A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Horváth. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Horváth. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 26., hétfő

Sportot űzünk a pénztelenségből - bölcsödére nincs pénz és óvoda bővítés sem igen várható

Mint ismert, Ócsa város fideszes vezetője amolyan orbáni karaktert személyesít meg amikor a sport iránti sportbeli vonatkozásait tekintjük. 

Bukodi Károly személyes igénye és elgondolása valósul meg, amikor a felcsúti csatár módjára lép pályára és valósítja meg törpönszőtt álmait az irányítása alatt levő városkában. Így, személyes közbenjárásával alakul az ócsai mini stadion. és a helyi sport élet. Ehhez  méltón igazodva az ócsai sportegyesület (Ócsa Város Sportegyesület) kiemelt támogatást élvez. A megszokott 3 milliós éves kereten túl további milliókat vontak be a pálya rekonstrukció néven futó vezetői álomba.

Bukodi Károly polgármester, az Ócsa Se elnöke szerint ez egy fontos és szükséges döntés, mert a város nem maradhat el ezen a téren sem. Testület előtti hivatkozásában elmondta, hogy a szomszédos településeken jobb körülmények adottak, ami méltatlan Ócsához. Ezért kérte, hogy a költségvetés idei céltartalékainak terhére szavazzanak meg a pályára további 5 millió forintot. A pénz indoklásaként elmondta, hogy futópálya, távolugró sánc, súlylökő pálya, új gyepszőnyeg, beépített öntözőrendszer, kerítés, világítás és lelátóépítés szerepel a tervekben, amit a jelen állás szerint nem tudnak megvalósítani. Továbbá hozzátette, hogy a minisztérium által bevezetett mindennapos iskolai testnevelés órák megtartásához szükség van a sportpálya megépítésére, hiszen a Halászy Károly iskola tornaterme nem képes befogadni a megnövekedett létszámot. Erre a képviselő-testület a városi büdzséből a kért milliókat 133/2012. /VIII. 29./ ÖK. határozattal megszavazta a polgármester-egyesületi elnöknek.

Ezt megelőzően május 31.-e lejárati idővel a foci pálya füvesítésére 8.411.310,- Ft értékben kötött szerződést az önkormányzat.
Míg a nyár derekán napvilágot látott TAO támogatási rendszeren keresztül az Ócsa SE  15.226.896,- Ft jóváhagyott támogatásban részesül.
Mindezek ellenére a városi sportpályáról a közpénzzel terhelten fizető lakosságot kizárták és azt a képviselőink határozottan térítésmentes (ingyenes)  formában az Ócsa Se használatára  engedményezték.


Ezzel szemben a Horváth Tamás alpolgármesterre hivatkozó Népszabadság írásából kiderül, hogy a településnek a kétcsoportos bölcsőde felépítésére nyert 150 millió forint uniós támogatás ellenére az önrészre már nincs pénze, így arra külön pályáznak, máskülönben nem tudják azt megvalósítani.
Az óvodabővítés terve pedig nagy valószínűséggel ismét polcra kerül, mert a fizetett terveket és a pályázatot forráshiány miatt a tartalék projektek közé tették. A meglévő intézményben már most telt házat jelentettek és  várólistát vezetnek.

Ezért erősen úgy tűnik hogy egy szűk ócsai rétegnek előbb lesz a sport hobbijukhoz lehetőségük, mint a gyermekek előírt megfelelő elhelyezéséhez és egészséges fejlődéséhez intézményük.
*

2012. augusztus 17., péntek

Alsópakony az igéret földje, Ócsa a félelemé ( - szociális rászorulók, vagy kiszolgáltatottak leszünk?)

Az alsópakonyi lakópark felépítésének ötletét még tavaly június elején vetette fel kormány a megroppant lakáshitelesek megsegítése céljából. Akkor azt mondták: az állam 40-80 négyzetméteres családi házakat építene olyan devizahiteles családoknak, akiknek otthonát a bankok elárverezik. 

A tervek szerint már tavaly ősz végére állnia kellett volna az első ütembe tervezett házaknak. Aztán ez valahogy elsikkadt, és idén márciussal hitegették az embereket. Ócsa polgármestere és alpolgármesterre visszatérőn és nagy hévvel nyilatkozik a megvalósulásról, miközben a maguk verziója is egyre csorbát szenved. A tervek elkészültek, de még ma sem tudni, hogy mi fog megvalósulni. Arról sincs hír, hogy végül korszerű, energiatakarékos, könnyűszerkezetes, vályog, vagy betonyp házakról van-e szó. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást tudomásunk szerint már kétszer megismételték. Állítólag drága volt a kivitelezés összege. A folyamatos elhúzódás miatt az építkezés még nem kezdődött el, holott korábban Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tavaly nyáron még azt mondta, hogy még a 2011-es évben indulhat a házépítés. 

Most 2012-ben ugyanezt mondja Horváth Tamás alpolgármester is. Szerinte nyugodtan indulhat az építkezés.
Azonban nem indul. Még a csatornahálózat, a vízvezeték nyomvonalán sincs mozgolódás. Egyedül a szennyvíz telepen restaurálják a régi tározó-ülepítő medencét, abból a 40 millióból, amit a zűrös dunaharaszti vízszolgáltatónak utaltattak. Pedig a szennyvízkezelés nem is hozzájuk tartozott. Az Ócsa és társai tulajdonában álló szennyvíztelep közös üzemeltetése körüli bonyodalmak és a feltárt szabálytalanságok nem gátolják a vitatott beruházást. Inárcs, Felsőpakony és Ócsa tárgyalásairól nincs hír. A felek mindegyike tart valamitől. Talán Inárcs az egyetlen, aki a legrendesebben teljesített. Ócsa a lakossági befizetések ellenére öt milliós adósságot halmozott fel, amit mostanság próbáltak rendezni.  

Csatornadíj lerendezve, tartozás közpénzből visszapótolva 
Mint arról beszámoltunk, ezt a Szabadidő Központnak utalt pénzzel kívánják kezelni, mivel a korábban ennél az önkormányzati (Egressy Gábor Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Közhasznú Társaság)  cégnél halmozták fel.  Hogy aztán Ócsa miért, és hogyan hozta létre fennálló tartozását, senki nem nyilatkozik, ahogy arról sem, hogy a csatornadíjakat miért a DHRV-nek utalták át. Még az is elképzelhető, hogy ebben a pénzügyi útvesztőben kavarodtak, el valahol a lakossági befizetések, miközben a város tartozása kikerekedett. Ha belegondolunk abba, hogy most is a DHRV-n keresztül áramoltatják a szennyvízre fordítandó összegeket, akkor már nem is annyira fura ez a kalamajkás történet.  

Mindenesetre a DHRV és annak vezetője, Biró Vencel a haraszti önkormányzati körökben nem annyira népszerű, és elfogadott, mint itt Ócsán a várásházi berkekben.  Ott még a beszámolóját sem vették kézpénznek, nem úgy mint nálunk a díjemeléssel kombinált mesét. 

Szóval Alsópakony kapcsán a "minden nagyon jó"  érzés, valahogy Ócsán nem akar beteljesedni. 

Egy látványterv, a sok közül - nem tudni hogy végül mi és mennyiért valósul meg

Az állam eredetileg 500 ház építését tervezte, a jelenleg is zajló első fázisban 80 ház kivitelezésére írták ki a közbeszerzést. Az átlagosan 1000 négyzetméteres telkekre épülő téglaházakra meghirdetett első közbeszerzési eljáráson a cégek túl magas ajánlatai miatt nem hirdettek győztest, ezért egy második eljárást tartottak. A Napi Gazdaság információi szerint ezen három cég indult: a Swietelsky Magyarország Kft.-Pannon Nívó Zrt. konzorcium, a VeszprémBer Zrt. - amelyek megközelítőleg azonos, 1,8 milliárd forintos ajánlatot tettek -, valamint a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., ami 1,49 milliárd forintért csinálná meg az építkezést.

Bár ezen az eljáráson már egy hete eredményt kellett volna hirdetni, ez eddig nem történt meg. Megkérdeztük a projektért felelős Belügyminisztériumot, hogy miért csúszik a pályázat elbírálása, de a sajtóosztályon azzal hárították el minden kérdésünket, hogy addig nem tudnak semmit mondani a szociális lakóparkról, amíg nem zárul le a közbeszerzési eljárás. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy ez mikorra várható.

Egy, a közbeszerzési pályázat elbírálására rálátó forrásunk szerint azért nem hirdettek eddig eredményt, mert minden ajánlattevő cég apróbb formai, számolási hibákat vétett a pályázatában, de a döntéshozók nem akarták kizárni őket a versenyből, ezért inkább adtak nekik egy kis időt a javításra. A kormányzati vezetők vélhetően nem szerették volna egy újabb közbeszerzési eljárás kiírásával sokkal tovább halasztani az építkezést.

