Alsópakony önmagában organikus, beavatkozás, törödés nem szükségeltetik ( - pályázat és fejlődés, avagy megsegítés helyett)

  Nem első ízben foglalkozunk ezzel a dologgal, de csupán azért, mert az mégis csak felháborító, hogy a városháziak mennyire magukra hagyják a kiszolgáltatott lakosságot. 

Hátrányos helyzet, nyomor és vezetési nemtörődömség

Aki nem értené, hogy miről van szó, akkor az csak tudja meg, hogy amikor a paraszttal oldják meg a városi feladatokat, és vele épített járdát az önkormányzat maga helyett, vagy akkor, amikor maga előtt díszburkolatot hány milliókból, vagy akkor, amikor városrészeket hagy magára és sorsára a maga előnyeinek ellenében, akkor legyen már egy ítélete a polgárnak, még akkor is, ha parasztnak nézik.  Szóval aki mindezt nem értené, az olvasson tovább, aki meg érti az is, mégpedig azért, hogy megismerje a régi-új történetet és hozzárakhassa azt, amit az előljárói fizetségről ismer, hogy kellőn értékelje a kialakult helyzetet. 

Önkormányzatunk már tavaly is pályázhatott volna

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.

Polyák István édesanyjának gyalog viszi az ebédet éthordóban, a fiatal lány az iskolából teker haza Alsópakonyra

Alsópakony (a régi és nem a létesítendő) és az ott üzemelő vállalkozások ezeknek a paramétereknek megfelelőn ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ócsa városa a kiírás szerint pályázhat, amit tavaly még úgy gondolt, meg is tesz, de Horváth Tamás előterjesztése után ezt visszavonták a képviselők.

Pedig a pályázati támogatás mértéke 90 %.  Ez azt jelenti, hogy 1 millió forinttal további 9 érhető el.

Beavatkozásmentes, organikus környezet  - hol van már a tavalyi hűhó

Itt van mindjárt példaként a város járdaépítési programja, amire kb 3 milliót szán a vezetés sóder és cement formájában, amit majd a lakosoknak kalákában kell megépíteni. Vagy nézzük a Városháza előtti, Bukodi Károly által "piactér"-nek nevezett bontott területet amire közel kettő millióért díszburkolatot szeretnének rakatni. Na, ha ezt a 2-3 milliót például Alsópakonyra szánnák és ezzel pályáznának, akkor ezzel a pénzzel úgy 20 milliós beruházást, vagy fejlesztést tudnának megvalósítani. A kiírtak szerint. 

Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy tervet állítsunk fel és pályázzunk a TP-1-2012  vagy a TP-2-2012 - re, akár mindkettőre. Mert lassan kifutunk az időből. Ráadásul a város nem olyan gazdag, hogy azt megengedhesse magának, hogy ismét elmegy egy ilyen lehetőség mellett anélkül, hogy rámozduljon.

Alsópakony élve eltemetve - csak járatjuk a szánk

Alsópakonyra is ráférne a fejlesztés, a gondoskodás. De nem, A polgármester és a helyettese valahogy másként gondolkodik. Az egyik csupán a városmagon belüli sportban, a tornatermi birkóban, a pályás fociban és Bajcsy központúságban gondolkodik, míg a helyettes társa a vízügyben, a szennyben és a társult tagságokban érdekelt.
Alsópakony és az ottani kilátástalanság megsegítése nem fér a programok sorába.

Ugyanis míg focira lehet 10 milliót is áldozni, addig a pakonyiak egyet, vagy kettőt sem érdemelnek(?). 

Alsópakony, Ócsa tanyás külterülete, ahol szinte még víz sincs. Legalábbis normális, és teljes mértékben fogyasztható egészséges ivóvíz. Aztán normális út sincs, mert az valahol az útszéli tábla utáni sárveretőnél véget ér.

Alsópakonyon  lehetőség sincs, így a termékek előállítása és piacra juttatása vonatkozásában is elkélne a pályázati segítség. De a közvilágítás terén is lehetne mit fejleszteni. Nos ez a pályázat erre, illetve ezekre adna lehetőséget.  Ha élnének vele.

A városvezetés most ismét ezt szalassza el, amikor erre a kiírásra nem jelentkezik és a várost a pályázaton nem indítja.  (A képviselők többségének sem jut ez eszébe, hogy javaslatként előterjessze.)

A városvezetés ezzel diszkriminatív mód lenézi és kirekeszti az Alsópakonyon élőket, mert amolyan külszéli alsóbbrendűségben tartva őket, kirekeszti a fejlődésből.

Bukodi Károly, választott  polgármester - ha akarna, pályázhatna Ócsa (Alsópakonyról beszél, de ez nem segít)

Hiába a kormány, és a kiíró jó szándéka, ha a választott helyi funkcionáriusok érdektelenségből szarnak az egészre. 

Ezt kérem ne felejtsék el az itt/ott élők, amikor majd a választásokra kerül a sor.

Alsópakony leírva, magára hagyva

A Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén.

A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.

Ez több figyelmet és ráfordítást igényel, mint Alsópakony -  a sport kiemelt és előnyt élvező, több milliós ügy

Remélem egyszer csak rászánják magukat az illetékesek és elkezdenek munkálkodni azon, hogy az Alsópakonyon élőket felzárkoztassák. Akár az utak, a közművek, a közlekedés, a lakhatás, vagy a munkahelyteremtő piacra termelés által, esetleg az ilyen tanyafejlesztési támogatással, amiből most ismét kimarad ez a hátrahagyott településrész.

