Adósságcsapdában a város, mégis szórják a pénzt ( - kutya dolog, például)

Ócsa városa komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A városvezetés a saját pénzügyi előirányzatát sem képes tartani. Az idei költségvetés gyakorlatilag megbukott, hiszen a félévet követően úgy kellett módosítani a hiánycélt, hogy rá rövid időre már olyan mértékű plusz terhek rakódtak rá, aminek teljesítése szinte elképzelhetetlen. A források kimerültek, a város hitelképességét elvesztette. Már csak az önkormányzati tulajdonú "saját" cégek eladósításával lehet némileg ódázni és kozmetikázni a katasztrofális hiányt. 

Azonban a spórolás egyetlen jelét sem tapasztalni.

Kardos Zoltán a (pénzügyi) Gazdasági Bizottság elnöke azonban alig szab gátat az ésszerűtlen pénzköltésnek. Az előterjesztett javaslatokat az esetek 90 %-át meghaladó mértékben támogatja.  

Úgy viselkedik az önkormányzat eme Bizottsága, mint egy jómódú, gálás ember, holott semmi biztosítéka nincs az osztogatásra. A bizottság az elnökkel karöltve szinte ész nélkül költekezik, szórja a  városi pénzt. Megszorítás csak a lakossági oldalt sújtja. Az önkormányzatra ez nem vonatkozik.  Az első féléves bérkiáramlás meghaladta ez előirányzatot. A városlakók pedig képtelenek fizetni a megnövekedett terheket és a kiszabott helyi adót. A hátralékosokat erre pellengérre állítja a hivatal. Pedig őket is lehetne mazsolázni.

De nézzük mi az, amire futja  a saját jól fizetett hivatali munkájukon túl. 

Van pénz a hirtelen jött a térkövezésre, amire milliókat fizet az önkormányzat, holott a Városi Vigasság apraja nagyja a porban vigadt.  

Mindig jut pénz a reformátusoknak, hiszen a nem református városlakókkal is fizettetik a Református Templomalapítvány Ady Endre u. 2. sz. alatti épületének megtámasztását. Ezen túl szintén minden ócsai pénzügyi szerephez jut amikor a református templom díszkivilágításáról beszélünk.  A reformátusok az egyetlen felekezet, amelyik akkora és olyan mértékű támogatást kap az önkormányzattól, amennyit egyetlen más vallási közösség sem. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyetlen más vallás nem részesül a reformátusokon kívül támogatásban. A katolikusok, a baptisták maguk rendezik a számláikat.  Az ócsai katolikus templom, a baptista imaház világítását nem önkormányzati támogatásból, helyi adófizetői forintokból rendezik. Erre mindig csak reformátusok és Hantos úr kap lehetőséget. A kiemelt megtiszteltetés, súlyos anyagi problémákat generál. A  templom villanyszámlája amit a város a közösségi pénzből fizet meghaladja a félmilliós tételt.  Az alapítványi épület megtámogatása szintén százezres nagyságrendű tétel. Közben a városban nem épül járda, Alsópakony nem jut normális ivóvízhez, és fukarkodnak a lakossági, valamint a rászorulói támogatásokkal is. 

Ezzel szemben jutott a milliókból a MÁV funkcióját vesztett, alkalmatlan aluljárójának kiglancolására, a befordított és hasznavehetetlen térfigyelő kamerák bővítésére, és a Polisz Kft támogatására kutyabefogás címszóval. 

Szintén viszi még a pénzt a rendőrségi kooperáció, aminek kapcsán üzemanyag, telefon,. lakhatási támogatás, valamint akciós pénzbeli juttatások kerülnek megítélésre, hogy a "migrációs" betelepülteknek nevezett idénymunkásokat visszaszorítsák, mert a helyi rendőri munkába ez nem fér bele. 

De szintén jut az Uniform-Team Kft, az Öko Bt  részére pénz, amikor a  rekultivált szeméttelep hiányosságait kell elfedni. Több millió jut az dónkból és a városi büdzséből a helyi focipálya csinosítgatására is. A legutóbbi ülésen ezt további 5 millióval toldotta meg a testület Bukodi Károly előterjesztése és Kardos Zoltán bizottsági javaslata alapján. Hogy mindehhez a forrás nem biztosított, az nem számít.

Az átgondolatlan, sokszor ésszerűtlen pénzkiáramlásnak, a kiköltekezésnek számos példája akad. 

Minderről persze hiába beszélünk, mert ezzel nincs vége. A hiányt generáló dolgokat egyesével és önmagában kell bemutatni és vizsgálni. Most ennek ismertetésére hoznánk példaként a HVG írását egy már említett és adott esetet illetően.

Viadal a kutyákért - menhely helyett mentség a kiköltekezésre, a más megsegítésére

Közel száz kutya maradhat ellátás nélkül, miután az ócsai Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány menhelyén köztartozások miatt kikapcsolták az áramot. Az önkormányzat eközben egy Ercsin és Fóton működő állatbefogó céggel kötött szerződést, ahol viszont egyszerre csak öt kóbor kutyát tudnak elhelyezni, ráadásul Ócsától 50 kilométerre. Mindezt a kutyabefogásért szokásos ár többszöröséért.

„Egyik pillanatról a másikra jöttek és kikapcsolták az áramot. Egy kútból és egy ezer literes tartályból elektromos szivattyúval nyerjük a vizet, amit a kutyáknak adunk. A legnagyobb hőségben kapcsolták ki, amikor naponta minimum 500 liter elfogy” – mondta ott jártunkkor Nagy Rita, az Ócsán működő Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány egyik vezetője. Az Ócsától néhány kilométerre lévő telep egy tanyán működik, ide nincs bekötve a vezetékes víz, ezért a szivattyú. Illetve jelen állás szerint csak volt a szivattyú, az adósság ugyanis év eleje óta gyűlt, a szolgáltató pedig néhány napja megelégelte ezt. Egy önkéntes ugyan felajánlott egy aggregátort, ami ideiglenes megoldás lenne, de kétséges, hogy utána hogyan biztosítják majd a közel száz kutya vízellátását.