"Küldtek augusztus 2-án egy levelet, hogy nem lesz 3-án eredmény" - mondta az [origo] kérdésére az egyik ajánlattevő cég vezetője, aki hozzátette, nem tudja, mi lehet a csúszás oka, és azt sem mondta, hogy a pályáztatók javításokat kértek volna tőlük. Ugyanerről számolt be egy másik, a pályázatban részt vevő cég vezetője is az [origo] kérdésére.

Az Ócsát Üllővel összekötő út által határolt, építésre kijelölt területen jelenleg csak rengeteg szemét van, és át kell gázolni több szöcskelégión is, hogy lássuk a nagy gazos semmit. Ugyan a terveken takarosnak tűnő házak (cikkünket a tervekről itt olvashatja) telekhatárait már kimérték, és az ELMŰ is felhúzott körülbelül 60-70 villanyoszlopot, munkának még nyoma sincs. Pedig a póznák csak arra várnak, hogy a serényen dolgozó közmunkásoknak adjanak fényt az építkezéshez. A kormány döntésének értelmében a házépítési munkákat közmunkások fogják végezni, a munkaügyi központok pedig már ki is választották azt a főleg Pest megyéből érkező körülbelül 250 embert, akiket majd busszal hoznak az építkezéshez. 

Háttérben az adós telepnek szánt terület a póznákkal

"Miért kell vadonatúj házakat felhúzni, amikor az eszközkezelő valószínűleg egy új ház töredékéért is átvehetné a bajba került hitelesek ingatlanjait?" - fakadt ki az Ócsa központjában található bankból kijövő férfi, aki egyébként maga is éppen a saját devizahitelét intézte. A férfi hozzátette, hogy "biztosan valami fejes van a történetben", azért csúszik a döntés, de egyébként nem gondolja, hogy bármilyen hatással lenne a falu életére az odatelepülő 80 család.

"A nyóckerből akarnak idetelepíteni kisebbségieket" - ismételte a közkeletű helyi pletykát az Ócsát Üllővel összekötő út egyik kocsmájában egy pultot támasztó középkorú férfi, aki éppen egy újabb fröccsöt kért, mielőtt beszállt volna mattfekete terepjárójába. A férfi, akárcsak a többi megkérdezett helybeli, teljesen szkeptikus volt a beruházással kapcsolatban, és ő is azt mondta, hogy nem érti, mi szükség van az egészre, ha a környező településeken, Üllőn, Alsónémediben, Gyálon "százszám állnak az üresen, ár alatt megvehető házak", de ha már megépítik, amire szerinte a "következő ötéves tervben sincsen esély", akkor miért nem lehet helyi vállalkozókkal elvégeztetni a munkákat.

Én meg azt mondom, ha netán nem fuccsol be ez az egész, és lesz még kit megmenteni, akkor sem fog a korábbi teljes 500 lakásos telep elkészülni. Nem fog, mert  az időmúlás okán a kilakoltatottak már kiesnek a megmenthetők köréből. Aztán meg azért, mert az eltelt egy év alatt többeknek sikerült stabilizálniuk hitelüket, és akiknek máig sikerült fenntartania ingatlanját, -  mert akár megegyeztek a bankkal akár más segítség által, - azok már nem valószínű, hogy rákényszerülnek a költözésre. Ráadásul ha megvalósul még a kormány kiköltöztetés előtti visszabérlési terve,  akkor nagyon kevés olyan rászoruló várható, akik nem kimondottan csak saját hibájuk folytán kerülnek ebbe a végső körbe.

A legnagyobb vesztes ma mindenképpen Alsópakony ott élő közössége. Tőlük tavaly megvonták a jó minőségű vízhez jutás lehetőségét a kormány elképzelés kapcsán, mondván az úgyis nemsokára megvalósul. Pedig Ócsa város önkormányzat is tisztában volt azzal, hogy ott tarthatatlan az állapot. 
Horváth Tamás a segítség helyett kétszer is a megvonást ajánlotta. Egyszer akkor, amikor a tervezett vízhálózat rekonstrukciót visszavonták, máskor pedig akkor, amikor a tanyafejlesztési pályázatbeli városi indulást átértékelték.

Ők nem várnak, már csak magukban bíznak - Alsópakonyon láthatóan ketten építkeznek

Alsópakonyon két fiatalember épp tetőt épített és falakat festett a kutyájuknak készülő házhoz. A kutya-lak az Ócsához tartozó telep egyik szegényes házának udvarán készült, nem messze onnan, ahol a kormány korábbi tervei szerint már állnia kellene legalább nyolcvan, a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére épülő szociális családi háznak.

"Nem lesz abból semmi" - mondta a hónapok óta csak terven létező lakóparkról a kutyaól építése közben a két férfi. Hozzájuk hasonlóan szkeptikus volt Ócsán mindenki, akit kedden megkérdeztünk, a kétkedő helyiek többsége azt is megjegyezte, szerintük azért nem kezdték még el az építkezést, mert "biztosan valami susmus van a háttérben".

Horváth Tamás (Fidesz) volt az egyetlen bizakodó ember, akivel beszéltünk a településen. Azt mondta, reményei szerint napokon belül eredményt hirdetnek a közbeszerzési eljáráson, és a szerződéskötést követően már másnap el lehet kezdeni a házak építését, mert "minden elő van készítve az utolsó szögig".

Havi másfél milla fixszel az ember könnyen viccel - ha mind bejött volna, amit mond, akkor a város ma virágozna

"Természetes, hogy mindenki fél az élet nagy változásaitól, nincs ez másként Ócsán sem" - mondta az alpolgármester, aki hozzátette, hogy a helyiek összességében a fejlődést várják a lakópark felépülésétől. Az új településrész a tervek szerint vizet, csatornát és boltot is kapna, megújulhatna a szennyvíztisztító telep, a beruházás második szakaszában pedig bölcsőde, óvoda és akár egy alsó tagozatos iskola is épülhetne. Ha minden jól megy, akkor az első lakók már ősszel beköltözhetnek új otthonaikba, és ezzel új fejezet kezdődhet Ócsa életében.

A kérdés és a felvetés mögött azonban ott lakozik a kétség és a félelem, mert Horváth Tamás eddigi ismert dolgai elbizonytalanítják az embereket. Sajátos ötletei és előterjesztései még sok jóra nem vezettek. Aminek szellemi atyja volt, az rendre lakossági terheket jelentett. Többen máig nem felejtik, hogy a képviselők használatába adott hivatali laptopokat az ő javaslatára kótyavetyélték el, az előző ciklus végén pár ezerért, majd szereztek be helyette (igaz feleannyit) megközelítőleg 3,5 millióért. Aztán nevéhez köthető az Ágas-ház máig kétséges és vitatott renoválása, a Lakatosház átgondolatlan eldózerolása, ami mind közpénzek ráfizetésével járt. Az ott tátongó üres telekrészt az akkori ígérete ellenére máig nem sikerült  lefüvezni és hasznosítani. A műemléki környezetbe vájt foghíj érző sebként máig ott tátong. De szintén benne volt a MÁV aluljáró érthetetlenül drága 4 milliós közösségi pénzből történő felújításában és az itt is említett ivóvízellátás javításának megvonásában. Nevéhez kapcsolódik a tanyafejlesztési pályázat visszavonása, és az infláció feletti vízdíjak elfogadtatása.
A képviselő-testület jegyzőkönyvei mind megőrzik ennek nyomait. Előterjesztőként és szavazóként, vagy javaslattevőként mindig sikerült ebbéli elképzeléseit megszavaztatni. A Pénzügyi Bizottság és a képviselői tagság fideszese, pedig mindent ráhagynak, kerül amibe kerül. Ez azonban a lakossági oldalról nem egy siker történetként tudatosul az emberekben. A javaslatok megvalósításának többletköltségeit mindig az ócsaiak viselik.  És a terhek így nőnek egyre. (Most is zajlik egy hasonszőrű pénzt emésztő dolog.)
Ezért is a fenntartás az alpolgármester lelkesedésével kapcsolatosan. Ugyanis amiben hisz, aminek örül, arról úgy tartják, az már eleve nem sülhet el jól a városbeli oldalon. Félő, hogy Alsópakony kapcsán sem lesz ez másként.
Az előjelek máris ezt látszanak igazolni.


A szenny hozzánk jön, itt Ócsán mossák, minket terhel. Mondanom sem kell, ki intézte így.
Az óvoda és a bölcsőde beruházás a városban élőkre vár. A helyi munkahelyteremtés csak nem akaródzik javulni, ahogy a közlekedés is csak a sötét oldalát mutatja.  A városon belüli nem indult meg a járda és a kerékpár út építés, és az úthálózat rekonstrukciója sem. A vasútállomás környékét, az átjárókat nem fejlesztik. Infrastrukturális beruházás nincs. Csupán a külcsínre és a városháza előtti területre összpontosítanak a helyi vezetők. 

