Személyeskedéstól sem mentes pénzosztás és vitaanyagismertetés konstruktív munka helyett ( - soros ülés)

A hónap utolsó szerdáján tartotta önkormányzatunk képviselő-testülete Bukodi Károly összehívására havi soros ülését.

Az ülés lényegi pontja az idei költségvetés előterjesztése lett volna, meg sok egyéb ezzel kapcsolatos dolog.

Azonban, ahogy egyik kedves olvasónk már megjegyezte, az ülés levezetése személyeskedésektől, és beszólásoktól sem volt mentes.

Ez nem először fordul elő. Az ilyen viselkedés jól formázza azt az arroganciát, amit a jelen városvezetés minden téren gyakorolni szeretne.

A konfliktus most is a polgármesternek feltett kérdéssel kezdődött,azzal, hogy a választ a mester lepasszolta Horváth alpolgármesternek, majd a jegyzőnek.  Aztán kiszélesedett azzal, hogy az Egressy slendriánul adta meg a költségvetési adatokat, azokon sem nagyságrendet, (ezer) sem pénznemet nem tüntetett fel. Csupán a bedobált számokból lehetett kikövetkeztetni, hogy mit szándékozik közölni. Aztán kiderült, hogy van egy másik táblázat is, ahol már más a helyzet és ott van némi korrekció. A képviselői kifogásra azonban az volt a reagálás, hogy  Dönti képviselő miért nem hordja az ülésre a rendszeresített laptopot. A képviselő szerint ez nem előírás, és nem ezen múlik a munkája, hiszen az adatokat azon keresztül hívja le és tanulmányozza át.  Ezt jól tudja persze mindenki hiszen az internetes adatközlés és továbbítás révén másként nem is lehetséges. Dönti Károly nem az ülés alatti időben kezdi azokat lapozgatni és olvasni a gépen. Dönti Károly felkészülten, ment az ülésre. Sőt! Túl jól készült, mert zavarba hozta az egész vezetést. Ugyanis a költségvetés első olvasatában burkolt adóemelést prognosztizáltak a pénzügyi irodavezető, a polgármester és a jegyző által, (-hiszen az Ő nevük alatt fut az egész-) ami az 5 oldalon kiolvasható. Ezt tagadva és ezen a pimasz felvetésen felháborodva sértődtek meg a felek, majd vágtak vissza a képviselőnek a szópárbajjal. 

A volt polgármester, jelenlegi képviselő természetesen zokon vette a két jelenlegi városvezető (alpolgármester és polgármester) viszonyulását, és bántó beszólásait. Dönti Károly, erre jelezte, hogy mivel a polgármester úr nem tudott érdemi választ adni, csak vitát gerjeszteni így ahhoz nem adja nevét, valamint személyét. Ezután jelezte távozását az ülésszakról.

Bukodi Károly ezt követően szünetet rendelt el és tanácskozásra visszavonult a vezetés. 

Az ezután történő pénzbetonozásról és osztásról, vagyis a csonka testület üléséről az elkövetkezőkben fogunk beszámolni.

Addig azonban élvezzük a helyi rendőrőrs sajtónyílvonás átadását, ami nem egész egy milliós beruházással (festés, bútorozás, zsaruprogram stb.) járt és ahol reményeink szerint a megyei elnök is jelen lesz. 

A későbbiekben természetesen erről is lesz anyagunk Ócsa város blogján.

*

Például: - Inárcson csökkentetették a díjakat ( - ott ebből lesz a bölcsöde)

Mint már említettük, Szlovákiában befagyasztották a politikusok fizetését, kifejezve ezzel lojalitásukat a társadalom felé.

Ellenpéldaként szintén beszámoltunk róla, hogy az ócsai illetőségekkel bíró Pest Megyei Közgyűlés elnöke a  a csődhelyzet, és a  több milliós tartozás ellenére, akár kormányzati pénzsegélyből is teljes összegben kifizeti a közgyűlés tagjainak, vagyis a képviselőknek a felhalmozott díjtartozásokat.

Erre most ismét egy normális megközelítést, egy emberléptékű döntést ismertetnénk jó, és követendő példaként.

 Moldován Ágnes, Ócsa városának fizetett tudósítója, az ötmilliós finanszírozással istápolt Ócsai Kisbíró szerkesztője szimpatikus döntésként publikálta az Inárcs község polgármesterének azon  döntését, miszerint juttatásaik csökkentésével javítják a költségvetést. 

 

Ócsán máig szóbeszéd tárgyát képezi, az alapfokú nyelvvizsgával rendelkező polgármester 5 ezer forintos nyelvpótléka. Sokak szerint ugyanis erre a költségvetést terhelő kifizetésre már abszurd nem lehet szüksége a mesternek, hiszen amúgy is a maximális illetménykeretét kimerítve veszi fel juttatásait.  Ez az összeg éves szinten 60 ezer forint, jó alapot nyújthatna más, kamatoltathatóbb beruházás számára.
Aztán a másik közpénzt illető és visszhangot keltő döntéshozás volt az alpolgármester illetményének növelése azáltal, hogy a korábbi döntését megváltoztatva státuszt váltott, amivel növelte a kivétet a városi kasszából, hiszen a számára történő kifizetések így jelentősen megnövekedtek.
De hogy ez a pénzbeliség, mint éhség mennyire nem  megszokott, vagy elfogadott, erre ad jó példát Szlovákia és a szomszédos Inárcs.

Kevesebb, mint felére csökkent a helyi képviselők tiszteletdíja Inárcson. A 2012. évtől a képviselők alapdíja bruttó 69.570,-Ft összegről bruttó 33.000,-Ft összegre csökkent. A tiszteletdíj csökkentése éves szinten összesen 2.787.634 Ft megtakarítást eredményez az önkormányzat számára. A díjváltozás a képviselők alapdíjának csökkentésére vonatkozik, a nem képviselő bizottsági tagságért, illetve a bizottsági elnöki, valamint a képviselők bizottsági tagságáért járó tiszteletdíj mértéke változatlan maradt.

Az adók módosításától várt többletbevétel, illetve a képviselők tiszteletdíjának csökkentésével jelentkező megtakarítás összesen hozzávetőleg 12.487.634,-Ft-ot jelent, amely összeg közel teljes egészében fedezi a bölcsőde megépítéséhez szükséges önerő (14.222.029,-Ft) finanszírozását. A bevételek, megtakarítások elsődleges és legfontosabb befektetési iránya a folyamatban lévő beruházások finanszírozása, amelyek a lakossági hozzájárulással, a folyamatos fejlődés szempontjának szem előtt tartásával egy élhető, vonzó település kialakulását biztosítják.

Inárcs polgármestere, Dr. Gál Imre ezt így összegzi:

- Pest megye déli régiójának egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Lakosaink száma évről-évre növekszik, hamarosan elérjük az 5000 főt. Folyamatosan növekvő lakosságunkkal egyidejűleg kénytelenek vagyunk különböző infrastrukturális beruházást megvalósítani, amelyek jelentős kiadásokkal bírnak. Beruházásaink, fejlesztéseink legnagyobb része elnyert pályázatok alapján kerül finanszírozásra. Jelen pillanatban is több pályázat kivitelezése folyik egyidejűleg. A pályázatok által megnyert támogatások sokszor nettó finanszírozással bírnak és/vagy egyszerűen nem fedezik a teljes költséget, ezért a kivitelezés összegét kénytelenek vagyunk saját forrásból kiegészíteni. Így történt és fog történni ez az utcák aszfaltozásánál, az utak menti fásításnál és a csapadékvezető árkok kiépítésénél, a bölcsődei szolgáltatás elindításához szükséges bölcsőde megépítésénél, a kamaszpark építésénél, a művelődési ház bővítésénél, a faluház kialakításánál, az iskola és az óvoda energetikai korszerűsítésénél, a mozgáskorlátozott épületfelújításánál, valamint az iskolai sportinfrastruktúra fejlesztésénél is.

Szerintem ez Ócsán is követendő példa lehetne, ha már Moldován Ágnes hírértékűen szimpatizál a csökkentéssel.

