Mint a média a napokban beszámolt róla, Pest Megyei Önkormányzat csődbemenetelét, a kormánypárt nem véletlen elhallgatja, így az Ócsán sem ismeretlen elnökét is inkább hagyja büntetlenül és szabadon tovább cikázni.
Ami igaz, az igaz. Szűcs Lajos is túlvállalta magát. A közvélemény mindig is szkeptikusan fogadta, ha egy embernek több funkciója van, mint munkavállalásra alkalmas ideje. Szűcs Lajos egy ilyen ember. Igaz, ha megkérdezik, elmondja, hogy számára nem nyolc órából áll a napi munkaidő. Ez jól hangzik, de a napok folyását, az idő múlást ő sem tudja befolyásolni. A 24 órás napi cikluson belül ő sem képes csodákra. A tenisztől, az országgyűlésen át a pártnak, a választóknak és a sokadik elnöki vállalásának úgy megfelelni, hogy még az átadásokat is bezsebelje, még egy olyan embernek is túlzás, aki jóban van Horváth Tamással.
Pedig Horváth Tamás nagy mágus Ócsán és vonzáskörzetében, de Ő sem képes több lovat megülni egyszerre, mint egy. Így aztán ő sem tud lovagolni rendesen. Hát így van ezzel Szűcs Lajos is. A sok vállalás közül egyet sem képes normálisan ellátni. Ez sajnos megérződik mind Ócsán, mind pedig a megyén, de ha szélesíteni akarom, akkor a párton is és az önkormányzaton belül, valamint a városon kívül is.
Pest megyében Szűcs doktor sirámai szerint már egy pohárásványvízre sem futja. Állítólag annyira súlyos a helyzet, hogy csak az elnök fizetése nincs veszélyben.
A Pest Megyei Önkormányzat hivatalosan ugyan nem jelentett csődöt, de valójában fizetésképtelenné vált.
A ki nem egyenlített számlák miatt már tavasszal bedobta a törülközőt a közétkeztetést végző cég, nemrég pedig a középiskolák egy részében kikapcsolták a gázt. Augusztusban nem sikerült biztosítani a lakás- és gyermekotthonok napi működéséhez szükséges forrásokat, nem tudták kifizetni időben a nevelőszülői díjakat. Számos megyei fenntartású intézményben kikapcsolták a telefont, néhol az internetet is. Iskolakezdéskor gond volt az ingyenes tankönyvekkel is, csak többhetes csúszással jutottak el a diákokhoz.
A Pest Megyei Könyvtár dolgozói a honlapjukon segélykérő nyílt levelet tettek közzé, amelyben az áll: „Nem vásároltunk könyvet, filmet, CD-t, egyszóval semmit 2011-ben, nincs vezetékes telefonunk, leszerelték a gázóránkat, nem tudjuk fizetni a megrendelt folyóiratok számláit és az intézmény takarítását.”
A megyei közgyűlésben szemben álló politikai pártok abban kivételesen egyetértenek, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszerben elkerülhetetlen volt Pest megye csődje. A jórészt intézményfenntartással foglalkozó megyei önkormányzatoknak az elmúlt húsz évben szembesülniük kellett a folyamatos állami forráskivonással, miközben feladataik egyre bővültek, de emelkedtek az intézmények működtetési költségei is. A negatív változások Pest megyét érintették a legintenzívebben, tekintettel arra, hogy ez a legnépesebb megye (1,3 millió lakossal), az önkormányzatnak pedig száznál is több intézményt kell fenntartania. Pest megyében 2006 óta különböző intézkedések hatására 14,9 milliárd forinttal csökkent az állami támogatás, negyedére estek vissza az illetékbevételek, így az idei büdzsét – 34 milliárdos főösszeg mellett – már 8,1 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a megyei közgyűlés.
Abban már nem értenek egyet a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, hogy a 2006 óta fideszes irányítású megyei önkormányzat vajon mindent megtett-e a gazdasági egyensúly és a fizetőképesség fenntartásáért. Szűcs Lajos kiemelte, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékot sikerült lefaragniuk a kiadásokból (reálértéken még ennél is többet), az alkalmazottak létszámát pedig 7500-ról 5975-re csökkentették. Hosszú távon sokat spóroltak az üzemeltetés költségein a Szent Rókus Kórház aktív ellátásának megszüntetésével is, igaz, az átalakítás mintegy kétmilliárd forintot emésztett fel. Ezek nagy része azonban mindig a rászoruló embereket érintette. A létszámleépítéssel a munkavállalók, a dolgozni akaró emberek váltak munkanélkülivé, a kórház aktív ellátásának megszüntetésével pedig a kiszolgáltatott, beteg emberek kerültek kényszerhelyzetbe. Szűcs Lajos ellenben önmaga számára semmiféle visszafogottságot, kényszerűt, vagy keserűt nem vállal fel. Ő nem adja alább az eddig felhalmozott titulusai finanszírozásából. A maga számára úgy gondolja, hogy ami jár, az jár. Legalábbis neki. Ő legalább annyira maximalista, mint a már említett közgyűlésbeli helyi társa, Horváth Tamás a pénzhajhászás, vagy az illetmények beszákolása terén. Szűcsék szerint csak ebben az évben a közgyűlés 21 kiadáscsökkentő döntést hozott. Ebből azonban az elnököt talán csak az ásványvíz mennyiségének csökkenése viselte meg jobban a nyári napok egyikén.
