Adósmentő csomag - ki jár jól ( - körkép)

Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament. 

Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament. Az aláírt (a kormany.hu-n közzétett) dokumentumban az szerepel, hogy december 21-ig, január 15-ig, illetve január 31-ig kell benyújtania a kormánynak a módosító javaslatokat, ezek hatályba lépése után él tehát az új rendszer. Miután ez megtörtént, az ügyfélnek kell kezdeményeznie saját bankjában a beavatkozást, azaz automatomatikus szerződésmódosításokról nincs szó.

A megállapodás a rendesen fizetőknek, a 90 napon túl késlekedőknek és a már felmondott szerződésű hitelesek egy részének is segít. Akinek nincs 90 napon túli elmaradása, a jövő év végéig dönthet úgy, hogy belép az árfolyamvédelmi rendszerbe. Ebben az esetben frankhitelét a mindenkori piaci árfolyam helyett 180 forinton törlesztheti, az eddigi otthonvédelmi akciótervben kijelölt dátumnál két évvel tovább, 2016. végéig. Ennél fontosabb változás, hogy bár a rögzített árfolyam feletti összeg így is gyűjtőszámlára kerül, a kamatokat felerészben az állam, felerészben a bank állja (270-es frankárfolyam felett teljesen az állam). Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az euró- és a japán jenalapú hitelre is, 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon.

A kormány otthonvédelmi akciótervét írja át a megállapodás. A lakáshitelesek többsége jobban jár ezzel a programmal, mint a korábbiakkal

– Az alapelv az, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott tőketartozás kamatmentes. Minden esetben az ügyfélnek kell eldöntenie, akar-e élni ezzel a segítséggel. Az a körülbelül négyezer ember, aki már rögzített árfolyamon törleszt, szintén kérheti az új típusú rögzítést – nyilatkozta lapunknak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Mint mondta, három év után az új rendszer szerint is lehetőség lesz kiszállni az árfolyamrögzítésből.

Aki jelzálogalapú devizahitele törlesztésével 90 napon túl tartozik legalább a minimálbérnek megfelelő összeggel, annak hitelét – szintén kérésre – forintra váltják át 2012 március közepe és április közepe között. Ezzel ugyan realizálja az adós a felvételkori és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó veszteséget, rosszul azonban nem jár, mert a tartozás 25 százalékát elengedik (hogy ez a tőke- vagy a kamatos tartozásra vonatkozik-e, arról nem szól a megállapodás), de csak akkor, ha a fedezeti ingatlan értéke a szerződéskötéskor 20 millió forint alatti volt.

– Van egy további megkötés: 2012. március 15-ig az ügyfélnek igazolnia kell, hogy önhibáján kívül esett késedelembe. Az átváltás jelentősen csökkentheti a havi törlesztőrészletet a futamidő hosszától függően, de hogy pontosan mekkora összeggel, azt a bankokban tudják kiszámolni az ügyfeleknek – jelezte Müller János. Szintén a havi kiadásokat mérsékli az állam azáltal, hogy az átváltással keletkező új forinthitelre kamattámogatást nyújt 5 évig, folyamatosan csökkenő mértékben. Ez utóbbi feltétele, hogy Budapesten 20, vidéken 15 millió forintot nem haladta meg az ingatlan értéke, és legalább egy kiskorú gyermek él a háztartásban.

– A program valóban megoldást jelenthet sok hitelesnek, de sajnos késve érkezett, hiszen mára rengeteg szerződést felmondtak, az ügyfelek nagy részét csak a kilakoltatási moratórium védi – válaszolt megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Hangsúlyozta: ők is látják, hogy sem a bankoknál, sem az államnál nincs több lehetőség a beavatkozásra. – Az átváltással megmenekül a devizakockázattól az ügyfelek nagy része, ez jó irány. Ám a megállapodás törvényi keretei még hiányoznak, és előzetes hatástanulmányok sem készültek, ezért csak a gyakorlatban derül ki, működik-e a program – jegyezte meg.

*

A kutya fáját ( - nem éppen kutya dolog a gazdátlan lekületű adószemlélet)

Mint már foglalkoztunk vele, hétfőn elfogadta a parlament az állattartási törvény módosítását. Ebben megszavazták  a honatyák az ebrendészeti hozzájárulást, magyarul az ebadót is.

Kutya egy dolog - feketén, fehéren (ki húzza a rövidebbet)

Akinek odahaza rövid- vagy drótszőrű magyar vizslája, netán pumija, pulija, mudija, kuvasza, komondora, magyar agara, vagy erdélyi kopója van, annak nem kerül plusz pénzébe kedvence tartása. Azonban a többi négylábú után ebrendészeti hozzájárulást vethetnek ki az önkormányzatok - így döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor módosította az 1998-as állatvédelmi törvényt. Ennek értelmében a helyhatóságok dönthetnek: bevezetik-e a köznyelvben csak ebadóként hívott újabb közterhet, amely legfeljebb hatezer forint lehet. Azonban veszélyes kutyák esetén ez évi húszezer forint, amit nem a fajta alapján, hanem egyedi elbírálás után döntenek el - például okozott-e már embernek fizikai sérülést. A hozzájárulás mértékét a tartási hely mérete és annak célja, a kutyák száma, a gazda szociális helyzete alapján szabhatják ki. 

A bevételeket teljes egészét állatjóléti feladatokra, menhelyek, gyepmesteri telepek fenntartására, állatvédők támogatására kell fordítani. Ezen felül az önkormányzatoknak háromévente legalább egyszer kutyaösszeírást is tartaniuk kell.

Ha van egy aranyos, nagyfülű tacskód, meg egy 30 millió vitorlásod a Balatonon, melyik után kell adót fizetned?

Az indoklás szerint az adó a felelős állattartásra nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó önkormányzatok célzott anyagi támogatása miatt szükséges. A törvény alapján a speciális feladatot ellátó kutyák - mentő, vakvezető, szolgálati - után nem kell fizetni, csakúgy, mint az ivartalanított, menhelyen élő, vagy örökbefogadott ebek esetén.

Ócsán ezzel is csak a jegyzőnek lesz több dolga, hiszen a rengeteg felszólítás kiküldése, valamint a rendbírságok kiszabása az ő hatáskörébe tartozik.  Azonban azt vizsgálni, és kimutatni, hogy a beszedett összegeket az állatvédelemre fordítják,, vagy a nagykutyák viszik el, szinte lehetetlen vállalkozás.

*

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok - egy egszerű történet ( - máris adott a lehetőség)

Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás.