Az állatotthont egy nonprofit alapítvány működteti, leginkább 1 százalékos adófelajánlásokból. A pénz a jövő hónapban érkezne meg, ebből ki lehetne fizetni a villanyszámla-tartozást, a szolgáltató azonban nem adott haladékot. A menhely dolgozói ezen kívül a közeli Újhartyán önkormányzatával kötöttek szerződést kóbor kutyák befogadására, ott minden elfogott állatért 20 ezer forintot fizetnek, ez viszont nem számít biztos jövedelemnek. Más bevételi forrás pedig nincs: a kutyák örökbe fogadóitól nem kérnek pénzt, még a kötelező csipért és oltásért sem muszáj fizetni, az ócsai önkormányzattól semmilyen támogatást nem kapnak.

Örökbefogadás adatbázisból

„A mi menhelyünk egyedinek számít a környéken, mert szinte mindenhol van altatás, mi viszont akármeddig gondoskodunk az idehozott kutyákról. Az ócsaiak ezért, ha csak tehetik, idehozzák a talált vagy a saját állataikat” – állította Nagy Rita. Jelenleg három állandó dolgozója van a telepnek, de időnként helyi önkéntesek is besegítenek.

Fotó: Stiller Ákos

Emellett az alapítvány kiemelten foglalkozik az agarakkal, amely az "egyik leginkább kihasznált kutyafajta Magyarországon". "Egyes helyeken falkákban tartják őket, megélhetésszerűen vadásznak velük illegálisan az erdőkben. Sokan szaporítanak átgondolatlanul kutyafajtákat, köztük agarakat, amiket aztán nem tudnak eladni. Emiatt sok kutya kerül az utcára, elvadul, vagy orvvadászokhoz kerül. Az alapítvány egyik célja, hogy visszafogja az amatőr tenyésztőket és segítsen az agarak és agár-keverékek eladásában" – érvelt a telepe mellett Nagy.

"Nem találták megfelelőnek az alapítvány munkáját"

Bár Ócsán közismert a kutyaotthon, az önkormányzat mégsem velük, hanem egy (több helybéli szerint egy helyi exrendőr által alapított) Fóton és Ercsin működő céggel, a POLISZ Biztonsági Kft.-vel kötött szerződést a kóbor ebek begyűjtésére. „Az önkormányzatnál érdeklődtünk, van-e lehetőség arra, hogy mi vegyük át a kutyabefogást” – mesélte Nagy Rita. „A jegyző azt mondta, pályázatot fognak kiírni, amin a Szent Ferenc Alapítvány is indulhat, és majd értesítenek, ha lesz lehetőség a pályázásra. Ez nem történt meg és a POLISZ Kft. egyik napról a másikra megkapta a támogatást.”

Az ócsai önkormányzat tájékoztatásából kiderült, a POLISZ Kft.-vel kötött szerződés értelmében a biztonsági cég 60 000 forintot kap minden egyes befogott kutya, illetve elszállított állattetem után. Mivel a cég alkalmazottjai más városokból érkeznek Ócsára, az önkormányzat - maximum havi nyolc alkalommal számlázva – 40 Ft/km+áfa kiszállási díjat is fizet az állatbefogóknak, illetve az "alapszolgáltatást meghaladó megrendelés esetén" 15 000 forint pluszt is. Az ócsai önkormányzat állítása szerint a POLISZ Kft. kedvező árajánlata alapján fogadták fel a biztonsági céget a gyepmesteri feladatra, azonban több önkormányzatot és állatbefogót megkérdezve úgy tapasztaltuk, átlagosan 20 000 forintot szoktak kifizetni egy kutya befogásáért. Újhartyánban a Szent Ferenc Alapítvány szintén ennyit kap egy munkáért, egy az önkormányzatban dolgozó köztisztviselő pedig kérdésünkre azt mondta, elégedettek az alapítvány által nyújtott szolgáltatással.

Folyik amúgy a vita a költségeken kívül a POLISZ Kft. szolgáltatásának színvonaláról is. A cégnek nincs ócsai székhelye, a befogók más településekről utaznak a városba, és gyakran egy óráig is eltart, amíg kiérkeznek, amikor egy kóbor állathoz hívják ki őket. Egy neve elhallgatását kérő helyi lakos szerint előfordult, hogy a kiérkező sintérek azzal az autóval jöttek el sérült kutyákért, amivel az elpusztult állatokat szokták szállítani, és a sérült ebet a tetemek közé dobták. Ráadásul a távolság más gondot is okoz, ugyanis a befogott ebeket a hivatalos gyepmesterek egy órát utaztatják, és a cég ercsi telephelyére viszik, így a helyieknek is utazniuk kell, ha vissza akarják kapni az elkóborolt kutyákat.

Nézze meg képeinket a két állatmenhelyről

Az ócsai menhelyen jobbak a körülmények, mégis Ercsire kerülnek a kutyák Fotó: Stiller Ákos

Legfeljebb öt kutyát tudnak elhelyezni

A POLISZ Kft. ercsi telephelyén szembeötlő a különbség az ócsai menhelyhez képest. Az egész telep alig nagyobb egy vidéki ház udvaránál, a kutyákat egymástól elválasztott, szűk, betonpadlójú ketrecekben tartják, és mint kiderült, a menhely egyszerre legfeljebb öt ebet tud befogadni, bár már épülőben van 10-12 új kennel. Az ercsi menhely dolgozója elmondta: ha ötnél több kutya kerül a telepre, a régebb óta ott levő állatokat (amennyiben nem sikerül gazdát találni nekik) a budapesti Illatos úti menhelyre viszik tovább. Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Állategészségügyi Szolgálata viszont jeleztezte, Budapest területén kívülről biztosan nem fogadnak be kutyákat az Illatos úti menhelyen, ezért ha Ercsiről, vagy máshonnan érkezett hozzájuk kutya, az csak szándékos megtévesztés útján történhetett.

Mint kiderült, a cég elsősorban általában nem kutyabefogással foglalkozik. A személyi- és vagyonvédelmi feladatok ellátása mellett a POLISZ Kft. főként veszélyes és ritka állatok befogását vállalja el, amelyeket szintén az ercsi telepen tartanak. Ha az adott állat gazdája nem jelentkezik, a cég eladásra kínálja fel az állatokat. Jelenleg a telepen öt kutyán kívül egy mosómedve-család, és 17 vaddisznó is él, a kutyáknál lényegesen jobb körülmények között. De korábban lovat, rókát és aligátort is tartottak a telepen – tudtuk meg a gondozótól. A kutyákat 6000 forintért, a ritkább állatokat lényegesen drágábban fogadhatja örökbe az, aki ellátogat a „rezervátumba”.

