addigra az ócsai ember is felfogja és a gyakorlatban, valamint mindennapjaiban érezni fogja tettének káros következményeit.

Mint a fórumon az államtitkár és a polgármester szavaiból kiderült, a szociális lakóparkhoz szinte nem társítanak semmiféle városi beruházást, vagy fejlesztést az állam részéről.  A városvezetés mindent magára pontosabban a lakosság nyakára (zsebére) bevállalt. Így a csatornát, az iskolai ellátást, az óvodai elhelyezést és a bölcsőde kialakítását, valamint az ivóvíz biztosítását is. Mint elhangzott, az első ütemben felépülő 80 ház ivóvízzel való ellátását az ócsai vízműre bízzák.  Az erről készült tanulmány szerint a vízkészlet erre elegendő, és megfelelő, ha javítanak rajta.

A hálózati rendszert és a bázisul szolgáló vízművet 1992-ben kezdték építeni és 1996 végére fejeződött be. A vízmű a városi belterületen 3 db fúrt kúttal rendelkezik.  Ebből az 1. és 2. a Vízmű telkén, a 3. volt piactér mellett üzemel.  A kutak által adott víz egészségügyi határértékei rosszak. Magas a vas és a mangán tartalom. Az egyes kút esetében pedig az ammónia is határérték feletti. Ezért a vizek tisztítására vas- és mangántalanító berendezést kell üzemeltetni.  Jelenleg csak az 1. és a 3. kutakat használja Ócsa. A 2. kút tartalék, amit alsópakony rákapcsolásával üzembe kell helyezni. Ennek költségeit természetesen a város magára vállalta. A többlet teher, ami a többlet vízkivitellel és annak egészségügyi határértékre hozatalával jár, a városnak kell kigazdálkodnia, miközben teljes kapacitását kihasználja.  A tárgyalások során felmerült, hogy az alsópakonyi volt Állami Gazdaság területén levő, ma is használatos kutat kitisztítják és átfúrják, hogy annak vízellátása megfelelő és kielégítő legyen. Ez esetben az Ócsa belterületén levő kutak és tisztítóberendezések leterheltsége nem változott volna. Ezt azonban részben a csatornavíz befogadási elv mentén, köszönhetően Horváth Tamásnak, elvetették.  Azóta a korábban elfogadott és Alsópakonyt érintő hidroforról történő leválást és az ottani kút rekonstrukciót is elvetették az önkormányzatban.  A polgármester a fórumon az alsópakonyiaknak megígérte, hogy helyből kapnak majd jó vizet, ha meg- illetve kiépül a rendszer. Igaz a korábban elfogadottak szerint már most októberben hozzájuthattak volna ehhez, de ha ez a mostani a sikeres propaganda részeként az elfogadott, akkor hát legyen, az ottaniak meg amúgy is sok mindent megéltek és túléltek már. Mindenesetre a helyi víztornyot is fel kell majd készíteni a rendszer bővítésére, mert ha a vízhálózatot összekötik, és kivezetik Alsópakonyba, akkor a tározó vízszintjét is meg kell növelni, hogy a nyomás megfelelő legyen a hálózati végpontokon a többlet terhelés mellett is.  Ez az államnak olcsóbb megoldást, Ócsának pedig ismét többlet költséget jelent majd. 

Az első ütemben létesítendő házakba 270 fővel számol a tanulmány. ennek a létszámnak a fogadására állítólag Ócsa felkészült.  Az általános iskolában szükség esetén majd új osztályokat indítanak és a meglévőket 23 fővel duzzasztják. Az óvoda férőhelyek száma korlátozott. Jelenleg 310 ellátott gyermekről gondoskodnak. A növekvő létszám fogadása érdekében a város óvoda bővítésébe kezd, amihez pályázati úton szeretne támogatást nyerni. A bölcsődei gondok jelentkezését egy bölcsőde létesítésével kívánják enyhíteni, aminek fedezetét többnyire pályázati összegekből képzelik biztosítani.  A jelenlegi állapotban és az ismert pénzügyi helyzetben Ócsa városának erre nincs anyagi fedezete. Egyes elgondolások és elképzelések szerint, majd ezt is az állam biztosítja.  Azonban, ahogy a víz és a csatorna megoldások terén is a kormány számára olcsóbb megoldást választották, így nem elképzelhető, hogy a telep költségvetéséből egy fillért is a városon belüli területek fejlesztésére fordítanának. Ha ugyanis az állam Óvodát, vagy bölcsödét épít, akkor azt Alsópakonyban teszi meg és nem a városmagon belül. 

Ugyanis a Baross utcában nem az alsópakonyiak komfortérzetét növeli a beruházás. A kormány terveiben a II. ütemben szerepel a szociális létesítmények létrehozatala.  Addig az ócsai háttér marad az egészségügyi ellátás, az oktatási- nevelési intézmények és a kereskedelmi beszerzések terén. 

A közlekedés kapcsán is a közvetlen Volán járat létesítése helyett csupán a városi költségvetésen alapuló helyi belső buszjárat menetrendi bővítése szerepel, ami szintén a város büdzséjéből fizetendő. Ezzel azonban ismét nem szerez előnyöket a ma itt élő. A polgármester szerinti ráhordás a vasútra, annyit ér, mint a MÁV aluljáró több milliós felújítása;  -  vagyis csupán kósza elképzelés, buta ráfordítás, kidobott pénz. 