*

Bajban vagyunk az önkormányzatokkal ( - nagy hiba, a túlköltekezés, de végül mindent a lakosságra datálnak)

Az önkormányzatok élén álló polgármesterek felelősségét is meg kell vizsgálnia az államadósság növekedését vizsgáló albizottságnak, függetlenül attól, hogy az elmúlt nyolc évben milyen vezetésű volt az önkormányzat  – nyilatkozta egy reggeli tévéműsorban Szijjártó Péter.

Mielőtt valaki még a szívéhez kapna, gyorsan meg is cáfolom a hírt. Nem, Szijjártó Péter nem nyilatkozott ilyet, és feltehetően nem is fog ilyet nyilatkozni. Pedig ahogy a híradásokból kiderül, az önkormányzatok is bajban vannak, nem csak a lakosság, és bizony az önkormányzatok adóssága is terheli az államadósságot, amely ellen a kormány már-már keresztes hadjáratot indított. De ha mégis csak nyilatkozik egy ilyet, akkor valószínűleg a szocialista vezetésű önkormányzatokat fogják vizsgálni, hiszen az MSZP-s városvezetés esetén nem, míg a fideszes esetében volt hatása a világgazdasági válságnak, mert a fideszesek is élen jártak az adóssághalmozásban, gondoljunk csak Esztergom volt polgármesterére, a fideszes Meggyes Tamásra, akinek tetteit külön blog is megörökítette, így adva át őt az örökkévalóságnak.

Az MSZP megmondóembere, Szanyi Tibor is elmondta a magáét. Szerinte a törvény erejével kell a bankokat arra kényszeríteni, hogy tárgyalják újra a korábbi hitelszerződéseket. A dolog azért meglepő, mert az MSZP eddig nagyon ellene volt minden diktatórikus beavatkozásnak a magánszféra életébe, de úgy látszik, van egy bizonyos pont, amikor már ők is Megállj!-t parancsolnának a bakok esztelen harácsolásában.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere szerint az önkormányzatokra is ki kellene terjeszteni a rögzített árfolyamon történő hitelfizetés lehetőségét.

Aztán, hogy mi lesz egy, kettő, esetleg három év múlva, azt senki sem tudja, de legalább addig is lehet egy jó nagy levegőt venni és reménykedni abban, hogy két-három év múlva az ország túljut a nehézségeken és a svájci frank is megjuhászkodik a magyar gazdasági teljesítmények hatására. Ha meg mégsem, akkor még mindig ott van az újabb rögzítés lehetősége. Egyszer pedig csak elfogynak azok a fránya hitelek.

Kritikus a helyzet

Több megyei önkormányzat is az utolsókat rúgja. Heves csődben van, Pest megye 2,5 milliárd forintos mentőövet vár a központi kormányzattól, de nyílt titok, hogy a Szűcs Lajos vezette megye csontig eladósodott.  Már az is luxus, ha az elnöknek bármit, akár költségtérítést adnak.

A megyei önkormányzatok közül talán a Szűcs Lajos (Fidesz) vezette Pest megyei van az élen. Nem győzik a pénz nyomni beléjük. Ennek ellenére sorra igyekeznek levetkőzni kötelezettségeiket. Pest megye most is és még mindig az étkeztetés, a zenei oktatás feladatait passzolja át a párttagságra, ami a helyi településeken, így akár Ócsán is csattan. Köztudott, hogy a Bolyaiban már a használt tankönyveket is visszakérték, mert arra sem volt pénze a fenntartónak, a beszállítók pedig már nem hisznek az ígérgetésnek. Szűcs Lajos méltósága és szava egy tankönyvnyit nem ér már, ezt demonstrálta a kialakult helyzet.

Az eladósodott önkormányzatok többsége erre most más hitelezőkkel tárgyal áthidaló pénzügyi megsegítésről, vagy újabb kötvényeket bocsát ki, ha még nem tette, hogy újabb hitelekből törlessze a régebbieket. Ahol még van mit eladni, megpróbálják értékesíteni. A vezetők azonban nehezen adják a megszokott jólétüket. Inkább a dolgozókat, vagy a családgondozókat nem fizetik.

