Alsópakony önmagában organikus, beavatkozás, törödés nem szükségeltetik ( - pályázat és fejlődés, avagy megsegítés helyett)

  Nem első ízben foglalkozunk ezzel a dologgal, de csupán azért, mert az mégis csak felháborító, hogy a városháziak mennyire magukra hagyják a kiszolgáltatott lakosságot. 

Hátrányos helyzet, nyomor és vezetési nemtörődömség

Aki nem értené, hogy miről van szó, akkor az csak tudja meg, hogy amikor a paraszttal oldják meg a városi feladatokat, és vele épített járdát az önkormányzat maga helyett, vagy akkor, amikor maga előtt díszburkolatot hány milliókból, vagy akkor, amikor városrészeket hagy magára és sorsára a maga előnyeinek ellenében, akkor legyen már egy ítélete a polgárnak, még akkor is, ha parasztnak nézik.  Szóval aki mindezt nem értené, az olvasson tovább, aki meg érti az is, mégpedig azért, hogy megismerje a régi-új történetet és hozzárakhassa azt, amit az előljárói fizetségről ismer, hogy kellőn értékelje a kialakult helyzetet. 

Önkormányzatunk már tavaly is pályázhatott volna

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.

Polyák István édesanyjának gyalog viszi az ebédet éthordóban, a fiatal lány az iskolából teker haza Alsópakonyra

Alsópakony (a régi és nem a létesítendő) és az ott üzemelő vállalkozások ezeknek a paramétereknek megfelelőn ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ócsa városa a kiírás szerint pályázhat, amit tavaly még úgy gondolt, meg is tesz, de Horváth Tamás előterjesztése után ezt visszavonták a képviselők.

Pedig a pályázati támogatás mértéke 90 %.  Ez azt jelenti, hogy 1 millió forinttal további 9 érhető el.

Beavatkozásmentes, organikus környezet  - hol van már a tavalyi hűhó

Itt van mindjárt példaként a város járdaépítési programja, amire kb 3 milliót szán a vezetés sóder és cement formájában, amit majd a lakosoknak kalákában kell megépíteni. Vagy nézzük a Városháza előtti, Bukodi Károly által "piactér"-nek nevezett bontott területet amire közel kettő millióért díszburkolatot szeretnének rakatni. Na, ha ezt a 2-3 milliót például Alsópakonyra szánnák és ezzel pályáznának, akkor ezzel a pénzzel úgy 20 milliós beruházást, vagy fejlesztést tudnának megvalósítani. A kiírtak szerint. 

Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy tervet állítsunk fel és pályázzunk a TP-1-2012  vagy a TP-2-2012 - re, akár mindkettőre. Mert lassan kifutunk az időből. Ráadásul a város nem olyan gazdag, hogy azt megengedhesse magának, hogy ismét elmegy egy ilyen lehetőség mellett anélkül, hogy rámozduljon.

Alsópakony élve eltemetve - csak járatjuk a szánk

Alsópakonyra is ráférne a fejlesztés, a gondoskodás. De nem, A polgármester és a helyettese valahogy másként gondolkodik. Az egyik csupán a városmagon belüli sportban, a tornatermi birkóban, a pályás fociban és Bajcsy központúságban gondolkodik, míg a helyettes társa a vízügyben, a szennyben és a társult tagságokban érdekelt.
Alsópakony és az ottani kilátástalanság megsegítése nem fér a programok sorába.

Ugyanis míg focira lehet 10 milliót is áldozni, addig a pakonyiak egyet, vagy kettőt sem érdemelnek(?). 

Alsópakony, Ócsa tanyás külterülete, ahol szinte még víz sincs. Legalábbis normális, és teljes mértékben fogyasztható egészséges ivóvíz. Aztán normális út sincs, mert az valahol az útszéli tábla utáni sárveretőnél véget ér.

Alsópakonyon  lehetőség sincs, így a termékek előállítása és piacra juttatása vonatkozásában is elkélne a pályázati segítség. De a közvilágítás terén is lehetne mit fejleszteni. Nos ez a pályázat erre, illetve ezekre adna lehetőséget.  Ha élnének vele.

A városvezetés most ismét ezt szalassza el, amikor erre a kiírásra nem jelentkezik és a várost a pályázaton nem indítja.  (A képviselők többségének sem jut ez eszébe, hogy javaslatként előterjessze.)