 *

Például: - Tatárszentgyörgy fejlődik és halad ( - Ócsa meg marad)

Tatárszentgyörgy beindult. Egymást érik a sikeres pályázatok. Szehofner József polgármester és csapata máris több milliót szerzett az alig 2000 főt számláló falunak. A lélekszámot tekintve az egy főre jutó pályázati pénzek messze, nagyon messze meghaladják az Ócsára jutókat. A helyi ember irigykedve néz, s hall Tatárszentgyörgy rohamos fejlődéséről. Igazán példát vehetnénk az ottani önkormányzati munkáról.

A megyeszéli faluban immáron előttünk járnak. Már végeztek a rekultivációval az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, amelyen közel 95 millió forintot nyertek. A 105 millió 245 ezer forint összértékű beruházást az Európai Unió, valamint a Magyarország költségvetése 90 százalékban, azaz 94 millió 720 500 forinttal támogatta. A fennmaradó tíz százaléknyi önrészt – 10 millió 524 ezer 500 forintot – az önkormányzat költségvetése biztosította. 

 A “Tatárszentgyörgy Települési Szilárdhulladék-lerakó rekultivációja” elnevezésű (KMOP-2009-3.3.2. azonosító számú) projekt záró rendezvénye április 20-án, pénteken volt.  Ezzel az eseménnyel lezárult a szeméttelep rekultivációja Tatárszentgyörgyön.

Kánai András, a beruházó Munkabíró Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy az egykori hulladéklerakó rekultivációs munkálataiban. Jelentős munkát kellett végezniük a terveken felül is, mert az elmúlt évtizedekben itt elhelyezett hatalmas mennyiségű hulladék jelentősen túlterjeszkedett a lerakó hivatalos határain. Elmondta még, hogy a tervezett 8 ezer négyzetméter földmunka helyett 16-20 ezer négyzetméternyi területet alakítottak át, amivel a terület visszanyerte a lerakó előtti természeti állapotát. A területet lezárták és őshonos gyeppel fedték, ami által a környezet rendezetté vált. A beruházás 2011 júniusában kezdődött és 2012 márciusában fejeződött be, vagyis egy év alatt legörgették.

Ócsa  ezt a saját ügyeiben még nem érte el. A városvezetésünknek van még dolga ez ügyben.

Tatárszentgyörgy Ócsával ellentétben indult "A villany nélküli tanyák energiaellátását megújuló energiaforrásokkal biztosító önkormányzati fejlesztések" címszóval futó projekten.  Öt darab  (2 db 3 kW-os,  2 db 2 kW-os, 1 db 5 kW-os) rendszerben gondolkodtak. 120 darab napelem felszerelését tervezik. Az eljárást megindító, hirdetmény (felhívás) és közzétételének megküldésének napja: 2012.02.16.-a volt. Ócsán ilyenre nem fordítanak gondot.

De, mint ismert, Ócsa a Tanyafejlesztési pályázatából is visszalépett. Holott Alsópakony tanyás környezetén, a vízellátáson, az ottani utakon lehetett volna mit javítani.  A vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül több is szorosan köthető a tanyás térségekhez, hiszen kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. Ócsa nem élt ezzel.  Bukodi Károly és Horváth Tamás javaslatára nálunk visszavonták a TP-1-2011 kódszámú Tanyafejlesztési program pályázaton történő részvételt.  De erről már írtunk.

Tatárszentgyörgy jelenleg újítja fel Katolikus templomát. A Római Katolikus Szent Vendel Templom fűtési rendszerét is modernizálják és padlófűtés kerül kialakításra a misére járók örömére. Mindehhez a  Tatárszentgyörgyi Római Katolikus Plébánia az UMVP III. tengely vidéki örökség megőrzése jogcím keretében 35 570 236 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A felújítás befejezése várhatóan 2012. június hónap vége.  Mert ott számít a katolikus hittel bíró ember.

Közben Tatárszentgyörgy Község Önkormányzata a rászorulóknak faosztást szervezet. A vegyes tűzifát, 50 % keményfa (Tölgy) és 50 % lágyfa (Kőris, juhar, éger fafajtákból) 14.000 Ft/m3 áron szerezte be, majd az igénylő rászorulók közt a faluban szétosztotta.  

A Község Önkormányzata a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton 1500 m3 tűzifa beszerzésére nyert támogatást, amely szociális rászorultság alapján, a helyi lakosság természetbeni támogatására szolgál. 350 személynek, családonként közel 40 mázsa tűzifát osztottak szét a napokban.

A tűzifa támogatás megítéléséhez a kérelmet március 31-ig lehetett benyújtani a helyi polgármesteri hivatalban. A beérkezett 425 kérelem elbírálása megtörtént, amely alapján 350 személy esetében történt pozitív döntés.  A támogatás mértéke egységesen 4 m3 /háztartás volt.

Aztán csendben folyik  Tatárszentgyörgy belterületi úthálózatának fejlesztése is. A fejlesztés összesen több mint 7.500 m2 területet érint. Az István Király utca burkolata 6 méter, a Szabadság téré 5 méter szélességben kerül kialakításra, amit mindenhol padkák szegélyeznek majd. 

A zöldfelületek fejlesztése során 252 db fa kerül kiültetése és 2.200 m2 területen lesz füvesítés. Ezen kívül 410 méter járdaszakasz épül a Szabadság tér két oldalán, illetve 5 db új pad kerül kihelyezésre.

