Nyílt levél a 620 ezer + áfába kerülő kis üst javítása kapcsán ( - mi a helyes)

Kardos Zoltán képviselő úr, 

 a Gazdasági Bizottság elnöke részére

Tisztelt Képviselő úr!

Hivatkozásul a mai beszélgetésünkre és az önkormányzat mai (tegnapi) rendkívüli ülésén elhangzottakra, továbbá a város súlyos anyagi helyzetére, a túlköltekezésből adódó költségvetési tarthatatlanságra, az alábbi pénzügyi takarékosságot jelentő dolgokra szeretném felhívni a figyelmét.

Az iskola 200 literes főzőüstjének javítására úgy adtak pénzügyi keretet és áldást, hogy a hibajelenség feltárása a képviselői ülés előtt nem történt meg. Így nem tudni, hogy mi okból kerül (kilyukadt, folyik, nem tartja a nyomást, átereszt, stb.) javításra a főző üst. 

Aztán mint az alpolgármester hozzászólásából kiderült, nem javításról, hanem felújításról lenne, illetve majd lett  szó. Ez azonban az előterjesztésből nem derült ki, abban nem volt olvasható. 

Az ülésen kialakult kérdez felelek során végül fel-, ill. beolvasásra került, hogy az üst javítása mit tartalmaz.  

Ha jól hallottam, akkor a javítás tartalmazza a ki- és beszerelést, a szállítást;

a palást festését, és szükség esetén a nyomásszabályzó cseréjét, illetve a rozsdamenetes, saválló főzőrész tisztítását.  

Nem hallottam azonban, hogy a gőztér és az alsó kazánlemez cseréje benne foglaltatik-e az árban? Arról sem vettem értekezést, hogy a csatlakozó csonkok, a biztonsági (súlyszelep, nyomástartó és mérő) stb; tisztítása, javítása, vagy cseréje meg fog-e megvalósulni a vállalkozói munkavégzés során.  

Mint ahogy arról sem volt anyag, hogy a gáz égőfej, és a mágnesszelep, bekerül-e a javítás során átvizsgálandó, vagy cserélendő részegységek sorába. De említhetném az esetleg csepegő leeresztő csap cseréjének kérdését is. 

Ugyanis ezek az "apróságok" nagyon sokba kerülnek, ha a nagy javítás (nagyjavítás) alkalmával nem kerülnek felújításra, vagy cserére. Mert a lángtér kazánlemezének a cseréje a legkevesebb, amit egy ilyen munka során el kell végezni. A bekerülés, a ráfordítás költsége, az értékarányos munkavégzés itt is a részletekben van megbújva. Nem az számít, hogy kívülről szépen lefestik-e az üstöt. Az ugyanis már rég rossz, ha ezt teszik. 

Az üstnek lehetőleg festés nélküli mosható felületűnek kell lennie. Ezt általában saválló borítással érik el. Régebbi típusoknál horganyzott lemezből, vagy alumíniummal borították a külső palástot. Ezt nem szokás festeni, ha csak nem olyan rossz állapotú az egész. Ez esetben azonban azt már nem szabad felújítani, vagy festéssel eltakarni.  A külső festék (még a hőálló is) a folyamatosan változó hőhatás, valamint a felületet érő hideg-meleg vízhatás, (pára, gőz, stb.) következtében rövid időn belül felpattogzik, felpöndörödik és lepereg. Ez esztétikailag sem szép, de közegészségügyi szempontból (HACCP szerint) is kritikus pont, mert az étel szennyeződéséhez vezethet.

Tisztelt Képviselő úr!

Nem részletezem tovább, mert úgy gondolom, hogy a felvetettek máris számos buktatót és problémát tártak fel. 

Mindezekkel csupán azt kívánom demonstrálni, hogy az üst javítása című előterjesztés mögött rejlő 620 ezer Ft + áfa összeg nagysága olyan mérhetetlenül magas, hogy azt igazán érdemes kivesézni. 

Főleg, hogy ennek az összegnek az elköltése még nehezebb helyzetbe hozza a város költségvetését, ami Ön számára kiemelt fontossági, hiszen a Gazdasági Bizottság elnökeként ebben kiemelt fontosságú szereppel bír. 

Érdekes, hogy a vitanapon a képviselők azt sem tudták, hogy milyen üstről van szó. (Lehet régi Keripari, Mezőgépi, vagy egyéb.)   Mégis képesek voltak egy 800 ezres (áfás) költségvetési tételt, mint terhet elfogadni szinte vakon és körbetekintés nélkül. 

