A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutya. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 20., szerda

Valóban ilyenek lennénk? ( - elállatiasodott kisvárosi történet, Ócsáról)

Ócsán sok beleszarós, állattal és egyébbel nemtörődöm embert láttam már, ahogy mások is. A kisváros életében a paraszti jelleg máig felismerhető. Többen láttuk, ahogy egy nagymotoros direkt rákanyarodik az úttestre kiszabadult kiskutyára, majd hallottuk annak hangját, ahogy az elütés után vonyítva-vinnyogva fájdalmas szenvedésében majd megőrül. 

De tapasztaltuk többed magunk, ahogy a Széchenyi utcában elütött, félig bénult kutyával senki nem törődve tovahajtott, és csak egy ifjú gyerek próbált sírva vigyázni rá. Nem az Ő állata volt. Csak benne még volt tisztesség, az tartotta ott. A felnőttek már közel sem ilyenek.  Akkor a közterület-felügyelő péntek délután 13:45 volt, nem foglalkozott az esettel. A telefont sem vette fel. Én tudom, hogy ez az ember azóta sem változott. Az önkormányzatban senki nem volt elérhető. Rendőr nem volt szolgálatban a városban. A telefont nem vette fel, ahogy a közterületis sem. Visszahívást nem kaptam. Kiderült, hogy az ilyen esetekre a honatyák nem készültek fel. Az állatorvossal, a városnak nincs szerződése. Holott az állatvédők szerint nem csak szükség lenne rá, hanem ez már szinte kötelező jellegű  alapkövetelmény.  Mert ezt a drága Polisszal kötött "sintéri" szerződés nem helyettesíti. A magára hagyott sebzett, fájdalmaitól kínlódó állattal nem törődni ugyanolyan állatkínzás, mint amit a törvény büntet. Ezt az önkormányzatunk vezetése még nem fogta fel.

 Valóban ilyenek lennénk?

Talán a KisBiró szerkesztőjének, Moldován Ágnes cikke megadja  a választ, amit a "Dabasrégió" Online publikált.

Egy ócsai férfit letöltendő fogházbüntetésre ítéltek állatkínzás miatt. Gyors eredmény született a 2012. május 15-ei lakossági bejelentés után, miszerint egy családi ház udvarán embertelen körülmények között tartanak két kutyát. A kiérkező hatósági állatorvosok és az illetékes körzeti megbízott, igazoltnak találták az állatkínzást, a kutyákat elszállították.

A Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya még májusban kapott bejelentést egy ócsai kutyatartó férfiről. Az ismeretlen telefonáló elmondta, hogy egy családi ház udvarán két kutyát is nagyon rossz körülmények között tartanak. A helyszínre az illetékes körzeti megbízott és a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Állategészségügyi és Élelmiszer Hivatalának két állatorvosa is ellátogatott, és bizonyságot szereztek arról, hogy a két állat valóban minősíthetetlen körülmények között élt: lesoványodtak, éheztek. Miután egy fővárosi állattelepre menekítették őket, egyikükön már nem tudtak segíteni, napokon belül elpusztult. Az állatok tulajdonosa a kihallgatás során elmondta a nyomozóknak, hogy magának sem volt mit ennie, nem tudott a kutyáknak sem ételt adni – elismerte tehát a bűncselekményt, pénztelenségére hivatkozva.

A rendőrség az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek. Június 14-én zajlott az ócsai férfi tárgyalása, mely során a vádlottat a Dabasi Bíróság első fokon hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte.

Ahhoz, hogy az állatvédelmi törvényt – amelynek szigorításáért több szervezet is régóta küzd – be tudja tartatni a rendőrség, a lakosság segítségére is szükség van. Hasonló bejelentések alapján egyre többen véshetik majd az eszükbe, hogy az állatok tisztességes bánásmódot érdemelnek. Ezért ha ilyen esettel találkozunk, ne menjünk el szó nélkül mellette – hívjuk a rendőrséget, vagy az illetékes önkormányzatot, hogy még időben intézkedhessenek.