Mint ismert Ócsán csak a Bajcsy járdájának egy részét sikerült felújítani méregdrágán, ami templomtól templomig sem ér, de a kapcsolódó faültetés sem járt sikerrel. 

Tatárszentgyörgy ebben szintén leköröz bennünket. Nemcsak árban és darabszámban, hanem összességében.   

Ha belegondolunk, hogy a 2000 fős tatárszentgyörgyi lakosság és a 9000 fős ócsai városlakó mennyi adóbevételt biztosít a településének, és ezért ki mennyit kap cserébe, akkor érezhető igazan a különbség.

Ezért nem mindegy, hogy kik kormányozzák adott település ügyeit, hogy alkotják a testületet. Vagyis, hogy kire bízzák a sorsukat a választók, mert mint Tatárszentgyörgy példájából látható, nem mindegy kik, és mit képviselnek a választáskor adott felhatalmazásunkkal a nevünkben. 

*

Bezzeg a szomszédos homokhátságiak ( - a lápi ember érdemi igénytelenségével nem fog a térség jelentős helyévé emelkedni a város)

Újabb kört kaptunk a szomszédos községtől is, város létünkre.

Bugyi Nagyközség, a héten tette közzé honlapján egy új adónem bevezetését, mellyel nem az ott élő lakosságot terheli, mint az Ócsán jogszabályellenesen bevezetett kommunális adó, hanem a községbe látogató, pihenni, kikapcsolódni vágyó, és fizetni is akaró emberektől vár el bevételt a Somogyi Béla vezette, egyre inkább városi ragra fejlődő Bugyi község.

Dolgozik rendesen

De nem csak ez a momentum más ott, mint itt. A különbség nagyon is észrevehető.

Érdemes vele foglalkozni, tanulmányozni, alkalomadtán honosítani, integrálni.

Bugyi község ugyanis eljutott arra az általunk csak áhított szintre, hogy Idegenforgalmi adót tud és képes bevezetni. Ezt csak azok a települések tudják megtenni, ahol van idegenforgalom és szállásadási-, fogadási kapacitás valamint érdeklődés és igény. Ahol ez nem adataik meg, (avagy ahol nincs rá igény és lehetőség a vendégfogadásra, elszállásolásra és az idegen ott tartására,) ott elképzelhetetlen, hogy idegenforgalmi hozzájárulást, vagy adót vessenek ki.

Van ahol tudják a dolgukat, okosan pályáznak, nyernek és fejlődnek - itt a példa

Ócsa tehát eleve le van maradva e téren (is), és közelébe se jár egy olyan idegenforgalomból 

származó bevételi forráshoz, mint a nálunk nagysággal kevesebb lélekszámmal bíró Bugyi.

Bugyi Nagyközség Önkormányzata 2011 május 19-i ülésén egyhangúlag elfogadta az idegenforgalmi adóról szóló 12/2011 (V. 23.) számú   rendeletét.

A rendelet szerint 2011. július 15-étől idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki - a Htv. szabályai szerint - nem állandó lakosként Bugyi Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén lévő ingatlanban, bérleményben legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Nagyközség

 Ócsa városa sokkal jelentősebb idegenforgalmi és kulturális háttérrel rendelkezik, mint Bugyi. Ócsa mégis egy leépülőben levő, kisváros, viszont mégis csak város, de mégsem rendelkezik egyetlen egy olyan jellegű szálláshellyel, vagy vonzerővel, mint a kisebb települések, akár Bugyi, Inárcs, vagy Kakucs magáénak bír.

Ócsa vezetése, polgármestere és önkormányzata arra nem volt képes, hogy a Tourinform irodát meg-, avagy visszaszerezze, hogy az idegenforgalmat megvalósítsa, behozza a város keretei közé. (A mostani időszakos nyitva-tartás elérése nem hivatkozási alap.)

Az alkalmazottakat korábban elbocsátották

A városban egyre több ház, kínálja magát megalázóan olcsón eladásra. A lakosság elfáradt, reményét vesztett, és elesett, - ahogy arról a választásokat követően már szó volt, - s inkább költözne. Az eladásokkal, a csökkenő népességgel és a beköltözők kirekesztésével, távoltartásával, majd a velük szemben foganatosított egyes kiközösítéssel, gyűlöletkeltéssel nem lehet közösséget, városi szellemiséget építeni.

 

Nem akarják már, mennének

A minap bontatott le egy tájjellegű házat úgy az önkormányzat, hogy az ellen a helyi egyesületek, a turizmussal, idegenforgalommal, szálláshelyekkel, műemlékkel foglalkozó érdekeltségek, szakemberek mit sem törődve, szó nélkül hagytak.

Pedig korábban fél milliót költöttek rá a városlakók pénzéből az állagjavítás okán, most mégis vesztésre ítélték, úgy, hogy közben szó nem hangzott el róla a legutóbbi soros ülésen, ahol pont a szomszédos Ágas-ház felújításáról, megmentéséről döntöttek. Akkor bezzeg senki nem mondta, hogy egy mellette álló hasonló stílusú tájháznak nekiküldik a buldózert! Ez megengedhetetlen barbár pusztítás. Még arra sem gondolt senki, hogy faluháznak, vagy a falusi turizmus egyik lakható, és befogadó parasztházaként, szálláshelyként megtartsák.

