Fűtésre nem jutott, autóra meg igen ( - közpénzből a sajátos igényeket)

Élesen tiltakozott a Pest megyei közgyűlés MSZP-frakciója amiatt, hogy 4 millió forintért vesz autót egyik alelnöke számára Pest Megye Önkormányzatának fideszes vezetése.  

Szűcs Lajos vezette megye több iskolájában tavaly nem volt fűtés, mert arra állítólag már nem jutott.

Most mégis milliókat költenek autó vásárlásra.

Szűcs Lajos nemrég cserélte le a vagyonnyilatkozatában nem szereplő 6 éves Lexust egy modernt, luxus Toyotára. (Azóta ezzel jár, s már többször látták vele Ócsán is.) Erre most egy másik drága autót vesznek a párttárs alelnöknek. 

László Ferenc, a Pest megyei közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a Pest megyei közgyűlés MSZP-frakciója a döntést meghozó szeptember 14-i ülésen határozottan tiltakozott a döntés ellen, egyben azt indítványozva, hogy az autóra szánt pénzből inkább a megyében működő civil szervezetek kapjanak támogatást.

A szocialisták javaslatát leszavazták, amit a szocialista frakcióvezető így értékel:  "a Pest megyei Fidesznek a pénztelenséggel küzdő civilek helyett fontosabb az alelnöki autó vásárlása".

Számunkra is érthetetlen, hogy a több forrásból táplálkozó, másutt pedig költségtérítést is élvező elnökök, miért nem tudják saját pénzből, megkeresett adózott forintjaikból megoldani a közlekedési problémájukat? 

Miért mindig a közvagyont használják fel a túlzott igényeik megvalósításához? 

*

Jóváhagyta a közgyűlés a rendőrfőkapitány kinevezését ( - hogyan tovább)

Pest Megye Közgyűlése 22 igen és 17 tartózkodás mellett elfogadta dr. Mihály István kinevezését a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság élére.

Pintér Sándor belügyminiszter – az országos rendőrfőkapitány javaslatára – szeptember 1-jei hatállyal a 33 éves szakmai tapasztalattal rendelkező dr. Mihály István rendőr dandártábornokot bízta meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével.

 

A szeptember 14.-ei közgyűlésen az új rendőrfőkapitány elmondta, hogy mindenkivel együtt fog dolgozni, akinek az a célja, hogy a Pest megyei emberek életét, hétköznapjait nyugodttá tegye.

 

*

Szűcs Lajos a tanácsnok Orgoványi Ágnessel volt ( - páros kiruccanás)

Szűcs Lajos szerint nem jó hely az Azori-szigetek. Havas Henrik szerint úgy néz ki, mint Zsiga Marcel nagybátyja. Más vélemény szerint Amerikában ezért már le kellett volna mondania. 

Az ATV-n kiröhögték az ócsai illetőségű elnököt.

Tovább bővült az azori-szigeteki utaslista. A Blikk Szűcs Lajosról, a Pest Megyei Közgyűlés Fideszes elnökéről és Mengyi Roland borsodi elnökről derítette ki, hogy kísérőt vittek magukkal az atlanti-óceáni üdülőhelyre. 

Szűcs Lajos korábban az Egyenes Beszédben cáfolta, hogy kísérővel utazott volna. 

Az Azori-szigetek egyik üdülőhelyén tartott konferenciát 12 fideszes megyei közgyűlési elnök és alelnök novemberben. Több napot töltöttek az egzotikus szigeteken. A sokmilliárdos adósságokat felhalmozó megyék vezetői a páneurópai roma stratégiával magyarázták az utat. A politikusok közül korábban senki sem ismerte el, hogy kísérőt is vitt volna, azóta azonban kiderült: ennek éppen az ellenkezője igaz. A Blikk a külföldi szervezőktől megtudta: a 12 megyei vezető mellett még két fő volt a hivatalos delegáció tagja. Mengyi Roland borsodi elnököt Varga Ferenc külügyi tanácsadó, Szűcs Lajost, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnökét pedig Orgoványi Ágnes külügyi tanácsadó kísérte. Szűcs Lajos néhány hete az ATV Egyenes Beszédben többszöri visszakérdezés után is cáfolta, hogy lett volna kísérője.

„Vitt kísérőt, vagy nem vitt kísérőt?” – kérdezte Kálmán Olga a politikust.
„Nem vittem” – válaszolta az. „Tehát egyedül utazott!” – húzta alá az ATV műsorvezetője, mire Szűcs azt felelte, hogy igen. A politikus hozzátette: szerencse, hogy nem vitt kísérőt, az Azori szigetek ugyanis nem éppen turistabarát hely.

Egy Géza nevű olvasónk hírünk megjelenését követően a Facebookon így reflektált a fideszes politikus szavaira: "munkámból kifolyólag - zenész vagyok - több alkalmam is volt megismerni az Azori-szigeteket. Egy mediterrán jellegű, káprázatosan gyönyörű, minden várakozást túlszárnyaló hely. Ha valaki szeretne egy olyan helyen feltöltődni, ahol az érintetlen, csodálatos természet és a tiszta, rendezett, civilizált körülmények minden áldását egyszerre szeretné élvezni, akkor ez az egyik legalkalmasabb hely... ja, és az ivóvíz természetesen nem probléma."

Közben blogunkat arról tájékoztatták, hogy Szűcs Lajos valóban nem az elnöki titkárnővel, (Kövesdi Andrea) hanem a 107 szobából a külkapcsolati munkatársnő társaságában utazhatott.  Ez a hölgy valóban Orgoványi Ágnes lehet, aki a megyénél, (de a fővárosban) külkapcsolati munkatársi beosztásban van nyilvántartva. Ha őt vitte magával, vagy mást akkor az ki fog derülni hamarosan. 

A kolleganőt próbáltuk elérni hivatalában a 689-es melléken, hogy megkérdezzük a szóbahozott úttal kapcsolatosan, de nem értük el. Nyilatkozatát persze megkeresés nélkül is közzéteheti, de ha az országos sajtó tudtára nem adta, akkor miként is várhatjuk el, hogy itt osztja meg ezt, vagy hozza nyilvánosságra azt, amiről eddig sem beszélt. De ha eddig maga sem tett őszinte beismerő vallomást, akkor miként várható el ez mástól.

Az ügyben erősen érintett felek és az elnök úr tagadásba burkolódzása azért is érthetetlen, mivel mindezek az adatok közérdekűek, így nyilvánosak, ahogy az Ócsai Kisbíró költségvetése is. Azonban ahogy a helyi önkormányzat is a nyilvánosság kizárásával költi erre a közpénzeket, úgy a megyei elöljáró is a köz kizárásával, magánügyként kezeli a közpénzes kiruccanást. Ezért a sajtó már be is perelte az illetékest, így az ügyben  a Fővárosi Törvényszék tárgyalást tűzött napirendre, ami  április 2-án kezdődik.

A Blikk egyébként a felmerülteken  kívül még két magyar kísérőről tud. Szűcs Lajos ebben is különc volt, mert Kovács Ferenc Vas megyei elnököt, és Nagy Kálmán Zala megyei alelnököt a felesége kísérte el.

*

Jobbik: Szűcs Lajos mondjon le! ( - az Azori kaland következménye)

A Jobbik Pest Megyei közgyűlési képviselőcsoportja nevében Varga Zoltán Péter frakcióvezető-helyettes még decemberben adott be előterjesztést a Közgyűléshez, mely szerint a testület felszólítaná dr. Szűcs Lajos elnököt, hogy botrányos Azori-szigeteki útja miatt mondjon le közgyűlési elnöki posztjáról.

A javaslatot akkor - rendkívüli ülés lévén és erre hivatkozva - napirendre sem vette a Közgyűlés fideszes többsége. A képviselő januárban újra beadta szó szerint ugyanazt a javaslatot a soron következő rendes ülésre. Erre február 3-án, pénteken kerül sor, azonban a kiküldött napirendi javaslatban ezúttal sem szerepel a szabályosan leadott előterjesztés, mint napirendi pont.

Alábbiakban olvasható az előterjesztés teljes szövege.

 E L Ő T E R J E S Z T É S

Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének soron következő rendes ülésére

"Előterjesztés dr. Szűcs Lajos elnök felszólítása tárgyában" című napirendi ponthoz

Tisztelt Közgyűlés! 

