A déli vasúti körgyűrű új lehetőségeket, fejlődést bíztosíthatna Ócsának ( - tenni kéne érte)

Nagy esemény történt a Magyar Vasút életében 2011 decemberében, amikor is aláírásra került a „V0” Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű Megvalósíthatósági Tanulmányának tervezési szerződése. 

Korábbi években is voltak próbálkozások V0 vasúti félkörgyűrű megvalósításának elindítására, de eddig egy esetben sem sikerült ilyen szintre eljutni.

Aláírás az adventi gyertyák lángjai mellett

Még karácsony előtt, kormányzati megbízásból elkészült az eddigi hiányos vasúti körgyűrű déli részének megvalósíthatósági tanulmánya. 

A Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megvalósíthatósági tanulmányát a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és az Általános Kultúrmérnöki Iroda Kft. által alkotott V0 Magyarország Konzorcium, és határidőre benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerdán az MTI-vel.

A feladatot a konzorcium közbeszerzésen nyerte el, amelyet az MLSZKSZ és a MÁV Zrt. közösen írt ki.

Ebben, a szorgalmazott elgondolások szerint vasútvonal kötné össze Ócsát Bugyival, Kiskunlacházával és Ercsivel, míg a másik irányba pedig Dabas, Ceglédbercel, Szolnok csatlakozna a vonal a jelenlegi hálózathoz.  Ezzel létrejönne egy olyan déli körgyűrű, ami elkerülné a fővárost, és így szabadabb és gyorsabb forgalmat szállítást eredményezne.

A tanulmányon dolgozó független szakemberek hat lehetséges nyomvonalsáv, alacsony-, közepes- és magas műszaki szintű kiépítettségét vizsgálták. 

Ezek közül a Komárom-Bicske-Ercsi(dél)-Kiskunlacháza-Bugyi-Ócsa/Dabas-Ceglédbercel-Szolnok útirány kiépítését javasolták.

Ennek a vonalnak a hossza 196 kilométer lenne, míg bekerülési költsége a mai számítások szerint 300 milliárd forintba kerülne.

A jelenlegi Komárom-Budapest Szolnok vasútvonal hossza 195 kilométer. Ennek a felújítása - bárminemű fejlesztés nélkül - 248 milliárd forintba kerülne. A javasolt útvonalon - amely elkerülné a fővárost - 97 kilométer lenne az új építés, míg a teljes hossza 196 kilométert tenne ki.

Véleményünk szerint az elgondolás megvalósítása esetén Ócsa városa és a térség jelentős előnyhöz jutna. Ez az előny Ócsa fejlődésében is megmutatkozna, hiszen a környékbeli közúti szállítást vasútra lehetne terelni, és olyan jelenleg vasúton ellátatlan területek kerülnének be a gazdasági vérkeringésbe, ahol az ipari letelepedés ennek hiányában elképzelhetetlen volt. Ráadásul a környék közúti nehézgépjármű forgalma is jelentősen csökkenhetne, hiszen a nagy kavics-kitermelő vidék is vasúti hálózathoz jutna. 

 A hír hallatán az érintett polgármestereknek, országgyűlési képviselőknek a megvalósítás érdekében már most összefogást kéne kezdeményezniük, hogy ennek keretében megfelelő felkészültséggel és közös érdekérvényesítéssel léphessenek fel a tervekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatala és a mielőbbi megvalósítás elősegítése érdekében. 

A közlemény kiemeli: amennyiben a szükséges kormányzati döntések időben megszületnek, valamint a források és a szükséges építési területek rendelkezésre állnak, a beruházás akár már 2017-ben megkezdődhetne. Ebben az esetben a következő uniós költségvetési ciklus utolsó évére, 2020-ra el is készülhet az összeköttetés.  

Nyomvonalváltozatok [Forrás: Főmterv Zrt.]

Egyébként kijelenthető, hogy a „V0 vasúti körgyűrű” déli részének fejlesztése nagyon időszerű. Meggyőződésünk, hogy e nélkül a magyar vasúti hálózat mind technológiai, mind szervezési oldalról további jelentős hátrányba kerül a környező országokkal szemben. Mind az északi, mind a déli szomszédjainknál folyamatban van egy „csendes fejlődés/fejlesztés” amelynek keretében lassan, csendben kiépülnek az elkerülő áruszállítási irányok.

 Közben a déli irányon közel háromszorosára nőtt a kelebiai vonal forgalma, ami egyértelműen egy déli átrendeződés kezdetét jelenti. Ha nem teszünk semmit, még pár év és Magyarország vasúton gazdaságosan megkerülhető lesz és akkor a további drasztikus forgalomvesztésre számíthat a magyar vasúti áruszállítási szakma. Ennek pénzügyi hatásai a MÁV finanszírozási rendszerében fokozzák a gondokat, mely nagyon fájdalmas pontja lehet a mindenkori gazdasági kormányzatnak.

Ennek a sötét jövőképnek a bekövetkeztét akarják megakadályozni a magyar vasúti-, logisztikai- és tervezői szakma legjobbjai, akik összefogtak annak érdekében, hogy rövid időn belül elkészüljön egy, gazdaságilag is életképes jövőkép, a Magyar Vasút mélyrepülésből történő kivezetésére.

A környék érintett településeinek a polgármestereken keresztül ehhez  az érdekkörhöz kellene támogatólag csatlakozni és a vázolt vasútfejlesztés érdekében lobbitevékenységet kifejteni.

Ugyanis számunkra nagyon nem mindegy, hogy merre épül ki, s valósul majd meg a körgyűrű-hálózat.

*

Felsőpakony munkahelyeket teremt ( - például a Thermofoam ott épít új üzemi telephelyet )

Mint beszámoltunk róla, Szűcs Lajos a szomszédos Felsőpakony településen alapkőletételen volt.

Az új, 4.600 négyzetméter hasznos alapterületű épület várhatóan 2013 januárjára készül el, és a jelenlegi huszonkét munkahely további nyolccal bővül.

Alapkőletétel Szűcs Lajos árnyékában - görnyedve a munkagödör felett

Mintegy 200 millió forintos önrésszel és 100 millió forint uniós támogatással jön létre a Pest megyei Felsőpakonyon a Thermofoam Kft. megújuló energiákat hasznosító modern telephelye.

A vállalat nemcsak a gyárát telepíti Felsőpakonyba, hanem a teljes tevékenységét is: irodákat, raktárakat, kiszolgáló egységeket. A vadonatúj csarnok építésekor a legkorszerűbb anyagokat és technológiát alkalmazzák – mondta az ünnepélyes alapkőletétel kapcsán a cég tulajdonosa és ügyvezetője, Pirityi László.

Az épület hűtését-fűtését geotermikus energia hasznosításával, a használati meleg víz temperálását napkollektorokkal, míg a mellékhelyiségek öblítését az összegyűjtött csapadék felhasználásával oldják meg.

Az új, 4.600 négyzetméter hasznos alapterületű épület várhatóan 2013 januárjára készül el, és a jelenlegi huszonkét munkahely további nyolccal bővül. A 2001-ben alapított, több mint 400 millió forint éves árbevételű Thermofoam Kft. polietilén és poliuretán habok, illetve polietilén fóliák feldolgozásával és applikálásával foglalkozik, amelyekből csomagolóanyagokat állít elő. Partnerei egyebek mellett az Audi, a General Electric és a Flextronics.

Szűcs Lajos és Pirityi László

Szűcs Lajos, a területfejlesztésért felelős Pest Megyei Közgyűlés elnöke beszédében kiemelte, hogy a megye vonzerejét nem csak a növekvő lakosságszám jelzi, hanem az ilyen beruházások, amikor egy vállalat a fővárosból kitelepülve az agglomerációba telepíti a gyárát. Hangsúlyozta, hogy a megyei közgyűlés feladata többek között a területi együttműködés megteremtése, illetve a településekben rejlő lehetőségek kiaknázása, koordinálása.