Tegnap tettük közzé a Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán című írásunkat, aminek zárórészében felhoztuk, hogy a városi pénzek hiányát az ötletes önkormányzatunk választott képviselői  további adó bevezetésén  gondolkodik, hogy továbbra is fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásainak önrészét, valamint azt az ötletparádét, amit eddig is produkált az újításaival. Máris adott lehet Ócsán az új adónem.

A kormány ugyanis lehetőséget adna az önkormányzatoknak a területükön élők további megpumpolására az új törvényi szabályozással.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól - derül ki a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön benyújtott törvényjavaslatából.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére "a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása" miatt van szükség. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.

További újdonság, hogy "a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás" érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.

Tehát a recept egyszerű. Horváth Tamás a testület elé tárja, hogy a városban sok a kóbor eb. Elmondja, hogy egyetlen állat befogása az adófizetőknek úgy 70 ezer forintjába kerül, amit a szerződött ebbefogónak közpénzből fizetnek. Ez éves szinte milliós nagyságrendet mutat. Ez mint kiderül, igazságtalan terheket ró a többségre. Ezért javasolja, hogy tartsanak eb összeírást pár száz ezerért, és ezt követően vezessék be a felelős állattartást az ebadó kivetésével. Ez csupán 3500 Ft/év lenne, de az önkormányzat szorult helyzetében óriási előrelépést jelentene.

A Gazdasági Bizottság, Kardos Zoltán elnöklésével a javaslatot elfogadásra előterjeszti és a lojális képviselők (Bukodiné, Buza, Gallai, Kardos, valamint még Bukodi és Horváth) biztos szavazóként megtámogatják.   

A történéseket majd az Ócsai Kisbíró kommentálja, és a jegyző a törvény szigorú előírásai mellett, a képviselői határozatnak megfelelően kiküldi az adóbevallási íveket. Az adókivetés ezzel megtörténik. A városatyáknak nincs is más dolguk, mint várni a beérkező összegeket, hogy aztán azokat ismét elújítsák a szokásos, valamint az ismert módszer (lásd - több milliós Horváth ötletek) szerint.

Így az önkormányzat máris beszedte mondjuk a MÁV aluljáró értelmetlen felújítására elpazarolt pénzeink egy részét.  (Lehet tehát további ötletjavaslatokkal élve továbblépni a jólétbe.)

*

Nagy veszélyben van a lakosság az önkormányzat adósságállománya okán ( - további adókat szabhatnak ránk)

Nagy bajban vannak az önkormányzatok, a svájci frank szárnyalása miatt, hiszen szinte egy hajóban eveznek a lakossági devizahitelesekkel: nekik sincsenek devizabevételeik, az árfolyam emelkedése miatt pedig forintban egyre többet kell fizetniük. 

A főleg 2006 után felhalmozott adósság ma már 1200 milliárd forintra rúg a szektorban, ennek legalább a fele különösen nagy teher az adott önkormányzatnak. Egyes becslések szerint a tartozás mintegy 90 százaléka deviza, ezen belül főleg svájci frank alapú. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért levélben kéri a kormányt, hogy egy év haladékot kapjanak a hitelek tőketörlesztésére. A veszély azonban mégsem annyira az önkormányzatokat, hanem ismét a lakosságot fenyegeti.  Ez alól Ócsa és annak lakossága sem kivétel. Miről is van szó?

 

 

 

A 3200 településből hozzávetőleg 300 település halmozta fel a mostani adósságállományt, a többiek pedig általában nem a jó gazdálkodás miatt nem adósodtak el, hanem azért, mert annyira nehéz helyzetben vannak, hogy nem is hitelképesek. Az adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ezért nincsenek pontos összesítések, a szakértők és az önkormányzatok szövetsége azonban egybehangzóan 1200 milliárd forintra becsülik az adósságállományt, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában. A kötvények zömmel svájci frank alapúak. A kibontakozó világgazdasági válság hatására azonban a kötvénykibocsátás megtorpant, az önkormányzatok újra a hitelek felé fordultak. Hiába csengett azonban le a hitelfelvételi bumm 2008 közepére, az adósság forintértéke – különösen az elmúlt hónapokban – jelentősen növekedett a svájci frank erősödése miatt. 2010 végére az önkormányzatok adósságállománya megötszöröződött 2005 végéhez viszonyítva, a tavalyi növekedés becslések szerint 180 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok eladósodásának több oka is van, egyrészt fel kellett mutatni az önrészt az uniós támogatással megvalósuló és ezért vonzó beruházásokhoz, másrészt 2006 után az állam csökkentette az önkormányzatok támogatását, miközben növekedtek a feladataik. Nem kerülhető meg azonban a 2006-ban a legtöbb nagyobb településen győztes Fidesz felelőssége sem. Az akkor még országos szinten ellenzékben levő párt azzal hitegette az irányítása alatt álló településeket, hogy ha kormányra kerül, majd ad pénzt a törlesztésre. A fideszes önkormányzatok költekezése pedig jól jött a 2010-es kampányban. (Lásd a Szűcs Lajos vezette Pest megyei önkormányzat adósságspirálba kerülését. Ma már szinte fizetésképtelen. Tartozik az étkeztetésért, a tankönyvekért, de hátraléka van a bérek terén, az ellátásokat illetően. Az alapvető zeneoktatást, annak iskolarendszerét sem tudja finanszírozni, így ezt a helyi kitelepülés esetében a lakosság pénzével pótolják be.)

Súlyos gond, hogy az önkormányzatok a hitelek 10-15 százalékát működésre vették fel. A beruházásokkal is baj van, hiszen jelentős mértékben olyan fejlesztésekre bocsátották ki a kötvényeket, amelyek nem hozzák, hanem a viszi a pénzt a fenntartásukra – ilyenek például a rossz kihasználtságú uszodák, vagy a fölöslegesen bevállalt, igazi megoldást nem jelentő drága díszburkolatú járdaszakaszok. (Ócsa is erre az útra lépett, miközben ennek összegéből megfontoltabb gazdálkodással, kétszer, két és félszer hosszabb és tartósabb járda létesülhetett volna.)

Nem véletlen, hogy az eladósodási listát fideszes önkormányzatok vezetik – miközben a kormány és a megyei fideszes elnök, most megpróbál minden felelősséget az elődeire hárítani. A megyei jogú városok és a budapesti kerületek közül a Progresszív Intézet szerint legnagyobb adósságállománnyal, több mint 30 milliárd forinttal Pécs (Fidesz-KDNP, Páva Zsolt polgármester) “dicsekedhet”. Szolnok (Fidesz-KDNP, Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly), Debrecen (Fidesz, Kósa Lajos) és Szeged (MSZP-SZDSZ, Botka László) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd. Ha az egy főre jutó adósságállományt nézzük, a legnagyobb adósok Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, Lázár János), az V. kerület (Fidesz-KDNP, Rogán Antal) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, Szita Károly). Ezzel szemben Budapest XIII. kerülete (MSZP, Tóth József) vezeti a legjobban működő önkormányzatok listáját, itt a legalacsonyabb az eladósodottság.

