Újabb visszalépés az induló elképzeléshez képest Alsópakony ötletében

A mintaprojektnek kikiáltott, majd ötlet telepnek is nevezett elképzelés lassan egy kiüresedett, rémálommá válik.

Az eredeti elképzelés (ötlet) szerint a bedőlt lakáshiteleseket egy mentőcsomag keretében az Ócsa közigazgatási területéhez tartozó, lepusztult, infrastruktúra nélküli területre deportálnák, ahol végső megoldásként, avagy amolyan mentsvárként egy új, önellátó telep várná őket. 

Lassuló tempó, módosuló ötletek, elvetélő kísérlet

A kísérlet, egy telepi elgondolást és lakóparki környezetet vázolt, paradicsomi állapotokkal, energiatakarékos, önellátó formában, ahol nem csak a kialakításra kerülő életforma, a házak és a környezet is az ökoszisztéma részeként hatékony és energiatakarékos, korszerű lesz. Családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házakat ígértek, ezer négyzetméter területű telkeken házkerti növénytermesztés lehetőségével, teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátással, alacsony rezsiköltséggel. A kormány által a korszerű és környezetbarát telephez még energia erdőt álmodtak a bajba jutott devizahitelesnek, demonstrálva, hogy a telepre megújuló energiára épített fűtést terveztek (értsd: évek múlva már az erdőt tüzelhették volna el a helyiek).

Szaló Péter és Bukodi Károly a lakossági fórumon

Ez még tavaly a hirtelen felmerültek kapcsán az Ócsára kihelyezett államtitkári összejövetelen, a lakossági fórumon is elhangzott, ahol a nem csak a város népe, hanem a helyi vezető politikusok is képviseltették magukat. Ekkor Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár. a népnek és a fideszes városvezetésnek beszélt. Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester mellett ott volt a szintén fideszes, azóta már az Azori-szigeteket is megjáró Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat és azok szövetségének, valamint a teniszezőknek is az elnöke, helyi lakos, továbbá Horváth Zoltán megbízott városi főépítész, és pár helyi képviselő, a néppel szemben. Ekkor, és ott, még azt ígérték, hogy 2011-ben megindul az építkezés. Az is elhangzott, hogy a házak energiatakarékosak, a telep pedig önellátó lesz. Munkát és kenyeret ígértek az ideköltözőknek. A kenyeret akár a házhoz csatolt telken is megtermelhetik, hiszen ott gazdálkodási lehetőséget biztosítónak számukra, amolyan költségcsökkentő lehetőségként. Az, hogy a háztáji gazdálkodás eme formája, miként honosodik meg a kijelölt területen az eladósodott, gondolom korábbi városlakók körében, én nem tudom, de erről az akkor ott összegyűltek sem értesülhettek.  Ez a talány azóta is foglalkoztatja az embereket, de válasz, megfejtés máig nem érkezett hozzá.

Aztán, hogy a munka miként fog a környékre települni, azt sem tudni, mert az eltelt 3/4 évben még e téren sem történt előrelépés.  A beruházók még nem verik a városháza homlokzatát a településért, az itt létért. Úgy tűnik nekik nem annyira csábító ez a projekt, mint ahogy eddig vázolták.  Így azt sem tudni, hogy az esetleg betelepülő devizahitelesek hol miként és hogyan lesznek foglalkoztatva. Mert a bérleti díjat, az energiát ügye itt nekik is fizetni kell. A város több segélyezettet nem visel el. A helyi nép amúgy sem barátságos a házat vásárló ideköltözőkkel. Máig legyüttmentezik őket. Tehát félő, hogy nem szívesen, sőt inkább lenézőleg fogadnák a kényszerből telepítetteket. A segélyek előteremtése terén is hadilábon áll a város.