A város kilencezer lakosa csupán önmagában, a jószerencsében és a kormány politikai segítségnyújtásában bízhat. 

Alsópakonynak pedig úgy van értelme, ha az egész egyben megépül, hogy önálló lehessen, mert különben csak egy torz, eltartandó kolonc marad Ócsa (ócsaiak) nyakán.
Origo nyomán
*

2012. augusztus 16., csütörtök

Tájkép Ócsa után, középpontban az alsopakonyi semmi ( - táj puszta) - Horváth az illetékes

A Népszabadság szerint félnek Ócsán a betelepítéstől.

Szerintünk inkább fenntartással vegyes bizalmatlansággal fogadják a városkára erőltetett építkezést, majd a jövevényekkel vele járó terheket.

Többen tartanak a hitelkárosultak érkezőktől, mint ahányan várják őket Ócsán. A várakozással teli emberek egyike maga az alpolgármester. Ez szerinte csak egy új helyzet. Igaz, összességében ennyit egész pályafutása alatt nem szerepelt, mint az elmúlt egy évben. Számára a projekt lehetőséget hozott.
A helybélieknek azonban semmi kedvező nem sült még ki ebből.
Előnyöket is csak Horváth Tamás lát.

 Többen a munkahelyeket, az óvodai és a meg sem levő bölcsődei férőhelyeket féltik. A lakóparknak egyébként már készen kellene lennie, de a közbeszerzési eljárás hiánypótlása miatt hónapokat csúszik az építkezés.
Mindenesetre áram már van a puszta közepén.
 Emberi élet, cselekvés már kevésbé.  Ócsán, a lakosság aggodalommal teli. 
Alsópakonyon továbbra is siralmas élni. Az alpolgármester széttárja a kezét.
*

2012. július 10., kedd

Érdekel az valakit ha újabb jogvita várható? ( - vízügyeink kapcsán a lakossági kiszolgáltatottságról, és az elkötelezettségről)

Fb tag, - alpolgármester, stb
Június 26.-án magunk is foglalkoztunk Ócsa elcseszett vízügyeivel, ami szeretett alpolgármesterünk érdekeltségi köreihez csatolható. Most még sem az ide kapcsolható felügyelőbizottsági tagsággal és nem is annak előnytelenségével, sőt nem is az aránytalan vízdíjemeléssel  avagy mindezek okán Horváth Tamás ebbéli szerepéről emelünk szót, hanem csupán egy más rálátást szeretnénk közzétenni, ami a Jobbik Ócsai Alapszervezetének honlapján jelent meg.

Magyar Péter, a Jobbik Ócsai Alapszervezetének elnökének hivatkozott írása: 

Bizonyára sokan értesültek már róla, hogy Ócsa városa a Dél-Pest Megyei Víziközműhöz (GYÁVIV) csatlakozott.
Jelképesen a mienk, marad
Ez már önmagában is megér egy misét, hiszen mind szakértelemben, mind pedig a szolgáltatás minőségében ésszerűbb választás lehetett volna a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (DAKÖV). Persze megszokhattuk azt is, hogy itt minden fordítva történik, és a józan észnek, a megfontoltságnak jócskán hiányában van a városvezetés. Olyan ez, mint amikor az autópályán haladva mindenki szembe jön, mégis azt gondoljuk, mi megyünk jó irányba… A Gyáviv-hez a híresztelések szerint mintegy 14 önkormányzat csatlakozik (vagy már megtette) a Daköv-höz előreláthatólag több, mint 50. Ez azért jelentős különbség. Ha semmi mást nem veszünk figyelembe, csak azt, hogy a Gyáviv esetében részvénytársaságról, míg a Daköv esetében kft-ről beszélünk, már ez is elegendő lehetne a helyes döntéshozatalhoz. Nálunk azonban nem cél, hogy saját magunk irányíthassuk a sorsunkat, hogy a kisebbségi jogunkat valahogyan megpróbáljuk érvényesíteni. Inkább azt választjuk, ahol érdemi beleszólásunk soha nem lesz a döntésekbe. Persze cserébe lesz valaki, aki egy újabb bizottsági tagsággal gazdagodik, nálunk ez is elég.

De a történet érdekességét mégsem csupán ez a csatlakozás adja. Sokkal érdekesebb, hogy a szennyvíztisztító kapcsán két másik önkormányzattal vagyunk kapcsolatban, nevezetesen Felsőpakony és Inárcs községekről van szó. Nos úgy gondolom, hogy ők haladnak jó irányba azon a képzeletbeli autópályán, mi pedig szemben velük. Ócsa csatlakozik a Gyáviv-hez, Inárcs és Felsőpakony pedig a Daköv-höz. De mi legyen a szennyvíztisztítóval?

Ahova elkötelezték a kisvárosi lakosságot
 Ócsa város vezetése, anélkül, hogy megkérdezte volna a két másik tulajdonostársat, egyoldalú döntést hozott. A bibi az a dologban, hogy az 1996-ban kötött (Dr. Búza Attila idején) szerződésben Ócsa mindösszesen 20%-át vállalta a szennyvíztisztító költségeinek, míg Felsőpakony 30, Inárcs pedig 50%-ot. És ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy Ócsának sokmillió forintos hátraléka keletkezett a tisztítási díj meg nem fizetése miatt, akkor aztán végképp érthetetlen, hogy mire az erőlködés? Örülhetnénk annak is, hogy mindent elnéztek nekünk az említett települések vezetői, hogy nem követelték eddig a meg nem fizetett pénzeket, s  hogy nem emelték fel a szavukat a minket megillető kapacitás jelentős túllépése miatt. Kell ez nekünk? Megint jogvitába szeretnénk keveredni? Persze könnyű a helyzet, mert legfeljebb megemelik egy kicsit a kommunális adót és máris meglehet az esetleges perköltség illetve büntetés. Vagy úgy gondolják, ez majd egy másik vezetés problémája lesz…?

Eddig Magyar Péter írása, amit szeretnék annyival megtoldani, hogy a benne foglaltakat az illetékes sem tudja cáfolni.

A magam részéről szeretném még kiegészítésként hozzáfűzni, hogy a testületi csatlakozással az ócsai polgárság kezéből kivették a döntési jogot, az önkormányzati többség pedig ismét átcsúsztatta az irányítást és kiszolgáltatta a várost.  Úgy néz ki, hogy sikerült ismét egy Fb tagságért megtalálnunk a legrosszabb, és a hosszan tartó legdrágább megoldást.
*

2012. június 12., kedd

Amire Szűcs Lajos Ócsája nem képes, az Dabason magától értetödő ( - emlék)

Mint már szóltunk róla, vannak helyek és vannak emberek, akik különbek a másiknál.
Dabas városa, és annak polgármestere különb Ócsa város ismert alakjainál, valamint hasonszőrű társánál, azzal együtt, hogy a 14-es választókörzet országgyűlési képviselője Szűcs Lajos helyi lakos, a megyei közgyűlés és még sok másnak is az elnöke, a Fidesz oszlopos tagja, a helyi pártársaihoz hasonlóan nem tartja  fontosnak,  (együttvéve nem tartják méltónak azt a földet ahol élnek,) hogy a nemzeti összetartozást ápolják.

Ezért nincs Trianoni megemlékezés és emléknap Ócsán.  

Dabason azonban van nemzeti érzés, és minden évben van tiszteletteljes, központi megemlékezés.



Ezt a videót Szűcs Lajosnak, valamint Ócsa városának vezető tisztégviselőinek (Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás tanár alpolgármester, Bukodi Jánosné tanár kulturális bizottsági elnök,) küldöm példamerítésbeli megtekintésre, és elgondolkodásra, hogy (miként tisztességes,) végül  magukba mélyedjenek.
*

2012. június 5., kedd

Például: Alkalomhoz méltó trianoni megemlékezés Dabason ( - homály Ócsán)

A TRIANONI döntés 92. évfordulója alkalmából 2012. június 2-án, szombaton tartott példaértékű ünnepi megemlékezést Dabas Város Önkormányzata Dabas-Sáriban a Trianoni emlékműnél, ahol ez alkalomból felvonták a történelmi Magyarország zászlaját.


A megemlékezésen Kőszegi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő mondott ünnepi köszöntőt, majd az egyház képviselője szólt az egybegyűltekhez, végül a Múzsák Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjainak műsorát tekinthették meg a résztvevők.


A rendezvény Murányi László, Dabas város díszpolgárának ünnepi beszédével folytatódott, végül Dabas Város közösségeinek és intézményeinek vezetői helyezték el koszorúikat az emlékmű lábánál. 
Az eseményről a MAG Televízió is beszámolt, ezzel is népszerűsítve a várost. 


A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, a trianoni tragédiára emlékezve, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

 

De miről is van szó:
Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk TRIANON EMLÉKNAP-ján.

