Miközben az Eu és az IMF virtuális frontot áll, addig a kormány törleszt (- tartásdíj)

MIKÖZBEN készenléti, megerősítő hitelt  várna az IMF-től a magyar kormány, addig is - az elődök nyomán - e hónapban 700 millió euró törlesztést fizetünk. 

Augusztusban 700 millió euró az ország fizetési kötelezettsége a valutaalapnak  

Pénteken volt esedékes a magyar állam számára egy 649 millió eurós tőkerészű hitel törlesztése a Nemzetközi Valutaalapnak, ami aktuális árfolyamon számítva mintegy 180 milliárd forintot tesz ki. Az ebben a hónapban fizetendő kamatokkal együtt közel 700 millió euró az augusztusi pénzügyi teher - írta a portfolio.hu.

A gazdasági hírportál az IMF oldalán elérhető adatokra hivatkozva közölte, hogy pénteken 527 millió SDR-nyi tartozást kell kifizetnie a magyar államnak a 2008-2009-ben felvett hitelcsomagból. Ez az árfolyamok figyelembevételével mintegy 649 millió eurót tesz ki.

A portfolio.hu szerint az idei évben tőkerészként, illetve kamatként összesen közel 3,5 milliárd eurót kell hogy kifizessen az állam az IMF-nek, ezt jövőre 4,8, 2014-ben 0,7 milliárd eurós további kötelezettség követ. 2014-ben az Európai Bizottságnak is teljesíteni kell egy 2 milliárd eurós hitelrészt és annak kamatait. Azt követően már csak egyszer áll fenn törlesztési kötelezettség: 2016 második negyedévében egy 1,5 milliárd eurós tőkerész plusz a kamatai - olvasható a portfolio.hu beszámolójában.

*

Adósmentő csomag - ki jár jól ( - körkép)

Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament. 

Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament. Az aláírt (a kormany.hu-n közzétett) dokumentumban az szerepel, hogy december 21-ig, január 15-ig, illetve január 31-ig kell benyújtania a kormánynak a módosító javaslatokat, ezek hatályba lépése után él tehát az új rendszer. Miután ez megtörtént, az ügyfélnek kell kezdeményeznie saját bankjában a beavatkozást, azaz automatomatikus szerződésmódosításokról nincs szó.

A megállapodás a rendesen fizetőknek, a 90 napon túl késlekedőknek és a már felmondott szerződésű hitelesek egy részének is segít. Akinek nincs 90 napon túli elmaradása, a jövő év végéig dönthet úgy, hogy belép az árfolyamvédelmi rendszerbe. Ebben az esetben frankhitelét a mindenkori piaci árfolyam helyett 180 forinton törlesztheti, az eddigi otthonvédelmi akciótervben kijelölt dátumnál két évvel tovább, 2016. végéig. Ennél fontosabb változás, hogy bár a rögzített árfolyam feletti összeg így is gyűjtőszámlára kerül, a kamatokat felerészben az állam, felerészben a bank állja (270-es frankárfolyam felett teljesen az állam). Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az euró- és a japán jenalapú hitelre is, 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon.

A kormány otthonvédelmi akciótervét írja át a megállapodás. A lakáshitelesek többsége jobban jár ezzel a programmal, mint a korábbiakkal

– Az alapelv az, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott tőketartozás kamatmentes. Minden esetben az ügyfélnek kell eldöntenie, akar-e élni ezzel a segítséggel. Az a körülbelül négyezer ember, aki már rögzített árfolyamon törleszt, szintén kérheti az új típusú rögzítést – nyilatkozta lapunknak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Mint mondta, három év után az új rendszer szerint is lehetőség lesz kiszállni az árfolyamrögzítésből.

Aki jelzálogalapú devizahitele törlesztésével 90 napon túl tartozik legalább a minimálbérnek megfelelő összeggel, annak hitelét – szintén kérésre – forintra váltják át 2012 március közepe és április közepe között. Ezzel ugyan realizálja az adós a felvételkori és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó veszteséget, rosszul azonban nem jár, mert a tartozás 25 százalékát elengedik (hogy ez a tőke- vagy a kamatos tartozásra vonatkozik-e, arról nem szól a megállapodás), de csak akkor, ha a fedezeti ingatlan értéke a szerződéskötéskor 20 millió forint alatti volt.