Mint említettem ebből a pénzből jobb és többrétű szakmunkát ellehetne végeztetni. A piacon ennél kevesebbért lehet már nagyon jó felújított főzőüstöt kapni. Ráadásul a léteznek olcsóbb megoldások is, amiről egyáltalán nem tárgyaltak, sőt ezt fel sem vetették, szóba nem került.  

Ilyen elgondolás lehet, hogy a 200-as üst kiváltható 2-3 gázzsámollyal, ha erre a konyha adottságai megfelelők. Ez többnyire csak a helyen múlik. A javíttatása üzemeltetése, fenntartása és a beszerzése is jelentősen olcsóbb. 2 db 90 literes fazék máris közel hozza azt a kapacitást, amit a 200-as üst. 

Egy gázzsámoly felújítva már 50 ezer körül elérhető. 

Egy főzőüst felújítva bruttó 500 ezerből megoldható. Már csak a típus és a liter lehet meghatározó. 

Ezért, ha egy ilyen volumenű javításról, mint pénzkiadásról beszél egy komoly városi képviselet, mint mondjuk az ócsai testület, akkor ezeket figyelembe kell venni, főleg úgy, ha valaki még ezen belül a pénzügyeket kezelő bizottság vezetését maga látja el. 

Én ezzel a vázlattal kívánom elősegíteni a Gazdasági Bizottság munkáját, abban, hogy mit és miként támogasson. Ezzel kívánom előmozdítani a testületi munkát, továbbá a pénzfelhasználások átgondolását és a későbbi döntéshozatalokat, hogy városunk ne süllyedjen mélyebbre a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetében. (A nehéz pénzügyi helyzetet az alpolgármester úr az ülésen saját szavaival visszaigazoltan, maga is megerősítette.)

Ezért kérem fogadja segítőszándékú levelem megértéssel és a választóinak elnyert bizalmával, jó szívvel.

*

"Nincs itt semmi, csak a homok" - de közműsincs, csak kukacos víz ( - ez van)

Alsópakony: - a közmű nincs kiépítve, a busz is csak ritkán jár.  Ócsa mellett, a bebukott devizahiteleseknek építtetne a kormány egy elkülönített részt. De mit szólnak mindehhez a már ott élők? 

Alább erről is szó lesz.
Gyál alatt, Budapest délkeleti agglomerációjában fekvő Ócsa nem egy felkapott település. Az ingatlanpiac alig mutat életjeleket a térségben. Ennek egyik oka a válság, a másik azonban a helyi adottságokban keresendő. Komoly gondot jelent a város számára a közlekedés, ugyanis azt vagy autóval lehet megoldani, vagy leginkább vonattal, de utóbbi ritkán jár, s az is bizonytalan menetidővel. A település egyes részeiről meglehetősen távoli az állomás, a helyi járatot pedig az őslakokosk is csak hírből ismerik – jellemezte az ingatlanmagazin.com-nak az ócsai helyzetet Demeter Piroska, a gyáli Tatár Ingatlan tulajdonosa.  

Ezt a helyi disszonanciát a polgármesteren kívül mindenki látja, tudja, érzi.  (A városvezetést ez mégsem foglalkoztatja.)

Alsópakonyon azonban még ennél is rosszabba helyzet. A vasúttól innen és azontúl, még vagy 6-8 kilométerre kifelé, elhagyatottan az autópálya túloldalára esik a kültelep.  Infrastruktúra, ellátás szinte nulla. Igaz van egy helyi kút, a város tulajdonában, de azzal érdemben nem törődnek. A nyári kukacos vizes panaszok országos vízhangja után elhatározta a testület, hogy kitisztítja az ottani kutat, és leválnak a víztoronyról, de aztán ahogy meghallották az állami elképzelést, visszavonták az ellátás javítását. Az ott élőket csupán a mintafalu projekt beharangozásakor hívták tetemre a központi művelődési intézménybe, de aztán ismét sorsukra hagyták őket. Ma is így, elhagyatottan élnek a kisváros árnyékában ott kint a semmi közepén, Ócsa külterületén.

Nincs itt semmi - valóban puszta

Ők az Alsopakonyaik, akiről a polgármester így nyilatkozott:
"Az út bal oldalán van a föld, 300 hektár, nincs ott most semmi" - igazította útba az újságírókat Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere, aki a végleges döntésig semmit nem akart mondani a kormány terveiről, tudósított az Origo.

