Valóban ilyenek lennénk? ( - elállatiasodott kisvárosi történet, Ócsáról)

Ócsán sok beleszarós, állattal és egyébbel nemtörődöm embert láttam már, ahogy mások is. A kisváros életében a paraszti jelleg máig felismerhető. Többen láttuk, ahogy egy nagymotoros direkt rákanyarodik az úttestre kiszabadult kiskutyára, majd hallottuk annak hangját, ahogy az elütés után vonyítva-vinnyogva fájdalmas szenvedésében majd megőrül. 

De tapasztaltuk többed magunk, ahogy a Széchenyi utcában elütött, félig bénult kutyával senki nem törődve tovahajtott, és csak egy ifjú gyerek próbált sírva vigyázni rá. Nem az Ő állata volt. Csak benne még volt tisztesség, az tartotta ott. A felnőttek már közel sem ilyenek.  Akkor a közterület-felügyelő péntek délután 13:45 volt, nem foglalkozott az esettel. A telefont sem vette fel. Én tudom, hogy ez az ember azóta sem változott. Az önkormányzatban senki nem volt elérhető. Rendőr nem volt szolgálatban a városban. A telefont nem vette fel, ahogy a közterületis sem. Visszahívást nem kaptam. Kiderült, hogy az ilyen esetekre a honatyák nem készültek fel. Az állatorvossal, a városnak nincs szerződése. Holott az állatvédők szerint nem csak szükség lenne rá, hanem ez már szinte kötelező jellegű  alapkövetelmény.  Mert ezt a drága Polisszal kötött "sintéri" szerződés nem helyettesíti. A magára hagyott sebzett, fájdalmaitól kínlódó állattal nem törődni ugyanolyan állatkínzás, mint amit a törvény büntet. Ezt az önkormányzatunk vezetése még nem fogta fel.

 Valóban ilyenek lennénk?

Talán a KisBiró szerkesztőjének, Moldován Ágnes cikke megadja  a választ, amit a "Dabasrégió" Online publikált.

Egy ócsai férfit letöltendő fogházbüntetésre ítéltek állatkínzás miatt. Gyors eredmény született a 2012. május 15-ei lakossági bejelentés után, miszerint egy családi ház udvarán embertelen körülmények között tartanak két kutyát. A kiérkező hatósági állatorvosok és az illetékes körzeti megbízott, igazoltnak találták az állatkínzást, a kutyákat elszállították.

A Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya még májusban kapott bejelentést egy ócsai kutyatartó férfiről. Az ismeretlen telefonáló elmondta, hogy egy családi ház udvarán két kutyát is nagyon rossz körülmények között tartanak. A helyszínre az illetékes körzeti megbízott és a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Állategészségügyi és Élelmiszer Hivatalának két állatorvosa is ellátogatott, és bizonyságot szereztek arról, hogy a két állat valóban minősíthetetlen körülmények között élt: lesoványodtak, éheztek. Miután egy fővárosi állattelepre menekítették őket, egyikükön már nem tudtak segíteni, napokon belül elpusztult. Az állatok tulajdonosa a kihallgatás során elmondta a nyomozóknak, hogy magának sem volt mit ennie, nem tudott a kutyáknak sem ételt adni – elismerte tehát a bűncselekményt, pénztelenségére hivatkozva.

A rendőrség az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek. Június 14-én zajlott az ócsai férfi tárgyalása, mely során a vádlottat a Dabasi Bíróság első fokon hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte.

Ahhoz, hogy az állatvédelmi törvényt – amelynek szigorításáért több szervezet is régóta küzd – be tudja tartatni a rendőrség, a lakosság segítségére is szükség van. Hasonló bejelentések alapján egyre többen véshetik majd az eszükbe, hogy az állatok tisztességes bánásmódot érdemelnek. Ezért ha ilyen esettel találkozunk, ne menjünk el szó nélkül mellette – hívjuk a rendőrséget, vagy az illetékes önkormányzatot, hogy még időben intézkedhessenek.

Eddig az írás. Azonban, ahogy arról már korábban beszámoltunk és most is leírtuk, az Ócsai önkormányzatot, az illetékességükben kötelezőn eljárókat hiába hívtuk.  A város egyetlen állatorvossal, állatvédővel nem hajlandó szerződést kötni. Nincs is védelem és biztonság egyetlen itteni élőlény számára.

A történet magáért beszél. Valóban ilyenek.

*

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok - egy egszerű történet ( - máris adott a lehetőség)

Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás.

Tegnap tettük közzé a Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán című írásunkat, aminek zárórészében felhoztuk, hogy a városi pénzek hiányát az ötletes önkormányzatunk választott képviselői  további adó bevezetésén  gondolkodik, hogy továbbra is fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásainak önrészét, valamint azt az ötletparádét, amit eddig is produkált az újításaival. Máris adott lehet Ócsán az új adónem.

A kormány ugyanis lehetőséget adna az önkormányzatoknak a területükön élők további megpumpolására az új törvényi szabályozással.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól - derül ki a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön benyújtott törvényjavaslatából.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére "a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása" miatt van szükség. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.

További újdonság, hogy "a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás" érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.

