Valóban ilyenek lennénk? ( - elállatiasodott kisvárosi történet, Ócsáról)

Ócsán sok beleszarós, állattal és egyébbel nemtörődöm embert láttam már, ahogy mások is. A kisváros életében a paraszti jelleg máig felismerhető. Többen láttuk, ahogy egy nagymotoros direkt rákanyarodik az úttestre kiszabadult kiskutyára, majd hallottuk annak hangját, ahogy az elütés után vonyítva-vinnyogva fájdalmas szenvedésében majd megőrül. 

De tapasztaltuk többed magunk, ahogy a Széchenyi utcában elütött, félig bénult kutyával senki nem törődve tovahajtott, és csak egy ifjú gyerek próbált sírva vigyázni rá. Nem az Ő állata volt. Csak benne még volt tisztesség, az tartotta ott. A felnőttek már közel sem ilyenek.  Akkor a közterület-felügyelő péntek délután 13:45 volt, nem foglalkozott az esettel. A telefont sem vette fel. Én tudom, hogy ez az ember azóta sem változott. Az önkormányzatban senki nem volt elérhető. Rendőr nem volt szolgálatban a városban. A telefont nem vette fel, ahogy a közterületis sem. Visszahívást nem kaptam. Kiderült, hogy az ilyen esetekre a honatyák nem készültek fel. Az állatorvossal, a városnak nincs szerződése. Holott az állatvédők szerint nem csak szükség lenne rá, hanem ez már szinte kötelező jellegű  alapkövetelmény.  Mert ezt a drága Polisszal kötött "sintéri" szerződés nem helyettesíti. A magára hagyott sebzett, fájdalmaitól kínlódó állattal nem törődni ugyanolyan állatkínzás, mint amit a törvény büntet. Ezt az önkormányzatunk vezetése még nem fogta fel.

 Valóban ilyenek lennénk?

Talán a KisBiró szerkesztőjének, Moldován Ágnes cikke megadja  a választ, amit a "Dabasrégió" Online publikált.

Egy ócsai férfit letöltendő fogházbüntetésre ítéltek állatkínzás miatt. Gyors eredmény született a 2012. május 15-ei lakossági bejelentés után, miszerint egy családi ház udvarán embertelen körülmények között tartanak két kutyát. A kiérkező hatósági állatorvosok és az illetékes körzeti megbízott, igazoltnak találták az állatkínzást, a kutyákat elszállították.

A Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya még májusban kapott bejelentést egy ócsai kutyatartó férfiről. Az ismeretlen telefonáló elmondta, hogy egy családi ház udvarán két kutyát is nagyon rossz körülmények között tartanak. A helyszínre az illetékes körzeti megbízott és a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Állategészségügyi és Élelmiszer Hivatalának két állatorvosa is ellátogatott, és bizonyságot szereztek arról, hogy a két állat valóban minősíthetetlen körülmények között élt: lesoványodtak, éheztek. Miután egy fővárosi állattelepre menekítették őket, egyikükön már nem tudtak segíteni, napokon belül elpusztult. Az állatok tulajdonosa a kihallgatás során elmondta a nyomozóknak, hogy magának sem volt mit ennie, nem tudott a kutyáknak sem ételt adni – elismerte tehát a bűncselekményt, pénztelenségére hivatkozva.

A rendőrség az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek. Június 14-én zajlott az ócsai férfi tárgyalása, mely során a vádlottat a Dabasi Bíróság első fokon hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte.

Ahhoz, hogy az állatvédelmi törvényt – amelynek szigorításáért több szervezet is régóta küzd – be tudja tartatni a rendőrség, a lakosság segítségére is szükség van. Hasonló bejelentések alapján egyre többen véshetik majd az eszükbe, hogy az állatok tisztességes bánásmódot érdemelnek. Ezért ha ilyen esettel találkozunk, ne menjünk el szó nélkül mellette – hívjuk a rendőrséget, vagy az illetékes önkormányzatot, hogy még időben intézkedhessenek.

Eddig az írás. Azonban, ahogy arról már korábban beszámoltunk és most is leírtuk, az Ócsai önkormányzatot, az illetékességükben kötelezőn eljárókat hiába hívtuk.  A város egyetlen állatorvossal, állatvédővel nem hajlandó szerződést kötni. Nincs is védelem és biztonság egyetlen itteni élőlény számára.