– Van egy további megkötés: 2012. március 15-ig az ügyfélnek igazolnia kell, hogy önhibáján kívül esett késedelembe. Az átváltás jelentősen csökkentheti a havi törlesztőrészletet a futamidő hosszától függően, de hogy pontosan mekkora összeggel, azt a bankokban tudják kiszámolni az ügyfeleknek – jelezte Müller János. Szintén a havi kiadásokat mérsékli az állam azáltal, hogy az átváltással keletkező új forinthitelre kamattámogatást nyújt 5 évig, folyamatosan csökkenő mértékben. Ez utóbbi feltétele, hogy Budapesten 20, vidéken 15 millió forintot nem haladta meg az ingatlan értéke, és legalább egy kiskorú gyermek él a háztartásban.

– A program valóban megoldást jelenthet sok hitelesnek, de sajnos késve érkezett, hiszen mára rengeteg szerződést felmondtak, az ügyfelek nagy részét csak a kilakoltatási moratórium védi – válaszolt megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Hangsúlyozta: ők is látják, hogy sem a bankoknál, sem az államnál nincs több lehetőség a beavatkozásra. – Az átváltással megmenekül a devizakockázattól az ügyfelek nagy része, ez jó irány. Ám a megállapodás törvényi keretei még hiányoznak, és előzetes hatástanulmányok sem készültek, ezért csak a gyakorlatban derül ki, működik-e a program – jegyezte meg.

*

Novemberben kétmilliárd eurót fizetünk vissza az EU-nak ( - kínzó örökség)

Októberben 1,89 milliárd euróval csökkentek az ország devizatartalékai a szeptemberi 1,21 milliárd euró növekedés után - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes adataiból.

Októberben lejárt egy 1 milliárd eurós kötvény, novemberben pedig 2 milliárd euró visszafizetésére kerül majd sor az Európai Bizottságnak a 2008 végi IMF-EU nemzetközi hitelcsomag első tőkerészleteként.

A szeptemberben megdöntött történelmi rekord összegről 36,874 milliárd euróra esett vissza a tartalékállomány, amely nemcsak az előző két hónap szintjétől marad el, de a májusinál és a júniusinál is alacsonyabb.

*

Itt az új őrület: eladósodni forintban ( - csárdahír)

Főleg Svájcban és Németországban egyre több szegényebb fiatal űzi ezt az új extrém sportot. A pszichológusok szerint csak átmeneti a hóbort.

A kevésbé tehetős szülők gyerekei magyar forint alapú, több hónap lejáratú hitelből szórakoztató elektronikai cikkeket, autókat és motorokat vesznek, majd elkezdik visszafizetni a részleteket. "Nem félünk attól, hogy még nagyobb tömegek elkezdnék ezt, ugyanis a törlesztőrészletek minden hónapban feleződnek, és volt már olyan, hogy az utolsó részletet a bank volt kénytelen fizetni az adósnak" - meséli Eberhard Stockhauser analitikus-közgazdász.

Bármennyire is optimista az előrejelzés, a közösségi oldalak még televannak a jachtok és sportautók mellett fotózkodó szegény sorsú svájci fiatalokkal akik az "Ezt forinthitelből vettem" felirattal taggelik a képeiket. Egyre többen közülük klinikákra kerülnek, ugyanis bármit csinálnak, nem tudnak eladósodni és képtelenek mit kezdeni a megvett dolgokkal. De folyamatosan hajtja őket az, hogy a talán a következő vásárlással sikerül elmondani barátaiknak, hogy tönkre tette őket a hitel.

*

Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán ( - további adókat szabhatnak ránk)

Nagy bajban vannak az önkormányzatok, a svájci frank szárnyalása miatt, hiszen szinte egy hajóban eveznek a lakossági devizahitelesekkel: nekik sincsenek devizabevételeik, az árfolyam emelkedése miatt pedig forintban egyre többet kell fizetniük. 

A főleg 2006 után felhalmozott adósság ma már 1200 milliárd forintra rúg a szektorban, ennek legalább a fele különösen nagy teher az adott önkormányzatnak. Egyes becslések szerint a tartozás mintegy 90 százaléka deviza, ezen belül főleg svájci frank alapú. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért levélben kéri a kormányt, hogy egy év haladékot kapjanak a hitelek tőketörlesztésére. A veszély azonban mégsem annyira az önkormányzatokat, hanem ismét a lakosságot fenyegeti.  Ez alól Ócsa és annak lakossága sem kivétel. Miről is van szó?

