Hiába is szépítjük ami jár, az jár - még Felsőpakonynak is ( - másnak meg csak a szája)

A kormány Felsőpakonynak is jelentős segítséget nyújt azzal, hogy még az idén a település teljes adósságát átvállalja – mondta Dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő miután találkozott Felsőpakony polgármesterével.

Szűcs Lajos a felsőpakonyi facepressnek nyilatkozva elmondta, a múlt keddi tárgyaláson azt igyekezett fölmérni, hogy ténylegesen mekkora a település adóssága. Hamarosan tételes lista készül mindazokról a hitelekről, amelyeket az önkormányzati adósságrendezés során az állam átvesz. Ezt követően a kormány megállapodást ír alá az érintett önkormányzatokkal, így a felsőpakonyival is. Végül, ez évben, legkésőbb december 28-ig egyösszegű célzott támogatás formájában megérkezik az önkormányzat számlájára a pénz, amelyet a hitelek törlesztésére kell fordítaniuk. 

A Fideszben rossz szájízt kelt Felsőpakony, hiszen a település polgármestere a független, Sztancs János elhamarkodott, rossz ötletnek nevezte hogy az úgynevezett szociális családiház-építési program keretében Ócsa-Alsópakony térségében jelölték ki területet a Belügyminisztérium javaslata alapján. Akkori véleménye szerint a "senki földjén" rengeteg nehézséggel kellene az embereknek megküzdeniük.

Pedig ekkor még az oda tervezett ingatlanokban korszerű és energiatakarékos közműellátást ígértek, amely biztosította volna az alacsony rezsiköltségekről.  Azóta  sok víz lefolyt a Dunán és több milliós összegek cseréltek gazdát, ahogy a projekt is változott. Ma már kiderült, hogy a gázt nem vezetik be az épületekbe, a korszerű és energiatakarékos fűtést a korszerűtlen kályha váltja, a helybeli szikkasztás helyett pedig Ócsát és az elavult közös víztisztítót terhelik majd a szennyvízzel.

A polgármester akkoriban arról is beszélt, hogy nemrégiben egy tervező cég szakemberei megkeresték őt, s megkérdezték: Felsőpakony adna-e vizet a majdan épülő házak ellátásához, hogy ne kelljen külön vízművet létesíteni; ő nem zárkózott el az esetleges segítségtől.

Ugyanakkor hangsúlyozta: ha figyelembe vesszük, hogy mennyibe kerül egyetlen ház megépítése, ez legalább 15 millió forint, a környék infrastruktúrájának kialakítása, az ócsai intézmények (óvodák, iskolák) szükségszerű bővítése, akkor lehet, hogy "többe kerül a leves, mint a hús" - fejtegette a polgármester. Szerinte az is kérdés, hogy vajon mi lesz az oda költöző munkanélküliekkel, hová mehetnek majd segélyért, s azt sem tudni, hogy meddig lakhatnak majd házaikban a lakáshitelesek.

Sztancs János azt mondta: ő maga biztosan nem örülne egy ilyen lakótelepnek a községében, s tudtával a környéken élők sem fogadják egyöntetű lelkesedéssel az ötletet.

Nos ilyen előzmény-történések mellett és háttérhangulatban került sor a találkozóra Felsőpakonyban. Nem véletlen, hogy ez a Fidesz számára is fontos volt, hogy befogja a településvezető száját.

Ezért kapott kiemelt szerepet és némi kulcsfontosságot a hír, hogy Szűcs doktor az elsők közt kereste meg Sztancs János polgármestert. Nem véletlen, hogy ennek a látogatásnak a hírét a blog kanosszajárásként aposztrofálta.

Mint arról beszámoltunk, dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, Pest Megye Közgyűlésének elnöke, kedden reggel Felsőpakonyra érkezett tárgyalni az önkormányzati adósság átvállalásáról. Szűcs Lajos személyes felkérésére a tárgyalásra elkísérte a facepress szerkesztőségének helybéli tudósítója.

Sztancs János ismerve az embert, kijelentette, hogy nem kíván a jelenlétében sem tárgyalni, sem asszisztálni egy külszínes a megyei elnököt népszerűsítő cikkhez.

Ezért Sztancs János arra arra kérte a megjelenteket, hogy facepress hírnöke  ne legyen jelen a tárgyaláson.

Szűcs Lajos erre kitartóan és a maga stílusában nyomatékosította, hogy az ő személyes kérése, hogy jelen legyen az elkötelezett hírnök tudósító, Sztancs János azonban következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Szűcs Lajos odatoborzott, hívatlan embere hagyja el az irodát. Végül nagy nehezen  Szűcs Lajos beadta a derekát és jelezte, hogy akkor enged Sztancs János követelésének és a tudósító mellőzésével, csupán maguk  vesznek részt a megbeszélésen.

Sztancs János polgármesterként erős kézben igyekszik tartani a települést, melynek érdekében felelős vezetőjeként igyekszik mindig eljárni. A mostani kormányerőknek ez, és az önálló gondolatai, eltérő megnyilatkozásai természet tetszenek.  A kialakult helyzet (alsópakonyi építkezés, Ócsával közös szennyvíz üzemeltetés, stb) azonban megkerülhetetlenné teszi személyét. A Fidesz és Szűcs Lajos nincsen hozzászokva az olyan ritka egyénekhez, mint a független Sztancs János. 

Ezért is került be a médiába, hogy a kormány (ami természetesen nem a Szűcs Lajos képe) Felsőpakonynak is segítséget nyújt, vagyis (azzal) hogy nem hagyja ki a települést a meghirdetett önkormányzati adósság-átvállalásból.

Szűcs Lajos leszögezte: ezzel a lépéssel a kormány mérhetetlen segítséget nyújt az eladósodott településeknek. Rámutatott: a települések a 2002-2010-es időszakban, az MSZP-SZDSZ-es kormányok idején kerültek bajba, amikor folyamatosan csökkentették az állami normatívákat, ugyanakkor egyre több feladatot terheltek az önkormányzatokra. Ennek most vége, fellélegezhetnek az önkormányzatok, de az adósságrendezésért cserébe a továbbiakban felelős gazdálkodást vár el a kormány a megsegített önkormányzatoktól. 

Gondolom, Ócsán nem kell ekkora erőfeszítést kifejtenie a helyi lakos megyei elnöknek, hogy meggyőzze (a pártban alárendelt polgármestert, és helyettesét -) a városvezetést a maga elképzeléseiről. 

*

Semmitmondó beszélgetés - riport ( - jövőkép)

Az ősz beálltával fórumokat tart az elkövetkező hetekben Pest Megye Önkormányzata a régió önkormányzatai, piaci szereplői, képviselői, illetve a civil szféra bevonásával a készülő megyei területfejlesztési koncepcióról.

Az egyeztetések állítólagos célja, hogy megalapozzák Pest megye eredményes felkészülését a következő, 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusra, hogy „A települések versengő ellenfelek helyett együttműködő partnerekké váljanak” – mondta dr. Szűcs Lajos. 

Szűcs Lajos a nem létező területfejlesztési koncepcióról beszélt

Így a még ismeretlen, de állítólag most formálódó területfejlesztési koncepciót próbálja népszerűsíteni és elfogadtatni. Ezért, szervezett térségi összejöveteleket, amolyan tájékoztatókat, más néven úgynevezett egyeztető fórumokat tart Pest Megye Önkormányzata nevében az elnök úr. 

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint Pest Megye Önkormányzatának kell kidolgoznia és elfogadnia – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat.

Ezért az elnöki kanosszajárás, amit a szebb hangzású konzultáció(k)ra kereszteltek át.

Szűcs Lajos  nyilatkozata (elképzelése) a készülő jövőről - ez lenne a koncepció:

A készülő helyzetértékelés megállapítja, azt a kettősséget, amely miatt újra kell gondolni a megye jövőjét, valamint az önálló megyei régió létrehozását.

 *

Göbölyösjáráson volt Szűcs Lajos ( - átadó)

Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány ifjúsági és turista szállót épített Tápiószentmárton-Göbölyösjáráson. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke aki elmondta, hogy a megyei önkormányzat január óta a területfejlesztéssel foglalkozik, de továbbra is kiemelt figyelmet szán a civil kezdeményezéseknek.

Szűcs Lajos kiemelt fontosságúnak tartja munkájában, hogy az átadási ceremóniákon részt vegyen. Az átadási részvétel során szimpatikus, pozitív értelemben találkoznak azzal az emberrel, akivel a szürke hétköznapokon amúgy véletlenül se.  Ez szép és jó emlékként marad meg az emlékezetben, ami a választások során felidézhető.

Az ünnepélyes átadáson Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke elmondta, hogy a megyei önkormányzat január óta a területfejlesztéssel foglalkozik, de kiemelt figyelmet szán továbbra a civil kezdeményezéseknek. Megemlítette, hogy Ludwigsburg Járással immár 20 éve van aktív, szerteágazó kapcsolata a megyének.

A 65 millió forint értékű beruházásnak köszönhetően nagyobb lehetőség nyílik megismertetni a Tápió-vidék értékeit az idelátogató vendégek számár - mondta Tóth János, Tápiószentmárton polgármestere. Hozzátette a 30 férőhelyes szálló már az átadáskor megtelt a Ludwigsburgból érkező diákok egy csoportjával.

