Megkörnyékezés, vagy távolságtartás "városunk legújabbkori történelmének" nyomán ( - de kivan velünk, ha mind ellenünk?)

Kecsegtető ajánlatként próbálták feltálalni az Ócsa-Alsópakony történetet, elképzeléseit a helybéliek előtt, miközben hiába kerestük annak előnyeit, csapán negatív előjeleket leltünk. 

Lehet, hogy csupán minket (hitetleneket) nem lelkesített az elhangzott sok beszéd?

A megtartott lakossági fórumon nem derült ki, hogy miért éri meg Ócsának az alsópakonyi lakópark engedélyeztetési eljárásának jóváhagyásával úgy besegíteni a kormánynak, hogy azért gyakorlatilag semmiféle fejlesztést nem kap, és a városvezetés még kompenzációt sem érvényesít ezért, holott az állami beruházás Ócsa város adottságaira, infrastruktúrájára és bázisára alapoz, azzal számol, és azt veszi igénybe.

A fórumon az is kiderült, hogy a megjelent Horváth Tamás alpolgármester, Szűcs Lajos megyei elnök és Bukodi Károly polgármester, valamint Horváth Zoltán fizetett városi főépítész egyetlen a városi törekvést nem tett.  Érdekérvényesítő, vagy az itt élők számára előnyt jelentő gondolatot nem vetett fel, egyikőjük sem. Arról nem is tudtak beszámolni.   Pedig Horváth Tamás alpolgármester a hazai sajtót telefuvolázta már a hülyeségeivel, a fórumon mégis inkább a háttérben kívánt maradni ugyanúgy, mint az Öregfaluban végzett házrombolás kapcsán. Pedig mint akkor is, most is Ő az egyik legnagyobb vétkes szereplő az ügyben. Ahogy akkor is, úgy a mostani negatívumokhoz hasonlatosan Ő a kezdeményező. Ő kezdeményezte a házrombolást, de az „átadáskor” már nem ült egy sorba polgármesterével.  Most Itt is Ő járt az élen a történésekben, de itt sem állt ki a főnöke mellé, és nem vállalta a városlakókkal a szembenézést, inkább „vegyült” a háttérben, mint arctalan háttérember.  Ezt szokta tenni, holott máskor és másutt nagy a mellénye.  Most szintén az Ő javaslatára nem lesz önellátó a szomszédos lakópark a szennyvízkibocsátás és elszikkasztás terén, hiszen Horváth Tamás ötletére, illetve felvetésére a csatornabekötés kapcsán afféle szennyes köldökzsinórral kötik össze az alsopakonyi részt a várossal.  Pedig korábban és a tervekben foglaltak szerint az önellátás és a helyi szennyvíztisztító volt terítéken. Az elképzelésekbe Horváth Tamás rondított bele úgy, hogy ahhoz pénzt nem termelt.  Ezzel sikerült megváltoztatnia a terveket és a tárgyalások alakulását.  Ezzel a módosítással tovább terhelve az amúgy is elavult és nehézségekkel küszködő helyi víztisztítót. Nem véletlen, hogy Felsőpakony polgármester ellenezte ezt a javaslatot és elvetette azt a megoldást, hogy rákössenek a csatornahálózatra.  Lett is felháborodás, és felhördülés a Fidesz soraiban, szerintem Szűcs Lajos közbenjárása, és politikai helyezkedése nyomán. Felsőpakony és Ócsa érdekei meg nem érdekli a megyében már leszerepelt, hiányt hiányra halmozó, pozícióhajhász jó embert.  Horváth Tamás, elnöke hű alattvalójaként, erre, az önkormányzat jegyzőkönyvébe azt diktálta, hogy már elvi hozzájárulással bír Felsőpakony polgármesterétől csatornahálózatra kötés kapcsán.  Mire  az állam rábólintott és elfogadta Ócsa nevében Horváth Tamás felajánlását, mert így olcsóbban kijön nekik a telep, hiszen nem kell helyi törpe víztisztító-műveket létesíteniük.  A csatornahálózatra való rákötés a vízvezeték nyomvonalában, nem jelent arányaiban akkora ráfordítást, mint a meghatározott helyi szikkasztás, és elbontás. Az ócsai tárgyalófél még azt sem érte el, hogy a helyi víztisztító fejlesztését kormányzati keretből megoldják. Így marad a régi, elavult és csúcsidőszakban leterhelt rendszer. Azzal Bukodi Károly, és a két Horváth is tisztában van, hogy a vízmű a növekvő igényeket nem tudja ellátni. Ezért szükség van közbeavatkozásra.  Ennek áthidalására egy csillapító tározót (pufferolják) találtak ki, aminek célja, hogy a szennyvizet a tisztító közelében felfogják, és azt majd a csúcsidőn kívüli időszakokban – akár éjjel – feldolgoztatják.   ( A keletkező többlet iszappal pedig még nem is számoltak.) Ennek azonban számos következménye és kihatása van, amiről a lakosságot nem tájékoztatták.  A tározó kiépítésével a víztisztítás nem lesz hatékonyabb, vagy korszerűbb.  Az egy főre jutó csatornadíj nem fog csökkenni, és a tározó által keletkező mellékhatások a lakosságot hátrányosan érintik.  A tározóban pangó csatornavíz szaga, bűze a lakott részekre terjedve nagyobb intenzitást fog kifejteni, mint a jelenlegi hibás üzemeltetéskor észlelt jelenség. A környéken az apró rovarok, a legyek és a szúnyogok száma várhatóan nőni fog.   