Fej, fej mellett

Ócsa városa nem dúskál sem pénzben, sem munkalehetőségben sem egyéb szociális- vagy megélhetési lehetőségben. Igaz a NAGÉV hosszú évek elhúzódó beruházásaként tavaly kezdte meg üzemelését, de a város szempontjából nem bír jelentős foglalkoztatással. Még a kényszerből távozó egykori FÉG dolgozókat sem tudta befogadni az új üzem. Az is igaz, hogy a FÉG Konvektor Zrt megtartása érdekében a város nem kért birtokvédelmet, pedig a cég ide is jelentős tartozást halmozott fel, és hogy a narancsba boruló helyi politikusok inkább a MPF Holding mellé sorakoztak fel a gyár felszámolása során kapcsán. Szűcs Lajos és Bukodi Károly akkor segítséget és visszafoglalkoztatást ígért, amiből csupán annyi valósult meg, mint a tavalyi alsópakonyi projektből. 

A városunk (lakossága) fizettet rá.

Segítséget, fejlődést ígértek - maradt a kilátástalanság és a gond

Nincs, és nem lesz ez másként a továbbiakban sem. Az alsópakonyi elképzelések, a tervek tovább módosulnak, az építkezés meg egyre csúszik.  Egyedül az alsópakonyiak kukacos, rossz minőségű ivóvize nem változik.

A kormány a városvezetéssel megegyezve lemondott már Alsópakony önellátásáról, vagyis a helyi önállóságról. Az autonóm falu vázlatot az Ócsa köldökzsinórjára fűzés váltotta. A hely vízvételét a városi bekötésre cserélték, a helyi szikkasztást pedig az Ócsára vezetésre módosították. Az energiatakarékos, hatékony házak kialakítását pedig most minősítették át.

Több mint fél évvel ezelőtt a kormány még a lehető leginkább energiatakarékos megoldással tervezte kommunikálta a bedőlt devizahitelesek házainak felépítését Ócsa határában, de most úgy tűnik, a megvalósítás elmaradt, illetve ismét változik. Erről szintén csak a sajtóból értesülhet a honpolgár, mert megfelelő tájékoztatás még helyben sincs az ügyben. Pedig akik érintettek azok vagy itt laknak, vagy a későbbiekben fognak (akár kényszeredetten is) itt élni. Őket pedig nagyon érdekelné ez a tetszhalott történet.

Egy szerdán megjelent kormányrendelet-módosítás szerint ugyanis a kabinet azzal egészíti ki az épületek energetikai besorolását előíró korábbi szabályokat, hogy mégsem kell tanúsítványt kiadni a bedőlt adósok lakhatását biztosító tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Ezen kívül változás még, hogy nem csak az ócsai telepre, hanem a bedőlt adósok lakásaira sem kell majd energetikai tanúsítványt kiadni. Ezeket amúgy a Nemzeti Eszközkezelő veszi meg a bankoktól.

A tavalyi ötlet eredetileg a kormánytól származott, a kabinet pedig augusztusban  hozott döntést, miszerint Ócsa-Alsópakony régióban, állami földterületen ötszáz, kiváló energiahatékonyságú, 40-80 négyzetméteres házat épít fel a bajba jutott devizahiteleseknek, ahova megújuló energiára épített fűtést tervezett, energiaerdővel. Ezt követően még akkor kora ősszel hívták össze a lakosságot tájékoztatni a "tényekről", mint ahogy korábban és fentebb is beszámoltunk róla.

Mintaházak - lehet akár vályog is, vagy könnyűszerkezetes, kevésbé t(h)ermikus

A vázolt koncepciót azóta számos téren változtatták. Most az aránytalanul költséges mivolta miatt módosították újra, hiszen itt az egy házra jutó átlagos építési költség akár a 30 millió forintot is elérhette volna. Szaló Péter, a Belügyminisztériumnak az ócsai telepért felelős helyettes államtitkára elmondta, az A+ besorolás helyett a B besorolás mellett döntöttek, majd hozzátette, a magyar épületek többsége D, illetve annál is rosszabb minősítésű. Utalva ezzel a még így is kedvező mivoltára a leendő beruházásnak.

A jelenlegi kormányrendelet-módosítás szerint viszont az Ócsára tervezett devizahiteles telep energetikai tanúsítvány hiányában akár gyenge minősítésű és minőségű is lehet.