*

Amivel a közterület-felügyelet sem foglalkozik ( - gyalogosok, kontra buszok, mire a járda)

Továbbra is rendezetlen a buszok városon belüli parkolása.

2009-10-05  fogadó óra, online:

Csupán azért, mert több lábon kell állni - a járda nem erre való

  Katalin (18:33:35):

Tisztelt Alpolgármester Úr! 

Naivan úgy gondoltam, hogy a Volán buszok parkolási problémáját sikerült megoldani.
 

Ő sem foglalkozik semmivel, vele sem foglalkozik senki

Sajnos nem így tapasztalom. Változatlanul a buszvezetők háza előtt és így természetesen mások háza előtt parkolnak a buszok. A Volán képviselője azon a bizonyos megbeszélésen, ami úgy 1-1,5 éve történt határozott ígéretet tett arra, hogy ha kap az Önkormányzattól területet, akkor ott parkoltatja a buszait, vagy ennek hiányában a buszmegállókban. Érdeklődnék, hogy ez a szabály megváltozott e, mert én már igen rég óta nem így tapasztalom. 
A régi probléma megint él. Keskeny utcákban, mások ablaka előtt, hajnalok hajnalán, hosszú percekig melegíteni, brummogtatni, csattogtatnia a járművet. Nekem az is megfelel, ha a szabály második felét tartatják be az illetékesek és a buszmegállóban parkoltatják a buszokat. Az én esetemben az sincs a buszvezető lakásától 25 m-nél messzebb, tehát oda sem kell autóba ülnie, vagy kerékpárra szállnia. Csak annyi a különbség, hogy egy jóval szélesebb úton parkol a busz. Tudom, hogy ennél nagyobb problémákkal is meg kell küzdeni a Városnak, de legalább a könnyebben megoldható gondokat pipálja ki végérvényesen a Hivatal.

Nem elég egy busz, mindjárt a másik oldal is kap egyet, kitolva a gyalogosokkal és a szomszédokkal

alpolg: Kedves Katalin! A problémát jelzem a Volán vezetői felé. A megoldást a közterület-felügyelői rendszer kiépítése jelentené, mert így lehetne ellenőrizni a megállapodásunk betartását. Most jelent meg egy pályázat közterület-felügyelet létrehozására. Dolgozunk rajta.

A helyzet az ígéret és az évek múltán is változatlan

A buszsofőr(ök) mit sem törődve a felügyelőkkel, a kialakult helyzettel, rendszeresen felállnak a járdára és kifoglalják a lakóházak előtti területet. De a közterületisek sem foglalkoznak a buszosokkal. Kéz, kezet mos alapon. Pedig a járdára való felállást a KRESZ is, és a városi rendelet is tiltja. Ráadásul a több tonna tengelynyomású buszok feltörik, tönkreteszik a meglévő járdákat.  Arról nem is beszélve, hogy a gyalogosforgalmat is az úttestre szorítják, kitaszítva a mozgássérülteket a járdahasználatból.

Bukodi Károly fogadóórás válasza fabatkát sem ér a történések kapcsán.

Önkényes járdafoglaló

 Az erkölcsi és morális válságát élő városvezetés és a léha közterület-felügyeletet, valamint a helyi érdekeltségű rendőrséget nem foglalkoztatja mindez.

*

Kötelező zöldkártya a házakra, lakásokra ( - vajon kik járnak jól)

Január elsejétől a már meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, valamint lakások esetében is kötelezővé válik az energetikai tanúsítvány készíttetése abban az esetben, ha ellenérték fejében történő tulajdonátruházás vagy egy évet meghaladó bérbeadás történik.

 A kormány még 2008-ban hozott rendeletet az energetikai tanúsítvány bevezetéséről, azonban az elmúlt időszakban – 2009. január 1. és 2011. december 31. között – még csak az új építésű ingatlanokra vonatkozott a szabályozás, a használtak esetében eddig önkéntes volt a tanúsítás.  

Az 1000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-jétől kötelező, függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű vagy már régebben felépült. 

A kormányrendelet alapján tíz energetikai minősítési osztályba sorolhatják be a szakértők az ingatlanokat. A háztartási gépekhez hasonlóan az A+ mutatóval jelölt „fokozottan energiatakarékostól” egészen az I betűvel jelzett „rossz” kategóriáig terjed a skála. A tanúsítás költsége minden esetben az ingatlan tulajdonosát terheli, a tanúsítás ellenértékét az elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint – fogalmaz a törvény. 

 

A tanúsítás folyamata

1. Az épület geometriai adatainak meghatározása
2. Az épületszerkezetek azonosítása
3. Az épületgépészeti rendszerek azonosítása
4. Az energetikai számítás elvégzése
5. Az eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése
6. A tanúsítvány átadása a megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, és egy saját példány archiválása

 *

Damu megerőszakolja a részeg Stohlt a börtönben ( - ahogy a szenzáció-hajhász média óhajtja)

A médiát kimondottan foglalkoztatja Damu Roland és a visszaeső Stohl András sorsa. Hétről-hétre aggódhattunk értük. Most a börtönön belüli életükbe tekinthetünk be, hogy miként bűnhődnek a közkedvelt "nagy Ő-k".

Jóban-rosszban  ( - Való Világ sorozat, új epizód)

"Beköltözős bulinak indult a dolog, és úgy tűnt, hogy András is akarta. Sőt, még ő kezdeményezett" - hozta fel védelmében Damu Roland.