A városvezetés ezzel diszkriminatív mód lenézi és kirekeszti az Alsópakonyon élőket, mert amolyan külszéli alsóbbrendűségben tartva őket, kirekeszti a fejlődésből.

Bukodi Károly, választott  polgármester - ha akarna, pályázhatna Ócsa (Alsópakonyról beszél, de ez nem segít)

Hiába a kormány, és a kiíró jó szándéka, ha a választott helyi funkcionáriusok érdektelenségből szarnak az egészre. 

Ezt kérem ne felejtsék el az itt/ott élők, amikor majd a választásokra kerül a sor.

Alsópakony leírva, magára hagyva

A Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén.

A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.

Ez több figyelmet és ráfordítást igényel, mint Alsópakony -  a sport kiemelt és előnyt élvező, több milliós ügy

Remélem egyszer csak rászánják magukat az illetékesek és elkezdenek munkálkodni azon, hogy az Alsópakonyon élőket felzárkoztassák. Akár az utak, a közművek, a közlekedés, a lakhatás, vagy a munkahelyteremtő piacra termelés által, esetleg az ilyen tanyafejlesztési támogatással, amiből most ismét kimarad ez a hátrahagyott településrész.

 *

Például: - Tatárszentgyörgy fejlődik és halad ( - Ócsa meg marad)

Tatárszentgyörgy beindult. Egymást érik a sikeres pályázatok. Szehofner József polgármester és csapata máris több milliót szerzett az alig 2000 főt számláló falunak. A lélekszámot tekintve az egy főre jutó pályázati pénzek messze, nagyon messze meghaladják az Ócsára jutókat. A helyi ember irigykedve néz, s hall Tatárszentgyörgy rohamos fejlődéséről. Igazán példát vehetnénk az ottani önkormányzati munkáról.

A megyeszéli faluban immáron előttünk járnak. Már végeztek a rekultivációval az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, amelyen közel 95 millió forintot nyertek. A 105 millió 245 ezer forint összértékű beruházást az Európai Unió, valamint a Magyarország költségvetése 90 százalékban, azaz 94 millió 720 500 forinttal támogatta. A fennmaradó tíz százaléknyi önrészt – 10 millió 524 ezer 500 forintot – az önkormányzat költségvetése biztosította. 

 A “Tatárszentgyörgy Települési Szilárdhulladék-lerakó rekultivációja” elnevezésű (KMOP-2009-3.3.2. azonosító számú) projekt záró rendezvénye április 20-án, pénteken volt.  Ezzel az eseménnyel lezárult a szeméttelep rekultivációja Tatárszentgyörgyön.

Kánai András, a beruházó Munkabíró Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy az egykori hulladéklerakó rekultivációs munkálataiban. Jelentős munkát kellett végezniük a terveken felül is, mert az elmúlt évtizedekben itt elhelyezett hatalmas mennyiségű hulladék jelentősen túlterjeszkedett a lerakó hivatalos határain. Elmondta még, hogy a tervezett 8 ezer négyzetméter földmunka helyett 16-20 ezer négyzetméternyi területet alakítottak át, amivel a terület visszanyerte a lerakó előtti természeti állapotát. A területet lezárták és őshonos gyeppel fedték, ami által a környezet rendezetté vált. A beruházás 2011 júniusában kezdődött és 2012 márciusában fejeződött be, vagyis egy év alatt legörgették.

Ócsa  ezt a saját ügyeiben még nem érte el. A városvezetésünknek van még dolga ez ügyben.

Tatárszentgyörgy Ócsával ellentétben indult "A villany nélküli tanyák energiaellátását megújuló energiaforrásokkal biztosító önkormányzati fejlesztések" címszóval futó projekten.  Öt darab  (2 db 3 kW-os,  2 db 2 kW-os, 1 db 5 kW-os) rendszerben gondolkodtak. 120 darab napelem felszerelését tervezik. Az eljárást megindító, hirdetmény (felhívás) és közzétételének megküldésének napja: 2012.02.16.-a volt. Ócsán ilyenre nem fordítanak gondot.

De, mint ismert, Ócsa a Tanyafejlesztési pályázatából is visszalépett. Holott Alsópakony tanyás környezetén, a vízellátáson, az ottani utakon lehetett volna mit javítani.  A vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül több is szorosan köthető a tanyás térségekhez, hiszen kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. Ócsa nem élt ezzel.  Bukodi Károly és Horváth Tamás javaslatára nálunk visszavonták a TP-1-2011 kódszámú Tanyafejlesztési program pályázaton történő részvételt.  De erről már írtunk.