6 órás alpolgármester, drága laptoppal ( - rossz ómen)

Horváth Tamás jelenlegi fideszes alpolgármester a legutóbbi (március 28.-ai,) soros önkormányzati ülésen még arról számolt be a testület előtt, hogy a városnak ez a projekt eddig több milliójába került. És eddig több milliót el is költöttek már, de ezt állítólag a BM szerződés alapján, (amit Bukodi Károly polgármester kötött) a minisztérium magára vállalja. (Tudtommal nincs ez leírva.) Horváth Tamás szerint a Katasztrófavédelmen keresztül. (A város és a BM között létrejött, hivatkozott szerződés titkos, de kiszivárgott információk szerint ebből a város önmaga már nem képes visszalépni. Amennyiben ezt megtenné, akkor gyakorlatilag csődbe menne, hiszen a BM minden eddigi ráfordítását Ócsára terhelnék. Ez az összeg pedig máris átláthatatlanul többre rúg, mint amit ez a kivérzett város elviselhetne.)  

Így nem marad más, mint előre, a beláthatatlan alagútba.

Eddig is sötétben tapogatóztunk, de a csőbe még csak most megyünk.

Lassan rossz ötletnek tűnik az egész devizatelep körüli cécó, a  beutazás.

Alsópakony a hibás elképzelések, a rossz ötletek szóban forgó tárháza.

*

Ócsa és a várandós lakópark, mások által ( - kétes kilátások, rossz ómen)

Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány az ócsai szociális családiház-építési programot. 

A beruházás a talán szeptember-október hónapban megkezdődik. Az ötlet kapcsán sokan kételyeiket fejezték ki a városban. Csupán az alpolgármester és a polgármester bizakodó, de tényeket nem, csupán feltételezéseket közölnek. Az általunk megkérdezett ingatlanközvetítő szerint lesznek nehézségeik az oda költözőknek, mivel most sem túl fényes a helyzet.

A Gyál mellett, Budapest délkeleti agglomerációjában fekvő Ócsa nem egy felkapott település. Az ingatlanpiac alig mutat életjeleket a térségben. Ennek egyik oka a válság, a másik azonban a helyi adottságokban keresendő. Komoly gondot jelent a város számára a közlekedés, ugyanis azt vagy autóval lehet megoldani, vagy leginkább vonattal, de utóbbi ritkán jár, s a település több részétől meglehetősen távol található az állomás – jelezte az ingatlanmagazin.com.

Munkalehetőség nem nagyon van a városban és a közelben sem. Akik Ócsán laknak, azok többnyire naponta bejárnak Budapestre dolgozni (vagy nem dolgoznak). Vonattal ez kicsit körülményes és sok időt vesz igénybe, rendszeresek a késések és a szerelvény kimaradás is előfordul. A buszközlekedés sem jobb. Az önkormányzat nem is tett ennek javítása érdekében semmit. Évek óta változatlan a helyzet. A buszok ritkák, csúcsforgalmi időben túlzsúfoltak. Sokszor egy óra alatt sem jutnak be a fővárosba. Az autópályát nem veszik igénybe, kerülő útvonalon, többször más településeken át körforgalmú járatként érnek be. Magára a településre sem a pezsgő élet a jellemző, akad ugyan néhány bolt, de sokan inkább Budapesten intézik a vásárlást, annál is inkább, mert mire hazaérnek a munkából, Ócsán már majdnem bezár minden. Az Ingatlan.com közvetítője az ócsai ingatlanvásárlást leginkább a nyugdíjas korosztálynak tudja javasolni, akiknek nem kell már minden nap ingázni, s a nyugalom a legfontosabb számukra. Lényeges azonban az is, hogy elég sok lepusztult rész található Ócsán, ráadásul kialakultak igen tekintélyes méretű kisebbségi telepek, azok minden negatív következményével. A járdahálózat és a csapadékvíz elvezetés hiányos. Belső közlekedés gyakorlatilag nincs, a vasúti átjáróhoz gyalogút nem vezet. Az állomás környéke elhanyagolt, rendezetlen. Az autósok a kisvárosban rendezetlenül, össze-vissza parkolnak. A boltok előtt állók az utcán sörözgetnek.  Az emberek inkább visszahúzódásak. A városi élet, a lüktetés, a pezsgés  hiányzik.  A bevezető utak állapota a város határától jelentősen romlanak, ami a városon belül is igaz. Kiérve ismét jobb minőségű az aszfalt. A bekötő utak mentén prostituáltak kínálják magukat, van hogy csupasz fenékkel. Rendőrt az őrsön sem mindig találni. A körforgalomban a stricik vigyázzák a "rendet".  Az összekötő utakon fokozott figyelemmel kell közlekedni, mert sok a szabálytalanul közlekedő munkagép. Hol egy kilógó szürkületbe vesző borona, hol egy adapter lóg át, vagy ki a forgalmi sávból. Ráadásul a prostik is az út szélére kiugrálva hívják fel magukra és testrészeikre a lankadó figyelmet. a városon belül és annak határában sok a kivilágítatlan kerékpáros, akik a kátyúkat kerülgetve sokszor kiszámíthatatlanul kacsáznak az autók elé. Az erre tévedőnek minderre fel kell készülnie.