A szálló berendezésének kialakításához Ludwigsburg Járás Önkormányzata 5000 euró segítséget nyújtott.

*

Például: - Inárcson csökkentetették a díjakat ( - ott ebből lesz a bölcsöde)

Mint már említettük, Szlovákiában befagyasztották a politikusok fizetését, kifejezve ezzel lojalitásukat a társadalom felé.

Ellenpéldaként szintén beszámoltunk róla, hogy az ócsai illetőségekkel bíró Pest Megyei Közgyűlés elnöke a  a csődhelyzet, és a  több milliós tartozás ellenére, akár kormányzati pénzsegélyből is teljes összegben kifizeti a közgyűlés tagjainak, vagyis a képviselőknek a felhalmozott díjtartozásokat.

Erre most ismét egy normális megközelítést, egy emberléptékű döntést ismertetnénk jó, és követendő példaként.

 Moldován Ágnes, Ócsa városának fizetett tudósítója, az ötmilliós finanszírozással istápolt Ócsai Kisbíró szerkesztője szimpatikus döntésként publikálta az Inárcs község polgármesterének azon  döntését, miszerint juttatásaik csökkentésével javítják a költségvetést. 

 

Ócsán máig szóbeszéd tárgyát képezi, az alapfokú nyelvvizsgával rendelkező polgármester 5 ezer forintos nyelvpótléka. Sokak szerint ugyanis erre a költségvetést terhelő kifizetésre már abszurd nem lehet szüksége a mesternek, hiszen amúgy is a maximális illetménykeretét kimerítve veszi fel juttatásait.  Ez az összeg éves szinten 60 ezer forint, jó alapot nyújthatna más, kamatoltathatóbb beruházás számára.
Aztán a másik közpénzt illető és visszhangot keltő döntéshozás volt az alpolgármester illetményének növelése azáltal, hogy a korábbi döntését megváltoztatva státuszt váltott, amivel növelte a kivétet a városi kasszából, hiszen a számára történő kifizetések így jelentősen megnövekedtek.
De hogy ez a pénzbeliség, mint éhség mennyire nem  megszokott, vagy elfogadott, erre ad jó példát Szlovákia és a szomszédos Inárcs.

Kevesebb, mint felére csökkent a helyi képviselők tiszteletdíja Inárcson. A 2012. évtől a képviselők alapdíja bruttó 69.570,-Ft összegről bruttó 33.000,-Ft összegre csökkent. A tiszteletdíj csökkentése éves szinten összesen 2.787.634 Ft megtakarítást eredményez az önkormányzat számára. A díjváltozás a képviselők alapdíjának csökkentésére vonatkozik, a nem képviselő bizottsági tagságért, illetve a bizottsági elnöki, valamint a képviselők bizottsági tagságáért járó tiszteletdíj mértéke változatlan maradt.

Az adók módosításától várt többletbevétel, illetve a képviselők tiszteletdíjának csökkentésével jelentkező megtakarítás összesen hozzávetőleg 12.487.634,-Ft-ot jelent, amely összeg közel teljes egészében fedezi a bölcsőde megépítéséhez szükséges önerő (14.222.029,-Ft) finanszírozását. A bevételek, megtakarítások elsődleges és legfontosabb befektetési iránya a folyamatban lévő beruházások finanszírozása, amelyek a lakossági hozzájárulással, a folyamatos fejlődés szempontjának szem előtt tartásával egy élhető, vonzó település kialakulását biztosítják.

Inárcs polgármestere, Dr. Gál Imre ezt így összegzi:

- Pest megye déli régiójának egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Lakosaink száma évről-évre növekszik, hamarosan elérjük az 5000 főt. Folyamatosan növekvő lakosságunkkal egyidejűleg kénytelenek vagyunk különböző infrastrukturális beruházást megvalósítani, amelyek jelentős kiadásokkal bírnak. Beruházásaink, fejlesztéseink legnagyobb része elnyert pályázatok alapján kerül finanszírozásra. Jelen pillanatban is több pályázat kivitelezése folyik egyidejűleg. A pályázatok által megnyert támogatások sokszor nettó finanszírozással bírnak és/vagy egyszerűen nem fedezik a teljes költséget, ezért a kivitelezés összegét kénytelenek vagyunk saját forrásból kiegészíteni. Így történt és fog történni ez az utcák aszfaltozásánál, az utak menti fásításnál és a csapadékvezető árkok kiépítésénél, a bölcsődei szolgáltatás elindításához szükséges bölcsőde megépítésénél, a kamaszpark építésénél, a művelődési ház bővítésénél, a faluház kialakításánál, az iskola és az óvoda energetikai korszerűsítésénél, a mozgáskorlátozott épületfelújításánál, valamint az iskolai sportinfrastruktúra fejlesztésénél is.

Szerintem ez Ócsán is követendő példa lehetne, ha már Moldován Ágnes hírértékűen szimpatizál a csökkentéssel.

*

Karácsonyi ajándékműsor az önkormányzat jóvoltából ( - karácsonyi kiárusítás)

A szigetekről visszatérő megyei vezetés az év végén más fontos döntést is hozott, az utazáson és a vagyonátadáson túl. 

Rendkívüli közgyűlés keretében, megváltozott feladatokra való hivatkozással 47 hivatali dolgozó (köztisztviselők, ügykezelők) január 1-jei elbocsátásáról döntött  Pest Megyei Önkormányzat.

A Jobbik különösen felháborítónak tartja, hogy a decemberi rendkívüli közgyűlésen „bizottsági struktúra átalakítása” címszóval a bizottságok számát úgy csökkentették, hogy a 26 fideszes képviselőből 15 bizottsági tag (ez az alapdíjon felül plusz 45 százalékos bérezéssel jár), továbbá három bizottsági elnök és egy tanácsnok is (plusz 90 százalékos bérezéssel) pozícióban maradhatott. A csőd szélére jutott megye közgyűlését vezető Szűcs Lajos parlamenti fizetése mellé több mint félmillió forintot rak zsebre, csakúgy mint két főállású alelnök társa, akik munkája a jobbikos képviselő szerint nem látható.

„A megyei önkormányzat kétségkívül költséghatékonyabb lesz e 47 ember nélkül, de ilyen magas tisztségviselői fizetések mellet embertelennek és megalázónak tartjuk a kirúgásokat” - nyilatkozta a sajtótájékoztatón Varga Zoltán. A jobbikos képviselő szerint a kialakult helyzet a fideszes megyei vezetés ámokfutásának is köszönhető.

Csanádi Gábor, a Jobbik Pest megyei frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a felmondások módja jogi aggályokat is felvet. 47 fő kirúgása ugyanis már csoportos elbocsátásnak minősül, ilyen esetben pedig a Munka Törvénykönyve legalább harminc napos bejelentési kötelezettséget ír elő. Ennek ellenére a határozatot a mai napon, december 23-án keltezték, melyet a főjegyző azzal magyarázott, hogy minderről ők is csak a csütörtöki napon kaptak értesítést a kormánytól.

A jobbikos képviselő elmondta, amennyiben az érintettek úgy döntenek, hogy pertársaságot alakítanak, pártja minden jogi segítséget meg fog adni.

A Jobbik az előterjesztéstől név szerinti szavazás kért, amelyet a Fidesz elutasított, ám mivel nyilvános adatról van szó, az alábbi listán megtekinthető a karácsony előtti tömeges kirúgásokat támogató képviselők névsora.

Horváth Tamás ócsai alpolgármester, természetesen Szűcs Lajos oldalán a kirúgások mellett foglalt állást

*

Húszmilliárdos többlettámogatás az önkormányzatoknak - ismét lyukakat foltoznak a k0özpénzéből ( - gyakorlatilag Szűcs, Bukodi és Horbváth urak túlnyúlt, szakadozó felöltőit a nép pénzén, azaz velünk stoppoltatják)

Húszmilliárd forintos többlettámogatást kapnak még az idén a deficites önkormányzatok közül a rászorultak. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette ezt be. A Bukodi-Horváth vezette Ócsa tudtunkkal nincs a listán, a legnagyobb pénzfaló, a Szűcs által elnökölt megyénk azonban igen, de ez nem a mi számunkra nyújtott segítség. A húszmilliárdból Ócsára már nem futja.

Ócsa a 3200 települést számláló hazánkban felállított adósságlista 49. helyén ücsörög. Ócsán az egy főre jutó adósságállomány kimagaslóan sok. Ez lakossági terhet és nem éppen jó gazdálkodást jelent. Az ócsaiak teherviselő képessége azonban már határon van. Ezt a takarót nem lehet tovább húzni. A helyi költségvetési bevételek nem fedik le a városvezetők pénzpocsékoló kiadásait. A segélykérésről azonban nem gondoskodtak a képviseletünkre választottak.

Az idén az állam már nem fog több mentőcsomagot nyújtani. Megszűnik az állami pénzosztás.