Ócsán ilyen nincs.  Zászló sincs. Sőt Ócsa város képviselő-testülete a tavaly benyújtott lakossági kezdeményezést, miszerint legyen városi emléknap a trianoni tragédia évfordulója, - Horváth Tamás (gimnáziumi tanár, többszörös felügyelőbizottsági tag, helyi alpolgármester, megyei képviselő és Szűcs Lajos volt kampányfőnök-helyettese) tolmácsolása szerint, erre nincs szükség - elutasította. Mint ismert ebbéli véleményét a Kulturális Bizottság és a teljes testület ellenszavazat nélkül támogatta.  


Ócsán Horváthék jóvoltából nincs is nyilvános, vagy központi megemlékezés annak ellenére, hogy  2010. május 31-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet törvénybe iktatott az Országgyűlés.

Azóta ez a nap országszerte a  nemzeti összetartozás napja. 


 Kivétel Ócsa, ahol a Fidesz delegálta honatyák gyülevésze nem akar erről tudomást venni.
*

2012. május 6., vasárnap

Moratórium ami érintheti az iskolabeli ügyeinket ( - avagy miként mentsük meg a Halászyt)

Bukodi Károly polgármester nem is gondolta végig, micsoda darázsfészket  röptet a levegőbe, amikor Horváth Tamás alpolgármester előterjesztésére az elkötelezett és félő képviselőkből kierőltette az elvi hozzájárulást az általános iskola egyházi keretek között történő működtetéséhez. 

Ezzel az elvvel és ezzel a felhatalmazással a város egyetlen alapfokú oktatási intézményét kívánják kivenni az állami felügyelet alól, hogy ott konzerválhassák azt az állapotot, és lekötelezettséget, amit az önkormányzati kézben tartással gyakoroltak.
A dolog fonákja az, hogy a helyi fideszes többség ezzel a hozzájárulással felhatalmazta a polgármestert az ügy lebonyolítására, miközben így az ócsai fideszesek helyi egésze a Fidesz alkotta és  vezette kormányelképzeléssel szembehelyezkedik. Ócsa elviekben így visszautasította a fideszes oktatáspolitikát. Tette ezt olyannyira megerősítve a képviselői szavazatokkal, hogy most az sem számított, hogy az egyetlen általános iskolát áldozzák be. Itt természetesen leírhatnám azt is, hogy ezt az elképzelést az Oktatási Bizottság előzetes véleményének kikérése és felhatalmazása nélkül szavazták meg a képviselők, de ennek már nincs különösebb értelme, mert amit meg akarnak tenni, vagy véghez akarnak vinni, ott mindig megkerülik a dolgokat. Most is így történt. Az ügy pikantériáját esetünkben azonban Bukodiné szolgáltatta azzal, hogy képviselőként elviekben maga is a református kezekbe szolgáltatást támogatta. Ezzel gyakorlatilag elárulta azokat a tanárokat, akik nem betagozott reformátusként, hanem más szemlélet szerint élnek. Akár keresztényként, akár izraelitaként, vagy más kisegyház tagjaként esetleg felekezeten kívüliként vagy benne bíztak, vagy hozzá fordultak mentsvárként. Tette ezt nem csak képviselőként, hanem az illetékes bizottság fizetett elnökeként és a pedagógusként. Ez az újabb szégyenteljes szavazata, ebbéli cselekedete olyan kiállástalan, érv-, s tartás nélkülivé tette, amivel annyira alantas mélyre süllyesztette személyét, hogy onnan felemelkednie csak az oktatási bizottságbeli tagságának lemondásával, valamint képviselői mandátumának visszaadásával tudna visszatérnie az emberi tisztesség és moralitás világába. 
Ezen az intermezzón túl a dolog rákfenéje azonban mégis csak az, hogy ez az iskola a város egyetlen alapfokú oktatási intézménye, és az átjátszással az összes helyben élő, tanulásra kötelezett családot egy hosszan tartó kényszerkövetkezménnyel járó kihatással terhelik.
Ugyanis azok, akik nem kívánnak a református irányzatoknak, oktatási elveknek és kötelezettségeknek alávetni magukat, azok kiszorulnak a városból és nézhetnek magukat a falakon túl más tanintézményt a helybéli helyet.
Erre persze azt szokták mondani, hogy ez nem igaz, mert amolyan ökumenikus iskola lesz majd a Halászyból. Csakhogy ez nem igaz, mert erről sem megállapodás, sem írott előterjesztés, egyházak közötti megállapodás nincs. Ráadásul sánta a történet maga is, hiszen egy többfelekezeti egységben működő nevelő-oktató tanműhelyt miért tartana fenn maga a református gyülekezet? Nem hiszem hogy Hantos úr ezt így vagy akként prezentálta volna a görög- és római katolikusoknak, a baptista gyülekezetnek, az izraelitáknak vagy a hiteseknek, hogy itt Ócsán a jövő iskolájában ők is külön nem csak képviselve, hanem hitük szerint oktatva is lesznek.  
Nem, ez így nem fog megvalósulni. Az ökumenikus iskola prédikációja nem igaz, a nem valósul meg, ha valaki ezt állítja az megtéveszt és becsap bennünket. Ha ilyennel találkoznak, akkor kérjenek erről kidolgozott, írásos anyagot. Ilyen azonban nincs. A katolikusok számára sem biztosított a megfelelő oktatási színvonal, hiszen egyházilag kidolgozott, jóváhagyott tanterv a Halászyra nincs. Legalábbis egyházi körökből erről számolnak be. De ezt látszik alátámasztani az is, hogy ezzel az átadással kapcsolatban semmiféle kidolgozott anyag, dokumentáció nem került látótérbe.  Nem keresték meg érintetteket, az embereket, a szülőket és nem folytak konzultációk a lakosságot illetően. Most ugyanúgy a megkérdezésük nélkül kihagyták az embereket, mint a kommunális adó bevezetése esetén, vagy az alsópakonyi telep kialakítása és befogadása kapcsán.  Most sem kérdeztek meg senkit az itt élő szavazó és adózó emberek legalább 2/3-ból.
Pedig ezt a projektet legalább annyi gond és teher nyomja, mint az összes Horváth Tamás és Bukodi Károly nevéhez kötött eddigi bevállalásokat. (A felsorolástól most eltekintenék, mert a blog ezeket többnyire rögzíti.)

De nézzünk ezeken túlmenően is.

Országos átlagban jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézményekben a tanulók és pedagógusok létszáma a 2011/2012-es tanévben. Ők azok akik nem ad-hoc, hanem megfontoltan, tudatosan és felkészülten fogtak bele ebbe. Ócsán ez nem így történt. A városvezetésünk az utolsó pillanatban hirtelen ötletből vezérelve létesített kapcsolatot a helyi reformáció képviselőjével, amit aztán követett a lelkészi megkeresés. Erről korábban szó nem volt.  A dolog ott kezdődött, hogy az önkormányzat átakarja menteni a pedagógusok feletti hatalomgyakorlást. (Lásd csak Bukodiné képviselő esete.) Erre tetézett, ha úgy tetszik vajazott az iskola igazgató asszonyának kétes viszonya és kihatása a továbbiakra, ugyanis az iskola államosításával nagy valószínűséggel kieseik a jelenlegi érdekszférából. Úgy látszik, állami kötelékben nem bírná vezetni az iskolát. Állami kézben más lenne a történet. A reformátusok bekerülésével azonban a jelenlegi posztját úgy vihetné tovább, hogy abban még hű elkötelezettként még meg is erősödve, hosszútávra berendezkedhetne. Áldásos pályafutását megismerve azonban ennek nem mindenki örülne. A reformátusok feltételezhetően minden bizonnyal igen, de hát itt azért mégis csak többről van szó. A gyerekek, az iskolába járó tanulók fejlődése, személyiségi alakítása sokkal inkább túl kell hogy mutasson az önkormányzatban ténykedő és az iskolát vezető személyes érdekeltségi körén.
Ezért foglalkozunk ismét és áttekintően magunk is ezzel a nagy horderejű üggyel. No meg azért, hogy tudják, mi folyik itt, a háttérben, a kikérdezésük, jóváhagyásuk nélkül. (Azt nem említve, hogy erről jogunk lenne helyi népszavazás keretei közt dönteni.)

Arról, hogy a következő tanévben előreláthatóan vesznek-e át újabb iskolákat az egyházak, illetve hány önkormányzattal állnak tárgyalásban, nem áll rendelkezésre pontos adat; a megyékből érkezett beszámolók szerint az egyes fenntartók önállóan járnak el ezekben az ügyekben.  Ócsa is ezt próbálja. 

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának kommunikációs szolgálata azt közölte: a 2011/2012-es tanévtől 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között a református egyház. A 206 közoktatási feladat a következők szerint oszlik meg: 47 óvoda, 76 általános iskola, 28 gimnázium, 8 szakközépiskola, 3 szakiskola, 14 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 21 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény.