A Pest Megyei Önkormányzat jelenlegi helyzetében az átlagosnál sokkal nagyobb vihart kavart a megyei közgyűlési elnökök Azori-szigeteki útja. Teljesen természetes az, hogy felháborodott emberek ironizálva "gratulálnak" még a fideszes képviselőtársaimnak is, hogy sikeresen megutaztatták dr. Szűcs Lajost - nem közelebb, mint a portugál paradicsomba. A társadalom hangulatát mi sem mutatja jobban, mint hogy már tényleg csak ironizálnak az ügyön és emberek becsapott ezrei már szinte tudomásul veszik, hogy ma Magyarországon meg lehet azt tenni, hogy miközben gyermekek 170 forintból étkeznek naponta és az idei évben (Értelemszerűen az eredeti előterjesztés megírásának időpontjára, 2011-re vonatkozik. A szerk. megj.) ruhára is csak annyi telt a gyermekotthonokban, hogy két ballagó diák részére inget vásároljanak, addig a fideszes vezetők a hírek szerint titkárnőikkel és feleségeikkel utaznak közpénzen.

Tisztelt Közgyűlés! 

Bár magamban folyamatosan megteszem, de jelen előterjesztés szempontjából még az utazás okait sem vitatom, mivel úgy gondolom semmi, ismétlem semmi nem elég indok arra, hogy ilyen helyzetben az Azori-szigetekre utazzanak a megyei vezetők. Sokkal jobban elfogadnám az egész történetet, és magamban is kevésbé vitatnám az utazás jogosságát, de még az sem zavarna, hogy nem Budapesten tárgyalnak e témában, ha a romastratégia megvitatására mondjuk Gyöngyöspatán, Miskolcon vagy Hajdúhadházon kerülne sor.

És ha mindez nem lenne elegendő, a pofátlanság netovábbja, hogy az elnök miután visszafizeti az utazás összegét (vagy annak egy részét?) a gyermekotthonok részére csoki formájában (!!), még van képe hagyni, hogy ezt jótékonysági akcióként állítsák be a Megyei Önkormányzat honlapján és a sajtóban. Ahelyett, hogy ugyanígy visszafizetné a pénzt, de önfényezés helyett egyszerűen csak bocsánatot kérne az utazás tényéért és nem kezdené el sokadszor is előadni, hogy mi volt annak az oka. Hiszen - magamat ismétlem - erre az útra semmi ok nem elegendő! Mindez a kommunikációs húzás különösen felháborító annak fényében, hogy korábban a sajtóban ő maga támadott minket jobbikosokat azzal, hogy ha éjfélkor kenyeret vagy tejet szállítunk a kemencei otthonba, akkor azt csupán a sajtó előtti "villogás" céljából tesszük. Feltételezhető továbbá, hogy ezt a pénzt sem dr. Szűcs Lajosnak, sem a többi megyei vezetőnek esze ágában sem lett volna visszafizetni, ha nem derül ki ez az út.

Tisztelt Közgyűlés! 

Település esetén a polgármester, a megyei közgyűlés esetében annak elnöke képviseli a Testületet, illetve a Közgyűlést, megjeleníti azt a nyilvánosság előtt. Mindennél fontosabb, hogy erkölcsileg feddhetetlen legyen bármely szempontból – az elnök munkája Önöket is minősíti, esetleges hibája az egész Közgyűlést rossz színben tünteti fel.

Tisztelt Közgyűlés! 

Dr. Szűcs Lajos eddigi tevékenysége összességében rossz színben tünteti fel Önöket, engem, mindannyiunkat. Ezt Önök (különösen a kormányzó koalíció képviselői) nem engedhetik meg maguknak, ez azonnali lépést követel. Ennek fényében kérem, hogy az alábbi határozati javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.

Fentieken túl - miután ezen javaslat álláspontom szerint megfelel az helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontjában jelzett "állásfoglalást igénylő személyi ügynek", s az Ötv. 12. § (6) bekezdése szerint ilyen ügyekben titkos szavazást tarthat -, kérem, hogy a Közgyűlés a határozati javaslatról ekként döntsön.

Határozati javaslat:

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése

1.     mivel úgy gondolja, hogy a Megyei Önkormányzat jelenlegi helyzetében arra semmi indok nem elegendő, annak céljától függetlenül elítéli dr. Szűcs Lajos elnök Azori-szigeteki útját,

2.     megállapítja, hogy a Közgyűlés elnöke méltatlanná vált posztjának betöltésére,

3.     felszólítja dr. Szűcs Lajost, hogy a Közgyűlés elnökének posztjáról mondjon le,

4.     felkéri Wentzel Ferenc alelnököt, hogy a Közgyűlés képviselőcsoportjainak vezetőivel kezdjen tárgyalásokat az új elnök személyéről.

Felelős:

Dr. Szép Tibor, főjegyző

Wentzel Ferenc, alelnök

Határidő:

azonnal

4. pont esetében: 2012. február 15.

Indítványozom továbbá, hogy a személyi kérdésről lévén szó, dr. Szűcs Lajost a Közgyűlés zárja ki a szavazásból és az ülés vezetéséből a napirendi pont idejére.

Budapest, 2012. január 13.

Varga Zoltán Péter, 

közgyűlési képviselő, Jobbik

 *

Karácsonyi ajándékműsor az önkormányzat jóvoltából ( - karácsonyi kiárusítás)

A szigetekről visszatérő megyei vezetés az év végén más fontos döntést is hozott, az utazáson és a vagyonátadáson túl. 

Rendkívüli közgyűlés keretében, megváltozott feladatokra való hivatkozással 47 hivatali dolgozó (köztisztviselők, ügykezelők) január 1-jei elbocsátásáról döntött  Pest Megyei Önkormányzat.

A Jobbik különösen felháborítónak tartja, hogy a decemberi rendkívüli közgyűlésen „bizottsági struktúra átalakítása” címszóval a bizottságok számát úgy csökkentették, hogy a 26 fideszes képviselőből 15 bizottsági tag (ez az alapdíjon felül plusz 45 százalékos bérezéssel jár), továbbá három bizottsági elnök és egy tanácsnok is (plusz 90 százalékos bérezéssel) pozícióban maradhatott. A csőd szélére jutott megye közgyűlését vezető Szűcs Lajos parlamenti fizetése mellé több mint félmillió forintot rak zsebre, csakúgy mint két főállású alelnök társa, akik munkája a jobbikos képviselő szerint nem látható.

„A megyei önkormányzat kétségkívül költséghatékonyabb lesz e 47 ember nélkül, de ilyen magas tisztségviselői fizetések mellet embertelennek és megalázónak tartjuk a kirúgásokat” - nyilatkozta a sajtótájékoztatón Varga Zoltán. A jobbikos képviselő szerint a kialakult helyzet a fideszes megyei vezetés ámokfutásának is köszönhető.

Csanádi Gábor, a Jobbik Pest megyei frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a felmondások módja jogi aggályokat is felvet. 47 fő kirúgása ugyanis már csoportos elbocsátásnak minősül, ilyen esetben pedig a Munka Törvénykönyve legalább harminc napos bejelentési kötelezettséget ír elő. Ennek ellenére a határozatot a mai napon, december 23-án keltezték, melyet a főjegyző azzal magyarázott, hogy minderről ők is csak a csütörtöki napon kaptak értesítést a kormánytól.

A jobbikos képviselő elmondta, amennyiben az érintettek úgy döntenek, hogy pertársaságot alakítanak, pártja minden jogi segítséget meg fog adni.

A Jobbik az előterjesztéstől név szerinti szavazás kért, amelyet a Fidesz elutasított, ám mivel nyilvános adatról van szó, az alábbi listán megtekinthető a karácsony előtti tömeges kirúgásokat támogató képviselők névsora.

Horváth Tamás ócsai alpolgármester, természetesen Szűcs Lajos oldalán a kirúgások mellett foglalt állást

*

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, kontra Magyar Önkormányzatok Szövetsége ( - Szűcs Lajos, versus Gémesi György)

Az év kezdet, mindig a visszatekintésekkel indul. Mi sem szeretnénk ebből kimaradni, hiszen az év végi léhaság számos dolgot hagyott  hátra számunkra.
Most ebből emelnénk ki egy gyöngyszemet.

Decemberben, nem kis felháborodást, majd belpolitikai feszültséget okozott Szűcs Lajos és társai Azori-szigeteki kiruccanása. Legalábbis a jobb érzésű emberek köreiben. Az ügy az országos sajtót és az Országházát is megjárta. A legenyhébb megítélés szerint is etikátlan dolog volt.

