Volt egy megállóhely - Ócsai-szőlők ( - visszafejlődés)

Az illetékesek már az ősszel tudták, hogy kihasználatlan és fel akarják számolni. 

Mégsem akartak, vagy tudtak érdemben fellépni.

Az Ócsai-szőlők megállóhely még sem most veszett oda. Sorsa a katonai kivonulást követően megpecsételődött, amikor a terület magára maradt és csupán prédául szolgált az éppen arra őgyelgő, avagy éppenséggel céltudatos beszerző körúton közlekedőknek. A vasúti megállóhely forgalma ettől értelemszerűen nem lendült fel. 

Még turista út, vagy jelzés sem vezet a öreg-szőlőkhöz - elhanyagoltság

 

Ráadásul a vasúttársaság sem bánik igazán jó gazda módjára az itteni vonalhálózattal, az infrastruktúrával. 

A sínek, a biztosítóberendezések lestrapáltak, a kitérők elhanyagoltak, az állomások rossz bőrben, és így nem csoda, hogy még tavaly is az egyik leglassúbb, leg-magára-hagyottabb budapesti vonalként tartották számon a vasúti menetrendekben ezt a 142-nek jelölt  Budapest-Lajozsmizse-Kecskemét vasútpályát.

És ha már szóba jött a gazda mivolta és hozzáállása.  Az "öregecskedő" ócsai MÁV épület süllyed, repedezik és  érdemben jobb sorsára vár.  A vasútállomás vágányai közti átjárást gátló védőhálóra nem fordít gondot a társaság, így a városi önkormány által milliókért felújított vasúti aluljárót a lakosság továbbra sem használja megfelelően. Tehát hiába történt helyi áldozatvállalás az adófizetők pénzéből, a városvezetés még azt sem érte el a MÁV-nál, hogy a felújítással egyezően a rakodóvágányoktól védőhálóval zárják le a peront, hogy a síneken való gyalogosközlekedés az általunk rendbe tett, felújított aluljárón át bonyolódjon.

Ilyen előzmények, és ismeretek mellett hiába is ébredt a polgármester október végén a MÁV-START ZRT-hez az Ócsai-szőlők megállóhely megtartása érdekében íródott levéllel; - eddig sem sikerült a társaságnál a városi érdekeket érvényesítenie. Gondoljunk csak bele a közel 9000 ezres lélekszámú kisváros két vasúti kereszteződése máig rendezetlen és korszerűtlen, mondhatni kiépítetlen. A gyalogosoknak nincs külön nyomvonal, vagy járda, de a kerékpárosoknak sem. Így a mai napig a szűk keresztmetszetű átjáróban egy nyomvonalon (egy sávban) kénytelen haladni mindenki (rokkant kocsi, babakocsi, gyalogos, kerékpáros, busz, mezőgazdasági vontató, nehézgépjármű. stb.). Pedig a napi forgalom, az áthaladások száma már rég indokolttá tenni egy előírásoknak megfelelő kereszteződés kiépítését. Azonban ezért még nem igazán emelt szót rajtunk kívül senki sem. De az önkormányzat és a polgármester úr sem zaklatja egymást, vagy a vasúttársaságot a hiányosságok ügyében. 

Ha meg az állomást tekintjük, akkor is találunk számos kifogásolni valót. Ezt a MÁV is tudja. Szóra sem érdemes.

Ki gondolná ez után, hogy Ócsa városvezetését a magára hagyott kis forgalmú Ócsai-szőlők megállóhely megtartása érdekében komolyan veszik? (Főleg, hogyha eddig semmiért nem szólt.)

*

Javulást ígér a MÁV a vasúti közlekedésben - új menetrend december 9-től

Új vasúti menetrend! 

2012. december 9-én, (advent második vasárnapján, ) új vasúti menetrend lép életbe, több hasznos fejlesztéssel, mely nagy változást hoz a Budapest és Lajosmizse közötti közlekedésben, ahol bevezetésre kerül az óránkénti ütemes menetrend.

A reggeli csúcsidőszakban Ócsa – Budapest-Nyugati viszonylatban két ütemen felüli vonat, Táborfalva – Kőbánya-Kispest között pedig egy iskolás vonat is biztosítja az eljutásukat. Az óránként Lajosmizse – Budapest között közlekedő személyvonatok a jelenlegihez hasonló szerelvény összeállításban fognak közlekedni, míg a reggeli sűrítő járatokra egy-egy Siemens Desiro motorvonat biztosítására van lehetősége a MÁV-Start Zrt-nek.

A MÁV bízik abban, hogy ezzel enyhíteni tudják az időnként tapasztalható zsúfoltságot.

Az országos változásokról a http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=1509e4e987b52boldalon tájékozódhatnak.

* 

Ismét (rongálás miatt) késtek a vonatok - Ócsa érintett

Egy Lajosmizséről Budapestre tartó személyvonat utasai megrongálták a motorvonat hátsó vezérlő kocsiját, emiatt 10-20 percet késnek a vonatok a lajosmizsei vasútvonalon - tájékoztatta a Mávinform az MTI-t.

A közlés szerint a rongálásban megsérült a vezérlő, és a biztosítóberendezés letiltotta a szerelvényt, emiatt a Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vasútvonalon tegnap 15 és 16 óra között nem közlekedhettek a vonatok.

A tettesek elhagyták a helyszínt, a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.

*

Megvezették a városvezetést ( - nem bukta a felújítás, csupán 4 milla az)

Mint ismert, a városvezetés azzal indokolta a MÁV tulajdonában levő vasúti aluljáró felújítását, hogy a lakosság részéről megkeresés érkezett erre az ott élőktől.  

A polgármester és helyettese azonban ezeket a megkereséseket soha nem mutatta be és nem nevesítette. Sőt, még az igényt, a felmérés szempontjából fontos számadatokat sem tette közzé.