A történet magáért beszél. Valóban ilyenek.

*

A két városnak semmi köze egymáshoz ( - Meggyes Tamás és társai sem szűcsök)

Félelmetes, ha egy demokráciában a nép egyszerű gyermekei az álltaluk választott képviselőket fenyegeti, de az esztergomi Fidesz valljuk be megérdemli.  Tegnap az esztergomi képviselőtestületi ülés után 40 perccel, csupán rendőrségi kísérettel tudta elhagyni az üléstermet a Fidesz frakció.

Meggyes Tamás valószínűleg a Fidesz egyik legérdekesebb emberre, és biztos tud valakiről valami kövéret, hogy még nem rakták ki a pártból. A történet ismert: független, ellenzéki támogatással, kétharmaddal megválasztott polgármester, kontra a Fideszes bukott kiskirálya és csapata. A legújabb sztori az iskolai étkeztetéséből robbant ki.

A város csődeljárás alatt van, hiszen Meggyes Tamás brutális adóságot hagyott hátra uralkodása után, így nagyon keményen kell takarékoskodnia. Az étkeztetési vállalattal szemben például több tízmilliós adóssága volt, így a polgármester kérte, hogy adjanak 25 millió forintot ennek egy részének kifizetésére. A Fidesz frakció (aki többségben van a képviselőtestületben) eljátszotta a politikai kenegetés minősített esetét, megszavazta a 10 milliós utalást, de a költségvetést, már nem írta át. Tehát volt is pénz meg nem is (hiszen a polgármester törvénysértését követ el, ha átutal a költségvetési keret megváltoztatása nélkül), illetve sok, de kevés (ugye a 25 millió helyett, 10-et szavazott meg a közgyűlés). Majd jött a Fidesz médiahenger és elkezdte elmagyarázni, a Fidesz megszavazta, csak a csúnya Tététnyi Éva nem akar utalni. Pedig ő akart, csak nem tehette meg törvényesen. Közben a gyerekek pedig nem kaptak ebédet az iskolában.

Ezután jött a tegnapi ülés, ahol a Fidesz visszavonulót fújt, és megszavazta a keret módosítását, ezzel ellent mondva magának, hiszen beismerte, szükség volt a költségvetési keretek módosítására, az utaláshoz. Az ülés után 40 percig nem tudta a Fidesz frakció elhagyni a termet, a tömeg kint a folyósón tombolt, a képviselőtestület lemondását követelte. A Fidesz-esek végül csak rendőri segítséggel tudtak elmenekülni az önkormányzat épületéből.

*

Ócsa - alsópakonyi lakótelep nem kis hibával ( - az urbanisztikai társaság szerint elhibázott a tervezett beruházás)

"A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület a MUT elnökségének véleménye szerint nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására" - áll a társaság állásfoglalásában, amelyet múlt hét szerdán juttattak el az MTI-hez. 

Az ócsai Polyák István édesanyjának viszi az ebédet éthordóban a kisváros külterületén Alsópakonyban, ahol az út túloldalán ,épülhetnek majd fel a fizetésképtelenné vált lakáshitelesek házai. A kormány szociális családiház-építési program I. üteme megvalósításának helyszíneként Ócsa - Alsópakony településrésze felé eső - külterületét javasolta a Belügyminisztérium. Ócsa város Fideszes képviselő-testületi többsége lefeküdt a kormány előtt.

Gazdaságtalannak, a korszerű urbanisztikai törekvésekkel ellentétesnek és társadalmilag fenntarthatatlannak tartja az Ócsára tervezett szociális bérlakás-építési programot a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöksége.

Mint írták, a budapesti agglomeráció területén túlkínálat van a települések belterületeihez csatlakozó lakóterületekből. A kiválasztásnál elhibázott csupán azt a szempontot elsődlegesként kezelni, hogy a terület állami tulajdonban legyen. Az épülő lakásoknak az érintett településbe kell integrálódniuk. Az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel mind egymással.

A leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok közötti szolidaritást a puszta kiszolgáltatottság nem hozhatja létre – írta a társaság. Kitértek arra is, hogy a lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőfokul szolgálhat a továbblépéshez. Ez a helyzet ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.