Eddig az írás. Azonban, ahogy arról már korábban beszámoltunk és most is leírtuk, az Ócsai önkormányzatot, az illetékességükben kötelezőn eljárókat hiába hívtuk.  A város egyetlen állatorvossal, állatvédővel nem hajlandó szerződést kötni. Nincs is védelem és biztonság egyetlen itteni élőlény számára.
A történet magáért beszél. Valóban ilyenek.
*

2012. február 18., szombat

Megoldást kell keresni az ebadóra ( - MÖSZ -MEOE közlemény)

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete üdvözli, hogy a települések többsége nem vezeti be az ebadót, így nem segítik elő, hogy több kutya kerüljön az utcára, illetve menhelyre. 


Sajnos már decembertől az ebadó hírének megjelenésétől  megfigyelhető volt a gazdátlan ebek számának növekedése. Számos menhelyen januárra már nem volt hely több kóborkutya befogadására. 

Kisvárosunkban, Ócsán nap mint nap rengeteg kóbor állatot lehet lelni. Talán a kivilágítatlan kerékpárosok után ők veszélyeztetik a legjobban a közlekedőket. Ócsa vezetése azonban a fizetett drága szolgáltatás ellenére, nem sok javulást tud felmutatni. Mintha ezért, no meg a fokozódó költségvetési hiány okán merült fel egyesekben a helyi ebadó kivetése. Ezt a meglátást, azonban tagadják az illetékesek. Eddig még nem is került a testület elé ebbéli tervezet. Ha viszont oda kerülve a testület prominens tagjai a kommunális adóhoz hasonlatosan megszavaznák, akkor Ócsán is a megnövekvő számban felbukkanó gazdátlan, kóbor ebekkel kéne szembesülni. A többség azonban ezt nem szeretné.

A hasonlatos, s a helyiekben is felmerülő ebéli félelmére alapozva tette közzé meglátásait a MÖSZ és a MEOE.

A MÖSZ és a MEOE január elején kiadott ellenjavallata (közleménye) után a helyi és országos sajtó is részletesebben foglakozott az ebadóval,  és több önkormányzat is úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik azt bevezetni.
Megjegyzendő, hogy ebadót ma is fizetnek a kutyatulajdonosok, mégpedig a kötelező éves veszettség elleni védőoltás árában 260 forintot, amit az állatorvosok a kormányhivatalnak utalnak át. Nem tisztázott azonban, hogy ezt az összeget mire használja fel a kormányhivatal.
A MÖSZ és a MEOE támogat minden olyan kezdeményezést, ami a felelős állattartást biztosítja. Véleményük szerint egy olyan programot kell kidolgozni ami öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya mikrochippel legyen ellátva, továbbá támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását. Csak ezt követően lehet ebrendészeti hozzájárulást bevezetni úgy, hogy annak következménye ne a kóbor- és oltatlan kutyák számának növekedése, hanem valóban az állatok jólétét elősegítő beruházások fedezete legyen.
 Átdolgozást igényel a törvény abból a szempontból is, hogy egyaránt alkalmas legyen a véletlen szaporulatok és a tenyésztési előírásoknak nem megfelelő szándékos kutyaszaporítás visszaszorítására is. 
A cél érdekében a  Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete március 20-án konferenciát rendez, állatorvosok,  menhelyek, önkormányzatok és ebtenyésztők részvételével, majd szakmai anyagot  készítenek, amit  a törvényalkotók  részére is eljuttatnak.

 

Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke

*

2011. november 24., csütörtök

A kutya fáját ( - nem éppen kutya dolog a gazdátlan lekületű adószemlélet)

Mint már foglalkoztunk vele, hétfőn elfogadta a parlament az állattartási törvény módosítását. Ebben megszavazták  a honatyák az ebrendészeti hozzájárulást, magyarul az ebadót is.