*

Alsópakony önmagában organikus, beavatkozás, törödés nem szükségeltetik ( - pályázat és fejlődés, avagy megsegítés helyett)

  Nem első ízben foglalkozunk ezzel a dologgal, de csupán azért, mert az mégis csak felháborító, hogy a városháziak mennyire magukra hagyják a kiszolgáltatott lakosságot. 

Hátrányos helyzet, nyomor és vezetési nemtörődömség

Aki nem értené, hogy miről van szó, akkor az csak tudja meg, hogy amikor a paraszttal oldják meg a városi feladatokat, és vele épített járdát az önkormányzat maga helyett, vagy akkor, amikor maga előtt díszburkolatot hány milliókból, vagy akkor, amikor városrészeket hagy magára és sorsára a maga előnyeinek ellenében, akkor legyen már egy ítélete a polgárnak, még akkor is, ha parasztnak nézik.  Szóval aki mindezt nem értené, az olvasson tovább, aki meg érti az is, mégpedig azért, hogy megismerje a régi-új történetet és hozzárakhassa azt, amit az előljárói fizetségről ismer, hogy kellőn értékelje a kialakult helyzetet. 

Önkormányzatunk már tavaly is pályázhatott volna

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.

Polyák István édesanyjának gyalog viszi az ebédet éthordóban, a fiatal lány az iskolából teker haza Alsópakonyra

Alsópakony (a régi és nem a létesítendő) és az ott üzemelő vállalkozások ezeknek a paramétereknek megfelelőn ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ócsa városa a kiírás szerint pályázhat, amit tavaly még úgy gondolt, meg is tesz, de Horváth Tamás előterjesztése után ezt visszavonták a képviselők.

Pedig a pályázati támogatás mértéke 90 %.  Ez azt jelenti, hogy 1 millió forinttal további 9 érhető el.

Beavatkozásmentes, organikus környezet  - hol van már a tavalyi hűhó

Itt van mindjárt példaként a város járdaépítési programja, amire kb 3 milliót szán a vezetés sóder és cement formájában, amit majd a lakosoknak kalákában kell megépíteni. Vagy nézzük a Városháza előtti, Bukodi Károly által "piactér"-nek nevezett bontott területet amire közel kettő millióért díszburkolatot szeretnének rakatni. Na, ha ezt a 2-3 milliót például Alsópakonyra szánnák és ezzel pályáznának, akkor ezzel a pénzzel úgy 20 milliós beruházást, vagy fejlesztést tudnának megvalósítani. A kiírtak szerint. 

Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy tervet állítsunk fel és pályázzunk a TP-1-2012  vagy a TP-2-2012 - re, akár mindkettőre. Mert lassan kifutunk az időből. Ráadásul a város nem olyan gazdag, hogy azt megengedhesse magának, hogy ismét elmegy egy ilyen lehetőség mellett anélkül, hogy rámozduljon.

Alsópakony élve eltemetve - csak járatjuk a szánk

Alsópakonyra is ráférne a fejlesztés, a gondoskodás. De nem, A polgármester és a helyettese valahogy másként gondolkodik. Az egyik csupán a városmagon belüli sportban, a tornatermi birkóban, a pályás fociban és Bajcsy központúságban gondolkodik, míg a helyettes társa a vízügyben, a szennyben és a társult tagságokban érdekelt.
Alsópakony és az ottani kilátástalanság megsegítése nem fér a programok sorába.

Ugyanis míg focira lehet 10 milliót is áldozni, addig a pakonyiak egyet, vagy kettőt sem érdemelnek(?). 

Alsópakony, Ócsa tanyás külterülete, ahol szinte még víz sincs. Legalábbis normális, és teljes mértékben fogyasztható egészséges ivóvíz. Aztán normális út sincs, mert az valahol az útszéli tábla utáni sárveretőnél véget ér.

Alsópakonyon  lehetőség sincs, így a termékek előállítása és piacra juttatása vonatkozásában is elkélne a pályázati segítség. De a közvilágítás terén is lehetne mit fejleszteni. Nos ez a pályázat erre, illetve ezekre adna lehetőséget.  Ha élnének vele.

A városvezetés most ismét ezt szalassza el, amikor erre a kiírásra nem jelentkezik és a várost a pályázaton nem indítja.  (A képviselők többségének sem jut ez eszébe, hogy javaslatként előterjessze.)

A városvezetés ezzel diszkriminatív mód lenézi és kirekeszti az Alsópakonyon élőket, mert amolyan külszéli alsóbbrendűségben tartva őket, kirekeszti a fejlődésből.

Bukodi Károly, választott  polgármester - ha akarna, pályázhatna Ócsa (Alsópakonyról beszél, de ez nem segít)

Hiába a kormány, és a kiíró jó szándéka, ha a választott helyi funkcionáriusok érdektelenségből szarnak az egészre. 

Ezt kérem ne felejtsék el az itt/ott élők, amikor majd a választásokra kerül a sor.

Alsópakony leírva, magára hagyva

A Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén.

A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.

Ez több figyelmet és ráfordítást igényel, mint Alsópakony -  a sport kiemelt és előnyt élvező, több milliós ügy

Remélem egyszer csak rászánják magukat az illetékesek és elkezdenek munkálkodni azon, hogy az Alsópakonyon élőket felzárkoztassák. Akár az utak, a közművek, a közlekedés, a lakhatás, vagy a munkahelyteremtő piacra termelés által, esetleg az ilyen tanyafejlesztési támogatással, amiből most ismét kimarad ez a hátrahagyott településrész.

 *

Fizetős lehet a bölcsőde ( - szociális, vagy családi gondoskodás helyett)

Ócsa városa az alsópakonyi ötletelés kapcsán találta ki, hogy bölcsődeépítésbe kezd. 

Bukodi Károly polgármester ezt egy ismeretlen helyi lakos (szülő) nem reprezentatív felmérésével indokolta, miszerint a kedves anyuka elmondása szerint most  esetleg, vagy akár 20 gyermeknyi igény is mutatkozik vagyis lenne az induló létesítményre.  Ez, ahogy hallani lehetett a lakossági fórumon, megalapozott elgondolás egy több milliós beruházásra és annak fenntartására. De nézzük meg, hogyan is?

Mint ismert Ócsa városa kimondottan nehéz anyagi helyzetben van. A város költségvetési hiánya kiemelkedő. A vagyonvesztés folyamatos, annak ellenére, hogy a tavalyi évben több tízmilliós állami segítség érkezett a folyószámlánkra, a stabilitás nem látszik. A pénzek felélésre kerülnek. A költségvetés továbbra is hiányos, így a jövőbeni beruházások megalapozatlanok, biztosíték nélküliek vagy éppenséggel finanszírozhatatlanok. A bölcsőde építésre és az óvoda bővítésre sincs megfelelő kerete a városnak. A beruházást pályázati pénzek bevonásával kívánják megoldani, úgy hogy az önrész beszerzését is részben állami segédletek bevonásával gondolták finanszírozni. Ehhez némi segítséget nyújtott a tavaly kapott közel ötven milliós vissza nem térítendő pénzügyi segítség. Azonban ennek az összegnek jórészt  foltozásra, vagyis finanszírozásra folyik.  Köztudott volt, hogy még a vasúti aluljáró felújításának árával tartoztak. A kifizetésekhez pénzre volt, s van szüksége a hivatalnak. Erre jött az állami szerepvállalás, mint kisegítő lehetőség. Ebből azonban további közintézményt létesíteni, üzemeltetni még nem lehet. Pedig az első költségek máris jelentkeznek. 

A tervezési díjat máris elfogadta az önkormányzat testülete.  