2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át, azonban mindössze két olyan település (Fehérgyarmat és Magyarcsanád) van, ahol eddig nem működött református iskola, vagy óvoda. A többi helyen a már meglévő intézményt fejlesztették. Az átvételek következtében hét új intézménnyel, valamint öt meglévő intézményben új telephellyel gyarapodott a református egyház oktatási rendszere. A református egyház az óvodai nevelést kilenc, az alapfokú oktatást öt, a középfokú oktatást pedig egy új feladatellátási helyen vállalta át.

Az új intézmények egyházközségi fenntartásba kerültek, a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskola kivételével, amelyet a Tiszáninneni Református Egyházkerület tart fenn. A 2011/2012-es tanévtől 38.032 tanuló jár intézményeikbe nappali tagozaton, ez 4.029-cel több, mint egy éve. Esti tagozaton 348, levelezőn 206, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben 152 tanuló vesz részt, az első két kategóriában kis mértékű növekedés, az utóbbiban csökkenés volt jellemző. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan a MRE zsinatához eddig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvételhez.

Réthelyi Miklós nemzeti fejlesztési miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: az önkormányzatok közoktatási intézményátadásait az egyházak számára nemcsak az anyagi helyzetük, hanem az egyházi iskolák iránti lakossági igény és az előző tíz év intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja.

De mi valójában Ócsán a lakossági igény? 
Bukodi Károly polgármester az elvi felhatalmazás birtokában ezt meghatározást egy maga is érintett és elfogult ember markába, ha úgy tetszik kötelékébe helyezte. Vagyis a felelősségteljes kutató munkát áttestálta ahelyett, hogy egy felmérés, vagy népszavazás keretei közt kikérte volna. Mint említettük erről az önkormányzat illetékesei, az oktatási bizottság sem alakított ki álláspontot, mert azt a felhatalmazás előtt nem tárgyalta. (Bukodiné elnök asszony ezért nem emelt szót, nem panaszkodott, csak igennel szavazott.)

Az MRE Zsinati Tanácsa még február 23.-án szerdán testületi határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől. A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, fel akarta hívni a közvetlenül felettes egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat.
 
Különösen felhívták az egyházközségek és a egyházi testületeket figyelmét, hogy – tekintettel a közoktatás, illetve a szociális ellátás várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásaira – a finanszírozási feltételek véglegesítéséig tartózkodjanak az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételétől.

A rendkívüli ülésen erre kérte a képviselőket a Fideszből maga Szűcs Lajos többszörös elnök, de a helyi hatalmasságok többségükben kérlelhetetlenek maradtak. 
A helyi döntéshozók Szűcs Lajos szavaira sem adnak ez ügyben

Az egyházi határozat összhangban van az elnöki megnyitóval: az ülés elején ugyanis Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is önmérsékletre intett. Mint mondta, a nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át intézményeket. „Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

A helyi lelkész nem fogadja Bölcskei Gusztáv intelmeit

A testület határozata felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos egyházi jogszabályok értelmében az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel. A tanács döntése emlékeztet arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

Na most, ekkor kérdezi az egyszerű helyi ember, hogy miként lehetséges ez, amikor a Hantos lelkész úr vezette közösség a városi adófizetők forintjaiból kért támogatást a saját épületének megtámasztására? Hiszen józan ésszel gondolkodva ekkor azt képzeli az ember fia, hogy a reformátusoknak arra sincs pénzük, hogy a sajátjukat megóvják,  akkor miként bízzák a gyerekeiket rájuk, miként fogják tudni azt finanszírozni, ha még az alapvetőkre sem telik maguktól? 
Persze gondolhatják sokan, hogy ez nem lehet akadály, de hát a csudába, akkor miért is kért pénzt erre az egyház, és miért adott a város, amikor itt is kevés van és nem futja semmi jóra? Elékezzünk csak, amikor pénzhiányra hivatkozva bontották le a Lakatosházat. Arra sem jelentett be igény a református gyülekezet, pedig azt ingyen vihette volna, és még jobb dolog is lett volna, mint az engedély nélküli dózerólás. 
Szóval vannak itt egy páran, akiket érdekelne, hogy miből és mennyire futja a reformátusoknak erre az iskolára, és a kiegyensúlyozott oktatásra, a pedagógusok megtartására, a pótlékokra és a többire?
Vagy talán majd abba is be segít valamilyen csatornán az önkormányzat az egyszer már leadózott közpénzből?

„A közoktatásról szóló 1995. évi I. törvény a 4.§-a, a szeretetszolgálatról szóló 2000. évi II. törvény 3.§ (4) bekezdése, 4.§ (2) bekezdése, valamint az 5.§ (2) bekezdései világosan kimondják, hogy az intézményalapítás-, átvétel esetében a felettes egyházi testület előzetes engedélye szükséges.”

Akkor érdemes az intézményátvétel mellett dönteni, ha a gyülekezet missziói látásába, diakóniai szolgálatába jól illeszkedik az adott tevékenység, mondta Czibere Károly. Természetesen akkor ésszerű az átvétel mellett dönteni, ha jó állapotú intézményről van szó, amelynek működtetése pénzügyileg fenntartható. Az is fontos, hogy az egyházi kezelésbe került intézménynél ne jelentkezzen azonnal jelentős fejlesztési igény. Ha mégis fejlesztésre van szükség, magas költségeket csak abban az esetben szabad vállalni, ha az átadó önkormányzat ehhez forrást is átad, vagy rendelkezésre állnak uniós támogatások a területen.
Az óvatosság indokolt, mert intézmény-fenntartói tapasztalat, pénzügyi és a jogszabályi ismeretek hiányában a szociális intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordoz – mutatott rá a Szeretetszolgálati Iroda vezetője.

„Közoktatási intézmény átvétele csak akkor indokolt, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. Enélkül a küldtetés nélkül önmagában az oktatás nem vezethet a kívánt eredményre – jelentette ki Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Vizsgálni kell az egyházi igény mellett a szülői igényt is: ha a szülők gyermekeik neveltetését a református keresztyén értékrend mentén képzelik el, az egyház nem maradhat tétlen.”
Az irodavezető részletesen szólt a szabályozásról is: az állami közoktatási törvény értelmében, ha az önkormányzat által átadott intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan nem tartozik az egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló törvény hatálya alá, akkor az új, egyházi fenntartó kezdeményezésére az önkormányzat közoktatási megállapodást köt. Az intézményátvételhez, illetve a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének – az MRE esetében a Zsinat elnökségének – a támogató nyilatkozatát. E közoktatási megállapodás alapján az egyház jogosulttá válik a következő tanév első napjától a közoktatási kiegészítő támogatásra, azonban a támogatás összegét a kincstár elszámolja az önkormányzattal. Ez alól az átadó önkormányzat csak akkor mentesülhet, ha az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozatot tesz, és azt az Oktatási Hivatal (2011. július 1-jétől a kormányhivatal) elfogadja. A közoktatási feladatellátásban való részvételre egyoldalú nyilatkozatot csak a kormánnyal a közoktatásra is kiterjedő megállapodást kötő egyház (illetve az egyházhoz tartozó fenntartó) tehet. Az Oktatási Hivatal az engedélyt akkor bizonyosan megadja, ha osztályonként a tanulói létszám eléri a törvényben meghatározott átlaglétszám kilencven százalékát, azaz nyolc évfolyamos általános iskola esetén összesen a százhatvan főt.

„A Zsinati Tanács határozata nem tiltást tartalmaz” – jelentette ki dr. Bakó Szilvia, a Zsinati Hivatal jogi osztályvezetője. Hozzátette, a testület csupán fel akarja hívni a döntéshozók figyelmét az intézményátvételekben rejlő veszélyekre.  

Mi sem szeretnénk mást. Ezért született ez az összeállítás.
*

2012. március 31., szombat

Újabb visszalépés az induló elképzeléshez képest Alsópakony ötletében

A mintaprojektnek kikiáltott, majd ötlet telepnek is nevezett elképzelés lassan egy kiüresedett, rémálommá válik.

Az eredeti elképzelés (ötlet) szerint a bedőlt lakáshiteleseket egy mentőcsomag keretében az Ócsa közigazgatási területéhez tartozó, lepusztult, infrastruktúra nélküli területre deportálnák, ahol végső megoldásként, avagy amolyan mentsvárként egy új, önellátó telep várná őket. 

Lassuló tempó, módosuló ötletek, elvetélő kísérlet
A kísérlet, egy telepi elgondolást és lakóparki környezetet vázolt, paradicsomi állapotokkal, energiatakarékos, önellátó formában, ahol nem csak a kialakításra kerülő életforma, a házak és a környezet is az ökoszisztéma részeként hatékony és energiatakarékos, korszerű lesz. Családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házakat ígértek, ezer négyzetméter területű telkeken házkerti növénytermesztés lehetőségével, teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátással, alacsony rezsiköltséggel. A kormány által a korszerű és környezetbarát telephez még energia erdőt álmodtak a bajba jutott devizahitelesnek, demonstrálva, hogy a telepre megújuló energiára épített fűtést terveztek (értsd: évek múlva már az erdőt tüzelhették volna el a helyiek).