Mint ismert, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Pest Megye Önkormányzatának is az elnöke; Szűcs Lajos. Ez utóbbit 2010 októberi újraválasztásával tölti be ismét. Akkor a jelenlevő 42 képviselő közül 36 szimpatizáns többségi szavazatával került megválasztásra.  Szűcs doktor ezzel a választással felerősödve, teljhatalmú úrrá vált a megyei és a belpolitikai környezetében. Kulcspozícióját a pártos (Fideszes) háttér  és a közgyűlési többség, valamint szűkebb pátriájának helybéli vezetése is elősegítette, és erősítette. A dolognak csupán egyetlen, de óriási bibije  az, hogy a megyei önkormányzat, és a megyei önkormányzatok országos többsége nagymértékben eladósodott. A megyei és a helyi önkormányzatunk is pénzügyileg kivérzett. Ahogy a megye, úgy a városunk is eladósodott. Más települések sem jártak sokkal jobban. Ez persze nem került felszínre a mindennapok cselekvéseiben és egyes döntések mechanizmusában, vagy hátterében. Ez a tény azonban tavaly már nem csak a köznép köreiben, hanem bizony egyes eddig a Szűccsel még lojális, de józanabb gondolkodású politikusoknál is kiverte a biztosítékot.  Így esett meg, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Dr Gémesi György, aki  1991 óta tölti be ezt a tisztséget, és ismert józan politikusként, elismert közéleti emberként, sem nézte már jó szemmel az ifjonc titán legutóbbi csapodárságát.  Kibuggyant belőle az elszigetelt kiruccanás és a megyei kiárusítás ténye. Ebbéli nemtetszésének jogosan hangot is adott az egyik ellenzéki csatornán. 

 Gémesi György ráadásul a riportban arra is kitért, hogy a Megyei Önkormányzatok vezetése, vagyis Szűcs Lajosék kiárulták, és átjátszották az önkormányzati vagyont, miközben mint akik jól végezték a  dolgukat, a távoli óceáni szigetekre ruccantak stratégiát váltani.  

Egyszer érdemes megnézni:   http://atv.hu/cikk/video-20111205_gemesi_gyorgy

Ezt még a kevésbé szimpatikus politikusok is etikátlannak ítélték. Szűcs Lajos azonban másként vélte. Igaz, az ügyet firtató riporter elől még elmenekült, de később már ismét önmagára lelt.  Meg is írta levelét, amiből az érződik, hogy sértve érzi magát. Felháborodásában nyílt levélben szólítja fel Gémesi Györgyöt, hogy vonja vissza a tévében közzétett nyilatkozatát.

Igaz a történésekkel a hazai bulvársajtó is sorra foglalkozott Szűcs Lajos ebbéli történéseivel, de ez már nem foglalkoztatta annyira, a többszörös elnököt, hogy a bulvársajtónak is nekimenjen.

Bárhogy is volt, s légyen, Szűcs Lajos nem túl magas presztízse nagyot esett a tavalyi év folyamán. 

Az Azori-szigeteken töltött stratégiai kiruccanás csak kiemelte azt az ellentmondást, ami ezt a törtető politikai stílust, és személyi karriert övezi.

Az ócsaiak nagy részének szemében mindenesetre Szűcs doktor a 2011-ben nyújtott egész éves teljesítménye alapján csak egy "amolyan" élhajhász lúzer. Akár hogy is van ez, a kisváros a helybéliségéből nem sokat prosperál.
Többek szerint sem az, az ember, akire a város büszke lehet. 

*

Kihelyezett ülés - Azori-szigeteken üléseztek a megyei elnökök ( - a nagy utazás)

Pénzt és időt, a fárasztó utazást nem kímélve, a távoli Azori-szigeteken üléseztek a megyei közgyűlések elnökei a múlt héten.  Igaz itthon szmog és nyirkos hideg volt.

Az Atlanti-óceán közepén levő szigetcsoporton tartották az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlését, ahova tizenkét megyei elnök ment el. A fideszes politikusok annak ellenére utaztak el az egzotikus nyaralóhelyre, hogy a felmerülő költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam.

Az Azori-szigetek fővárosában Ponta Delgadában töltöttek néhány napot a politikusok

Hiába nem volt több Pest megyei iskolában fűtés, mert a megyei önkormányzat nem tudja fizetni a számlát, Szűcs Lajos fideszes közgyűlési elnök mégis elutazott a kellemes klímájú szigetcsoportra, ahol ilyenkor is 15-20 fok a hőmérséklet. Sőt információink szerint Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként ő szervezte az utat kollégáinak. Felhívtuk, hogy milyen eredményekkel járt az azori-szigeteki tanácskozás, ám ő arra hivatkozva hárította el megkeresésünket, hogy a Blikk kérdéseire közleményben válaszoltak. 

Mengyi Roland borsodi és Gelencsér Attila somogyi elnök is ott volt

Az indok szerint egy romastratégia miatt repültek nagy számban magyar politikusok a négy és fél ezer kilométernyire fekvő Azori-szigetekre. 

Itt ebédeltek a megyei elnökök, miközben az óceánban gyönyörködhettek, utolsó nap pedig a Furnas-tóhoz vitték őket kirándulni - majd elmesélik a cigányságnak, hacsak nem integrálják őket ebbe a környezetbe

Egy volt megyei elnök szerint az Európai Régiók Gyűlésének jelentősége az EU-csatlakozással alaposan leértékelődött, mivel most már jelen lehetünk az unió Régiók Bizottságában, amely ugyanazt a szerepet látja el, csak az unión belül.

– Mivel borsos tagdíjat kell fizetni az Európai Régiók Gyűlésében, ezért Békés megye kilépett onnan, mivel drágának és okafogyottnak éreztük az ottani tagságunkat – mondta a Blikknek Varga Zoltán MSZP-s képviselő, aki 2002 és 2006 között állt a megye élén.

Az azori-szigeteki közgyűlés múlt hét szerdán kezdődött, de a megyei vezetőknek már kedden el kellett indulniuk, hogy odaérjenek, mivel a repülőút egynapos. Az érintett politikusok a múlt hétfői parlamenti ülést még végigszavazták, keddtől kivették a szabadnapjaikat, és már a bizottsági üléseiken sem voltak jelen a jegyzőkönyvek tanúsága szerint. A konferencia négy napig, egészen szombatig tartott, de az utolsó nap már csakis a kirándulásokról szólt a program szerint.

– A megyei elnökök főleg azért utaztak a közgyűlésre, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő páneurópai romastratégiája mellett lobbizzanak – mondta Ambrus András, a Pest megyei sajtófőnök. – A tervet el is fogadta a közgyűlés, ami azért fontos, mert a szervezetnek nagyon erős az érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban.

 A legolcsóbb repülőjegyek 120 ezer forinttól kezdődnek, a résztvevőknek kedvezményes áron kínált négycsillagos szállodai szobák 50–70 euróba (15–21 ezer forint) kerültek fejenként és éjszakánként. Az egyéb kiadásokkal együtt összesen több millió forintba kerülhetett a tucatnyi politikus azori-szigeteki túrája. 

Szűcs Lajos és Gelencsér Attila nem a szigeteken találkoztak össze - ott másokkal voltak párban

Azokra a kérdésere sem érkezett lapzártánkig választ, hogy voltak-e kísérőik a megyei elnököknek, s kik voltak azok.  

*

A Fidesz frakcióveztője szerint az Atlanti-óceán közepén fekvő szigeteken aligha szerezhettek új ismereteket az önkormányzati rendszer átalakításáról a fideszes megyei elnökök.

A szőnyeg szélére állítja hétfőn Lázár János frakcióvezető azt a tizenkét fideszes megyei elnököt, akik az Azori-szigetekre utaztak el november végén az európai régiók éves közgyűlésére - írja a Blikk.
A politikusok útjának költségét, az összesen 187 milliárd forintos adósságot felhalmozó megyei önkormányzatok fizették. Az utazók között van Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke, Szűcs Lajos Pest megyei, Gelencsér Attila Somogy megyei, valamint Mengyi Roland Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök is.
Több résztvevő a távirati irodának a múlt héten azt mondta, a 12 megyei közgyűlési elnök azért utazott november végén, az Azori-szigeteken megtartott európai régiók gyűlésére, mert az ülésen magyar előterjesztésre a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek. "Nem hiszem azt, hogy az Azori-szigeteken a magyar önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban új ismereteket tudtak szerezni" - idézte Lázár János véleményét az útról a lap.
A Blikk emlékeztet arra, hogy a nehéz helyzetben lévő megyék adósságait egy októberben elfogadott törvény értelmében januártól átvállalalja az állam, cserébe a megyei önkormányzatoknak át kell adniuk az iskoláikat, kórházaikat és más intézményeiket az államnak.
*

Szűcs Lajos elnökölte megye a legnagyobb pénznyelő ( - a bevételeken túl, a támogatás önhíbájukon kivül, mindig késve érkezik, ezért sem fizetnek)

A jogos kritikák hatására sokat fejlődött a kis Szűcs. Most nem hagyta levél nélkül a pénzükre váró szülőket.

Igaz a tartozást nem lehet szóval rendezni, de legalább most a minimálisan elvárható tájékoztatás megvolt, ha a pénz nem is.