Ennek ellenére, ha az ócsai eladó ingatlanok irányárait tekintjük, akkor nem látunk igazán alacsony összegeket. Az eladók sokáig próbálják kitartani az árakat, aztán amikor nem megy el az ingatlan, akkor mérsékelnek csak rajta fokozatosan. Az értékesítési árak végül jóval mélyebbre kerülnek, mint az induló irányárak.

Kisebb házakat a településen már 8-10 millió forintért is vásárolhatunk, de 11-12 millió forintért már biztosan kapunk egy beköltözhető, 60 négyzetméteres ingatlant. Ez közel 200 ezres négyzetméterárat jelent tehát, mely nem mondható kedvezőnek a körülményeket tekintve. Nagyon sok ingatlan ki sem kerül ingatlanosokhoz vagy hirdetési portálokra, sok eladó szándékát csak egy házra elhelyezett Eladó feliratú táblával jelzi. Vannak évek óta változatlanul eladósorban álló házak. Lassan többen mennének, mint jönnének. Ebbe közrejátszik az is, hogy nagy az elégedetlenség a helyi vezetéssel szemben, valamint hogy a város mélyen el van adósodva. Így fejlesztésekre nem, csak adóterhekre számíthatnak e helybéliek. Ilyen kilátással pedig nem kívánkoznak ide az emberek. Az sem tesz jót a településnek, hogy szórványos idegengyűlöletet terjesztenek egyesek. Az új házakba költőzőket nem egyszer legyüttmentezték, vagy betelepülőknek minősítették. Ezzel sem teszik népszerűvé a helyet. Pedig a városnak legalább annyira szüksége lenne a beköltöző embereknek, mint az éhezőnek a falat kenyérre. Ehhez azonban az őslakosság szemléletváltására lenne szükség. Amíg azonban a hivatalos álláspont is elmaradott, addig az emberek sem fognak felemelkedni a lakóhelyükkel egyetemlegesen.

Az alsópakonyi lakóparkkal kapcsolatosan többen úgy vélik, hogy belső rész infrastruktúrájától és a kiszolgáló egységektől kissé távol felépíteni kívánt több száz, majd talán ezer lakásból álló telep az ócsai ingatlanpiac számára nem jelent sem jót, sem rosszat, de talán a távolabbi környékét egy kicsit fellendíti, hiszen ismertté válik Ócsa. Másokban talán pont ellenkezőleg távolságtartást válthat ki, ha rossz csengéssel hallatszik majd a név. Egyesekben mégis felmerülhet, hogy a délkeleti agglomerációban nézzenek körül ingatlant keresve. Emellett talán a helyi kereskedelemre lehet pozitív hatással a sok száz oda költöző, hiszen kevés pénzük egy részét vélhetően helyben költik majd el. Mindamellett nem lesz könnyű az életük, hiszen a közlekedés egyébként sem jó Ócsán, s a tervezett telep ráadásul messze esik a vasúttól. Számukra még a Volán sem jelent segítséget, mert a városvezetés nem kíván új járatokról tárgyalni. Pedig közlekedés, az eljutás kulcsfontosságú tényező. Ezt mégsem veszik tudomásul. A munkahelyek elérésének főszereplője lehet a biztos, pontos és gyors buszjárat. Munka várhatóan amúgy sem lesz több helyben, így a kiköltözőknek is Budapestre kell majd járniuk dolgozni. Jelenleg ez számukra megoldhatatlannak látszik. Ha a kormány, vagy a városvezetés ebben nem partner, akkor csak egy elátkozott vidék, egy tanyasi környezet, a külvilágtól elzárt terület marad a beruházás és környéke. Igaz, legalább annak örülhetnek, az oda transzportáltak, hogy tető lesz a fejük felett – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át.