Viszont részletesen és kiterjedt mód elmagyarázták, hogy a vasút tulajdonában álló építményt azért kell felújítani, mert annak használati jogát az akkor még községnek számító Ócsára ruházták.
A MÁV tulajdonát képező csonka átjárót az utazóközönség az elhibázott konstrukció okán soha nem használta rendeltetésszerűen. A hetvenes évek suta terméke, a nesze semmi, fogd meg jól korszak öröksége. Ekkor, a dúló szocializmus korában adták át a fenntartói jogokat a községi tanácsnak. Ettől a kolonctól azóta sem akarnak szabadulni. Sőt! Talán még jól is jött, mert egy hirtelen ötlettől vezérelve leporolták a múltat, és felhasználták a hetvenesévekbeli átadási okiratot arra, hogy vagy 4 milliót elszámolhassanak rá. 

Az indoklásról és a történetről már többször értekeztünk.

Most csupán azért emelünk ismét szót, mert a közelmúltban beigazolódást nyert azon félelmünk, hogy az aluljáró csak addig volt érdekes az önkormányzat számára, amíg milliókat fordíthat rá a költségvetésből. Mint jeleztük, sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem fordítottak már gondot a rendbentartására, a napi tisztán tartására. A településőrök ugyanúgy nem vették napi szemleútjuk sorába, mint az őket váltó közterület-felügyelők sem. Ennek produktumát képes beszámolónkban láthatta a nagyvilág.

Azóta legalább kitakarították, de a felettes ívóban sörözők máig büntetlenül lejárnak könnyíteni magukon.

Erről árulkodik a falazaton lecsurgó foltos nyom és a földön álló tócsa.  Ezt már többször felelevenítettük, kifejezve azt, hogy: 

1. - amíg az aluljáró közvetlen környezetében a szabadtéren alkoholt fogyaszthatnak, kocsmázhatnak, addig a létesítményt pöcegödörnek fogják használni;

2. - amíg a vasúttársaság a peron és a mögöttes (rakodó)vágányok között az elválasztó hálós korlátozást nem rakja fel, azt nem építi ki, addig felesleges a MÁV-nak az aluljárójára egyetlen fillért is áldozni, 

hiszen azt nem fogják használni.

Ezért panaszoltuk a több milliós ráfordítást. Ócsa városában ennél sokkal elhanyagoltabb és fontosabb létesítményeire értelmesebben is el lehetett volna költeni azt a négymilliónyit, amit így szinte bedobtak egy gödörbe.

Ne feledjük, hogy 4 millió azért még mindig nem kis összeg.  Az elfuserált járdaprogramra, amivel a város hiányos és rossz gyalogosközlekedését akarják javítani, na arra is csupán 3 milliót szán az önkormányzat. Pedig ez a történet nem egy százméteres szakaszról szól. (De erről, majd külön.)

Ami mégis csak a lényeg, hogy a hivatkozási alap, miszerint erre az ott élőknek volt szüksége, ami már a kijelentés idejében is gyenge lábakon állt, most egyre inkább megdőlni látszik.

Csak ki kell sétálni és máris tapasztalható, hogy sem az ott élők, sem mások nem hajlandóak a rájuk hivatkozás ellenére sem igénybe venni az aluljárót.  A beérkező vonatok egyikéről sem volt egyetlen ember sem, aki hajlandó lett volna lemenni az átkeléshez. Mindenki a szabadon hagyott síneken mászott át a túloldalra.

Ezért nem tudunk mást elképzelni, mint azt, hogy:

1.- az ócsai ember az aluljáróra ugyanúgy nem érett, mint a városi fórumra, hogy stilárisak legyünk és visszaidézzük a felszámolás önkormányzati indokát;

2.- a városvezetés nem volt eléggé felkészült és racionális, mert ha azzal már tisztában volt, hogy az ócsai ember bizonyos dolgokra nem érett, akkor az aluljáróhasználat kapcsán ez miért nem jutott az eszükbe;

3.- a városatyákat megvezették, vagy becsapták a városlakók amikor utalásokat tettek, és valóságosként éreztették az aluljáró iránti  igényt;

4.- amennyiben mindez igaz, akkor a városvezetés pozitív diszkriminációt alkalmazott egy a vasúthoz közelálló szűk réteggel szemben, 

hiszen a lakosság tömeges igénye és a közlekedésbiztonsági szempontok alapján előbbre való felszíni átjárót a konkrét kérések ellenére nem rendezi az önkormányzat.

A tapasztaltak szerint rosszul mérték fel az igényeket a több milliós beruházás előtt, esetleg félrevezették a városunk döntéshozóit, vagy valaki hazudott, mert az utazók nem igénylik és nem használják a vasúti aluljárót. A látvány mindennapos. Az állomásfőnököt nem érdekli, nem szól érte, és nem jelenti. Talán ezért sincs biztonsági elválasztó kerítés a rakodóvágányok és az utasforgalmi peron között. A MÁV még egy táblát sem helyez ki, hogy a vágányok közötti átjárás balesetveszélyes és tilos. Szinte mindenki ezt a megrögzött átkelést választja. Ezt tudta az is, aki a pénzt az aluljáróra költötte. A felettes ívó, és a hiányzó leválasztás okán értelmetlen pénzkidobás volt minden egyes forint ráfordítás. Az eredmények ezt teljesen visszaigazolják.

Ennek a közel 4 milliónak hasznosabb elköltése mellett jobb helyet találhatott volna a városvezetés

Önök szerint kit vezettek meg ezzel a több milliós ráfordítással  költekezéssel:

A - a két polgármestert;

B - a testületet;

C - a lakosságot?

Önök szerint az erre költött pénzt ki bukta el ezzel a szaros MÁV aluljáróval?
Az önkormányzat, a város, vagy alakosság?
Válaszokat a megjegyzés rovatba lehet írni.

*

Újabb panasz a silány közlekedés kapcsán ( - a helyzet fokozódik)

Ócsa város közlekedési gondjaival már többször foglalkoztunk. Próbáltuk ezzel is a városvezetés figyelmét felkelteni. Most is ezt kívánjuk tenni.

