"Nemzeti" vidékhalál program ( - Ócsa a minta település)

Az önkormányzati törvénytervezet elpusztítaná a falvakat, súlyosbítaná a közbiztonság helyzetét és elvonná az önkormányzatok hatósági jogkörét. 
Ócsán ez már működik.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke rengeteg pozitív visszajelzést kapott arra a levelére, amelyet múlt héten az önkormányzati átalakítás kapcsán küldött az érintetteknek, a Jobbik elnöke arra kérte őket, hogy vállalják fel közösen a küzdelmet a kormánnyal szemben.

A politikus keddi - több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel tartott- sajtótájékoztatóján elmondta: az önkormányzati koncepciónak három alapja van. Az elsőt Ceausescu szelleme, az ő magyar faluellenessége adja, a másikat az IMF pénzsóvársága és országhódító tervei nyújtják, a harmadikat pedig az Orbán-kormány tehetetlensége biztosítja.

Vona Gábor szerint a törvényjavaslat nem egy önkormányzati átalakítás, hanem egy kétségbeesett költségvetési terror. Egyrészt hiányoznak belőle azok a hatástanulmányok, amelyek az átgondoltságot képesek lennének alátámasztani, másrészt a javaslat 31 későbbi egyéb ágazati törvénybe utalja a részleteket. „És jól tudjuk, az ördög mindig a részletekben rejlik”- tette hozzá a politikus.

Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke közölte: pártja felhívására nem csak polgármesterek, hanem kistérségek is jelentkeztek, amelyek egyhangúan jelezték, hogy támogatják a párt elképzeléseit. A képviselő szerint a mai politikum teljesen magára hagyja a falvakat. Hozzátette: a falurombolás nagyon sok tekintetben működik, például a vidéken megszűnt a közbiztonság és nem is várható semmiféle javulás. Ugyanis az új törvénytervezetben megszigorítják a polgárőrök intézkedési jogkörét.

Hegedűs Lórántné, az önkormányzati kabinet vezetője hangsúlyozta: a kormány több szász milliárdot szeretne kivonni a közigazgatási szférából, tehát nincs pénz, ezért durva megszorítások és leépítések következnek. A nemzeti radikális képviselő szerint az ország vezetésének egyetlen célja van: a rombolás. A politikus asszony példaként említette azt, hogy a 2000 fő alatti településeken nem lehet oktatási intézmény, és ha nincs iskola az a település halálát jelenti, de nem lesz hivatali ügyintézés sem.

Mindig van lejjebb- jellemezte egy mondattal a törvényjavaslatot Apáti István, az Önkormányzati- és településfejlesztési bizottság alelnöke. Hozzátette: a liberális dögvész pusztít, nemcsak kultúrpolitikában, külügyben, de az önkormányzati politika terén is. A nemzeti radikális képviselő úgy gondolja a javaslattal újabb társadalmi csoportot szemeltek ki.

A jelenlegi politikának a kistelepülések és a falvak jelentik a legnagyobb problémát.

Tanyafejlesztési Programra, vízre nincs a költségvetésben pénz - ez lenne az etalon

Egyéb veszély

 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magára hagyott alsópakonyiak.  Ócsa város most is a sorsukra hagyta az ott élőket. Utoljára a Bukodi-Horváth tandem mozgósította őket, a devizatelep kapcsán. Akkor a helyi hatalomnak mint valami társadalmi töltelék,  szűkség volt rájuk. Még külön buszt is küldtek értük, hogy az államtitkári beszámolóra a háttérnépesség demonstrálják. Ezt követően a betervezet vízhálózati rekonstrukciót is visszavonták. Talán éppen ennek összegéből, vagy e helyett a vasúti átjáró felújításába kezdett az önkormányzat. Igaz Horváth Tamás még szeptemberben a testület előtt kijelentette, hogy nincs egy millió forint a költségvetésben. Mindezen indokkal került visszavonásra a TP-1 kódszámú Tanyafejlesztési Program pályázaton történő részvétel, Bukodi Károly javaslatára.  Érdekessége ennek a hozzáállásnak, hogy ezzel párhuzamosan a vasúti aluljáró soronkívüli rendbetételére volt 3,5 millió a költségvetésben. Arról nem is beszélve, hogy mindkét javaslatot ugyanaz az ellentmondásos képviselőtestület szavazta meg.

Ez is jobb sorsot érdemelt volna - eltüntették

Ezt is elintézték - kitiltva

Szóval, lehet jobbikozni és lehet utálkodni, vagy hiteltelenedni, de az már tény, hogy ez a városvezetés, Bukodi Károllyal és Horváth Tamással az élen (fideszestűl Szűcsöstűl), valamint Horváth Zoltán mb főépítésszel és a bizottsági elnökökkel (Kardos Zoltán, Bukodi Jánosné, Buza Ernő) bizony a vidék halálának programját támogatják.