Félmilliót ráköltenek és eltüntetik

Az sem jutott tiszteletre méltó és igen megbecsült emberek eszébe, hogy ha már tavaly is tudták, hogy rossz állapotban van a ház, hiszen fél milliót költöttek az építészeti tervmegoldásra, akkor most azt beváltva helyrehozzák. Ha meg erre még a laptopnyi összeget sem szánják, akkor azt úgy mentsék meg, hogy vállalkozónak adják, azzal a kikötéssel, hogy a házat rendbe rakja, megőrzi az utókornak, és ott falusi turizmust valósít meg, vendégeket lát, és ez által bevételt generál, ami fedezi a befektetését, a ház megmentését, felújítását, a ráfordításait. A bekerülési összeg a tervezetből kiderül, a tehát a ráfordítás kiszámítható, a forgalom és a bevétel tervezhető, aminek alapján a megtérülés is. Ennek függvényében lehetett volna idővolument, iparűzési-adókedvezményt, vagy más lehetőségeket biztosítani úgy, hogy az még a lebontást végző markoló-buldózer rombolásának összegébe sem került volna!

Fellehetett volna újítani, nem kellett volna lebontani

Érdekes mód, a város egyetlen aktív fórumán, (a Madencia Egyesület honlapján üzemelőn), a sok, magukat törzsgyökeresnek kikiáltó nick egyetlen lépést nem tett az ősi érték megőrzése és megmentése érdekében, csupán a gyűlöletkeltés és a betelepültek gyüttmentezése foglalkoztatja őket. Az érdeklődő mást sem olvas a fórumon, mint ezeket az oda-vissza vágásokat.  Ezzel a mentalitással, ezzel a fogadtatással nem lehet idegenforgalmat bonyolítani. A rombolás a házak közt és az Internetes betekintések kapcsán ugyanúgy fellelhető, mint az önkormányzati munkálkodásban.  Ott sem képes a városvezetés egy épkézláb előrelépést tenni, megoldást találni a kisvárost sújtó fokozottan jelentkező problémákra.  Bugyival ellentétben egy elfuserált, méregdrága 300 méteres kétoldali járdafelújításba kezdtek, ami még a műemlék templomig sem ér el egy nyomvonalban! 

Nem ér el a templomig

Bugyi odafigyel, mire költ

Bugyi ezzel szemben teljes utcákban, utcahosszakban gondolkodott, kerékpárutakban látta és oldotta meg a vonzerőjavítást.

Bugyi nem szórja el a pénzt buta szerződésekre és előrefizetett bukott pályázatokra, felesleges laptopokra, vagy kártérítésre, hanem racionálisan és specifikusan arra összpontosít, hogy elképzelései valóságot öltsenek és a település létét, élhetőségét szolgálja.

Bugyi község, - kerékpárút, járda, és úttest

Odafigyel a környezetére, a kiadott és kifizetett pénzekre, a lakosságra, és az infrastruktúrára, ahogy a korábban említett környező települések, mint Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Dabas Tatárszentgyörgy, vagy Alsónémedi is.

Forgalmat és bevételt jelent

Csak Ócsa marad ki mindebből.

Ócsán nincs igazi falusi turizmus, nincs helyi specifikum, specialitás, gasztronómia és szálláshely. A tanösvény, a turjános,  a száraz-rét nem elég a rendszeres és visszatérő túrákra, a turizmus beindítására, az emberek itt tartására, vagy jövedelemszerzésre, a városi bevétel növelésére. Ráadásul a természetvédelmi területek bejárható részeire sem vezet kiépített gyalog- vagy jelöltsétaút és kerékpárút. A Vadászház sem látogatható és turistaházként sincs funkcionálva. De a közlekedés is gyalázatos. Nincs megfelelő járdahálózat, kerékpárút és nem hogy a szomszédos településekkel, vagy a közeli főúttal nincs ily módon összekötve a város, hanem még saját, belső hálózattal sem rendelkezik. Semmi ilyen nem köti össze a várost sem a látványosságokat, a pincesort, a templomot, a skanzennek beillő Ófalut, de még az ötös főforgalmi utat sem. Sőt, nem hogy a skanzen kialakításán munkálkodna a hivatal, még egy tájba illő vályogház elpusztításával is rontják a városi ebbéli esélyeit. Pedig ez a látványelem ez minimális elérhetőségi szint, már alapkövetelmény. Ócsánál kisebb és apróbb helyek jobb lehetőséget kínálnak, mint Ócsa városa.

Községi játszótérátadás Bugyi településen

 Településeket tudunk, amiket körbe lehet kerékpározni biztonsággal, miközben annak látványosságaival, érdekességeivel ismerkedhet az odalátogató. Közben van hol étkeznie, megszállnia és kikapcsolódnia. Ócsa erre nincs felkészülve, még alapszinten, vagy előkészítés, tárgyalás formájában sem. Turisztikai szakembereknek, városszerető honpolgároknak ezen nagyon el kéne gondolkodnia, mert a mostani  állapotok csak az elnéptelenedést, a leépülést segíti. Ócsa így nem lesz se népszerű, se kertváros, se vonzó. Budapest közelsége csak itt nem érvényesül. Semmi előnyét nem használjuk ki. Ahogy a város mentén haladó autósztrádáét sem. Nem válunk kirándulóhellyé és hétvégi kikapcsolódási központtá sem, mert nem tudunk mit nyújtani.  Sem kényelmi, sem szolgáltatási, sem pedig infrastrukturális, vagy gyógyászati, közlekedési szempontból. Hétvégéken alig lehet idejutni, olyan ritkák a járatok, hiába van jelen vasút és a közút. Nincs mégegy ilyen rosszul elérhető város a környéken. Példátlan.