Bár augusztus végére rendezték a korábbi tartozásokat, októberben ismét nem kapták meg a nekik járó összeget a Pest megyei nevelőszülők. Az állami gondozott gyerekeket nevelő szülőknek csak egy levelet mutattak, amelyben a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta őket a csúszásról. A megyei intézményeket januártól az állam veszi át, de a hátralévő két hónap még biztosan nehéz lesz. Mostanság az elnökön kívül, csak kevés ember jut hozzá időben és rendszeresen a járandóságához. A nevelő szülők sem tartoznak bele.

Nevelési díj és ellátmány helyett levelet kaptak azok a Pest megyei nevelőszülők, akik augusztus végén egyszer már tüntettek, hogy megkapják az általuk nevelt állami gondozott gyerekeknek járó összeget (havonta gyermekenként 15 ezer forint nevelési díj, illetve 42 ezer forint ellátmány). A pénznek október 15-én kellett volna megérkeznie, ehelyett azonban csak egy levelet mutattak nekik a nevelőszülői hálózat tanácsadói.

Az október 24-én kelt levélben Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés fideszes elnöke arról tájékoztatta a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat és Intézményei (PM TEGYESZI) megbízott igazgatóját, hogy a megyei önkormányzat nem tudja az erről szóló kormányrendeletben meghatározott időben kifizetni az október hónapra esedékes ellátást.

“A Hivatal megtesz mindent annak érdekében, hogy a PM TEGYESZI Nevelőszülői Hálózatában a lehető leghamarabb rendezni tudja a díjak kifizetését” – írta Szűcs, aki azt ígérte: várhatóan november első hetében kifizetik a pénzt.A közgyűlés elnöke arra kérte az igazgatót, a tanácsadókon keresztül tolmácsolja elismerését a nevelőszülőknek, amiért mindent megtesznek a náluk elhelyezett gyerekek “életszínvonalának zavartalan fenntartása érdekében”.
A csődhelyzetbe került Pest megyei önkormányzat tavaly nyár óta folyamatosan késett a nevelőszülők pénzének kifizetésével. Idén augusztusban a nevelőszülők egy része a megyeházán tüntetett az akkor esetenként már százezres nagyságrendűre nőtt tartozás rendezéséért. Akkor azt az ígéretet kapták, hogy az Államkincstár segítségével az önkormányzat napokon belül kifizeti a pénzt.

Szűcs Lajosnál nem kapcsolták le a gázt

Pest megye összes adóssága 2010. december 31-én meghaladta a 15 milliárd forintot, amibe viszont még nem számolták bele a svájci frank erősödése által okozott többletkiadást. A bankok javára a hitelek fedezeteként több önkormányzati ingatlanra, köztük iskolákra is jelzálogot jegyeztek be. Az önkormányzat nem csak a nevelőszülőknek tartozik: több iskolában is kikapcsolták a gázt, és csak az után kapcsolták vissza, hogy a kormány garanciát vállalt a fizetésre.

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. november 4-én soron kívül döntöttek nyolc megyei önkormányzat által az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásáról szóló 4/2011. (III. 1.) BM rendelet alapján benyújtott támogatási igényekről. A döntés alapján a megyei önkormányzatok összesen 595.466.000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek, melyet bérfizetési kötelezettségeik teljesítésére, valamint a Pest Megyei Önkormányzat esetében az esedékes közüzemi (gáz) fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan használhat fel.

Mint látható, fűtés híján fázósan, kabátban kellett a diákoknak a padban ülni

Mint közismert a kormányzat a Szűcs Lajos elnökölte legnépesebb megyét nem hagyja teljesen csődbe menni. Több milliárdos tartozását sem kívánja önzetlenül átvenni, de azért a többi megyei önkormányzathoz képest, rendszeresen kiemelt támogatásokban részesíti. Az utóbbi időben, mintha már a megyei nyilatkozatokból is az érződne, hogy az elnök és a stábja nem is kíván a dolgokkal érdemben foglalkozni. Igazából a januári átállásra és a kolonc (adósság) letéterére várnak.  "Ki kell bírni valahogy..." üzeni az elnök szócsöve, miközben felfoghatatlan, hogy hova folyik az a rengeteg pénz, amit az utóbbi időben a Fideszes megyébe pumpáltak.

Borlovag, többszörös elnök

2011. április 29.-én 131.681.000,- Ft támogatásban részesült a megye.
Aztán rá alig több mint egy hónapra, június 01.-én további 185.972.000,- Ft összeget kapott.
Majd ismét egy hónap elteltével, július 4.-én már 274.210.000,- Ft-t könyvelhettek el Szűcsék.
Aztán 3 hónap múlva újra halmozva a hiányt, további 44.330.000,- Ft-t utaltak nekik október 05.-én.
De ez sem volt elég, hogy az étkeztetést, a szociális ellátást és a fűtésszámlát rendezzék. Ismét  támogatásért folyamodtak és lássunk csodát, újra állami közpénzben részesültek. Most november 4.-én a kormány lojalitásának köszönhetően ismét egy kimagasló támogatási összegben részesülhetett a megye.

Most a támogatásban részesülő 8 megyének ítélt összesen 595.466.00,- Ft összegből Pest megye 283.116.000,- Ft-ban részesül. Ez a pénzmennyiség az odaítélt összegek közel fele. Vagyis most Pest megye egymaga majdnem annyi pénzt vitt el, mint a többi 7 együttvéve. Ráadásul ez az összeg vissza nem térítendő.  Igaz, hogy ez nem Szűcs Lajos elismerése, hanem sokkal inkább mentése érdekében folyósított segítség. Amolyan mentőöv amivel a felszínen akarják tartani a zászlóshajót a léhának tűnő vezetés ellenére. Azonban, hogy a megye a tömérdek pénz hatására kikötőbe ér-e december végéig, az közel sem biztos. Ugyanis a lék óriási, hiszen a tartozások továbbra is fennállnak, és a pénzre a HunGast és Tigáz után még sorokban várnak.

Pest megye a kormánytól április 29.-től november 4.-ig bezárólag, összességében 

919. 309. 000,- Ft-t kapott és emésztett el a közjóból.

Azonban félő, hogy a legnépesebb megyét ezzel a milliárdnyi pénzzel sem sikerül stabilizálni. 

Pest megye jelenleg a mi kis görög falovunk, benne rejtve az elnökségi működés összes hibáját. 

Szűcs Lajos azonban eddig sem és ez után sem lesz felelősségvállalója a történéseknek.

Szűcs szinkrontolmácsa  - a szóvivő

Ambrus András sajtófőnök megerősítette: “központi forrásból” megérkezett a várva várt összeg a megyeháza számlájára, a pénzt azonnal továbbutalták a Tegyeszi-nek. A nevelőszülők így nemcsak az elmaradt, októberi nevelési díjat és ellátmányt (gyermekenként 15, illetve 42 ezer forintot), hanem a novemberi nevelési díjat is megkapják. Hozzátette: a nevelőszülők díjazásáról december végéig mindenképpen gondoskodnak.

December végéig a Szűcs elnökölt megyeháza kénytelen úgy “csoportosítgatni” az épp számláján lévő pénzt, hogy a legégetőbb fizetnivalót utalhassák, de “ki kell bírni valahogy januárig, amikor az állam átveszi az önkormányzati fenntartású intézményeket”.

Pest megye vezetése abban bízik, hogy a Belügyminisztérium és a megyei iskolák fűtését jó ideig szüneteltető Tigáz között nemrégiben létrejött egyezség megnyugtatja azokat a szolgáltatókat, partnereket, amelyeknek szintén nagy összegekkel tartozik az önkormányzat – közölte az üzenetet az ifjonc sajtófőnök, utalva a kilátásokra a pénzükre váró sokadalomnak.

*

Katasztrofális helyzetben a megyei gyermekotthonok és iskolák ( - Szűcs köszöni jól van, de nem tudja ki a felelős)

Ma ismét hidegrekordok dőltek meg az ország területén. Mégsem történt változás Pest megye  18 közoktatási intézményében a fűtést illetően. Továbbra sincs megoldva október közepén a hideg tantermek fűtése. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal lapít az ügyben, akár a felelős elnök, Szűcs Lajos.  

A jobb érzésű politikusok, polgármesterek felháborodással értesültek arról, hogy Pest megye több oktatási intézményében hónapok óta nincs fűtés, a bentlakásos intézményekben pedig meleg víz.

Kabátban kell ülniük egész nap, a kollégiumokban pedig még a lányok is hideg vízben kénytelenek  mosakodni, avagy fürdeni! Az önellátás nehéz, a gondoskodás, meg a megye feladata. Az elnök mégis cserben hagyta őket.