(Ócsa az egy főre jutó adósságállományi rangsorolásban nemrég még a szégyenletes 46. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy közel 2600 településen kevesebb teher éri az embereket, mert kisebb hitelállománnyal, kevesebb adóssággal bírnak, mint városunk. Azóta azonban helyzet tovább romlott, terheink tovább nőttek, így összességében mélyebbre süllyedtünk.)

A devizahiteleseket érintő értékvesztés tehát városunkat sem kíméli. Közel 2 hónap alatt 1.729.447.073,- Ft-ról 1.988. 634.344,- Ft-ra nőtt az Ócsa I. kötvény elszámoló hitel egyenlege. Ez közel 260 milliós veszteséget hozott. Az Ócsa II. kötvény további 1,5 millió veszteséget produkált a  városnak az elmúlt időszakban.

Így az sem kizárt, hogy ezek ellensúlyozására, valamint az ambiciózus terveik megalapozására a városvezetés további adóbevétel növelésben gondolkodik, hogy fedezni tudja elképzelt, és bejelentett, valamint felvállalt beruházásaik önrészét. 

*

Kisbírói kérdések és felvetések a bizottsághoz ( - nyílt levél a közösről)

Mivel állampolgári jogon a közpénzek felhasználása tárgyában íródott levelemre a képviselő asszonytól és az önkormányzat illetékes bizottságától több hét eltelte után sem érkezett válasz, így azt most nyílt levél formájában teszem közzé, hátha az előírt nyilvánosság segít a válaszadásban.

Tisztelt Bukodi Jánosné!
Tisztelt Kulturális Bizottság!

Mint közismert, a kommunális adókivetésétől a város, nagyságrendileg közel a kétszeresét szedi be, mint az Ócsai Kisbíróra fordítandó keretösszeg.

Vagyis, az önkormányzati újságra fordítandó évi 5 millió közel felét viszi el az új adónemnek, amit az akkor érvényes SZMSZ ellenében fogadtak el.

Szóval, ennek tükrében, vagyis levetítve, egy-egy lapszám 4-500 ezer forintba van nekünk, ócsai állampolgároknak, havonta. Ez persze függ a megjelenéstől és a hónapok számától, ezért nem egy hajszál pontos számításról, hanem annak nagyságrendiségéről, mint ráfordításról, közpénz költésről beszélhetünk.  Tovább nem részletezem. 

Tehát ha most a júliusban megjelenő lapszámot tekintjük, akkor a 6. megjelent újságról beszélünk.  Ezt és az előző lapszámot azonban előreszámozták, így a múlthavit 6.-nak, ezt meg a 7.-nek titulálták. Ez azonban nem felel meg a megjelentetett, és  valós havi lapszámnak, és ekkor a havi példányszámról nem is beszéltünk. Ez esetben úgy kb kétezer, vagy még több lapszám és ára hiányzik.

Nos, ha az adott évben a Kulturális Bizottság hatásköréhez rendelt városi újságból nem kíván havonta egy számot megjeleníteni, akkor kérdem én, miként fog megoszlani az erre a célra előirányzott 5 millió forint? 

Pontosítva: - akkor ez azt jelenti, hogy a szerződött évi bekerülési összegből máris több százezret megspóroltunk, ami visszaforog az önkormányzat, vagy annak bizottsága számára?  Most akkor hogy is állunk ezzel?

További kérdés, mivel ez közpénzeket érint, hogy az újságban meg nem jelenő közérdekű adatok híján, valamint az ezeket feltételezés szerint kiszorító hirdetések kapcsán, kérem szíves tájékoztatását/ukat, hogy azok bevételei hol és miként realizálódnak, és miként jelentkeznek a bizottság előtt, és az önkormányzat számláján, vagy az erre fordított önök által kezelt kulturális költségbevételek között? Hol bukkan fel ez a pénz? 

A hirdetések ellenértéke eddig nem jelent meg sehol. Amennyiben ezután sem jelenik meg sehol, akkor azokat miként számolják el a bizottság előtt, hónapról hónapra? Netán ezeknek a közérdekű adatoknak a nyilvánosságra hozatala ügyében hol lehet érdeklődni, avagy betekintést nyerni, hiszen önkormányzati közpénzekről van szó, ami nem lehet egy zárt kör sajátos belügye. Ez bizony, közügy.

Tudom, hogy a városi könyvtárban elérhetők visszamenőlegesen az ülések jkv-i, de ezek vagy késve érkeznek, vagy hiányosak, és számos adatot nem is tartalmaznak.  Köztük az újság elszámolása és a reklámbevételek jelentkezése, kimutatása sem. Tehát most, vagy amikor a könyvtár is zárva tart, az adatokhoz nem lehet hozzáférni, akkor miként szerezhető be és kapható ezekről információ?.  Erre pedig az üvegzseb törvény is rendelkezik. Ráadásul nagyon jó lehetőségei vannak a közzétevőnek, ugyanis Ócsa város hivatalos honlapja és a városi újság is részben ezért is jött létre. Ott mindez megjelentethető lenne. Ráadásul a honlapért és az újságért, vagyis mindkettőért fizetünk.  Az Internetes honlap azonban annyira hiányos és pontatlan, hogy arra további pénzt költeni is méltánytalan, nem hogy abból információt meglelni.  A honlapon például július 18.-án 16:24-kor tettek közzé egy olyan felhívást, ami már az előző hó utolsó napján lejárt. És ez nem egy kirívó egyedi eset. Tehát értelmetlen így azt is fizetni, üzemeltetni. A Weblapot haszontalanul, értelmetlenül, tartalom nélkül üzemeltetni és fenntartani a szűkös költségvetésből értelmetlen pénzköltés. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az Ócsai Kisbíró eddig megjelent lapszámait sem teszik elérhetővé ott. Azokat hónapok óta nem töltik fel, nem teszik elérhetővé, nem publikálják. Eddig az új vezetésű önkormányzat alatt csupán 3 számot jelenítettek meg ott, áprilisig. Ez a tény szintén az értelmetlen pénzpocsékoló és kontroll nélküli motiválatlan, cselekvést erősíti. Ráadásul az újságot illetően az ott elérhető tartalom is a havi megjelenések elmaradását is igazolja. Az újság mára hasonlatos helyzetbe került, mint a honlap. Értelmetlenné vált.  Ettől az ötmilliós kiadástól (honlap ára nélkül számítva) még alulinformáltak maradunk, mert rendre nem számolnak be eseményekről, történésekről. Közéleti-, vagy hivatalos információt, mint ülések nyilvános anyagait, jegyzőkönyveket nem tesznek fel, az ülésekről készült esetleges hanganyagokat már nem is említem, mert ezeket rendre és notóriusan nem teszik közzé. Pedig ez lenne a dolog lényeg, a honlap szerepe. A tájékoztatás, az elérhetőség biztosítása, a kapcsolattartás, és az ügyintézés, vagy annak elősegítése, a demokrácia kiterjesztése, valamint megvalósítása, a lakosság bevonása, valamint az önkormányzati munka és képviselet nyilvánossá tétette.