Tállai András a kormány döntését ismertetve elmondta: a 20,4 milliárd forint többletpénzt a költségvetés önkormányzati fejezetén belüli maradványokból fizetik ki, vagyis azt nem hiánycsökkentésre, hanem a helyhatóságok gazdálkodásának támogatására fordítják. A kabinet így sok nehéz helyzetbe került önkormányzaton segít, és hozzájárul több nagyváros uniós fejlesztési kötelezettségvállalásához - tette hozzá.

Fejlesztések támogatására 8,5 milliárd forintot biztosít a kabinet 17 önkormányzatnak, az óriási mértékű adósság miatt rövid lejáratú hitelek törlesztésének támogatására pedig hétmilliárdot. Utóbbiban 403 helyhatóság részesül. További négymilliárd forintot osztanak szét több mint 1.200 olyan önkormányzat között, amelynek települése társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradottabb, a munkanélküliek száma az országos átlagot meghaladó - részletezte.

A maradék pénzt, 858 millió forintot szociális alapú tűzifavásárlásra használhatja fel 456 önkormányzat - tájékoztatott az államtitkár.

Mint korábban beszámoltunk róla, Ócsa városa nem élt ennek lehetőségével. Az ÖNHIKI igénylés utolsó fordulójára nem készültek. A városunk nem pályázott. Ismét rosszul sáfárkodtak a bőrünkre. Az idén már biztos nem szabnak új ruhát a költségvetésre. Nem marad más, mint a statisztika, és az eladósodás. Ócsán annak is örüljünk, ha nem jutunk mélyebbre, vagyis előrébb az eladósodottsági lista 49. pozíciójából.

Tállai András elmondta, az igényelt, és megítélt pénzeket várhatóan még a két ünnep között átutalják. Hangsúlyozta, a forrásokat csak a meghatározott célokra lehet fordítani.

A mostani döntéssel az önkormányzatok a legnagyobb rendkívüli támogatást kapják a rendszerváltás óta - közölte a belügyi tárca államtitkára.

Pest megye hivatalának elnöke ígérete szerint a megyei képviselők is megkapják elmaradt járandóságukat. Megtehetik ezt még akkor is, ha az étkeztetési szolgáltatónak és az energiát adó cégeknek továbbra is több millióval tartóznak. A kormány abban is segítséget nyújtott, hogy jogszabályba foglalta, akkor sem kapcsolható le a fűtés (és így a gáz) az iskolákban, ha a fenntartó nem fizet. Mint ismert, az ócsai illetőségű Szűcs Lajos elnökölte megyében több szociális és oktatási-nevelő intézményben függesztették fel az étkeztetést, majd a fűtést a tartozások okán. Közben az elnök úr rendesen kivette pénzét a hivatal kasszájából, annak ellenére, hogy nem megyei elnöklés az egyetlen bevételi forrása. Ha a megyei járandóságát inkább a gyerekekre fordították volna, akkor talán nem szenvedtek volna hiányt. Szűcs Lajos azonban inkább magára gondolt, pedig az a havi több mint félmillió, amit a hiánygazdálkodás ellenére felvesz, nem jelentett volna észrevehető hiányt a családi bevételeket tartalmazó kaszában. Veszteséget csak az éhező és fázó kiszolgáltatottaknak jelentett az érintett intézményekben.  

Szóval a kormány is jobban meggondolhatná, hogy kit és miként támogat, vagy segít ki anyagilag. Elvégre a támogatás nem valósulhat meg a köznép megadóztatása nélkül.
Tehát ezt is mi fizetjük.

*

Az önkormányzatok fizetési hajlandósága miatt védendő fogyasztókká válnak egyes intézmények ( - példátlan elnök úr)

A fűtési szezon ideje alatt nem lehet kikapcsolni egyes állami vagy önkormányzati közintézményeket a folyamatos távhő-, földgáz- és villamosenergia-ellátásból - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden. 

A parlament hétfőn fogadta el az erről szóló törvénymódosítást, amely - a minisztérium megfogalmazása szerint - "az Országgyűlés a Kormány és a szaktárca törekvéseivel összhangban az ágazati törvények egyidejű módosításának elfogadásával gondoskodik egyes állami vagy önkormányzati közintézmények folyamatos távhő-, földgáz- és villamosenergia-ellátásának biztosításáról. A döntés nyomán a fűtési szezon ideje alatt nem kapcsolthatók ki a szolgáltatásból az egészségügyi, közoktatási és szociális közintézmények."

A közlemény hangsúlyozza: "a díjfizetési hátralékok miatt felfüggesztett közszolgáltatások ellehetetlenítik az érintett intézmények feladatellátását, rontják a betegek, tanulók és gondozottak életminőségét, egészségét. Az elfogadott változásokkal a földgáz-, a villamos energia- és a távhőszolgáltatás megszakítás nélküli biztosítása érdekében kikapcsolási moratórium lép életbe az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi, közoktatási és szociális közintézmények esetében."

A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és a következő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki a jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése esetén. A moratórium alatt nem kezdeményezhető a közintézményi felhasználó közüzemi szerződésének fizetési késedelem miatti felmondása, az adott szolgáltatásból való kikapcsolása. A szolgáltató követelését azonban bírósági, vagy egyéb törvényes úton érvényesítheti. A moratórium következtében felmerülő költségek a szolgáltatót terhelik, azokat nem háríthatja át más felhasználókra.

A módosítás nyomán védendő fogyasztóvá válnak a kórházak, iskolák és a bentlakásos szociális intézmények, melyek között kiemelt státuszt élveznek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézetek - olvasható az NFM közleményében. A moratórium részletes feltételeit kormányrendelet határozza majd meg.   

A közlemény felidézi, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat létrehozásának elősegítése érdekben a parlament elfogadta a villamos energiáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot is. A jövőben a gerinchálózat infrastruktúrájának alapját a Magyar Villamos Művek Zrt. optikai hálózata biztosíthatja anélkül, hogy az a kormányzati célú hírközlési szolgáltató tulajdonába kerülne.

A módosítások 2012. január elsején lépnek hatályba.  

*

Kina már smafu ( - botrányos nyaralás a télben, Szűcs Lajossal)

Botrányról számol be a Blikk és a "Dabasrégi"Online Hírportál.

 Az Azori-szigetekre is kiterjed a Fidesz Nemzeti Együttműködése címmel.

Azori-szigetek, ahol a megyei cigányságról értekeztek - Szűcs és társai

Mint már ahogy mindenki tudja, gyakorlatilag csődbe ment a Pest megyei Önkormányzat. A Közgyűlés elnöke beszámolt róla, hogy olyan nagy a szegénység a megyénél, hogy az ásványvízre és a kávéra sem futja. Ha vendég érkezik, akkor állítólag maga az elnök vásárol be. Ezért nem futotta az iskolai étkeztetésre, és az intézmények fűtésére sem.  Egyedül Szűcs doktor illetményét, és járandóságát fizették ki (ha még hinni lehet az elmondásoknak).  Szűcs úr hatéves autót vallott magának közlekedési eszközként. Gondolom, az általa használt Lexusra gondolt. Ambrus András szóvivő egy szolgálati Skoda Fábiával jár.  Nekik futja a tankolásra és a mobilra. A képviselők juttatásainak kifizetését az állami segítség terhére kívánják megoldani. Így gondolom, Horváth Tamás ugyanúgy pénzéhez jut, mint a más helyekről delegált, illetve beválasztott más érintettek is.

Mindez azonban nem jelent nyomort, vagy fázós hétköznapokat a képviselők és az elöljárók mindennapjaiban. Sőt még a munkájukban sincsenek korlátozva azáltal, hogy dideregniük kellett volna, ahogy az iskolába és a szociális ellátásra kényszerülő embereknek.  A számla máig rendezetlen. 

De volt pénz a Tápiószentmártoni nemzetközi hurkafesztiválon történő szereplésre. 

Fesztiválozó hurkatöltők

Aztán a megyei alelnök és a megyei delegáció a kínai Csungkingi Nemzetközi Kertészeti EXPO-n is bemutatkozott az ottani közönség számára, közpénzből.  A mi pénzünkön.

Ennyi marad utánuk - szép emlék

A november végén rendezett megnyitón részt vett Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke, aki megtekintette a megye pavilonját is, amely a magyar mondavilágból merített elemekkel készítettek el a szakemberek. Így a csodaszarvas legendát, és a honfoglalás kapcsán az ázsiai eredetet hangsúlyozza.

A magyarok által épített kertek megmaradnak, jövőbeni művelőik a helyi kertészek lesznek.

Majd a kínai kertészek ápolják tovább - maradandó élmény

 Maradandó élmény lesz az Azori-szigeteken való látogatás is.

Az Azori-szigeteken töltött négy napot tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök. Az európai cigánystratégiával kapcsolatban képviselték a magyar érdekeket ott. - erről számolt be a szombati Blikk.  

A szerénység mintaképe - ócsai lakos

Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke az ATV Híradónak azt mondta: érti, hogy a látszat alapján kritizálható a döntés, de az ország és a települések érdeke megkívánta, hogy az EU fejlesztési biztosával találkozzanak a Portugáliához tartozó kis szigeten. Lázár János helytelennek nevezte az utazást.