Egyes országgyűlési képviselők szerint ilyenekkel akarják bizonyítani kormányzati szintről, hogy miért lenne fontos az intézményesített államosítás, amihez Szűcs egy ideálisan érzéketlen politikai partner a Fidesz oldalán, de ez az egész eljárás többek szerint sem más, mint egyszerű vagyonelkobzás. 

Azonban a helyi önkormányzatokban is megvannak ehhez a sajátos társpartnerek. (Lásd Horváth és társai.) Most ezek az emberek a legkiszolgáltatottabbakon, a gyerekeken demonstrálnak.

Ezért a Jobbik felszólítja a szülőket és szervezeteket, hogy tegyenek feljelentéseket. Ezekben a szülőket a Jobbik mindenben támogatja, mivel a mozgalom szerint ez a kiskorúak veszélyeztetése. 

Vajon Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke is hidegben dolgozik, fürdik?

Nem úgy tűnik, hogy hideg lenne az irodában, és hogy fázna a megyei elnök.

Fel kívánják hívni az országos közvélemény figyelmét arra, hogy Pest megyében nagy baj van, hagyján hogy nincs a gyermekeknek családjuk, még az állam is cserbenhagyja őket, mert az intézményekben nincs rendes közműszolgáltatás. Mi lenne ha a büntetésvégrehajtási intézményekben lenne ez a helyzet? - tette fel a kérdést Csanádi Gábor, majd meg is válaszolta: - hatalmas, parlamentig érő felháborodás, de ebben az esetben nincs ilyenről szó.

Nem elég az ígéret, amit Szűcs Lajos tett, hogy a magyar állam átveszi az irányítást a télre - folytatta-, mert addig akár a gyerekek meg is fagyhatnak. A Jobbik Pest megyei frakciója augusztusban felterjesztési joggal élve elfogadtatta a közgyűléssel, hogy a kormány konszolidálja a megyét, de csak a vagyonmegállapodást írták alá. Ez nem konszolidáció, hanem vagyonfelélés - mutatott rá Csanádi Gábor. Szeptember másodikán büntetőfeljelentést tettek hűtlen kezelés, és kiskorú veszélyeztetése miatt. A politikus szerint elő kell keríteni a felelősöket, akik ebbe a helyzetbe manőverezték a megyét.

Sajnálatos azonban, hogy a településeken élők nem állnak ki gyermekeik jogaiért, nem emelnek szót a hidegbe kényszerített gyerekekért, és nem védik azok érdekeit azáltal, hogy még panaszt sem tesznek a helyi önkormányzatok jegyzőinél, vagy magában az iskolában, az igazgatóságon.  

Ma a 18 intézményből csak 3-ban tartottak rendkívüli szünetet.  15 helyen még mindig több ezren fáznak. iskolába járni azonban kötelező. Érdeklődve várjuk az állami szervek (ÁNTSZ) közbelépést.

*

Biztos készíti elő a megyei intézményfenntartó központ kialakítását ( - biztos jó uton)

Év végéig intézményi biztos készíti elő a megyei intézményfenntartó központ kialakítását, amely az egészségügyi intézmények kivételével az összes átvett intézmény fenntartásáért lesz felelős a jövőben - derül ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter által pénteken benyújtott a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslatból. 

Ezen intézményi biztos megbízatása meghatározott időre, legkésőbb december 31-ig szól. Az egészségügyi intézményekkel összefüggő intézmény fenntartási feladatokat a kijelölt szerv látja majd el. 

A javaslat szerint a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti a megyei intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégezésére irányuló jogviszonyát.

A vezetőket tekintve viszont a javaslat úgy fogalmaz: "az átvett nem egészségügyi intézmény vezetőjének, vezető tisztségviselőjének, kuratóriuma vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének foglalkoztatási jogviszonya és az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása - munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában - legkésőbb 2012. március 31. napján e törvény erejénél fogva megszűnik". Hozzátették viszont, hogy a megszűnés nem érinti a jogszabályban, vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a szerződéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.

Az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására a törvény hatálybalépése és 2012. március 31. között pályázatot kell kiírni, vagyis ezen vezetők megbízatása addig szól, amíg pályázati úton be nem töltik posztjukat.

A Navracsics Tibor által benyújtott törvényjavaslat kimondja: a megyei önkormányzat vagyona, valamint a megyei önkormányzat intézményeinek vagyonelemei, illetve, az átadásra kerülő fővárosi egészségügyi szolgáltatók, valamint a működésükhöz kapcsolódó vagy azt elősegítő, közvetlen, vagy közvetett többségi részesedésükkel működő gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedés és vagyon elidegenítésére és megterhelésére 2012. január elsejéig nem kerülhet sor. Emellett a törvényjavaslatban szereplő a 2011. évi költségvetésről szóló törvény módosítása szerint a megyei önkormányzatok 2011. december havi illetékbevétele a központi költségvetésbe kerül.

A törvényjavaslat az egészségügyi ellátás vonatkozásában úgy rendelkezik: 2012. március 31-ig, 2012. május elsejei hatálybalépéssel a kormány által kijelölt szerv határozza meg az egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait, az ehhez kapcsolódó többletkapacitásokat, valamint az ellátási területeket. Mint írták, "a kapacitást és az ellátási területeket megállapító határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye", a korábban erről szóló határozatok hatályukat vesztik.

A törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése kapcsán definiálja a megközelítőleg 900 ezer - 1,6 millió biztosított ellátásáért felelős  egészségügyi térséget. Az egészségügyi ellátás térségi felosztásának szabályait, valamint az egészségügyi ellátási térségeket a kormány rendeletben határozza majd meg.

A javaslat mellékletében felsorolják az állami kézbe kerülő fővárosi, valamint megyei önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézményeket. Eszerint 18 megyében 30 egészségügyi intézmény, valamint a fővárosban 13 egészségügyi szolgáltató és a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Zrt. kerül át állami kézbe. Ezek mellett viszont azokat a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat is átveszi az állam, "amelyeket 1990 után egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem került hasznosításra".   

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat több törvény módosítását is tartalmazza, köztük a helyi önkormányzatokról; a szociális igazgatásról és szociális ellátásról; a közoktatásról; az egészségügyről; a fővárosi és megyei kormányhivatalokról; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; valamint a 2011. évi költségvetésről szóló törvény módosítását is.

*

Lassan már csak Szűcs Lajos kapja meg a magáét ( - csődbe ment terv)

Mint a média a napokban beszámolt róla, Pest Megyei Önkormányzat csődbemenetelét, a kormánypárt nem véletlen elhallgatja, így az Ócsán sem ismeretlen elnökét  is inkább hagyja büntetlenül és szabadon tovább cikázni.

Ami igaz, az igaz. Szűcs Lajos is túlvállalta magát. A közvélemény mindig is szkeptikusan fogadta, ha egy embernek több funkciója van, mint munkavállalásra alkalmas ideje. Szűcs Lajos egy ilyen ember. Igaz, ha megkérdezik, elmondja, hogy számára nem nyolc órából áll a napi munkaidő. Ez jól hangzik, de a napok folyását, az idő múlást ő sem tudja befolyásolni.  A 24 órás napi cikluson belül ő sem képes csodákra. A tenisztől, az országgyűlésen át a pártnak, a választóknak és a sokadik elnöki vállalásának úgy megfelelni, hogy még az átadásokat is bezsebelje, még egy olyan embernek is túlzás, aki jóban van Horváth Tamással.

Pedig Horváth Tamás nagy mágus Ócsán és vonzáskörzetében, de Ő sem képes több lovat megülni egyszerre, mint egy. Így aztán ő sem tud lovagolni rendesen. Hát így van ezzel Szűcs Lajos is. A sok vállalás közül egyet sem képes normálisan ellátni. Ez sajnos megérződik mind Ócsán, mind pedig a megyén, de ha szélesíteni akarom, akkor a párton is és az önkormányzaton belül, valamint a városon kívül is. 

Pest megyében Szűcs doktor sirámai szerint már egy pohárásványvízre sem futja. Állítólag annyira súlyos a helyzet, hogy csak az elnök fizetése nincs veszélyben. 

A Pest Megyei Önkormányzat hivatalosan ugyan nem jelentett csődöt, de valójában fizetésképtelenné vált.     

A ki nem egyenlített számlák miatt már tavasszal bedobta a törülközőt a közétkeztetést végző cég, nemrég pedig a középiskolák egy részében kikapcsolták a gázt. Augusztusban nem sikerült biztosítani a lakás- és gyermekotthonok napi működéséhez szükséges forrásokat, nem tudták kifizetni időben a nevelőszülői díjakat. Számos megyei fenntartású intézményben kikapcsolták a telefont, néhol az internetet is. Iskolakezdéskor gond volt az ingyenes tankönyvekkel is, csak többhetes csúszással jutottak el a diákokhoz.