Tatárszentgyörgy jelenleg újítja fel Katolikus templomát. A Római Katolikus Szent Vendel Templom fűtési rendszerét is modernizálják és padlófűtés kerül kialakításra a misére járók örömére. Mindehhez a  Tatárszentgyörgyi Római Katolikus Plébánia az UMVP III. tengely vidéki örökség megőrzése jogcím keretében 35 570 236 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A felújítás befejezése várhatóan 2012. június hónap vége.  Mert ott számít a katolikus hittel bíró ember.

Közben Tatárszentgyörgy Község Önkormányzata a rászorulóknak faosztást szervezet. A vegyes tűzifát, 50 % keményfa (Tölgy) és 50 % lágyfa (Kőris, juhar, éger fafajtákból) 14.000 Ft/m3 áron szerezte be, majd az igénylő rászorulók közt a faluban szétosztotta.  

A Község Önkormányzata a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton 1500 m3 tűzifa beszerzésére nyert támogatást, amely szociális rászorultság alapján, a helyi lakosság természetbeni támogatására szolgál. 350 személynek, családonként közel 40 mázsa tűzifát osztottak szét a napokban.

A tűzifa támogatás megítéléséhez a kérelmet március 31-ig lehetett benyújtani a helyi polgármesteri hivatalban. A beérkezett 425 kérelem elbírálása megtörtént, amely alapján 350 személy esetében történt pozitív döntés.  A támogatás mértéke egységesen 4 m3 /háztartás volt.

Aztán csendben folyik  Tatárszentgyörgy belterületi úthálózatának fejlesztése is. A fejlesztés összesen több mint 7.500 m2 területet érint. Az István Király utca burkolata 6 méter, a Szabadság téré 5 méter szélességben kerül kialakításra, amit mindenhol padkák szegélyeznek majd. 

A zöldfelületek fejlesztése során 252 db fa kerül kiültetése és 2.200 m2 területen lesz füvesítés. Ezen kívül 410 méter járdaszakasz épül a Szabadság tér két oldalán, illetve 5 db új pad kerül kihelyezésre.

Mint ismert Ócsán csak a Bajcsy járdájának egy részét sikerült felújítani méregdrágán, ami templomtól templomig sem ér, de a kapcsolódó faültetés sem járt sikerrel. 

Tatárszentgyörgy ebben szintén leköröz bennünket. Nemcsak árban és darabszámban, hanem összességében.   

Ha belegondolunk, hogy a 2000 fős tatárszentgyörgyi lakosság és a 9000 fős ócsai városlakó mennyi adóbevételt biztosít a településének, és ezért ki mennyit kap cserébe, akkor érezhető igazan a különbség.

Ezért nem mindegy, hogy kik kormányozzák adott település ügyeit, hogy alkotják a testületet. Vagyis, hogy kire bízzák a sorsukat a választók, mert mint Tatárszentgyörgy példájából látható, nem mindegy kik, és mit képviselnek a választáskor adott felhatalmazásunkkal a nevünkben. 

*

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok - egy egszerű történet ( - máris adott a lehetőség)

Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás.

Tegnap tettük közzé a Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán című írásunkat, aminek zárórészében felhoztuk, hogy a városi pénzek hiányát az ötletes önkormányzatunk választott képviselői  további adó bevezetésén  gondolkodik, hogy továbbra is fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásainak önrészét, valamint azt az ötletparádét, amit eddig is produkált az újításaival. Máris adott lehet Ócsán az új adónem.

A kormány ugyanis lehetőséget adna az önkormányzatoknak a területükön élők további megpumpolására az új törvényi szabályozással.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól - derül ki a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön benyújtott törvényjavaslatából.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére "a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása" miatt van szükség. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.

További újdonság, hogy "a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás" érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.

Tehát a recept egyszerű. Horváth Tamás a testület elé tárja, hogy a városban sok a kóbor eb. Elmondja, hogy egyetlen állat befogása az adófizetőknek úgy 70 ezer forintjába kerül, amit a szerződött ebbefogónak közpénzből fizetnek. Ez éves szinte milliós nagyságrendet mutat. Ez mint kiderül, igazságtalan terheket ró a többségre. Ezért javasolja, hogy tartsanak eb összeírást pár száz ezerért, és ezt követően vezessék be a felelős állattartást az ebadó kivetésével. Ez csupán 3500 Ft/év lenne, de az önkormányzat szorult helyzetében óriási előrelépést jelentene.