Ő az első

A polgármester a ciklusprogramjában a közúti közlekedés szempontjából a buszközlekedés javítását, az utazási- és eljutási sebesség javítását, a járatsűrűség jobbítását nem is tűzte ki célul. Pedig nagyon sürgősen le kéne ülni és tárgyalnia a városnak az M5 autópályán közlekedő gyorsjárat bevezetése érdekében, meg az 5-s főúton közlekedő, egymást érő félig üres járatok egy részének bevezetésének ügyében, hogy a város elérhetősége minden irányban javuljon, hogy a délelőtti, és késő délutáni, valami esti időpontokban, és hétvégi- vagy munkaszüneti napokon is elérhető és beutazható legyen a város. A jelenlegi rossz, elavult és kihasználatlan belső járatot egy saját tulajdonú gazdaságosabb járatra kéne cserélni a gyömrői példa alapján.  

Gyömrő, Dabas, Bugyi, Inárcs példája mutatja, hogy meg lehet jól szervezni a kölcsönös előnyök alapján az élhetőbb, emberibb, tisztább városi környezetet, a fejlettebb, gyorsabb közlekedést.
A MÁV tulajdonában lévő állomásokkal a MÁV Ingatlankezelő Kft. foglalkozik. A leányvállalat intézi az állomások bérbe, vagy önkormányzati kezelésbe adását is. Utóbbira több sikeres példa is van, pl. a gyömrői állomás, ahol az önkormányzat tisztán, rendben tartja az állomásépületet. 

A vasúti közlekedésünket az erre felfűzött érintettség okán közös összefogással, szintén a gyömrői példa alapján kéne javítani. Gyorsítani és korszerűsíteni, no meg megbízhatóvá és legalább részben nyereségessé tenni.

Ócsán ebből így nem lesz biztonságos és közkedvelt P + R ("parkolj, és utazz")

Ehhez persze a területet rendezni kell, a bódés ivókat, a konténereket fel kell számolni, rendes és rendezett körülményekké kell alakítani, az utcai italfogyasztást be kéne szüntetni, tenni, és az ott felszabadított területen P+R parkolót, meg csoportok fogadására alkalmas, első látásra is barátságos, vonzó környezetté, gondozott és pihenésre alkalmas, központi hellyé kéne tenni.  

Pályáznak, nyernek, fejlődnek

Ne feledjük, hogy erre a fentebb sorolt kevésbé lakott települések is képesek már, hiszen ezek a problémák ott nem jelentkeznek és főleg nem úgy, mint térségbeli hátrányok. Sőt másként, de működnek. Bugyinak, Alsónémedinek, Inárcsnak, Újhartyánnak jobb a megítélése, az elérése, hiszen sűrűbb és gyorsabb az oda történő ki- és bejutás, rendezettebb, tisztább és normálisabb a környezete, mint a város ranggal rendelkező Ócsának.  Ők tudnak mit kezdeni magukkal. Nekik van koncepciójuk. Nekünk erre miért nincs semmi elképzelésünk, megoldásunk, vagy esélyünk?

Ezt a jelenlegi hiányosságot pótolni, a hátrányt nem fokozni, hanem csökkenteni kell, ha fejlődésről akarunk beszélni. Az idelátogatók, a betelepülők, akikre nagy szűksége lenne a városnak, nem idegenekként és ellenségeskedéssel kell fogadni, hanem biztonságot, nyugalmat és kényelmet, netán megélhetést kínálva kéne várni, vagy csábítani. Őket a városi közélet bevonásába, a forgalomba, és a városi életbe, annak lüktetésébe kéne aktivizálni.

A Budapesttől 27 km-re fekvő Ócsa idegenforgalmát tekintve is elmaradott ......

Ezzel szemben a hasonló távolságra levő Bugyi, Alsónémedi, Gyömrő, előttünk jár. És nem csak látogatottságban, forgalomban, hanem infrastruktúrában is. Ők sokkal otthonosabb,és barátságosabb légkört teremtenek.

Az ide látogató túrázók ne legyenek idegenek, hanem visszatérő kiránduló emberek lehessenek és maradjanak, akikből, pontosabban ezen idegenek forgalmáról, költéséről, vagyis az ebből származó idegenforgalomról és ennek a bevételéről beszélhessünk, mint jövedelmet jelentő, termelő forrás.

Bugyi ezt már elérte és ezért képes a felnövekvő idegenforgalmából többletbevételhez jutni úgy, hogy azt adóval terhelheti anélkül, hogy az odalátogatók elmaradnának.

Ócsa nem csak idecsalni nem képes ezeket az erőket, embereket, hanem a sajátjait, értékeit megőrizni, megbecsülni, megtartani sem. Erre utal minden olyan cselekedett, amikor utazási irodát zárunk be, ősi házakat bontunk le, egyesülve beköltözőket jött-menttezünk le, és "gettóintelligencia" (amarna) minősítéssel látjuk el, miközben az itt élők egyre szaporodó köre a házaikat sorra értékesítve távoznának egy olcsóbb és jobb körülményeket biztosító lakóhely reményében.
 

Sok az eladó ingatlan - vajon miért

Talán pont egy olyan helyre, mint Bugyi, ahol nem a megye megmentésére és a megyei fenntartású intézményekre, vagy éppen magukra, a saját jólétükre fordítják a lakosság befizetéseit, hanem (ellentétben Ócsával,) a saját közösségükre.