Fotó: Stiller Ákos

Aljegyző: kiteszik az állatokat a Szent Ferenc-menhelyről a gondozók

Molnár Csaba, Ócsa aljegyzője kérdésünkre válaszolva e-mailben azt írta: a kóbor állatok hosszú ideje gondot jelentettek a településnek, ezért „információkat gyűjtöttünk az ezzel foglalkozó cégekről, s ennek során a POLISZ Kft. eléggé jó referenciákkal rendelkezett. A POLISZ Kft. tevékenysége más településen elvégzett feladataik alapján önkormányzatunk részére már korábban ismert volt, ennek alapján kértünk tőlük Ócsa városban ellátandó feladatokra nézve árajánlatot.” A POLISZ Kft. által felszámolt összeget „a kóbor ebek elszállításáért, továbbá az elhullott állatok elhelyezése érdekében biztosított dögkonténer időközönkénti elszállításáért fizetett díjakhoz mérten reálisnak ítélte meg” az önkormányzat az aljegyző szerint.

A cég mellett szólt az is szerintük, hogy „nemcsak kutyák és kisállatok, hanem veszélyes állatok, magánterületen illegálisan tartott veszélyes állatok befogását és elszállítását is” el tudták vállalni. „Korábban településünkön felmerült például elszabadult méhek befogásának szükségessége is, melyre e cég szintén fel van készülve." A szerződésben ez áll: „Megbízó megbízza Megbízottat az illetékességi területén veszélyesnek ítélt, vagy védett, valamint kóbor kisállatok/ hüllők, kutyák, macskák/ befogásával, közterületről történő elszállításával, hatósági határozata alapján eltávolítandó, magánterületen illegálisan tartott veszélyes kisállatok, valamint a helytelen tartási körülmények miatt veszélyeztetetté vált kisállatok elszállításával”.

Fotó: Stiller Ákos

Molnár szerint egyszer sem vetődött fel, hogy az önkormányzat a Szent Ferenc Állatotthon Alapítványt bízza meg a gyepmesteri feladatok ellátásával, mivel az semmilyen hivatalos úton nem kereste meg őket. Emellett megjegyezte: „2011. év vége folyamán már több alkalommal is érkezett lakossági panasz a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvánnyal szemben. Ócsa Újerdő településrészen élő lakosok megkeresték hivatalunkat, hogy a közelben lévő állatotthonból folyamatosan engedik ki az állatokat, szerintük azért, mert nincs pénzük a fenntartásra, illetve mert magas az állatok létszáma és nem tudják ellátni őket. A kiéhezett kutyák pedig veszélyt jelentenek mind a lakosok testi épségére, mind háziállataikra nézve. Többször érkezett bejelentés, hogy a lakosok nem mernek a kutyák miatt elindulni a városba, ugyanis arról a településrészről leginkább kerékpárral járnak a városközpontba.”

"Mutassanak egy olyan kutyát, ami tőlünk szökött el!"

Nagy Henrietta, az alapítványt vezető testvérpár másik tagja „alaptalan és gyenge rágalomnak” nevezte az aljegyző állításait. „Az interneten elérhető, nyilvános, fényképes adatbázisuk van minden kutyáról, ami a telepre érkezik. Mutassanak nekünk csak egy olyan kóbor kutyát, ami előtte náluk volt!” – fogalmazott. „Ha valahol nem éheznek a kutyák, akkor az az ócsai menhely. Ráadásul Inárcshoz közelebb van az állatotthon, mint Ócsa lakott részéhez, hogy lehet az, hogy oda nem szöknek át a tőlünk állítólag kitett kutyák?” – mondta Nagy Henrietta. Kérdésünkre Inárcs polgármestere, Gál Imre László is megerősítette: eddig nem tapasztalták, hogy a község területére szöktek volna az állatotthon kutyái.

Nagy Henrietta szerint gyakori, hogy a lakosok nem adják be a talált vagy megunt állatokat a menhelyre, hanem egyszerűen kiteszik a kutyákat az Újerdő szélére. Emellett Budapestről is gyakran tesznek ki a környéken megunt háziállatokat. Emellett néhány régóta a telepen élő, már a gondozók háziállataként tartott ebet időnként kiengednek és a tanya környékén futtatnak, de azok sem szoktak a lakott részre tévedni. Nagy szerint Ócsán általában nincs megoldva a kóbor kutyák helyzete: „a lakosság fejét rendbe kéne tenni ez ügyben, mivel sokan felelőtlenül bánnak az állatokkal. Az utóbbi években sok idős ember halt meg a faluban, az állataik pedig az utcára kerültek. Korábban sokan a közeli szeméttelepre vitték a „fölösleges” kutyákat, és amióta azt felszámolták, messzebbre kószálnak a kóbor állatok.” A gondozó bírálta a helyi állatorvost is, mivel szerinte az „nem ért a kutyákhoz”, ezért a telepre érkező állatokat ellátására egy másik orvossal szerződtek. Szerinte az önkormányzat és az állatorvos közösen kellene, hogy fellépjen a túlzott kutyaszaporulat ellen – lakossági ivartalanítási akciókkal és közlemények kiadásával.

Az ügyben szerettük volna megismerni a POLISZ Kft. álláspontját is, de a cég vezetői többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.

*

Valóban ilyenek lennénk? ( - elállatiasodott kisvárosi történet, Ócsáról)

Ócsán sok beleszarós, állattal és egyébbel nemtörődöm embert láttam már, ahogy mások is. A kisváros életében a paraszti jelleg máig felismerhető. Többen láttuk, ahogy egy nagymotoros direkt rákanyarodik az úttestre kiszabadult kiskutyára, majd hallottuk annak hangját, ahogy az elütés után vonyítva-vinnyogva fájdalmas szenvedésében majd megőrül. 

De tapasztaltuk többed magunk, ahogy a Széchenyi utcában elütött, félig bénult kutyával senki nem törődve tovahajtott, és csak egy ifjú gyerek próbált sírva vigyázni rá. Nem az Ő állata volt. Csak benne még volt tisztesség, az tartotta ott. A felnőttek már közel sem ilyenek.  Akkor a közterület-felügyelő péntek délután 13:45 volt, nem foglalkozott az esettel. A telefont sem vette fel. Én tudom, hogy ez az ember azóta sem változott. Az önkormányzatban senki nem volt elérhető. Rendőr nem volt szolgálatban a városban. A telefont nem vette fel, ahogy a közterületis sem. Visszahívást nem kaptam. Kiderült, hogy az ilyen esetekre a honatyák nem készültek fel. Az állatorvossal, a városnak nincs szerződése. Holott az állatvédők szerint nem csak szükség lenne rá, hanem ez már szinte kötelező jellegű  alapkövetelmény.  Mert ezt a drága Polisszal kötött "sintéri" szerződés nem helyettesíti. A magára hagyott sebzett, fájdalmaitól kínlódó állattal nem törődni ugyanolyan állatkínzás, mint amit a törvény büntet. Ezt az önkormányzatunk vezetése még nem fogta fel.