Volt, hogy az élő fórumon szóban hívtam fel erre az embereket érintő problémára a polgármester figyelmét, mindhiába. Többször jeleztem, hogy a közeli városokba jutás a tömegközlekedési eszközökkel nehézkes, időnként kiszámíthatatlan vagy éppen rapszodikus. Roppan hézagos a közlekedés mind Dabasra, mind pedig a fővárosba. Vasúton rengeteg a késés, a kimaradás MÁV jóvoltából. Közúton meg a Volán menetrend szerinti járatai lassítják az eljutást, mert hol Alsónémedibe viszik városnézésre az utasokat, hol pedig a szomszédos gyorsforgalmi utat kikerülve állnak a az M 0-s visszatorlódásban. 

Többször kezdeményeztem, hogy a városvezetés indítson tárgyalásokat a közösségi közlekedés javítása érdekében a MÁV-val és a Volánnal. Javasoltam, hogy legalább napi két buszpárt - más kisebb települések példáján - harcoljon ki és indíttasson Ócsa. A késések csökkentése, az eljutás gyorsabbá és zökkenőmentessé tétele érdekében emeltem szót minden esetben. Erre a válasz egy esetben az volt, hogy a városvezetés előtt nem ismert az általam sorolt probléma. Egy esetben az, hogy én nem tömeg közlekedem, máskor meg az, hogy nincs fennakadás és késés a vonalon, illetve hogy minden rendben van. 

Most akkor ismét jelezném, hogy nincs minden rendben. Nagyon nincs rendben. A helyzet mondhatni változatlan, beavatkozást igényel.

Erről a MÁV blogon is többször értekeztek már.  

A mostani közléssel szeretném  elérni, hogy Ócsán a városházán is értekezzenek végre ez ügyben. Nem miattam, hanem az ingázókért.

Addig olvassuk az újabb, csokorba szedett mindennapos gondokat:

Bence egy olyan panaszlevelet továbbított hozzánk, melyet nemrég küldött el a MÁV-nak, s melyben tételesen felsorolja a mögötte álló hét hiányosságait.

A lista hosszú, előfordult késés, a fűtés hiánya, stb., de nekünk és a beküldőnek is még mindig az utastájékoztatási hiányosságok fájnak a legjobban. Az olvasói levél kiválasztása nem véletlen, manapság mi az utastájékoztatást tartjuk az egyik olyan pontnak, amin jelentősebb pénzösszeg nélkül is javítani lehetne.

Íme a beküldés:

Szia!

A héten a 142-es elővárosi vonalon (Budapest-Lajosmizse) sajnos kissé nagy volt a fejetlenség, ezért az alábbi (talán kicsit terjedelmes) panaszlevelet küldtem a MÁV-nak. Ha esetleg érdekesnek találod, akkor kikerülhetne a blogra!

Üdv,

Bence

Tisztelt MÁV-START Ügyfélszolgálat!

Szeretnék több panaszt is tenni a héten a 142-es vonalon történt késések és műszaki hibák miatt.

Sajnos egyetlen olyan nap sem volt, amikor ne történt volna valamilyen késés a vonalon, gyakorlatilag a menetrendben szereplő összes vonat késett. Ezen kívül minősíthetetlen, hogy Önök gyakran olyan vonatokat közlekedtetnek ebben a hidegben, amelyeknek 1-1 kocsijában nem üzemel a fűtés. Tovább számomra érthetetlen, miért küldenek egyes esetekben csúcsidei járatokra 1 darab Desiroból álló "szerelvényt".

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a hét első felében a reggeli csúcsban nem kellett az Önök "szolgáltatását" igénybe vennem, viszont ennek ellenére értesültem a reggeli órás késésekről és járatkimaradásokról, és délután sem kíméltek a 10-20 perces késésektől.

Úgy gondolom, hogy az a rendkívülinek mondott helyzet, miszerint télen hideg van és esik a hó, nem elegendő magyarázat arra, ami itt történt.

Február 8-án, szerdán a 2936 számú járatuk mindenféle indoklás nélkül csak Kőbánya-Kispesttől közlekedett. Önmagában ez még egy kisebb probléma, ami viszont sokkal zavaróbb, hogy szokásukhoz híven a Nyugati pályaudvaron a vonat sorát egyszerűen törölték a kijelzőről, mintha nem is létezne.

Számtalanszor kértem már, hogy ezt ne így tegyék, hanem próbálják felhívni az utasok figyelmét a változás tényére, nem csak semmibe venni őket. Hangos utastájékoztatást is csak egyszer hallottam ezzel kapcsolatban, ezért az előtt külön az információhoz kellett mennem. Nem hiszem, hogy ez lenne a normális lefolytatása egy ilyen esetnek, tehát szeretnék ismét panaszt tenni az utastájékoztatásért felelősök ellen.

Február 9-én, csütörtök reggel a 2959 számú járatuk 30 percet késett. (Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, mikorra várható Felsőpakony megállóhelyre valamiféle utastájékoztatás.) Felszállás után pedig azt tapasztaltuk, hogy az egyik kocsiban (ami a teljes kapacitás 1/4-e) egyáltalán nem volt fűtés és világítás.

Este a 2918 számú járatukon szintén hasonló fűtési hiba jelentkezett, és ami a legszomorúbb, hogy ez a járat aznap már nem tér vissza Budapestre, így Önök felelőtlenül még egy másnap reggeli csúcsidei vonat utasait is teljesen semmibe vették. Szeretnék panaszt tenni a kocsik karbantartásáért felelősök ellen, valamint az ellen, aki hagyta a vonatot a hiba kiiktatása nélkül elindulni.

Február 10-én, pénteken a 2936 számú járatuk 45 percet késett. Ami különösen felháborító, hogy a késés tényét valahogy elfelejtették közölni a Nyugati pályaudvaron. Pontosabban az történt, hogy 17:10-kor 10 perc késés volt a kijelzőn, vonat sehol, mindenki vár a kijelzők előtt. 17:28-kor, amikor már a késéssel együtt is indulni kellett volna, a késés 20 percre nőtt, majd hasonlóan 17:38-kor 30-ra. Végül 17:45 körül betolták a vonatot, és a hangosbemondón közölték, hogy 30-40 perc késés várható. Ezután sikerült végül a 45 perces késés.