Az ÁSZ korábban már illette kritikával az ebbéli tevékenységet, ám azóta és annak ellenére szinte semmi nem javult ez ügyben.

Kérdésem, hogy legalább a kulturális bizottság anyagai, hírei miért nem látnak publicitást? Miért a nyilvánosság ekkora és ebbéli kizárása? Minek a két közpénzből táplált hírportál, ha nincs rajta, vagy benne semmi érdemi? Ha tartalmatlan az egész? (Vagy ha pusztán reklámcélokat elégit ki?)

Így a két fizetett hírcsatornán a lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást a közügyekről, a közpénzekről és a  közös dolgainkról, azok alakulásáról. Még a kérdésfeltevés sem lehetséges. A más úton feltett kérdésekre a válasz azonban mindig elmarad. Miért ez a hozzáállás?

Ezért kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy miként áll az Ócsai Kisbíró ügye mind pénzügyileg, mind megjelenésileg. Érdekelne hogy akkor most miként és hogy jelenik meg, az újság, és hogy ez most tapasztalható gyakorlat egyedi, vagy állandó?

Alkalmi példányokat és darabszámot, vagy fix megjelenést takar a jelenlegi rendezetlenség?  Továbbá, a reklámbevételek tekintetében eddig és ezt követően hogyan válik áttekinthetővé és átláthatóvá az ebbe ölt jelentős közpénz, valamint tervezik-e olyan hírek és pénzmozgások megjelenítését, mint a hirdetési bevételek, az egyesületek támogatása, a testvérvárosi kapcsolatokra fordított összegek, és a köztisztviselői látogatások, utazások pénzbeli kifejtése? 

Kérdésem még továbbá, hogy miért és miként lehetséges az, hogy a Kulturális Bizottság alá rendelt újság fölött szinte semmilyen ráhatással nem bírnak, mert annak végső döntését átengedték Horváth Tamás alpolgármesternek, aki egyfajta cenzorként és hatalmasságként egy személyben határozza meg az amúgy demokratikus keretek közt bizottság által kollektív kontrollal bíró megjelenést, vagyis az újságot? Miért kell fenntartani ezt a kificamodott állapotot, hogy a bizottsági hatáskört meghágva egy nem bizottsági tagnak kiexportálva átengedik a lapbéli döntést? Nem gondolják, hogy ez antidemokratikus, és erősen kifogásolható tevékenység? Miért vállalják ennek névbeli terhét úgy,hogy annak kritikája a bizottság tagjain csapódik le? Miért van az, hogy Horváth Tamás a meghatározó személy, miközben nem tagja a bizottságnak? Vagy ha már így alakult, akkor miért vállalják ennek ebbéli hátterét, és vonzatát, anélkül, hogy esetleges lemondásukkal új pozíció elosztásra és arányosabb teherviselésre, demokratikusabb megjelenésre ösztökélnék a vezető tisztségviselőket? Nem lenne jobban képviselhető a választó azon által, ha nem egy személy lenne az újság szellemi atyja és nem az ő jelképes arcképe jelenne meg minden egyes lapszámban az által, hogy ő mondja ki az Áment?  És ez alatt az önkormányzati döntéseket, a pénzbeli mozgásokat is érteni vélem.

Végül szeretném jelezni, hogy nem Horváth Tamásról szól ez a történet és a kérdés feltevés, hanem az újságra, a weblapra fordított közpénzekről és azok tartalmi mivoltáról, az információ szabadságról, a demokráciáról és az adatok hozzáférhetőségének biztosításáról. Erre szeretnék választ kapni, hogy ez miként valósul meg a ráfordítások arányában?  Ugyanis az ötmilliós újság és a szintén drága honlap ellenére nincs elérhető közelségben egyetlen üvegzsebnyi dolog sem.

Várom szíves válaszukat.
*

Bezzeg a szomszédos homokhátságiak ( - a lápi ember érdemi igénytelenségével nem fog a térség jelentős helyévé emelkedni a város)

Újabb kört kaptunk a szomszédos községtől is, város létünkre.

Bugyi Nagyközség, a héten tette közzé honlapján egy új adónem bevezetését, mellyel nem az ott élő lakosságot terheli, mint az Ócsán jogszabályellenesen bevezetett kommunális adó, hanem a községbe látogató, pihenni, kikapcsolódni vágyó, és fizetni is akaró emberektől vár el bevételt a Somogyi Béla vezette, egyre inkább városi ragra fejlődő Bugyi község.

Dolgozik rendesen

De nem csak ez a momentum más ott, mint itt. A különbség nagyon is észrevehető.

Érdemes vele foglalkozni, tanulmányozni, alkalomadtán honosítani, integrálni.

Bugyi község ugyanis eljutott arra az általunk csak áhított szintre, hogy Idegenforgalmi adót tud és képes bevezetni. Ezt csak azok a települések tudják megtenni, ahol van idegenforgalom és szállásadási-, fogadási kapacitás valamint érdeklődés és igény. Ahol ez nem adataik meg, (avagy ahol nincs rá igény és lehetőség a vendégfogadásra, elszállásolásra és az idegen ott tartására,) ott elképzelhetetlen, hogy idegenforgalmi hozzájárulást, vagy adót vessenek ki.

Van ahol tudják a dolgukat, okosan pályáznak, nyernek és fejlődnek - itt a példa

Ócsa tehát eleve le van maradva e téren (is), és közelébe se jár egy olyan idegenforgalomból 

származó bevételi forráshoz, mint a nálunk nagysággal kevesebb lélekszámmal bíró Bugyi.

Bugyi Nagyközség Önkormányzata 2011 május 19-i ülésén egyhangúlag elfogadta az idegenforgalmi adóról szóló 12/2011 (V. 23.) számú   rendeletét.