Mindezek kapcsán az látszik, hogy Bukodi Károly kiengedte, a város irányítását a kezéből, és sorsdöntő kérdésekben Horváth Tamás viseli a nadrágot. Bukodi polgármesterként képtelen megzabolázni alpolgármesterét, aki mint valami elszabadult buzogány vág át a pusztán az emberek feje felett, és csap le rapszodikusan hol itt, hol meg amott.  Ennek a csapdalozásnak esik áldozatául most a város és annak lakossága.

Horváth Tamás alpolgármesterré választásának nem ez volt az egyetlen rossz következménye. A szennyvizek beengedésével és a város kiárulásával azonban messzire vetette a sulykot.  Ezzel oly mértékű és kiszámíthatatlan nagy kárt és hátrányt okozott a városiaknak, ami legkésőbb a választásokon, megbocsáthatatlanná, és feledhetetlenné válik számára.  Addigra az ócsai ember is felfogja és a gyakorlatban, valamint mindennapjaiban érezni fogja tettének káros következményeit.

Mint a fórumon az államtitkár és a polgármester szavaiból kiderült, a szociális lakóparkhoz szinte nem társítanak semmiféle városi beruházást, vagy fejlesztést az állam részéről.  A városvezetés mindent magára pontosabban a lakosság nyakára (zsebére) bevállalt. Így a csatornát, az iskolai ellátást, az óvodai elhelyezést és a bölcsőde kialakítását, valamint az ivóvíz biztosítását is. Mint elhangzott, az első ütemben felépülő 80 ház ivóvízzel való ellátását az ócsai vízműre bízzák.  Az erről készült tanulmány szerint a vízkészlet erre elegendő, és megfelelő, ha javítanak rajta.