A Gazdasági Bizottság, Kardos Zoltán elnöklésével a javaslatot elfogadásra előterjeszti és a lojális képviselők (Bukodiné, Buza, Gallai, Kardos, valamint még Bukodi és Horváth) biztos szavazóként megtámogatják.   

A történéseket majd az Ócsai Kisbíró kommentálja, és a jegyző a törvény szigorú előírásai mellett, a képviselői határozatnak megfelelően kiküldi az adóbevallási íveket. Az adókivetés ezzel megtörténik. A városatyáknak nincs is más dolguk, mint várni a beérkező összegeket, hogy aztán azokat ismét elújítsák a szokásos, valamint az ismert módszer (lásd - több milliós Horváth ötletek) szerint.

Így az önkormányzat máris beszedte mondjuk a MÁV aluljáró értelmetlen felújítására elpazarolt pénzeink egy részét.  (Lehet tehát további ötletjavaslatokkal élve továbblépni a jólétbe.)

*

Számlálóbiztosokra lesz szükség ( - munkalehetőség)

 Mint már említettük, munkalehetőség kínálkozik a városunkban az által, hogy a központi népszámláláshoz számlálóbiztosokra van szükség.

Ne hagyja ki - időben jelentkezzen

Számlálóbiztosokat keresnek a 2011. évi népszámláláshoz, amelyet október 1. és 31. között tartanak hazánkban. A biztosok feladatai: az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk lebonyolítása, az önkitöltők papírkérdőíveinek összegyűjtése, a címek pontosítása.

Munkájukat felülvizsgáló irányítja, ellenőrzi.
A számlálóbiztost végzett munkájáért jogszabályban megállapított munkadíj illeti meg.
Számlálóbiztos lehet minden 18. életévét betöltött, cselekvőképes magyar állampolgár.

A jelentkezéssel kapcsolatban a város önkormányzatán lehet érdeklődni:  (29)378-125, (29)378-501 központi telefonszámon, illetve az ügyfélszolgálaton és a jegyzőnél  a (29)378-112 telefonszámon.

A számláló biztos feladatairól szóló részletes tudnivalókat, illetve a jelentkezési lapot megtekinthetik, és letölthetik az interneten a www.nepszamlalas.hu honlapról.

*

Előzetes munkalehetőség a városban; - népszámlálókra lesz szükség ( - segítség a munkanélküliségben)

Ne hagyja ki

2011. október 1-31. között kerül sor a 2011. évi népszámlálásra. A népszámlálási adatfelvétel végrehajtásához népszámlálási biztosokra van szükség.

A települések nagyrésze  erre a feladatra felvételt hirdet.

A népszámlálási biztos feladata az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk lebonyolítása, az önkitöltők papírkérdőíveinek összegyűjtése, a címek pontosítása. Számlálóbiztos csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. 

 Ne maradjon le róla, nehogy olyan  bennfentesek töltsék be ezeket az átmeneti posztokat, (pénzszerzési- és munkalehetőséget,) akiknek amúgy van keresete.

2011. évi népszámlálásra várnak jelentkezőket számlálóbiztosi munkakörbe a települések. A feladatra otthon is fel lehet készülni. Egy kérdezőbiztosnak, előreláthatólag, úgy 100 címben  kell gondolkodnia, mer akár ennyit is meg kell látogatnia.

A népszámlálás kulcsszereplői a számlálóbiztosok, mivel ők gyűjtik össze a településeken élők adatait. Feladatukat a Központi Statisztikai Hivatal által készített útmutató alapján kell elvégezniük, amit otthon, önállóan  is megtehetnek, de emellett részt kell venniük a KSH képzésén is. 

Az előrelátó települések hivatalos honlapján megtalálható a  jelentkezési lap,  minden fontosabb tudnivalóval. A kitöltött nyomtatványt legkésőbb július végéig, vagy augusztus első dekádjáig kell a jelentkezőknek eljuttatniuk a polgármesteri hivatal hatósági igazgatóságára, vagy a jegyzőnek, illetve az által megbízottnak.  (Részletek a hivatalos tájékoztatás szerint.)

Ennek pontos meghatározása még nem ismert, mert Ócsa még nem tette közzé ennek hivatalos felhívását. 

A blog, ezzel a híradással előre jelzi és tájékoztatja a dolgozni vágyó helyi lakosokat, a várható feladatra, hogy arra hangolódva felkészülten várják a kihirdetést, hogy jelentkezhessenek.