Az első 80 ház megépítéséhez a kormány által kijelölt beruházó vállalja a szükséges infrastruktúra kialakítását (közművek, utak), Alsópakony és Ócsa-vasútállomás között kerékpárút létesítését, valamint egy két kilométer hosszúságú út és egy buszforduló építését Alsópakony településrészen. Segíti továbbá – akár EU-s pályázati forrás felhasználásával – bölcsőde építését és a Baross utcai óvoda bővítését.

Az első ütemben várható gyermeklétszámot az általános iskola fogadni tudja, így az intézményt a szükségleteknek megfelelően a második ütemben bővítik.

 

“Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében”, utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak – idézte az MTI Ócsa vezetőit, akik arra kérik a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a nemzeti ügyek kormánya és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Horváth Tamás elmondta, hogy a lakótelep építése, illetve a település lélekszámának növekedése miatt szükséges beruházások, fejlesztések egy részét önerőből meg tudja oldani az önkormányzat, de a költségek zömét az állam finanszírozza majd. Egyelőre az első ütem – nyolcvan ház – kivitelezésével összefüggő tennivalók körvonalazódtak: állami pénzből építik meg például az Alsópakonytól a vasútállomásig vezető hat kilométeres kerékpárutat, míg a telep ivóvízellátását Ócsa meglévő vízműve biztosítaná. – magyarázta ebbéli ötletét Horváth Tamás. Hozzátette: szennyvíztisztítójuk kapacitása bírná a többletterhelést, de biza a tisztítóberendezések korszerűsítésre szorulnak.

A helyi általános iskolában “gond nélkül” el tudnak helyezni 60-70 beköltöző gyermeket, az óvoda azonban már most telt házzal működik, bölcsődét pedig mindenképpen építeni kell, ezt már korábban elhatározta az önkormányzat, a tervek is elkészültek – húzta alá a mester. Elgondolása szerint Ócsa EU-s forrásból finanszírozná az építkezést, de mivel az önrészre – ami tíz százalékkal számolva körülbelül 25 millió forint lenne – sincs pénzük, kérték a Belügyminisztérium támogatását. (Ez a hivatkozás az általunk is beszámolt polgármesteri levélre, ahol Bukodi Károly 167 millió 255 ezer forint támogatást kér, mert hogy önhibáján kívül nehéz helyzetbe kerültünk.)

Az iskolásokat az alsópakonyi városrészből a központba szállító napi két buszjáratot sűríteni kell – mondta Horváth Tamás. Az új házakba költöző középiskolások lehetőségeivel kapcsolatban azonban már elirányította őket a városból. Ehhez azonban buszjáratot, közlekedést senki nem biztosít a számukra. Azt mondta, hogy a közeli Dabason, illetve Örkényben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképzés is folyik, tehát vagy ezekre a településekre, vagy Budapestre kell majd utazniuk a fiataloknak. Az eljutási lehetőségekről azonban mélyen hallgatott. Nem is tudják a helybéliek elképzelni, hogy ezt miként gondolta a társadalmi megbízatású alpolgármester. Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy a köztudottan munkahelyínségben szenvedő Ócsán hol helyezkedhetnek majd el a betelepülők, Horváth mester azt mondta: “optimista a hozzáállása” ehhez a kérdéshez. A helyiek azonban még Horváth Tamással szemben is szkeptikusnak és kétségesek, nem hogy az ígérvényeit, kinyilatkoztatott optimizmusát sem osztják. 

Kár, hogy a kényes és sordöntő kérdéseket nem válaszolta meg az amúgy nyilatkozási kényszert sugárzó ember. Szavait hallva, nem csoda, hogy a helybéliek nem hisznek már a mesékben.

*