Erre sem volt egy millió - elbontották

És hogy ez a rombolás mennyire igaz, ékes bizonyíték erre a Jobbik felszólalásán túl a Lakatosház demonstratív elpusztítása.  

Valóban Ócsán ez megvalósul és működik.

Erre 5 millió futja

Erre is találtak több mint 3,6 milliót - valaki jól jár

Pusztul a falu - bontásra szintén több százezret költöttek - senki nem voksolt rá

Laptop húszezerért nekem, 3,5 millióért nektek

Aztán azt se felejtsük, hogy a laptopokra is találtak pénzt a költségvetésben. 
Ez sem akármilyen üzlet volt.


*

Emlék-kép - az egykori Lakatosház az egyre pusztuló Öregfaluból ( - Skanzen vagy falurombolás)

Kérdés, hogy miért nem hasznosították, és mi szükség volt a bontásra?

Népi lakóház, Ócsa Ó-faluban, elbontatta az önkormányzat 2011-ben

Érdemes lett volna megmenteni, és hasznosítani.

A képviselők nem láttak benne hasznot, érdektelenek voltak, így nem a felújítás felé hajlottak. 

Most  Ócsa és a falusi környezet látja

hiányát, érzi kárát.

XVIII. századi népi lakóházbelső Ócsa;  Ó-falu - lebontva 2011.-ben

Felújítás helyett elbontás. 

Értékmentés helyett pusztítás.

Skanzen helyett házrombolás.

Kinek az elvetemült ötlete volt a bontás, és végül mennyibe közpénzbe került a pusztítás?

Titkolják, hogy ki volt a bontást elrendelő "ötletgazda".

*

Levél helybéli barátomnak, és haragosaimnak ( - maradjon meg emlékezetedben)

Valóban így van. 

Itt már levetkőztették a nádat a tetőről - még jó kondiban

Az viszont biztos, hogy az értékeit legjobban semmibevevő, azt lenullázó, elértéktelenedő város mi vagyunk. Jellemző a hivatali tunyaság, a Pató Pál-os ráérés, miközben mellettünk húznak el sorra a többiek. 

A kihasználatlan értékeinkkel nem sokra fogunk menni, ha nincs ami összekösse őket. És ez most nem csak az útra értendő. 

A kihasználatlan érték önmagában megroggyan, mint az Ágas-ház melletti parasztház, majd sorsát nem is az önpusztulás, hanem a Horváth-féle dózerólásós rombolás okozza.   

Tipikus példája ez az álszent akarnok és egykori ifjúkommunista diktátumnak. 

Arról volt szó, hogy felújítják ezért költöttünk rá fél milliót - meglehetett volna tartani

Először megrogyasztani, magába roskadni hagyni, mint a vallatás alatt állót a fogdában, majd nekiesni, és még légkalapácsot sem igényel, csak egy lepénzelt markolós embert.  Még arra sem volt lehetősége a vályogháznak, hogy sorsát önmaga által teljesítse, vagy végezze be. Hiába az előző testület kezdeményezése és a város 1/2 milliós ráfordítása, ha a mostani Kulturális Bizottság, az Ócsai idegenforgalmi-, turisztikai és természetvédelmi egyletek nem törődnek vele. 

Felújításra várt, (500.000,- Ft-t kapott a tervező) - az utolsó pillantás

Egy ilyen házat nem porig zúzni, hanem megóvni kéne, még akkor is, ha az nem Ágas.  A lerombolt vályogház már nem képezi a táj részét, nem hozza az öreg falu egykori világát. Az üres placc és a mellette megóvott ház képe lehet jó egymagában, de ez nem a falut ábrázoló eredeti tájjelleg.   Jelen pillanatban ott minden ilyen házat meg kell óvni, meg kell menteni, mert különben eltűnik az Ó-falu.  Ez turisztikailag sem mindegy. A látogató jó, megnéz egy vagy két megmaradt épületet, egy házat. Aztán? 

Neki ment, de még tartja magát, erre gázt adott - XXI. század a XVII. ellen

 Miért nem lehet meghagyni őket a szűk kis közökkel, a skanzen jelleggel, ahol esetleg bolyonghat a turista, vagy vásárolhat népművészeti dolgokat, betérhetne egy igazi falusi kocsmába, vendéglőbe, vagy szállásadó házba. Mindegy, csak legyen valami. Elgondolás, kialakítás, állagmegóvás és vállalkozás a lényeg  A magyar Szürke-marha is csordában mutat és él. A mangalica a szabadban kölykezik. Az Ó-falu is saját együttesében egységében adja önmagát. Ezt szétszedni, feldarabolni, szétrombolni nem csupán vétek, hanem bűn. 

Nem adja magát könnyen, jól megépítették elődeink - na akkor még egyszer neki innen is

 A falu sohasem egy -két, vagy pár házból áll. Milyen szempont az, ahol az Ágas-ház marad, a másik, mellette levő nem ágas, csak a tájhoz tartozó, a falu részét képező vályog, meg mehet a markoló alá?

A jelenlegi, mai falukép is több és egymástól eltérő, sokszínű házakból álló képet alkot Magyarországon. 

Győzött a XXI század megmondó embere - pusztítás, és romhalmaz

 Ezt erőszakosan a miért kell megváltoztatni Ócsán?  Önkormányzatunk által? Egy rossz elgondolás, egy hibás önkormányzat, egy-két gyenge érvényérvényesítő egyesület és kész a katasztrófa. Ez a mostani rombolás, katasztrófa.  Ha fejeket még nem is, de Emléktáblát követelő természetellenes katasztrófa. Milyen helyi-, tájember az, akinek mindez értéktelen, aki romhalmazzá változtat egy műemléki környezetet? Átépít egy Ó-falut? Ki kért erre bontási engedélyt? Ki adhatott erre törvényesen bontási engedélyt? Ki volt azon elvetemült aki ezt végiggondolva véghezvitte? Aki a rombolásra és nem a megóvásra költi közösségi pénzünk?

Jó kilátás, szép jövő - micsoda tájkép ez?

 Nem első eset az ilyen, amikor megszerzett közös értékeinket, az embereket árulják el. Most egy házat nyúltak le, és ezzel károsították a helybéli. Máskor meg a technikát. Aztán mindkét esetben drágábba a visszarendezés, mit az eredeti megtartása.  Miért kell tékozolni értékeinket, pénzünket? Mikor fog ettől a mentalitástól, ettől a károkozástól megszabadulni a város?

Nagyobb gép nem volt - mire emlékeztet ez?

 Nem a lenyúl laptopokra kell 3,5 milliót költeni, nem az értelmetlen újságra kell 5 milliót költeni, és nem kell úgy közlekedési tiltó táblákra költeni, ha azokat nem tartják be, mert nem ellenőrzik nem büntetik érte a megszegőket. Nem kell olyanokra költeni, ami nem hozza vissza az árát, mert az, rossz befektetés. Ezeket a milliókat sokkal jobban fel lehetett volna használni akár a Lakatos-féle tájház megmentésére. Sokkal értelmesebb lett volna erre az épületre költeni, mint az előbb soroltakra.  A Lakatosházat most már nem lehet feltámasztani. A ráfordításokat sem tudjuk visszafizettetni a mostani bontást elrendelőkkel. Nem marad más belőle, mint egy láthatatlan emlék, amit az idelátogató már nem fog értékelni. A romhalmaz helyét majd elsimítják, és augusztus 20.-ra befüvesítik, hogy legyen hol lerakni a mikrofonállványt, ami előtt majd megállhat Bukodi Károly, Szűcs Lajos és elmondhatják az ócsai népnek, hogy lám, van helyünk itt, mert megmentettük, felújítottuk az Ágas-házat. Ezért most itt tarjuk Szent István ünnepét. Ezért kellett az előre kitervelt bontás! Közben a háttérben, mint mindig, ott a bajsza alatt önelégülten mosolyog a várost irányító megmondó ember, aki a kommunista szellemiség egyik helyi őrzője. Arról majd azonban senki nem fog beszélni, hogy az a hely, a terület, amin állnak, egy sírhalom, mert egykoron itt állt egy ház, amit leromboltunk, hogy most idecsődíthessük a városi népet, miközben egy szellemi örökséget gyalázunk és tiprunk végérvényesen a földbe. Nem véletlenül írtam a választásokat követően, hogy Ócsa elesett. 

Semmi sem utal már a házra - nyomok eltüntetve, temetve

 Augusztus 20.-án egy temetőben lesz az áldás és a kenyérszentelő. Egy olya jelképes temetőben, ahol házaink, emlékeink nyugszanak, ahol a föld ennek emlékét őrzi. Ócsa örökségének temetőjében, ahol egy Ágas-ház okán, egy Ócsától idegen Szűcs Lajos, és egy Bukodi-Horváth tandem osztja majd az észt, miközben ehhez találnak olyan lelkipásztort, vagy papot aki a Kettős-kereszt száműzetése után erre is képes, hogy ott a halott-ház romjain áldást osszon, és kenyeret szenteljen.

Nem más ez, mint gyalázat. Régebben lovakkal tapostatták el a kivégzettek sírhantjait, a magyar kultúra szellemi részét és emlékét, ma már a saját embereinkkel, a helybéli lakosokkal teszik mindezt. Ez még ördögibb és gonoszabb, mint maga a kommunista múlt, ami nem, hogy kísért, hanem itt van és rombol minden napjainkban.

Semmi emlék - csak az elmúlás

Kár volt feláldozni - egyre fogy az érték

 Ugyanaz a kanyarív. 

Balra még a ház törmelékével,  jobbra már eltakarítva.

Most és a majdani augusztus 20.-án, amikor a felújított Ágas-ház átadásán magukat ünnepeltetik a városvezetők, akkor igazából erre emlékezzünk! 

*