A fegyőrök egybehangzó állítása szerint a welcome-buliként meghirdetett Zalatnay-emlékest jó hangulatban telt, a két színész láthatóan kedélyesen ismerkedett a lakókkal, és kedvenc szerepeikből is idéztek a többiek szórakoztatására, valamint a Beugró című műsor mintájára páros improvizációs jeleneteket is előadtak.

A történet azonban itt nem ért véget. 

Miután Stohl András megtudta, hogy mi történt vele első éjszaka, másnap a börtönkonyha egyik ételszállító zsúrkocsijával nagy sebességgel nekimenve elütötte a börtönfolyosón szabályosan közlekedő Damut, majd elhagyta a tett helyszínét. Az erőszakosnak ítélt Damu, sánta kutyaként terült el a baleset helyszínén ahol,  fél órán belül gyógyuló sérülésekkel megúszta a balesetet.  Közben mindvégig ártatatlanságát hajtogatta.

Stohl később arra hivatkozott, hogy a történetre nem emlékszik, mert nem volt beszámítható állapotban, s különben is ártatlansága elvesztése közben beverhette a fejét. Utolsó emlékképe az, hogy bevette szokásos kék piruláját, majd rágyújtott egy sodort jointra. Ma is fartájéki fájdalmai vannak.  

Damu ellenben végig tagadta, hogy erőszakoskodott, és hogy bevert volna Stohl kollégának. 

A tényállást igazságügyi-orvosszakértők bevonásával fogják megállapítani, kamerák jelenlétében.

*

E-heti karikatúra ( - bankolunk)

Felismerni az uzsorát

Bajban vagyunk az önkormányzatokkal ( - nagy hiba, a túlköltekezés, de végül mindent a lakosságra datálnak)

Az önkormányzatok élén álló polgármesterek felelősségét is meg kell vizsgálnia az államadósság növekedését vizsgáló albizottságnak, függetlenül attól, hogy az elmúlt nyolc évben milyen vezetésű volt az önkormányzat  – nyilatkozta egy reggeli tévéműsorban Szijjártó Péter.

Mielőtt valaki még a szívéhez kapna, gyorsan meg is cáfolom a hírt. Nem, Szijjártó Péter nem nyilatkozott ilyet, és feltehetően nem is fog ilyet nyilatkozni. Pedig ahogy a híradásokból kiderül, az önkormányzatok is bajban vannak, nem csak a lakosság, és bizony az önkormányzatok adóssága is terheli az államadósságot, amely ellen a kormány már-már keresztes hadjáratot indított. De ha mégis csak nyilatkozik egy ilyet, akkor valószínűleg a szocialista vezetésű önkormányzatokat fogják vizsgálni, hiszen az MSZP-s városvezetés esetén nem, míg a fideszes esetében volt hatása a világgazdasági válságnak, mert a fideszesek is élen jártak az adóssághalmozásban, gondoljunk csak Esztergom volt polgármesterére, a fideszes Meggyes Tamásra, akinek tetteit külön blog is megörökítette, így adva át őt az örökkévalóságnak.

Az MSZP megmondóembere, Szanyi Tibor is elmondta a magáét. Szerinte a törvény erejével kell a bankokat arra kényszeríteni, hogy tárgyalják újra a korábbi hitelszerződéseket. A dolog azért meglepő, mert az MSZP eddig nagyon ellene volt minden diktatórikus beavatkozásnak a magánszféra életébe, de úgy látszik, van egy bizonyos pont, amikor már ők is Megállj!-t parancsolnának a bakok esztelen harácsolásában.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere szerint az önkormányzatokra is ki kellene terjeszteni a rögzített árfolyamon történő hitelfizetés lehetőségét.

Aztán, hogy mi lesz egy, kettő, esetleg három év múlva, azt senki sem tudja, de legalább addig is lehet egy jó nagy levegőt venni és reménykedni abban, hogy két-három év múlva az ország túljut a nehézségeken és a svájci frank is megjuhászkodik a magyar gazdasági teljesítmények hatására. Ha meg mégsem, akkor még mindig ott van az újabb rögzítés lehetősége. Egyszer pedig csak elfogynak azok a fránya hitelek.

Kritikus a helyzet

Több megyei önkormányzat is az utolsókat rúgja. Heves csődben van, Pest megye 2,5 milliárd forintos mentőövet vár a központi kormányzattól, de nyílt titok, hogy a Szűcs Lajos vezette megye csontig eladósodott.  Már az is luxus, ha az elnöknek bármit, akár költségtérítést adnak.

A megyei önkormányzatok közül talán a Szűcs Lajos (Fidesz) vezette Pest megyei van az élen. Nem győzik a pénz nyomni beléjük. Ennek ellenére sorra igyekeznek levetkőzni kötelezettségeiket. Pest megye most is és még mindig az étkeztetés, a zenei oktatás feladatait passzolja át a párttagságra, ami a helyi településeken, így akár Ócsán is csattan. Köztudott, hogy a Bolyaiban már a használt tankönyveket is visszakérték, mert arra sem volt pénze a fenntartónak, a beszállítók pedig már nem hisznek az ígérgetésnek. Szűcs Lajos méltósága és szava egy tankönyvnyit nem ér már, ezt demonstrálta a kialakult helyzet.