Tehát a recept egyszerű. Horváth Tamás a testület elé tárja, hogy a városban sok a kóbor eb. Elmondja, hogy egyetlen állat befogása az adófizetőknek úgy 70 ezer forintjába kerül, amit a szerződött ebbefogónak közpénzből fizetnek. Ez éves szinte milliós nagyságrendet mutat. Ez mint kiderül, igazságtalan terheket ró a többségre. Ezért javasolja, hogy tartsanak eb összeírást pár száz ezerért, és ezt követően vezessék be a felelős állattartást az ebadó kivetésével. Ez csupán 3500 Ft/év lenne, de az önkormányzat szorult helyzetében óriási előrelépést jelentene.

A Gazdasági Bizottság, Kardos Zoltán elnöklésével a javaslatot elfogadásra előterjeszti és a lojális képviselők (Bukodiné, Buza, Gallai, Kardos, valamint még Bukodi és Horváth) biztos szavazóként megtámogatják.   

A történéseket majd az Ócsai Kisbíró kommentálja, és a jegyző a törvény szigorú előírásai mellett, a képviselői határozatnak megfelelően kiküldi az adóbevallási íveket. Az adókivetés ezzel megtörténik. A városatyáknak nincs is más dolguk, mint várni a beérkező összegeket, hogy aztán azokat ismét elújítsák a szokásos, valamint az ismert módszer (lásd - több milliós Horváth ötletek) szerint.

Így az önkormányzat máris beszedte mondjuk a MÁV aluljáró értelmetlen felújítására elpazarolt pénzeink egy részét.  (Lehet tehát további ötletjavaslatokkal élve továbblépni a jólétbe.)

*

Kedvencek voltak, kivert kutyák lettek ( - anyagilag is érdekelté, felelőssé kell tenni az állattartót)

Talán soha nem volt még annyi kóbor eb a kisváros utcáin, mint az elmúlt időszakban.Az egyik alapítvány vezetője azt mondja: bizonyára a gazdasági válság is közrejátszik abban, hogy rengeteg gazdátlan kutya jelent meg a városban. Egyes otthonokból talán azért csapják ki őket, mert egyszerűen nincs pénz a kutyákat orvoshoz vinni, beoltatni, vagy éppen csak etetni. 

 A vidéki mentalitás szerint az állatnak nincs értéke faluhelyen. Ezt az állatorvosok is megerősítik. Ócsa hiába lett város, a fejekben levő hozzáállás még nem formálódott ehhez. A régi ember, régies beidegződései megmaradtak, a fiatalok meg még nem vették át a városi lét multinacionális környezetét. Igaz Ócsa sem járul hozzá a fejlődésével a városiasodás belterjessé válásához. Megmaradt napjainkra is községi jelleg. A környezet az utcakép nem mutat városi alakzatot. Az emberek az úttesten kódorognak, vagy botorkálnak. A gócpontokban, vagy az iskolánál sincs még kiépített gyalogátkelőhely, másutt meg járda. De ahol van, ott sem nagyon használják. A rendőr, a közterületfelügyelő ezzel nem is foglalkozik, így nincs aki rászoktassa a népet a városi közlekedés elemeire. Amíg ez a hozzáállás nem változik, addig az állatok megbecsülése és gondoskodása terén sem várható érdemi javulás.

Pedig a városvezetés a közpénzből rengeteget fizet az elhagyott, vagy kidobott állatok befogására. Sokan nem is sejtik, hogy egy-egy állat befogása közel 70 ezer forintjába kerül az embereknek, amit a városháza fizet ki. Ebből ki lehet számolni, hogy tíz befogott állat árából mennyi iskolásnak lehetne segítséget nyújtani az iskolakezdésre, vagy hány munka nélkül maradt volt FÉG-es dolgozó kaphatna támogatást, vagy más segítséget.

- A  legjobb megoldás természetesen az volna, ha minden tartott ebre kötelezőn előírnák az chipes azonosítást, hogy a gazda ezáltal beazonosítható és felelősségre vonható legyen. Az ugyanis nem járja, hogy a városi többség fizesse a felelőtlen egyének állatkínzáshoz is hasonlatos tartását, vagy az egykori kedvenc gazdátlan kiebrudalását. Erre azonban ma még kevés esély van. 

Ha kénytelenek vagyunk elmenni otthonról, zárjuk olyan biztonságos helyre a kutyát, ahol sem magában, sem a ház körüli értékekben nem tud kárt tenni - javasolják az ezzel foglalatoskodók. 

Megfelelő vízhez és ételhez jusson az állat a távollétünk alatt, és  a szabad mozgását se korlátozzuk a minimálisan előírtnál kisebb térben.

- Ha az ebnek még nincs egyedi azonosítója, szerezzünk be egyet, ha netán mégis elcsavarogna, akkor beazonosítható legyen a gazdája - teszi hozzá az alapítvány elnöke.   Mégis csak olcsóbb, mint a kilátásba helyezett befogás, vagy a büntetés. 

Jobb a békesség! 

Egyszer talán a közterület-felügyelők is eljutnak arra a szintre, hogy fellépnek ez ügyben, és így rávezetik a gondatlan gazdákat a tartás felelősségére. Már nem csak állatok, hanem a város érdeke, és a közpénzek erre fordítása okán is. Ha ezt megtapasztalják a notórius rossz gazdák, akkor ők is eljuttathatók arra az elméleti és szemléletbeli különbségre, ami egyszerű  kutyatartóból gondos gazdává változtatja a vidék emberét.

*