Ők ezért fejlettebbek, ezért előztek meg bennünket, ezért nőnek, gyarapodnak és virágoznak, míg mi csak, romokban heverünk, lápunkban pangunk, és az itt élőket külön is adóztatjuk, mert képtelen a városvezetés meglelni a helyes utat, ezért nem is haladunk egy tapodtat sem előre.

Fedezzük már fel Ócsát, találjuk fel önmagunkat kezdjünk végre dolgozni a városunkért, hogy az itt székelő Szűcs Lajosnak ne máshova kelljen menni különböző átadóünnepségre, ott  tetszelegni.   Ő is lehetne végre saját szűkebb környezetére büszke, ahova szívesen hívhatna és fogadhatna látogatókat akármilyen alkalomból.
De tőlem itt is teniszezhetnének hobbiból a hasonszőrű gazdagok, csak elnöki tevékenységével ne mindig segítséget kérjen, hanem adjon is alkalomadtán a városunknak, ha már a párttársainak ez annyira nem jön össze, mint a környező szomszédoknak.

Az már teljesen biztos, hogy az embereket sokkal jobban szolgáló elsősorban fejlesztési feladatokat végző önkormányzatra és vezetőségre lesz szüksége Ócsa városának a közeljövőben, hogy kiléphessen elsatnyulásából.

Szeretnek beülni a készbe

* 

A
vidékfejlesztési miniszter 44/2011. (V.26.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.

A rendelet itt letölthető.

*

Párhuzamok és ellentétek ( - Ócsa lemarad, a pénzügyi támogatás, kimarad) Kinek a hibája?

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 6. sz. melléklet 2. sz. pontja alapján támogatási igényt nyújt be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására.

A pályázott összeg: 2,5 milliárd Ft.

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 6. sz. melléklete 2. 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatása feltételeit 4/2011.(III.1.) BM sz. rendeletében szabályozta. Pest Megye Önkormányzatának a feladatellátáshoz kapcsolódó működés támogatására pályázat benyújtási lehetősége van (2011. április 30-ig), amelyet a Magyar Államkincstár felülvizsgálatát követően a belügyminiszter bírál el.

A támogatási igény benyújtásáról szóló határozat elfogadásának menetrendjét alapvetően meghatározta az a tény, hogy a fentiekben hivatkozott minisztériumi rendelet március 1-jei hatállyal fogadták el. A támogatási igény benyújtásának ugyancsak kötelező előfeltétele a 2010. évi zárszámadási rendelet megalkotása, amelyre vonatkozó döntését a közgyűlés a mai, a 2011. március 31-én megtartott ülésén meghozta. Az előkészített pályázat beadására még ma sor kerül.

Ócsa nem pályázik, - így ebből is kimarad

Ócsa város képviselő-testülete tegnap tartotta havi soros ülését. Tudtommal ezen nem történt előterjesztés, és nem volt indítvány  arra, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok megsegítésére a fentiek szerint városunk pályázzon.

Pályázati jelentkezés, igény benyújtás híján, esélyünk nincs egy esetleges támogatásra, vagy pénzügyi megsegítésre, netán bármi más jellegű segítségre.

Értetlenkedésünkre, hogy Ócsa, ami a térség egyik potenciális és megkerülhetetlen városa lehetne, de képtelen ennek megvalósítására, mert a megyéhez hasonlatosan adósságcsapdában tesped, és hogy most amikor egy árvalányhaj vékony megoldás látszana, ezzel a kormányzati lehetőséggel, akkor azzal miért nem foglalkozik valaki? Ezzel miért nem számol a vezetőség? Netán a képviselők? Ócsának nincs szüksége a kormányzati segítségre a kilábaláshoz? Vagy érdektelen erre mindenki?

Egy független szakember szerint ennek két oka lehet. Vagy nem elég érett, nem elég önálló, avagy előrelátó és felkészült a városvezetés, vagy pedig alkalmatlanok erre a feladatra, hiszen/netán nem önhibájukon kívül adósodtak el. Ez azt jelenti, hogy rossz konstrukcióval, hibás gazdálkodással, megmagyarázhatatlan, vagy szakmailag indokolatlan pénzszóró kiköltekezéssel érték el a városi emberek terheinek növekedését, vagyis az önkormányzati eladósodást.  Ne feledjük, hogy a pályázatra való jelentkezés esetén a Magyar Államkincstár át-, illetve felülvizsgálja az igénylő, jelen esetünkben a város gazdálkodását. Ekkor kiderülhet, hogy még sem olyan makulátlan és rendezett a költségvetés viszonya a jogszabályokkal, az elvárható ésszerűséggel, a racionalitással. Emlékezzünk csak vissza, hogy az Állami Számvevőszék már elmarasztalta a várost és annak jegyzőjét meg is nevezte korábban, de érdemi rendezés, felelősségre vonás nem történt. A helyzet szerinte azóta sem sokat javult.  A képviselők és a polgármesterek sem a spórolás jegyében ténykednek. Az előző ciklus végén nagyrészt ezek az emberek szavazták meg az önkormányzat laptopjainak, a saját munkaeszközeiknek az kiárusítását, eladását, majd önmaguk általi felvásárlását, - szinte bagóért. Ők voltak azok, akik 20 ezer körüli áron jutottak hozzá a kétéves laptopokhoz, Xp-vel és Office-al együtt, a Computerfutár árbecslésével takaródzva. Aztán szintén ők, akik az előző ciklusban is ott ülő képviselők voltak, akik a beválasztásukat követően az elsők közt szavazták meg azt, hogy új laptopokat vegyenek maguknak, az eladottak helyébe, hogy tudjanak dolgozni, mert laptop nélkül nem élet az élet, és nem képviselő az ember. Aztán meg hogy nézne ki egy jó ócsai képviselő egy hivatali laptop nélkül? Igaz a magántulajdonukban már ott az eddig használt előző típus, de azt nehogy már bevigye a hivatalba a régi-új képviselő! Aztán ezekhez az újabb laptopokhoz az "elavult" Xp helyébe a Win 7-et vásárolták, no meg az Ofice 2007-t, 66 ezerért darabonként, ami megegyezik azzal, amit Xp-vel, és géppel együtt 20 ezerért felvásároltak. Így ez a kis hóka-móka, a  hivatali laptop csere, az adófizetők pénzéből 3,2 milliót vitt el. Na most, ha ezt esetleg valaki bevizsgálja, akkor nem hogy önhibájukon kívüli hátrányos helyzetűek nem lesznek, hanem még esetleg hanyag gazdálkodókká is válhatnak, akik a pályázati pénzre, a támogatásra abszolúte nem jogosultak. Nagy a veszélye annak is,  hogy valaki egyszer megkérdezi majd a korábbi javaslat tevőt , hogy mi motiválta, és a támogatót  megszavazó képviselőt arról, hogy az aki bedobta az eladást,  annak mi volt a célja, a városnak, vagy a szavazó képviselőnek mi volt a haszna mindebből? A válaszokat követően aztán majd ha még hozzá kérdezik az eladást követő újra (vissza)vásárlást , az ezt megszavazó képviselőt, hogy akkor most mi haszna volt ebből, hát bizony kiderülhet, hogy csak ők maguk nyertek ezen az üzleten, nem pedig a város. (No meg a Computerfutár.) Így pedig nem hogy pályázni nem lehet, hanem tisztességgel gazdálkodni sem.  A város pénze, a költségvetés ugyanis nem a polgármesteré, és nem az alpolgármesteré, de nem is a képviselőkké;  - hogy azt a maguk és nem a köz javára fordítsák. A laptopok és az  Xp-Office egyben adása, majd drágábban történő újra beszerzése bizony komolyan beleülhet a hatóságok jogszabályi környezettel terhelt gyomrába legalább annyira, ha csak nem súlyasosabban, mint a lakosságra jogsértőn kirótt kommunális adó külön terhe. Szóval ezzel a hozzáállással, múlttal és a közpénzek ebbéli felhasználásával, valamint a legmagasabb illetményekkel nem egy takarékos, és gazdálkodási nehézségekkel küzdő önkormányzat képét fricskázzák az emberek és a hatóságok óra elé. Aztán ha még hozzávesszük a Halászy Károly iskola tornatermének alapító okiratban nem engedélyezett bérbeadását, egy ottani tanárnak, mint magánszemélynek, majd ugyanannak az ott dolgozó  pedagógusnak a gazdasági tevékenységet folytató cégének, akkor most hiába is kívánják papirosilag rendezni a helyzetet, bizony a jogsérelem fennáll és ott marad. E jogi sérelem ha netán pénzügyi sérelemmel is társul, ami egy esetleges per, vagy kártérítés kapcsán kiderül, akkor ismét csak az marad, hogy nem az önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe az  ócsai önkormányzat. Ergo, nem lesz pénz, csak vizsgálat. Tehát, jobb inkább csendben nem pályázni, és a lakosság bevonásával, mint két lábon járó adóforrás számolni, és vele rendezni, foltozni az eltékozolt költségvetést, mint külső-, és felsőbb körökkel átvilágitatni az önkormányzat pénzügyi, számviteli  gyakorlatát. 

Ócsa így nem hogy a megye által igényelt összeg töredékét, de még a költségvetés hiányának egy részét sem fogja tudni ebből a kormányzati keretből pótolni.  Ha nem lenne igazam, akkor már most a soron kívüli, rendkívüli önkormányzati testületi gyűlés összehívásáról és a pályázati igény azonnali beadásáról kéne tárgyalni, majd dönteni, mert különben kimarad az, aki lemarad.

Jelen esetben a hó végi testületi ülésen ez kimaradt, és a városunk Ócsa, úgy tűnik lemaradt.

Így nem marad más, csak az illetmény, az újabb laptop,  és a lakosságnak megítélt kommunális adó.

Köszönöm, jól vagyok.

*

Nem csak nyomkövetővel javítana a Volán a közlekedés színvonalán. ( - de mit tegyünk mi a közlekedésünk javítása érdekében?)

Több, az utasok kényelmét szolgáló újdonsággal is előrukkolhatna az Önkormányzat és a Volán.

Egy társcég csaknem négyszázmillió forintot nyert pályázaton. Nem egy korábban ismertettet település meg szintén több száz milliót nyert infrastrukturális, közúti, illetve turisztikai fejlesztésre. Ehhez azonban elsősorban szándék, indíttatás, és lakossági támogatás kell.

Az Alba Volán mindig élen járt a műszaki fejlesztésben - emlékeztetett Tóth István, a vállalat vezérigazgatója azon a szerdai projektnyitón, amelyet annak alkalmával rendeztek, hogy a társaság csaknem négyszázmillió forintot nyert egy uniós pályázaton.