A rendelet szerint 2011. július 15-étől idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki - a Htv. szabályai szerint - nem állandó lakosként Bugyi Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén lévő ingatlanban, bérleményben legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Nagyközség

 Ócsa városa sokkal jelentősebb idegenforgalmi és kulturális háttérrel rendelkezik, mint Bugyi. Ócsa mégis egy leépülőben levő, kisváros, viszont mégis csak város, de mégsem rendelkezik egyetlen egy olyan jellegű szálláshellyel, vagy vonzerővel, mint a kisebb települések, akár Bugyi, Inárcs, vagy Kakucs magáénak bír.

Ócsa vezetése, polgármestere és önkormányzata arra nem volt képes, hogy a Tourinform irodát meg-, avagy visszaszerezze, hogy az idegenforgalmat megvalósítsa, behozza a város keretei közé. (A mostani időszakos nyitva-tartás elérése nem hivatkozási alap.)

Az alkalmazottakat korábban elbocsátották

A városban egyre több ház, kínálja magát megalázóan olcsón eladásra. A lakosság elfáradt, reményét vesztett, és elesett, - ahogy arról a választásokat követően már szó volt, - s inkább költözne. Az eladásokkal, a csökkenő népességgel és a beköltözők kirekesztésével, távoltartásával, majd a velük szemben foganatosított egyes kiközösítéssel, gyűlöletkeltéssel nem lehet közösséget, városi szellemiséget építeni.

 

Nem akarják már, mennének

A minap bontatott le egy tájjellegű házat úgy az önkormányzat, hogy az ellen a helyi egyesületek, a turizmussal, idegenforgalommal, szálláshelyekkel, műemlékkel foglalkozó érdekeltségek, szakemberek mit sem törődve, szó nélkül hagytak.

Pedig korábban fél milliót költöttek rá a városlakók pénzéből az állagjavítás okán, most mégis vesztésre ítélték, úgy, hogy közben szó nem hangzott el róla a legutóbbi soros ülésen, ahol pont a szomszédos Ágas-ház felújításáról, megmentéséről döntöttek. Akkor bezzeg senki nem mondta, hogy egy mellette álló hasonló stílusú tájháznak nekiküldik a buldózert! Ez megengedhetetlen barbár pusztítás. Még arra sem gondolt senki, hogy faluháznak, vagy a falusi turizmus egyik lakható, és befogadó parasztházaként, szálláshelyként megtartsák.

Félmilliót ráköltenek és eltüntetik

Az sem jutott tiszteletre méltó és igen megbecsült emberek eszébe, hogy ha már tavaly is tudták, hogy rossz állapotban van a ház, hiszen fél milliót költöttek az építészeti tervmegoldásra, akkor most azt beváltva helyrehozzák. Ha meg erre még a laptopnyi összeget sem szánják, akkor azt úgy mentsék meg, hogy vállalkozónak adják, azzal a kikötéssel, hogy a házat rendbe rakja, megőrzi az utókornak, és ott falusi turizmust valósít meg, vendégeket lát, és ez által bevételt generál, ami fedezi a befektetését, a ház megmentését, felújítását, a ráfordításait. A bekerülési összeg a tervezetből kiderül, a tehát a ráfordítás kiszámítható, a forgalom és a bevétel tervezhető, aminek alapján a megtérülés is. Ennek függvényében lehetett volna idővolument, iparűzési-adókedvezményt, vagy más lehetőségeket biztosítani úgy, hogy az még a lebontást végző markoló-buldózer rombolásának összegébe sem került volna!

Fellehetett volna újítani, nem kellett volna lebontani

Érdekes mód, a város egyetlen aktív fórumán, (a Madencia Egyesület honlapján üzemelőn), a sok, magukat törzsgyökeresnek kikiáltó nick egyetlen lépést nem tett az ősi érték megőrzése és megmentése érdekében, csupán a gyűlöletkeltés és a betelepültek gyüttmentezése foglalkoztatja őket. Az érdeklődő mást sem olvas a fórumon, mint ezeket az oda-vissza vágásokat.  Ezzel a mentalitással, ezzel a fogadtatással nem lehet idegenforgalmat bonyolítani. A rombolás a házak közt és az Internetes betekintések kapcsán ugyanúgy fellelhető, mint az önkormányzati munkálkodásban.  Ott sem képes a városvezetés egy épkézláb előrelépést tenni, megoldást találni a kisvárost sújtó fokozottan jelentkező problémákra.  Bugyival ellentétben egy elfuserált, méregdrága 300 méteres kétoldali járdafelújításba kezdtek, ami még a műemlék templomig sem ér el egy nyomvonalban! 

Nem ér el a templomig

Bugyi odafigyel, mire költ

Bugyi ezzel szemben teljes utcákban, utcahosszakban gondolkodott, kerékpárutakban látta és oldotta meg a vonzerőjavítást.

Bugyi nem szórja el a pénzt buta szerződésekre és előrefizetett bukott pályázatokra, felesleges laptopokra, vagy kártérítésre, hanem racionálisan és specifikusan arra összpontosít, hogy elképzelései valóságot öltsenek és a település létét, élhetőségét szolgálja.

Bugyi község, - kerékpárút, járda, és úttest

Odafigyel a környezetére, a kiadott és kifizetett pénzekre, a lakosságra, és az infrastruktúrára, ahogy a korábban említett környező települések, mint Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Dabas Tatárszentgyörgy, vagy Alsónémedi is.

Forgalmat és bevételt jelent

Csak Ócsa marad ki mindebből.

Ócsán nincs igazi falusi turizmus, nincs helyi specifikum, specialitás, gasztronómia és szálláshely. A tanösvény, a turjános,  a száraz-rét nem elég a rendszeres és visszatérő túrákra, a turizmus beindítására, az emberek itt tartására, vagy jövedelemszerzésre, a városi bevétel növelésére. Ráadásul a természetvédelmi területek bejárható részeire sem vezet kiépített gyalog- vagy jelöltsétaút és kerékpárút. A Vadászház sem látogatható és turistaházként sincs funkcionálva. De a közlekedés is gyalázatos. Nincs megfelelő járdahálózat, kerékpárút és nem hogy a szomszédos településekkel, vagy a közeli főúttal nincs ily módon összekötve a város, hanem még saját, belső hálózattal sem rendelkezik. Semmi ilyen nem köti össze a várost sem a látványosságokat, a pincesort, a templomot, a skanzennek beillő Ófalut, de még az ötös főforgalmi utat sem. Sőt, nem hogy a skanzen kialakításán munkálkodna a hivatal, még egy tájba illő vályogház elpusztításával is rontják a városi ebbéli esélyeit. Pedig ez a látványelem ez minimális elérhetőségi szint, már alapkövetelmény. Ócsánál kisebb és apróbb helyek jobb lehetőséget kínálnak, mint Ócsa városa.