Az eladósodott önkormányzatok többsége erre most más hitelezőkkel tárgyal áthidaló pénzügyi megsegítésről, vagy újabb kötvényeket bocsát ki, ha még nem tette, hogy újabb hitelekből törlessze a régebbieket. Ahol még van mit eladni, megpróbálják értékesíteni. A vezetők azonban nehezen adják a megszokott jólétüket. Inkább a dolgozókat, vagy a családgondozókat nem fizetik.

Ezért a kormány elképzelései szerint a jövőben nem fogadhatnak el olyan költségvetést az önkormányzatok, amely a működési feladatok esetében hiánnyal számol - közölte Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára egy tanácskozáson.  

Ócsa költségvetésének fedezethiánya 254.858.000,- Ft, jelenleg.

Nagy hiba azonban, hogy a fejcserék híján a pazarló vezetés további előnyöket élvezhet a válságos helyzet ellenére.

*

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok - egy egszerű történet ( - máris adott a lehetőség)

Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás.

Tegnap tettük közzé a Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán című írásunkat, aminek zárórészében felhoztuk, hogy a városi pénzek hiányát az ötletes önkormányzatunk választott képviselői  további adó bevezetésén  gondolkodik, hogy továbbra is fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásainak önrészét, valamint azt az ötletparádét, amit eddig is produkált az újításaival. Máris adott lehet Ócsán az új adónem.

A kormány ugyanis lehetőséget adna az önkormányzatoknak a területükön élők további megpumpolására az új törvényi szabályozással.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól - derül ki a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön benyújtott törvényjavaslatából.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére "a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása" miatt van szükség. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.

További újdonság, hogy "a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás" érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.

Tehát a recept egyszerű. Horváth Tamás a testület elé tárja, hogy a városban sok a kóbor eb. Elmondja, hogy egyetlen állat befogása az adófizetőknek úgy 70 ezer forintjába kerül, amit a szerződött ebbefogónak közpénzből fizetnek. Ez éves szinte milliós nagyságrendet mutat. Ez mint kiderül, igazságtalan terheket ró a többségre. Ezért javasolja, hogy tartsanak eb összeírást pár száz ezerért, és ezt követően vezessék be a felelős állattartást az ebadó kivetésével. Ez csupán 3500 Ft/év lenne, de az önkormányzat szorult helyzetében óriási előrelépést jelentene.

A Gazdasági Bizottság, Kardos Zoltán elnöklésével a javaslatot elfogadásra előterjeszti és a lojális képviselők (Bukodiné, Buza, Gallai, Kardos, valamint még Bukodi és Horváth) biztos szavazóként megtámogatják.   

A történéseket majd az Ócsai Kisbíró kommentálja, és a jegyző a törvény szigorú előírásai mellett, a képviselői határozatnak megfelelően kiküldi az adóbevallási íveket. Az adókivetés ezzel megtörténik. A városatyáknak nincs is más dolguk, mint várni a beérkező összegeket, hogy aztán azokat ismét elújítsák a szokásos, valamint az ismert módszer (lásd - több milliós Horváth ötletek) szerint.

Így az önkormányzat máris beszedte mondjuk a MÁV aluljáró értelmetlen felújítására elpazarolt pénzeink egy részét.  (Lehet tehát további ötletjavaslatokkal élve továbblépni a jólétbe.)

*

92 ezerre emelkedhet a minimálbér ( -csökkenhet a foglalkoztatottság)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 92 ezer forintos minimálbérre tesz javaslatot.

A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse - írja az NGM közleményében.

Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelésére.

Fenntartja továbbá a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme.

A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány.

*

Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán ( - további adókat szabhatnak ránk)

Nagy bajban vannak az önkormányzatok, a svájci frank szárnyalása miatt, hiszen szinte egy hajóban eveznek a lakossági devizahitelesekkel: nekik sincsenek devizabevételeik, az árfolyam emelkedése miatt pedig forintban egyre többet kell fizetniük. 

A főleg 2006 után felhalmozott adósság ma már 1200 milliárd forintra rúg a szektorban, ennek legalább a fele különösen nagy teher az adott önkormányzatnak. Egyes becslések szerint a tartozás mintegy 90 százaléka deviza, ezen belül főleg svájci frank alapú. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért levélben kéri a kormányt, hogy egy év haladékot kapjanak a hitelek tőketörlesztésére. A veszély azonban mégsem annyira az önkormányzatokat, hanem ismét a lakosságot fenyegeti.  Ez alól Ócsa és annak lakossága sem kivétel. Miről is van szó?

 

 

 