Az önkormányzatoknak több millió forintjába került a bölcsődék működése az állami támogatáson és a szülők által befizetett térítési díjon felül. Egy bölcsődei férőhely fenntartása úgy 700-800 ezer forint.

Az általunk ismert önkormányzata egyelőre nem fontolgatja a bölcsődei térítési díj bevezetését. Pedig a decemberben módosított törvény szerint megtehetné. 

A gondozási díj maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet, tehát ha a családban egy főre 100 ezer forint nettó bevétel jut, akkor maximum 25 ezer forint. Kivételt képeznek a nagycsaládosok, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg gyermeket nevelők. Ugyancsak mentesülnek a gondozási díjtól a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők.

Az önkormányzatoknak áprilisig kell eldönteniük, élnek-e a lehetőséggel, s mekkora térítési díjat kérnek a szülőktől.

- Amennyiben a fenntartó a gondozási díj összegét egyéb bevételeiből az intézmény részére biztosítani tudja idén, úgy annak beszedése nem szükséges. Ám ha költségvetésünkben erre nincs fedezet, akkor szükség lehet a térítési díj megállapítására. De egyelőre a gondozási díj bevezetése nem áll az önkormányzat szándékában. Ilyen jellegű hatástanulmányok nem készültek, a megalapozott döntéshez pedig több szakmai anyag beszerzése is szükséges - nyilatkozta az egyik érintett illetékes. 

A bölcsődei gondozási díj bevezetése az önkormányzatra háruló terhek csökkentésén túl azt a célt szolgálja, hogy ezáltal a városi teherviselést csökkentsék.  A bölcsődéknek eddig lehetőségük volt arra, hogy a rezsiköltség maximum 50 százalékát beépítsék az étkezési díjba. Egyes önkormányzatok nem használták ki ezt a lehetőséget. Sok helyütt ettől eltérően határoztak Volt, ahol maximumot, 30 százalékot érvényesített a testület. Jövőre azonban nem vegyíthető a kétféle költség - az étkeztetés fejében csak a nyersanyagnorma kérhető el a szülőktől, minden egyebet a gondozási díj takarna be. Ezt azonban sok helyütt nem tudja, vagy nem akarja kigazdálkodni a fenntartó.

A leendő helyi fenntartó egyelőre nem kért be szakmai véleményt. Előtanulmányok nem ismertek, ahogy  költségvetési számítások sem. A képviselő-testület előtt ilyen szakmai munka tudtommal nem került. Javaslatot a gondozási díj bevezetésével kapcsolatban valószínűleg menet közben fognak felvetni a hivatal részéről, mert a jelen állapotban erre pénzügyi fedezete nincs az önkormányzatnak. Külső, vagy belső forrást pedig nem látni. Nem is ismerik a leendő szülők jövedelmi viszonyait, felmérni sem tudja senki, hiszen az építkezés még kezdeti stádiumban sincs. Így nem tudni, hogy a jelenlegi viszonyok alapján képesek lennének-e havi 10-20 ezer forintot fizetni a jövőbeni szolgáltatásért a gyermekes családok. 

Jelenleg semmitmondó szám az egy főre jutó kereset is, hisz nem lehet tudni, milyen bevételek, kiadások, vagy éppen hiteltörlesztések apasztják a családi számlát majd akkor, amikor a létesítmény beindul. Azt viszont már most tudja minden érdekelt, hogy a jelenleg ismert bölcsődei ellátottak körében sokaknak biztosítanak ingyen ebédet, mert rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak, nagycsaládban nevelkednek vagy tartósan betegek.  Ez a szám ismert a helyi óvodai és iskolai példákból. 

A másik oldalról viszont az tény, hogy a gyermekeknek nyújtott napközbeni ellátási formák közül a bölcsődét kiugróan a legdrágább fenntartani. Csoportonként legfeljebb 12-14 kisgyermeket vehetnek fel, akik életkoruk miatt több gondozónőt is igényelnek, mint például a 30 fölötti csoportlétszámú óvodák. Hátrányos a bölcsődék esetében az is, hogy nem a felvett - vagyis beíratott - gyermekek száma alapján jogosultak normatívára, hanem csak a tényleges napi létszám után kapnak az államtól pénzt. Vagyis minden betegség miatt hiányzó bölcsis csökkenti az intézmény havi ellátmányát. Holott a csoport rezsije - világítás, fűtés - akkor is ugyanannyi, ha 4-5 vagy 14 gyerek van a csoportban.

A normatíva kevés, így az önkormányzatoknak évről évre többe kerülnek a bölcsődéik fenntartása. Mégis az intézményhálózat mellett állnak az elöljárók, mert tudják, az édesanyák örülnek, ha visszatérhetnek munkahelyükre. Tehát ha úgy vesszük akár még létfontosságú intézmény is lehet a bölcsőde.

A kérdés csak az, hogy annak terheit valójában az azt igénybe vevő, a Bukodi Károly által beharangozott 30 fő alatti kisközösség, vagy a kilencezres lakosság fizeti? A városnak ugyanis jelen állapotában erre nincs szabad forrása. 

*

Fizetősek lesznek a bölcsődék? ( - akkor most hogyan tovább)

 Fizetőssé válhatnak a bölcsődék, ha a kormány elfogadja az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot - írja szerdai számában több sajtóorgánum.  

Egy törvényjavaslat szerint ugyanis "a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat". Vagyis, jelen esetben az önkormányzat megfizetteti a szülőkkel a "gondoskodást". 

Csakhogy akkor mi értelme a helyi intézménynek, hiszen ezen az alapon akár egy nívósabb egyházi fenntartású, vagy az olcsóbb családi napközi szolgáltatás keretében működő elhelyezést részesíthetik előnyben.  Ócsán pont mostanában utasították vissza ennek lehetőségét, és nyitottak utat a méregdrága intézményesített rendszer előtt. Naná, hogy ebbe belejátszik az alsópakonyi telep támogatásának ötlete.

Eszerint "a bölcsődei ellátás esetében a fenntartó (...) a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat, (...) mely az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet" - olvasható több lapban.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete máris elutasítja a tervezetet. Az újság idéz a közleményükből: "apolitikus lépésnek tartják a bölcsődei térítési díj emelését egy olyan kormánytól, amely a családpolitikát, a családok támogatását, a népesedés ösztönzését, a gyermekvállalás segítését hangoztatja". Az érdekvédők szerint a jelenleginél magasabb térítési díj bevezetésével sokan képtelenek lesznek igénybe venni az ellátást.

Jelenleg több mint 33 ezer gyermek jár bölcsődébe, az intézmények kihasználtsága eléri a 130 százalékot, a várólisták egyre hosszabbak. 

Ócsa eddig mindig visszautasította a bölcsőde gondolatát. Most viszont beígérték.

Nemrégiben azonban Bukodi Károly polgármester elmondta, hogy egy lelkes szülő összeírása alapján közel 30 fős igényt regisztráltak. Az összeírást, vagy közvéleménykutatást, illetve regisztrációt azonban nem mutatta be. Az ebbéli igazolás hitelességét  mindenesetre az kétségbe vonja, hogy a lehetséges bölcsőde tervezése és elkészülte még nincs véglegesítve. Valamint, az, hogy a most esetleg számításba vett 1 éves gyermekek addigra kinövik az intézményt. Ismerve a helyi viszonyokat, ahol évekig hagyták az önkormányzati tulajdon pusztulását a végső bontásig, vagy ahol évek óta nem képesek javítani a közlekedésen, ahol az ígéretek és az igény ellenére sem sikerül a vasúti átjárót biztonságossá tenni, ott, bizony nehéz elképzelni, hogy egy ilyen vállalkozás sikeresen és időben véghezvihető lenne. Még a vasúti aluljárót sem tudták időben átadni. pedig abba is öltek pénzt rendesen. Akkor egy ekkora elképzelést miként fognak nyélbe ütni, tartalommal és pénzzel megtölteni. Az állam már nem fog segíteni, ráadásul a város sem kapta meg az igényelt segélyt. Újabban pedig még nem gondolkodtak. Az ÖNHIKI III. fordulójának beadási határideje lejárt. Tudtommal erre már nem pályázott a városvezetés. Szóval...