Községi játszótérátadás Bugyi településen

 Településeket tudunk, amiket körbe lehet kerékpározni biztonsággal, miközben annak látványosságaival, érdekességeivel ismerkedhet az odalátogató. Közben van hol étkeznie, megszállnia és kikapcsolódnia. Ócsa erre nincs felkészülve, még alapszinten, vagy előkészítés, tárgyalás formájában sem. Turisztikai szakembereknek, városszerető honpolgároknak ezen nagyon el kéne gondolkodnia, mert a mostani  állapotok csak az elnéptelenedést, a leépülést segíti. Ócsa így nem lesz se népszerű, se kertváros, se vonzó. Budapest közelsége csak itt nem érvényesül. Semmi előnyét nem használjuk ki. Ahogy a város mentén haladó autósztrádáét sem. Nem válunk kirándulóhellyé és hétvégi kikapcsolódási központtá sem, mert nem tudunk mit nyújtani.  Sem kényelmi, sem szolgáltatási, sem pedig infrastrukturális, vagy gyógyászati, közlekedési szempontból. Hétvégéken alig lehet idejutni, olyan ritkák a járatok, hiába van jelen vasút és a közút. Nincs mégegy ilyen rosszul elérhető város a környéken. Példátlan.

Ő az első

A polgármester a ciklusprogramjában a közúti közlekedés szempontjából a buszközlekedés javítását, az utazási- és eljutási sebesség javítását, a járatsűrűség jobbítását nem is tűzte ki célul. Pedig nagyon sürgősen le kéne ülni és tárgyalnia a városnak az M5 autópályán közlekedő gyorsjárat bevezetése érdekében, meg az 5-s főúton közlekedő, egymást érő félig üres járatok egy részének bevezetésének ügyében, hogy a város elérhetősége minden irányban javuljon, hogy a délelőtti, és késő délutáni, valami esti időpontokban, és hétvégi- vagy munkaszüneti napokon is elérhető és beutazható legyen a város. A jelenlegi rossz, elavult és kihasználatlan belső járatot egy saját tulajdonú gazdaságosabb járatra kéne cserélni a gyömrői példa alapján.  

Gyömrő, Dabas, Bugyi, Inárcs példája mutatja, hogy meg lehet jól szervezni a kölcsönös előnyök alapján az élhetőbb, emberibb, tisztább városi környezetet, a fejlettebb, gyorsabb közlekedést.
A MÁV tulajdonában lévő állomásokkal a MÁV Ingatlankezelő Kft. foglalkozik. A leányvállalat intézi az állomások bérbe, vagy önkormányzati kezelésbe adását is. Utóbbira több sikeres példa is van, pl. a gyömrői állomás, ahol az önkormányzat tisztán, rendben tartja az állomásépületet. 

A vasúti közlekedésünket az erre felfűzött érintettség okán közös összefogással, szintén a gyömrői példa alapján kéne javítani. Gyorsítani és korszerűsíteni, no meg megbízhatóvá és legalább részben nyereségessé tenni.

Ócsán ebből így nem lesz biztonságos és közkedvelt P + R ("parkolj, és utazz")

Ehhez persze a területet rendezni kell, a bódés ivókat, a konténereket fel kell számolni, rendes és rendezett körülményekké kell alakítani, az utcai italfogyasztást be kéne szüntetni, tenni, és az ott felszabadított területen P+R parkolót, meg csoportok fogadására alkalmas, első látásra is barátságos, vonzó környezetté, gondozott és pihenésre alkalmas, központi hellyé kéne tenni.  

Pályáznak, nyernek, fejlődnek

Ne feledjük, hogy erre a fentebb sorolt kevésbé lakott települések is képesek már, hiszen ezek a problémák ott nem jelentkeznek és főleg nem úgy, mint térségbeli hátrányok. Sőt másként, de működnek. Bugyinak, Alsónémedinek, Inárcsnak, Újhartyánnak jobb a megítélése, az elérése, hiszen sűrűbb és gyorsabb az oda történő ki- és bejutás, rendezettebb, tisztább és normálisabb a környezete, mint a város ranggal rendelkező Ócsának.  Ők tudnak mit kezdeni magukkal. Nekik van koncepciójuk. Nekünk erre miért nincs semmi elképzelésünk, megoldásunk, vagy esélyünk?

Ezt a jelenlegi hiányosságot pótolni, a hátrányt nem fokozni, hanem csökkenteni kell, ha fejlődésről akarunk beszélni. Az idelátogatók, a betelepülők, akikre nagy szűksége lenne a városnak, nem idegenekként és ellenségeskedéssel kell fogadni, hanem biztonságot, nyugalmat és kényelmet, netán megélhetést kínálva kéne várni, vagy csábítani. Őket a városi közélet bevonásába, a forgalomba, és a városi életbe, annak lüktetésébe kéne aktivizálni.

A Budapesttől 27 km-re fekvő Ócsa idegenforgalmát tekintve is elmaradott ......

Ezzel szemben a hasonló távolságra levő Bugyi, Alsónémedi, Gyömrő, előttünk jár. És nem csak látogatottságban, forgalomban, hanem infrastruktúrában is. Ők sokkal otthonosabb,és barátságosabb légkört teremtenek.

Az ide látogató túrázók ne legyenek idegenek, hanem visszatérő kiránduló emberek lehessenek és maradjanak, akikből, pontosabban ezen idegenek forgalmáról, költéséről, vagyis az ebből származó idegenforgalomról és ennek a bevételéről beszélhessünk, mint jövedelmet jelentő, termelő forrás.

Bugyi ezt már elérte és ezért képes a felnövekvő idegenforgalmából többletbevételhez jutni úgy, hogy azt adóval terhelheti anélkül, hogy az odalátogatók elmaradnának.

Ócsa nem csak idecsalni nem képes ezeket az erőket, embereket, hanem a sajátjait, értékeit megőrizni, megbecsülni, megtartani sem. Erre utal minden olyan cselekedett, amikor utazási irodát zárunk be, ősi házakat bontunk le, egyesülve beköltözőket jött-menttezünk le, és "gettóintelligencia" (amarna) minősítéssel látjuk el, miközben az itt élők egyre szaporodó köre a házaikat sorra értékesítve távoznának egy olcsóbb és jobb körülményeket biztosító lakóhely reményében.
 

Sok az eladó ingatlan - vajon miért

Talán pont egy olyan helyre, mint Bugyi, ahol nem a megye megmentésére és a megyei fenntartású intézményekre, vagy éppen magukra, a saját jólétükre fordítják a lakosság befizetéseit, hanem (ellentétben Ócsával,) a saját közösségükre.