A 3200 településből hozzávetőleg 300 település halmozta fel a mostani adósságállományt, a többiek pedig általában nem a jó gazdálkodás miatt nem adósodtak el, hanem azért, mert annyira nehéz helyzetben vannak, hogy nem is hitelképesek. Az adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ezért nincsenek pontos összesítések, a szakértők és az önkormányzatok szövetsége azonban egybehangzóan 1200 milliárd forintra becsülik az adósságállományt, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában. A kötvények zömmel svájci frank alapúak. A kibontakozó világgazdasági válság hatására azonban a kötvénykibocsátás megtorpant, az önkormányzatok újra a hitelek felé fordultak. Hiába csengett azonban le a hitelfelvételi bumm 2008 közepére, az adósság forintértéke – különösen az elmúlt hónapokban – jelentősen növekedett a svájci frank erősödése miatt. 2010 végére az önkormányzatok adósságállománya megötszöröződött 2005 végéhez viszonyítva, a tavalyi növekedés becslések szerint 180 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok eladósodásának több oka is van, egyrészt fel kellett mutatni az önrészt az uniós támogatással megvalósuló és ezért vonzó beruházásokhoz, másrészt 2006 után az állam csökkentette az önkormányzatok támogatását, miközben növekedtek a feladataik. Nem kerülhető meg azonban a 2006-ban a legtöbb nagyobb településen győztes Fidesz felelőssége sem. Az akkor még országos szinten ellenzékben levő párt azzal hitegette az irányítása alatt álló településeket, hogy ha kormányra kerül, majd ad pénzt a törlesztésre. A fideszes önkormányzatok költekezése pedig jól jött a 2010-es kampányban. (Lásd a Szűcs Lajos vezette Pest megyei önkormányzat adósságspirálba kerülését. Ma már szinte fizetésképtelen. Tartozik az étkeztetésért, a tankönyvekért, de hátraléka van a bérek terén, az ellátásokat illetően. Az alapvető zeneoktatást, annak iskolarendszerét sem tudja finanszírozni, így ezt a helyi kitelepülés esetében a lakosság pénzével pótolják be.)

Súlyos gond, hogy az önkormányzatok a hitelek 10-15 százalékát működésre vették fel. A beruházásokkal is baj van, hiszen jelentős mértékben olyan fejlesztésekre bocsátották ki a kötvényeket, amelyek nem hozzák, hanem a viszi a pénzt a fenntartásukra – ilyenek például a rossz kihasználtságú uszodák, vagy a fölöslegesen bevállalt, igazi megoldást nem jelentő drága díszburkolatú járdaszakaszok. (Ócsa is erre az útra lépett, miközben ennek összegéből megfontoltabb gazdálkodással, kétszer, két és félszer hosszabb és tartósabb járda létesülhetett volna.)

Nem véletlen, hogy az eladósodási listát fideszes önkormányzatok vezetik – miközben a kormány és a megyei fideszes elnök, most megpróbál minden felelősséget az elődeire hárítani. A megyei jogú városok és a budapesti kerületek közül a Progresszív Intézet szerint legnagyobb adósságállománnyal, több mint 30 milliárd forinttal Pécs (Fidesz-KDNP, Páva Zsolt polgármester) “dicsekedhet”. Szolnok (Fidesz-KDNP, Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly), Debrecen (Fidesz, Kósa Lajos) és Szeged (MSZP-SZDSZ, Botka László) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd. Ha az egy főre jutó adósságállományt nézzük, a legnagyobb adósok Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, Lázár János), az V. kerület (Fidesz-KDNP, Rogán Antal) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly). Ezzel szemben Budapest XIII. kerülete (MSZP, Tóth József) vezeti a legjobban működő önkormányzatok listáját, itt a legalacsonyabb az eladósodottság.

(Ócsa az egy főre jutó adósságállományi rangsorolásban nemrég még a szégyenletes 46. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy közel 2600 településen kevesebb teher éri az embereket, mert kisebb hitelállománnyal, kevesebb adóssággal bírnak, mint városunk. Azóta azonban helyzet tovább romlott, terheink tovább nőttek, így összességében mélyebbre süllyedtünk.)

A devizahiteleseket érintő értékvesztés tehát városunkat sem kíméli. Közel 2 hónap alatt 1.729.447.073,- Ft-ról 1.988. 634.344,- Ft-ra nőtt az Ócsa I. kötvény elszámoló hitel egyenlege. Ez közel 260 milliós veszteséget hozott. Az Ócsa II. kötvény további 1,5 millió veszteséget produkált a  városnak az elmúlt időszakban.

Így az sem kizárt, hogy ezek ellensúlyozására, valamint az ambiciózus terveik megalapozására a városvezetés további adóbevétel növelésben gondolkodik, hogy fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásaik önrészét. 

*

Felújítunk, vagy csak újítunk; - waze ( - több milliós Horváth ötletek)

Mint már szóba hoztuk, újabb botrányszagú pénzköltésbe kezdett az önkormányzat a képviselő-testülettel karöltve. 

Most a MÁV aluljáróját óhajtják "rendbe tenni", potom 4 millió körüli összegért.

Az aluljáró a MÁV tulajdona. Használatba és üzemeltetésre Ócsa városára ruházták, még a tanácsi időkben, 1971-ben. Így annak karbantartása is Ócsa városára szált, ami azt jelenti, hogy a takarítás, állagmegóvás vonatkozásában ez a településhez tartozik.  Erre csak mostanában jöhettek rá, mert eddig még egyetlen egyszer sem vezényeltek a Bukodi által megírt 50 közmunkásból egyetlen egyet sem oda, hogy a szemetet, az ürüléket eltávolítsák onnan.  Az sem jutott az eszükbe, hogy az üzemeltetési jogokat visszaadják a MÁV-nak és inkább a vasúti átjárók rendbetételére áldoznának valamit.  Nem, mert most ebben látnak lehetőséget.  

Ismét Horváth Tamás volt az ötletgazda, aki behozta a testület elé ezt az üzletet. A szolgalelkű képviselők nyomban meg is szavazták, a Kardos szakács vezette Gazdasági Bizottság javaslata nyomán. 