 Valóban ilyenek lennénk?

Talán a KisBiró szerkesztőjének, Moldován Ágnes cikke megadja  a választ, amit a "Dabasrégió" Online publikált.

Egy ócsai férfit letöltendő fogházbüntetésre ítéltek állatkínzás miatt. Gyors eredmény született a 2012. május 15-ei lakossági bejelentés után, miszerint egy családi ház udvarán embertelen körülmények között tartanak két kutyát. A kiérkező hatósági állatorvosok és az illetékes körzeti megbízott, igazoltnak találták az állatkínzást, a kutyákat elszállították.

A Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya még májusban kapott bejelentést egy ócsai kutyatartó férfiről. Az ismeretlen telefonáló elmondta, hogy egy családi ház udvarán két kutyát is nagyon rossz körülmények között tartanak. A helyszínre az illetékes körzeti megbízott és a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Állategészségügyi és Élelmiszer Hivatalának két állatorvosa is ellátogatott, és bizonyságot szereztek arról, hogy a két állat valóban minősíthetetlen körülmények között élt: lesoványodtak, éheztek. Miután egy fővárosi állattelepre menekítették őket, egyikükön már nem tudtak segíteni, napokon belül elpusztult. Az állatok tulajdonosa a kihallgatás során elmondta a nyomozóknak, hogy magának sem volt mit ennie, nem tudott a kutyáknak sem ételt adni – elismerte tehát a bűncselekményt, pénztelenségére hivatkozva.

A rendőrség az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek. Június 14-én zajlott az ócsai férfi tárgyalása, mely során a vádlottat a Dabasi Bíróság első fokon hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte.

Ahhoz, hogy az állatvédelmi törvényt – amelynek szigorításáért több szervezet is régóta küzd – be tudja tartatni a rendőrség, a lakosság segítségére is szükség van. Hasonló bejelentések alapján egyre többen véshetik majd az eszükbe, hogy az állatok tisztességes bánásmódot érdemelnek. Ezért ha ilyen esettel találkozunk, ne menjünk el szó nélkül mellette – hívjuk a rendőrséget, vagy az illetékes önkormányzatot, hogy még időben intézkedhessenek.

Eddig az írás. Azonban, ahogy arról már korábban beszámoltunk és most is leírtuk, az Ócsai önkormányzatot, az illetékességükben kötelezőn eljárókat hiába hívtuk.  A város egyetlen állatorvossal, állatvédővel nem hajlandó szerződést kötni. Nincs is védelem és biztonság egyetlen itteni élőlény számára.

A történet magáért beszél. Valóban ilyenek.

*

Ebek martaléka a ráfordítás ( - elérhetetlenné tett drága szolgáltatás)

Még május 25.-én történt, amikor Major Gábor akkor volt pénzügyi irodavezető előterjesztésére Horváth Tamás az önkormányzati ülésen előadta, hogy miért időszeri szolgáltatót váltani az ebek vonatkozásában.

3.5. Tárgy:   Megbízási Szerződés-tervezet a Polisz Biztonsági Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel.

Előadó: Horváth Tamás alpolgármester

Az ülésen a képviselőknek elmondták, hogy az új szolgáltató az elhullott állatokat és a kóbor állatokat is befogja, majd elszállítja a gyepmesteri szolgálatnak megfelelően.  Kiemelték, hogy a lakosok házaitól is elviszik az elhullott kisállatokat, (60 kg.-os súlyhatárig) melyek esetében elegendő, hogy a lakos felhívja a szolgáltató ügyfélszolgálatát. Ez semmiféle adminisztrációs, vagy anyagi teherrel nem fog járni. 

Az önkormányzat és a Polisz Biztonsági Szolgáltató Kft között létrejövő szerződéssel a konténeres dögkút megszűnik.  A Polisz Biztonsági szolgáltató vállalja, hogy a riasztástól számított 2. órán belül a területre érkezik és megkezdi a szerződésbe foglalt szolgáltatási tevékenységét. Ez napszaktól, pihenőnaptól függetlenül fennálló vállalás. 

Teszi ezt az elelfogadott szerződés szerint 60 ezer Ft + 25 % áfa (75000) havi díj-ellentételezésért, maximum 50 állat/ év kvóta kereten belül.  E felett 15000 + áfa díjszabással számolva a befogást.

Állati tetem esetén a havidíjon felül havi 60 ezer + áfa/db  tartalommal (75000) szállítják el az elhullott állatot, a tetemet. Ebbe az összegbe beletartozik a közterület fertőtlenítése is az elhullás, vagy a felfedezés helyén. Ennek további költsége a szolgáltató telephelye és az önkormányzat közti távolságot mérve 40,- Ft + áfa/ km költség.  Ez kb  egy hívás esetén 50 km-t jelenthet, vagyis 2000,- Ft + áfa esetenként.  A szerződés 2011 06. 01.-től van érvényben és 2012 06. 30.-ig változatlan áron garantálja a szolgáltatást.  

A gyakorlati tapasztalatok alapján az önkormányzat nem volt elég megfontolt a szerződés megkötésekor, mert több szempontot figyelmen kívül hagyott.  Igaz Horváth Tamás azt mondta, hogy körülbelül azonos lesz az ár az előző szolgáltatóhoz viszonyítva. Ez azonban mégis drágulást hozott, mert a havi díjon túl még kilométer pénzt is kérnek.  Aztán  az előfordult esetek, és riasztások után elmondhatjuk, hogy a 2 órán belüli kiszállást nem tudják biztosítani.  Sebzett, beteg állat befogására, ellátására nincsenek felkészülve.  Az állatok elhelyezése vonatkozásában a cég nem nyilatkozott, de egyes állatvédők szerint az Illatos úui telepre szállítják be őket, ahol azokat leadják. Saját gondozást, ellátást nem nyújt a szolgáltatás.  Így csupán egy közvetítői szállításra fizet az önkormányzat havi 75 ezret + kilométerenként 60 forintot.  Ebbe még tartozik bele az elhullott állatok befogása, aminek külön összeg meghatározása van. Az gyepmester, állatbefogó jelenleg Budapest Újpest városrészből, a Fóti útról érkezik. Ezen a távon nem is tartható a 2 órán belüli időkorlát, ami szintén kifogásolhatóvá és kétségessé, teszi a szolgáltatást. A hosszú időintervallum azonban a hatékonyságot is megkérdőjelezi. 