A média felidézi Soltész Miklós szociális államtitkár nyáron tett kijelentését arról, hogy nyolc és fél milliárd forintból mintegy 3200-3500 új bölcsődei férőhely létesülhet 2013 végéig az országban, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a családok merjenek gyermeket vállalni.

Ócsán azonban nincs erre pénz. Bukodi Károly pont szeptember 28.-án a testülettel vonatott vissza egy pályázatot, mert hogy nincs rá fedezet. Horváth Tamás ekkor mondta jegyzőkönyvbe, hogy  nincs  a költségvetésben erre 1 millió forint. 

Köztudott, hogy egy bölcsőde létesítéséhez ennél sokkal magasabb önrészre volna szükség. Inárcs település jóval előttünk fogott ebbe bele. Községi létükre előttünk járnak. A bölcsődei szolgáltatás létesítésére első ütemben 137 milliót terveztek be, 2009. évi áron. Aztán tavaly további 142 millióval számoltak a projekt kapcsán. Ez összességében több mint 280 millióra rugó tétel. Ócsa város egy ekkora beruházás megvalósításához jelenleg nem rendelkezik forrással. Ezt bizonyítja a két vezető tisztségviselő hivatkozása is, amikor a Tanyafejlesztési Program pályázatból pénzügyi forrástalanság okán kifordulnak. És ekkor még nem is beszéltünk a szükséges óvodabővítésről.

Bölcsődet építeni, és óvodát bővíteni lakossági részből és terheltséggel azonban nem ajánlatos. Főleg nem úgy, hogy ezzel csak a kormány széllelbélelt ötleteit támogassuk. Emlékszem még arra az időkre, amikor pont Bukodi Károly és Horváth Tamás volt az, aki megvétózta az óvoda bővítést. Pedig akkor már a tervekre is több milliót költöttek. Most pedig ismét ezt teszik. A különbség az, hogy most ők akarják. Nekik, meg a kormányzatnak, az Alsópakonyba költözőknek fontos ez. Benne van a titkos paktumban. Csakhogy jelenleg egy elszegényedő ország, kivérzett városában az itt élők terhére akarják felfrissíteni a korábban elvetett beruházást, megtoldva egy újjal. Pont akkor, amikor még a bölcsődei ellátásból is kivonulni készül az állam és az önkormányzat, magára hagyva a gyermekes családokat.  

Kérdés, hogy mikor húzzák már be a vészféket az eszeveszett lejtmenetben viharzó városatyák? 

Csak nem várják meg, míg a bennlévők riadalma elér a vezetőkig?

*

"Nemzeti" vidékhalál program ( - Ócsa a minta település)

Az önkormányzati törvénytervezet elpusztítaná a falvakat, súlyosbítaná a közbiztonság helyzetét és elvonná az önkormányzatok hatósági jogkörét. 
Ócsán ez már működik.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke rengeteg pozitív visszajelzést kapott arra a levelére, amelyet múlt héten az önkormányzati átalakítás kapcsán küldött az érintetteknek, a Jobbik elnöke arra kérte őket, hogy vállalják fel közösen a küzdelmet a kormánnyal szemben.

A politikus keddi - több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel tartott- sajtótájékoztatóján elmondta: az önkormányzati koncepciónak három alapja van. Az elsőt Ceausescu szelleme, az ő magyar faluellenessége adja, a másikat az IMF pénzsóvársága és országhódító tervei nyújtják, a harmadikat pedig az Orbán-kormány tehetetlensége biztosítja.

Vona Gábor szerint a törvényjavaslat nem egy önkormányzati átalakítás, hanem egy kétségbeesett költségvetési terror. Egyrészt hiányoznak belőle azok a hatástanulmányok, amelyek az átgondoltságot képesek lennének alátámasztani, másrészt a javaslat 31 későbbi egyéb ágazati törvénybe utalja a részleteket. „És jól tudjuk, az ördög mindig a részletekben rejlik”- tette hozzá a politikus.

Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke közölte: pártja felhívására nem csak polgármesterek, hanem kistérségek is jelentkeztek, amelyek egyhangúan jelezték, hogy támogatják a párt elképzeléseit. A képviselő szerint a mai politikum teljesen magára hagyja a falvakat. Hozzátette: a falurombolás nagyon sok tekintetben működik, például a vidéken megszűnt a közbiztonság és nem is várható semmiféle javulás. Ugyanis az új törvénytervezetben megszigorítják a polgárőrök intézkedési jogkörét.

Hegedűs Lórántné, az önkormányzati kabinet vezetője hangsúlyozta: a kormány több szász milliárdot szeretne kivonni a közigazgatási szférából, tehát nincs pénz, ezért durva megszorítások és leépítések következnek. A nemzeti radikális képviselő szerint az ország vezetésének egyetlen célja van: a rombolás. A politikus asszony példaként említette azt, hogy a 2000 fő alatti településeken nem lehet oktatási intézmény, és ha nincs iskola az a település halálát jelenti, de nem lesz hivatali ügyintézés sem.

Mindig van lejjebb- jellemezte egy mondattal a törvényjavaslatot Apáti István, az Önkormányzati- és településfejlesztési bizottság alelnöke. Hozzátette: a liberális dögvész pusztít, nemcsak kultúrpolitikában, külügyben, de az önkormányzati politika terén is. A nemzeti radikális képviselő úgy gondolja a javaslattal újabb társadalmi csoportot szemeltek ki.

A jelenlegi politikának a kistelepülések és a falvak jelentik a legnagyobb problémát.

Tanyafejlesztési Programra, vízre nincs a költségvetésben pénz - ez lenne az etalon

Egyéb veszély

 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magára hagyott alsópakonyiak.  Ócsa város most is a sorsukra hagyta az ott élőket. Utoljára a Bukodi-Horváth tandem mozgósította őket, a devizatelep kapcsán. Akkor a helyi hatalomnak mint valami társadalmi töltelék,  szűkség volt rájuk. Még külön buszt is küldtek értük, hogy az államtitkári beszámolóra a háttérnépesség demonstrálják. Ezt követően a betervezet vízhálózati rekonstrukciót is visszavonták. Talán éppen ennek összegéből, vagy e helyett a vasúti átjáró felújításába kezdett az önkormányzat. Igaz Horváth Tamás még szeptemberben a testület előtt kijelentette, hogy nincs egy millió forint a költségvetésben. Mindezen indokkal került visszavonásra a TP-1 kódszámú Tanyafejlesztési Program pályázaton történő részvétel, Bukodi Károly javaslatára.  Érdekessége ennek a hozzáállásnak, hogy ezzel párhuzamosan a vasúti aluljáró soronkívüli rendbetételére volt 3,5 millió a költségvetésben. Arról nem is beszélve, hogy mindkét javaslatot ugyanaz az ellentmondásos képviselőtestület szavazta meg.

Ez is jobb sorsot érdemelt volna - eltüntették

Ezt is elintézték - kitiltva

Szóval, lehet jobbikozni és lehet utálkodni, vagy hiteltelenedni, de az már tény, hogy ez a városvezetés, Bukodi Károllyal és Horváth Tamással az élen (fideszestűl Szűcsöstűl), valamint Horváth Zoltán mb főépítésszel és a bizottsági elnökökkel (Kardos Zoltán, Bukodi Jánosné, Buza Ernő) bizony a vidék halálának programját támogatják.

Erre sem volt egy millió - elbontották

És hogy ez a rombolás mennyire igaz, ékes bizonyíték erre a Jobbik felszólalásán túl a Lakatosház demonstratív elpusztítása.  