 

 

 

A 3200 településből hozzávetőleg 300 település halmozta fel a mostani adósságállományt, a többiek pedig általában nem a jó gazdálkodás miatt nem adósodtak el, hanem azért, mert annyira nehéz helyzetben vannak, hogy nem is hitelképesek. Az adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ezért nincsenek pontos összesítések, a szakértők és az önkormányzatok szövetsége azonban egybehangzóan 1200 milliárd forintra becsülik az adósságállományt, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában. A kötvények zömmel svájci frank alapúak. A kibontakozó világgazdasági válság hatására azonban a kötvénykibocsátás megtorpant, az önkormányzatok újra a hitelek felé fordultak. Hiába csengett azonban le a hitelfelvételi bumm 2008 közepére, az adósság forintértéke – különösen az elmúlt hónapokban – jelentősen növekedett a svájci frank erősödése miatt. 2010 végére az önkormányzatok adósságállománya megötszöröződött 2005 végéhez viszonyítva, a tavalyi növekedés becslések szerint 180 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok eladósodásának több oka is van, egyrészt fel kellett mutatni az önrészt az uniós támogatással megvalósuló és ezért vonzó beruházásokhoz, másrészt 2006 után az állam csökkentette az önkormányzatok támogatását, miközben növekedtek a feladataik. Nem kerülhető meg azonban a 2006-ban a legtöbb nagyobb településen győztes Fidesz felelőssége sem. Az akkor még országos szinten ellenzékben levő párt azzal hitegette az irányítása alatt álló településeket, hogy ha kormányra kerül, majd ad pénzt a törlesztésre. A fideszes önkormányzatok költekezése pedig jól jött a 2010-es kampányban. (Lásd a Szűcs Lajos vezette Pest megyei önkormányzat adósságspirálba kerülését. Ma már szinte fizetésképtelen. Tartozik az étkeztetésért, a tankönyvekért, de hátraléka van a bérek terén, az ellátásokat illetően. Az alapvető zeneoktatást, annak iskolarendszerét sem tudja finanszírozni, így ezt a helyi kitelepülés esetében a lakosság pénzével pótolják be.)

Súlyos gond, hogy az önkormányzatok a hitelek 10-15 százalékát működésre vették fel. A beruházásokkal is baj van, hiszen jelentős mértékben olyan fejlesztésekre bocsátották ki a kötvényeket, amelyek nem hozzák, hanem a viszi a pénzt a fenntartásukra – ilyenek például a rossz kihasználtságú uszodák, vagy a fölöslegesen bevállalt, igazi megoldást nem jelentő drága díszburkolatú járdaszakaszok. (Ócsa is erre az útra lépett, miközben ennek összegéből megfontoltabb gazdálkodással, kétszer, két és félszer hosszabb és tartósabb járda létesülhetett volna.)

Nem véletlen, hogy az eladósodási listát fideszes önkormányzatok vezetik – miközben a kormány és a megyei fideszes elnök, most megpróbál minden felelősséget az elődeire hárítani. A megyei jogú városok és a budapesti kerületek közül a Progresszív Intézet szerint legnagyobb adósságállománnyal, több mint 30 milliárd forinttal Pécs (Fidesz-KDNP, Páva Zsolt polgármester) “dicsekedhet”. Szolnok (Fidesz-KDNP, Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly), Debrecen (Fidesz, Kósa Lajos) és Szeged (MSZP-SZDSZ, Botka László) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd. Ha az egy főre jutó adósságállományt nézzük, a legnagyobb adósok Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, Lázár János), az V. kerület (Fidesz-KDNP, Rogán Antal) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly). Ezzel szemben Budapest XIII. kerülete (MSZP, Tóth József) vezeti a legjobban működő önkormányzatok listáját, itt a legalacsonyabb az eladósodottság.

(Ócsa az egy főre jutó adósságállományi rangsorolásban nemrég még a szégyenletes 46. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy közel 2600 településen kevesebb teher éri az embereket, mert kisebb hitelállománnyal, kevesebb adóssággal bírnak, mint városunk. Azóta azonban helyzet tovább romlott, terheink tovább nőttek, így összességében mélyebbre süllyedtünk.)

A devizahiteleseket érintő értékvesztés tehát városunkat sem kíméli. Közel 2 hónap alatt 1.729.447.073,- Ft-ról 1.988. 634.344,- Ft-ra nőtt az Ócsa I. kötvény elszámoló hitel egyenlege. Ez közel 260 milliós veszteséget hozott. Az Ócsa II. kötvény további 1,5 millió veszteséget produkált a  városnak az elmúlt időszakban.

Így az sem kizárt, hogy ezek ellensúlyozására, valamint az ambiciózus terveik megalapozására a városvezetés további adóbevétel növelésben gondolkodik, hogy fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásaik önrészét. 

*