Állítólag az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlését tartották az Atlanti-óceánban található Azori-szigeteken itt – tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök részvételével. A Blikk szerint az érintettek a hétfői parlamenti ülést végigszavazták, utána repültek a Portugáliához tartozó szigetekre, ahol most tizenöt-húsz fok a hőmérséklet. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként Szűcs Lajos szervezte az utat. Vele tartott egyebek mellett Mengyi Roland borsod-abaúj-zempléni és Gelencsér Attila somogyi közgyűlési elnök is.

A diákok itt  fáztak - remélhetőleg tanultak az esetből

A Blikk azt írja: október végén tizennyolc pest megyei iskolában oktatási szünetet kellett tartani, mert a Pest Megyei Önkormányzat nem tudta kifizetni a fűtésszámlát. 

A kormány garanciát vállalt érintett iskolák októberi, novemberi és decemberi gázszámlájának rendezésére. Az eddig felgyülemlett tartozás kiegyenlítéséről az önkormányzat és a gázszolgáltató még napjainkban is egyeztet, hiszen a kormány és a megyei önkormányzatok között létrejött megállapodásnak megfelelően a megyei intézményeket január 1-jétől az állam működteti.

Az ATV-nek telefonon nyilatkozó Szűcs Lajos szerint a látszat csal: az ország érdekében szükség volt az azori-szigeteki útra. Hozzátette: szerinte az egész nem került másfélmillió forintnál többe.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mindenestre helyteleníti, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette erre költik a pénzt. „Nem hiszem azt, hogy az Azori-szigeteken a magyar önkormányzatisággal kapcsolatban új tapasztalatokat tudtak volna szerezni, de hétfőn rákérdezek […], ezzel kezdem a napot” – fogalmazott szombati agárdi sajtótájékoztatóján a frakcióvezető.

Többszörös elnök - ez nem luxus

Szűcs Lajos szerint a Pest Megyei Közgyűlés nem az idei pénzéből fizette a számlát. A tavalyi tagdíjból gazdálkodták ki a költséget; azt egyébként szintén az önkormányzat fizetett be – közölte.

A kérdés csupán az, hogy ki hisz még a mesében, és ki az elnökök elnökének, vagyis az elnökséget elnökségre halmozó Szűcs Lajosnak.

Nem kéne talán már lemondania Szűcs Lajosnak? Mert itt egy páran már lemondanánk róla.

*

Szűcs Lajos talpon akar maradni ( - a tükörben sem luxus a Lexus)

Szűcs Lajos (Fidesz) kedden, a megyék vagyonának átadásáról szóló javaslat parlamenti elfogadásának másnapján a távirati irodának azt mondta: megtették Pest megyéért, amit lehetett, tiszta a lelkiismerete.

Szűcs Lajos azt mondta, tisztában volt a korlátokkal, s azzal is, hogy nem lehet „minden ügyet” megnyerni. „Nem könnyű szívvel s nem örömködve tettem a dolgomat” – húzta alá. Úgy fogalmazott: „nem az a fontos, hogy ki mivel támad, hanem az: ha tükörbe nézek, úgy érzem-e, hogy megtettem mindent. Én bele merek nézni a tükörbe”.

Úgy tűnik jó úton haladunk - csak szemlélet kérdése

Az őt ért vádakra (nem inkább kritikákra? -szerk.) reagálva közölte, hogy a tiszteletdíját valóban felvette, mint ahogy a többi képviselő is meg fogja kapni az elmaradt járandóságát, nem luxusautóval, hanem egy hatéves kocsival jár, és saját kezével épített háza nem kacsalábon forgó palota.

Szinte törvényszerűen jött el a pillanat, amikor már sem a közétkeztetést végző HunGastnak, sem a Pest megyei intézmények többségét fűtő Tigáznak, sem a tankönyvellátóknak nem tudott utalni az önkormányzat (a hitelezők sora ennél hosszabb); rendkívüli erőfeszítéseket igényelt, hogy úgy-ahogy talpon maradjon a megye. 

Tápiószentmártonban a Nemzetközi Hurkatöltő Fesztiválon - "munkaszünetben"

A közgyűlés elnöke közölte: az év hátralévő részében a legfőbb teendő a megyei intézmények átadása-átvétele. 

Szabó István alelnök, dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke - a legfőbb teendők közt

*

Megyei vagyonelkobzás, avagy a kétharmados einstand ( - elnökök vissza a kaptafához)

Határozott a közgyűlés a megye konszolidációjáról - hiba volt elfogadni

"Jövő januártól a megyei önkormányzat egy gittegyletté válik, és csak arról kell majd dönteniük, hogy melyik párt melyik képviselője mettől meddig rágja a gittet."

Elfogadta a Fideszes többségű közgyűlés - benne Horváth Tamás képviselő (közreműködésével) - a megyei fenntartású intézmények átadásáról és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló megállapodást.
A kormánnyal aláírt dokumentumra a közgyűlésen jelen lévő 26 fideszes képviselő egyöntetűen igennel szavazott, míg a 6 jobbikos és az 5 MSZP-s képviselő nemmel voksolt. Az ellenzéki frakciók előre jelezték egyet nem értésüket, és a vitában is élesen kritizálták, a jobbikos képviselők “a megyei vagyon elrablásának” nevezték a konszolidációs tervet.

Kezdődhet az átadás-átvétel, Szűcs betöltötte szerepét. Akár  mehetne is (mondjuk Kínába).

Mester és a szolgalelkű kis inas

A Magyar Köztársaság Kormánya megkereste Magyarország valamennyi megyei közgyűlésének elnökét annak érdekében, hogy közösen határozzák meg azon feladatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közigazgatási rendszer megújításához. A megújítás részeként az állam saját magához vonja a megyei intézmények és azok ellátásának nagy részét, amivel gyakorlatilag kiürítik a megyéket. Cserébe átvállalják és kifizetik a megyék felhalmozott tartozásainak nagyrészt. Ez egyfajta államosítást, más értelemben pedig kifosztást jelent, mert ezzel a lépéssel bagóért hatalmas ingatlanvagyonhoz jut, (kebelez be) az államot megtestesítő vezető párt. Ez a konszolidáció lényege. Kétségtelen, hogy egyes megyék gyakorlatilag már rég fizetésképtelenné váltak, gyakorlatilag csődbe jutottak. Pest megye az egyik ilyen hely. Azonban ennek elismerése, felérne egy beismeréssel és Szűcs Lajos személyes kudarcával.  

Szűcs Lajos szerint azonban "a múlt bűnei miatt ment tönkre Pest megye"

Szűcs egyedi véleménye, hogy a konszolidációval az állam felismerte, miszerint nem a megye sajátos gazdálkodása vezetett a kialakult helyzethez.

Most ezzel egy húszéves hiba kijavításába kezdenek - Szűcs szerint. (Igaz, ő az elmúlt húsz év során nőtte ki magát. Ezek évek folyamán alapozta meg jólétét, gyarapította és srófolta fel vagyonát. Szűcs Lajos az elmúlt húsz év hibáinak okán szerzett magának egzisztenciát, jólétet. Igazából az elmúlt húsz év a jelenlegi elnök számára semmiféle hátrányt nem jelentett. Számára ez csak hasznot hozott. Tehát amikor Szűcs hibajavításról beszél akkor a saját vagyonelkobzását is vizionálja. Hacsak nem mellébeszél. vagy csupán megint más dárdáját űzi a csalánosba? Ismerve a figura hozzáállását, biztos az utóbbiról lehet csak szó. Hát ennyit akkor az elmúlt húsz év hibáiról és a Szücs-féle értékítéletről.)

Míg Szűcs jó trükknek megoldásnak tartja a konszolidációt, addig mások viszont óriási kiárusításról és vagyonvesztésről beszélnek, mert eközben értelmetlenné, kiürítetten kiégetté válik az önkormányzatiság megyei szintje. Ha ezzel a konszolidált átállással a megszüntetnék a megyei elnökséget, akkor azzal már szinte semmit nem vesztenénk, mert az elnökség, és a hivatali háttér felszámolásával több százmilliót, akár milliárdot is nyerhetnénk. 
Ez esetben a drága Szűcs Lajos (posztját vesztetten) visszamehetne a kaptafához.
Hogy soha többé ne keljen a félmilliós elnöki fizetés mellett, és ellenére a hideg tantermekben, vagy az üres tányér előtt ülnie a gyerekeknek.

*

Meleg fogadtatás és jól fizetett állás az elnöknek, hideg tantermek és üres tányér a gyerekeknek ( - Ócsa szégyene)

A Pest megyében kialakult áldatlan állapotokra hívta fel a figyelmet a Jobbik, csütörtök délutáni demonstrációján.

Az esős idő ellenére mintegy 100 fő gyűlt össze a Jobbik által a Pest megyei megyeháza elé szervezett demonstráción. Azzal a céllal gyűltek egybe, hogy felhívják a figyelmet a megyében kialakult áldatlan állapotokra. Az elmúlt napokban látott napvilágot a hír, hogy Pest megyében több mint 40 intézmény maradt, fűtés és meleg vízellátás nélkül.