Valóban Ócsán ez megvalósul és működik.

Erre 5 millió futja

Erre is találtak több mint 3,6 milliót - valaki jól jár

Pusztul a falu - bontásra szintén több százezret költöttek - senki nem voksolt rá

Laptop húszezerért nekem, 3,5 millióért nektek

Aztán azt se felejtsük, hogy a laptopokra is találtak pénzt a költségvetésben. 
Ez sem akármilyen üzlet volt.


*

Az utakra nem költ az önkormányzat ( - nemsokára azonban fizethet az aluljáróért)

Ócsa nem pályázik a belterületi utak felújítására - ami saját tulajdon, - és a MÁV aluljáróval ellentétben ezt nem célozza meg az önkormányzat.

Pedig vannak olyanok, akik szeretnék úgy helyrehozatni az utakat, hogy azok hosszútávon tartósak legyenek, és később alig kelljen rájuk költeni.  Erre még lehetőség is volna.

A kátyú nem jó üzlet - nem élvez prioritást

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzétette, hogy az Új Széchenyi Terv keretén belül pályázatot ír ki az önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztésére. A pályázat nagyon kecsegtető, hiszen az önkormányzatnak mindössze tíz százalékos önrészt kell vállalnia a tervezett beruházásokból, kilencven százalékot az állam tesz hozzá. Továbbá a pályázatban megjelölt utakhoz kapcsolódóan autóbuszöblök, buszfordulók kiépítésére, közterület kialakítására, a kerékpáros közlekedést segítő létesítményekre is támogatást lehet kérni.

Ócsa városában nagyon leromlottak mára a belterületi utak.  Számos helyen nem hogy buszöböl, hanem még normális megálló, és várakozó sem jut. A gimnáziumnál egy vízelvezető mentén álló rézsűbe vájt homokbucka nyitott ürege a megálló, ami csak a polgármester köreinek felelhet meg, különben pedig a város szégyene.

Vájt buszmegálló a gimi előtt - ide érkeznek a településekről a diákok

Mégsem erre fordították eddig a közpénzeket. Most azonban ismét itt a lehetőség változásra.

A városházán dolgozó ismert szakember szerény léptékben gondolkodik, - ha 100 - 150 millió forintot céloznának meg, amelyből 10-15 millió lenne a saját erő, akkor ezzel jelentős fejlesztéshez jutna Ócsa. Az önrész miatti kiindulópont nemcsak a város forráshiányos költségvetése a mérvadó, hanem az is, hogy ennyit már legalább egyszer elkötött a város sok más haszontalanságra, vagy kevésbé értékelhető dolgokra. Pont most folyik ki a kasszából 3,6-4 millió körüli összeg a MÁV aluljárójának kialakítására.

Ez ügyből a polgármester felhívást tett közzé.  

Ez a felhívás, és ami mögötte van, túl sokba van -  közpénzből a befizetőknek

Akadálymentesítve, szürkén - több min 3,5 milla

Ha ezt inkább a pályamunka önrészére költötték volna, akkor ezzel akár 40 milliós összeget is be lehetett volna hozni a városba. Szóval ennyire volt értelme belefogni átgondolatlanul a vasúti létesítmény kicsinosításába. Akár hogy is vesszük, 4 millióból több buszmegálló, vagy egy felszíni átjáró is ki jött volna. Még sem ezt választották. Nem ez volt számukra  a fontos.  Ha pedig pályázati önrészt fedeztek volna ebből, akkor tízszer is felújíthatták volna a kapott pénzből a vasúttársaság aluljáróját. Amennyiben pedig nem ez a cél, akkor az utakra és a buszmegállókra fordíthatnák a keretösszeget.

Az összeg többek meghatározása szerint  mérvadó  ha a felosztható keretösszeg tekintik, valamint azt, hogy abból várhatóan mennyi pályázót támogatnak. Vagyis minden nyertesre nagyjából 100-150 millió forint juthat.

Ahol  járda áll a gyalogos rendelkezésére, ott a Volánbusz parkol - akkor meg minek

  

Egy képviselő úgy véli, szükség van a kigödrösödött, rossz minőségű ócsai utak helyreállítására, ezért a maximum támogatás igénylésével kell megpróbálkozni: minél magasabb önrész arányosan több milliót hozhat a városnak, ami nem mindegy. A városnak szüksége van az infrastruktúra javítására, az utak rendbetételére és a járdák, a kerékpárutak kiépítésére, a közlekedés fejlesztésre. Ez nem csupán közös érdek, hanem a túlélés és a fejlődés alapja - fogalmazott a képviselő. 

A pályázatokkal kapcsolatos tapasztalat:  inkább kérjen nagyobb összeget a város, hogy kapjon legalább annyit, amennyire mindenképpen szükség van az utak helyreállításához. 

Igaz, a városnak súlyos költségvetési problémái vannak, ez tény, de ha továbbra is olyanokra kótyavetyéli a maradék kis vagyonát, mint a saját tulajdon elbontása és az idegen tulajdon felújítása, akkor nem sok remény marad  a város vonzóvá tételére, az idegen idecsábításra, a turizmus fellendítésére, a kilábalásra.  Az ésszerűbb gazdálkodás, a visszatartott pénzek biztosítanák a pályázati keretet, amely bőven fedezi a szükséges önrészt, vagyis  magát a fejlesztést. 

A drága díszburkolat sem bírja - kit érdekel

Az említett indokok alapján dönthetne végül úgy a Gazdasági Bizottság az Ügyrendi Bizottság, valamint az Oktatási- kulturális és sport Bizottság együttes támogatása mellett, hogy az iskola előtti buszmegállók kiépítése, öblösítése és fedetté tételére több millió forint támogatást igényelnek. Az utakat szélesítik, a járdákat összekötik, egybekötve egységesítik. Az így támogatott elképzeléssel a testület elé állnak és a várost előrébb lendítik.
Az elnyert pénzből elsősorban a rossz minőségű aszfaltburkolatokat helyreállíthatnák, mégpedig úgy, hogy később már ne, vagy csak keveset kelljen a karbantartásukra költeni.

Ezt azonban nem hiszem, hogy Kardos Zoltán, Bukodi Jánosné, vagy Buza Ernő bizottsági elnökök be mernék vállalni a más utakon járó, más elképzelésekben gondolkodó Bukodi Károly polgármester, és Horváth Tamás alpolgármester előtt.

*

Ócsa - alsópakonyi lakótelep nem kis hibával ( - az urbanisztikai társaság szerint elhibázott a tervezett beruházás)

"A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület a MUT elnökségének véleménye szerint nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására" - áll a társaság állásfoglalásában, amelyet múlt hét szerdán juttattak el az MTI-hez. 

Az ócsai Polyák István édesanyjának viszi az ebédet éthordóban a kisváros külterületén Alsópakonyban, ahol az út túloldalán ,épülhetnek majd fel a fizetésképtelenné vált lakáshitelesek házai. A kormány szociális családiház-építési program I. üteme megvalósításának helyszíneként Ócsa - Alsópakony településrésze felé eső - külterületét javasolta a Belügyminisztérium. Ócsa város Fideszes képviselő-testületi többsége lefeküdt a kormány előtt.

Gazdaságtalannak, a korszerű urbanisztikai törekvésekkel ellentétesnek és társadalmilag fenntarthatatlannak tartja az Ócsára tervezett szociális bérlakás-építési programot a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöksége.

Mint írták, a budapesti agglomeráció területén túlkínálat van a települések belterületeihez csatlakozó lakóterületekből. A kiválasztásnál elhibázott csupán azt a szempontot elsődlegesként kezelni, hogy a terület állami tulajdonban legyen. Az épülő lakásoknak az érintett településbe kell integrálódniuk. Az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel mind egymással.

A leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok közötti szolidaritást a puszta kiszolgáltatottság nem hozhatja létre – írta a társaság. Kitértek arra is, hogy a lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőfokul szolgálhat a továbblépéshez. Ez a helyzet ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.

A társaság a felsorolt érvek alapján felhívja a figyelmet a fejlesztés felülvizsgálatának és átgondolásának szükségességére. Az Ócsára tervezett fejlesztés előkészítésére kiírt tervpályázat eredményeinek megismerése után széles körű szakmai fórumot rendeznek, és ennek ajánlásait eljuttatják a kormányzat képviselőihez – írták. A MUT állásfoglalásában azt is leszögezte: “messzemenően egyetértve a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel”.

A Magyar Közlönyben augusztus 11-én megjelent kormányhatározat szerint a kormány a devizahitelesek megsegítése érdekében szociális családiház-építési program megvalósítását hirdette meg, amely családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséből áll, alapvetően ezer négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztésre biztosít lehetőséget, teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátást valósít meg, alacsony rezsiköltséggel működtethető, energiahatékony technológiákkal valósul meg, közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételét is lehetővé teszi, s annak részeként felkérik a karitatív szervezeteket, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását.

A kormány – mint a határozatban olvasható – kezdeményezi Ócsa területén a szociális lakásépítés megvalósítását, összesen minimum 66 hektáron. Ez tartalmaz lakó-, közlekedési, intézmény- és zöldterületet is. Elrendeli 80-100 negyven négyzetméteres, 200-220 ötven négyzetméteres, 80-100 hatvan négyzetméteres, 35-55 hetven négyzetméteres, 20-25 nyolcvan négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak, közüzemi szolgáltatások kiépítését.

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan  most októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át.

Az első ütemben várható gyermeklétszámot az általános iskola állítólag majd fogadni tudja, így az intézményt a szükségleteknek megfelelően a második ütemben bővítik.

Bukodi Károly azonban pont a legutóbbi ülésen jelentette be, hogy az egyik kapcsolódó bővítés tervezési összege az általa előadott árajánlat alapján úgy 2,5 milliós terhet ró még az amúgy is hadi-lábakon álló költségvetésre. Félő, hogy ezért újabb elvonásokkal sújtják az amúgy is visszamaradott várost, és az ott élőket. Valószínűleg az elkövetkező években még kevesebb jut majd szociális- és közérzetjavító intézkedésekre, vagy a közlekedés fejlesztésére. Így továbbra sem lesz pénz az utakra, a hiányzó vízelvezetőkre, a nem létező járdákra,  a buszmegállókra, és a vasúti átjáró kiépítésére sem.

A lakosságnak nem marad más, mint a Lakatos-házból származó emlékképe, és a több millióért ki-, és letisztított MÁV aluljáró használata. Legyen elég ez a jövőre nézve, a helyi boldogsághoz.

Ahogy a városvezetés gondolja.

Emlékezünk még, hogy kik és miként szavaztak erre az elgondolásra, erre a testületre?

*

Puszta, vagy pusztulat szép kilátással - Horváthék lehetőséget látnak benne ( - fele se igaz)

Lenyúlás, vagy megmentés? Mindenáron?  

Amikor a bankok megmentéséről hallunk, már kiver minket a víz. Ha a svájci frank óránkénti árfolyam jelentését hallgatjuk a hírekben, már frászt kapunk. Amikor pedig a devizahitelesek alsópakonybeli kalandjairól hallunk, akkor csak Horváth Tamás az aki ezt képes a maga elképzelései szerint jól értelmezni.

Horváth Tamás, Ócsa jelenkori történelmének alpolgármestere, aki csupán annak véletlennek köszönheti tisztségét, hogy a választásokat követő patthelyzet után Gallai doktor képes volt ráhatásra változtatni álláspontján. Azóta gyakorlatilag a bolyais tanárt szolgálja a városi ember, a választói akarat elleniben.  Ma már azonban hiába mondják egyesek, hogy én nem erre voksoltam. Késő bánat. Jött ez a vész, mint hitelesnek a frank csúcsdöntése.

Alsópakony az egykori szocialista (állami termelés, mezőgazdasági ágazat) gazdálkodás hátrahagyott csökevénye. Közigazgatásilag Ócsa része. A évtizedek azonban magára hagyták. Az állapotok a leromlott Kádári kort idézik. A vízellátás akadozik, a csatornázottság hiányt szenved. A víztorony nem a város tulajdona. Nemrég pont annak kiváltásáról döntött a képviselő-testület Horváth Tamás beszámolója alapján. A vízellátást egy százméteres fúrt kút szolgáltatja, ami állítólag rossz minőségű. A kistelepülés víztisztítóval nem rendelkezik. A szennyvizet szikkasztókban tárolják, szükség esetén szippantják. Az ottani körülmények fejletlenek.  Az egykori állami gazdaság, az alsópakonyi major területe a lakott. A volt borászati üzem telkén van a kút is. A villany az egyetlen ami korabeliséget viszi az ott élőknek. A településen élők javarészt szegénységben és munkanélküliség közepette élnek a szinte semmiben.

"Egybefüggő állami területen épülne a Frank City.
A helyiek meg  Pestről a munkahelyük közelébe kiköltözött stricik. Ha valamit fel akarnék robbantani ezt az elegyet kevergetném: fuccos strici csipetnyi hetes béemwével, kicsi háremmel, ezt keverd harminc év munka után nincstelenné vált magyarokkal, akinek kiskertjében kell majd termelni az uborkát."
Még a Mádencia fórumán is pejoratív gettót emlegetnek, félelmeiket fogalmazzák meg az ismert nickek. 
"Pezseg a honi sajtó Devizafalváról."
"Gondoljunk bele, mondjuk 300 család mentális gondokkal, összeomolva, mindenükből kiforgatva, munkanélküliként összeterelünk, éljetek boldogan Alsópakonyon a bérházakban. Aki volt már ott, annak nem kell magyaráznom, miért alkalmatlan maga a hely. Vagy lesz ott óvoda, iskola, rendelő, bolt? Vagy az ócsai infrastruktúra lesz bővítve? És sétálgatnak kilométereket a városba kenyérért, gyógyszerért, mert ugye kocsi nincs. A 300 család 600 gyerekével mi lesz? Lesz játszótér, lesz gyámügyis, lesz szociális gondozó, netán gyógyszertár vagy rendőrös?  Mivel munka sehol, automatikus segélykérő lesz a felnőttek nagy része."

"Aztán az Isten mentse meg őket az ócsaiak indulataitól!"

Állítólag Horváth Tamásnak kellett odaszólni, hogy mérsékeljék magukat. Többen már nem is szólaltak fel ezért. Nagy a susmus és a félelem városszerte.  A falusias településszerkezet,. a közvetlen ismeretség, nagy ráhatással bír az emberekre. Így többen jobbnak vélik, ha nem is szólnak.

A helyiek beszámolói alapján nem véletlen, miszerint kevesen kapnának kedvet a költözéshez.

„Itt nem szívesen fogadják be az idegent." "Sok kiközösítő gondolat olvasható az ócsaiaktól az interneten." "A fórumon barátságtalan hangulatot teremtettek." "Alig van munka a városban." "A környék legrosszabb közlekedése itt van." "Kerékpár út egyáltalán nincs, járda is alig, a közbiztonság labilis." "A város a rossz pályáztok végett kíméletlenül el van adósodva."  "A tömegközlekedés itt a legborzasztóbb."  "Nem lehet időben beérni, több mint egy órába is telik a beutazás."  "Nagy az elmaradottság." "Egyaránt féltem a betelepítetteket is és az ócsaiakat is." "Ha jövőre nem ők akarják adni a polgármestert, akkor lehet, hogy segíteni kellene őket... "

Az alsópakonyiak sem optimisták.

"Itt csak az tud létezni, akinek van kocsija, anélkül nem lehet munkába járni, és a vásárlás is nehézkes.” „Földút kanyarog a házak között, a közművesítés még csak álom. Bolt sincsen, öt-hat kilométert kell utaznunk Ócsára tejért, kenyérért.” „Egy hidroglóbuszból jön a víz, de a teteje már régen beomlott. Szúnyoglárva, cserebogár jön a slagból. Az utóbbi két karácsony alatt egyáltalán nem volt villany. A busz sem áll meg, csak tanítási napokon naponta kétszer.” 

A Belügyminisztérium indoklása szerint a mintaprojektre Ócsa a legalkalmasabb, hiszen itt az államnak több mint háromszáz hektárnyi területe van, így a földért nem kell fizetni.

Felsőpakony polgármestere, Sztancs János szerint: – Kizárt, hogy a beruházás Ócsának ne kerülne pénzbe – magyarázza lapunknak. – Növelik az óvodai, bölcsődei helyek számát, átépítik az épületeket. Nőnek a közműköltségek, s az állami normatívából eddig is csak a kiadások felére futotta. Honnan lesz pénz például a pluszsegélyekre? A polgármester szerint a környéken újrainduló és frissiben startoló vállalkozásokban hiba túlzottan bízni.

Ezt az utolsó mondatot látszik igazolni a FÉG-MPF vívódása és a beharangozott munkaerő bővítés elmaradása, valamint a NAGÉV bejelentése, miszerint mostanában nem kíván és nem tud új felvételiseket fogadni. Jelenleg akkora túljelentkezés van, hogy válogatni tudnak a talonba helyezett jelentkezők (pályázók) közül.

Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere nem is érti az aggódó felvetést. – Hiszen a mi intézményhálózatunk, az itt élők nyernek a fejlesztésekkel!  - mondja.

Ami ráfér a városra. Ócsa „önhikis” (önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat), költségvetése siralmas, beruházásokra – a rendőrőrs felújítására, egészségház létrehozására – másfél milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki. A most megvalósulni látszó fejlesztéseket a város régóta tervezte. Hazudja. Az első ütemben elkészülő nyolcvan házzal egy időben bölcsődét épít az állam (eddig nem volt), bővíti a helyi óvodát, megoldja a közlekedést. (Nincs leírva sehol. - szerk. megj.) A második ütemben (négyszázhúsz ház) pedig újabb bölcsőde, óvoda és alsó tagozatos általános iskola is épül majd. (Erre sincs leírás, és biztosíték.-szerk.) S a fenntartás? Gond egy szál se. Az első körben felhúzott új intézmények ellátását a város – mivel amúgy is szüksége van rájuk – kigazdálkodja. (Népnyúzással, szabályok áthágásával, stb. - lásd kommunális adó.) A többit pedig, Horváth Tamás úgy gondolja, az eszközkezelő fogja – amolyan gondnokként – fenntartani, működtetni.  (A legnagyobb baj, hogy csak Horváth ámítja a népet ebbéli gondolataival. E gondolkodás mentén szedték szét az Ágas-házat. Miatta veszett el a Lakatosház, és eme ember sajátos gondolatvilága okán költenek a közösből közel 4-5 milliót a MÁV aluljárót.  Most pedig ez az ember a kétes lakóparkot menedzseli.)

Nem véletlen, Horváth Tamás szavait csupán kérkedéssel szabad fogadni, hiszen eddigi felvetései során a kisváros rendre veszített. Az emberek még friss és fájó emlékeket őriznek magukban a Horváth úr gazdasági tevékenységével kapcsolatosan, a laptopok elherdálása és 3 milliós újravásárlása kapcsán, a Lakatosház elbontása következtében előálló vagyonvesztés okán és az Ága-ház felújítása során elszenvedett károk kapcsán.  Horváth Tamás mint ötletgazda lép be a köztudatba, ami mindig milliós kiadásokat von maga után. Most futó projektje szerint a MÁV állomás forgalmi szempontból jelentéktelen, nem használt vasúti aluljáróját újítják fel közel 4,5 milliós közpénzek elköltésével. Mindez az mostani választások utáni időszak friss eseményei, vagyis alpolgármesteri tevékenységével összefüggő kiadások, más szemszögből kártételek.  Így a vele szembeni bizalom erősen kétséges, ahogy megítélése és szavahihetősége is. A közvélemény nagy része jelentős hibának és rossz előjelnek tartja  az ügyben való felbukkanását és jelentős szerepvállalását. Ez a kormányprojektnek sem jó. 

Bukodi Károly polgármester a város honlapján és az önkormányzat több milliós ráfordítással készülő újságjában amolyan szózatot jelentetett meg az ócsaiakhoz, kérve a lakosság támogatását a kormányzati lakóparkhoz. (Most annak a lakosságnak a támogató segítségét kérik, akit pár hónapja még kizártak a döntésekből a kommunális adó szabályellenes bevezetésével és rájuk terhelésével. Akkor nem volt szükség főrumra, meg lakossági támogatásra. Most viszont jól jönne.)  A segélykérő közleményt Horváth Tamás, alpolgármester, mint vélt fogalmazó is jegyezte. 

De mint közleményből kiderül, a városvezetés már  megállapodást kötött a Belügyminisztériummal. Így a

2011. szeptember 15-én (csütörtökön) 18.00 órai kezdettel meghirdetett lakossági fórumnak ismét nem lesz különösebb jelentősége. Ezt is átverik, mint az értelmetlen kommunális adót.

Az események már rég felpörögtek. A kormány június 30-án utasította a belügy- és a nemzetgazdasági minisztert a szociális családiház-építési program kidolgozására. Július második hetében már csöngött is a telefon az ócsai hivatalban, s még aznap megjelent a pesti stáb, felmérni a helyszínt.
"Pletykákból hallottuk, hogy Ócsa is a lehetséges helyszínek között van" – mondja Horváth. – Július 19-én reggel kilenckor pedig már a belügyminiszterrel tárgyaltunk.  

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át. "Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében", utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak - írják Ócsa vezetői, kérve a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a nemzeti ügyek kormánya és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Mire azonban az új-telepesek a városba költöznek, addigra már aligha lesz betöltetlen álláshely a térség egykor legnagyobb, 100 fő fölött foglalkoztató üzemében, mivel az önkormányzat elfelejtett birtokvédelmet elrendelni, így az MPF Holding nyomán szinte kiürítették a gyárat. Jelenleg nem dolgoznak még harmad annyian sem ott. A területről nem egy eszköz kikerült. Volt, hogy gyári raklapokat fotóztak a házak előtt, és volt, hogy a fekete-sárga VW Transportert keresték a kiszállítással kapcsolatos üzlet kapcsán. Jelenleg a régi dolgozók egy töredéknyi részének tudnak csak munkát adni a felszámolás alatt álló üzemben.  Madarász Zoltán MPF Holding helyi ügyvezetője jelenleg is levelezésben és elszámolási vitában van, ellenvéleményben áll Ámon Csabával a FÉG Konvektorgyártó Zrt. CFO/ gazd. vezig.h.-vel. Ezért a közeljövőben érdemi változás nem várható ettől a termelni még nem kész egységtől.

Horváth Tamás mégis, mint ezt megelőzően mindig, lelkesnek tűnik. Sokan pont ettől félnek, mert eddig ez soha nem hozott jót a számukra. Ő mégis ezt mondja: - A belügyminiszterrel tárgyaltunk. Sikerrel. Nemrég kormányrendelet is nevesítette Ócsát, és kiderült: száz 40 négyzetméteres ház épül a gyermektelen pároknak, kétszáz 50 négyzetméteresbe az egygyerekes családok költözhetnek. A száz 60 négyzetméteres épületet két gyerekkel lehet majd elfoglalni, míg a 75 darab 70 és 80 négyzetméteres házakat a nagycsaládosok bérelhetik. Ócsa augusztus végén testületi ülésen minősíti belterületté a jelenleg még gazdasági területnek számító földet, s fogad el részletes településrendezési tervet, benne az állam felé való igényekkel.
 

Kevesebb szó esik arról, hogy a helybeliekre is rossz hatással lehet a kényszerű együttélés.

– Egy település életébe nem szabad drasztikus eszközökkel belenyúlni. Veszélyes és kiszámíthatatlan következménye lehet, ha a lakosság növekedése nem természetes gyarapodás eredménye, egyszerűen csak „odatelepítenek” több száz embert. De mindebben persze nincs semmi meglepő. A kormány szociálpolitikai módszerei a két világháború közötti időszak technikáit idézik. A csaknem száz évvel ezelőtt épült Auguszta-telep vagy az állami lakótelepek (mint például a pestszentlőrinci) már létrejöttük idején is a budapesti szegénység gócpontjai voltak. Akárcsak az 1929–33-as válság után épültek – például a ferencvárosi Dzsumbuj. Persze korábban sokaknak nyújtottak segítséget, de a 21. században másolni őket óriási felelőtlenség.

Sok mindent lehetne másként. Akár ezt a projektet is. Csak ugye ahhoz nem a kocsmából kéne indulni. De mit is várhat az átlag ócsai attól a vezetéstől, aki tucatszám herdálja el a pár éves laptopokat, hogy megduplázhassa az otthoni készülékeinek számát és ezért milliókat vesz el a közpénzekből,  vagy éppenséggel újabb milliók elszórásával tesznek tönkre egy műemlék épületet úgy, hogy annak értékeit széthordják, majd védett területen házat rombolnak méreg drágán, hogy aztán városlakó kommunális adóját messze meghaladva ismét milliókért átfessék a nem használt vasúti aluljárót. 
Az alsópakonyi lakópark is csupán egy cupák az erre éhezők számára. Sokan azért sündörögnek és fontoskodnak körülötte, mert vadállati éhséggel vágynak a leeső falatokra  A triumvirátus ebben is funkcionál.

A koncepció elméleti megalapozásánál állítólag támaszkodnak a Magyar Építész Kamarának a tervpályázat előkészítésében közreműködő szakértőjére, Ertsey Attila előzetes koncepcióvázlatára, valamint Ócsa főépítészére, Horváth Zoltánra, és az általa tolmácsolt véleményekre.

Horváth Zoltán, Ócsa és Felsőpakony szerződött építésze, továbbá a TRISKELL Kft, a TECTUM-ART Építésziroda Kft vezető tervezője, tulajdonosa. Így nem csoda, hogy ebből az ötletből  is jó lenne számára egy szeletnyit, vagy egy közepesnél nagyobb falatot kinyerni, elvégre most Ő itt pozícióban és támogatottság alatt van azonos nevű mentora által. Utolsó együttműködésük gyümölcse az Ágas-ház műemléki jellegének megcsúfolása, a korabeli ágasfa eltüntetésével,. valamint a Lakatosház  elbontása  volt.

Mindezek ellenére és az ismertek alapján a Szociális Családiház-építési Program keretében létrejövő új falu alapítása egy életformamodell felvázolásán  kell, hogy alapuljon. Ezt állítólag képesek magukévá tenni. Az új falu Ócsa köldökzsinórján függ, de fokozatosan kiépülve bizonyos mértékig önállóan is működőképesnek kell lennie és meg kell teremtenie egy közösség, egy kisebb új társadalmi egység élhető és fenntartható kereteit. Ebben  kíván a helyi építészünk az alpolgármesterrel osztozva, részt venni.

Sokak szerint nagy hibát követ el a polgármester, és a képviselő-testület, hogy mindezek ismérvek, az utóbbi idők sorozatos hibás döntései után hagyja még érvényesülni alpolgármesterét, és teret enged ámokfutásának; - akár ebben az eljárási-, döntési mechanizmusban is. 
Az ötletpályázat zsűrijében helyet kapó Horváth Tamás, ezzel élete legnagyobb, de lehet, hogy végzetes karrierjébe kezdett. Ezt persze még nem tudni előre. Nem csoda hát, hogy minden eszközt és kapcsolati rendszert igénybe véve, erőteljesen támogatja a haszonnal kecsegtető elképzeléseket. 

Már csak a lakosságot kell meggyűrni, hogy az oly magas elutasítottsági arány csökkenjen és a sajátos gondolatokat javakra válthassák az illetékesek.

Ez nem pusztán szép kilátás.

*

Bugyi a legdinamikusabb, és a legnagyobb beruházások élvezője ( - de hol van Ócsa)

Moldován Ágnes, az ötmillióból fenntartott Ócsai kisbíró fizetett munkatársa, a Dabasrégió online oldalán "az elmúlt évek legnagyobb gazdasági beruházásai zárultak Bugyin" címmel jelentetett meg írást a mai napon. 

Mi ezekkel a fejlesztésekkel már többször és több helyen foglalkoztunk és mint jó, rendben levő példát emeltük ki Ócsa honpolgárai előtt, hogy lássák, ekként és így is lehet egy települést vezetni, ahogy Bugyin teszik.

(Hogy a korábban megvalósult kerékpárútról most ne beszéljünk.)

Több mint hatszáz millió forintot költöttek két, most elkészült uniós projektre Bugyin; leaszfaltozták a község útjainak egyharmadát és egy új hotel is megnyitja kapuit – közölte a település nagyra becsült polgármestere, Somogyi Béla úr, hétfőn.

Nyolc földút kapott szilárd útburkolatot Bugyi nagyközségben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív programja keretében megvalósult útépítés során. 

A "Bugyi Nagyközség belterületi úthálózatának fejlesztése" pályázat megvalósítása alatt a település 193 248 300 Ft támogatásban részesült, amelyhez 137 332 206 forint önerőt biztosított a település. A teljes beruházás költsége meghaladja a 322 millió forintot, és utófinanszírozással valósult meg.

A településen a dr. Abay Frigyes utca, a Munkácsy, a Hatház, a Szabadság, a Zrínyi, a Terv, a Vörösmarty, valamint a József Attila utca lakói vehették birtokba a megépült utakat, és a megszépült utcákat. A Duna Aszfalt Kft. munkatársai akadálymentes járdát, csapadékvíz elvezető árkokat is építettek az útburkolat mellet, fákat ültettek, füvesítettek, és padokat, szemétgyűjtőket helyeztek ki az utcákban. 

Az útátadó ünnepségen kerékpáros gyorsasági mérésekkel tesztelhették a fiatalok, hogy mekkora sebességre tudnak felgyorsulni egy adott útszakaszon. A rekord több mint 43 km/óra volt, ami kerékpárral nagyon szép teljesítmény.

Ugyanezen az útszakaszon egy fél órával később motoros kaszkadőr bemutatót tartott Deményi László és Deményi Zsolt, a turai Deményi Team versenyzői. Az extrém motoros és Quad bemutató nagy sikert aratott az utcára sereglett nézőközönség körében.

dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója és Somogyi Béla polgármester úr együtt vágta át a két motorkerékpár közé kifeszített nemzeti színű szalagot, ami az elkészült útszakaszok hivatalos átadását is jelentette egyben. 

Bizony, Bugyi nem első esetben mutat fityiszt, és nem  először köröz le minket az elmúlt éveket tekintve.   

Somogyi Béla igen jó példát mutat polgármesterségből, amit bizony átvehetne Ócsa eddig nem jeleskedő vezetése.

Szeretnénk végre városlakóként megélni, hogy az amire Bugyi nagyközség képes, azt Ócsa vezetése is képes elérni, és megvalósítani, még akkor is, ha az eddigi helyi gyakorlat ennek sorra ellentmond.

*