A társaság a felsorolt érvek alapján felhívja a figyelmet a fejlesztés felülvizsgálatának és átgondolásának szükségességére. Az Ócsára tervezett fejlesztés előkészítésére kiírt tervpályázat eredményeinek megismerése után széles körű szakmai fórumot rendeznek, és ennek ajánlásait eljuttatják a kormányzat képviselőihez – írták. A MUT állásfoglalásában azt is leszögezte: “messzemenően egyetértve a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel”.

A Magyar Közlönyben augusztus 11-én megjelent kormányhatározat szerint a kormány a devizahitelesek megsegítése érdekében szociális családiház-építési program megvalósítását hirdette meg, amely családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséből áll, alapvetően ezer négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztésre biztosít lehetőséget, teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátást valósít meg, alacsony rezsiköltséggel működtethető, energiahatékony technológiákkal valósul meg, közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételét is lehetővé teszi, s annak részeként felkérik a karitatív szervezeteket, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását.

A kormány – mint a határozatban olvasható – kezdeményezi Ócsa területén a szociális lakásépítés megvalósítását, összesen minimum 66 hektáron. Ez tartalmaz lakó-, közlekedési, intézmény- és zöldterületet is. Elrendeli 80-100 negyven négyzetméteres, 200-220 ötven négyzetméteres, 80-100 hatvan négyzetméteres, 35-55 hetven négyzetméteres, 20-25 nyolcvan négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak, közüzemi szolgáltatások kiépítését.

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan  most októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át.

Az első ütemben várható gyermeklétszámot az általános iskola állítólag majd fogadni tudja, így az intézményt a szükségleteknek megfelelően a második ütemben bővítik.

Bukodi Károly azonban pont a legutóbbi ülésen jelentette be, hogy az egyik kapcsolódó bővítés tervezési összege az általa előadott árajánlat alapján úgy 2,5 milliós terhet ró még az amúgy is hadi-lábakon álló költségvetésre. Félő, hogy ezért újabb elvonásokkal sújtják az amúgy is visszamaradott várost, és az ott élőket. Valószínűleg az elkövetkező években még kevesebb jut majd szociális- és közérzetjavító intézkedésekre, vagy a közlekedés fejlesztésére. Így továbbra sem lesz pénz az utakra, a hiányzó vízelvezetőkre, a nem létező járdákra,  a buszmegállókra, és a vasúti átjáró kiépítésére sem.

A lakosságnak nem marad más, mint a Lakatos-házból származó emlékképe, és a több millióért ki-, és letisztított MÁV aluljáró használata. Legyen elég ez a jövőre nézve, a helyi boldogsághoz.

Ahogy a városvezetés gondolja.

Emlékezünk még, hogy kik és miként szavaztak erre az elgondolásra, erre a testületre?

*

Bajban vagyunk az önkormányzatokkal ( - nagy hiba, a túlköltekezés, de végül mindent a lakosságra datálnak)

Az önkormányzatok élén álló polgármesterek felelősségét is meg kell vizsgálnia az államadósság növekedését vizsgáló albizottságnak, függetlenül attól, hogy az elmúlt nyolc évben milyen vezetésű volt az önkormányzat  – nyilatkozta egy reggeli tévéműsorban Szijjártó Péter.

Mielőtt valaki még a szívéhez kapna, gyorsan meg is cáfolom a hírt. Nem, Szijjártó Péter nem nyilatkozott ilyet, és feltehetően nem is fog ilyet nyilatkozni. Pedig ahogy a híradásokból kiderül, az önkormányzatok is bajban vannak, nem csak a lakosság, és bizony az önkormányzatok adóssága is terheli az államadósságot, amely ellen a kormány már-már keresztes hadjáratot indított. De ha mégis csak nyilatkozik egy ilyet, akkor valószínűleg a szocialista vezetésű önkormányzatokat fogják vizsgálni, hiszen az MSZP-s városvezetés esetén nem, míg a fideszes esetében volt hatása a világgazdasági válságnak, mert a fideszesek is élen jártak az adóssághalmozásban, gondoljunk csak Esztergom volt polgármesterére, a fideszes Meggyes Tamásra, akinek tetteit külön blog is megörökítette, így adva át őt az örökkévalóságnak.