Ócsáról csak a FÉG vezetéséhez vonultak szervezetten - a gyerekek már nem számítanak

A Fidesz-KDNP 2006 óta vezeti a megyét, így tökéletesen tisztában kellett lenniük a kialakult nehéz helyzettel. Ennek ellenére a kormánynak semmiféle forgatókönyve nem volt, a bajba jutott megyei önkormányzatok megsegítésére. Konszolidáció helyett megvárták azt, hogy a gyerekek fázni és éhezni kezdjenek.   Szűcs Lajos ebbéli szerepevállalása elvitathatatlan.

Röhög az egészen - dől a lé

A Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke, Szűcs Lajos az országgyűlési javadalmazása és egyéb tiszteletdíjai mellé, „pofátlan módon”, a megyei közgyűlésben egyedüliként továbbra is felveszi a csőd közelben lévő megyétől a havi 500 ezer forintos fizetését. Úgy teszi mindezt, hogy a gyerekek fáznak és éheznek.

Sajnálatosnak vélik, hogy Szűcs Lajos megyei elnökként annyit nem tudott elérni saját kormányánál, hogy konszolidálják a legnagyobb megyét.  Elképesztőnek tartják, hogy „egy ilyen nyolc év után”, még ők beszélnek arról, hogy mi történik, a megyében és az országban.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pest Megyei Közgyűlés elnöki posztját betöltő Szűcs Lajos  elnök bemutatkozó beszédében azt mondta: aktív sportmúltja van, hiszen egykor NB I/B-s kézilabdázó volt, s amatőr szinten most is hetente háromszor teniszezik. 

Az előző szerdán 200 fős demonstrációt tartott az MSZP, tiltakozásul a Pest megyében kialakult állapotok ellen.
„A jól fűtött parlamentben a kormánypárti képviselőket nyilván nem érdekli, hogy a gyerekek hideg tantermekben tanulnak”
Az egyes labdarúgócsapatoknak nyújtott milliárdos támogatás helyett inkább a tantermek fűtését és a gyerekek ellátást kellett volna megoldani.  Szűcs ezzel nem foglalkozott.  Inkább a teniszt választotta. 

Sajnálattal tapasztalja az ember, hogy a kormány megyei elnökének minden más fontosabb, mint az ember. 

 Ócsa esete is ezt példázza.

*

Rendezetlen viszonyok az intézményekben, rendezett fizetések az érintetteknél ( - kihülni látszik a Szűcs elnökölte megye)

Egyre nagyobb a káosz a Szűcs Lajos elnökölte megyei önkormányzat körül.
Már a saját otthonának tekinthető kisváros megyei fenntartású iskolájában sem biztosított a zavartalan oktatás, mert többen jelezték, fáznak.  

A Bolyai János Gimnázium diákjai is fáznak, mert nem gondoskodik róluk a helybéli elnök, vagyis nem fizeti számukra a fűtés költségeit a helyi érdekeltségű megyei vezetés. Pedig ebben az iskolában tanít Horváth Tamás alpolgármester, aki megyei képviselőként is érintett az ügyben.  Mégsem foglalkoztatja Őt és elnök társát ez a dolog eléggé ahhoz, hogy legalább abban a városban, ahol él, tanít és ráadásul még alpolgármester is egyben, ott ne kerüljön szembe a fűtést ellébecoló elnök honfitársaival. Úgy tűnik mindez a helyzet nem kellemetlen számukra. Pedig Horváth Tamás és Szűcs Lajos jól tudta, hogy hidegek lesznek az elkövetkező napok, és hogy nem lesz fűtés az iskolai tantermekben. Ha ezt a negatív hőmérséklet változást máshonnan nem tudván, abból is rájöhetett volna a változásra, hogy a  gépkocsijuk klímája most langymeleg levegőt fúj az a szélvédőre és a bent ülő arcába. Vagy akár onnan, hogy otthon a lakásban valaki feltekerte a termosztát gombját, hogy ne fázzon az uraság hátsó fertálya, ha leül blogolni. Ha azonban mindez nem lenne elég jel számára ahhoz, hogy a munkaadójának iskoláiban, - ahol elméletileg még dolgozik, - nincs valami rendben, akkor talán a diákok párás leheletéből és abból, hogy felöltözve összehúzódva ülnek a padokban, rájöhetett volna arra, hogy hideg van.  Ergo, nem fűtenek. Ez esetben pedig felhívhatta volna elnökbeli társát és szólhatott volna neki:  - Hé Lajos! Ócsáról beszélek, én vagyok aki mindig minden körülmények között neked szavazok. Most cserébe intézd már el a botrány kitörése előtt, hogy legalább ott ne fázzanak és ne éhezzenek, ahol élünk. Elvégre itt lakunk és nap mint nap szemébe kell néznünk az embereknek. Nem mondhatom, hogy erre nincs pénz, amikor minden egyébre jut. Legalább a földivel ne csesszél ki!

Nem mintha Aszód, Cegléd, Dabas, Gödöllő, Gyömrő,  Monor, Örkény, Pécel, Ráckeve, Szentendre, Szigetszentmiklós, és Vác tanulói (több ezren) nem érdemelnék meg az ellátást.  Az adót tudtommal azokon a helyeken is beszedik. A hideg lelete tanárok, akik közül számos képviselő van a helyi településeken, mint például Ócsán, még sem emel szót azért, hogy az iskolájuk folyamatos hátrányt szenved, mert egyesek - akár közülük - mindig másra költik a pénzt.  

Horváth Tamás sem szólalt fel ez ügyben az üléseken, hogy:  "Tisztelt Képviselőtársaim! Ismerve a megyei párttársunk, Szűcs Lajos helyzetét, és a magára hagyott iskolai problémákat, javaslom, hogy városunk most ne a vasút aluljárójára költsön majd közel 4 milliót, hanem inkább a tankönyvekre, a fűtésre és az étkezésre, hogy legalább az a hely, ahol mi felelősök élünk, ne vethesse a szemünkre a hiányosságokat." Erre pedig Kardos, Buza és Gallai tuti, hogy támogatásukat adták volna, hiszen mire nem adták még, amit a Horváth felvetett? Ez esetben Lajost kihúzták volna a helyi slamasztikából, és az ócsai diákjaink nem szenvedtek volna a nélkülözésben a hidegtől. A több milliós aluljáró simítást pedig vagy elvégeztették volna a Bukodi által lejelentett (közel 50 fő) közmunkással, vagy elhalasztották volna. Annak ugyanis több értelme lett volna, mint az iskolások megfázatásának. 

Ha a HunGast konyháinak elfoglalását lehetett szociális vészhelyzetnek nevezni, akkor a fűtetlen iskolákba terelt diákok kiszolgáltatott helyzetbe hozását minek hívhatjuk?

18 Pest megyei közoktatási intézményben folyik rövidített tanórákban az oktatás és/vagy rendeltek el rendkívüli szünetet október 17. és 21. között.

Az intézkedésről az intézmények vezetői a helyi körülményeknek és feltételeknek megfelelően intézkedtek, a fenntartó Pest Megye Önkormányzat egyetértése, illetve értesítése mellett. 

A rendkívüli intézkedésekre az 1993. évi LXXIX. Törvény 54. paragrafus (1) bekezdése alapján került sor, amely előírja a rendkívüli szünet elrendelését, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. Mivel az érintett 18 közoktatási intézményben még nem sikerült helyreállítani a gázszolgáltatást, így jelenleg nincs fűtés, tehát az épületekben nem adottak a feltételek a tanórák rendes megtartásához. (A lista ITT megtekinthető)

És ha már szó volt Dabasról. A megtekinthető listából kiderül, hogy a megszépült dabasi Táncsics Gimnáziumban, ahova Szűcs Lajos is kivonult az átadásra, és ahol Orbán Viktor, egy fát is ültetett, ott most szintén nincs fűtés. De korábban az átadásról öles beszámolók jelentek meg. A középpontban Szűcs Lajossal pózolva. Dicsőítették a beruházást. Micsoda fejlesztés, stb. Közben meg el vannak zárva a gázcsapok. Nincs fűtés. Erre most, amikor e helyütt baj van, nem látni és nem hallani a máskor magára oly büszke mi-emberünket!

Pedig akkor szeptemberben az  iskolát, a fenntartó Pest Megye Önkormányzatának elnökével, Szűcs Lajossal tekintette meg Kőszeg Zoltán helyi polgármester. Ő sem szólt, hogy "szép, szép ez a ceremónia, a felújításos történet, de kifog ebbe meleget lehelni"?

Az új tantermekkel és könyvtárral bővült gimnáziumban közel 600 diák tanul. Mostanság meg ennyien fáznak.

A beruházáshoz kapcsolódóan Pest Megye Önkormányzata, a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium fenntartójaként és az ingatlan tulajdonosaként, konzorciumi megállapodást kötött Dabas Város Önkormányzatával a KMOP-2007-5.2.1/B „Funkcióbővítő város rehabilitáció” című pályázati kiíráson történő részvétel céljából. 

Az elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően (KMOP-5.2.1/B-2f-2009-0009) az épület homlokzat felújítása is megtörtént, így méltó és szerves része a megújuló városközpontnak. A homlokzat felújítás összköltsége: 71 880 000 Ft, amelyből 60 000 087 Ft EU-forrásból finanszírozott támogatás; az elszámolható költség 15%-át kitevő önerőt Dabas Város Önkormányzata biztosította.