A HVG azonban ezt hozta:

A helyzet azóta csak annyit változott, hogy a megbízott főépítész és az illetékes alpolgármester beszorult ötleteivel a nagy semmittevésbe. Ennek kompenzálásaként nemrég az ottani viszonyoknak teret adó, az ötleteléssel, a devizafaluval szimpatizáló, blog látott napvilágot. Igaz nem egy átfogó tartalommal.
Talán ott próbálják majd exkuzálni magukat, mielőtt teljesen belegörnyednénk az elhamarkodott semmibe. Ennél még mi is többet nyújtottunk eddig.

*

Lassan már csak Szűcs Lajos kapja meg a magáét ( - csődbe ment terv)

Mint a média a napokban beszámolt róla, Pest Megyei Önkormányzat csődbemenetelét, a kormánypárt nem véletlen elhallgatja, így az Ócsán sem ismeretlen elnökét  is inkább hagyja büntetlenül és szabadon tovább cikázni.

Ami igaz, az igaz. Szűcs Lajos is túlvállalta magát. A közvélemény mindig is szkeptikusan fogadta, ha egy embernek több funkciója van, mint munkavállalásra alkalmas ideje. Szűcs Lajos egy ilyen ember. Igaz, ha megkérdezik, elmondja, hogy számára nem nyolc órából áll a napi munkaidő. Ez jól hangzik, de a napok folyását, az idő múlást ő sem tudja befolyásolni.  A 24 órás napi cikluson belül ő sem képes csodákra. A tenisztől, az országgyűlésen át a pártnak, a választóknak és a sokadik elnöki vállalásának úgy megfelelni, hogy még az átadásokat is bezsebelje, még egy olyan embernek is túlzás, aki jóban van Horváth Tamással.

Pedig Horváth Tamás nagy mágus Ócsán és vonzáskörzetében, de Ő sem képes több lovat megülni egyszerre, mint egy. Így aztán ő sem tud lovagolni rendesen. Hát így van ezzel Szűcs Lajos is. A sok vállalás közül egyet sem képes normálisan ellátni. Ez sajnos megérződik mind Ócsán, mind pedig a megyén, de ha szélesíteni akarom, akkor a párton is és az önkormányzaton belül, valamint a városon kívül is. 

Pest megyében Szűcs doktor sirámai szerint már egy pohárásványvízre sem futja. Állítólag annyira súlyos a helyzet, hogy csak az elnök fizetése nincs veszélyben. 

A Pest Megyei Önkormányzat hivatalosan ugyan nem jelentett csődöt, de valójában fizetésképtelenné vált.     

A ki nem egyenlített számlák miatt már tavasszal bedobta a törülközőt a közétkeztetést végző cég, nemrég pedig a középiskolák egy részében kikapcsolták a gázt. Augusztusban nem sikerült biztosítani a lakás- és gyermekotthonok napi működéséhez szükséges forrásokat, nem tudták kifizetni időben a nevelőszülői díjakat. Számos megyei fenntartású intézményben kikapcsolták a telefont, néhol az internetet is. Iskolakezdéskor gond volt az ingyenes tankönyvekkel is, csak többhetes csúszással jutottak el a diákokhoz.

A Pest Megyei Könyvtár dolgozói a honlapjukon segélykérő nyílt levelet tettek közzé, amelyben az áll: „Nem vásároltunk könyvet, filmet, CD-t, egyszóval semmit 2011-ben, nincs vezetékes telefonunk, leszerelték a gázóránkat, nem tudjuk fizetni a megrendelt folyóiratok számláit és az intézmény takarítását.”

A megyei közgyűlésben szemben álló politikai pártok abban kivételesen egyetértenek, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszerben elkerülhetetlen volt Pest megye csődje. A jórészt intézményfenntartással foglalkozó megyei önkormányzatoknak az elmúlt húsz évben szembesülniük kellett a folyamatos állami forráskivonással, miközben feladataik egyre bővültek, de emelkedtek az intézmények működtetési költségei is. A negatív változások Pest megyét érintették a legintenzívebben, tekintettel arra, hogy ez a legnépesebb megye (1,3 millió lakossal), az önkormányzatnak pedig száznál is több intézményt kell fenntartania. Pest megyében 2006 óta különböző intézkedések hatására 14,9 milliárd forinttal csökkent az állami támogatás, negyedére estek vissza az illetékbevételek, így az idei büdzsét – 34 milliárdos főösszeg mellett – már 8,1 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a megyei közgyűlés.