Fábry Béla, a megyei önkormányzat korábbi MSZP-s alelnöke szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy miközben a képviselők január óta nem kapnak tiszteletdíjat, Szűcs Lajos továbbra is felveszi a fizetését. A szocialisták szerint egyébként a „központi megyében” (ahol 2006-ban még Orbán Viktor volt a Fidesz listavezetője) a kormánypárti vezetés presztízs-okokból nem jelenthet hivatalosan csődöt. Az ellenzék amiatt is bírálta Szűcsöt, hogy nem tudta megakadályozni az illetékbevételek jelentős csökkenését, valamint hogy nem foglalkozik eléggé a megyei gondokkal, bajokkal.
Szűcsöt lassan jobbna foglalkoztatja a tenisztársadalom ügyes-bajos dolgainak ügyvitele, mint a legnépesebb megye képviselete, és a kapcsolódó elnöki teendők ellátása. Termelődnek is a bajok sorra.
Erre a megyei elnök a fizetését firtató kérdésre annyit mondott: azon túl, hogy megdolgozik érte, neki kell viselnie az önkormányzat irányításának felelősségét is. (Felelősségvállalásának mikéntjét azonban nem határozta meg. Így ebből csak a kézzel foghatatlan szavak maradnak, nem úgy mint a kifizetetlen számlák valósága.) Hozzátette: ma ott tartanak, hogy ha vendégül lát valakit a hivatali irodájában, saját zsebből kell fizetnie a kávét és az ásványvizet, mivel erre az önkormányzatnak már nincs kerete. Az illetékbevételek visszaesésével kapcsolatos bírálatokra Szűcs Lajos úgy reagált: a csökkenés elsősorban a jogszabályi változásoknak, a felhalmozódott ügyhátraléknak és az ingatlanpiac befagyásának a következménye.
A költségvetési hiány önmagában nem vezetett volna a megye fizetésképtelenségéhez, ám az elmúlt években felhalmozott mintegy 16 milliárd forintos adósságállomány mostanra kezelhetetlenné vált. A szorult helyzetben lévő megyei önkormányzat többszöri kötvénykibocsátással, folyószámlahitelek, majd munkabérhitel felvételével próbált levegőhöz jutni, mígnem ezek a csapok is elzáródtak.
A totális csődöt az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló hírek felröppenése akadályozta meg. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként (is) már január óta részt vesz az új önkormányzati törvény előkészítésében, így elsők között értesült arról a kormányzati szándékról, miszerint 2012 januárjától a megyei intézmények átkerülnek az állam fenntartásába.
– Az utolsó simítások vannak hátra, heteken belül megszülethetnek a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodások – tudtuk meg Szűcs Lajostól, aki részleteket egyelőre nem árult el, de azt megerősítette, hogy a tervek szerint az intézmények átvételével együtt az állam átvállalná a fennálló kötelezettségeket is, azaz konszolidálná a megyéket.
Szűcs Lajos hozzátette: az állami fenntartásba vételről szóló hírek azonnal megenyhítették a hitelezőket, így jó esély van rá, hogy még az átadás-átvételről szóló megállapodások aláírása előtt megegyezésre juthatnak a pénzükre váró beszállítókkal és a szolgáltató cégekkel. Épp ezért biztos benne, hogy napokon belül visszakapcsolják a gázt az érintett középiskolákban.
Arról a megyei elnök nem tudott információval szolgálni, hogy mi lesz a sorsa az állami kézbe kerülő intézményeknek. A helyzet jelenleg képlékeny: annyit tudni, hogy a 19 megyében összesen mintegy 740 megyei fenntartású intézmény működtetését veheti át az állam a kormányhivatalokon keresztül. Ha a kormány valóban szanálja a megyéket, akkor – a becslések szerint – nagyjából 120-160 milliárdos adósságállományt vehet a nyakába. Mivel a kötelezettségek jelentős része kötvénykibocsátásokból és hitelekből ered, így ez az összeg több évre elosztva terhelné meg a büdzsét.
Egyelőre azt sem tudni, mi lesz a sorsa hosszú távon a későbbiekben állami fenntartásba kerülő megyei intézményeknek.
– A fűtési szezon kezdetén minden iskolában beindítjuk a kazánokat, egyetlen diák sem fog fázni – szögezi le Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke. – Úgy néz ki, hogy rövid időn belül valamennyi partnerünkkel, köztük a gázszolgáltatóval is sikerül megállapodást kötnünk. Pedig nemrég még súlyosnak tűnt a helyzet.
Az tény, hogy eddig az állam a működtetési költségeknek csupán 50-70 százalékát finanszírozta a normatívákon keresztül. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy az állam bevállalja a pluszköltségeket, de az is elképzelhető, hogy az intézmények átszervezésével, bezárásával (és az azzal járó szükségszerű létszámleépítéssel) farag majd a kiadásokon.
Mindenesetre Szűcs Lajos a túlélésre játszik. Talán ezért a pozíció halmozás, hiszen ha bukta lesz, akkor legalább van miből leadni és talán marad mibe kapaszkodni, hogy ne kerüljön végleg a politika anyagi és erkölcsi süllyesztőjébe a számos tetszhalott, mára már levetkezett egykori pártfunkcionárius közé.
*