Kutya egy dolog - feketén, fehéren (ki húzza a rövidebbet)
Akinek odahaza rövid- vagy drótszőrű magyar vizslája, netán pumija, pulija, mudija, kuvasza, komondora, magyar agara, vagy erdélyi kopója van, annak nem kerül plusz pénzébe kedvence tartása. Azonban a többi négylábú után ebrendészeti hozzájárulást vethetnek ki az önkormányzatok - így döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor módosította az 1998-as állatvédelmi törvényt. Ennek értelmében a helyhatóságok dönthetnek: bevezetik-e a köznyelvben csak ebadóként hívott újabb közterhet, amely legfeljebb hatezer forint lehet. Azonban veszélyes kutyák esetén ez évi húszezer forint, amit nem a fajta alapján, hanem egyedi elbírálás után döntenek el - például okozott-e már embernek fizikai sérülést. A hozzájárulás mértékét a tartási hely mérete és annak célja, a kutyák száma, a gazda szociális helyzete alapján szabhatják ki. 

A bevételeket teljes egészét állatjóléti feladatokra, menhelyek, gyepmesteri telepek fenntartására, állatvédők támogatására kell fordítani. Ezen felül az önkormányzatoknak háromévente legalább egyszer kutyaösszeírást is tartaniuk kell.

Ha van egy aranyos, nagyfülű tacskód, meg egy 30 millió vitorlásod a Balatonon, melyik után kell adót fizetned?

Az indoklás szerint az adó a felelős állattartásra nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó önkormányzatok célzott anyagi támogatása miatt szükséges. A törvény alapján a speciális feladatot ellátó kutyák - mentő, vakvezető, szolgálati - után nem kell fizetni, csakúgy, mint az ivartalanított, menhelyen élő, vagy örökbefogadott ebek esetén.

Ócsán ezzel is csak a jegyzőnek lesz több dolga, hiszen a rengeteg felszólítás kiküldése, valamint a rendbírságok kiszabása az ő hatáskörébe tartozik.  Azonban azt vizsgálni, és kimutatni, hogy a beszedett összegeket az állatvédelemre fordítják,, vagy a nagykutyák viszik el, szinte lehetetlen vállalkozás.
*

2011. november 3., csütörtök

I. Szent Ferenc coursing kupa - 2011.11.06. ( - programajánló)

Sok szeretettel meghív mindenkit a Szent Ferenc Alapítvány az első jótékonysági coursingjére.


Akik velük edzetek a nyáron, azok már tudják, hogy egy jól felkészült csapat várja az ebüket fárasztani és játszani kívánó gazdikat, családostul. 

Amit garantálni tudnak:
   Szuper hangulat, kiváló pálya,
tapasztalt nyúlhúzó, sok négylábú. 
Állatorvosi felügyelet, szaktanácsadás.  Hivatalos bíráskodás, és jó verseny.

Időpont: 2011.11.06. 9:30 am - 12:30 pm
Helyszín: Dunakeszi
Nevezési díj: 2000 Ft (Nevezési díj teljes egészében az Agár-fajtamentést támogatja!)
Bíró: Gyóllai Emese (is)

LICENC szerzési lehetőség (HAK támogatása) Licenc futam: 1000 Ft

Kérdés esetén és a nevezéssel kapcsolatban ide írhattok: henni.szentferenc@gmail.com

*

2011. szeptember 22., csütörtök

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok - egy egszerű történet ( - máris adott a lehetőség)

Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás.

Tegnap tettük közzé a Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán című írásunkat, aminek zárórészében felhoztuk, hogy a városi pénzek hiányát az ötletes önkormányzatunk választott képviselői  további adó bevezetésén  gondolkodik, hogy továbbra is fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásainak önrészét, valamint azt az ötletparádét, amit eddig is produkált az újításaival. Máris adott lehet Ócsán az új adónem.

A kormány ugyanis lehetőséget adna az önkormányzatoknak a területükön élők további megpumpolására az új törvényi szabályozással.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól - derül ki a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön benyújtott törvényjavaslatából.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére "a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása" miatt van szükség. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.

További újdonság, hogy "a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás" érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.