Csak a fűtéshez szükséges gázszámlát nem fizette és így a fűtést nem biztosította senki. Erre nem volt méltó Szűcs Lajos és a mögöttes hivatal. Ha a felújított iskola a megújított városközpont szerves része, akkor a fűtés is legyen az iskola oktatás szerves része. Talán erről kellett volna szót ejteni korábban, amikor megjelent parádézni az elnök úr.

Szűcs Lajos ne akkor menjen ki ezekre a helyszínekre, ha ott dicsőíteni szándékozik önmagát, hanem akkor kerüljön elő, és látogasson az emberek közé, ha baj van. Ha a gyermekik fáznak, az öregjeik éheznek, vagy amikor nem kapnak tankönyvet. Akkor jöjjön pénzt költeni, amikor a hiányosság, a hanyagság, vagy egyéb más okból adódóan problémák vannak.  A felesleges beszédekre, kávéztatásra fordított összegek nem fogják befűteni a termeket, de még lélekmelengetőül sem szolgálnak a hidegebb napokra. Erre kéne talán összpontosítaniuk a megyei- és helyi képviselőknek, no meg a sokszoros elnöknek.

Pest Megye Önkormányzata elnézést kér minden érintettől! 

Közleményük szerint mindent megtesznek a tanításfeltételeinek helyreállítása érdekében. 

Miután a megyei önkormányzatok és a kormány közös szándéknyilatkozata a megyék konszolidációjáról megteremtette a feltételeit, Pest Megye Önkormányzata és a Tigáz Zrt. azonnal megkezdte a szolgáltató felé fennálló tartozás rendezéséről, illetve átütemezéséről szóló megállapodás előkészítését; amint az érintettek megegyeznek a részletekben, és a kért garanciákban, továbbá a megállapodás aláírásra kerül, az előírásoknak megfelelő rendben megkezdődhet a szolgáltatás visszakapcsolása, majd a fűtés újraindítása - olvasható a megye honlapján.

A szolgáltató azonban nem kapcsolja addig vissza a gázt, amíg a fenntartó megyei önkormányzat vagy az állam nem rendezi a megyeháza tetemes adósságát, illetve nem ad garanciát a rendszeres törlesztésre. Jelenleg körülbelül negyven megyei intézményben – ezen belül csaknem húsz iskolában – nincs meleg víz és fűtés, az önkormányzat tartozása majdnem százmillió forint.

A Tigáz egyértelművé tette: csak akkor kapcsolják vissza a gázt a Pest megyei intézményekben, ha a kormány tudatja velük, hogy mikor és hogyan fizeti ki a megye tartozását, illetve milyen fizetési garanciát ad.

A megyei szóvivő nem kívánta megnevezni a meleg víz és fűtés nélkül maradt intézményeket, csupán annyit mondott, hogy körülbelül húsz oktatási és ugyanennyi más profilú intézmény érintett; a megyeháza tartozása jelenleg 98 millió forint. Hozzátette: a Tigázzal szerződésben álló 1250 önkormányzat nagy része jelentős összegű tartozást halmozott fel, már csak ezért sem tehetnek kivételt. A gyömrői iskolában azért állhatott helyre múlt pénteken a gázszolgáltatás, mert a Pest megyei önkormányzat kifizette az iskolára eső kétmilliós adósságát.

Az MTI információi szerint a gázstop csaknem az összes megyei fenntartású iskolát érinti, de a megkeresett igazgatók nem kívántak nyilatkozni. Volt, aki a megyeháza által állítólag elrendelt nyilatkozati tilalomra hivatkozott, volt, aki attól tart, hogy a beiskolázási versenyben alulmaradna a fűtés nélküli középiskola.

Többek szerint megérett a megye a csőd bejelentésére és Szűcs Lajos is a visszavonulásra, a lemondásra.

Egyes szülők kitértek arra, hogy ne a tanórákat, és a gyerekek idejét, rövidítsék meg a fűtés-finanszírozás elmaradása okán, hanem az elnök és a képviselők járandóságát! Mert míg az ellátásra szorulók fáznak, addig az erre fizetettek, dőzsölnek a jólétben.

   A XXI században Európájában ez az ellentmondásos helyzet az érintettek szempontjából is gyalázatos.

*

Teljesen kiadkadtak a jobb érzésű polgármesterek ( - a kontárok meg hallgatnak)

Felfokozott hangulatban telt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének gyűlése Gödöllőn. Gémesi György, a szövetség elnöke szerint megalázó helyzetbe hozzák az önkormányzatokat a tervezett intézkedésekkel és amennyiben változatlan formában fogadják el azokat, tízmillió ember együttműködéséről mond le a kormány.  Szűcs Lajos azonban örül a konszolidációnak.

Szűcs Lajos kifejtette: a területfejlesztéshez kapcsolódó olyan feladatokat is magukra kívánják vállalni a megyei önkormányzatok, melyek eddig is náluk voltak!

Gödöllőn mintegy 250 polgármester gyűlt össze a „Az önkormányzati rendszer átalakítása" címmel megrendezésre kerülő konferencián pénteken. Az ország tucatnyi pontjáról nagyjából ugyanennyien videokonferencián keresztül követték az eseményeket.

Magyarország érdeke, a fenntartható fejlődés és az itt élő emberek boldogulásának egyik legfontosabb feltétele a változás. A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

Gémesi György, a szövetség elnöke szerint megalázó helyzetbe hozzák az önkormányzatokat a tervezett intézkedésekkel és amennyiben változatlan formában fogadják el azokat, tízmillió ember együttműködéséről mond le a kormány. Az elnök külön kifogásolta, hogy az új törvény a korábbiakkal ellentétben nem tenné kötelezővé az őket érintő új szabályokról való egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel, csupán lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy felajánlja az együttműködést.

Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) társelnöke és Szentendre polgármestere úgy fogalmazott, a kétharmados törvények körébe való beemelés kasztosodáshoz vezetne, akár évtizedekre bebetonozva a települési szerkezetet, amiből kitörni nem lehet. Nem lehetne megyei (régebbi nevén megyei jogú) várossá válni, a járások és kistérségek határait pedig nem lehetne megbolygatni. Továbbra sem került be az a régi igény, hogy a polgármester megvétózhassa a költségvetést.

Több polgármester kifogásolta, hogy a 3000 fő alatti lélekszámú települések önkormányzatait kötelező lenne összevonni. Elismerték ugyan, hogy együttműködésre szükség van, azonban a jellemzően kistelepüléses vidékeken akár 10-15 falu is egy önkormányzat irányítása alá kerülne, ami nem működőképes. Kifogásolták azt is, hogy a települések nem dönthetnének szabadon a működési formájukról.

Teljes volt a felháborodás a kormány oktatásra vonatkozó terveivel kapcsolatban is. "Azt hittük, megúsztuk az elmúlt nyolc év falurombolását, de most úgy érezzük, elveszik az iskoláinkat" - fogalmazott egy polgármester. "Mi juttattuk ebbe a helyzetbe a kormányt és most nagyon sok mindent elvesznek tőlünk" - hangzott el egy másik felszólalásban.

Az önkormányzatok képviselői is érzik, hogy az egészségügy és az oktatás területén hatalmas államosítás készül. Ám míg az előbbi területet már méretgazdaságossági szempontból is jobb, ha együtt kezeli a kormány, az iskolák működését helyben tudják a legjobban ellátni - vélték a polgármesterek.

Az iskolák államosítása azonban uniós szinten is nagyon komoly kérdéseket vet fel. Több helyen ugyanis uniós támogatást is igénybe véve újították fel az iskolákat, szerződésben vállalva annak működtetését. Amennyiben államosítanák őket, az a támogatási szerződésben vállaltak megszegését jelentené.

Egy vélemény szerint annak idején a kistérségek a politikából kiszorult káderek játszóterévé váltak, és most ugyanez vár a járásokra is.

Különösen fájdalmas az önkormányzatoknak az is, hogy a nagyobb összegű hitelek felvételéhez a kormány engedélyére lenne szükség, vagyis az önálló fejlesztésről szóló döntési joga megszűnne a településeknek.

Problémát jelent az is, hogy jelentősen, felére-harmadára csökkentené a kormány az önkormányzati dolgozók fizetését, ami több helyen csak a minimálbérnek megfelelő összeget jelentene. Ez súlyos kontraprodukcióhoz vezethet, ugyanis aki ennél magasabb fizetésért tud a magánszférában boldogulni, az nem fog közfeladatokat vállalni.

A konferencián elhangzott néhány pozitív kommentár is a kormányzat terveiről, például, hogy a működőképesség fenntartása érdekében véleményegyenlőség esetén a szavazásokon a polgármester szava a döntő, illetve hogy a polgármesternek joga lenne leváltani az alpolgármestert.

Gémesi György elmondta, a konferencián, illetve azon kívül a szövetségekben felmerült kifogásokat, javaslatokat összegyűjtik és egyben nyújtják majd át a kormányzat képviselőinek.