Őszintén szólva nem értem, ennek mi lehetett az oka. Önök nem tudnak a saját vonataikról? Nem tudom mire vélni, hogy Önök mint személyszállítási szolgáltató, nem tudják még csak azt sem megmondani, hogy mennyit fog késni az induló vonat. Azt már nem is merem feltételezni, hogy esetleg szándékosan vezették félre az utasokat. Mindenesetre ezért még egyszer egy külön panaszt szeretnék tenni az utastájékoztatásért felelősök ellen.

Amit szintén nem értek, hogy mégis hogyan gondolták, hogy 1 Desiro motorvonaton hogyan fognak kényelmesen elférni az utasok, főleg azt figyelembe véve, hogy a késés miatt csaknem 2 vonat utasait kellett elvinnie. Ezért is szeretnék külön panaszt tenni.

Amit még szeretnék megjegyezni, hogy még pénteken is láttam egy olyan szerelvényt, aminek az egyik kocsijában nem volt világítás, így vélhetően arról a kocsiról volt szó, ami már 2 napja is hibás volt. Ez minősíthetetlen.

Amint láthatják, Önök erre a hétre (legalábbis ezen a vonalon) megbuktak. Ami itt folyt, az szolgáltatásnak korántsem nevezhető. Sajnálatos módon ez nem kivételes, mert 2-3 havonta egészen biztosan van 1-1 ilyen hét, és ezen kívül heti szinten előfordul valamiféle fentiekhez hasonló probléma. Úgy látszik, hogy semmi sem változik, hiába teszek folyamatosan, évek óta panaszt, de ne aggódjanak, ez nem tántorít el, továbbra is rendszeresen kapni fognak tőlem ilyen leveleket.

Válaszukat előre is köszönöm

P. B.

  *

Érdekességek testületről, ülésről, döntésről ( - elnökök és döntéshozók)

Mint már említettem, időnként a testületi ülések nem igen szórakoztató meghallgatásával kínzom magam. Teszem mindezt azért, mert ott mégis csak megtud valamit az ember a város történéseiről, hiszen a helyi honatyák tanácskozásának és döntéseinek tárháza az ülés. 

Így volt ez január végén is, amikor Bukodiné az Oktatási-, kulturális és sport Bizottság elnök asszonya bejelentette, hogy munkaterven kívül felvállalják, hogy felveszik a kapcsolatot a hatáskörük alá rendelt újsággal (Ócsai Kisbíró) és a városi honlapot üzemeltetővel (ComputerFutár) és június 4.-e valamint október 23.-a előtti időszakban megjelenítenének egy-egy cikket ezzel letudva és megemlékezve az eseményekről, az ünnepről.

Azonban városi szinten nem kíván megemlékezést tartani, vagy ünnepséget szervezni az oktatásért, kultúráért felelős bizottság.

Érthető? Akinek ez sántít, annak most konvertálom. Az önkormányzat kultúráért felelős bizottsága, az azt elnöklő tanárral az élén,  - aki nem csak helyben oktat, hanem az testület tagjaként felelős bizottsági elnök is, és a hatáskörébe tartozó önkormányzati újság testált felelős személye is egyben, - már tavaly sem tartotta fontosnak a két neves napról való megemlékezést.  Június 4.-e ugyanis a Trianoni emléknap, a Nemzeti Összetartozás Napja.  

Október 23.-a pedig a Szabadság napja, Nemzeti ünnep, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. 

A kultúráért, az oktatásért felelős képviselő, aki ráadásul még pedagógus is, eddig ezt rendesen elhanyagolta. Most azonban a tavalyi noszogatásunk hatására, - mert mi másért, ha eddig nem tette,- most úgy döntött, hogy  terven kívül felvállalja azt, amire nem csak magyar honpolgárként, hanem bizottságilag kiemelve hivatott.

Igazából nincs miről beszélni.

Nem véletlenül érveltem és szóltam már alkalmatlanságáról és beszéltem önkéntes lemondásáról amikor az újsággal kapcsolatosan ezt már korábban megtette.

Ráadásul a Kisbíró ötmillióját az idén is biztosítják, ha hinni lehet Horváth Tamás alpolgármester, aki ennek az üzletnek az ügykezelője, Bukodiné segedelmével. Teszik mindezt úgy, hogy a tavalyi évet illető ebbéli elszámolás sem került még nyilvánosságra, annak ellenére, hogy 2011-ben két lapszám kimaradt és több hirdetési bevételhez is hozzájutottak. Szóval elérhetőnek és láthatónak kéne lennie az elszámolásnak. Elvégre mégis csak közpénzről van szó. És nem is kevésről. Közel egy Lakatosház felújításnyiról. Tehát több milliós a tét. Ha ennél is többet költenének erre, akkor már közbeszerzést kéne rá kiírni. Szóval határeset. Mégis homály fedi az egész ügyletet.  Hogy ezért valójában ki a felelős, még nem tisztázott, de hogy Bukodiné már csak ezért is felállhatna a székből, az kétségtelen. Hacsak ezt a megterhelést nem veszi át tőle úgy Horváth Tamás, mint a Kisbíróval kapcsolatosakat.

Hasonló érdekes történés volt február végén is, amikor a Református Egyház tulajdonába tartozó Ady Endre u. 4 szám alatti műemlék épület sorsa került szóba. 

A védett területen levő vályogház a Lakatosházhoz hasonlatos állapotba került a téli csapadékos időjárás és az elmúlt évek gondozatlansága okán.  A falazat omladozni kezdett, amire  én már tavaly felhívtam a figyelmet. Még sem foglalkozott vele a kutya sem. Az egyház sem igen gondozta. Így magára maradván, úgy döntött, hogy mostanra feladja a fűtetlen vályog az idő viszontagságaival szembeni küzdelmet. Omlásnak, és bomlásnak indult. Erre figyeltek fel az egyházi illetékesek és sebtiben megtámasztották a falat, ami hirtelenjében 130-160 ezer körüli kiadást jelent a számukra.  Az eset azért került a testület elé, mert a reformátusok kérték, hogy ezt vállalja magára az önkormányzat.  