A nehéz pénzügyi helyzetben levő városi adófizetőknek ez újabb 4 millió körüli összegben fog fájni. (A városvezetés mindig ezeket az öt millió alatti bizniszeket szereti kivesézni. Nem kell közbeszerzés, lényegében határérték alatt van, és mégis elég jelentős összeg ahhoz, hogy ebből jusson is, meg maradjon is.)  

Az 1971-es átadási jegyzőkönyv már akkor a MÁV mulasztásaként és hiányként említi a vasúti pályák közötti átjárást gátló háló, vagy drótfonat hiányát. A drótkerítés nem csak a vágányokon való átjárást hivatott gátolni, hanem olyan biztonságtechnikai elem, ami balesetvédelmi szempontokat testesít meg. A hálós kerítés hivatott elősegíteni és rákényszeríteni az utasforgalmat, (az embereket) az aluljáró használatára, hogy a pályatesten ne lehessen áthaladni, és ne legyen a síneken át felszíni forgalom.

Az átjáró nagy hibája azonban, hogy nem a vasútállomásra érkező peronokat köti össze, hanem a vasúti sínek alatt biztosít csupán áthaladást az állomáson keresztül.  Ezért a különböző vágányokra beérkező vonatokat mégis csak a síneken keresztül a felszínen lehet megközelíteni.  Ez a tény nagyon jelentősen és károsan befolyásolja az aluljáró értékét és szerepét.  A vasútállomás elhelyezkedése okán a nagyobb forgalom az állomásépület oldala felől érkezik.  A kialakított váró és a várakozáshoz biztosított padok is itt helyezkednek el. A vasúton túli részről kisebb forgalom érkezik. Még jelen időnkben is. Az állomás két oldala mentén a sínek keresztezésével a Székesi úti vasúti átjáró felől érkezik az utazást igénybe vevők egy része. A másik rész, a Falu Tamás utca irányából, a Damjanich utcán át éri el a vasutat. Ők nem veszik igénybe az aluljárót, mert arra nincs szükségük. Az aluljáró így értelemszerűen csupán a Vasútállomással szemben elhelyezkedő pár házból álló Kölcsey utca lakóit érinti. Ők azonban nem veszik igénybe két okból. Először is mert lépcsőzni kell, aminek okán ráadásul nem látják a beérkező vonatot, és végül mégis csak vissza kell sétálni a síneken át a peronhoz.  Másodszor meg azért, mert nincs semmiféle gát, korlát, vagy kerítés, ami a használatra kötelezné őket. Így az előbbi szempontok alapján marad a sínen való átjárás. Ezért nem használják, és elhanyagolt az aluljáró. Ezen a tényen a most rászámolt milliók sem változtatnak. Nincs is értelme megtartani. Már rég vissza kellett volna adni.

A leírtakból egyértelműen látszik, hogy a MÁV aluljáró egy hibás elképzelés, rossz terméke.  Ezért soha nem bonyolított le jelentős forgalmat. Így maradt az enyészetre és a vandalizmus kiélésére. Forgalma és forgalmi értéke gyakorlatilag nulla. Ez már 1971-ben is jól érezhető volt, amikor annak költségeitől szabadulva átadta az akkori tanácsnak fenntartásra.  

A mai alpolgármester most ezt a lehetőséget porolta le, mint egy újabb kis (munka)lehetőség a haveri körnek.  Nosza be is kértek már júniusban rá árajánlatokat. Így jött ki a 4 millió körüli összeg, ami már megéri egy ülést. Ez az összejövetel augusztusban zajlott le, amikor is napirendre tűzték a történetet. Az időzítés is jó, hiszen így szinte majd' minden hónapra jut egy kis apanázs, azaz felújítás, vagy valami más.

Ne feledjük, hogy ezt megelőzőleg hirtelen felindulásból az Ágas-házat újították fel szintén hasonlatos mód, aminek botránya ma is aktuális. Ezzel a felújítással szintén több milliót vettek ki a város kasszájából.  Ezt munkát a Takács tető doktor és a Budai és társa végezte. Budaiék nem is az önkormányzat, hanem közvetlenül Horváth Zoltánnak küldte a 1,5 milliós árajánlatát.   Az ehhez kapcsolódó, be nem jelentett, engedély nélküli  Lakatosház elbontása pedig szintén a Horváthok közreműködésével történt. Horváth Tamás kérte meg állítólag a bontási engedélyt. Horváth Zoltán ASD Studiós kollégai hozták és adták a nem kért igazolást arról, hogy az épület állítólag életveszélyes. Rögvest felhatalmazták Bukodi Károlyt, hogy kérjen be rá árajánlatokat, amit egy nap alatt lebonyolított úgy, hogy már írásos anyag is volt róla július 4.-én. (1359-32/2011) Az Inter-Pohor Bt 100 ezerért vállalta a bontást és a hulladékszállítást. Erről számlát is adott, 08.19.-ei fizetési határidővel a 2648 és a 2649 hrsz alatti ingatlanokon. Ugyanezen paraméterek szerint a Főnix Tűzép Kft 140. ezerért vállalta szinte ugyanazt. (1359-31/2011; Szölösi Zsolt ügyintéző.)   A bontást és a törmelékszállítást úgy végezték el, hogy a fa építőanyagokat hasznosították, az építési törmeléket pedig az önkormányzati Ifával a bezárt és rekultiváció alatti lerakóba szállították.  Az Önkormányzat Ifáját tudtunkkal nem bérelték, a sitt lerakásra engedélyt nem állítottak ki, és a sofőrt sem ők fizették.