Helyi állatvédők szerint ennél sokkal  hatékonyabban és olcsóbban elvégezhető lenne a szolgáltatás, de az önkormányzat nem áll szóba velük. Megkeresésükre mindig elutasítás a válasz.  

A nép fia, meg nem érti, hogy miért mindig a rosszabb és a drágább szerződés a jó a Horváth Tamás nevéhez köthető kapcsolatok és szerződések terén.  

Főleg akkor, amikor minden fontos apróságon spórol az önkormányzat.A nagyobb összegek kiáramlását azonban nem gátolja. Így van ez a jelen esetben is.  Az állatok védelmével kapcsolatosan az önkormányzat nem köt szerződést egyetlen állatorvossal sem, - pedig kötelessége lenne, - hogy az elütött, sebzett, vagy beteg állatokat orvos által vizsgáltan, vagy elaltatva lehessen elszállítani, vagy befogni. Élő példa volt, hogy egy elütött jószág esetében nem volt a városban egyetlen kompetens személy sem, aki cselekedni tudott volna,. Az állatorvosnak nem volt felhatalmazása, mert vele nem szerződött az önkormányzat. A közterület-felügyelők elérhetetlenek voltak, rendőr nem volt szolgálatban a 9000 fős városon belül.  Így a vergődő állat a játszótérre vonszolta haldokló testét, ahol a gyermekek testi épségét, egészségét veszélyeztette.  A városi ember meg tehetetlenül nézte és félte az eseményeket. Többen szidni kezdték a városvezetés, a polgármestert. A helyzet feloldhatatlannak bizonyult. Nem volt sehol egy elérhetőség, vagy egy olyan személy, aki tudta volna, hogy ez esetben hova illetve kihez lehet fordulni. Végül a Szent Ferenc állatotthon adott telefonos segítséget és tanácsot. A szerződött partner több órás várakozás követően sem ért a helyszínre. A hörgő, haldokló állat elszállítását egyébként sem  tehette volna meg, nem végezhette el, mert az törvényellenes.  Mindezen eset rávilágított az önkormányzat ismételt eljárási és döntési hibájára az állatok védelme és befogása terén. Azt ugyanis nem lehet megengedni, hogy állatorvosi szerződés nélkül, pusztán egy sintérre bízzák az ebek és más apró állatok sorsát a városban úgy, hogy annak minimális elvárást sem biztosítják. Az önkormányzat tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítve ismét a lakosság kizárásával kötött egy átgondolatlan drága szerződést egy távoli céggel, miközben a helyes és jó megoldás a közelben olcsóban elérhető lenne. 

Mindenesetre itt az elérhetősége a jelenlegi cégnek, ahol az elhullott állatok bejelentése megtehető éjjel-nappal:   06-1 358-0526 és 06-1 280-8945. ha már az önkormányzat szerényen ezt is elhallgatja.

A kapcsolattartó neve és elérhetősége pedig Dr Németh Gyula 06-70  338-8593.

*

Kisvárosi polémia, - szemét dolog, eb gondolat, suta ügyletek ( - a pénz megy, a szemét marad)

Ha kedvelnénk a statisztikákat már bizonyára egy tekintélyes kimutatás szólna a városi szabálytalanságokról, köztük a hulladék elhelyezésének történetéről. 

A város központi részén, a MÁV állomás környékén nem egy szemét kupac, körülötte legyek, arrébb meg a hatóság kávézik, de mindez szinte senkit nem zavar. Egy jelenleg is ott parkol.

Hogy pontosan mióta áll ott, azt senki nem tudja. A minket megkereső helybéli szerint bő pár éve gazdátlan a terület és a szemét is hosszabb ideje ott roskadozik, bent a parkolóban. Persze nem ez az egyetlen hely a városban, ahol ez a kép fogadja az ide tévelygőt.  Csakhogy ezt az átutazó is látja. Ő az ablakon keresztül a szemből érkező vonatra várva ebből vonja le szomorú érzéseit. Nem szívesen nézelődik itt a lehangoló állomáson az állandóan késő ellenszerelvényre várva az erjedő kupacokra tekintve. 

Ez azonban csak a külső látszat. Városon belül sem jobb a helyzet. Korábban, a játszótéren napokig állt a szemét, szakadt zsákokban, meg az árokban, aztán amikor szóltak érte, a fórumozók, majdnem egymásnak ugorva hurrogták le az ezért reklamálókat. Erre mondták, nézzek már be, hogy lássam, mi a helyzet. Benéztem és kimentem a játszótérre is. Ahogy a fórumon olvastam, valaki vitt már el a szemétből, de más meg hordott még oda egy-két zsákkal. Én akkor pénteken és máskor is többször próbáltam hívni a közterületeseket, de mióta a Rita is elment, egyszer sem értem, el a mostaniakat. Tegnapelőtt is csak annyit láttam belőlük, hogy a Nivával elszáguldottak a Bajcsyn. Korábban meg az Egressynél dekkolt a jármű de ők sehol nem voltak. Az utcán, sárga mellényben, vagy kerékpárral, mint az elődök, már biztos, hogy nem. Az ívóba meg nem mentem be körbenézni. Meg is kérdeztem magamtól minek ehhez a benzinfaló? Jó az idő, meleg van, biztos megszomjaztak. Nem drága nekünk az érdemtelen kocsikázás? Nem lenne közvetlenebb, személyesebb, egészségesebb és szemléletesebb a kerékpározás, sárga mellényben, ahogy a polgármester lenyilatkozta, mint ez a Ladába kapaszkodás? 
Talán ezért volt olyan hely, ahol egy évig se vették észre az otthagyottat. A bringáról mindjárt más, a kép. Szellősebb a környezett, közelebbi a feltáruló táj, láthatóbb a köz, és a tér. És még a benzin is megmarad. Az pedig amúgy is jól jönne a polgárőrségnek ebben az ínséges időben.