Kardos Zoltán a Gazdasági Bizottság elnökeként jelezte, hogy a mögöttes bizottság erre biztosít pénzt, (nem úgy mint a tanyaprogramra,) és ezzel áldását adta a költségtérítéshez. A testületi többség a szavazatával megtette tőle telhetőt. Így a támasztás költségeit a város magára vállalta, a terheit a lakosság viseli. 

Érdekessége ennek a történetnek, hogy a hasonló sorsra jutott önkormányzati tulajdonú Lakatosház esetében, ezt a segítséget, ezt az önzetlenséget nem gyakorolta a képviselő-testület. 

Pedig az nem idegen, hanem saját tulajdonú volt. Az önkormányzat embere, a testület tagja mégis megpecsételte az értékes és jobb sorsot érdemlő városi tulajdonú parasztházat. Azt ugyanis hirtelenjében elugaroltatták. Még a főépítésztől erre szakmai igazolást is kértek, amit persze máig ismeretlen mód intéztek. Ugyanis annak sem felkérésbeli, sem testület előtti, sem pedig pénzügyi nyoma nincs. Valószínűleg a nagy önzetlenség és cselekedni akarás áldozata lett a Lakatosház.
Az önkormányzat ezzel egy értékes műemlékjellegű ingatlant, vagyis jelentős eszmei értéket vesztett. Nem hiszem, hogy ez az eset valaha is az elvárható gondosság mintapéldája lesz. De azt sem hiszem, hogy hűtlen kezelés okán egyszer még ennek felelősére lelnek. 

Az viszont már két esetbeli tény, hogy a városatyák jobban kiállnak az idegen tulajdon védelme érdekében, mint a saját esetén. Hiszen míg a Lakatosház megóvására, felújításra egyetlen petákot nem szavaztak, addig a MÁV aluljárójára közel 4 milliót áldoztak, a református ingatlanra pedig azonnal megszavazták azt amit a saját tulajdon esetén nem tettek.  

Szóval ezért az érdekes dolgokért kínzom magam, akarom mondani járok a képviselő-testületi ülésekre, ahogy az időm engedi. Mert ezeket az információkat az Ócsai Kisbíró még évi ötmillióért sem elemzi. És ez esetben a hirdetési bevételeket nem is adtam hozzá.

Csak azt sajnálom, hogy a rendkívüli ülések meghirdetését, nyilvánossá tételét valahogy mindig elsíbolja a hivatal. 

*

Értéknövelő beruházás a MÁV javára ( - csendben intézték, hányadék)

Nem volt átadó ünnepség, nem jött Szúcs Lajos, nem mondott beszédet a helyi polgármester és nem volt itt egyetlen tévétársaság sem, hogy megszólaltassa Horváth Tamást. De még a MÁV illetékesei sem tartották arra méltónak az egészet, hogy egy szalaggal, vagy egy védőkorlát felállításával biztosítsák a közpénzből renovált vasúti aluljáró átadását.

A kutya sem foglalkozott vele

Csendben, majd hogy nem fű alatt zajlott minden. Horváth Tamás volt az ötletadó, és a figyelemfelhívó, miszerint a város egyik legfontosabb teendője (a Lakatosház bontása után) a MÁV aluljáró felújítása. Természetesen mindkét eset a városi pénzének felhasználásával történt. A különbség csupán annyi, hogy a Lakatosház önkormányzati tulajdon volt, ezért pusztulásra ítélték, az aluljáró meg a vasúttársaság tulajdona, így érdemesnek tartották arra, hogy a lakossági keretből közel 4 milliót elköltsenek rá. Az, hogy ebből az összegből nem az idegentulajdont, hanem a közösségi tulajdont gyarapítsák, eszükbe sem jutott. 

Semmi sem igaz - hiteltelenség

A megadott határidőt sem tartották. Nem volt meghívó és ünnepség sem. De nem is ez volt a lényeg. Inkább az, hogy erre mit tudnak elszámolni. Az, hogy ezt az összeget értelmesebben, célszerűbben is ellehetett volna szórni, a kutyát sem érdekli. A lényeg, hogy ez valahogy összejött. Ebben most legalább akkora lehetőség rejlett, mint a bontás elszámoltatásában.

Az aluljáró előtti rész már nem fontos- rendezetlen és járdázatlan rakodórész

Igaz, az átadás óta nem foglalkozik már ezzel a önkormányzat, vagy a közterületfelügyelet, de hát ez sem fontos már. Máig egyetlen egyszer sem takarították még ki. A hányás, a vizelet hetek óta ott lapít a mélyben, a fal mentén. Mintha semmi nem változott volna. Talán a festett háttér. Mindez ponton 4 milliós lakossági közteherviseléssel. 

A felírat nem riaszt vissza senkit - tojnak rá

Horváth Tamás, túlfizetett alpolgármester és Bukodi Károly szintén zenész polgármester, valamint Horváth Zoltán megbízott főépítész mind ebben a látták a városi jövőt. Talán ez ihlette őket erre az idegentulajdonú beruházásra. A gyümölcsöző életet és a jó dolog ebben rejlik, nem pedig  egy korabeli vályogház megmentésében. A Lakatosház felújítása helyett inkább a vasút elfuserált földalatti átkelőjébe öltek és temettek több milliót. 

A közel 4 milliós befektetés átadása óta történt. - vizelettel szennyezve

A MÁV tulajdonát képező aluljárót a lakosok alig használják. A közeli talponállóból szoktak csupán ott szükséget intézni. Ezért az összepiszkított közlekedőt a jobb érzésű emberek mindvégig elkerülték. A MÁV nem is foglalkozik a létesítménnyel. 