Sokakban megfogalmazódó kérdés, hogy a bontáshoz a fizetségek ellenére miért kellett a két cég és még az önkormányzat közreműködése is, amikor egy ilyen jellegű feladatot egyes vállalkozók hivatalosan ingyen is elvégeznek cserébe a hasznosítható anyagokért. Itt a bontási anyagok egy részét hasznosították. Másik részét, a város bezárt lerakójába fizetség nélkül, a mi pénzünkön szállították. A bontást a képviselő-testület tudomása és jóváhagyása nélkül hajtották végre, amiben részt és szerepet vállalt a két Horváth. 

Ehhez hasonló nagyságrendű üzlet volt még a laptopok eladása és öncélú felvásárlása jelképes összegekért szintén Horváth Tamás javaslatára. Az eladott önkormányzati számítógépek pótlására történő visszavásárlást követően összesen 3,2 milliót fizettek ki közpénzekből a mi kárunkra, mondván, hogy ez jár nekik.

Nekünk meg nem marad más mint a költségvetési hiány pótlása a ránk mért kommunális adóval. Mert nekünk, a szótlan birka népnek meg ez jár.

Nekem nincs is más feladatom, mint megköszönni mindezeket a milkós tételeket Horváth Tamásnak és társainak, valamint csendben visszapótolni a városi költségvetésből kivett milliók rám eső részét.

Köszönöm.

*

Porhintés, ámítás, és lenyulás, a racionális és ésszerű gazdálkodás helyett ( - teker a tandem)

Tovább folyik a porhintés és a parasztvakítás Ócsán. A Bukodi-Horváth tandem felbátorodva az államtitkári dörgölődzésen, és a helyiek némaságán, egészpályás letámadásba kezdett. Éneklés helyett a más csalafintasággal hajt a holló szájabeli sajtért.

Mint a napokban kiderült, Ócsa mélyebb pénzügyi válságban van, mint ahogy eddig ismert. A devizahiteleseket érintő értékvesztés városunkat sem kíméli. Közel 2 hónap alatt 1.729.447.073,- Ft-ról konvertálással 1.988. 634.344,- Ft-ra változott az Ócsa I. kötvény egyenlege. Ez közel 260 milliós (realizálódott) veszteséget jelent. Az Ócsa II. kötvény esetében a képviselők a bank kamatemelését fogadták el, ami 1,5 millió veszteséget hozott a városnak. Erről a bank faxon értesíttette a városvezetést.  Így összességében több mint 261 millió kár ért minket, amit jelenleg nem képes kigazdálkodni a két agyrém vezető sem.  

A 2011. évi 120 milliós folyószámlahitel-keretét a város szinte az első félévben kimerítette már. Az  OTP LTP (Lakástakarék-pénztár) által átutalt megtakarítások összegét, vagyis 183 millió forintot  felemésztették már.  Az önkormányzat költségvetési hiánya az augusztusban ismerté vált adatok szerint további 254 millió 858 ezer forint volt. (További, vagyis a kötvények értéke nélküli.)

Szociális segélyre az első félévben 8,4 milliót számoltak el., míg közcélú munkára 2,4 milliót. 

A tarthatatlan helyzetre való tekintettel  Bukodi Károly (az újonnan szerzett kapcsolati tőke ráhatására) segélykérelemmel fordult a Belügyminiszterhez. Ebben a levélben a köbvetkező nehézségeket sorolja indokként.:  - a város kénytelen volt kommunális adót kivetni, amitől 35 milliót remél;

- a közmunkaprogramba 50 fő közmunkást foglalkoztatnak, ami jelentős teherrel jár; (!)

- az óvodai ellátás keretében 310 gyereket látnak el;

- alapfokú oktatásban 649 fő vesz rész;

Mindezért összességében az önhibájukon kívüli nehéz helyzetbe került önkormányzatokat megsegítő csomagból 167.255 ezer forintot igényel Ócsa városa nevében.

A fent leírtak ismeretében, ez az összeg tűzoltásra sem futja. Hogy mire és meddig elég, - ha megkapja  Ócsa, - nem tudni, de a fentiek alapján prognosztizálható, hogy 3 hónap se kell a felélésére. Vagyis ha megkapja a város az igényelt több milliós összeget, akkor sem tart ki vele karácsonyig. Főleg nem úgy, hogy újabb olyan dolgokra költik, mint a laptopok megduplázása, az engedély nélküli házbontás, vagy a vasúttársaság aluljárójának kikozmetikázása.

A város pénzügyeit kezelő Gazdasági Bizottságban Kardos Zoltán elnökletével kotyvasztják az emberek fekete levesét. Ott, Buza Ernő, Gallai Zoltán segedelmével hagyják jóvá az ilyen, és ehhez hasonló pénzügyi döntéseket. Az ő jóváhagyásukkal történnek a támogatások és kifizetések ezekre a dolgokra is. (Lásd: Lakatos-ház elbontása, vagy a laptopok beszerzésének jóváhagyására, esetleg a használaton kívüli MÁV aluljáró több milliós renoválására.)  A város válságos pénzügyi helyzete itt a legismertebb. Mégsem tiltakoznak, ha pár millió ebbéli leosztásáról van szó. Kardos Zoltán és társai jól tudják, hogy így nem lehet gazdálkodni, csupán garázdálkodni. A Gazdasági Bizottság az a hely, ahol javasolni lehet, és kell a pénzeszközök visszafogását. Kardosék ezt nem teszik meg. Arra sem hívják fel a figyelmet, hogy a polgármester és az alpolgármester illetményeinek és átalányának 10 %-os visszafogásával,  - amit a felek észre sem vennének, meg nem éreznének, - több mint  50 ezer forint/hó pénzt spórolhatna a város, ami egy év alatt 600 ezer forint megtakarítást jelentene az adófizetőknek. 