*

Ismét hazudtak Szűcsék, de bezzeg most nincs szociális vészhelyzet ( - fűtésről beszéltek, miközben fagyoskodtak a gyerekek)

Pest megye: lesz fűtés a középiskolákban - ígérték szeptemberben

A Pest megyei Önkormányzat fenntartásában működő középiskolákban lesz fűtés a szezon kezdetére - közölte a hivatal szóvivője, miután a sajtóban megjelent, hogy több intézmény is adós a számlák kifizetésével. Az önkormányzat több szolgáltatónak is tartozik.  Ambrus András, a Pest megyei önkormányzat szóvivője az InfoRádió megkeresésére megerősítette, hogy a hivatal fenntartásában működő középiskolákban lesz fűtés a szezon kezdetére. Ambrus András arról is beszélt, hogy több megyei fenntartású intézményben kikapcsolták a telefont, néhol az internetet is. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként már január óta részt vesz az új önkormányzati törvény előkészítésében, és reményei szerint 2012 januárjától a megyei intézmények átkerülnek az állam fenntartásába. Úgy véli, hogy ez lehet az egyetlen megoldás a kialakult helyzetre. A 19 megyében összesen mintegy 740 megyei fenntartású intézmény működtetését veheti át az állam a kormányhivatalokon keresztül. Ha a kormány valóban szanálja a megyéket, akkor a becslések szerint nagyjából 120-160 milliárdos adósságállományt vállal át. Nekünk ásványvízre és kávéra sem telik  - "a múlt bűnei miatt ment tönkre a megye" -  én itt se voltam Októberben, fűtés nélküli iskolában tanultak Ócsán ma mínusz 4 fokra ébredtek az itt élők. Szűcs Lajos kisbirtokos is, ha az estét nem egy testvérvárosi szállodában, vagy a távoli keleten, esetleg Kínában töltötte.  Gyömrőn sem lehetett sokkal melegebb. Az viszont biztos, hogy Szűcs Lajos a megye nehéz helyzete ellenére napjában egyszer legalább melegvízben mosakodhat. Persze nincsenek így ezzel azok az ellátása alatt levő gyerekek, akik Gyömrőn a szociális célokra igénybe vett, volt grófi kastélyban kénytelenek elviselni a megyei elnök gondoskodását. Nekik bizony nem jutott a melegségből. Az ígéretek ellenére ott fáztak, mert őket nem kerülték el a negatívok. A megyei önkormányzat tartozása miatt fűtés és melegvíz nélkül maradtak egy gyömrői iskola diákjai. A polgármester úgy tudja, a megyeháza egy körlevélben hírzárlatra kötelezte az intézményvezetőket. (Ez Ócsán sem ismeretlen, csak itt telefonon, szóban utasítják a fejesek a hivatalból az intézményvezetőket.) A Teleki Kastélyban működő általános iskolában fűtetlen tantermekben tanultak a gyömrői diákok. Az intézményben májusban kikapcsolták a gázt, mivel az intézmény fenntartója, Pest Megye Önkormányzata nem fizette a gázszámlát. (Ahogy az étkeztetést, a szociális ellátásra szorulókat se.) Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör) tájékoztatása szerint az egyik szülő jelzéséből szereztek tudomást arról, hogy hidegek a radiátorok az intézményben, ahol – úgyis mint a helyi polgárvédelmi szolgálat parancsnoka – azonnali bejárást tartott a szervezet tagjaival. A tantermekben és a kollégiumi szobákban napközben 15–19, míg a folyosókon csupán 13 fokot mértek – tette hozzá a polgármester. Az épületekben meleg víz sincs. A gyerekek elmondása szerint éjjel még hidegebb van, és csupán lavórban, hideg vízzel tudnak mosakodni. A súlyos helyzet 174 tanulót érint, akik közül 50 kollégista. (Ez  most bezzeg nem szociális vészhelyzet.) A polgármester úgy tudja, a megyeháza egy körlevélben hírzárlatra kötelezte az intézményvezetőket. Kabátban fagyoskodva az iskolában - ez nem vészhelyzet (bezzeg Szűcs megkapja a pénzét) Szűcs Lajos helyett ismét csupán Ambrus András, a megyeháza sajtófőnöke magyarázkodik, aki elmondta: nincs érdemi információja arról, hogy milyen módon és mikor gondoskodnak a gyömrői intézmény gázszolgáltatásának visszaállításáról, de tárgyalásban állnak a Tigázzal.  Hozzátette: nem tud olyan körlevélről, amely hírzárlatra kötelezné az intézményvezetőket. Pest megye összesen 130 millió forinttal tartozik több gázszolgáltatónak, az adósság több mint egy tucat iskolát is érint – tette hozzá a sajtófőnök, aki szerint megnyugtató megoldást az intézmények átadás-átvétele hozhat. Addig is hiteletekből próbálják tömködni a süllyedő zászlóshajó egyre táguló lékeit.   A katasztrofális helyzetbe sodort Pest megyei gyermekotthonok és iskolák kapcsán a kormánypárton kívüliek és a szülők is felháborodtak. Többek számára máig érthetetlen, hogy Szűcs Lajos még zavartalanul élvezi a párt és politikustársai bizalmát. Kész csoda, hogy ócsai ingatlana előtt még nem tüntettek az éhen-, s fagyban tartottak hozzátartozói, az uniós humanitárius mozgalmak. Még szerencse, hogy ez csupán a magyarokkal esett meg, mert különben itt lenne a CNN és BBC. *

Menekítés helyett rendkívüli Közgyűlést szeretne az ellenzék Szűcs Lajostól a megye kiárulása okán ( - Ócsán kéne meneszteni őket)

 Menekülnek, vagy megmenekülnek a megyék - Szűcs Lajost ki menekíti? Kinek kell a halmozott adósság (és az elnöke,) s ki kapja a brutális megszorítást? Kik járnak jól?

Október 3-án tartottak Orbán Viktor és Szűcs Lajos, mint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke közös sajtótájékoztatót tartott a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodásáról. Ócsán is több Pest megye által fenntartott intézményt érint ez a döntés.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodást kötöttek, s ennek eredményeképpen 2012. január 1-től a kormány átveszi a megyei önkormányzati rendszer feladatait. Az ősz során beterjesztik és megalkotják az ehhez szükséges törvényeket. Mint mondta, bár a megyei közgyűlések az elmúlt években heroikus munkát végeztek a talpon maradásuk érdekében, mégis folyamatosan adósságot termeltek. 

Lajos! - most utoljára kihúzlak a csávából, de ha még egyszer elpuskázod, akkor az Isten se ment meg.

 Pest megye közgyűlésének elnöke, illetve az önkormányzat "kontár fideszes vezetése" katasztrofális helyzetet teremtett a megyében.

A kormánypárton kívüliek viszont sajnálattal tapasztalták, hogy Szűcs Lajos ismételten a megyei közgyűlés hozzájárulása és tájékoztatása nélkül írt alá megállapodást, jelen esetben a kormánnyal, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről. 

A kisebbségbe szorultak lényegesnek tartják megjegyezni, hogy míg a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladásával, illetve a HunGast Kft. kizárólagos jelzálogjogának ügyében fontosnak tartotta a rendkívüli közgyűlés összehívását a sokak elnöke, addig a gazdaságilag ellehetetlenült Pest Megyei Önkormányzat adósságállományát, feladatköreit és vagyonát érintő döntés meghozatala előtt nem tartotta szükségesnek közgyűlésen tárgyalni a témát.

Ez a Fideszes politikusokra jellemző eljárás jól nyomon követhető Ócsán is. 

Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester (aki érintett megyei képviselőként is és maga is pozíció halmozó) vezette város szintén nem kérte ki a lakosság véleményét a tavaly bevezetett kommunális adó kérdésében. Az adókivetésen túl az  olyan nagy jelentőségű ügyben, mint az alsópakonyi betelepítés, amely súlyosan és nagy mértékben érinti a helyi lakosokat, és mélyen kihat a további életükre, szóval ez ügyben nem hogy megelőző egyeztetést, konzultációt nem folytattak a lakossággal, hanem ugyan úgy ahogy a megyében, úgy a városban is kész tények elé állították az embereket. Pedig többek meggyőződése szerint az alsópakonyi telep kialakítása előtt Ócsán népszavazást kellett volna tartani. 

A kormánypárti politikusok (lásd Szűcs Lajos és társai) továbbá a helybéli döntéshozók  is "elfeledték" megejteni.  Pusztán ezért megérdemelnék, hogy rájuk szavazók mind menesztenék őket  a városházáról.

Ócsa politikai irányítása "a kontár fideszes megyei leképeződése"

*

Négymilliárdos adósság "Lajos" megyében ( - a NAV jelzálogot jegyeztetett be, de az ócsai ingatlan "tiszta" marad)

Egyelőre három ingatlanjától kénytelen megválni a Pest megyei önkormányzat, hogy törleszthesse négymilliárd forintos adósságát. További két ingatlanjára pedig jelzálogot jegyeztetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - tudatta a megyeháza sajtófőnöke.