Ők ezért fejlettebbek, ezért előztek meg bennünket, ezért nőnek, gyarapodnak és virágoznak, míg mi csak, romokban heverünk, lápunkban pangunk, és az itt élőket külön is adóztatjuk, mert képtelen a városvezetés meglelni a helyes utat, ezért nem is haladunk egy tapodtat sem előre.

Fedezzük már fel Ócsát, találjuk fel önmagunkat kezdjünk végre dolgozni a városunkért, hogy az itt székelő Szűcs Lajosnak ne máshova kelljen menni különböző átadóünnepségre, ott  tetszelegni.   Ő is lehetne végre saját szűkebb környezetére büszke, ahova szívesen hívhatna és fogadhatna látogatókat akármilyen alkalomból.
De tőlem itt is teniszezhetnének hobbiból a hasonszőrű gazdagok, csak elnöki tevékenységével ne mindig segítséget kérjen, hanem adjon is alkalomadtán a városunknak, ha már a párttársainak ez annyira nem jön össze, mint a környező szomszédoknak.

Az már teljesen biztos, hogy az embereket sokkal jobban szolgáló elsősorban fejlesztési feladatokat végző önkormányzatra és vezetőségre lesz szüksége Ócsa városának a közeljövőben, hogy kiléphessen elsatnyulásából.

Szeretnek beülni a készbe

* 

A
vidékfejlesztési miniszter 44/2011. (V.26.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.

A rendelet itt letölthető.

*

Rosszul dönt a képviselője, hibás az önkormányzat? - Sebaj a városlakó megfizet érte(d)

Úgy néz ki, hogy vesztésre áll az önkormányzat a kommunális adó kivetésének ügyében.

A helyi Fidesz támogatásával Ócsa város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 26.-án alkotta meg a helyi adókról szóló 22/2010. (XI.26.) sz. önkormányzati rendeletét.   (Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester, Buza Ernő, Dr. Gallai Zoltán, Kardos Zoltán képviselők.)

Az önkormányzat képviselő-testülete így a „bukodisták” szavazatával kivetették a kommunális adót a város lakóira. Tették ezt az ellenzékbe szorult képviselők tiltakozása, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) ellenére, ami kimondja, hogy köteles kikérni a lakosság véleményét.

Inczeffy Szabolcs, Dönti Károly képviselő és mások is többször is jelezték, hogy ez így nem lehetséges, mert ellentétes az SzMSz-el és sérti a 46. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített rendelkezést, mely szerint lakossági fórumot kell tartani különösen "az önkormányzat által bevezethető új helyi adónem bevezetését megelőzően", valamint, nem tett eleget az SzMSz 67. § (7) bekezdésében megállapított alábbi kötelezettségének sem:

,,A polgármester a lakosság széles kórét, jelentős rétegét érintő előterjesztés (kivéve ármegállapítás) megtárgyalása előtt köteles kikérni a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét. "  foglaltakkal.

Azóta is visszatérőn szóváteszik, hogy a megerőszakolt szabályzat ellenére nem változtatnak az adónem bevezetésén. Azt képviselői indítványra sem vonják vissza. Sőt, most sem, amikor már a Kormányhivatal is rámutatott a szabályszegésre. (Ügyiratszám: 30PM-139/1/2011.)

Így az adóra szavazók tudatosan szembehelyezkedtek a működésüket szabályzó egységes előírással, és annak rendelkezéseivel. Ezzel a tudattal szavazták meg, tuszkolták át, nyomják le az emberek torkán a kommunális adót.

Utolsó mentségként a városlakók nem éppen virágzó helyzetére tekintettel, valamint az előírások áthágása okán, három ellenkező képviselő a Kormányhivatalhoz volt kénytelen fordulni segítségért.

A Kormányhivatal az önkormányzati rendelet előterjesztésének szabályszerűségére vonatkozó észrevételükkel kapcsolatosan megkereste az Önkormányzat jegyzőjét, aki a következő tájékoztatást adta.

Az említett adónem ismételt megállapítására az önkormányzat anyagi helyzete miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek kommunális adója a település életében történetileg nem tekinthető új adónemnek, ezért a polgármester úr eltekintett a rendelet-tervezet beterjesztését megelőző, SzMSz-ben előírt lakossági tájékoztatás rendjétől.

Tehát a jegyző a polgármesterre hivatkozik, miközben a törvényességi-, jogi hátteret maga a jegyző biztosítja. Jelen esetben a jegyző sem tartotta szükségesnek a lakosság összehívását.

Ezért most levélváltás zajlik az önkormányzatunk jegyzője és a Kormányhivatal közt a jogszabály-értelmezések terén.

Mert hiába a helyi szabályozás, ha azt nem veszik figyelembe, mondván, hogy annak semmi értelme, mert a lakossági fórum, a véleménykikérés nem befolyásolja döntéshozatalukat, hogy a lakosság pénzére szükséggel tartanak.  Vagyis hiába a rinya, mindenképpen át akarják erőltetni az adót. Tehát a képviselőim jóvoltából akkor is fenntartják a kommunális adót, ha előtte végig hallgatják a lakosság érveit, panaszait, vagy a tiltakozást. Ezzel a döntéssel, mint szabálysértő lépéssel, csak elősegítették, meggyorsították a pénzszerzési folyamatot és megkímélték magukat egy nyűgös, de előírt procedúrától. Minek hallani a nyöszörgést, ha anélkül is végrehajtható az elképzelés. Csupán az SzMSz-el kell szembehelyezkedni. A választó most nem számít.

A mostani állás szerint tehát hiába marasztalják el az önkormányzatot (az ismert döntés okán), a városatyáink nem mondanak le abbéli terveikről, hogy velünk foltoztatják be azt a lyukat, amit maguk szagattak ki a költségvetésből.  Amennyiben az ismert képviselők, továbbra is ragaszkodnak a kommunális adóhoz, akkor a tavaly ősszel rájuk szavazó városlakó most fizeti meg az összes eddigi és ez utáni rossz és hibás döntések árát. A milliós iroda felújítást, a laptopokat, a maximális illetményt, a drága vízdíjat, a bukott pereket, és még sorolhatnánk a rendszeres pénzherdálást. Így továbbra is a helyi választó fizeti a megyei zeneiskola helyi tagozatának támogatását, a rendezetlen utak okozta javításokat, a lassú közlekedés magas jegyárát, és mindent, ami az elmaradottságunkkal jár. Ez esetben azonban ajánlatos lesz nem elfelejteni jelen tisztségviselőinek az előző foglalkozásukat, mert pár év múlva még szükség lehet rá, és nem biztos, hogy ahhoz jár majd a nyelvpótlék, és a költségátalány, meg a fizetési maximum. 