Nem  pár héttel ezelőtt is olyan távolinak tűnt az egész városi közigazgatás. (Eltűnt mindenki.) Nem lehetett egyetlen hivatalos személyt tettre hívni. Pedig szükség lett volna rájuk. Ez nem jó trükk. Egy elütött, cserbenhagyott kutya, amivel nem képes felvenni a küzdelmet a város. A haldokló állat okán nem lehetett elérni senkit. Kora délután, napos időben 13,45 után a város kiürült. Ez előtt pár perccel történhetett a baj. Egy idős néni húzta le az útról a még élő, mozgásképtelen kutyát. Ő a buszról szállt le. A cserben hagyó, a gázoló  meg sehol. Meg sem állt. A kutya meg csak nézett a barna kerek szemével, ahogy mozgásképtelen testét az aszfaltról levonszolták. Pont arrafelé jártam. Egy fiatal diáklány megszeppenve állt még ott mellette. Nem az övé volt. Csupán segíteni próbált. Tehetetlenül telefonálgatta el feltöltött drága egységeit mobiljáról. Odamentem, próbáltam nyugtatgatni, bár a szenvedés engem is megviselt, miközben a feleségem is mellettem sajnálkozott. De én is hiába telefonálgattam, sehol senki. Kész káosz a város, egy péntek délután. Sem hivatal, sem elképzelés, sem közterület felügyelet. Sehol senki, csak a magára hagyott lakosság és a haláltusáját vívó eb. Senkit nem lehet elérni, senki nem tudja, hogy ekkor mi az eljárás. Állítólag az önkormányzatnak már rég szerződést kellett volna kötnie egy állatorvossal az ilyen és a hasonlatos esetekre. Hiába fizettünk 70 ezret kutyánként a sintérnek, ha ezzel mégsem foglalkozik senki. Erre nem gondol senki a városházán. Nincsenek is felkészülve rá. Sem megmenteni, sem lelőni nem lehet így, miközben ő az eb, a segítséget várja, csak a kínlódás jut a számára a megváltást helyett. Pedig irtózatosan sokat,rengeteget fizetünk az ebbefogónak. Ő azonban nem gyógyít és nem segít. A mostani Polisz Kft a főváros XIX. kerületében van bejegyezve. Az önkormányzat a testület által a korábbi gyáli sintért erre a távolabbi cégre cseréltette. De ők csak úgymond egészséges, kóbor vagy ismeretlen veszélyes állatok befogására vannak felkészülve. Ők nem állatmentők. Az erősen sérült, sebzett, vagy haldokló állaton nem tudnak segíteni, azzal az állatvédelmi törvényben foglaltak szerint nem tudnak mit kezdeni. Maximum úgy ahogy van megvárják míg elszenved, kimúlik, vagy úgy félholtan elszállítják. Ez állatkínzás, ezt törvénybe ütköző, nem lehet. Orvosi segítséget helyszínre híváskor nem adnak. Kiderült, hogy az önkormányzatunk nem kötött szerződést egyetlen állatorvossal az ilyen esetek gyors kezelésére. A mostani állatbefogót, az említett Police nevű cég küldi ki, ha szólnak neki. Ezen a napon órákon át senki nem tudta az elérhetőségüket. Aki meg tudta, azt nem lehetett elérni. A városháza falán, a hirdetőn, vagy a honlapon erre vonatkozó információ nem található. Hivatalnok, közterületes vagy cselekvőképes ember ekkor nem  volt elérhető az egész városban. Kínomban a 112-t meg a Faluvédőket hívtam. Bódiné volt olyan kedves, megpróbált intézkedni. Végül elérte valakit, aki küldte a sintért. Az idő múlik. Ez egy rémtörténet. Tudom a falusi embernek az állat ekkor már nem érték. Ilyen a felfogás. Ezért kellett az új állatvédelmi törvény. Szemléletváltás és felfogások okán. Persze nem mindenki ilyen. Ezért találtunk emberi segítséget. Orvost hívtunk. Volt aki nem jött, volt aki igen. Telefonáltam a helyi menhelynek. Elmeséltem az esetet, ki volt akadva. De megoldást ajánlott. Közben elérték az új sintért. Nem fogják kitalálni, hogy akivel most szerződést kötött a hivatal, az Újpestről, a főváros tőlünk legtávolabb eső részéről küldi a pénteki csúcsforgalomban az állatbefogót. De ez az állat még élt, szenvedett. Kiderült, egyetlen szolgálatos rendőr nem volt a több mint 9100 fős városban!  Valahogy aztán a pusztából sikerült előkeríteni az Attilát, aki végül félbeszakítva dolgait bejött a városba. Nem volt rendőri felszerelés nála, és nem is volt szolgálatban. Azért jött végül oda, mert többen csak Őt tudták elérni. Én is arra hivatkoztam, hogy a játszótéren a gyerekek odamehetnek a vonagló sebzett állathoz, és bánthatják azt, vagy viszont. Ráadásul ismeretlen a megsebzett, haldokló állat, így fertőzést rejthet, veszélyt is jelenthet magában.  Hivatalos rendőri intézkedés nem is volt, csak helyszín biztosítás, és várakozás. Az állat ekkor már nyüszögve, szinte könyörögve szenvedett. Több mint egy óra is eltelt a baleset időpontjától, de a szerződött fél nem érkezett meg. Mi a pusztulatnak fizetünk akkor oly magas összeget ezért a semmirevaló szolgáltatásért. Ismét egy olyan döntés, amit nem jártak körül, csak bemondásra megszavazták.  Mit tud a lakó egy vérző, haldokló állattal kezdeni a város forgalmas utcájában, a játszótér sarkánál?  Segítség sehol.
Dabasról szolgálatos rendőr nem jött ki. Bukodi Károly polgármester pedig nem rég maga mondta el az önkormányzatban, hogy beszélt az új kapitánnyal, és ígéretei vannak.  Elmondta még, hogy Alsónémedin, Bugyin, és máshol is csak két rendőr jut a településnek. Csak azt nem tette hozzá, hogy az általa soroltaknak  többnyire feleakkora a lélekszáma - és ők ráadásul községek, - mint Ócsa. Városunk vezetője nem is tudta érvényesíteni,  hogy megduplázzák a szolgálatosok számát. Még azt sem sikerült, elérni, hogy azon települések létszámából kiindulva a városi rangunkhoz és lélekszámunkhoz viszonyítottan arányosan növeljék az egyenruhás állományt. Nem. Sőt, ahogy beszéltem, a rendőrséggel, az is kiderült, hogy számos esetben tőlünk vezénylik el a rendőrt Dabasra, vagy máshova. Akkor is, amikor itt sincs elég, vagy egyáltalán nem marad egy sem, továbbá annak ellenére is, hogy Ócsa város lakosságának adójából fizetett hozzájárulás biztosít azért, hogy az állomány tagjai itt helyben legyenek. Beszállunk a benzinbe,. a lakhatásba és a technikába. Ekkor már Dabasnak már ne mi adjunk és fizessünk rendőrt, főleg, amikor itt az egy főre jutó közeg aránya kevesebb, mint a környékbeli kisebb községekben. Számomra érthetetlen, hogy a faluvédők, az önkormányzatok másutt mitől jobb érdekérvényesítők, mint itt Ócsán ahol olyan tapasztalt emberek is közéleti szerepet vállalnak, mint Szűcs Lajos országgyűlési jegyző, többszörös elnök, a megye önkormányzatának feje, vagy mint a többfunkciós Horváth Tamás pedagógus, a megyei közgyűlés megbecsült képviselő tagja, és helybéli al-mester. Mi van az ilyen-olyan esetekben, amikor egy állaton kéne sürgősen segíteni. Hol van erre terv, elképzelés, vagy leírás. Mi lenne nagyobb probléma esetén? Miért nincs szerződés és gyors elérhetőség, kéznél levő segítség? Nem egy tanyán élünk, hanem városban, azonban semmi jel nem utal erre ez esetben sem. Végül megszereztem a helyi állatmenhely telefonszámát, és felhívtam őket.  Az ócsai Szent Ferenc Állatotthon és menhely vezetőjét sikerült elérni, aki roppant rendes és készséges volt. Telefonos segítségként felajánlotta, hogy amennyiben Alsónémedire bevisszük az állatot, vagy onnan kihívjuk az orvost, akkor pár perc alatt javíthatunk a helyzeten és ha kérünk számlát a részükre a beavatkozásról, akkor azt így telefonon megígéri, hogy kifizeti, csak az állat ne szenvedjen! Majd kiesett a telefon  kezemből. A kutyát lerendeztük, menthetetlen volt, de legalább nem szenvedett tovább. Újpestről a sintér még sehol sem volt. Bódiné, Barnabi viszont ott volt. Így többen őrizték a letakart tetemet a közterületen tovább. A felügyelőkhöz persze nem érkezett el a hír, hiszen sehol nem voltak. Az egyetlen kicsörgő telefont, meg nem vette fel a fizetett gazdája. Közben a menhely vezetőjével  beszélgetve ő elmondta, hogy Ócsával már többször próbálták felvenni a kapcsolatot, de gyakorlatilag nem állnak szóba velük. A jegyző szinte el sem érik, nem érti hogy miért, a polgármester meg csak valamit üzen. Mikor tájékoztattam, hogy most váltottak eb-befogót, mert a gyáliak 70 ezret kértek, darabáron  akkor majd kifordult a szeme, merthogy ők ennek a töredékéért kínálták fel a szolgáltatásukat, ami ráadásul helyben van, de nem kellett a városnak, vagy az atyáknak. Ráadásul ők nem altatnak, hanem feljavítják az ebeket és kihelyezik őket gazdákhoz.  A feladatra minden lehetőség adott, engedélyük van, és az ilyen esetekre, mint a sebesülés, gázolás, kóbor ebek befogása is készen állnak. Nem érti, hogy mi van Ócsán. Állítólag a városnak kéne szerződnie egy olyan állatorvossal, aki gyorsan elérhető adott esetben, mikor szükséges, és beavatkozni képes, míg az ebbefogó odaér. Ez nem adatik meg jelenleg. Sőt, mint kiderült, Kecskemétről, Dabasról, vagy bárhonnan hamarabb ide érne egy épkézláb állatvédő és orvos, vagy sintér, mint Budapest legtávolabbi szegletéből. Az eset kapcsán kiderült, hogy ismét sikerül a régi szerződést a városnak egy hasonlatosan drága, de rosszabb minőségűre cserélnie. De hát ez Ócsa.