Tehát a recept egyszerű. Horváth Tamás a testület elé tárja, hogy a városban sok a kóbor eb. Elmondja, hogy egyetlen állat befogása az adófizetőknek úgy 70 ezer forintjába kerül, amit a szerződött ebbefogónak közpénzből fizetnek. Ez éves szinte milliós nagyságrendet mutat. Ez mint kiderül, igazságtalan terheket ró a többségre. Ezért javasolja, hogy tartsanak eb összeírást pár száz ezerért, és ezt követően vezessék be a felelős állattartást az ebadó kivetésével. Ez csupán 3500 Ft/év lenne, de az önkormányzat szorult helyzetében óriási előrelépést jelentene.
A Gazdasági Bizottság, Kardos Zoltán elnöklésével a javaslatot elfogadásra előterjeszti és a lojális képviselők (Bukodiné, Buza, Gallai, Kardos, valamint még Bukodi és Horváth) biztos szavazóként megtámogatják.   
A történéseket majd az Ócsai Kisbíró kommentálja, és a jegyző a törvény szigorú előírásai mellett, a képviselői határozatnak megfelelően kiküldi az adóbevallási íveket. Az adókivetés ezzel megtörténik. A városatyáknak nincs is más dolguk, mint várni a beérkező összegeket, hogy aztán azokat ismét elújítsák a szokásos, valamint az ismert módszer (lásd - több milliós Horváth ötletek) szerint.

Így az önkormányzat máris beszedte mondjuk a MÁV aluljáró értelmetlen felújítására elpazarolt pénzeink egy részét.  (Lehet tehát további ötletjavaslatokkal élve továbblépni a jólétbe.)
*

2011. szeptember 4., vasárnap

Kedvencek voltak, kivert kutyák lettek ( - anyagilag is érdekelté, felelőssé kell tenni az állattartót)

Talán soha nem volt még annyi kóbor eb a kisváros utcáin, mint az elmúlt időszakban.Az egyik alapítvány vezetője azt mondja: bizonyára a gazdasági válság is közrejátszik abban, hogy rengeteg gazdátlan kutya jelent meg a városban. Egyes otthonokból talán azért csapják ki őket, mert egyszerűen nincs pénz a kutyákat orvoshoz vinni, beoltatni, vagy éppen csak etetni. 

 A vidéki mentalitás szerint az állatnak nincs értéke faluhelyen. Ezt az állatorvosok is megerősítik. Ócsa hiába lett város, a fejekben levő hozzáállás még nem formálódott ehhez. A régi ember, régies beidegződései megmaradtak, a fiatalok meg még nem vették át a városi lét multinacionális környezetét. Igaz Ócsa sem járul hozzá a fejlődésével a városiasodás belterjessé válásához. Megmaradt napjainkra is községi jelleg. A környezet az utcakép nem mutat városi alakzatot. Az emberek az úttesten kódorognak, vagy botorkálnak. A gócpontokban, vagy az iskolánál sincs még kiépített gyalogátkelőhely, másutt meg járda. De ahol van, ott sem nagyon használják. A rendőr, a közterületfelügyelő ezzel nem is foglalkozik, így nincs aki rászoktassa a népet a városi közlekedés elemeire. Amíg ez a hozzáállás nem változik, addig az állatok megbecsülése és gondoskodása terén sem várható érdemi javulás.

Pedig a városvezetés a közpénzből rengeteget fizet az elhagyott, vagy kidobott állatok befogására. Sokan nem is sejtik, hogy egy-egy állat befogása közel 70 ezer forintjába kerül az embereknek, amit a városháza fizet ki. Ebből ki lehet számolni, hogy tíz befogott állat árából mennyi iskolásnak lehetne segítséget nyújtani az iskolakezdésre, vagy hány munka nélkül maradt volt FÉG-es dolgozó kaphatna támogatást, vagy más segítséget.
- A  legjobb megoldás természetesen az volna, ha minden tartott ebre kötelezőn előírnák az chipes azonosítást, hogy a gazda ezáltal beazonosítható és felelősségre vonható legyen. Az ugyanis nem járja, hogy a városi többség fizesse a felelőtlen egyének állatkínzáshoz is hasonlatos tartását, vagy az egykori kedvenc gazdátlan kiebrudalását. Erre azonban ma még kevés esély van. 