*

Pénz, pénz, pénz (még több pénzt akar a Bukodi magának, - tőlünk)

Ma végre felrakták a szerdai önkormányzati ülés meghívóját.

Ebből mindjárt három dolog leszűrhető.
1. Bukodi Károly újra osztja a piacokat.
(szippantás, vízmű üzletrészének átjátszása)
2. Az újra osztott piaci helyzetben a vízműben levő helyi/lakossági rész kijátszásával emeli a szolgáltatás árát. (Drágul a víz.)
3. Pénzéhsége folytán ismét változtatni, pontosabban növelni szeretné illetményét azáltal, hogy nyelvpótlékot is szeretne magának megszavaztatni. Ezért tűzette napirendre az illetményének ismételt megállapítását. (Kevesli a pénzt. Többet akar.)

Nem mondom, nem kis pályás a csávó. Nem elég neki az eddigi juttatás, még pénzt kér.
A jegyzővel kitalálták, hogy jár neki további pár ezer forint, nyelvpótlék gyanánt. Ha megszavazza a testület, akkor a költségvetés terhére további juttatással gazdagítja magát.
Annyira gátlástalan és pénzéhes ez a szatócs, hogy még ettől a pitiánerségtől sem riad vissza. Pár ezerért újra tárgyaltatja az illetményét.
Az aprókért harcol magának, miközben újra privatizálja a közvízművet. A jelenlegi struktúrából, magának jövedelmező szerkezetbe helyezteti. Ennek ismét az emberek isszák meg a levét. Jelentős drágulást visz végbe a vízellátás terén ez a sokak által olyannyira támogatott mester.
Ezzel még nincs vége a telhetetlenségnek. E napon szeretné ráadásul elfogadtatni a kommunális adót, ami ismét csak tehernövekedést jelent a lakosságra nézve.

Nem lesz ez egy kicsit túl sok egyszerre, kedves Bukodi Károly?
*

Új adókivetést tervez a városvezetés

Értesülések szerint még ebben a hónapban, a soron következő testületi ülésen Bukodi Károly beterjeszt egy a lakosságot érintő új adónemre vonatkozó javaslatot. Ez lesz a polgármester harmadik előirányzata amiről a képviselő-testület szavazni fog. (Az első az alpolgármester személye volt, a második a laptop beszerzés. Ezt a kettőt legnagyobb sajnálatunkra már megszavazták a képviselők.) Most harmadjára egy, a lakosságot érintő új adó bevezetését célozza meg Bukodi Károly, hogy ezáltal pénzhez jusson a városvezetés.
Ez az új, mindenkit érintő teher, a korábban ingatlanadó néven elhíresült kivetés formailag kozmetikázott változata, amit kommunális adó néven kívánnak most kiróni. Érdekessége a dolognak, hogy a Fideszes Bukodi Károly az országos elképzeléssel szembe helyezkedve, mi szerint a válság nem sújthatja az embereket, nem is gondolkodik másban, csak a helyiek megsarcolásában. Nem gondolkodik másban, hiszen semmiféle más lehetőséget, pénzügyi átcsoportosítást nem tervez. Nem nyúl az iparűzési adókhoz, nem csökkenti a helyi költségeket és nem tesz semmi önmagukra vonatkozó intézkedést, mellyel pénzt takaríthatna meg. Tehát magukra vonatkoztatva semmiféle visszafogottságot, megszorítást nem kezdeményez, csak a lakosság megcsapolásában gondolkodik.
Ez a elképzelés hibás, a hozzáállás pedig nagyon elszomorító, hiszen éppen hogy felállt a testület, még a bizottságok sora se teljes, és máris 3,2 milliót elköltöttek saját maguk jólétére. Aztán megszavazták, hogy a környékbeli gyakorlattal szemben - itt, a hol a legnagyobb a gond, - a legmagasabb áron fizessék a polgármestert és a nem dolgozó alpolgármestert. Ezzel további 14 millióval terhelve az éves költségvetést. Na mármost, ha a korábbi két előterjesztést által a költségvetés az emberek normatív támogatása folytán (14+3 millióba kerül nekünk úgy, hogy van rá keret, és nem fáj a városnak,) akkor igazán furcsa, hogy forráshiányra hivatkozva Bukodi Károly harmadik intézkedéseként sarcot vetnek ki az emberekre.
Erről valahogy elfelejtette tájékoztatni a közvéleményt Bukodi Károly. Ezt mintha nem olvastam volna a választási törekvéseiben. Amit pedig olvastam, mert meghirdette, az a kerékpár út fejlesztés és a fejlődés volt. Ezeknek az ígéreteknek pont ellenibe tesz a város.
Jó lenne tudni, hogy ki és mikor adott felhatalmazást, vagy megbízást erre a polgármesternek? Mikor és miként tájékoztatta ebbéli elképzeléseiről a lakosságot?
Ugyanis az nem elég, hogy öten összedugják a fejüket Horváth Tamás lakásán, netán a Charlie-féle tekeklubban, ahol előre kitervelten megbeszélik és leosztják a testületi ülések történéseit. Kardos Zoltán és Bukodi Jánosné, Dönti Károly, Gallai Zoltán is jobb, ha elgondolkodik a városhoz fűződő viszonyán, mert a kapott két laptop nem fog megváltást adni a további rossz döntéseikhez. Jó lenne végre észrevenni, hogy van itt egy hiányosságokkal, rossz döntések sorával és gazdasági nehézségekkel küzdő város, annak élő és érző lakóival, akik a jobbulást, az előrehaladást és nem a megsanyargatást várják a bizalmukkal felhatalmazott emberektől. Elfogadhatatlan, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány bukása után egy újabb sarc bevezetésével akarja Ócsa polgárait megfejni Bukodi Károly polgármester és a hozzá hű képviselő-testület, csupán azért, hogy nekik könnyebb dolguk legyen. Ez a korábbi két döntés ismeretében több mint tisztességtelen.
Ebből ne űzzenek gyakorlatot. Ne engedjük ennek teret. Tiltakozzunk, az ellen, hogy a lakossággal fizettessék meg a hibás vezetés rossz gazdálkodását. Követeljük, hogy a megszorításokat a polgármesterek a saját anyagi juttatásaikon kezdjék, hogy jobb gazdálkodással spórolják azt meg, vagy belső átcsoportosítások által termeljék ki. Majd ha már mindezen túl az összes tőlük telhetőt megtették, csupán akkor forduljanak az emberekhez, hogy bajban vagyunk és a pénzetekre van szükségünk. De ehhez előbb értesíteni, összehívni kéne őket, nem pedig folyamatosan és alamuszin megkárosítani, avagy lenyúlni.

*