Ezért a kormány elképzelései szerint a jövőben nem fogadhatnak el olyan költségvetést az önkormányzatok, amely a működési feladatok esetében hiánnyal számol - közölte Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára egy tanácskozáson.  

Ócsa költségvetésének fedezethiánya 254.858.000,- Ft, jelenleg.

Nagy hiba azonban, hogy a fejcserék híján a pazarló vezetés további előnyöket élvezhet a válságos helyzet ellenére.

*

Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán ( - további adókat szabhatnak ránk)

Nagy bajban vannak az önkormányzatok, a svájci frank szárnyalása miatt, hiszen szinte egy hajóban eveznek a lakossági devizahitelesekkel: nekik sincsenek devizabevételeik, az árfolyam emelkedése miatt pedig forintban egyre többet kell fizetniük. 

A főleg 2006 után felhalmozott adósság ma már 1200 milliárd forintra rúg a szektorban, ennek legalább a fele különösen nagy teher az adott önkormányzatnak. Egyes becslések szerint a tartozás mintegy 90 százaléka deviza, ezen belül főleg svájci frank alapú. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért levélben kéri a kormányt, hogy egy év haladékot kapjanak a hitelek tőketörlesztésére. A veszély azonban mégsem annyira az önkormányzatokat, hanem ismét a lakosságot fenyegeti.  Ez alól Ócsa és annak lakossága sem kivétel. Miről is van szó?

 

 

 

A 3200 településből hozzávetőleg 300 település halmozta fel a mostani adósságállományt, a többiek pedig általában nem a jó gazdálkodás miatt nem adósodtak el, hanem azért, mert annyira nehéz helyzetben vannak, hogy nem is hitelképesek. Az adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ezért nincsenek pontos összesítések, a szakértők és az önkormányzatok szövetsége azonban egybehangzóan 1200 milliárd forintra becsülik az adósságállományt, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában. A kötvények zömmel svájci frank alapúak. A kibontakozó világgazdasági válság hatására azonban a kötvénykibocsátás megtorpant, az önkormányzatok újra a hitelek felé fordultak. Hiába csengett azonban le a hitelfelvételi bumm 2008 közepére, az adósság forintértéke – különösen az elmúlt hónapokban – jelentősen növekedett a svájci frank erősödése miatt. 2010 végére az önkormányzatok adósságállománya megötszöröződött 2005 végéhez viszonyítva, a tavalyi növekedés becslések szerint 180 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok eladósodásának több oka is van, egyrészt fel kellett mutatni az önrészt az uniós támogatással megvalósuló és ezért vonzó beruházásokhoz, másrészt 2006 után az állam csökkentette az önkormányzatok támogatását, miközben növekedtek a feladataik. Nem kerülhető meg azonban a 2006-ban a legtöbb nagyobb településen győztes Fidesz felelőssége sem. Az akkor még országos szinten ellenzékben levő párt azzal hitegette az irányítása alatt álló településeket, hogy ha kormányra kerül, majd ad pénzt a törlesztésre. A fideszes önkormányzatok költekezése pedig jól jött a 2010-es kampányban. (Lásd a Szűcs Lajos vezette Pest megyei önkormányzat adósságspirálba kerülését. Ma már szinte fizetésképtelen. Tartozik az étkeztetésért, a tankönyvekért, de hátraléka van a bérek terén, az ellátásokat illetően. Az alapvető zeneoktatást, annak iskolarendszerét sem tudja finanszírozni, így ezt a helyi kitelepülés esetében a lakosság pénzével pótolják be.)

Súlyos gond, hogy az önkormányzatok a hitelek 10-15 százalékát működésre vették fel. A beruházásokkal is baj van, hiszen jelentős mértékben olyan fejlesztésekre bocsátották ki a kötvényeket, amelyek nem hozzák, hanem a viszi a pénzt a fenntartásukra – ilyenek például a rossz kihasználtságú uszodák, vagy a fölöslegesen bevállalt, igazi megoldást nem jelentő drága díszburkolatú járdaszakaszok. (Ócsa is erre az útra lépett, miközben ennek összegéből megfontoltabb gazdálkodással, kétszer, két és félszer hosszabb és tartósabb járda létesülhetett volna.)