Hányadék, de máig nincs feltakarítva - már nem fontos

Még a hetvenes években lepasszolta a fenntartását. A jelenlegi városvezetés, meg ahelyett, hogy ezt visszaadta volna a  pályamérnökségnek, inkább átvállalta annak költséges és értelmetlen üzemeltetését, a rendbehozatalát.  Így a forgalmas felszíni átkelést továbbra sem érezték fontosnak. 

Továbbra is a síneket használják, nem mennek le - elválasztó kerítést továbbra sincs

Továbbra sem biztonságos ráadásul túl drága bicikli támasztékért ennyit áldozni

A Székesi utcai átjáró kiépítése továbbra is várat magára. Az Üllői utcai fejlesztést, ahol amúgy is rendekkel nagyobb és balesetveszélyesebb az áthaladás, továbbra is rendezetlen marad. A lakosság pénzéből erre már nem telik. Ezek a dolgok túl egyértelműek és átláthatók.

A forgalmas balesetveszélyes átjáróval sem foglalkozik a hivatal - erre szándék

Hiába éri és érte már ezzel kapcsolatosan számos kritika az önkormányzatot, nem foglalkoznak vele. A  jelenlegi vezetés  sajátos szemszögéből nem válik láthatóvá a valós társadalmi probléma. 

Itt is az aluljárót megkerülve, a sineket használják az átkelésnél - akadály, kerítés az nincs

Bukodi Károly polgármester az Ócsai Kisbíró 10. számában erre hivatkozott a felújítással járó kiköltekezés kapcsán:   

"A gyalogosaluljáró 12729/1964 szám alatt kiadott közigazgatási bejárási határozata alapján a gyalogosaluljáró és lépcsők világításáról, takarításáról és az aluljáró járófelületének fenntartásáról - beleértve a hozzá csatlakozó lejáró lépcsőket és gyalogjárókat is - a Községi Tanács tartozik gondoskodni".  

A Bukodi-féle gondoskodás csak 3,6 milliós üzlet erejéig volt érvényes - a napitakarításra nem vonatkozik (hányadék)

*

Lényegesen drágulnak a busz- és vonatjegyek ( - jövőre még többet kell fizetned az utazásért, de a késések okán nem emel szót az önkormányzat)

A jövő évi költségvetési törvénytervezet szerint a kormány az egyéb megszorítások mellett a távolsági közlekedési cégek támogatása terén is összébb húzná a nadrágszíjat, ami a jegyek és bérletek drágulásához vezethet.

Amellett, hogy a tervek szerint az utazási kedvezmények terén is a csökkentés elve érvényesül majd, az Origo.hu értesülései szerint kormány negyedével mérsékelné a közlekedési cégeknek nyújtandó állami támogatást, melyet fogyasztói árkiegészítésnek is neveznek. Idén még 109 milliárd forintot adtak e célból az olyan vállalatoknak, mint a MÁV vagy a Volán, jövőre azonban, amennyiben a tervezetet elfogadják, ez 93 milliárdra is csökkenhet.

A változások nem csupán a jegyek, de a bérletek árában is megmutatkozhatnak majd, egy tíz kilométeres buszbérlet után a Volán-társaságnak például jelenleg 5544 forint támogatást ad az állam, ami jövőre a tervezet szerint csupán 4158 forint lesz. A bérlet ára ennek különbözetével, vagyis akár 1386 forinttal is nőhet.

Mindez a kedvezményesen utazók széles körét érintené, többek között a diákokat, a 65. életévüket be nem töltött nyugdíjasokat, a fogyatékkal élőket, a sajátos nevelési igényű gyereket kísérő személyeket, valamint az álláskeresőket is.

A tervek szerint továbbá 2012-ben a MÁV Zrt. és a Volán-társaságok egybeolvadhatnak, a Széll Kálmán-tervben ugyanis megfogalmazták ezek integrálását egy új közlekedési holding keretein belül.

Mint közismert, a térség egyik legrosszabb közlekedési viszonyaival rendelkező Ócsa önkormányzata eddig nem tett lépéseket a vonatok késése és a buszjáratok gyorsabbá, valamint sűrűbbe tétele érdekében, a helyi közlekedés javítása terén.  Felsőpakony már rég panaszos tiltakozását fejezete ki ez ügyében. Ők a vonatközlekedés kivizsgálását kérik. Azonban helyettünk senki nem fogja elintézni a helyzet javulását.
Főleg, ha mi magunk nem emelünk szót ezért.
Nem kéne esetleg csatlakozni?

* 

A polgármester szerint a közlekedés rendben ( - igaz, Ő közpénzből fedezi útjait)

Mi már többször jeleztük az önkormányzat vezetését ellátó Bukodi Károly polgármesternek, hogy gond van a városi közlekedéssel, de ő a füle botját sem mozdította. 

Igaz a felsőpakonyiak már a vonatközlekedés kimaradásainak kivizsgálását kérik, de Ócsa még nem mozdult. Lassan pedig el kéne gondolkodni rajta, hogy csatlakozzunk a tiltakozókhoz.  Ma is több mint egy órás késéssel közlekedik a vonat. Pedig sem rendkívüli hideg, sem pedig szakadó hóhullás nincs. Budapest sincs távolabb a megszokottól. A 30 kilométeres távot még sem tudja időbe legyőzni a MÁV.  

A városvezetés meg nem segíti e téren a lakosságot. A polgármester nem is gondolja, hogy ezzel is foglalkozni kéne.  

	Menetrend	Tényleges /várható	vágány	Információ	Vonat	Vonat szolgáltatásai
Budapest-Nyugati	16:18	16:19	17		2926    személy ( - Lajosmizse) A pillanatnyi késés 66 perc. Mutasd a térképen!
Zugló	16:24	16:25
Kőbánya-Kispest	16:33	16:34	IV
Ócsa	17:13	18:19

Még szerencse, hogy az aluljárót tartják a legfontosabbnak a városházán.

Vonat még sehol - pillanatnyi késés 97 perc !