Hónapok óta sorra kerestem a problémákkal és adott esetekkel, ügyekben az illetékeseket a hivatalt , ám eddig még senki nem tett érdemben szinte semmit. Igaz, Bukodi Károly már többször írt választ, és Szabó Károly sem először tár elém dolgokat, de voltak és vannak olyan vélemények, miszerint  ha ezek az élethelyzetek gondot okoznak, akkor nem kell ide jönni és itt élni. Vannak olyan képviselők, akik nem reagálnak a városi problémákkal történő felkeresésre. Másnak, mint például Dönti Károlynak meg szinte mindig nyitva az ajtaja, ha valakinek kérdése van felé. Pár ember elérhető telefonon, de a többség befogja a szemét, száját és a fülét. Felvesznek egy kis tagsági díjat, oszt' jól van. Sokaknak és a régi falusiaknak ez jó így, nekik megfelel. Vagyis minden mindegy. Az egykori falulakók egy része szerint a szemét is, akinek bántja az erre érzékeny lelkét, vagy a látását,-szemét, az vagy szedje össze és vigye el, vagy ne beszéljen róla. Ilyen és ehhez hasonló vélemények sorra jönnek elő az egyik helyi egyesület által biztosított közösségi oldalon. Azonban ez az egyesület még egyetlen esetben sem fejezte ki abbéli hozzáállását vagy kinyilatkoztatását, hogy ez nem helyes. Sőt bizonyos fantom név alatt mondhatni, még talán jópofának tartva, helyesli is a felvetéseket. Ott ők, kétféleképpen ítélik meg a történéseket. Vagy őslakos vagy, vagy betelepülő. Egyszerű, mint a pajta. Az előbbieknek előjoguk és kiváltságuk van, az utóbbiaknak meg beleszólási joguk sincs. Tehát ha jeleznek valamit, akkor ezt inkább ne tegyék, hanem saját maguk intézzék, végezzék.  A sebesült állat, a FÉG a laptop, a hibák tárháza nem téma.  De a hivatal kapcsán felmerült hiányosságokért, az út menti szemétért nekik nem lehet szólni, mert egyből kijelentik hogy azért cselekedni kel, ők már megtették a magukét.  Nem egyszer kijelentették, hogy a lerakatokat , ha már zavarja a máshonnan származók finnyás személyét, akkor azt általuk elszállítani kell, nem pedig firtatni. De hogy azokat ki képezi, vagy hogy ezért ők is rendesen fizetnek, már nem érdekli őket, ahogy a feltárt laptopok lényúlása, vagy a FÉG elvesztése sem.