Ebből a pénzből ki lehetett volna fizetni a Lakatosház bontási költségeit úgy, hogy az ne terhelje a lakossági pénzeket, az önkormányzat büdzsét. De ez az összeg fedezhetné Horváth Tamás másik nagy ötletét, a MÁV aluljáró rendbetételének nagy részét, ha a takarítást és a festést a Bukodi által megadott 50 közmunkás bevonásával végeznék. De nem, mert ez nem üzlet. Ők inkább Galambos Csaba árajánlatával szimpatizálnak, 3. 477.622,- Ft értékben, amihez társul még Farkas György villanyszerelése 192.343,- Ft-ért.  Ez a jó üzlet, nem a vasúti átjáró rendbetétele. Az túl látványos lenne, ez meg úgy a felszín alatt, valahogy majd csak elsikkad.

Látva a történéseket és a törekvéseket, megállapíthatjuk, hogy a Bukodi-Horváth tandem vezette város nem a kilábalás, hanem a válság mélyítése felé haladva teszi tönkre a várost. Ez a lejtőn való, számunkra értelmetlen menetelés, azonban nem véletlen.  Tudatos lejtmenetben vagyunk, ugyanis egyesek számára a lejtőn való haladás energiát termel. Ez az energia pedig a tűz melegét és az éhség csillapítását jelenti, nem törődve a több ezer helyi választó boldogulásával. Ezért változtatta meg a június 28.-ai ülésen adott elvi hozzájárulását az olcsóbb családi napköziotthon kialakítására Horváth Tamás, és váltott mellette a képviselők többsége a drágább bölcsőde építésre, és az óvoda bővítésre. Pedig az akkori tájékoztató szerint egy 40 fős bölcsőde 100 millió alatt nem megúszható. Most mégis ez a cél. Hogy ennek miként lesz meg a fedezete, vagy az önrésze, arról eddig még egyetlen ember sem beszélt. Nem tudni, hogy milyen titkos paktumok vannak és lesznek még. (Ugyancsak ez vonatkozik az óvoda bővítésre is.) Csak az biztos, hogy az önkormányzat nevében Bukodi Károly egy olyan kőkemény szerződést írt alá az állammal, amiből kiszállni a jövőben sem lehet komoly vérveszteség nélkül. A jelenlegi városlakóknak előnytelen szerződés természetesen nem véletlenül nem publikus.  A legnagyobb hibája mégis csak az, hogy a szociális lakópark befogadásáról és annak megvalósítási tervéről nem kérdezték meg a lakosságot. Így arra felhatalmazása nem volt sem a polgármesternek, sem a képviselő-testületnek. Az önkényes kiválasztás, és a Horváth-féle diktatórikus megoldás, a Bukodi által aláírt szerződés antidemokratikusan úgy jött létre, hogy arról az érintett lakosság mit sem tud. Valahogy erről nem kérdezték az embereket, így azok nem is bízták meg az érintetteket annak megvalósítására. Főleg nem pénzbeli kártalanítás, és érdekérvényesítés nélkül.  

Jelenleg Ócsán semmire nincs pénz. Lassan a működésre sem. Mégis fejlődésről, előnyökről, meg beruházásokról beszélnek. Ámítják a népet, hintik a port.

Megengedhetetlen, hogy ennek ellenére tovább folytassák a várházán az értelmetlen pénzköltést hibás egyedi elképzelésekre. 

A szociális lakópark kapcsán is arról volt szó, hogy a víztisztítást önállóan, törpe víztisztítókkal oldják meg. Aztán Horváth Tamás közreműködésével elérte, hogy a nehézségekkel küszködő helyi rendszerbe vezessék az ott keletkező szennyezett vizet, cserébe puffertározót építenek nekünk. Aztán amikor a szerződéskötésre került a sor, akkor már az került papírra, hogy Ócsa magára vállalta a tározó megvalósítását. Szóval, szépen lassan, de tudatosan kiárulják alólunk a várost. 

Jelenleg ott tartunk, hogy sem pénzünk sem előnyünk az egész projektből. De a városvezetésből és a képviselők többségéből sem származik hasznunk. Ezt a helyzetet jelenleg ugyanúgy nem tudják kezelni, mint annak idején a FÉG ügyét. Akkor sem adtak ki bírtok-védelmet, hogy fenntartsák a tulajdon-, és a munkavállalói érdekeket. Most sem léptek fel úgy, hogy kiálljanak az itt élők és a város érdekeiért.  Csupán porhintés, ámítás és önfényezés folyik. Ócsa soha nem volt még ennyire eladósodva. Soha nem volt ennyire kiszolgáltatott és sebezhető. A választások óta eltelt idő alatt több kár és veszteség érte a várost, mint annak kikiáltása óta összességében sem.  

A Bukodi- Horváth tandem nagyon rossz irányba teker.

*