A kiválasztásnál előnyt jelent:

-          jó kommunikációs készség

-          jó kapcsolatteremtő képesség

-          titoktartási képesség

-          helyismerettel rendelkező állandó helyi lakos

A képzés szeptember 25-e előtt várható, ugyanis maga a munka várhatóan akkor kezdődik és november 8-ig tart. Egy számlálóbiztosoknak körülbelül 100 címet kell felkeresnie, a számukra kijelölt a körzetekben, és átlagosan 200-250 személyt kell megkérdezniük. Az első három helyre állítólag valamennyi számlálóbiztost elkísérnek a felülvizsgáló szakemberek, akik a hibák elkerülése érdekében segítenek a kérdőívek kitöltésében.

Az adatok alapján könnyen kiszámítható, mennyit lehet keresni...

A biztosi munkára számító jelentkezőknek jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük, és elvárás velük szemben a kitartó és odaadó munkavégzés, a megbízhatóság, pontosság, helyismeret, illetve előírás  a középfokú iskolai végzettség. 

A számlálóbiztosok a települési önkormányzattal kötött szerződés alapján, fényképes igazolvánnyal  végzik majd munkájukat.

Amennyiben szívesen vállalná a számlálóbiztosi feladatokat, kérem idejében döntsön, és figyelje a város önkormányzatának ebbéli híreit, közzétételét.  

                       Mi mindenesetre időben és előre jelezzük a várható lehetőséget. 

                                                             * 

Ők tudták az utat - Nekik sikerült

Mivel már annyi szó volt arról, hogy Ócsa úthálózata elavult és fejlesztésre szorul, hogy a vasúti átjárókat rendezni kell, s hogy állítólag az eladósított városunknak nincs erre pénze, no meg az önkormányzat előtti járdaszakasz átépítésén kívül nem volt más lehetőség a fejlesztésre, - nos hát ezért és ennek cáfolataként most két olyan, nálunk nagyságrendileg kisebb település 4 pályamunkáját mutatnám be, melyet teljes mértékben (100 %) támogatási pénzből oldottak meg.

Csupán azért, mert ők tudták a dolgukat, ismerték a helyes utat. Ezért nekik sikerült

Érdemes végig nézni és irigykedni, netán elgondolkodni, - a jelenlegi városvezetésünkről!

Bugyi:

Térségi elérhetőség javítása a 4604., 4617., 5202., 5204. és 52102. j. utakon (KM-08)

Közlekedésfejlesztés KMOP-2.1.1/A

Megítélt támogatás összege: 3 617 030 172 Ft

Projekt összköltsége 3 617 030 172 Ft

Támogatási arány 100 %

A projekt címe: Térségi elérhetőség javítása az 4604., 4617., 5202., 5204. és 52102.j. utakon.

• 4604. j. összekötő út 0+000 - 6+087 km szelvények közötti szakaszának felújítása: Hidegremixelt alaprétegre épített három réteg aszfaltburkolat. 4 db csomópont kerül felújításra.
• 4617. j. összekötő út 0+063 - 2+405 km szelvények közötti szakaszának felújítása: Méretezett aszfalt megerősítés és kétoldali szélesítés. 1 db csomópont kerül felújításra.
• 5202. j. ök. út 2+875 - 15+738 km sz. közötti szakaszának felújítása: Profilba marás, széleken CKh burkolatalap csere, 2 réteg aszfalterősítés, valamint kültéri szakaszon CKh (remix) burkolatalapra 23,0 cm betonburkolat építés.
• 5204. j. ök. út 0+022 - 9+850 km sz. közötti szakaszának felújítása: Profilba marás, széleken CKh burkolatalap csere, 2 réteg aszfalterősítés, valamint kültéri szakaszon CKh (remix) burkolatalapra 23,0 cm betonburkolat építés.
• 52102. j. bekötő út 0+004 - 3+725 km sz. közötti szakaszának felújítása: Profilba marás, széleken CKh burkolatalap csere, 2 réteg aszfalterősítés, valamint kültéri szakaszon CKh (remix) burkolatalapra 20,0 cm betonburkolat építés.

.