Szaló Péter és Bukodi Károly a lakossági fórumon
Ez még tavaly a hirtelen felmerültek kapcsán az Ócsára kihelyezett államtitkári összejövetelen, a lakossági fórumon is elhangzott, ahol a nem csak a város népe, hanem a helyi vezető politikusok is képviseltették magukat. Ekkor Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár. a népnek és a fideszes városvezetésnek beszélt. Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester mellett ott volt a szintén fideszes, azóta már az Azori-szigeteket is megjáró Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat és azok szövetségének, valamint a teniszezőknek is az elnöke, helyi lakos, továbbá Horváth Zoltán megbízott városi főépítész, és pár helyi képviselő, a néppel szemben. Ekkor, és ott, még azt ígérték, hogy 2011-ben megindul az építkezés. Az is elhangzott, hogy a házak energiatakarékosak, a telep pedig önellátó lesz. Munkát és kenyeret ígértek az ideköltözőknek. A kenyeret akár a házhoz csatolt telken is megtermelhetik, hiszen ott gazdálkodási lehetőséget biztosítónak számukra, amolyan költségcsökkentő lehetőségként. Az, hogy a háztáji gazdálkodás eme formája, miként honosodik meg a kijelölt területen az eladósodott, gondolom korábbi városlakók körében, én nem tudom, de erről az akkor ott összegyűltek sem értesülhettek.  Ez a talány azóta is foglalkoztatja az embereket, de válasz, megfejtés máig nem érkezett hozzá.
Aztán, hogy a munka miként fog a környékre települni, azt sem tudni, mert az eltelt 3/4 évben még e téren sem történt előrelépés.  A beruházók még nem verik a városháza homlokzatát a településért, az itt létért. Úgy tűnik nekik nem annyira csábító ez a projekt, mint ahogy eddig vázolták.  Így azt sem tudni, hogy az esetleg betelepülő devizahitelesek hol miként és hogyan lesznek foglalkoztatva. Mert a bérleti díjat, az energiát ügye itt nekik is fizetni kell. A város több segélyezettet nem visel el. A helyi nép amúgy sem barátságos a házat vásárló ideköltözőkkel. Máig legyüttmentezik őket. Tehát félő, hogy nem szívesen, sőt inkább lenézőleg fogadnák a kényszerből telepítetteket. A segélyek előteremtése terén is hadilábon áll a város.

Fej, fej mellett
Ócsa városa nem dúskál sem pénzben, sem munkalehetőségben sem egyéb szociális- vagy megélhetési lehetőségben. Igaz a NAGÉV hosszú évek elhúzódó beruházásaként tavaly kezdte meg üzemelését, de a város szempontjából nem bír jelentős foglalkoztatással. Még a kényszerből távozó egykori FÉG dolgozókat sem tudta befogadni az új üzem. Az is igaz, hogy a FÉG Konvektor Zrt megtartása érdekében a város nem kért birtokvédelmet, pedig a cég ide is jelentős tartozást halmozott fel, és hogy a narancsba boruló helyi politikusok inkább a MPF Holding mellé sorakoztak fel a gyár felszámolása során kapcsán. Szűcs Lajos és Bukodi Károly akkor segítséget és visszafoglalkoztatást ígért, amiből csupán annyi valósult meg, mint a tavalyi alsópakonyi projektből. 
A városunk (lakossága) fizettet rá.

Segítséget, fejlődést ígértek - maradt a kilátástalanság és a gond
Nincs, és nem lesz ez másként a továbbiakban sem. Az alsópakonyi elképzelések, a tervek tovább módosulnak, az építkezés meg egyre csúszik.  Egyedül az alsópakonyiak kukacos, rossz minőségű ivóvize nem változik.

A kormány a városvezetéssel megegyezve lemondott már Alsópakony önellátásáról, vagyis a helyi önállóságról. Az autonóm falu vázlatot az Ócsa köldökzsinórjára fűzés váltotta. A hely vízvételét a városi bekötésre cserélték, a helyi szikkasztást pedig az Ócsára vezetésre módosították. Az energiatakarékos, hatékony házak kialakítását pedig most minősítették át.

Több mint fél évvel ezelőtt a kormány még a lehető leginkább energiatakarékos megoldással tervezte kommunikálta a bedőlt devizahitelesek házainak felépítését Ócsa határában, de most úgy tűnik, a megvalósítás elmaradt, illetve ismét változik. Erről szintén csak a sajtóból értesülhet a honpolgár, mert megfelelő tájékoztatás még helyben sincs az ügyben. Pedig akik érintettek azok vagy itt laknak, vagy a későbbiekben fognak (akár kényszeredetten is) itt élni. Őket pedig nagyon érdekelné ez a tetszhalott történet.
Egy szerdán megjelent kormányrendelet-módosítás szerint ugyanis a kabinet azzal egészíti ki az épületek energetikai besorolását előíró korábbi szabályokat, hogy mégsem kell tanúsítványt kiadni a bedőlt adósok lakhatását biztosító tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Ezen kívül változás még, hogy nem csak az ócsai telepre, hanem a bedőlt adósok lakásaira sem kell majd energetikai tanúsítványt kiadni. Ezeket amúgy a Nemzeti Eszközkezelő veszi meg a bankoktól.

A tavalyi ötlet eredetileg a kormánytól származott, a kabinet pedig augusztusban  hozott döntést, miszerint Ócsa-Alsópakony régióban, állami földterületen ötszáz, kiváló energiahatékonyságú, 40-80 négyzetméteres házat épít fel a bajba jutott devizahiteleseknek, ahova megújuló energiára épített fűtést tervezett, energiaerdővel. Ezt követően még akkor kora ősszel hívták össze a lakosságot tájékoztatni a "tényekről", mint ahogy korábban és fentebb is beszámoltunk róla.

Mintaházak - lehet akár vályog is, vagy könnyűszerkezetes, kevésbé t(h)ermikus
A vázolt koncepciót azóta számos téren változtatták. Most az aránytalanul költséges mivolta miatt módosították újra, hiszen itt az egy házra jutó átlagos építési költség akár a 30 millió forintot is elérhette volna. Szaló Péter, a Belügyminisztériumnak az ócsai telepért felelős helyettes államtitkára elmondta, az A+ besorolás helyett a B besorolás mellett döntöttek, majd hozzátette, a magyar épületek többsége D, illetve annál is rosszabb minősítésű. Utalva ezzel a még így is kedvező mivoltára a leendő beruházásnak.

A jelenlegi kormányrendelet-módosítás szerint viszont az Ócsára tervezett devizahiteles telep energetikai tanúsítvány hiányában akár gyenge minősítésű és minőségű is lehet.

6 órás alpolgármester, drága laptoppal ( - rossz ómen)
Horváth Tamás jelenlegi fideszes alpolgármester a legutóbbi (március 28.-ai,) soros önkormányzati ülésen még arról számolt be a testület előtt, hogy a városnak ez a projekt eddig több milliójába került. És eddig több milliót el is költöttek már, de ezt állítólag a BM szerződés alapján, (amit Bukodi Károly polgármester kötött) a minisztérium magára vállalja. (Tudtommal nincs ez leírva.) Horváth Tamás szerint a Katasztrófavédelmen keresztül. (A város és a BM között létrejött, hivatkozott szerződés titkos, de kiszivárgott információk szerint ebből a város önmaga már nem képes visszalépni. Amennyiben ezt megtenné, akkor gyakorlatilag csődbe menne, hiszen a BM minden eddigi ráfordítását Ócsára terhelnék. Ez az összeg pedig máris átláthatatlanul többre rúg, mint amit ez a kivérzett város elviselhetne.)  

Így nem marad más, mint előre, a beláthatatlan alagútba.
Eddig is sötétben tapogatóztunk, de a csőbe még csak most megyünk.
Lassan rossz ötletnek tűnik az egész devizatelep körüli cécó, a  beutazás.
Alsópakony a hibás elképzelések, a rossz ötletek szóban forgó tárháza.
*

2012. március 5., hétfő

Érdekességek testületről, ülésről, döntésről ( - elnökök és döntéshozók)

Mint már említettem, időnként a testületi ülések nem igen szórakoztató meghallgatásával kínzom magam. Teszem mindezt azért, mert ott mégis csak megtud valamit az ember a város történéseiről, hiszen a helyi honatyák tanácskozásának és döntéseinek tárháza az ülés. 