Az MSZP megmondóembere, Szanyi Tibor is elmondta a magáét. Szerinte a törvény erejével kell a bankokat arra kényszeríteni, hogy tárgyalják újra a korábbi hitelszerződéseket. A dolog azért meglepő, mert az MSZP eddig nagyon ellene volt minden diktatórikus beavatkozásnak a magánszféra életébe, de úgy látszik, van egy bizonyos pont, amikor már ők is Megállj!-t parancsolnának a bakok esztelen harácsolásában.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere szerint az önkormányzatokra is ki kellene terjeszteni a rögzített árfolyamon történő hitelfizetés lehetőségét.

Aztán, hogy mi lesz egy, kettő, esetleg három év múlva, azt senki sem tudja, de legalább addig is lehet egy jó nagy levegőt venni és reménykedni abban, hogy két-három év múlva az ország túljut a nehézségeken és a svájci frank is megjuhászkodik a magyar gazdasági teljesítmények hatására. Ha meg mégsem, akkor még mindig ott van az újabb rögzítés lehetősége. Egyszer pedig csak elfogynak azok a fránya hitelek.

Kritikus a helyzet

Több megyei önkormányzat is az utolsókat rúgja. Heves csődben van, Pest megye 2,5 milliárd forintos mentőövet vár a központi kormányzattól, de nyílt titok, hogy a Szűcs Lajos vezette megye csontig eladósodott.  Már az is luxus, ha az elnöknek bármit, akár költségtérítést adnak.

A megyei önkormányzatok közül talán a Szűcs Lajos (Fidesz) vezette Pest megyei van az élen. Nem győzik a pénz nyomni beléjük. Ennek ellenére sorra igyekeznek levetkőzni kötelezettségeiket. Pest megye most is és még mindig az étkeztetés, a zenei oktatás feladatait passzolja át a párttagságra, ami a helyi településeken, így akár Ócsán is csattan. Köztudott, hogy a Bolyaiban már a használt tankönyveket is visszakérték, mert arra sem volt pénze a fenntartónak, a beszállítók pedig már nem hisznek az ígérgetésnek. Szűcs Lajos méltósága és szava egy tankönyvnyit nem ér már, ezt demonstrálta a kialakult helyzet.

Az eladósodott önkormányzatok többsége erre most más hitelezőkkel tárgyal áthidaló pénzügyi megsegítésről, vagy újabb kötvényeket bocsát ki, ha még nem tette, hogy újabb hitelekből törlessze a régebbieket. Ahol még van mit eladni, megpróbálják értékesíteni. A vezetők azonban nehezen adják a megszokott jólétüket. Inkább a dolgozókat, vagy a családgondozókat nem fizetik.

Ezért a kormány elképzelései szerint a jövőben nem fogadhatnak el olyan költségvetést az önkormányzatok, amely a működési feladatok esetében hiánnyal számol - közölte Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára egy tanácskozáson.  

Ócsa költségvetésének fedezethiánya 254.858.000,- Ft, jelenleg.

Nagy hiba azonban, hogy a fejcserék híján a pazarló vezetés további előnyöket élvezhet a válságos helyzet ellenére.

*

Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán ( - további adókat szabhatnak ránk)

Nagy bajban vannak az önkormányzatok, a svájci frank szárnyalása miatt, hiszen szinte egy hajóban eveznek a lakossági devizahitelesekkel: nekik sincsenek devizabevételeik, az árfolyam emelkedése miatt pedig forintban egyre többet kell fizetniük. 

A főleg 2006 után felhalmozott adósság ma már 1200 milliárd forintra rúg a szektorban, ennek legalább a fele különösen nagy teher az adott önkormányzatnak. Egyes becslések szerint a tartozás mintegy 90 százaléka deviza, ezen belül főleg svájci frank alapú. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért levélben kéri a kormányt, hogy egy év haladékot kapjanak a hitelek tőketörlesztésére. A veszély azonban mégsem annyira az önkormányzatokat, hanem ismét a lakosságot fenyegeti.  Ez alól Ócsa és annak lakossága sem kivétel. Miről is van szó?