Bugyi nagyközséget elkerülő út 1. szakasz (KMOP-2.1.1/A-2008-0019)

Közlekedésfejlesztés KMOP-2.1.1/A

Megítélt támogatás összege 1 010 400 000 Ft

Projekt összköltsége 1 010 400 000 Ft

Támogatási arány 100 %

"Feladat a generálkivitelező kiválsztása közbeszerzési eljárással. Az I. szakasz: jogerős építési engedéllyel rendelkezik, hossza 5,4km (5202-5206 utak között), része a projektnek egy ötágú és egy négyágú körforgalom kialakítása, egy útkereszteződés és 5 földút csatlakozás, kialakításra kerül egy tengelysúlymérőhely is. Párhuzamos és kiszolgáló, megerősített földutak mintegy 2500m hosszban.
Pályaszerkezet: forgalmi vizsgálat alapján meghatározott terhelési osztály szerint az érvényben lévő ÚT 2-1.202 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése műszaki előírásban foglaltak és az ÚT 2-3.301 Útépítési aszfaltkeverékek műszaki előírásban foglaltak alapján.

 A projekt főbb műszaki paraméterei (ÚT 2-1.201 alapján)
Műszaki jellemzők: külterületi szakasz
Az út besorolása:K.V.A.
Domborzati viszonyok:síkvidék
Tervezési sebesség:90 km/h
Hossza:5,4 km
Keresztszelvény adatok
Sávok száma:2x1
koronaszélesség:12,00 m
burkolat szélesség:7,50 m
forgalmi sáv szélessége:3,50 m
külső bizt. sáv (padkán belül):0,25 m
padka:2,50 m

.

Bugyi nagyközséget elkerülő út 1. szakasz (KMOP-2.1.1/A-2009-0005)

Megítélt támogatás összege 1 181 193 137 Ft

Projekt összköltsége 1 181 193 137 Ft

Támogatási arány 100 %

Feladat a generálkivitelező kiválsztása közbeszerzési eljárással. Az I. szakasz: jogerős építési engedéllyel rendelkezik, hossza 5,4km (5202-5206 utak között), része a projektnek egy ötágú és egy négyágú körforgalom kialakítása, egy útkereszteződés és 5 földút csatlakozás, kialakításra kerül egy tengelysúlymérőhely is. Párhuzamos és kiszolgáló, megerősített földutak mintegy 2500m hosszban. Pályaszerkezet: forgalmi vizsgálat alapján meghatározott terhelési osztály szerint az érvényben lévő ÚT 2-1.202 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése műszaki előírásban foglaltak és az ÚT 2-3.301 Útépítési aszfaltkeverékek műszaki előírásban foglaltak alapján. A projekt főbb műszaki paraméterei (ÚT 2-1.201 alapján) Műszaki jellemzők: külterületi szakasz Az út besorolása: K.V.A. Domborzati viszonyok: síkvidék Tervezési sebesség: 90 km/h Hossza: 5,4 km Keresztszelvény adatok Sávok száma: 2x1 koronaszélesség: 12,00 m burkolat szélesség: 7,50 m forgalmi sáv szélessége: 3,50 m külső bizt. sáv (padkán belül): 0,25 m padka: 2,50 m.

Újhartyán:

Térségi elérhetőség javítása a 4606. és 51101. j. utakon (KM-12)

Közlekedésfejlesztés KMOP-2.1.1/A

Szerzõdésben megítélt támogatás 348 258 791 Ft

Szerzõdésben elfogadott összköltség 348 258 791 Ft

Támogatási arány 100 %

A projekt címe: Térségi elérhetőség javítása a 4606. és 51101. j. utakon. 4606. j. összekötő út 23+400 - 26+480 km szelvények közötti szakaszának felújítása: Méretezett megerősítés. 1 db híd kerül felújításra. 51101. j. összekötő út 6+625 - 10+576 km szelvények közötti szakaszának felújítása: Méretezett megerősítés. 9 db autóbuszöböl kerül felújításra.

*

Csakhogy érezzük a gondoskodást: Bugyi község 5.808.623.309,- Ft, azaz 5 milliárd 808 millió 623 ezer 309 forintot zsákmányolt be és költött útjaira.
Az elkerülő uat mint látható, 90 km/ó sebességre tervezték.
Újhartyán kis település 348 millió 258 ezer 791 forintot kapott és költött útjai fejlesztésére.
Ócsa azonban egy fillért sem és nem is fejlesztett.
A város saját kezelésű belső útjain még a kátyúzást, a gödrök javítását sem végzik.
Ne feledjük város lennénk.
Ne feledjük a városvezetők nevét.
(Károlyság van.)
*