A Pest Megyei Könyvtár dolgozói a honlapjukon segélykérő nyílt levelet tettek közzé, amelyben az áll: „Nem vásároltunk könyvet, filmet, CD-t, egyszóval semmit 2011-ben, nincs vezetékes telefonunk, leszerelték a gázóránkat, nem tudjuk fizetni a megrendelt folyóiratok számláit és az intézmény takarítását.”

A megyei közgyűlésben szemben álló politikai pártok abban kivételesen egyetértenek, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszerben elkerülhetetlen volt Pest megye csődje. A jórészt intézményfenntartással foglalkozó megyei önkormányzatoknak az elmúlt húsz évben szembesülniük kellett a folyamatos állami forráskivonással, miközben feladataik egyre bővültek, de emelkedtek az intézmények működtetési költségei is. A negatív változások Pest megyét érintették a legintenzívebben, tekintettel arra, hogy ez a legnépesebb megye (1,3 millió lakossal), az önkormányzatnak pedig száznál is több intézményt kell fenntartania. Pest megyében 2006 óta különböző intézkedések hatására 14,9 milliárd forinttal csökkent az állami támogatás, negyedére estek vissza az illetékbevételek, így az idei büdzsét – 34 milliárdos főösszeg mellett – már 8,1 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a megyei közgyűlés.

Abban már nem értenek egyet a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, hogy a 2006 óta fideszes irányítású megyei önkormányzat vajon mindent megtett-e a gazdasági egyensúly és a fizetőképesség fenntartásáért. Szűcs Lajos kiemelte, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékot sikerült lefaragniuk a kiadásokból (reálértéken még ennél is többet), az alkalmazottak létszámát pedig 7500-ról 5975-re csökkentették. Hosszú távon sokat spóroltak az üzemeltetés költségein a Szent Rókus Kórház aktív ellátásának megszüntetésével is, igaz, az átalakítás mintegy kétmilliárd forintot emésztett fel.  Ezek nagy része azonban mindig a rászoruló embereket érintette. A létszámleépítéssel a munkavállalók, a dolgozni akaró emberek váltak munkanélkülivé, a kórház aktív ellátásának megszüntetésével pedig a kiszolgáltatott, beteg emberek kerültek kényszerhelyzetbe. Szűcs Lajos ellenben önmaga számára semmiféle visszafogottságot, kényszerűt, vagy keserűt nem vállal fel. Ő nem adja alább az eddig felhalmozott titulusai finanszírozásából. A maga számára úgy gondolja, hogy ami jár, az jár. Legalábbis neki. Ő legalább annyira maximalista, mint a már említett közgyűlésbeli helyi társa, Horváth Tamás a pénzhajhászás, vagy az illetmények beszákolása terén.

Szűcsék szerint csak ebben az évben a közgyűlés 21 kiadáscsökkentő döntést hozott.  Ebből azonban az elnököt talán csak az ásványvíz mennyiségének csökkenése viselte meg  jobban a nyári napok egyikén. 

Fábry Béla, a megyei önkormányzat korábbi MSZP-s alelnöke szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy miközben a képviselők január óta nem kapnak tiszteletdíjat, Szűcs Lajos továbbra is felveszi a fizetését. A szocialisták szerint egyébként a „központi megyében” (ahol 2006-ban még Orbán Viktor volt a Fidesz listavezetője) a kormánypárti vezetés presztízs-okokból nem jelenthet hivatalosan csődöt. Az ellenzék amiatt is bírálta Szűcsöt, hogy nem tudta megakadályozni az illetékbevételek jelentős csökkenését, valamint hogy nem foglalkozik eléggé a megyei gondokkal, bajokkal. 

Szűcsöt lassan jobbna foglalkoztatja a tenisztársadalom ügyes-bajos dolgainak ügyvitele, mint a legnépesebb megye képviselete, és a kapcsolódó elnöki teendők ellátása. Termelődnek is a bajok sorra. 

Erre a megyei elnök a fizetését firtató kérdésre annyit mondott: azon túl, hogy megdolgozik érte, neki kell viselnie az önkormányzat irányításának felelősségét is. (Felelősségvállalásának mikéntjét azonban nem határozta meg. Így ebből csak a kézzel foghatatlan szavak maradnak, nem úgy mint a kifizetetlen számlák valósága.) Hozzátette: ma ott tartanak, hogy ha vendégül lát valakit a hivatali irodájában, saját zsebből kell fizetnie a kávét és az ásványvizet, mivel erre az önkormányzatnak már nincs kerete. Az illetékbevételek visszaesésével kapcsolatos bírálatokra Szűcs Lajos úgy reagált: a csökkenés elsősorban a jogszabályi változásoknak, a felhalmozódott ügyhátraléknak és az ingatlanpiac befagyásának a következménye.

A költségvetési hiány önmagában nem vezetett volna a megye fizetésképtelenségéhez, ám az elmúlt években felhalmozott mintegy 16 milliárd forintos adósságállomány mostanra kezelhetetlenné vált. A szorult helyzetben lévő megyei önkormányzat többszöri kötvénykibocsátással, folyószámlahitelek, majd munkabérhitel felvételével próbált levegőhöz jutni, mígnem ezek a csapok is elzáródtak.

A totális csődöt az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló hírek felröppenése akadályozta meg. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként (is) már január óta részt vesz az új önkormányzati törvény előkészítésében, így elsők között értesült arról a kormányzati szándékról, miszerint 2012 januárjától a megyei intézmények átkerülnek az állam fenntartásába.

– Az utolsó simítások vannak hátra, heteken belül megszülethetnek a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodások – tudtuk meg Szűcs Lajostól, aki részleteket egyelőre nem árult el, de azt megerősítette, hogy a tervek szerint az intézmények átvételével együtt az állam átvállalná a fennálló kötelezettségeket is, azaz konszolidálná a megyéket.

Szűcs Lajos hozzátette: az állami fenntartásba vételről szóló hírek azonnal megenyhítették a hitelezőket, így jó esély van rá, hogy még az átadás-átvételről szóló megállapodások aláírása előtt megegyezésre juthatnak a pénzükre váró beszállítókkal és a szolgáltató cégekkel. Épp ezért biztos benne, hogy napokon belül visszakapcsolják a gázt az érintett középiskolákban.

Arról a megyei elnök nem tudott információval szolgálni, hogy mi lesz a sorsa az állami kézbe kerülő intézményeknek. A helyzet jelenleg képlékeny: annyit tudni, hogy a 19 megyében összesen mintegy 740 megyei fenntartású intézmény működtetését veheti át az állam a kormányhivatalokon keresztül. Ha a kormány valóban szanálja a megyéket, akkor – a becslések szerint – nagyjából 120-160 milliárdos adósságállományt vehet a nyakába. Mivel a kötelezettségek jelentős része kötvénykibocsátásokból és hitelekből ered, így ez az összeg több évre elosztva terhelné meg a büdzsét.

Egyelőre azt sem tudni, mi lesz a sorsa hosszú távon a későbbiekben állami fenntartásba kerülő megyei intézményeknek.

– A fűtési szezon kezdetén minden iskolában beindítjuk a kazánokat, egyetlen diák sem fog fázni – szögezi le Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke. – Úgy néz ki, hogy rövid időn belül valamennyi partnerünkkel, köztük a gázszolgáltatóval is sikerül megállapodást kötnünk. Pedig nemrég még súlyosnak tűnt a helyzet.

Az tény, hogy eddig az állam a működtetési költségeknek csupán 50-70 százalékát finanszírozta a normatívákon keresztül. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy az állam bevállalja a pluszköltségeket, de az is elképzelhető, hogy az intézmények átszervezésével, bezárásával (és az azzal járó szükségszerű létszámleépítéssel) farag majd a kiadásokon. 

Mindenesetre Szűcs Lajos a túlélésre játszik. Talán ezért a pozíció halmozás, hiszen ha bukta lesz, akkor legalább van miből leadni és talán marad mibe kapaszkodni, hogy ne kerüljön végleg a politika anyagi és erkölcsi süllyesztőjébe a számos tetszhalott, mára már levetkezett egykori pártfunkcionárius közé.

*

Szociális vészhelyzet ( - Szűcs Lajos tündöklő elnöklése nyomán)

Szociális vészhelyzetet vizionált a Szűcs Lajos vezette megyei önkormányzat Pest megyében, amikor a nyár vége felé eszükbe jutott, hogy a tárgyalások ellenére nem rendezték a közétkeztetésben résztvevők sorsát. 

 

(Nem először foglalkozunk a sokakat érintő problémával. Most ismét egy új oldalát mutatjuk be ennek a végtelen történetnek.)