Ugyanakkor a szemétkupacok elhelyezése, lerakása több szempontból is szabálytalan és káros. Vonzzák a rágcsálókat, a repülő rovarokat, bűzt és fertőzést gerjesztenek. A magára hagyott szemétben, vagy közvetlenül mellette néha gyerekek játszanak, emberek közlekednek. Sajnos sokan máig szeméttárolónak használják az erdőszéleket, a közterületeket és a MÁV-hoz, vagy máshoz tartozó részeket. Szemetet találni a szántás mentén és cserjés mentén és a sínek oldalán. Igazán nem tudom, mit kéne tennünk ahhoz, hogy ezt a koszt, ezt a szemléletet végre felszámolják. Hogy az újraképződő szemetet elszállítsák és a környezetünket a tájat, amiben élünk, innen-onnan megóvják..

A városrészben köztudottan kevés a hulladékgyűjtő.  Talán ezért még az ócsaiaknak sem kéne a szemetet illegálisan széthordani. Az önkormányzatnak pedig oda kéne figyelni erre, és nem megszüntetni, hanem bővíteni kéne a hulladékgyűjtő helyeket.

Már a mostani önkormányzat volt, amikor a vasútállomás és a piac mellett kihelyezett konténereket felszámolták. Ezzel felére csökkentve a szelektív gyűjtést és a lerakó helyek számát. Erre most csak a Bajcsy mentén a multi parkolójában van lehetőség, ami így nem elég és elégíti a városi igényéket. Az élelmiszer áruházba érkezők, a parkoló és az áruátvevő szomszédságában kialakított gépkocsi fordulónál kupacokban áll a tárolókból kicsorduló szemét. Az élelmiszert árusító üzlet bevásárlókocsijaihoz az uralkodó széljárás nem csak a bűzt és a legyeket sodorja oda, hanem a földön hömpölygő szemetet is.  Itt nem hogy a bevásárló kocsikat kihelyezni, és tárolni nem lehet kulturáltan, hanem parkoltatni, és néha bevásárolni  sem. Még szerencse, hogy nem lobbant még lángra az üzlet előtt álló kocsikból a sok dohányos által felelőtlenül kipöckölt csikkek által.

A vasútnál pedig  a másik legnagyobb probléma, a gépkocsikat parkolóba hajtani. Mivel ritka a buszközlekedés, a város egyetlen nagy buszöblét használják várakozásra a vonathoz kimenő családtagok. De nem csak ők, mert ehhez hozzájárul az új piac melletti szakasz és utcarész alultervezettsége és az út olyanná alakítása, hogy ott biztonsággal, a folyamatos forgalom biztosításával le lehessen állni.

Már nem is tudom, hogy kihez fordulhatnánk az ügyben, hiszen folyamatosan jelezzük a problémákat, de süket-, vagy nemtörődöm fülekre lelünk. A közterületesek is olyanok, mintha az űrből jöttek volna és nem is a várossal, vagy a városból élnének.

A két ismert busz már évekkel korábban is a város utcáin parkol éjjel-nappal. Pedig arra is volt ígéret, hogy éjszakára a buszöblöt, a megállót fogják igénybe venni a megszokott járda helyett. A polgármester is azt ígérte, ha lesz közterület-felügyelet, akkor ezek a gondok megszűnnek.  De sem a szemét képződés, sem a tiltott helyen, az ott élőket zavaró parkolások nem szűntek meg. A folyamatos panasz, a figyelemfelkeltés mindhiába.  Nincs fejlődés.

Még egyetlen ebbéli kritikai és nem elítélő nyilatkozatot nem láttam onnan, csak a fórumban leírt sajátos megközelítést.  A bunkózást. Ezzel azonban a városi szemlélet nem fog kialakulni és ez a hely sem lesz élhetőbb, vagy jobb. 

A közterületi parkolással és a városi szemét kupacokkal nincs is gondja mindenkinek. Az üzemeltetőnek, a fenntartónak, csak mindig az adott helyen, ott élő adófizető tulajdonosának okoznak bosszúságot.  Erről is volt ,már több észrevétel és lakossági felszólalás. Ettől persze még semmi nem változott. A város nem lett rendezettebb, és vonzóbb, az emberek sem lettek rendszeretőbbek, vagy nyugodtabbak.

Kérdés persze, hogy bízhatnak e még ezek után azokban, akikre pont ennek okán (a megoldások reményében) voksoltak?

*

Közben több futó találkozás után, péntek most péntek délután sikerült beszélnünk egymással, a közterület felügyelő és én.  Elmeséltem az eseteket, és kifejeztem elégedetlenségemet. Mondtam, hogy elérhetetlen számos esetben, amire csak a telefonján a hívásokat nézegette. Mondtam hogy most már felesleges.

Elmeséltem az elütött kutya történetét és a cselekvésre képtelen város esetét. Kiderült, hogy az ilyen esetekre neki sincs forgatókönyve. Nincs erre sem felkészülés, sem megoldás. Említettem, hogy az önkormányzatnak kéne kötnie szerződést az állatorvossal, hogy hasonló helyzetben legyen megoldás. No meg, hogy kettő után is lehessen kihez fordulni. Az előbbire nem tudott mit mondani az utóbbira meg azt válaszolta, hogy ő lenne a legboldogabb, ha kapna túlórát. Ezt jelezni kéne a a hivatalban. A kutya mintha kevésbé érdekelte volna, mint ez.  Említtem neki a sintér által tapasztaltakat, amire az volt a válasz, hogy ezek sokkal jobbak, mint az ezt előző gyáliak voltak. Gyorsabbak is állítólag, mert pár óra alatt itt vannak. Ő elégedett velük. Tudja, hogy a világ végéről jönnek, de hát Ő is Pestről jár ide dolgozni. Búcsúzóul még odasúgtam, hogy ezt ne nagyon emlegesse bizonyos nickekenek, mert még leszólják. 

Hát ennyi volt, de nem tudom mi haszonnal a lefolytatott elmélkedés, mert ez esetben még polémia sem volt.

*