 

 

 

A 3200 településből hozzávetőleg 300 település halmozta fel a mostani adósságállományt, a többiek pedig általában nem a jó gazdálkodás miatt nem adósodtak el, hanem azért, mert annyira nehéz helyzetben vannak, hogy nem is hitelképesek. Az adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ezért nincsenek pontos összesítések, a szakértők és az önkormányzatok szövetsége azonban egybehangzóan 1200 milliárd forintra becsülik az adósságállományt, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában. A kötvények zömmel svájci frank alapúak. A kibontakozó világgazdasági válság hatására azonban a kötvénykibocsátás megtorpant, az önkormányzatok újra a hitelek felé fordultak. Hiába csengett azonban le a hitelfelvételi bumm 2008 közepére, az adósság forintértéke – különösen az elmúlt hónapokban – jelentősen növekedett a svájci frank erősödése miatt. 2010 végére az önkormányzatok adósságállománya megötszöröződött 2005 végéhez viszonyítva, a tavalyi növekedés becslések szerint 180 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok eladósodásának több oka is van, egyrészt fel kellett mutatni az önrészt az uniós támogatással megvalósuló és ezért vonzó beruházásokhoz, másrészt 2006 után az állam csökkentette az önkormányzatok támogatását, miközben növekedtek a feladataik. Nem kerülhető meg azonban a 2006-ban a legtöbb nagyobb településen győztes Fidesz felelőssége sem. Az akkor még országos szinten ellenzékben levő párt azzal hitegette az irányítása alatt álló településeket, hogy ha kormányra kerül, majd ad pénzt a törlesztésre. A fideszes önkormányzatok költekezése pedig jól jött a 2010-es kampányban. (Lásd a Szűcs Lajos vezette Pest megyei önkormányzat adósságspirálba kerülését. Ma már szinte fizetésképtelen. Tartozik az étkeztetésért, a tankönyvekért, de hátraléka van a bérek terén, az ellátásokat illetően. Az alapvető zeneoktatást, annak iskolarendszerét sem tudja finanszírozni, így ezt a helyi kitelepülés esetében a lakosság pénzével pótolják be.)

Súlyos gond, hogy az önkormányzatok a hitelek 10-15 százalékát működésre vették fel. A beruházásokkal is baj van, hiszen jelentős mértékben olyan fejlesztésekre bocsátották ki a kötvényeket, amelyek nem hozzák, hanem a viszi a pénzt a fenntartásukra – ilyenek például a rossz kihasználtságú uszodák, vagy a fölöslegesen bevállalt, igazi megoldást nem jelentő drága díszburkolatú járdaszakaszok. (Ócsa is erre az útra lépett, miközben ennek összegéből megfontoltabb gazdálkodással, kétszer, két és félszer hosszabb és tartósabb járda létesülhetett volna.)

Nem véletlen, hogy az eladósodási listát fideszes önkormányzatok vezetik – miközben a kormány és a megyei fideszes elnök, most megpróbál minden felelősséget az elődeire hárítani. A megyei jogú városok és a budapesti kerületek közül a Progresszív Intézet szerint legnagyobb adósságállománnyal, több mint 30 milliárd forinttal Pécs (Fidesz-KDNP, Páva Zsolt polgármester) “dicsekedhet”. Szolnok (Fidesz-KDNP, Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly), Debrecen (Fidesz, Kósa Lajos) és Szeged (MSZP-SZDSZ, Botka László) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd. Ha az egy főre jutó adósságállományt nézzük, a legnagyobb adósok Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, Lázár János), az V. kerület (Fidesz-KDNP, Rogán Antal) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly). Ezzel szemben Budapest XIII. kerülete (MSZP, Tóth József) vezeti a legjobban működő önkormányzatok listáját, itt a legalacsonyabb az eladósodottság.

(Ócsa az egy főre jutó adósságállományi rangsorolásban nemrég még a szégyenletes 46. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy közel 2600 településen kevesebb teher éri az embereket, mert kisebb hitelállománnyal, kevesebb adóssággal bírnak, mint városunk. Azóta azonban helyzet tovább romlott, terheink tovább nőttek, így összességében mélyebbre süllyedtünk.)

A devizahiteleseket érintő értékvesztés tehát városunkat sem kíméli. Közel 2 hónap alatt 1.729.447.073,- Ft-ról 1.988. 634.344,- Ft-ra nőtt az Ócsa I. kötvény elszámoló hitel egyenlege. Ez közel 260 milliós veszteséget hozott. Az Ócsa II. kötvény további 1,5 millió veszteséget produkált a  városnak az elmúlt időszakban.

Így az sem kizárt, hogy ezek ellensúlyozására, valamint az ambiciózus terveik megalapozására a városvezetés további adóbevétel növelésben gondolkodik, hogy fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásaik önrészét. 

*