Nem véletlen, hogy az eladósodási listát fideszes önkormányzatok vezetik – miközben a kormány és a megyei fideszes elnök, most megpróbál minden felelősséget az elődeire hárítani. A megyei jogú városok és a budapesti kerületek közül a Progresszív Intézet szerint legnagyobb adósságállománnyal, több mint 30 milliárd forinttal Pécs (Fidesz-KDNP, Páva Zsolt polgármester) “dicsekedhet”. Szolnok (Fidesz-KDNP, Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly), Debrecen (Fidesz, Kósa Lajos) és Szeged (MSZP-SZDSZ, Botka László) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd. Ha az egy főre jutó adósságállományt nézzük, a legnagyobb adósok Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, Lázár János), az V. kerület (Fidesz-KDNP, Rogán Antal) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly). Ezzel szemben Budapest XIII. kerülete (MSZP, Tóth József) vezeti a legjobban működő önkormányzatok listáját, itt a legalacsonyabb az eladósodottság.

(Ócsa az egy főre jutó adósságállományi rangsorolásban nemrég még a szégyenletes 46. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy közel 2600 településen kevesebb teher éri az embereket, mert kisebb hitelállománnyal, kevesebb adóssággal bírnak, mint városunk. Azóta azonban helyzet tovább romlott, terheink tovább nőttek, így összességében mélyebbre süllyedtünk.)

A devizahiteleseket érintő értékvesztés tehát városunkat sem kíméli. Közel 2 hónap alatt 1.729.447.073,- Ft-ról 1.988. 634.344,- Ft-ra nőtt az Ócsa I. kötvény elszámoló hitel egyenlege. Ez közel 260 milliós veszteséget hozott. Az Ócsa II. kötvény további 1,5 millió veszteséget produkált a  városnak az elmúlt időszakban.

Így az sem kizárt, hogy ezek ellensúlyozására, valamint az ambiciózus terveik megalapozására a városvezetés további adóbevétel növelésben gondolkodik, hogy fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásaik önrészét. 

*

Kormányzati mentőöv a Szűcs féle önkormányzatoknak? ( - Ócsa érintett?)

A 250 milliárdos költségvetési zárolás semmilyen módon nem fogja érinteni az önkormányzatokat.  A kormány 31 milliárd forintot különített el a költségvetésben az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére, melyre az eddigiektől eltérő módon, idén három alkalommal lehet pályázatot benyújtani – nyilatkozta Tállai András a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a sajtótájékoztatóján.

Tállai András hangsúlyozta, hogy a támogatás célja, hogy az önkormányzatok adósságállományát csökkentsék, majd idővel teljesen megszüntessék. Ez nem azt jelenti  hogy a kormány átvállalja az önkormányzatok adósságait, hanem azt, hogy többfajta pályázati lehetőséget biztosítva számukra segítsék a működésüket. A 31 milliárd forintból a működési jellegű adósságokat számolják fel, a más célú hitelfelvételeket, kötvénykibocsátásokat azonban ez nem érinti – tette hozzá a politikus.

A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és ellenőrzésének részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletet alkotott.

A rendelet értelmében ötféle témakörben, ötféle támogatási formára lehet pályázatokat benyújtani – ismertette a jogszabály tartalmát Tállai András.

Az első forma egy egyszeri, rendkívüli támogatás, melyet 60 napon túli közüzemi és élelmezési tartozások kifizetésére lehet igényelni. A második a kötelező feladatok ellátásában fogja segíteni az önkormányzatokat, különös tekintettel az alapfokú oktatási intézmények - óvoda és általános iskola - működtetésére.

Külön forrásokra pályázhatnak a megyei önkormányzatok

Erre azért van szükség – mutatott rá az önkormányzati államtitkár -, mert az elmúlt években folyamatosan elvonták a megyei önkormányzatok támogatásait, a terheiket viszont növelték, így az ő helyzetük rendezése nagyon sürgető feladat.