	Menetrend	Tényleges /várható	vágány	Információ	Vonat	Vonat szolgáltatásai
Budapest-Nyugati	17:18	17:52	10		2936    személy ( - Lajosmizse) A pillanatnyi késés 68 perc. Mutasd a térképen!
Zugló	17:24	17:58
Kőbánya-Kispest	17:33	18:07	IV
Ócsa	18:13	19:21

Jó lenne, ha a munkába járókkal is törődnének.
Mert a városvezetés szerint  jó ez a közlekedés.
*

A vonatközlekedés kimaradásainak kivizsgálását kérik a felsőpakonyiak ( - az ócsaiak meg hallgatnak, mert nekik így is jó)

Mi már többször jeleztük az önkormányzat vezetését ellátó Bukodi Károly polgármesternek, hogy gond van a városi közlekedéssel, de ő a füle botját sem mozdította.

Többször mondtuk és írtuk, hogy késnek és össze vissza, majd, hogy nem ötletszerűen járnak a vonatok és hogy balesetveszélyes, meg rendezetlen a két vasúti átjáró, de hát nem akarásnak semmittevés a vége. (Minden mindegy alapon?)

A Felsőpakonyiak azonban nem annyira málék, mint a helybéliek. Ott a polgármester is más. Nem is voltak restek, és megelégelve a helyzetet, nem várva a nagyobb Ócsára, megelőztek minket és szót emeletek nélkülünk és mondhatni helyettünk is.  Ócsa ismét semmit nem téve, lemaradt. 

Az elmúlt hetekben számos panasz érkezett a felsőpakonyi Polgármesteri Hivatalhoz a vonatok késésével, kimaradásával, illetőleg a nem elegendő számú vasúti kocsival közlekedő szerelvényekhez kapcsolódóan.  (Pedig Ócsán is ezek a vonatok járnak, az itteni polgármester még sem tud semmit.)

A pakonyiak az  elmúlt időszakban már többször jelezték MÁV Zrt. illetékesei felé, hogy a Budapest Nyugati pályaudvar – Lajosmizse között közlekedő személyvonatokkal sok esetben adódik probléma, ez az esetek döntő többségében a reggeli időszakot, a munkába járást érinti.

A MÁV Zrt. válaszaiban mindig biztosította a hivatalt arról, hogy mindent megtesznek a közlekedés zavartalansága érdekében, ennek ellenére az előre nem látható hibák miatt előfordulhat a nem menetrend szerinti vonatközlekedés.

A települést érintő probléma mielőbbi rendezése érdekében levélben kérték az ügy kivizsgálását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.

Ócsán panasznak helye nincs - a csatlakozást, meg az összefogást nem ismerik, de a járatkiesés, a késés az tabu

 Jó lenne, ha Ócsa vezetése összekapná magát és felmérné a panaszokat, mert nem hiszem el, hogy csak a vasút aluljárója volt égetően fontos, hogy arra állítólag panasz érkezett és a közlekedésre, a késésekre, a járatkimaradásokra magára meg nem. Talán nincs ebben semmi meglepő, hiszen Ócsán minden másként van. A polgármester elmondása szerint az emberek elégedettek a közlekedéssel, és a felszíni átjáróval.  Ők csak az aluljáróra panaszkodtak, de azt a MÁV helyett közpénzből felfújtatta. Nem is érti az aggodalmat. 

Csak ez számít, mert erre lehet mit számolni - közpénzből több millió a renoválásra

Felsőpakony polgármestere (Sztancs János független), meg egy különc alak, hiszen Ő volt az, aki rossz ötletnek tartotta az alsópakonyi betelepítést és a szennyvizek becsatlakoztatását, valamint Ócsára vezetését. Szóval, nehogy már Ő legyen a normális a mi kitüremkedő elitünkkel szemben. Ócsa nem ezt a kiállást szereti. 

Végül is mindenki azt kapja, amit választott.

*

Felújítunk, vagy csak újítunk; - waze ( - több milliós Horváth ötletek)

Mint már szóba hoztuk, újabb botrányszagú pénzköltésbe kezdett az önkormányzat a képviselő-testülettel karöltve. 

Most a MÁV aluljáróját óhajtják "rendbe tenni", potom 4 millió körüli összegért.

Az aluljáró a MÁV tulajdona. Használatba és üzemeltetésre Ócsa városára ruházták, még a tanácsi időkben, 1971-ben. Így annak karbantartása is Ócsa városára szált, ami azt jelenti, hogy a takarítás, állagmegóvás vonatkozásában ez a településhez tartozik.  Erre csak mostanában jöhettek rá, mert eddig még egyetlen egyszer sem vezényeltek a Bukodi által megírt 50 közmunkásból egyetlen egyet sem oda, hogy a szemetet, az ürüléket eltávolítsák onnan.  Az sem jutott az eszükbe, hogy az üzemeltetési jogokat visszaadják a MÁV-nak és inkább a vasúti átjárók rendbetételére áldoznának valamit.  Nem, mert most ebben látnak lehetőséget.  

Ismét Horváth Tamás volt az ötletgazda, aki behozta a testület elé ezt az üzletet. A szolgalelkű képviselők nyomban meg is szavazták, a Kardos szakács vezette Gazdasági Bizottság javaslata nyomán. 

A nehéz pénzügyi helyzetben levő városi adófizetőknek ez újabb 4 millió körüli összegben fog fájni. (A városvezetés mindig ezeket az öt millió alatti bizniszeket szereti kivesézni. Nem kell közbeszerzés, lényegében határérték alatt van, és mégis elég jelentős összeg ahhoz, hogy ebből jusson is, meg maradjon is.)  

Az 1971-es átadási jegyzőkönyv már akkor a MÁV mulasztásaként és hiányként említi a vasúti pályák közötti átjárást gátló háló, vagy drótfonat hiányát. A drótkerítés nem csak a vágányokon való átjárást hivatott gátolni, hanem olyan biztonságtechnikai elem, ami balesetvédelmi szempontokat testesít meg. A hálós kerítés hivatott elősegíteni és rákényszeríteni az utasforgalmat, (az embereket) az aluljáró használatára, hogy a pályatesten ne lehessen áthaladni, és ne legyen a síneken át felszíni forgalom.