Ha kénytelenek vagyunk elmenni otthonról, zárjuk olyan biztonságos helyre a kutyát, ahol sem magában, sem a ház körüli értékekben nem tud kárt tenni - javasolják az ezzel foglalatoskodók. 
Megfelelő vízhez és ételhez jusson az állat a távollétünk alatt, és  a szabad mozgását se korlátozzuk a minimálisan előírtnál kisebb térben.


- Ha az ebnek még nincs egyedi azonosítója, szerezzünk be egyet, ha netán mégis elcsavarogna, akkor beazonosítható legyen a gazdája - teszi hozzá az alapítvány elnöke.   Mégis csak olcsóbb, mint a kilátásba helyezett befogás, vagy a büntetés. 

Jobb a békesség! 

Egyszer talán a közterület-felügyelők is eljutnak arra a szintre, hogy fellépnek ez ügyben, és így rávezetik a gondatlan gazdákat a tartás felelősségére. Már nem csak állatok, hanem a város érdeke, és a közpénzek erre fordítása okán is. Ha ezt megtapasztalják a notórius rossz gazdák, akkor ők is eljuttathatók arra az elméleti és szemléletbeli különbségre, ami egyszerű  kutyatartóból gondos gazdává változtatja a vidék emberét.
*

2010. szeptember 21., kedd

Az ember, akinek kutyák visítanak a szomszédjában

Egy nyugodt, csendes életre vágyó Pest környékinek nevező olvasónk jól ráfaragott, hogy kiköltözött a nyugodt agglomerációba. Sajnos még nem árulta el, hogy pontosan hová. De az biztos, hogy egy vonyító állatsereglet mellé, és az önkormányzat nem védi meg. Mit lehet tenni ilyen esetben, az erőszakos megoldásokat természetesen nem számítva?
Akinek ötlete van, segítsen az önszórakoztató kutya áldozatának!

2010. tavaszán telefonon jelentettem be először a helyi Önkormányzatnak, (a későbbiekben még legalább három alkalommal) hogy a szomszédunkban érdekes kutyákat tartanak. A kutyák éjjel-nappal visítanak (ugatásnak nem lehet nevezni, amit művelnek) és a kerítésünket is tönkre teszik. Az eredeti kerítést egy nádkerítéssel egészítettük ki, hogy legalább ne lássanak át. Ennek csak az lett az eredménye, hogy felugrálnak rá és azt is kiszakítják. A saját kertünkben nem tudunk semmit csinálni, mert ha közelítünk a kerítéshez, őrjöngenek. Nyáron nem tudunk nyitott ablaknál aludni, mert szinte minden éjjel, vagy hajnalban a kutyák visítozására, csaholására ébredünk fel. Minden indok nélkül, a saját szórakoztatásukra és egymás ingerlésére örökké ugatnak. Sem pihenni, sem a kertben dolgozni nem lehet tőlük. Férjem, aki szívbeteg és anyukám (84 éves) szinte egész nap otthon vannak és este sokszor arra megyek haza a munkából, hogy teljesen ki vannak borulva a kutyáktól.
Sajnos a gazdája semmit nem tesz ez ellen, hiába kértük, hogy oldja meg a problémát. Közölte, hogy ez a dolguk.
Egy helyi rendelet szerint kutyát egyébként is csak a szomszéd engedélyével lehet tartani. Úgy gondolom, hogy nekik egy is túl sok! Tőlünk egyébként nem kértek semmiféle engedélyt.
Az Önkormányzattól hiába kértem bármiféle intézkedést, a helyzet változatlan. Állítólag közterület felügyelők voltak a helyszínen és legutoljára a múlt héten arra tettek ígéretet, hogy az egyik kutyát a hétvégén elviszik. Ezzel persze a probléma nem oldódna meg, de természetesen egyik kutyát sem vitték sehova.
Hova lehet fordulni ilyen esetben? Az Önkormányzat semmit nem tesz, holott rendelet van a kutyatartás szabályozására. Már gondoltam, hogy csendháborítás miatt feljelentem őket, de mi történik?
Még jó, hogy azért költöztünk ki Bp-ről, hogy nyugodt, csendes környezetben éljünk! Hát hajrá! Várom az ötleteket!

(Egy nyugodt, csendes életre vágyó Pest környéki)
*