A hálózati rendszert és a bázisul szolgáló vízművet 1992-ben kezdték építeni és 1996 végére fejeződött be. A vízmű a városi belterületen 3 db fúrt kúttal rendelkezik.  Ebből az 1. és 2. a Vízmű telkén, a 3. volt piactér mellett üzemel.  A kutak által adott víz egészségügyi határértékei rosszak. Magas a vas és a mangán tartalom. Az egyes kút esetében pedig az ammónia is határérték feletti. Ezért a vizek tisztítására vas- és mangántalanító berendezést kell üzemeltetni.  Jelenleg csak az 1. és a 3. kutakat használja Ócsa. A 2. kút tartalék, amit alsópakony rákapcsolásával üzembe kell helyezni. Ennek költségeit természetesen a város magára vállalta. A többlet teher, ami a többlet vízkivitellel és annak egészségügyi határértékre hozatalával jár, a városnak kell kigazdálkodnia, miközben teljes kapacitását kihasználja.  A tárgyalások során felmerült, hogy az alsópakonyi volt Állami Gazdaság területén levő, ma is használatos kutat kitisztítják és átfúrják, hogy annak vízellátása megfelelő és kielégítő legyen. Ez esetben az Ócsa belterületén levő kutak és tisztítóberendezések leterheltsége nem változott volna. Ezt azonban részben a csatornavíz befogadási elv mentén, köszönhetően Horváth Tamásnak, elvetették.  Azóta a korábban elfogadott és Alsópakonyt érintő hidroforról történő leválást és az ottani kút rekonstrukciót is elvetették az önkormányzatban.  A polgármester a fórumon az alsópakonyiaknak megígérte, hogy helyből kapnak majd jó vizet, ha meg- illetve kiépül a rendszer. Igaz a korábban elfogadottak szerint már most októberben hozzájuthattak volna ehhez, de ha ez a mostani a sikeres propaganda részeként az elfogadott, akkor hát legyen, az ottaniak meg amúgy is sok mindent megéltek és túléltek már. Mindenesetre a helyi víztornyot is fel kell majd készíteni a rendszer bővítésére, mert ha a vízhálózatot összekötik, és kivezetik Alsópakonyba, akkor a tározó vízszintjét is meg kell növelni, hogy a nyomás megfelelő legyen a hálózati végpontokon a többlet terhelés mellett is.  Ez az államnak olcsóbb megoldást, Ócsának pedig ismét többlet költséget jelent majd. 

Az első ütemben létesítendő házakba 270 fővel számol a tanulmány. ennek a létszámnak a fogadására állítólag Ócsa felkészült.  Az általános iskolában szükség esetén majd új osztályokat indítanak és a meglévőket 23 fővel duzzasztják. Az óvoda férőhelyek száma korlátozott. Jelenleg 310 ellátott gyermekről gondoskodnak. A növekvő létszám fogadása érdekében a város óvoda bővítésébe kezd, amihez pályázati úton szeretne támogatást nyerni. A bölcsődei gondok jelentkezését egy bölcsőde létesítésével kívánják enyhíteni, aminek fedezetét többnyire pályázati összegekből képzelik biztosítani.  A jelenlegi állapotban és az ismert pénzügyi helyzetben Ócsa városának erre nincs anyagi fedezete. Egyes elgondolások és elképzelések szerint, majd ezt is az állam biztosítja.  Azonban, ahogy a víz és a csatorna megoldások terén is a kormány számára olcsóbb megoldást választották, így nem elképzelhető, hogy a telep költségvetéséből egy fillért is a városon belüli területek fejlesztésére fordítanának. Ha ugyanis az állam Óvodát, vagy bölcsödét épít, akkor azt Alsópakonyban teszi meg és nem a városmagon belül. 

Ugyanis a Baross utcában nem az alsópakonyiak komfortérzetét növeli a beruházás. A kormány terveiben a II. ütemben szerepel a szociális létesítmények létrehozatala.  Addig az ócsai háttér marad az egészségügyi ellátás, az oktatási- nevelési intézmények és a kereskedelmi beszerzések terén. 

A közlekedés kapcsán is a közvetlen Volán járat létesítése helyett csupán a városi költségvetésen alapuló helyi belső buszjárat menetrendi bővítése szerepel, ami szintén a város büdzséjéből fizetendő. Ezzel azonban ismét nem szerez előnyöket a ma itt élő. A polgármester szerinti ráhordás a vasútra, annyit ér, mint a MÁV aluljáró több milliós felújítása;  -  vagyis csupán kósza elképzelés, buta ráfordítás, kidobott pénz. 

*