 

Ambrus András elmondta, hogy Pest megye pénzügyi helyzete tavasz óta nem változott: továbbra is 4 milliárd forintnyi adósságot kellene törlesztenie, de folyamatosan csökkenő bevételeikből még 56 intézményük fenntartására is alig futja (legnagyobb hitelezőként a közétkeztetést végző HunGast Kft. húsvét előtt éppen a jelentős tartozás miatt állította le a főzést a megye több középiskolájában, illetve szociális intézményében; a szerződésbontásról jelenleg is folynak a tárgyalások).
   
A megyei közgyűlés döntése értelmében az intézményi kiadások erőteljes visszafogásával (például feladatok összevonásával), a kihasználatlan ingatlanok eladásával, valamint központi források megszerzésével próbálnak takarékoskodni, illetve pénzt szerezni - tette hozzá a sajtófőnök, hangsúlyozva: a közgyűlési tagok közül továbbra is csak a főállásúak jutnak hozzá havi járandóságukhoz, a többiek nem.
   
A megye 2,5 milliárd forintra nyújtott be igényt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára kiírt pályázaton, de a döntés egyre csak húzódik (eddig csupán kétszer 180 milliós visszafizetendő bértámogatáshoz sikerült hozzájutni), ezért a nagyobb értékű, kihasználatlan ingatlanjaitól igyekszik gyorsan megszabadulni a megyeháza - magyarázta Ambrus András.
   
A volt Rókus kórház fővárosi, Tárogató úti ingatlan-együttesét, amelynek becsült értéke 800 millió-1 milliárd forint között van, évek óta hiába hirdetik, pályáztatják, ezért a közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a 221 négyzetméteres tóalmási és a 326 négyzetméteres ráckevei ingatlan eladásáról is. Az előbbi körülbelül 14, az utóbbi 20 milliót érhet.
   
Két további épületre jelzálogot jegyeztetett be a NAV a megyei önkormányzat  191 millió forintot meghaladó adótartozása miatt (mely kiegészül a június 20-ai adóbevallásban szereplő újabb tétellel): az önkormányzat több mint 2 ezer négyzetméteres fonyódi üdülőjére és egy 900 négyzetméteres budapesti, Építész utcai ingatlanra(a megyei katasztrófavédelem volt irodáira. A két ingatlan becsült összértéke körülbelül 260 millió forint - közölte az önkormányzat sajtófőnöke.

Bohács Zsolt és Szűcs Lajos nagy csatában nyert a zenészduó Szikora Róbert és Kiss Zoltán Zéró ellen

Szűcs Lajos többszörös elnök (mint látható) azonban nem érintett a megszorításokban. Fizetését, munkába járását, költségtérítését, autóját és lakhatását, de még elnökségeit sem veszélyezteti semmi. Sőt, még újabb kölcsönök felvétele sem jelent akadályt számára, nem úgy mint más földi halandónak, hiszen ő-szentsége nem fog a devizahitelesek alsópakonyi lakótelepén sínylődni, mert a kormány januárban konszolidálja, vagyis kifizeti a hiányosságokat. Így már lassan csak arra kell összpontosítania, hogy az elmaradt juttatásokat hogyan vegyék fel az érintettek és a koalícióban levők.  (Erről persze a szóvivő, de a mi Lajosunk sem beszél.)

* 

Szűcs megyéstül lekerülhet a lélegeztető gépről ( - megállapodtak, azaz kiárultak)

Fellélegezhet a megyei önkormányzat.

Orbán Viktor és Szűcs Lajos közös sajtótájékoztatót tartottak a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodásáról.

Kijavítottunk egy hibát, amit húsz éve a rendszerváltáskor elkövettünk, amikor hibásan osztottuk szét az állam és az önkormányzatok feladatait és az ezekre szánt forrásokat  - jelentette ki Orbán Viktor, Szűcs Lajossal közösen tartott hétfői sajtótájékoztatóján. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ugyanitt arról beszélt, hogy egy régóta húzódó tárgyalássorozat végére sikerült pontot tenniük.

Orbán Viktor bejelentette: a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodást kötöttek, ennek eredményeképpen 2012. január 1-től a kormány átveszi a megyei önkormányzati rendszer feladatait. A rendszerváltáskor létrejött közigazgatási és kormányzati intézményrendszert döntő ponton fogjuk módosítani – emelte ki a kormányfő. Hozzátette: az ősz során beterjesztik és megalkotják az ehhez szükséges törvényeket.

Mint mondta, bár a megyei közgyűlések az elmúlt években heroikus munkát végeztek a talpon maradásuk érdekében, mégis folyamatosan adósságot termeltek, a megyék „nyakig eladósodtak”. A megyék mindig több feladatot kaptak, mint amennyi pénzt – szögezte le a miniszterelnök. Ennek az áldatlan állapotnak véget vetünk, a megyei önkormányzatok fellélegezhetnek, kiszabadulhatnak az adósságcsapdából –emelte ki a kormányfő. A miniszterelnök szólt arról is, hogy az állam átveszi a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel, azaz a bankokkal.

A jövőben a megyék lesznek a kulcsszereplői a fejlesztéspolitikának – hangsúlyozta Orbán Viktor. Magyarázatképpen hozzáfűzte: a fejlesztésekre szánt forrásokat a megyei közgyűléseken hozott döntések alapján fogják majd szétosztani.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentős színvonalbeli különbségek alakultak ki egyes megyék között a szolgáltatások minőségét tekintve. Egyes megyékben a kórházak kiváló állapotban vannak, máshol ez a szolgáltatás gyengébb volt, egyes helyeken az iskolák kiválóan működnek, máshol pedig gyengébben – sorolta. A kormányfő leszögezte: nem volna helyes, ha az emberek aszerint jutnának jobb vagy rosszabb szolgáltatáshoz, hogy éppen melyik megye területén élnek.

Fejezd be Viktor, nem érek rá erre; - add a pénzt és húzzunk, mert várnak már a teniszezők

 A miniszterelnök a létrejött megállapodást kiemelkedő fontosságúnak tartja azért is, mert több tízezer ember dolgozik a „ma még megyei irányítás alatt álló intézményekben”. Ezeknek az embereknek a jövője egészen eddig a megállapodásig rendkívül bizonytalan volt. Szabályosan rettegtek egyes helyeken, hogy nem zárják-e be az iskolát, talpon marad-e a kórház – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kijavítottunk egy hibát, amit húsz éve a rendszerváltáskor elkövettünk, amikor hibásan osztottuk szét az állam és az önkormányzatok feladatait és az ezekre szánt forrásokat – szögezte le.

Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta, egy régóta húzódó tárgyalássorozat végére sikerült pontot tenniük. Megjegyezte, a szerződő felek kinyilvánították, hogy mindent meg kívánnak tenni, a rendszer hibáinak kiküszöböléséért.

Szűcs elmondása szerint nem könnyű szívvel hozták meg ezt a döntést, ugyanakkor hangsúlyozta, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és minden megyei elnök eltökélt abban, hogy ezt az átalakítást végrehajtsák és megvalósítsák a kormányprogramot. Kiemelte, a következő időszakban sok olyan tárgyalás lesz még, amelyeken a felmerülő, sokszor aprónak tűnő problémákat kívánják majd rendezni, hiszen - mint mondta – vannak olyan kérdések, amik még fel sem merültek, ezeket a napi munka során veszik majd elő. Hozzátette, bízik abban, hogy a kormánnyal való együttműködés kezelni fogja a problémákat.

 *

A Jobbik szerint ha a megyei önkormányzati képviselők megszavazzák a miniszterelnök által hétfőn bejelentett önkormányzati intézmény- és adósságátvételt, akkor  "a hatályos jog szerint hűtlen kezelést követnek el",  és ezért fel lehet őket jelenteni - mondta Hegedűs Lorántné.

Mint ismeretes Orbán Viktor hétfőn írt alá megállapodást a 19 megyei közgyűlési elnökkel, ami szerint jövő év január elsejétől az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket, valamint a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is. A megállapodás végrehajtásáról szóló törvényeket még az ősz folyamán beterjeszti a kormányzat, a települések egészségügyi és oktatási intézményeinek átvételéről pedig ágazati jogszabályokban rendelkeznek.

Hegedűs Lorántné "szégyenteljes kompromisszumnak" nevezte a megállapodást, amelynek értelmében a 180 milliárdnyi adósság átvállalásáért cserébe az állam 740 intézményt is "megkap". A jobbikos politikus hangsúlyozta: a megállapodásban nincsen szó az önkormányzatok kártalanításáról, amiért átadják ezeket a vagyontárgyakat az államnak. Véleménye szerint ez felháborító, hiszen az önkormányzatok azért adósodtak el, mert az állam az elmúlt 20 évben "kivéreztette" őket a folyamatos alulfinanszírozással, most pedig elveszi a vagyongazdálkodásuk alá tartozó vagyontárgyakat is.

Ráadásul Hegedűs Lorántné emlékeztetett arra is, hogy a Széll Kálmán-terv szerint az eddigi önkormányzati feladatokra a jövőben évről évre kevesebb forrás jut majd, ami a Jobbik szerint a feladatellátás megszűnéséhez vezet majd. Vagyis azt fogja jelenteni, hogy tömegével szűnnek majd meg az eddig is veszteséges oktatási, szociális és egészségügyi intézmények, hacsak igénybe vevőik nem fizetnek külön az ellátásért.

*