Abban már nem értenek egyet a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, hogy a 2006 óta fideszes irányítású megyei önkormányzat vajon mindent megtett-e a gazdasági egyensúly és a fizetőképesség fenntartásáért. Szűcs Lajos kiemelte, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékot sikerült lefaragniuk a kiadásokból (reálértéken még ennél is többet), az alkalmazottak létszámát pedig 7500-ról 5975-re csökkentették. Hosszú távon sokat spóroltak az üzemeltetés költségein a Szent Rókus Kórház aktív ellátásának megszüntetésével is, igaz, az átalakítás mintegy kétmilliárd forintot emésztett fel.  Ezek nagy része azonban mindig a rászoruló embereket érintette. A létszámleépítéssel a munkavállalók, a dolgozni akaró emberek váltak munkanélkülivé, a kórház aktív ellátásának megszüntetésével pedig a kiszolgáltatott, beteg emberek kerültek kényszerhelyzetbe. Szűcs Lajos ellenben önmaga számára semmiféle visszafogottságot, kényszerűt, vagy keserűt nem vállal fel. Ő nem adja alább az eddig felhalmozott titulusai finanszírozásából. A maga számára úgy gondolja, hogy ami jár, az jár. Legalábbis neki. Ő legalább annyira maximalista, mint a már említett közgyűlésbeli helyi társa, Horváth Tamás a pénzhajhászás, vagy az illetmények beszákolása terén.

Szűcsék szerint csak ebben az évben a közgyűlés 21 kiadáscsökkentő döntést hozott.  Ebből azonban az elnököt talán csak az ásványvíz mennyiségének csökkenése viselte meg  jobban a nyári napok egyikén. 

Fábry Béla, a megyei önkormányzat korábbi MSZP-s alelnöke szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy miközben a képviselők január óta nem kapnak tiszteletdíjat, Szűcs Lajos továbbra is felveszi a fizetését. A szocialisták szerint egyébként a „központi megyében” (ahol 2006-ban még Orbán Viktor volt a Fidesz listavezetője) a kormánypárti vezetés presztízs-okokból nem jelenthet hivatalosan csődöt. Az ellenzék amiatt is bírálta Szűcsöt, hogy nem tudta megakadályozni az illetékbevételek jelentős csökkenését, valamint hogy nem foglalkozik eléggé a megyei gondokkal, bajokkal. 

Szűcsöt lassan jobbna foglalkoztatja a tenisztársadalom ügyes-bajos dolgainak ügyvitele, mint a legnépesebb megye képviselete, és a kapcsolódó elnöki teendők ellátása. Termelődnek is a bajok sorra. 

Erre a megyei elnök a fizetését firtató kérdésre annyit mondott: azon túl, hogy megdolgozik érte, neki kell viselnie az önkormányzat irányításának felelősségét is. (Felelősségvállalásának mikéntjét azonban nem határozta meg. Így ebből csak a kézzel foghatatlan szavak maradnak, nem úgy mint a kifizetetlen számlák valósága.) Hozzátette: ma ott tartanak, hogy ha vendégül lát valakit a hivatali irodájában, saját zsebből kell fizetnie a kávét és az ásványvizet, mivel erre az önkormányzatnak már nincs kerete. Az illetékbevételek visszaesésével kapcsolatos bírálatokra Szűcs Lajos úgy reagált: a csökkenés elsősorban a jogszabályi változásoknak, a felhalmozódott ügyhátraléknak és az ingatlanpiac befagyásának a következménye.

A költségvetési hiány önmagában nem vezetett volna a megye fizetésképtelenségéhez, ám az elmúlt években felhalmozott mintegy 16 milliárd forintos adósságállomány mostanra kezelhetetlenné vált. A szorult helyzetben lévő megyei önkormányzat többszöri kötvénykibocsátással, folyószámlahitelek, majd munkabérhitel felvételével próbált levegőhöz jutni, mígnem ezek a csapok is elzáródtak.

A totális csődöt az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló hírek felröppenése akadályozta meg. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként (is) már január óta részt vesz az új önkormányzati törvény előkészítésében, így elsők között értesült arról a kormányzati szándékról, miszerint 2012 januárjától a megyei intézmények átkerülnek az állam fenntartásába.

– Az utolsó simítások vannak hátra, heteken belül megszülethetnek a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodások – tudtuk meg Szűcs Lajostól, aki részleteket egyelőre nem árult el, de azt megerősítette, hogy a tervek szerint az intézmények átvételével együtt az állam átvállalná a fennálló kötelezettségeket is, azaz konszolidálná a megyéket.