Így volt ez január végén is, amikor Bukodiné az Oktatási-, kulturális és sport Bizottság elnök asszonya bejelentette, hogy munkaterven kívül felvállalják, hogy felveszik a kapcsolatot a hatáskörük alá rendelt újsággal (Ócsai Kisbíró) és a városi honlapot üzemeltetővel (ComputerFutár) és június 4.-e valamint október 23.-a előtti időszakban megjelenítenének egy-egy cikket ezzel letudva és megemlékezve az eseményekről, az ünnepről.
Azonban városi szinten nem kíván megemlékezést tartani, vagy ünnepséget szervezni az oktatásért, kultúráért felelős bizottság.
Érthető? Akinek ez sántít, annak most konvertálom. Az önkormányzat kultúráért felelős bizottsága, az azt elnöklő tanárral az élén,  - aki nem csak helyben oktat, hanem az testület tagjaként felelős bizottsági elnök is, és a hatáskörébe tartozó önkormányzati újság testált felelős személye is egyben, - már tavaly sem tartotta fontosnak a két neves napról való megemlékezést.  Június 4.-e ugyanis a Trianoni emléknap, a Nemzeti Összetartozás Napja.  

Október 23.-a pedig a Szabadság napja, Nemzeti ünnep, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. 
A kultúráért, az oktatásért felelős képviselő, aki ráadásul még pedagógus is, eddig ezt rendesen elhanyagolta. Most azonban a tavalyi noszogatásunk hatására, - mert mi másért, ha eddig nem tette,- most úgy döntött, hogy  terven kívül felvállalja azt, amire nem csak magyar honpolgárként, hanem bizottságilag kiemelve hivatott.
Igazából nincs miről beszélni.

Nem véletlenül érveltem és szóltam már alkalmatlanságáról és beszéltem önkéntes lemondásáról amikor az újsággal kapcsolatosan ezt már korábban megtette.
Ráadásul a Kisbíró ötmillióját az idén is biztosítják, ha hinni lehet Horváth Tamás alpolgármester, aki ennek az üzletnek az ügykezelője, Bukodiné segedelmével. Teszik mindezt úgy, hogy a tavalyi évet illető ebbéli elszámolás sem került még nyilvánosságra, annak ellenére, hogy 2011-ben két lapszám kimaradt és több hirdetési bevételhez is hozzájutottak. Szóval elérhetőnek és láthatónak kéne lennie az elszámolásnak. Elvégre mégis csak közpénzről van szó. És nem is kevésről. Közel egy Lakatosház felújításnyiról. Tehát több milliós a tét. Ha ennél is többet költenének erre, akkor már közbeszerzést kéne rá kiírni. Szóval határeset. Mégis homály fedi az egész ügyletet.  Hogy ezért valójában ki a felelős, még nem tisztázott, de hogy Bukodiné már csak ezért is felállhatna a székből, az kétségtelen. Hacsak ezt a megterhelést nem veszi át tőle úgy Horváth Tamás, mint a Kisbíróval kapcsolatosakat.

Hasonló érdekes történés volt február végén is, amikor a Református Egyház tulajdonába tartozó Ady Endre u. 4 szám alatti műemlék épület sorsa került szóba. 

A védett területen levő vályogház a Lakatosházhoz hasonlatos állapotba került a téli csapadékos időjárás és az elmúlt évek gondozatlansága okán.  A falazat omladozni kezdett, amire  én már tavaly felhívtam a figyelmet. Még sem foglalkozott vele a kutya sem. Az egyház sem igen gondozta. Így magára maradván, úgy döntött, hogy mostanra feladja a fűtetlen vályog az idő viszontagságaival szembeni küzdelmet. Omlásnak, és bomlásnak indult. Erre figyeltek fel az egyházi illetékesek és sebtiben megtámasztották a falat, ami hirtelenjében 130-160 ezer körüli kiadást jelent a számukra.  Az eset azért került a testület elé, mert a reformátusok kérték, hogy ezt vállalja magára az önkormányzat.  

Kardos Zoltán a Gazdasági Bizottság elnökeként jelezte, hogy a mögöttes bizottság erre biztosít pénzt, (nem úgy mint a tanyaprogramra,) és ezzel áldását adta a költségtérítéshez. A testületi többség a szavazatával megtette tőle telhetőt. Így a támasztás költségeit a város magára vállalta, a terheit a lakosság viseli. 
Érdekessége ennek a történetnek, hogy a hasonló sorsra jutott önkormányzati tulajdonú Lakatosház esetében, ezt a segítséget, ezt az önzetlenséget nem gyakorolta a képviselő-testület. 
Pedig az nem idegen, hanem saját tulajdonú volt. Az önkormányzat embere, a testület tagja mégis megpecsételte az értékes és jobb sorsot érdemlő városi tulajdonú parasztházat. Azt ugyanis hirtelenjében elugaroltatták. Még a főépítésztől erre szakmai igazolást is kértek, amit persze máig ismeretlen mód intéztek. Ugyanis annak sem felkérésbeli, sem testület előtti, sem pedig pénzügyi nyoma nincs. Valószínűleg a nagy önzetlenség és cselekedni akarás áldozata lett a Lakatosház.
Az önkormányzat ezzel egy értékes műemlékjellegű ingatlant, vagyis jelentős eszmei értéket vesztett. Nem hiszem, hogy ez az eset valaha is az elvárható gondosság mintapéldája lesz. De azt sem hiszem, hogy hűtlen kezelés okán egyszer még ennek felelősére lelnek. 


Az viszont már két esetbeli tény, hogy a városatyák jobban kiállnak az idegen tulajdon védelme érdekében, mint a saját esetén. Hiszen míg a Lakatosház megóvására, felújításra egyetlen petákot nem szavaztak, addig a MÁV aluljárójára közel 4 milliót áldoztak, a református ingatlanra pedig azonnal megszavazták azt amit a saját tulajdon esetén nem tettek.  

Szóval ezért az érdekes dolgokért kínzom magam, akarom mondani járok a képviselő-testületi ülésekre, ahogy az időm engedi. Mert ezeket az információkat az Ócsai Kisbíró még évi ötmillióért sem elemzi. És ez esetben a hirdetési bevételeket nem is adtam hozzá.

Csak azt sajnálom, hogy a rendkívüli ülések meghirdetését, nyilvánossá tételét valahogy mindig elsíbolja a hivatal. 
*

2012. február 25., szombat

A kommunizmus áldozataira emlékeznek országszerte ( - Ócsa kivétel)

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezvényeket, megemlékezéseket tartanak ma országszerte. A kormány képviselői mécsesgyújtással hajtanak fejet a baloldali diktatúra üldözöttjeinek emléke előtt a budapesti Terror Háza Múzeumnál. 


A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezvényeket, megemlékezéseket tartanak ma országszerte. A kormány képviselői mécsesgyújtással hajtanak fejet a baloldali diktatúra üldözöttjeinek emléke előtt a budapesti Terror Háza Múzeumnál.

A Terror Háza Múzeum több programot is szervez; Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tart majd külföldi újságíróknak az intézményben.
Az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt 10-től 18 óráig lehet mécseseket gyújtani. A múzeumba egész nap ingyenes a belépés.


Pécsett egy általános iskola felveszi a kommunizmus idején meghurcolt kisgazda főtitkár, Kovács Béla nevét. Az ünnepségen beszédet mond Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere és Horváth János, a parlament korelnöke.


Az emléknap alkalmából számos más településen is tartanak rendezvényeket, emléküléseket, megemlékezéseket, így például Esztergomban, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Salgótarjánban és Sopronban is.
Ócsán azonban semmi ezzel kapcsolatos esemény, vagy megemlékezés nem lesz. Mint korábban, Horváth Tamás jelenkori alpolgármester a képviselő-testület előtt kijelentette - a Trianon helyi emléknapi megemlékezés kezdeményezése kapcsán, - túl sok emléknap van már. Ezért szükségtelennek tarja az ebbéli megemlékezéseket.  Ócsa városa ezzel el is utasította a nyilvános, és a központi  megemlékezést.


Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. 
 *

2012. február 21., kedd

Nemleges válasz a fizetéscsökkenésre a városvezetéstől ( - bölcsöde helyett)

Mint már több helyütt is olvasható és ahogy mi is beszámoltunk róla, egyre inkább kibontakozik egy új irányvonal a helyi tisztségviselők körében, amely által megmutatkozik mivoltuk és emberi hozzáállásuk az általuk uralt társadalommal mellett, vagy éppen azzal szemben szemben.

Az ismertek szerint már nem csak a szlovák politikusok, hanem egyes magyar települések vezetői és képviselői is képesek fizetségük és pénzbeli juttatásaik visszaszolgáltatására, vagy éppen közcélra történő felajánlására. Persze nincs ezzel mindenki így.  Ócsa ez ügyben is lemaradással küzd.