Az adósságeljárás alá vont önkormányzatok egyedileg pályázhatnak a 4. támogatási formára, valamint arra külön igényelhetőek támogatások az ötödik tételből, ha különböző jogerős határozatokban az önkormányzatra kiszabott fizetési tételek miatt az önkormányzat a működésképtelenség határára kerül – sorolta a politikus.

A pályázok köréből több esetben is ki lehet zárni egyes önkormányzatokat

Ilyen eset lehet például az, ha az önkormányzati törvényben megszabottnál nagyobb hitelt vesznek fel, vagy ha nem döntenek helyi adók bevezetéséről – jegyezte meg Tállai András. A pályázatok elbírálásának idejére az államtitkár minden érintettől türelmet kért, mondván: nem gépiesen, egy program segítségével fogják elbírálni a pályázatokat, hanem megvizsgálva minden esetben az önkormányzatok helyzetét, keresve az okokat, melyek hatására nehéz körülmények közé kerültek. 

Akkor némileg érthető a városvezetés abbéli elgondolása, és pénzköltése, hogy csődközeli helyzetet, vagy annak látszatát keltve vezesse be a kommunális adót, miközben cseppet sem visszafogott gazdálkodásuk folytán csak úgy folynak ki sorra a milliók a hivatal  kasszájából. Ugyebár volt pénz a laptopokra, közel ugyanannyi az ócsai sportegyletre, az új önkormányzati cégalapításra, iroda átalakításra, bebútorozásra, a mostani saját újságra és még sorolhatnánk, a maximálisan felvehető tiszteletdíjon át, a nyelvvizsgapótlékon keresztül, egészen a legmagasabban elszámolt költség átalányig a tételeket. Ha mindezt összevetjük, máris kiderül, hogy Ócsa nem szenved pénzhiányban, hiszem máris milliós nagyságrendű tételsort állított fel, aminek kifizetése nem elsőrendű, és nem halaszthatatlan feladat. Mégis megtette. Csupán a kártérítések nagysága eléri a 10 milliós összeget. Ha mindent összevetnénk és a képviselői illetményeket, a bizottsági az egyesületi és a vitatható támogatási pénzeket is hozzávennénk, akkor kiderülne, hogy a kommunális adóból tervezet 35 millió Ft-t máris elosztották, nem éppen korrekt mód. Tehát szó sincs helyi válság kezelésről, és csődelhárításról. Ha lenne, akkor sokkal megfontoltabban és más logikai felépítés szerint árulnának és vásárolnának irodatechnikai eszközöket, másként osztanák a közpénzt és nem feltétlenül azok élveznének prioritást akik most. Ez logikus. 

Csak azt nem értem, még mindig hogy miért nem lehetett jogilag rendezetten és az előírásoknak, az SzMSz-nek megfelelően előkészíteni és úgy bevezetni a helyi új adót? Persze akkor sem lenne jobb a helyzet, de legalább elhinnénk, hogy értünk és törvényesen dolgoznak a képviselők. Így azonban csupán az látszik, hogy még a külcsínre sem adnak, ugyanúgy, mint a Halászyban a tortanerem és más kártérítéses ügyek esetében. Ezzel a mentalitással azonban nehéz lesz fenntartani az emberek bizalmát. Még akkor is, ha a Szűcsre vajazók mentőövet kapnak a kormánytól az egyszeri pénzügyi rendbetétel erejéig.  

A Pest Megyei Önkormányzat elnöke, Szűcs Lajos, a Népszabadságnak azt mondta: csődhelyzet vagy rendkívüli helyzet nincs. Azt elismerte, hogy a közgyűlés képviselői valóban nem kapnak tiszteletdíjat és költségtérítést.   

Ócsán ilyen fel sem merült. Mármint, hogy ne részesüljenek díjazásban a képviselők, vagy hogy a polgármester és a megyei közgyűlésben is érintett alpolgármester ne, vagy csak kevesebb tiszteletdíjat, illetményt vegyen fel a maximális helyett.  

Ócsán inkább a lakosság többletadózik és  húzza a rövidebbet.

*