Szűcs Lajos hozzátette: az állami fenntartásba vételről szóló hírek azonnal megenyhítették a hitelezőket, így jó esély van rá, hogy még az átadás-átvételről szóló megállapodások aláírása előtt megegyezésre juthatnak a pénzükre váró beszállítókkal és a szolgáltató cégekkel. Épp ezért biztos benne, hogy napokon belül visszakapcsolják a gázt az érintett középiskolákban.

Arról a megyei elnök nem tudott információval szolgálni, hogy mi lesz a sorsa az állami kézbe kerülő intézményeknek. A helyzet jelenleg képlékeny: annyit tudni, hogy a 19 megyében összesen mintegy 740 megyei fenntartású intézmény működtetését veheti át az állam a kormányhivatalokon keresztül. Ha a kormány valóban szanálja a megyéket, akkor – a becslések szerint – nagyjából 120-160 milliárdos adósságállományt vehet a nyakába. Mivel a kötelezettségek jelentős része kötvénykibocsátásokból és hitelekből ered, így ez az összeg több évre elosztva terhelné meg a büdzsét.

Egyelőre azt sem tudni, mi lesz a sorsa hosszú távon a későbbiekben állami fenntartásba kerülő megyei intézményeknek.

– A fűtési szezon kezdetén minden iskolában beindítjuk a kazánokat, egyetlen diák sem fog fázni – szögezi le Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke. – Úgy néz ki, hogy rövid időn belül valamennyi partnerünkkel, köztük a gázszolgáltatóval is sikerül megállapodást kötnünk. Pedig nemrég még súlyosnak tűnt a helyzet.

Az tény, hogy eddig az állam a működtetési költségeknek csupán 50-70 százalékát finanszírozta a normatívákon keresztül. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy az állam bevállalja a pluszköltségeket, de az is elképzelhető, hogy az intézmények átszervezésével, bezárásával (és az azzal járó szükségszerű létszámleépítéssel) farag majd a kiadásokon. 

Mindenesetre Szűcs Lajos a túlélésre játszik. Talán ezért a pozíció halmozás, hiszen ha bukta lesz, akkor legalább van miből leadni és talán marad mibe kapaszkodni, hogy ne kerüljön végleg a politika anyagi és erkölcsi süllyesztőjébe a számos tetszhalott, mára már levetkezett egykori pártfunkcionárius közé.

*

Ma se próbálkozzon hivatali ügyintézéssel ( - ez a fizetett nap járandóság)

Ma munkaszüneti nap van ma valamennyi kórházban és rendelőintézetben; a Semmelweis-nap miatt az egészségügyben csak ügyeletet tartanak. A köztisztviselők és a kormánytisztviselők sem dolgoznak ezen a pénteken, de a közigazgatásban az ügyfélszolgálatok nyitva lesznek egyes helyeken.

Ócsán már tegnap, vagyis 30.-án bezárt a Hivatal és az Okmányiroda. 

Sokan elutaztak, testvérvárosi kapcsolatot ápolnak ezekben a napokban.  

2011. június 20-án az Országgyűlés úgy döntött, hogy július 1-jét a köztisztviselőkéhez hasonlóan a kormánytisztviselők napjává is nyilvánítja. A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja a kormánytisztviselők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak számára munkaszüneti nap. Az ügyfélszolgálati feladatok ellátása folytonosságának fenntartása azonban ezen a napon is kiemelt fontosságú, ezért e munkakört betöltők a kormánytisztviselők napján is a szokásos munkarendben végzik munkájukat.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló, 2010 júniusában elfogadott törvény hatályba lépésével a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakult át. A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki, de nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és helyi önkormányzatokat. 

 

Idéntől július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja, az egészségügyben dolgozók számára is munkaszüneti nap. A 0-24 órás folyamatos ellátásra nem kötelezett egészségügyi dolgozókat foglalkoztató szolgáltatók – pl. rendelőintézetek – nem tartanak nyitva. A folyamatos ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál – pl. fekvőbeteg-gyógyintézetekben vagy az Országos Mentőszolgálatnál – az alkalmazottak a munkaszüneti napokra irányadó munkarend szerint dolgoznak.

Ócsán julis 4.-én hétfőn a hivatalban megszokott ügyfélfogadási rend szerint várják az ügyfeleket, és a rendelőkben is vissza áll a megszokott ellátás.

*