Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az
Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen
jelentette be: összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az
állam 1956 önkormányzattól.
Ebből ami minket érint, az főként városunk Ócsa adóssága és a lakossági terhek viszonya.
Csakhogy e körül óriási a csend.
Azt már
beszámolónkból tudni lehet, hogy Szűcs Lajos ez ügyben felkereste Felsőpakony polgármesterét és tárgyalásokat folytatott a település adósságátvállalásáról. Azt is tudjuk, hogy ehhez a helyi hírforrás egyik tudósítóját is magával vitte, amit az ottani polgármester nehezményezett. A híradások többnyire ezzel voltak elfoglalva, míg magával az adósságátvállalás tényével és összegével már kevésbé foglalkoztak. Így az nem hírlik, hogy Felsőpakony miként jár jól, vagy jön ki rosszul ebből az átvállalásos történetből.
Az viszont már ismert, hogy Kecskemét adósságállománya 40 százalékának átvállalásáról szóló
javaslatot terjesztett a kormány elé Matolcsy György nemzetgazdasági
miniszter.
A tárcavezető ezt a Zombor Gáborral (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármesterével közösen tartott pénteki sajtótájékoztatón közölte.
Matolcsy György elmondta: Kecskemét 22 milliárd forintot kitevő
adósságából 8,8 milliárd forintot vállal át a központi költségvetés, ez
évente egymilliárd forint kamattehertől szabadítja meg a várost, amely
az összeget gazdaságfejlesztésre fordíthatja.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy Kecskemét a 3 hitelező
banktól felvett hiteleit gazdaságfejlesztésre fordította, működési
hitele nincs.
A Bács-Kiskun megyei települések 50 milliárd forint adósságot
halmoztak fel - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az 5 ezer lakos
alatti települések adósságát teljesen, az 5 ezer fölötti lélekszámú
települések adósságának pedig 40-70 százalékát vállalja át az állam.
Ócsa városa egészen más helyzetben van. Városunk működési hitele teljesen kimerült. A hitelállomány többszöri átütemezésen esett keresztül. A költségvetésben hatalmas lyuk tátong, a deficit óriási. Az idei költségvetés gyakorlatilag megbukott, az a módosítás ellenére sem igazán tartható.
A város hitelképessége kimerült, ezért már a saját tulajdonú Városüzemeltetési cégével vett fel újabb hitelt, aminek összegét és felhasználását az önkormányzati lapban diszkréten elhallgatták. A ráfordítások ilyen mértékű változása, a költségvetésünk hiánya, mint valami fekete lyuk szívja el a lakossági fejlesztések elől az összegeket.
Önkormányzatunk hiába vezette be erőltetetten és az akkori SZMSZ ellenében a Kommunális adót, amikor az ebből nyerhető húszon-valahány milliós összegeknél nagyobb mértékű értelmetlen kiköltekezéseket folytat, miközben az ellátási, szolgáltatási oldalon ebből szinte semmit nem ad vissza, illetve cserébe nem, vagy alig nyújt valamit az önkormányzat. Gazdaságfejlesztés nem ismert, előrelépés nem adatik. Egyedül a kormány kiemelt beruházásaként ismert alsópakonyi beruházás indult el, amihez kapcsolódóan, de önálló keretek közt zajló óvoda fejlesztési pályázatba kezdett az önkormányzat, aminek végső pénzügyi kimenetel szintén nem világos.
A Tanyafejlesztési Program (Tp-1- ) pályázatból visszaléptek, a szelektív szigeteket nemsokára felszámolják, a buszmegállókat, a járatokat évek óta nem fejlesztik, közúti járdákat nem létesítenek, kerékpárutak - más helyekkel ellentétben - nem épülnek és az ominózus vasúti átjárót sem teszik biztonságosabbá. A helyi utak állapota egyre rosszabb, az emberek lehangoltak, közömbösek, érdektelenek, beleuntak és passzívak.
Ehhez hozzájárul, hogy a lakosság részére az inflációt meghaladón emelték a víz- csatornadíjakat, felhúzták a szemétszállítás költségeit, és még az olyan önkormányzati feladatok ellátásába is igénybe veszik a segítségüket, mint a járdahálózat építése. Az embereket csak a munkavégzésbe és a fizetési kötelességek gyakorlásába vonják be, az érdemi tájékoztatásba a pénzügyi adatok, egyenlegek megismerésébe, a hitelek és a bevételek elköltésébe már sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem.
Így nem tudni, hogy mi vezérli a döntéshozókat a méregdrága járdadarabok kialakításában, vagy az olyan értelmetlen kövezésekben, mint ami az önkormányzat előtti placc példaértékű torzójaként a hivatal előtt demonstrál.
A rettenetes hiány ellenére folyamatosan biztosítanak forrást a helyi reformátusoknak a világításra, az elhagyott épületének megtámasztására, de jutottak milliók a MÁV alig használt vasúti aluljárójára és millió szám van pénz a kisvárosi focipályára is. Hogy a
Körics Forrásmenedzsment Kft-nek átutaltakról a
korábban ismertetteken túl (szemét ügy) most szót se ejtsünk.
Nos ilyen háttér mellett jön, és jött jól a
konszolidáció lehetősége, mint mentsvár Ócsa fideszes vezetésének.
Mint említettük és miként ismerté vált, Szűcs Lajos ez ügyben
már felkereste Felsőpakonyt. Az sem titok, hogy "menet közben" többször találkozott városunk vezetőivel is, ahogy az is köztudott, hogy a központi vezető párt tisztségviselőiként és embereiként egy platformon ápolják a jó kapcsolatokat. Szűcs Lajos pedig Horváth Tamással (szintén Fidesz) különösön jó és közvetlen viszonyt ápol, hiszen az utóbbi nem csak a megyei közgyűlésben szolgálkodik és segédkezik neki, hanem a kampánystábjának is kiemelkedő részese volt.
Mégsem ismert, hogy Ócsa konszolidálási tárgyalásai miként folynak és hol tartanak. Nem tudni, hogy Szűcs doktor miként segíthet jobban városunknak, mint tette ezt eddig. Arról sincs hír, hogy ez segítség mennyire valós, és hogy mi pénzt hoz a konyhára, mert a lakossági terhek évek óta nem hogy csökkennének, hanem éppen emelkednek.
Ezért Ócsán kimondott lakossági várakozás övezi a beharangozott konszolidáció végkimenetelét, és végkifejletét a kisvárosi ember vonatkozásában. Ugyanis Ócsa önkormányzatának túl sok nyitott ügye van ahhoz, hogy ebből rendezett körülményeket, netán jobb létet hozzon ki. Így kimondottan nem mindegy, hogy itt hány százalékot vállal át az állam és végül miként jövünk ki majd ebből az egészből.
*