Holott szimpatikus és ismert terminológia a jobb módúak felajánlása. Ócsán azonban ez a pénzkímélő dolog, mint felajánlás, vagyis pusztán egyéni emberi eljárás,  nem működik.  Ez a korábban is bevett cselekvés nem csak a Szlovákiában, hanem hazánkban is meg volt. Csak mostanság egyesek elfeledték. 
Pedig Örkényben és Gyömrőn, de  Tiszaburán is a lakosság megsegítésére, az ott élők szolgálatára fordították a pénzük egy részét egyes  politikusok és helyi képviselők. Nemrég példaként említettük, hogy Inárcson a képviselők ehhez igazodva, szinte a felére csökkentették járandóságukat.  Ők ezzel több mint 2,7 milliót ajánlottak fel a köz javára. Így alapozva meg az ottani bölcsődeépítést. De Tatárszentgyörgyön sem fukarkodtak. Ott az önkormányzat képviselő-testületének minden tagja – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is lemondott a nekik járó illetményről, hogy elősegítve a település pénzügyi stabilitását. A polgármester is kérte illetményének további csökkentését.  

Ezzel szemben Ócsán mindenki ragaszkodik a maximálisan felvehető illetményéhez. Pedig kisvárosunkban igencsak jól jövedelmező, nem éppen szegénységben élő, több állást és funkciót is betöltő politikusok és képviselők vesznek részt a helyi közéletben.  Többségüket nem a fűtetlen otthonaikról és szakadt ruhájáról,  sokkal inkább milliókat érő közlekedési eszközeikről, vagy éppenséggel gazdasági büszkeségükről azonosítjuk be. Jólétük alapjait sokszor nem is gondolnák az emberek. Sokszor, vagy az esetek többségében nem ismerik a vállalt és betöltött tisztségeik sokaságát.

Az "azori" kalandor
Egyik legrangosabb ilyen helyi ember nem más, mint  Szűcs Lajos.  Ő a megyei közgyűlés első embere.  A Pest Megyei Önkormányzat után a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Tenisz Szövetségnek is az elnöke. Ez utóbbiakból származó juttatásai nem ismertek, mert nem szerepelnek vagyonnyilatkozatában, ahogy az általa használt Lexus sem. Igaz e szerint sokkal kevesebbel bír, mint tavaly.  Pedig nem volt sikertelen e téren. Mégis becsődölt elnökként. Viszont a  2011-ben nyújtott egész éves teljesítménye alapján, csak egy “amolyan” élvhajhász lúzer minősítést kapott a Szabad Riport beszámolójában.  A Femina-n azonban szerepel a Kevesli 1,5 milliós fizetését a fideszes megyei elnök című anyagban a neve. Mint az írásból és az alapul szolgáló vagyonnyilatkozatából kiderül megyei elnökként évek óta 555 ezret tesz el, de másokhoz hasonlatosan neki is dukál a milliós képviselői javadalom. Szóval ezzel a "csekélységgel" van mit a tejbe aprítani, tehát lenne miből felajánlani a városa javára, hogy tovább ne taglaljuk esetleges juttatásait, és Ócsához fűződő viszonyát.

A bevállalós (be)dolgozó
Másik ilyen helyi illetőségű vezető pozícióban levő jó ember, nem más, mint az első helyet elfoglaló elnök választási kampányfőnök-helyettese, alias Horváth Tamás. Helyben fideszes politikusként, Ócsa város vezető tisztségviselője- (alpolgármestere)-ként, a megyei közgyűlés képviselőjeként és a Bolyai földrajz tanáraként ismert pénzkereső személyiség.  A háromszoros munkavállalásán és díjazáson túl azonban kevésbé ismert javadalmazó foglalatosságokban is részt vállal. A városban korábban bizottsági elnök volt, míg a  megyénél a Gyermekvédelmi- és Szociális Bizottság elnöki posztját vállalta be. Ezen felül azonban a megyei alapítású Museum Complex Kft felügyelőbizottságának címzetes tagja. De még az Ócsai Vízműüzemeltető Kft felügyelőbizottságának oszlopos tagjaként is vállal munkát 2011. évtől 2016. február végéig. Vagyis még négy évig előre jelezve. De  Horváth úr egy személyben az ötmilliós Ócsai Kisbíró intendánsa is. Hogy további tevékenységeit ne is említsünk, és kereseteit ne számoljuk; -így is van (jut) mit aprítani abba a bizonyos fentebb említett tejbe. A népszerűségi indexet vezető sportos autójáról és javadalmazásának jelentős részéről ezért nem is kéne lemondania, csupán a bevételeinek, vagy költségtérítéseinek egy részét, netán bizonyos százalékát önmagától észrevétlenül is felajánlhatná, a családi kassza ezzel még nem szenvedne hiányt. Más helyekből és emberektől példát merítve, felajánlásával szerény népszerűségét növelhetné és a tervezett bölcsőde költségeihez is hozzájárulhatna vagy éppenséggel meg is alapozhatná gond nélkül.

Sportember, elnök és tag
Listánkon a soron következő kimagasló fizetséggel rendelkező helyi vezető tisztségviselő még Bukodi Károly polgármester, aki a maximálisan igénybe vehető illetményével és juttatásaival szinte szerénynek tűnik itt harmadikként. Legalábbis az első kettőhöz képest. Talán ezért nem rest igénybe venni (felvenni) az alapfokú nyelvpótlékot. Ez a szinte semmirevaló ötezer forint szerinte olyan jelentéktelenül alacsony összeg, hogy nem képez tőkét. Számára azonban annyira mégis fontos, hogy a társaihoz illően, és igazodva Ő maga sem közcélokra ajánlva költi el.  Erről maga ekként nyilatkozott az ÓcsaPortálon: "Ha nem szabály szerint járok el, akkor a képviselőtestület jelent fel, de ha betartom azokat az, másnak nem jó. Úgy gondolom, ennél az összegnél jóval többet adakozok civil szervezeteknek. Az Ócsa SE elnöki posztját is díjazás nélkül látom el. Sem bennem, sem az elnökség többi tagjában soha fel sem merült, hogy pénzt kérjünk ezért."
E kérés nélkül is több mint 628 ezer forintból  igazán serényen meg lehet élni havonta még a mai drága világban is. Tehát volna miből felajánlani a köznép boldogulása, illetve a előrehaladásának javára, hogy na csak a különböző adóterhelések árán javítsuk Ócsa gazdálkodását.

Ha csupán ők hárman elöljárók, a szegény Tiszaburaiak példáját követve csak a 10 %-os felajánlást követve fordították volna a pénzt városukra, akkor már meglehetne az, amire az inárcsi képviselők a fele pénzüket adják.


Azonban ha a bizottsági elnökséget bevállaló személyek is társulnának az inárcsiak felajánláshoz, vagy  netán némi tatárszentgyörgyi lemondással segítenék elő a város boldogulását, akkor már nem csak a hiányos buszmegállókat lehetne megfelelőn kialakítani, hanem a felszíni vasúti átjárót is biztonságosabbá lehetne tenni a ciklus végére úgy, hogy közben az Óvoda és a Bölcsőde tervezett kialakítása sem terhelné meg a lakosságot. El lehet ezen gondolkodni.
Inárcson a képviselők tiszteletdíjának csökkentésével jelentkező megtakarítás összesen hozzávetőleg 12.487.634,-Ft-ot jelent.
Tatárszentgyörgyön a képviselők már a 2011-es évben sem kérték illetményüket, felajánlva azt a helyi civil szervezetek támogatására, illetve a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Szehofner József polgármester hivatalba lépésekor kérte, hogy illetményét a törvény által előírt legalacsonyabb szorzóval állapítsák meg. Ezt az idei esztendőben sem kérte emelni. Továbbá kérte, hogy a minimum összeggel megállapított költségtérítését csökkentsék további havi 17.200 Ft-tal.  
Moldován Ágnes - sokak számára az Ócsai Kisbíróból ismerten megjegyezve - hozzá is teszi, hogy: - "Hasonló lépést tettek az inárcsi képviselők is, azonban Ócsán a decemberi Képviselő-testületi ülésen a helyi alpolgármesternek illetményt állapítottak meg. Ócsa Város alpolgármestere társadalmi feladatként, részmunkaidőben végezte a munkát, ám kiderült, hogy a poszt egész munkaidős embert kíván."  Utalva ezzel Horváth Tamásnak a közelmúltbeli státuszváltással megszavazott jelentős béremelésére.

Ócsán ezek szerint még a szlovákok szintjén sem állunk, hiszen itt nem hogy befagyasztották, hanem felmelegítették és ami jár, az jár alapon  kifaragták a költségvetésből pénzbeli juttatásokat.

Visszatérve azonban a példabeli felajánlásokhoz. Amennyiben azonban ehhez még csatlakoznának más, további  juttatásban részesülők, mint mondjuk azok az ismert felügyelőbizottsági tagok akik még nem kerültek említésre, akkor azzal is többezernyi forint jönne össze havonta, ami éves szinten már igen jelentős pénzügyi alapot képezne. Ez esetben már a járdahálózatot sem a lakosokkal kell kiépítetni, hanem mehetne a megtakarításból.
Ideje lenne felzárkózni.
*