A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2010. július 19., hétfő

Tele a bugyi Ócsán (tiszta beszarás)

Ócsa város közel 9000 fő (2009. évi adat) lakossal a mi szeretett kisvárosunk.
A szomszédos Bugyi a maga 5300 feletti lélekszámával, (2009. évi adat) nagyközség.
A két település mondhatni szomszédosak, alig pár kilométer a távolság. Lakott területének nagysága közel azonos, népsűrűsége mégis közel a fele, mint Ócsának. A két közreadott népességi adatból kitűnik, hogy Ócsa magasabb lélekszáma okán is jogosult a városi rangra. Az ehhez szükséges infrastruktúrával, követelményrendszerrel rendelkezik. Adottságai nem csak a városi minősítése okán jobbak, mint a szomszédos nagyközséggé, hanem fekvése okán is. Az M5 autópálya, a vasút több lehetőséget biztosít számunkra, mint a szomszédnak. Azonban Bugyira most mégis kicsit irigykedve és mutogatva tekintünk. Ők ugyanis sikeres községfejlesztések sorába kezdtek, míg ez nálunk a városi rang ellenére sem tapasztalható, s nem élvezhető. A szomszéd település látható fejlődésnek indult, ami nem csak közérzet, hanem életminőség javító hatású az ottaniak számára. Nem tudom persze, hogy ennek az érzésnek, a látható ugrásnak, ennek a cselekvésnek és az ottani tenni akarásnak mi az oka, a motivációja, vagy a háttere, csupán azt érzékelem, hogy ott a helyi képviselők, az önkormányzati vezetők másként gondolkodnak, másként gazdálkodnak, és cselekszenek, mint a helyiek. Mondhatni a falujukért dolgoznak és tesznek. Ott nem csak beszélnek róla, hanem cselekszenek érte. Ezek szerint tuti, hogy az ottaniak a nagyközség fejlődésben látják a jövőt, s hogy vele és a lakossággal, ebben gondolkodnak. Ott biztosabb, láthatóbb és tetten érhetőbb a fejlődés, mint itt a jobb adottságú, de lepusztult, elhanyagolt kisvárosi környezetünkben. De miként is van ez? Mire fel? Mire az ottani jó érzés, és az itteni borús hangulat?
Itt a városvezetés az önkormányzat teraszának tekinthető Bajcsy-Zsilinszky utca egy rövid szakaszában látja az idillt, a jövőt, és a városképet, még akkor is, ha ebbe a belső magba való eljutás csak járdátlanul és kátyúkkal terhelten, bukdácsolva lehetséges. Ott a faluvezetés ennél szebb jövőben nagyobb távlatokban gondolkodik. Itt csak egy drága és parádés, de rövid díszburkolatra összpontosítottak, és erre kerestek-találtak forrást. Ott ennél nagyobb távlatokban gondolkodva, hosszabb távra tekintve és gondolva az egész főutat, a Kossuth Lajos utca járdáit tették rendbe. Ott végig kiszélesítették, aszfaltozták az egész részt, ami mellé külön szilárd burkolatú kerékpárutat terveztek és létesítettek, míg az utak és a járdák közt a csapadékelvezetéshez az árkolást is ki-, és újjáépítették. A látvány magáért beszél.
Itt a helyi (városi) önkormányzat a rövid szakasz burkolatért 29,7 milliót meghaladó önrész mellett 113.551.696,- Ft-t költött, addig ott a községbeliek a hosszabb és rendezettebb szakaszért 16,7 millió önrész mellett 62.196.188 ,- Ft-t áldoztak. Itt alig pár száz méter jut ezért, ott pedig szinte végig. Itt a városunkban közel a duplájába került a fele annyi, mint ott az egész és kibővített út/járda. Itt a Bajcsy-n, a helyi főúton a drága beruházás ellenére, van ahol járda sem jut a városi rang és titulus ellenére, ott a falusi környezettel, s velünk dacolva félannyiból a teljes főúti szakaszt rendberakták.
Itt a főúton van, hogy a buszhoz nincs járda és kiépített megálló, (lásd; Árpád utca,) ott ilyen nem tapasztalható. Itt az alpolgármester az online fogadó órán azt üzeni, kéri fennhangon, hogy jelezzük neki, ha tudomással bírunk olyanról, hogy más részre, nagyobb területre, vagy bővebb tartalommal is lehet ilyesmire pályázni. Ott erről és ilyen városvezetőről nem hallani, csak a sikeres pályázatokról és a fejlődésről. Itt nem halad az útkezelés, a kátyúzás, ott pedig út épül hosszan, árokkal, biztonságosan, és olcsón. Itt egy budapesti kivitelező nyerte/kapta-vállalta a munkát (drágán), ott meg egy ócsai illetőségű kivitelező (olcsón) és hír nélkül lerendezte mindezt.
Itt ez irányban nem pályáztak ilyenre, vagy hasonló projektre, ott mégis a belterületi úthálózat fejlesztésére 330 milliót meghaladó összegben, míg az Arany János utca szilárd útburkolat felújítása vonatkozásában 15 milliót meghaladó összegben. Itt a vasúti átjárón és azon nem vezet kerékpárút és szilárd burkolatú gyalogjárda a városi rangunk ellenére, ott meg még vasút sincs a községben, mégis rendezettebbek a közterületek. Ott a busz megállókra, megközelíthetőségükre is több gondot fordítanak, mint itt.
Itt KMOP-s (5.2.1) pályázatokból csak egyet terveztek és neveztek, addig ott kettőt + egyet (KMOP 2.1.1; valamint 2.1.2; és KMRFT-TEUT).
Itt összességében az alig észrevehető egy pályázatra a fentiek szerint fordítottak, addig ott a számottevően és léthatóan többre, arányaiban keveset, de összegszerűségben mégis rengeteget. Főleg, hogy Bugyi velünk szemben nem város, hanem község. Ez a különbség itt a lemaradást, ott a fejlődést, az előrelépést jelenti.
Ezért jobb a közhangulat és az életérzés ma ott Bugyin, mint itt a jobb adottságú, de leült, önkormányzatilag elhanyagolt Ócsán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése