Antall József, a legújabb kor első szabadon választott magyar miniszterelnöke 1932. április 8-án született Budapesten. Ma lenne 80 éves az elfuserált rendszerváltás neves alakja, a magyar kormány miniszterelnöke 1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig. Írásunkkal születése napja kapcsán reá emlékezünk.
Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg, 1945 után pedig újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József egy hazáját szerető, a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel, melyben a demokrácia, a humanizmus és a liberalizmus értékei együttesen és természetes módon voltak jelen. A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit, majd az ELTE-n történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történelemből bölcsészettudományi doktorátust szerzett.
Az 1980-as évek végén, a pártállam végnapjaiban kapcsolódott be újra a politikai életbe. Ebbéli tevékenységeként, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt. Szeptemberben az Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett. 1989-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. Ekkor az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, 1989. október 21-én az MDF elnökévé választották.
Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát. 43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett első szabad parlamenti választásokon az MDF győzött.
1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. (A rózsadombi paktum, ma is sok dilemmát vet fel.) Akkor a közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Ezt követőenazonban mégis a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával május 23-án megalakult hárompárti koalíciós kormányt Antall József vezette. Az SZDSZ kiszorult a hatalom közvetlen gyakorlásából, az irányításból, amit ezt követően soha nem fogadott el, és nem emésztett meg. Antallt ezután titulálták irredenta, arrogáns, nacionalista alaknak a balliberálisok. Akkor megfogalmazott vélekedésük, viselkedésük, mit sem javult. Ma is erre a taktusra járják és fűzik politikai megítélésüket, arculatukat.
1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. (A rózsadombi paktum, ma is sok dilemmát vet fel.) Akkor a közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Ezt követően
Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia, az ország elindult a szociális piacgazdaság felé. Mint említettük, társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. A szovjet csapatok, kivonulását követően megszűntek a szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülései, a Varsói Szerződés és a KGST, s Magyarország kezdeményezésével létrejött a "visegrádi országok" együttműködési csoportja. A hatalmas államadósság szorításában piacgazdaságot, demokráciát építő országban az Antall-kormánynak komoly konfliktusok, érdekütközések sorát kellett kezelnie, mint pl. az 1990. októberi, SZDSZ szította taxisblokádot, majd az ún. médiaháborút. Amikor bírálói - pártjának radikális szárnya - a mélyrehatóbb belső változások elmaradását kérték rajta számon, a kormányfő úgy reagált: "Tetszettek volna forradalmat csinálni".

Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, s nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt - mint mondta - lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, s magyarként kívánt európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. Hitvallása szerint élt: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom" - mondta. Miniszterelnökként mindössze három és fél év állt a rendelkezésére.
Antall József kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött betegségével, amíg bírta, ellátta a miniszterelnöki teendőket.
1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el.
Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el.
Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották.
Magyarország megváltozott.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése