Bezzeg a szomszédos homokhátságiak ( - a lápi ember érdemi igénytelenségével nem fog a térség jelentős helyévé emelkedni a város)

Újabb kört kaptunk a szomszédos községtől is, város létünkre.

Bugyi Nagyközség, a héten tette közzé honlapján egy új adónem bevezetését, mellyel nem az ott élő lakosságot terheli, mint az Ócsán jogszabályellenesen bevezetett kommunális adó, hanem a községbe látogató, pihenni, kikapcsolódni vágyó, és fizetni is akaró emberektől vár el bevételt a Somogyi Béla vezette, egyre inkább városi ragra fejlődő Bugyi község.

Dolgozik rendesen

De nem csak ez a momentum más ott, mint itt. A különbség nagyon is észrevehető.

Érdemes vele foglalkozni, tanulmányozni, alkalomadtán honosítani, integrálni.

Bugyi község ugyanis eljutott arra az általunk csak áhított szintre, hogy Idegenforgalmi adót tud és képes bevezetni. Ezt csak azok a települések tudják megtenni, ahol van idegenforgalom és szállásadási-, fogadási kapacitás valamint érdeklődés és igény. Ahol ez nem adataik meg, (avagy ahol nincs rá igény és lehetőség a vendégfogadásra, elszállásolásra és az idegen ott tartására,) ott elképzelhetetlen, hogy idegenforgalmi hozzájárulást, vagy adót vessenek ki.

Van ahol tudják a dolgukat, okosan pályáznak, nyernek és fejlődnek - itt a példa

Ócsa tehát eleve le van maradva e téren (is), és közelébe se jár egy olyan idegenforgalomból 

származó bevételi forráshoz, mint a nálunk nagysággal kevesebb lélekszámmal bíró Bugyi.

Bugyi Nagyközség Önkormányzata 2011 május 19-i ülésén egyhangúlag elfogadta az idegenforgalmi adóról szóló 12/2011 (V. 23.) számú   rendeletét.

A rendelet szerint 2011. július 15-étől idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki - a Htv. szabályai szerint - nem állandó lakosként Bugyi Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén lévő ingatlanban, bérleményben legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Nagyközség

 Ócsa városa sokkal jelentősebb idegenforgalmi és kulturális háttérrel rendelkezik, mint Bugyi. Ócsa mégis egy leépülőben levő, kisváros, viszont mégis csak város, de mégsem rendelkezik egyetlen egy olyan jellegű szálláshellyel, vagy vonzerővel, mint a kisebb települések, akár Bugyi, Inárcs, vagy Kakucs magáénak bír.

Ócsa vezetése, polgármestere és önkormányzata arra nem volt képes, hogy a Tourinform irodát meg-, avagy visszaszerezze, hogy az idegenforgalmat megvalósítsa, behozza a város keretei közé. (A mostani időszakos nyitva-tartás elérése nem hivatkozási alap.)

Az alkalmazottakat korábban elbocsátották

A városban egyre több ház, kínálja magát megalázóan olcsón eladásra. A lakosság elfáradt, reményét vesztett, és elesett, - ahogy arról a választásokat követően már szó volt, - s inkább költözne. Az eladásokkal, a csökkenő népességgel és a beköltözők kirekesztésével, távoltartásával, majd a velük szemben foganatosított egyes kiközösítéssel, gyűlöletkeltéssel nem lehet közösséget, városi szellemiséget építeni.

 

Nem akarják már, mennének

A minap bontatott le egy tájjellegű házat úgy az önkormányzat, hogy az ellen a helyi egyesületek, a turizmussal, idegenforgalommal, szálláshelyekkel, műemlékkel foglalkozó érdekeltségek, szakemberek mit sem törődve, szó nélkül hagytak.

Pedig korábban fél milliót költöttek rá a városlakók pénzéből az állagjavítás okán, most mégis vesztésre ítélték, úgy, hogy közben szó nem hangzott el róla a legutóbbi soros ülésen, ahol pont a szomszédos Ágas-ház felújításáról, megmentéséről döntöttek. Akkor bezzeg senki nem mondta, hogy egy mellette álló hasonló stílusú tájháznak nekiküldik a buldózert! Ez megengedhetetlen barbár pusztítás. Még arra sem gondolt senki, hogy faluháznak, vagy a falusi turizmus egyik lakható, és befogadó parasztházaként, szálláshelyként megtartsák.

Félmilliót ráköltenek és eltüntetik

Az sem jutott tiszteletre méltó és igen megbecsült emberek eszébe, hogy ha már tavaly is tudták, hogy rossz állapotban van a ház, hiszen fél milliót költöttek az építészeti tervmegoldásra, akkor most azt beváltva helyrehozzák. Ha meg erre még a laptopnyi összeget sem szánják, akkor azt úgy mentsék meg, hogy vállalkozónak adják, azzal a kikötéssel, hogy a házat rendbe rakja, megőrzi az utókornak, és ott falusi turizmust valósít meg, vendégeket lát, és ez által bevételt generál, ami fedezi a befektetését, a ház megmentését, felújítását, a ráfordításait. A bekerülési összeg a tervezetből kiderül, a tehát a ráfordítás kiszámítható, a forgalom és a bevétel tervezhető, aminek alapján a megtérülés is. Ennek függvényében lehetett volna idővolument, iparűzési-adókedvezményt, vagy más lehetőségeket biztosítani úgy, hogy az még a lebontást végző markoló-buldózer rombolásának összegébe sem került volna!

Fellehetett volna újítani, nem kellett volna lebontani

Érdekes mód, a város egyetlen aktív fórumán, (a Madencia Egyesület honlapján üzemelőn), a sok, magukat törzsgyökeresnek kikiáltó nick egyetlen lépést nem tett az ősi érték megőrzése és megmentése érdekében, csupán a gyűlöletkeltés és a betelepültek gyüttmentezése foglalkoztatja őket. Az érdeklődő mást sem olvas a fórumon, mint ezeket az oda-vissza vágásokat.  Ezzel a mentalitással, ezzel a fogadtatással nem lehet idegenforgalmat bonyolítani. A rombolás a házak közt és az Internetes betekintések kapcsán ugyanúgy fellelhető, mint az önkormányzati munkálkodásban.  Ott sem képes a városvezetés egy épkézláb előrelépést tenni, megoldást találni a kisvárost sújtó fokozottan jelentkező problémákra.  Bugyival ellentétben egy elfuserált, méregdrága 300 méteres kétoldali járdafelújításba kezdtek, ami még a műemlék templomig sem ér el egy nyomvonalban! 

Nem ér el a templomig

Bugyi odafigyel, mire költ

Bugyi ezzel szemben teljes utcákban, utcahosszakban gondolkodott, kerékpárutakban látta és oldotta meg a vonzerőjavítást.

Bugyi nem szórja el a pénzt buta szerződésekre és előrefizetett bukott pályázatokra, felesleges laptopokra, vagy kártérítésre, hanem racionálisan és specifikusan arra összpontosít, hogy elképzelései valóságot öltsenek és a település létét, élhetőségét szolgálja.

Bugyi község, - kerékpárút, járda, és úttest

Odafigyel a környezetére, a kiadott és kifizetett pénzekre, a lakosságra, és az infrastruktúrára, ahogy a korábban említett környező települések, mint Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Dabas Tatárszentgyörgy, vagy Alsónémedi is.

Forgalmat és bevételt jelent

Csak Ócsa marad ki mindebből.

Ócsán nincs igazi falusi turizmus, nincs helyi specifikum, specialitás, gasztronómia és szálláshely. A tanösvény, a turjános,  a száraz-rét nem elég a rendszeres és visszatérő túrákra, a turizmus beindítására, az emberek itt tartására, vagy jövedelemszerzésre, a városi bevétel növelésére. Ráadásul a természetvédelmi területek bejárható részeire sem vezet kiépített gyalog- vagy jelöltsétaút és kerékpárút. A Vadászház sem látogatható és turistaházként sincs funkcionálva. De a közlekedés is gyalázatos. Nincs megfelelő járdahálózat, kerékpárút és nem hogy a szomszédos településekkel, vagy a közeli főúttal nincs ily módon összekötve a város, hanem még saját, belső hálózattal sem rendelkezik. Semmi ilyen nem köti össze a várost sem a látványosságokat, a pincesort, a templomot, a skanzennek beillő Ófalut, de még az ötös főforgalmi utat sem. Sőt, nem hogy a skanzen kialakításán munkálkodna a hivatal, még egy tájba illő vályogház elpusztításával is rontják a városi ebbéli esélyeit. Pedig ez a látványelem ez minimális elérhetőségi szint, már alapkövetelmény. Ócsánál kisebb és apróbb helyek jobb lehetőséget kínálnak, mint Ócsa városa.

Községi játszótérátadás Bugyi településen

 Településeket tudunk, amiket körbe lehet kerékpározni biztonsággal, miközben annak látványosságaival, érdekességeivel ismerkedhet az odalátogató. Közben van hol étkeznie, megszállnia és kikapcsolódnia. Ócsa erre nincs felkészülve, még alapszinten, vagy előkészítés, tárgyalás formájában sem. Turisztikai szakembereknek, városszerető honpolgároknak ezen nagyon el kéne gondolkodnia, mert a mostani  állapotok csak az elnéptelenedést, a leépülést segíti. Ócsa így nem lesz se népszerű, se kertváros, se vonzó. Budapest közelsége csak itt nem érvényesül. Semmi előnyét nem használjuk ki. Ahogy a város mentén haladó autósztrádáét sem. Nem válunk kirándulóhellyé és hétvégi kikapcsolódási központtá sem, mert nem tudunk mit nyújtani.  Sem kényelmi, sem szolgáltatási, sem pedig infrastrukturális, vagy gyógyászati, közlekedési szempontból. Hétvégéken alig lehet idejutni, olyan ritkák a járatok, hiába van jelen vasút és a közút. Nincs mégegy ilyen rosszul elérhető város a környéken. Példátlan.

Ő az első

A polgármester a ciklusprogramjában a közúti közlekedés szempontjából a buszközlekedés javítását, az utazási- és eljutási sebesség javítását, a járatsűrűség jobbítását nem is tűzte ki célul. Pedig nagyon sürgősen le kéne ülni és tárgyalnia a városnak az M5 autópályán közlekedő gyorsjárat bevezetése érdekében, meg az 5-s főúton közlekedő, egymást érő félig üres járatok egy részének bevezetésének ügyében, hogy a város elérhetősége minden irányban javuljon, hogy a délelőtti, és késő délutáni, valami esti időpontokban, és hétvégi- vagy munkaszüneti napokon is elérhető és beutazható legyen a város. A jelenlegi rossz, elavult és kihasználatlan belső járatot egy saját tulajdonú gazdaságosabb járatra kéne cserélni a gyömrői példa alapján.  

Gyömrő, Dabas, Bugyi, Inárcs példája mutatja, hogy meg lehet jól szervezni a kölcsönös előnyök alapján az élhetőbb, emberibb, tisztább városi környezetet, a fejlettebb, gyorsabb közlekedést.
A MÁV tulajdonában lévő állomásokkal a MÁV Ingatlankezelő Kft. foglalkozik. A leányvállalat intézi az állomások bérbe, vagy önkormányzati kezelésbe adását is. Utóbbira több sikeres példa is van, pl. a gyömrői állomás, ahol az önkormányzat tisztán, rendben tartja az állomásépületet. 

A vasúti közlekedésünket az erre felfűzött érintettség okán közös összefogással, szintén a gyömrői példa alapján kéne javítani. Gyorsítani és korszerűsíteni, no meg megbízhatóvá és legalább részben nyereségessé tenni.

Ócsán ebből így nem lesz biztonságos és közkedvelt P + R ("parkolj, és utazz")

Ehhez persze a területet rendezni kell, a bódés ivókat, a konténereket fel kell számolni, rendes és rendezett körülményekké kell alakítani, az utcai italfogyasztást be kéne szüntetni, tenni, és az ott felszabadított területen P+R parkolót, meg csoportok fogadására alkalmas, első látásra is barátságos, vonzó környezetté, gondozott és pihenésre alkalmas, központi hellyé kéne tenni.  

Pályáznak, nyernek, fejlődnek

Ne feledjük, hogy erre a fentebb sorolt kevésbé lakott települések is képesek már, hiszen ezek a problémák ott nem jelentkeznek és főleg nem úgy, mint térségbeli hátrányok. Sőt másként, de működnek. Bugyinak, Alsónémedinek, Inárcsnak, Újhartyánnak jobb a megítélése, az elérése, hiszen sűrűbb és gyorsabb az oda történő ki- és bejutás, rendezettebb, tisztább és normálisabb a környezete, mint a város ranggal rendelkező Ócsának.  Ők tudnak mit kezdeni magukkal. Nekik van koncepciójuk. Nekünk erre miért nincs semmi elképzelésünk, megoldásunk, vagy esélyünk?

Ezt a jelenlegi hiányosságot pótolni, a hátrányt nem fokozni, hanem csökkenteni kell, ha fejlődésről akarunk beszélni. Az idelátogatók, a betelepülők, akikre nagy szűksége lenne a városnak, nem idegenekként és ellenségeskedéssel kell fogadni, hanem biztonságot, nyugalmat és kényelmet, netán megélhetést kínálva kéne várni, vagy csábítani. Őket a városi közélet bevonásába, a forgalomba, és a városi életbe, annak lüktetésébe kéne aktivizálni.

A Budapesttől 27 km-re fekvő Ócsa idegenforgalmát tekintve is elmaradott ......

Ezzel szemben a hasonló távolságra levő Bugyi, Alsónémedi, Gyömrő, előttünk jár. És nem csak látogatottságban, forgalomban, hanem infrastruktúrában is. Ők sokkal otthonosabb,és barátságosabb légkört teremtenek.

Az ide látogató túrázók ne legyenek idegenek, hanem visszatérő kiránduló emberek lehessenek és maradjanak, akikből, pontosabban ezen idegenek forgalmáról, költéséről, vagyis az ebből származó idegenforgalomról és ennek a bevételéről beszélhessünk, mint jövedelmet jelentő, termelő forrás.

Bugyi ezt már elérte és ezért képes a felnövekvő idegenforgalmából többletbevételhez jutni úgy, hogy azt adóval terhelheti anélkül, hogy az odalátogatók elmaradnának.

Ócsa nem csak idecsalni nem képes ezeket az erőket, embereket, hanem a sajátjait, értékeit megőrizni, megbecsülni, megtartani sem. Erre utal minden olyan cselekedett, amikor utazási irodát zárunk be, ősi házakat bontunk le, egyesülve beköltözőket jött-menttezünk le, és "gettóintelligencia" (amarna) minősítéssel látjuk el, miközben az itt élők egyre szaporodó köre a házaikat sorra értékesítve távoznának egy olcsóbb és jobb körülményeket biztosító lakóhely reményében.
 

Sok az eladó ingatlan - vajon miért

Talán pont egy olyan helyre, mint Bugyi, ahol nem a megye megmentésére és a megyei fenntartású intézményekre, vagy éppen magukra, a saját jólétükre fordítják a lakosság befizetéseit, hanem (ellentétben Ócsával,) a saját közösségükre.

Ők ezért fejlettebbek, ezért előztek meg bennünket, ezért nőnek, gyarapodnak és virágoznak, míg mi csak, romokban heverünk, lápunkban pangunk, és az itt élőket külön is adóztatjuk, mert képtelen a városvezetés meglelni a helyes utat, ezért nem is haladunk egy tapodtat sem előre.

Fedezzük már fel Ócsát, találjuk fel önmagunkat kezdjünk végre dolgozni a városunkért, hogy az itt székelő Szűcs Lajosnak ne máshova kelljen menni különböző átadóünnepségre, ott  tetszelegni.   Ő is lehetne végre saját szűkebb környezetére büszke, ahova szívesen hívhatna és fogadhatna látogatókat akármilyen alkalomból.
De tőlem itt is teniszezhetnének hobbiból a hasonszőrű gazdagok, csak elnöki tevékenységével ne mindig segítséget kérjen, hanem adjon is alkalomadtán a városunknak, ha már a párttársainak ez annyira nem jön össze, mint a környező szomszédoknak.

Az már teljesen biztos, hogy az embereket sokkal jobban szolgáló elsősorban fejlesztési feladatokat végző önkormányzatra és vezetőségre lesz szüksége Ócsa városának a közeljövőben, hogy kiléphessen elsatnyulásából.

Szeretnek beülni a készbe

* 

A
vidékfejlesztési miniszter 44/2011. (V.26.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.

A rendelet itt letölthető.

*

Bugyi a legdinamikusabb, és a legnagyobb beruházások élvezője ( - de hol van Ócsa)

Moldován Ágnes, az ötmillióból fenntartott Ócsai kisbíró fizetett munkatársa, a Dabasrégió online oldalán "az elmúlt évek legnagyobb gazdasági beruházásai zárultak Bugyin" címmel jelentetett meg írást a mai napon. 

Mi ezekkel a fejlesztésekkel már többször és több helyen foglalkoztunk és mint jó, rendben levő példát emeltük ki Ócsa honpolgárai előtt, hogy lássák, ekként és így is lehet egy települést vezetni, ahogy Bugyin teszik.

(Hogy a korábban megvalósult kerékpárútról most ne beszéljünk.)

Több mint hatszáz millió forintot költöttek két, most elkészült uniós projektre Bugyin; leaszfaltozták a község útjainak egyharmadát és egy új hotel is megnyitja kapuit – közölte a település nagyra becsült polgármestere, Somogyi Béla úr, hétfőn.

Nyolc földút kapott szilárd útburkolatot Bugyi nagyközségben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív programja keretében megvalósult útépítés során. 

A "Bugyi Nagyközség belterületi úthálózatának fejlesztése" pályázat megvalósítása alatt a település 193 248 300 Ft támogatásban részesült, amelyhez 137 332 206 forint önerőt biztosított a település. A teljes beruházás költsége meghaladja a 322 millió forintot, és utófinanszírozással valósult meg.

A településen a dr. Abay Frigyes utca, a Munkácsy, a Hatház, a Szabadság, a Zrínyi, a Terv, a Vörösmarty, valamint a József Attila utca lakói vehették birtokba a megépült utakat, és a megszépült utcákat. A Duna Aszfalt Kft. munkatársai akadálymentes járdát, csapadékvíz elvezető árkokat is építettek az útburkolat mellet, fákat ültettek, füvesítettek, és padokat, szemétgyűjtőket helyeztek ki az utcákban. 

Az útátadó ünnepségen kerékpáros gyorsasági mérésekkel tesztelhették a fiatalok, hogy mekkora sebességre tudnak felgyorsulni egy adott útszakaszon. A rekord több mint 43 km/óra volt, ami kerékpárral nagyon szép teljesítmény.

Ugyanezen az útszakaszon egy fél órával később motoros kaszkadőr bemutatót tartott Deményi László és Deményi Zsolt, a turai Deményi Team versenyzői. Az extrém motoros és Quad bemutató nagy sikert aratott az utcára sereglett nézőközönség körében.

dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója és Somogyi Béla polgármester úr együtt vágta át a két motorkerékpár közé kifeszített nemzeti színű szalagot, ami az elkészült útszakaszok hivatalos átadását is jelentette egyben. 

Bizony, Bugyi nem első esetben mutat fityiszt, és nem  először köröz le minket az elmúlt éveket tekintve.   

Somogyi Béla igen jó példát mutat polgármesterségből, amit bizony átvehetne Ócsa eddig nem jeleskedő vezetése.

Szeretnénk végre városlakóként megélni, hogy az amire Bugyi nagyközség képes, azt Ócsa vezetése is képes elérni, és megvalósítani, még akkor is, ha az eddigi helyi gyakorlat ennek sorra ellentmond.

*

Például így is lehet - ismétlés ( - hogy ne okozzon a zajkeltés, a csendháborítás gondot)

Tisztelt Lakosság!

  

Településünkön egyre többször előforduló probléma a csendháborítás, melyre egyre több bejelentés is érkezik a Polgármesteri Hivatalba. 

A köznyugalmat sértő zaj okozása szabálysértési eljárást von maga után, ezért szeretném felhívni a tisztelt lakosság figyelmét az alábbiakra:

A csendháborításról, mint szabálysértésről a 218/1999. (XII. 28.) számú Kormány rendelet 6. §.-a rendelkezik. E jogszabály szerint:

„Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, 30.000.- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

 A nyugalom megzavarását tiltó rendelkezéseket a település 9/2001 (V. 14.) számú helyi rendelete is megállapít, mely alapján a  község belterületén tilos:

-      akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

-      övezeti besorolás szerinti zajszintet meghaladó zajjal járó ipari, kisipari tevékenység,

-      zajt keltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20,00-7,00 óra között.

Aki a helyi rendelet fenti szabályait megsérti szintén szabálysértést követ el, és az elkövető 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal, illetve a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyelője vagy a rendőrség által 3.000,-Ft-tól 20.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

Kérem a Tisztelt lakosságot a településen élők nyugalmának megtartása és a normális együttélés biztosítása érdekében a fenti rendelkezések tartsa, hogy szabálysértési eljárás lefolytatására és bírság kiszabására ne kerüljön sor.

 

Bugyi Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Jegyzője

*

Van aki a haladást képviseli, van aki a semmit ( - Bugyi a haladást választó nyerő, Ócsa a letapadt vesztő)

Már volt szerencsék többször beszámolni róla, hogy Bugyi nagyközség miként építkezik, fejleszt, és fejlődik. Ócsát a városi rangja ellenére messze lekörözve pályázati pénzek többszörösét bevonva halad a maga útján előre.

Beszámoltunk arról is, hogy Somogyi Béla  polgármester jó gazda módjára vezeti a nagy települést.

Megválasztása óta számos pályázaton indultak , amit sikerrel végrehajtottak, és zártak.. Kerékpár utat, közutat, járdát építettek már. Rendezték a község arculatát, viszonyait, a kastélytól a városházáig. Kevesebb összegből hosszabb és kiterjedtebb járdahálózatot tudtak létrehozni, mint Ócsa az önkormányzat előtt. Itt a 300 méternyi szakasz,  amire annyira büszke a polgármesterünk, (tíz métere 1 millióért) hogy még azt is kijelenthette ezzel kapcsolatosan, hogy ebből tudja, jó úton járunk. Akkor most Bugyi hol járhat? Megmondom messze előttünk!

Most egy újabb ilyen eseményt ünnepelnek a mai napon.  Újabb utat adnak át az ott élők jobb közérzete és biztonságosabb, kényelmesebb közlekedése érdekében.

Most is uniós forrásból több mint 3 km közút felújítása valósult meg Bugyi nagyközségben.. 

"Bugyi  Nagyközség belterületi úthálózatának fejlesztése" c. pályázat befejezése alkalmából átadási ünnepséget rendeznek, amin természetesen megjelenik Szűcs Lajos  ceglédi borlovag, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, a megye közgyűlésének tagja és elnöke, az országgyűlés tagja, valamint egyik jegyzője.

A projekt zárásaként ünnepélyes keretek között vehetik birtokba az ott lakók a leburkolt utcákat.

Részletek a plakáton! 

 *

Így is lehet(ne) - példaként most két közeli hely

 Készül Gyál közlekedési koncepciója

Gyál – 2011-ben elkészül Gyál város közlekedési koncepciója. Ezzel kapcsolatban a település egyéni önkormányzati képviselői lakossági egyeztetéseket tartanak.

*

Lakossági fórumot tartanak a településközpont kialakításáról Bugyin

Bugyi – Február 7-én 17 órára lakossági fórumra várják a lakosságot Bugyin a Művelődési Házba.  Az Önkormányzat megbízást adott a településközpont fejlesztési tervének elkészítésére, amelynek célja, hogy több évtizedre előre meghatározzák az előttük álló feladatokat.

Ahhoz, hogy a településközpont elfogadható, támogatható legyen, fontos, hogy az elvárt funkciókra, az esztétikai megjelenésre, az ellátottságra vonatkozó fejlesztési ötleteket megismerjék a tervezők és ezek ismeretében készítsék el javaslataikat.

Annak érdekében, hogy a tervezők minél több információt kapjanak, kérik, a településközpontra vonatkozó elképzeléseit a lakosság is ismertesse meg a hivatallal. Ötleteiket akár személyesen, levélben, e-mailen  vagy telefonon juttathatják el a megfelelő helyre.

*

Nálunk, Ócsán pedig még arról sem tartanak lakossági fórumot, ami elő van írva, amiről kötelező. Mint például a kommunális adó bevezetése.

*

Például ( - hogy ne csak a saját rossz utunkat járjuk)

Az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett, 11.558 hektár területű 5149 lakosú Bugyi nagyközség Budapesttől déli irányban mintegy 30 km-re a régió egyik legdinamikusabban fejlődő települése, mely több pályázaton közel 250 millió forint támogatást nyert, így a KMOP 2.1.2 pályázaton közel 80 millió forinttámogatásban részesültek. Az összeget egy új kerékpárút kialakítására fordították. A kerékpárutat használók száma a forgalomszámlálási adatok alapján jelentősen megnőtt. A közlekedők száma 350 jármű/nap feletti értéket mutat. A projekt eredményeként Bugyin 1320 méter hosszúságú új kerékpárút épülhetett, így a már meglévő kerékpárúttal összesen 2535 méter biciklizésre alkalmas felület áll a környezettudatos életmódot kedvelők rendelkezésére.

A városvezetésnek szintén egyik közelmúltbeli intézkedése volt, hogy a polgármesteri hivatal teljes szoftver állományát ügyviteli valamint adminisztratív rendszerét korszerűsítette. Az új szervezetfejlesztést elősegítő rendszer létrehozásával a város önkormányzata az M27 ABSOLVO Consultingot bízta meg, hogy az egyéni igények figyelembevételével kerüljön benyújtásra a pályázat. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a közép-magyarországi régióban, azaz az ÁROP keretében az önkormányzat 20 millió forintos támogatásban részesült. A támogatásból finanszírozott képzések célja a hivatal eredményesebb és hatékonyabb működésének elérése. Így a gyors belső kommunikáció valamint az adminisztrációs feladatok elvégzése egyszerre biztosított minden alkalmazott számára.

Az óvoda - mely a nagyközségben valamint a szomszédos településeken élő, felnövekvő generációnak nyújt biztonságot - működésének fenntartása és fejlődésének érdekében a KMOP pályázat keretein belül az önkormányzat az M27 ABSOLVO Consulting megbízásával az igényelhető támogatási összegből további 134 millió forintot nyert el. A projektmenedzsmentet is az M27 ABSOLVO Consulting biztosította, melynek eredményeként a közoktatási projektek megvalósításában az elsők között fejeződött be a projekt megvalósítása. Bugyi nagyközségben ma már a meglévő 3 óvodai feladat ellátási helyszínen, 3 korszerűen felújított és bővített épületben, korszerű új eszközökkel folyik az óvodáskorú gyermekek nevelése.

Az elmúlt évek - a változás feszültségei és az átmeneti munkanélküliség problémái ellenére - Bugyi település számára is újabb, minden eddiginél nagyobb fellendülést tartogatott. A nagyközségi önkormányzat hamarosan bebizonyította, hogy tud élni a megnövekedett feladataival, forrásaival és felelősségével, és új fejlődési pályára állította a községet.

Fejlesztési programjainak keretében impozáns tervek fogalmazódtak meg s váltak valóra melyben az M27 ABSOLVO Consulting munkatársai is nagyban hozzájárultak.

*

http://www.m27absolvo.hu/media/tender/Ajanlolevelek/317.pdf

*

Jó lenne már rátalálni minálunk is a helyes útra.

*

Bugyeláris (Ócsa láthatatlan embere, Bugyi sikeres polgármestere)

Közel egymilliárd forintos fejlesztés egy alig több mint ötezer fős nagyközségben mindössze négy év alatt. De mégis hogyan?

Bugyi nagyközség önkormányzata az elmúlt négy évben összesen 43 pályázatot adott be. A beadott pályázatokból 33 nyert. Ezzel a település összesen 600 millió forintos támogatáshoz jutott, amihez Bugyi 200 millió forint önerőt tett hozzá. Ehhez jöhet még a további három beadott pályázatból befolyó összesen 140 millió forintnyi támogatás, amelyekről még nem született döntés. Amennyiben ezek is sikerrel zárulnak, a településen négy év alatt közel 1 milliárd forintos fejlesztés valósul meg.

A nagyközségben az összesen 150 millió forintból végrehajtott három óvodaépület-felújítást a Váti Nonprofit Kft. a kiemelten jól végrehajtott projektek között tartotta számon. A Pest megyei település minden útja szilárd burkolatot kap a 322 millió forintos támogatásból, valamint a nagyközség lakóinak hozzájárulásából, és emellett megépült két összefüggő kerékpárút is. Elkészült a helyi egészségügyi intézmény akadálymentesítése, megvalósult egy testvérvárosi program és felújítottak egy templomot, amely mellett a település központjában egy parkoló is épült. A napokban adják át azt a 36 millió forintos játszóteret, amely a település legújabb közösségi tere lesz.

Somogyi Béla, Bugyi polgármestere négy évvel ezelőtt határozott célokkal állt a település élére. Mindenekelőtt egy szervezetfejlesztési tanácsadó cég segítségét kérte. „Fontos volt, hogy tudjunk minden pályázatról, és a lehetőségeket megismerve mérlegelhessük, akarunk-e ilyen fejlesztést, illetve megfelelünk-e a pályázat követelményeinek. Elvégre minden héten lottót kell venni, ha nyerni akarunk" – fogalmazott a polgármester.

Az önkormányzat és a finanszírozási tanácsadó közti folyamatos kommunikáció volt a kulcs a sikerhez. Az M27 ABSOLVO szinte Bugyi nagyközség önkormányzatának kihelyezett egységeként működött. A tervezés, a pályázatírás, a beadás, a megvalósítás és az ellenőrzés fázisaiban egyaránt végig ott áll az önkormányzat mellett.

„A pályázati tanácsadó munkája bizalmi szolgáltatás. Nem az a cél, hogy megnyerjünk egy-egy pályázatot, vagy elkerüljük a projektek bukását, hanem az, hogy közös munkával és közös gondolkodással valóra váltsuk a település céljait. Nem a győzelem, sokkal inkább a megoldás, a ténylegesen megvalósítható projekt a cél" – fogalmazott Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO vezető tanácsadója. „Ennek érdekében volt olyan projekt, amit háromszor átdolgoztunk, mire sikerült forráshoz jutni."

*

Kerékpárutat adtak át Bugyin

Szeptember 4-én 10:30-kor adták át hivatalosan Bugyin a Beleznay téren az uniós pályázatból létrehozott kerékpárutat, amelyet a bugyi lakosok már a nyár közepén birtokba vehettek. Megnyitó beszédet mondott Somogyi Béla polgármester és Dr. Szűcs Lajos a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Ezután a sportolni vágyók részére látványos kerékpározás kezdődött Bálinté Balogh Mária helyi iskola igazgatóhelyettes és testnevelő tanár vezetésével.

A munkájukat gyalogosan, vagy kerékpárral megközelítő, és egyéb ügyeiket intéző emberek is megelégedéssel veszik tudomásul a kényelmesebb és jóval egyszerűbb közlekedést, mivel a kerékpárút végig folyamatos haladást biztosít a rajta közlekedők számára. Az alternatív közlekedést előnyben részesítők, ezzel a beruházással a község teljes egészén áthaladó közúthálózat mellett 5 km hosszú egybefüggő gyalog- és kerékpárúton közlekedhetnek.

Erről és a Bugyin történtekről más sokat beszéltünk. Én, ócsaiként most kicsit irigykedve, de csak gratulálni tudok az ottaniaknak. Gratulálni azért, mert ők ott tudták mi a dolguk, mi a feladatuk, a szerepük. Ők ott teszik a dolgukat. Ott tesznek és tettek a lakosságért. Felmérték és tudták mi az igény, mi az elvárás. Csak ezt, illetve azt tették, ami az embereknek kell, amire szükségük van, mi számít.

Ők nem parádéztak, nem díszelegtek, nem egy kétszer 300 méter szakaszt dísz burkoltak. Nem. Ők a helyieknek építettek utat, hoztak hasznosat. Hosszan és tartósan használható, kihasználható közutat kaptak a választók. Ma részben ezt ünneplik.

Szerintem nem lesz gond októberben a választási urnáknál sem.

Aztán azt se feledjük, mert legalább egyre büszkék lehetünk, hogy ott a közbeszerzésen nyertes kivitelező cég ócsai. (Munkabíró Kft. 2364 Ócsa Falu Tamás u. 16.) Talán ezért is volt olcsóbb egy kilométernyi szakaszra vetítve az ár, mint nálunk.

Itt, Ócsán ugyanis egy külsős, budapesti cég kapta a munkát a Bajcsy rövid szakaszának drága dísz-burkolatára.

És végezetül még egy mondat erejéig visszatérnék Bugyi község történéseire. A most zajló Krumpli fesztivál keretében a Dabas Rádióban elhangzott, hogy a helyiek már az elkerülő út megvalósításán dolgoznak.

Hol vagyunk, hol tartunk mi, s mikor érjük utol az irányt mutató Bugyi községet? Az ottani fejlettséget, azt az infrastruktúrát? Nem szégyelljük magunkat városi létünkre?

Ébresztő polgártársak! Ébresztő polgármester urak!

Ébredjünk már fel!

Bugyi község lakóinak száma: 5300 fő

Ócsa város népessége: 9100 fő

(Nem hiszem el, hogy az ócsai emberek ezt nem igénylik, hogy nekik erre nincs szükségük.)

*

Már megint belenyúltam Bugyiba

Már megint Bugyi nagyközséggel kell példáznom. Korábban már vázoltam azt a beruházási programot itt a blogon, mellyel felhívta a figyelmet magára a szomszédos község.

Igazából nem tudom, hogy mi történik ott, s mi folyik itt, de a két település között egyre nagyobb a távolság. Bugyi jól sáfárkodik a jelenével és jól alakítja, formázza a jövőjét. Ha így, ilyen ugrásszerűen látszik, ha így fejlődik tovább, akkor hamarosan kinövi Ócsát. (Lekörözni már lekörözte.) Ma a térség legdinamikusabban fejlődő települése Bugyi. Ez nem csak a teljesen megújult és felújított fő útban, a kerékpárút építésében, a vízelvezetésben és a községi megjelenésben érhető tetten, hanem a gondolkodásban, a szemléletben is. Ez pedig merőben más, mint a mi városunkat uraló vezető szellemiség gondolatvilága. Bugyi községben ésszerű emberi gondolkodásra, összefogásra épülő cselekvési program, embertársi szemlélet, érdemi szellemi munka folyik. A városvezetés kikérdezi, meghallgatja az embereket, aktivizálja a lakosságot és bevonja azokat a városépítésbe. Igen, a városépítésbe. Mert Bugyi már szerintem városban gondolkodik. Azt tervezi, fejleszti, építi. Ehhez létesít infrastruktúrát. Ezért épít utat, létesít buszmegállót, élhető, és szebb környezetet. Ehhez pedig ember kell, no meg cselekedett. A cselekvést látjuk, a mögöttes, az eseményeket irányító, mozgató embert nem ismerjük. De mi más ott abban a községben, mint itt ebben a városban? Bugyi egy nagy falu. Községnek nevezzük, lakói száma alapján nagy község. Működtetése, struktúrája alig különbözik Ócsától. Ott is van egy polgármester, annak van helyettese, van hozzá hivatal, önkormányzatiság jegyzővel, képviselő-testülettel, költségvetéssel. Miben más, miben jobb akkor az ottani ember, mint az itteni? Több pénz kap? Nem hiszem, mert a nagyközség fejkvótája alacsonyabb, mint a városé. A lakosok száma alacsonyabb, ami szintén a kisebb költségvetésre utal. Akkor miért sikeresebbek, jobbak mint a mi vezetőink? Azt tudjuk, hogy a dolgok nem maguktól mennek, és nem a vakszerencse alapján történnek. Így nem marad más, csak a mögöttes ember, az elhatározás, és a szándék. Ott van erre affinitás, akarat, szándék, az önkormányzati irányításban, itt meg nincs. Ott tudnak tenni a településért, itt nem. Minden ezt példázza. Ott jó a helyi vezetés, itt meg nem. Igen, ez így van. Ilyen egyszerű. Látható, érezhető a különbség. Sajnos.

A város honlapja letisztult, jól átlátható, információkkal, adatokkal feltöltött, könnyen kezelhető, jól pozicionálható.
Most onnan idéznék:
Egy település központjának kialakításánál bármilyen tényezőt is veszünk figyelembe a lényeg, hogy vonzó, a kor színvonalának megfelelő, kedvező vizuális képet nyújtó környezet alakuljon ki, amely hosszútávon hozzájárul a helyi közösségi, civil élet fellendüléséhez, színvonalas szolgáltatások és programok biztosításához, illetve új munkahelyek teremtéséhez.
A legfontosabb azonban az, hogy az ott élők mennyire érzik magukénak, mennyire használják a központban kialakított funkciókat. A helyi kezdeményezések, ötletek bevonását éppen azért tartjuk fontosnak, hogy még az elején olyan irányba induljon el a tervezés, ami Bugyi nagyközségben élő emberek igényeinek leginkább megfelel.
Ön mit részesítene előnyben központunk kialakításánál? Kulturális létesítményeket; éttermet; szállodát; pénzügyi szolgáltatásokat; üzleteket; internetes kávézót; sport lehetőségek kialakítását, esetleg valami mást....?
Ön milyennek képzeli el illetve milyennek szeretné látni kb. 15-20 év múlva településközpontunkat? Kérjük ne csak a Kastélyra, hanem annak környezetében lévő területekre is gondoljon! Várjuk ötleteiket, véleményeiket!

Ugye, hogy ez a pár mondat, a közreadott gondolat, a mögöttes gondolkodás, a mondanivaló, a szándék, és az együttműködés ott mennyire más mint itt helyben? Ott nem a polgármester vagy helyettese kijelentése, elképzelése, akarata határozza meg a centrumot, a fejlesztést, annak vonulatát, hanem az emberek véleménye, szándéka, a demokrácia, a népakarat, vagyis az ott élők érzése, élettere, cselekvő közreműködése. Így az irányt és a cselekvési programot is ennek függvényében alakítják, alkotják, s hozzák létre. Nem egy egyéni vagy kisebbségi elképzelést valósítanak meg, nem egy pár százméteres szakaszban látják a jövőt, nem ezt közpénzelik, és nem ehhez szereznek finanszírozást. Így nem dugják le az emberek torkán a rájuk erőltetett rossz beruházást, a hibás elgondolást, hanem egy össznépi elképzelést valósítanak meg az ott élők érdekében. Nem pedig azt, amit maguk a döntéshozók gondoltak, vagy jelentettek ki. Nem. Ott szélesebb spektrumban, hosszabb távon gondolkodnak és közösségben, a községükben látják a jövőt. Ezért azt az utcát, azt az utat alakítják, és fejlesztik, ahol a helyiek a legtöbbet mozognak, ahol jól érzik magukat és ahol a központi részt gondolják. Ez az igazi önkormányzatiság, a demokratikus cselekvés. És ez a legnagyobb különbség. Ezért a gondolkodásbeli, hozzáállásbeli különbség és a fejlődés ott, a potenciáltalanság itt.

Itt marad minden a régiben, ha marad minden a régiben.
Választás előtt a város.
A jövőnk a tét.

Tele a bugyi Ócsán (tiszta beszarás)

Ócsa város közel 9000 fő (2009. évi adat) lakossal a mi szeretett kisvárosunk.
A szomszédos Bugyi a maga 5300 feletti lélekszámával, (2009. évi adat) nagyközség.
A két település mondhatni szomszédosak, alig pár kilométer a távolság. Lakott területének nagysága közel azonos, népsűrűsége mégis közel a fele, mint Ócsának. A két közreadott népességi adatból kitűnik, hogy Ócsa magasabb lélekszáma okán is jogosult a városi rangra. Az ehhez szükséges infrastruktúrával, követelményrendszerrel rendelkezik. Adottságai nem csak a városi minősítése okán jobbak, mint a szomszédos nagyközséggé, hanem fekvése okán is. Az M5 autópálya, a vasút több lehetőséget biztosít számunkra, mint a szomszédnak. Azonban Bugyira most mégis kicsit irigykedve és mutogatva tekintünk. Ők ugyanis sikeres községfejlesztések sorába kezdtek, míg ez nálunk a városi rang ellenére sem tapasztalható, s nem élvezhető. A szomszéd település látható fejlődésnek indult, ami nem csak közérzet, hanem életminőség javító hatású az ottaniak számára. Nem tudom persze, hogy ennek az érzésnek, a látható ugrásnak, ennek a cselekvésnek és az ottani tenni akarásnak mi az oka, a motivációja, vagy a háttere, csupán azt érzékelem, hogy ott a helyi képviselők, az önkormányzati vezetők másként gondolkodnak, másként gazdálkodnak, és cselekszenek, mint a helyiek. Mondhatni a falujukért dolgoznak és tesznek. Ott nem csak beszélnek róla, hanem cselekszenek érte. Ezek szerint tuti, hogy az ottaniak a nagyközség fejlődésben látják a jövőt, s hogy vele és a lakossággal, ebben gondolkodnak. Ott biztosabb, láthatóbb és tetten érhetőbb a fejlődés, mint itt a jobb adottságú, de lepusztult, elhanyagolt kisvárosi környezetünkben. De miként is van ez? Mire fel? Mire az ottani jó érzés, és az itteni borús hangulat?
Itt a városvezetés az önkormányzat teraszának tekinthető Bajcsy-Zsilinszky utca egy rövid szakaszában látja az idillt, a jövőt, és a városképet, még akkor is, ha ebbe a belső magba való eljutás csak járdátlanul és kátyúkkal terhelten, bukdácsolva lehetséges. Ott a faluvezetés ennél szebb jövőben nagyobb távlatokban gondolkodik. Itt csak egy drága és parádés, de rövid díszburkolatra összpontosítottak, és erre kerestek-találtak forrást. Ott ennél nagyobb távlatokban gondolkodva, hosszabb távra tekintve és gondolva az egész főutat, a Kossuth Lajos utca járdáit tették rendbe. Ott végig kiszélesítették, aszfaltozták az egész részt, ami mellé külön szilárd burkolatú kerékpárutat terveztek és létesítettek, míg az utak és a járdák közt a csapadékelvezetéshez az árkolást is ki-, és újjáépítették. A látvány magáért beszél.
Itt a helyi (városi) önkormányzat a rövid szakasz burkolatért 29,7 milliót meghaladó önrész mellett 113.551.696,- Ft-t költött, addig ott a községbeliek a hosszabb és rendezettebb szakaszért 16,7 millió önrész mellett 62.196.188 ,- Ft-t áldoztak. Itt alig pár száz méter jut ezért, ott pedig szinte végig. Itt a városunkban közel a duplájába került a fele annyi, mint ott az egész és kibővített út/járda. Itt a Bajcsy-n, a helyi főúton a drága beruházás ellenére, van ahol járda sem jut a városi rang és titulus ellenére, ott a falusi környezettel, s velünk dacolva félannyiból a teljes főúti szakaszt rendberakták.
Itt a főúton van, hogy a buszhoz nincs járda és kiépített megálló, (lásd; Árpád utca,) ott ilyen nem tapasztalható. Itt az alpolgármester az online fogadó órán azt üzeni, kéri fennhangon, hogy jelezzük neki, ha tudomással bírunk olyanról, hogy más részre, nagyobb területre, vagy bővebb tartalommal is lehet ilyesmire pályázni. Ott erről és ilyen városvezetőről nem hallani, csak a sikeres pályázatokról és a fejlődésről. Itt nem halad az útkezelés, a kátyúzás, ott pedig út épül hosszan, árokkal, biztonságosan, és olcsón. Itt egy budapesti kivitelező nyerte/kapta-vállalta a munkát (drágán), ott meg egy ócsai illetőségű kivitelező (olcsón) és hír nélkül lerendezte mindezt.
Itt ez irányban nem pályáztak ilyenre, vagy hasonló projektre, ott mégis a belterületi úthálózat fejlesztésére 330 milliót meghaladó összegben, míg az Arany János utca szilárd útburkolat felújítása vonatkozásában 15 milliót meghaladó összegben. Itt a vasúti átjárón és azon nem vezet kerékpárút és szilárd burkolatú gyalogjárda a városi rangunk ellenére, ott meg még vasút sincs a községben, mégis rendezettebbek a közterületek. Ott a busz megállókra, megközelíthetőségükre is több gondot fordítanak, mint itt.
Itt KMOP-s (5.2.1) pályázatokból csak egyet terveztek és neveztek, addig ott kettőt + egyet (KMOP 2.1.1; valamint 2.1.2; és KMRFT-TEUT).
Itt összességében az alig észrevehető egy pályázatra a fentiek szerint fordítottak, addig ott a számottevően és léthatóan többre, arányaiban keveset, de összegszerűségben mégis rengeteget. Főleg, hogy Bugyi velünk szemben nem város, hanem község. Ez a különbség itt a lemaradást, ott a fejlődést, az előrelépést jelenti.
Ezért jobb a közhangulat és az életérzés ma ott Bugyin, mint itt a jobb adottságú, de leült, önkormányzatilag elhanyagolt Ócsán.