Az átjáró nagy hibája azonban, hogy nem a vasútállomásra érkező peronokat köti össze, hanem a vasúti sínek alatt biztosít csupán áthaladást az állomáson keresztül.  Ezért a különböző vágányokra beérkező vonatokat mégis csak a síneken keresztül a felszínen lehet megközelíteni.  Ez a tény nagyon jelentősen és károsan befolyásolja az aluljáró értékét és szerepét.  A vasútállomás elhelyezkedése okán a nagyobb forgalom az állomásépület oldala felől érkezik.  A kialakított váró és a várakozáshoz biztosított padok is itt helyezkednek el. A vasúton túli részről kisebb forgalom érkezik. Még jelen időnkben is. Az állomás két oldala mentén a sínek keresztezésével a Székesi úti vasúti átjáró felől érkezik az utazást igénybe vevők egy része. A másik rész, a Falu Tamás utca irányából, a Damjanich utcán át éri el a vasutat. Ők nem veszik igénybe az aluljárót, mert arra nincs szükségük. Az aluljáró így értelemszerűen csupán a Vasútállomással szemben elhelyezkedő pár házból álló Kölcsey utca lakóit érinti. Ők azonban nem veszik igénybe két okból. Először is mert lépcsőzni kell, aminek okán ráadásul nem látják a beérkező vonatot, és végül mégis csak vissza kell sétálni a síneken át a peronhoz.  Másodszor meg azért, mert nincs semmiféle gát, korlát, vagy kerítés, ami a használatra kötelezné őket. Így az előbbi szempontok alapján marad a sínen való átjárás. Ezért nem használják, és elhanyagolt az aluljáró. Ezen a tényen a most rászámolt milliók sem változtatnak. Nincs is értelme megtartani. Már rég vissza kellett volna adni.

A leírtakból egyértelműen látszik, hogy a MÁV aluljáró egy hibás elképzelés, rossz terméke.  Ezért soha nem bonyolított le jelentős forgalmat. Így maradt az enyészetre és a vandalizmus kiélésére. Forgalma és forgalmi értéke gyakorlatilag nulla. Ez már 1971-ben is jól érezhető volt, amikor annak költségeitől szabadulva átadta az akkori tanácsnak fenntartásra.  

A mai alpolgármester most ezt a lehetőséget porolta le, mint egy újabb kis (munka)lehetőség a haveri körnek.  Nosza be is kértek már júniusban rá árajánlatokat. Így jött ki a 4 millió körüli összeg, ami már megéri egy ülést. Ez az összejövetel augusztusban zajlott le, amikor is napirendre tűzték a történetet. Az időzítés is jó, hiszen így szinte majd' minden hónapra jut egy kis apanázs, azaz felújítás, vagy valami más.

Ne feledjük, hogy ezt megelőzőleg hirtelen felindulásból az Ágas-házat újították fel szintén hasonlatos mód, aminek botránya ma is aktuális. Ezzel a felújítással szintén több milliót vettek ki a város kasszájából.  Ezt munkát a Takács tető doktor és a Budai és társa végezte. Budaiék nem is az önkormányzat, hanem közvetlenül Horváth Zoltánnak küldte a 1,5 milliós árajánlatát.   Az ehhez kapcsolódó, be nem jelentett, engedély nélküli  Lakatosház elbontása pedig szintén a Horváthok közreműködésével történt. Horváth Tamás kérte meg állítólag a bontási engedélyt. Horváth Zoltán ASD Studiós kollégai hozták és adták a nem kért igazolást arról, hogy az épület állítólag életveszélyes. Rögvest felhatalmazták Bukodi Károlyt, hogy kérjen be rá árajánlatokat, amit egy nap alatt lebonyolított úgy, hogy már írásos anyag is volt róla július 4.-én. (1359-32/2011) Az Inter-Pohor Bt 100 ezerért vállalta a bontást és a hulladékszállítást. Erről számlát is adott, 08.19.-ei fizetési határidővel a 2648 és a 2649 hrsz alatti ingatlanokon. Ugyanezen paraméterek szerint a Főnix Tűzép Kft 140. ezerért vállalta szinte ugyanazt. (1359-31/2011; Szölösi Zsolt ügyintéző.)   A bontást és a törmelékszállítást úgy végezték el, hogy a fa építőanyagokat hasznosították, az építési törmeléket pedig az önkormányzati Ifával a bezárt és rekultiváció alatti lerakóba szállították.  Az Önkormányzat Ifáját tudtunkkal nem bérelték, a sitt lerakásra engedélyt nem állítottak ki, és a sofőrt sem ők fizették.

Sokakban megfogalmazódó kérdés, hogy a bontáshoz a fizetségek ellenére miért kellett a két cég és még az önkormányzat közreműködése is, amikor egy ilyen jellegű feladatot egyes vállalkozók hivatalosan ingyen is elvégeznek cserébe a hasznosítható anyagokért. Itt a bontási anyagok egy részét hasznosították. Másik részét, a város bezárt lerakójába fizetség nélkül, a mi pénzünkön szállították. A bontást a képviselő-testület tudomása és jóváhagyása nélkül hajtották végre, amiben részt és szerepet vállalt a két Horváth. 

Ehhez hasonló nagyságrendű üzlet volt még a laptopok eladása és öncélú felvásárlása jelképes összegekért szintén Horváth Tamás javaslatára. Az eladott önkormányzati számítógépek pótlására történő visszavásárlást követően összesen 3,2 milliót fizettek ki közpénzekből a mi kárunkra, mondván, hogy ez jár nekik.

Nekünk meg nem marad más mint a költségvetési hiány pótlása a ránk mért kommunális adóval. Mert nekünk, a szótlan birka népnek meg ez jár.

Nekem nincs is más feladatom, mint megköszönni mindezeket a milkós tételeket Horváth Tamásnak és társainak, valamint csendben visszapótolni a városi költségvetésből kivett milliók rám eső részét.

Köszönöm.

*