A tárgyalásokra azért volt szükség, mert a megyével szerződésben álló szolgáltató (HunGast) díjazását, a befizetett és megkapott ellenértéket az önkormányzat nem utalta át. Ezzel valójában a Szűcs Lajos elnökölte megye felrúgta a szerződésben vállalt kötelezettségét.  Mint utóbb kiderült, az étkeztetésért kapott normatívát, és az ebédbefizetések térítési díjait másra használták, ezért az ellátást biztosító magáncégnek nem utaltak.  Ezzel a fizetési megvonással a szolgáltatónak jelentős bevételkiesést okoztak.

Pest megye az ország egyik legnépesebb közigazgatási egysége. A megyei önkormányzatot hosszú évek óta a Fideszes Szűcs Lajos elnökli, pártbeli többségben. Ez azt jelenti, hogy az előző szociál-liberális, és liberál-szocialista, majd a vad-szocialista váltókormány idején is stabil Fidesz többséggel rendelkezett. Tehát minden lehetősége, szavazati többsége és támogatottsága megvolt a megye jobbá tételére.  Mégis a nevéhez kapcsolható az a mérhetetlen és mértéktelen adósságállomány, amit felhalmozott a elnöksége alatt a megye.  Pest megye ma oly mértékben eladósodott, hogy az egy devizahiteles magánszemély esetében már rég kilakoltatással végződött volna. Szűcs Lajos azonban nem került utcára, nem költözött és nem mondott le. Sőt nem is mondatták le, mindannak ellenére, hogy a közpénzek másra fordítása több kétes dolgot vet fel annál, mint az elnöki becsület és a tisztesség kérdése. Szűcs Lajos ma a Fidesz olyan tagja, aki az egyik legtöbb elnöki tisztséget vállalja. Számára a megyén kívül fontos a tenisz, a jólét és sok minden egyéb.  Az étkeztetéssel azonban legalább annyira nem bír, mint a tankönyvekkel, vagy a költségvetéssel, hiszen ezekre a kiemelt fontosságú dolgokra kevésbé gondolt, mint a Lexus fenntartására.  Az elnöki posztok megtartása is fontosabbak számára, mint az étkeztetési visszásságok rendezése, hiszen amikor a HunGast vezetése bejelentette, hogy nem tudja a továbbiakban a megye helyett átvállalni az étkeztetést, és hogy amennyiben az önkormányzat nem fizeti ki tartozásait, akkor az ellátást leállítja, akkor is inkább a megyei szóvivő, Ambrus András szólalt meg, nem pedig Szűcs. Úgy tűnt, Szűcs Lajos ócsai lakost ugyanúgy nem érdekelte sem a helyi gimnázium diákétkeztetésének kérdése, mint a megye más iskolásának ebbéli sorsa. De a megye időseinek ellátása sem volt számára annyira fontos, hogy megfizesse az ebédjük árát.

Hu      h

Van olyan, hogy bort isznak és vizet prédikálnak

A megye 12 szociális intézményben ellátott 1724 ember élete, egészsége és biztonságos ellátása került veszélybe, majd fordult kilátástalanságba.  A nyár úgy telt el, hogy nem történt előrelépés. A tárgyalások továbbra is akadoztak a szolgáltatóval. Az a látszat keletkezett, hogy a megyei önkormányzat nem is akar igazán megegyezni. Mindig másra költötték a pénzt a törlesztés helyett.  Pedig az állam, a kormány már két ízben is jelentős segítséget és támogatást biztosított a megyének. Nem véletlen, hogy annak Fideszes elnöke, Szűcs Lajos nem sok gondot fordított a nyilvánosság előtt arra, hogy ez ügyben megnyugtassa a közvéleményt. Nem, számára csak a pozitív megjelenés, a budapesti pálinkafesztivál, a ceglédi borlovag avatás, és az ünneplések adják megjelenésre méltó környezetet. Szűcs Lajos minden átadáson ott volt ha lehetett, amihez köze nincs, akkor is.. Itt tetszelgett a környéken, amikor Bugyi község a kastélyfelújítást hajtott végre, ha Szigetszentmiklós rendelőintézetet újított fel. De ott volt Kakucson a galambkiállítás fővédnökeként és díjakat adott át, vagy éppen itt Ócsán, ha a Nagév átadó-, megnyitójáról volt szó, vagy állófogadáson kellett ismerősökkel találkozni, netán barátkozni. Ekkor mindig úgy tesz, mintha köze lenne ezekhez a dolgokhoz, vagy éppenséggel a gyógyítást segítené, munkahelyt teremtene. Pedig még azokat sem óvja meg, ami kötelessége lenne. Nem nyújtott segítséget a FÉG dolgozóinak, és a HunGast alkalmazottjainak sem. Egyik esetben sem rendelkezett pénzügyi megsegítésről, vagy anyagi átcsoportosításról. Nem hogy munkahelyet nem teremtett, de még állásokat sem mentett a sokak elnöke.

 

Szűcs Lajos elnököl

Hiába a Pest Megye Önkormányzatának feladata, illetve felelőssége a közétkeztetés megszervezése, nem igen foglalkoztak vele.  A HunGast márciusban már leállt bizonyos szolgáltatásokkal. Akkor 600 milliós tartozásról szóltak a hírek. Azóta ez közel egymilliárdra rúgott a nyár derekára. Vállalhatatlan mennyiségű összeg. Az ember csak ámul, hogy mindez következmények és pozícióvesztés nélkül megúszható. Mégis így van. A lényegen mit sem változtat, hogy közben lassan eltelt a nyár.  Mindez csupán alantas, sokadrendű dolog az elnöki teendők sorában. Ez vonható le abból is, ahogy fizetési ütemezések, és a rendezési törekvések nem történtek meg. Hagyták is az ebek sorsára az egészet, egészen augusztus 8.-ig.

Ekkor azonban  Pest Megye Önkormányzata hirtelen ötlettől vezérelve birtokba vette a közétkeztetés biztosításához szükséges létesítményeket, eszközöket és helyiségeket, vészhelyzetet hirdetve. Magyarul lenyúlták a HunGast befektetéseit és vagyoneszközeinek telepített részét, a bérleményeket, amiket szerződésileg átadtak korábban felújításra, majd birtokbavételre, és így tovább.

A megyei reprivatizációs birtokbavétel az elnöki felelősségből és a megyei nem fizetésből következik, és az volt a célja, hogy megszűnjön az a  szociális vészhelyzet, amit maguk találtak ki, hoztak létre és idéztek elő.

A birtokbavétel Szűcsék szerint szükségszerű, indokolt és az egyetlen olyan megoldás, amely az adott helyzetben helyes, illetve elfogadható. Szükségszerű, mert a Pest Megye Önkormányzata fenntartása alá tartozó 12 intézményben 2011. augusztus 2-án a HunGast Kft az érvényben lévő szerződés ellenére a tálalás lehetőségét is felfüggesztette, és az eddig üzemeltetett konyhákat bezárta. Igaz, hogy a megye nem fizetése okán, de hát ez mit számít egy olyan elnöki megbízatással rendelkező Fideszes nagy embernek, mint Szűcs Lajos? A megyei önkormányzat szerint ez indokolt, mert nincs semmilyen egyéb lehetőség az otthonokban élő emberek ellátására – nem használható az étkészlet, nem oldható meg a tárolás, a hűtés, a melegítés, a mosogatás; és a szociális ellátottak egyedi szükségleteinek kielégítése, például a pépes ételek előállítása. Ugyanis mindezt a HunGast végezte, ő szerezte be az ehhez szükséges eszközöket, adta a személyzetet és minden egyebek, amiért a megyei önkormányzat nem térített. Pedig a pénzt megkapták érte, csak másra költötték. Mégis a HunGast vádolják szerződésszegéssel, mert nem bírta tovább anyagilag a megye kiszolgálását. 

"Szükségszerű"

Így a közlemények szerint szociális vészhelyzet következett be, amit fennhangon ki is hirdettek, amelynek elhárítására; a járványos megbetegedések, fertőzések, és egyéb betegségek és ezek következményei elkerülésére a Pest Megye Önkormányzata tulajdonában álló konyhák és tálalóhelyiségek birtokbavétele jelenti az egyetlen helyes és elfogadható megoldást.  Tehát fizetség nélkül lenyúlták azokat. 

Szűcs Lajos persze diszkréten nem nyilatkozik az ügyet illetően, de szóvivője és a megyei közlemények rendre megjelennek, mint valami önigazoló magyarázatok.

„Pest Megye Önkormányzata megküldött leveleiben egyértelműen felhívta Kérfalusi Attila, a HunGast Kft ügyvezető igazgatója figyelmét a tényre, hogy a konyhák bezárásával közfeladat ellátását akadályozza – a gondozottak étkeztetésében krízishelyzetet teremt, az ellátottak életét és egészségét veszélyezteti – egyben felszólította, hogy a bezárt konyhákat haladéktalanul nyissák ki. Mivel a HunGast Kft. az ismételten megküldött felszólításnak nem tett eleget, az önkormányzat ajánlatait tárgyalás nélkül elutasította, a HunGast Kft által megállapított feltételek egyoldalú és azonnal elfogadására szólított fel, ezért az önkormányzatnak nem maradt mérlegelési lehetősége: az embertelen körülmények és az esetleges súlyos következmények fenyegetése miatt nem maradt más alternatívája az azonnali cselekvésnek.

A vészhelyzet megszüntetése az önkormányzat elsőszámú feladata, illetve felelőssége. Pest Megye Önkormányzata ugyanakkor továbbra is elkötelezett a két fél közötti kapcsolat tárgyalások útján történő rendezése mellett. Elismeri, mint ahogy mindig is elismerte, hogy a HunGast Kft felé jelentős tartozása áll fenn, továbbá garanciákat biztosított a cégnek a tartozás megfizetésére, és lehetősége szerint folyamatosan törlesztette adósságát. Jóhiszeműségét nem egy alkalommal bizonyította. Jelen esetben is felelősséget vállal a HunGast Kft tulajdonát képező, ugyanakkor Pest Megye Önkormányzata tulajdonában álló konyhákban és tálalókban elhelyezett eszközökért a birtokbavételkor készített részletes jegyzőkönyv, illetve leltár alapján. Reméli, hogy a HunGast Kft is felismeri a szükségét az együttműködésnek, melynek alapja a beruházások és egyéb költségek tételes és részletes elszámolása, a ráfordítások kölcsönös elismerésen és elfogadásán alapuló megállapítása, és ráébred arra, hogy a közfeladat ellátásnak akadályozása – 1724 ember egészségnek veszélyeztetése – nem lehet eszköz az érdekek érvényesítésére” -írja a pestmegye.hu.

 *

Lassan már a családi ezüstöt viszik ( - tagadják a csődhelyzetet)

Három ingatlanjától kénytelen megválni a megyei önkormányzat,  két ingatlanjára pedig jelzálogot jegyeztetett már be az adó-és vámhivatal. 

A szolgálat jármű azonban még marad.  

Pest megye pénzügyi helyzete semmit nem javult az állami tőkeinjekció hatására sem. Még mindig 4 milliárd forintnyi adósságot kell törlesztenie, de a  bevételeikből még az 56 intézményük fenntartására sem futja. A legnagyobb hitelezőként a korábbi közétkeztető  HunGast Kft. volt, aki már szerződést bontott. A tárgyalások elhúzódtak, s még jelenleg sincs vége. A főzést a megye több középiskolájában, illetve szociális intézményében össze-vissza oldották meg. Ócsán például a helyi önkormányzat bevonásával és segítség úgy oldották meg, hogy az étkezést igénybe vevő gimiseknek át kell battyogniuk a pár utcányira levő általános iskolába, ha meleg ételhez akarnak jutni. A befizetéseiket ugyanis ott érvényesíthetik. Oda pedig egy helyi vállalkozástól viszik az étel, mióta nincs központi étkeztetési ellátás. Ez többlet költséget jelent a városnak, bár az önkormányzat prominense ezt nem ismeri be. Gondolom ezzel leplezi, vagy menti párttárs elnökét a megyét érintő ügyekben. Mindenesetre amióta ez van, sokkal kevesebb étkező igényelte a kosztot, mint korábban.

A megyei közgyűlés döntése értelmében az intézményi kiadások erőteljes visszafogásával  a kihasználatlan ingatlanok eladásával, valamint központi források megszerzésével próbálnak takarékoskodni, illetve pénzt szerezni. Így ruházták át a zenei oktatás fizetését is városunkra, amit természetesen testületi többséggel be is vállaltak. Ezzel némileg elódázhatják a megyei önkormányzat pénzügyi bukását, de hogy ez hosszútávon miként lesz tartható, azt még nem tudni. Egyelőre Ócsa lakossága csendben és tudatán kívül van az eseményeknek, mert a sajtó erről mélyen hallgat.

Igaz a Szűcs Lajos vezette megye 2,5 milliárd forintra nyújtott be igényt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára kiírt pályázaton, de a döntés egyre csak húzódik. Bár eddig már kétszer 180 milliós támogatáshoz sikerült hozzájutni, de a helyzet ezzel sem javult. 

Most ezért a nagyobb értékű, állítólag kihasználatlan ingatlanjaitól, - mint egykor a levitézlett nemesek a családi ezüsttől, - úgy igyekszik gyorsan megszabadulni a megyeháza, ezért a kiárusítás. 

A volt Rókus kórház fővárosi, Tárogató úti ingatlan-együttesét, amelynek becsült értéke 800 millió-1 milliárd forint között van, évek óta hiába hirdetik,  és pályáztatják.  Ezért döntött a közgyűlés legutóbbi ülésén  a 221 négyzetméteres tóalmási és a 326 négyzetméteres ráckevei ingatlan eladásáról is. Az előbbi körülbelül 14, az utóbbi 20 milliót érhet.
Két további épületre viszont jelzálogot jegyeztetett be az adóhatóság, mert a megyei önkormányzat 191 millió forintot meghaladó adótartozását nem képes rendezni.

Szűcs Lajost mindez persze nem befolyásolja semmiben. Lemondását nem fontolgatja, tisztségeinek számát nem csökkenti. Úgy tűnik bírja a fogyó bírtok uralmát, és állja a körülötte csapdosó hullámokat. A megye pénzügyi kilátástalanságát meg majd megoldják kormányzati szinten a politikusok.  Nem igaz?

*

Hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Heves Megyei Önkormányzat fideszese ( - de mi a helyzet nálunk?)

Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés fideszes elnöke bejelentette, hogy a megyei bíróság végzésében adósságrendezési eljárást indított a megyei önkormányzat ellen.

Az eset hátterében meglehetősen bizarr okok állnak. A csődeljárást a HVL INVEST Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. kezdeményezte.

A Heves megyei bíróság a kérelmet alaposnak minősítette, ezért május 13-án végzést hozott a csődeljárás megindításáról.

Azonban Heveshez hasonlóan Pest megye is haldoklik. „A most előállt drámai helyzet már nemcsak az előző szocialista vezetés és a fideszes közgyűlési képviselők szégyene, akik tétlenül szemlélték a megye ellehetetlenülését, hanem a kormányzat szégyene is, hogy egy teljes év alatt nem tett és nem tesz semmit a rendszer konszolidációja érdekében.”

Túl azon, hogy sem a megyei kormánybiztos, sem a megyei kormánypárti országgyűlési képviselők nem tettek az elmúlt egy évben semmit, képtelenek voltak érdemi lobbit folytatni a megye megmentéséért, a sorozatos rossz helyi döntésekkel együttesen elkerülhetetlenné tették a csődeljárást.

Most erre újabb feljelentéseket tett az előző önkormányzati ciklusban hozott döntések miatt a fideszes vezetésű Heves Megyei Önkormányzat hűtlen kezelés gyanúja miatt az Országos Rendőr-főkapitányságon - jelentette be az előző időszak ügyeit vizsgáló eseti bizottság vezetője kedden Egerben. 

 

Még szerencse, hogy Pest megyében maradt a régi vezetés, mert így saját maguk ellen nem indítanak eljárást. 

A megye fideszes többségű települései pedig lojálisak a szintén azonos pártállású megyei önkormányzattal, és így a megye feladatkörébe tartozó tevékenységek jelentős részét átvállalják, és a helyi polgárokra terhelik. Teszik ezt úgy, hogy a megyéhez tartozó ellátásokban pénzügyileg részt vállalnak, amivel kimentik és tehermentesítik a Szűcs Lajos elnökölt „saját kutya” megyét, csakhogy közben a helyi feladatoktól veszik el, vonják ki a pénzt.  Ezért nem jut sok helyütt fejlesztésre, biztonságra, és sok egyébre.

A választópolgár a lakóhelyén meg nem érti, hogy mire folyik el a sok pénz, miért nem futja iskolai fejlesztésre, étkeztetési hozzájárulásra, (menzára,) kerékpárútra, kijelölt gyalogátkelőre, vagy éppen kultúrált buszváróval ellátott megállóra, és még sok egyébre, amikor újabban még kommunális adót szednek már tőle.

Ha egy 500 fős kistelepülés csődöt jelent, akkor a polgármester és a helyi képviselő-testület azonnal lemond.

Náluk persze semmi sem úgy van, ahogy lenni kéne.

Mert  a blog mottójában is olvasható:  -  itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul.

*