A - 85 százalékban támogatott - nyertes pályázat révén összesen 467 millió forint fejlesztést valósítanak meg az elkövetkező két évben.

A komplex fejlesztés keretében a buszvárókban utcai bútorokat helyeznek el. Az utcai bútorzat alatt a várakozói padok minőségi-mennyiségi változását kell érteni. Ezen felül az aszfalt egyhangúságát megtörve, sok növény is lesz. E komfortérzetet növelő beruházásokon túl nagyon komoly forgalomtechnológiai, forgalomtechnikai fejlesztésekre is sor kerül. Ennél a Volánnál a kiépítendő integrált irányítási rendszer lehetővé teszi majd a cég egész flottájának - GPS segítségével történő - nyomkövetését. Megújul az utastájékoztatás. Az eddig használatos statikus tájékoztató táblák mellett több helyen is olyan intelligens készülékeket szerelnek föl, amelyek a járatok tényleges érkezésének időpontját mutatják majd. Ha a járat esetleg késik, akkor a kényszerűen módosult időpontot.

De lecserélik valamennyi pénztárgépet is, amelyek a buszokon egyúttal fedélzeti computerként is működnek majd, on-line kapcsolatban állnak a központi szerverrel.

Az üzemeltető szerint ez a fejlesztés hatalmas segítséget jelent a napi munka során:                 - Minden buszról tudjuk majd, a sofőr jelzése nélkül is, hogy éppen hol van. Baleset, műszaki hiba esetén sokkal gyorsabban tudunk reagálni, mint manapság, de úgy gondolom, ez az utasoknak is minőségi javulást jelent majd.

A statisztikák alapján egyébként a legnagyobb késések pont a Budapest vonalon vannak, a fővárosi dugók, balesetek miatt.

Ami Ócsát illeti: 

Városi buszközlekedésünk rengeteg kívánnivalót hagy maga után.  A legtöbb megálló kiépítetlen, rendezetlen.  A buszok a forgalmasabb időszakban sokszor túlzsúfoltak. A járatsűrűség nem megfelelő, az eljutási sebesség alacsony.  A buszközlekedés ennek ellenére még mindig megbízhatóbb, mint a vasúti. 

Ez azonban még sem hagyhat bennünket a tétlenségben. Ócsa városnak élni kell az adott és a rendelkezésére álló lehetőségekkel. Használnia és kihasználnia kell a vasút biztosította előnyt, amivel más települések nem élhetnek. Városi rangra kell emelni a buszközlekedést, a megállók színvonalát, kiépítettségét és helyet kell követelnünk a menetrendben a környező településekhez hasonló félóránkénti összeköttetésre.  Ócsának ezen túl szüksége van legalább egy csúcsforgalmi járat-párra, ami nem a megszokott útvonalon, hanem az autópályán át gyorsabban és más útvonalon közelíti meg a fővárost. Ezzel nem csak rövidebb menetidőt, gyorsabb eljutást, ebbéli gondoskodást biztosítanánk a városunkban élőknek, hanem új alternatívákat, elhelyezkedési lehetőségeket is biztosítanánk, hiszen az M 5-ös bevezető szakaszán a Budapest Nagykőrösi út környéke, az ottani megállók, (amit az Inrács, Kakucs, stb. járatok is használnak) a bevásárló központok nem csak vásárlási lehetőséget, hanem munkát is biztosíthatnak az önkormányzatunk illetékességi területén élő, itt adózó honpolgárnak. Ezen az útvonalon közlekedő csúcsforgalmi járat-pár (legalább napi 2 oda-vissza) a rendelkezésre álló megállókkal széles kör számára biztosítana megfelelő utazást, gyors és biztonságos eljutást, mindazon túl, hogy nagy igény mutatkozik rá.  Az így közlekedő buszokkal az Ócsa - Bp-Népliget távolság eljutátsi ideje a jelenlegi 50-55 percről akár 23-35 percre zsugorodna.  Ráadásul kikerülné az amúgy is zsúfolt 50-es út (régi ötös) és Ócsa közötti körforgalommal nehezített és lassított szakaszokat, az ott bonyolódó kamion forgalmat és a rossz szakaszokat. 

 Van ahol egymást érik a buszok. Nálunk jó ha csak óránként jár?

A kedvező adottságok ellenére úgy tűnik máig sem tudtunk élni azzal amit mások már megvalósítottak, vagy kihasználtak. Ócsa polgármesterének mihamarabb megbeszéléseket, tárgyalásokat kéne kezdeményeznie a közlekedési szolgáltatókkal a helyközi közlekedésünk javítása érdekében. Ócsa városának latba kell vetnie, és fel kell használnia, hogy több mint 9 ezer ember mozgásáról, közlekedéséről, belső és külső eljutásáról kell gondoskodnia. Nem várhatunk, nem ülhetünk tétlenül. Az emberek is változást, jobbulást akarnak. Ezért is váltottak annak idejét, amikor bizalmat szavaztak és új embert ültettek a város élére. Ez azonban nem jelenthet tétlen kényelmet, jó ambíciókat a választók megbecsülése nélkül. A helyért, a pozícióért meg kell dolgozni. A lehetőség adott, az igény megvan, a város joggal várja el a munkát a javulást a közlekedés terén is. Már nem elfogadott a régi és több évvel ezelőtti állapot. Felgyorsult, piacorientált világunkban a közlekedés szerepe roppant fontos. Jó közlekedés, a biztos eljutás a városi fejlődés, és a gyarapodás egyik állomása. Ha vonzóvá, élhetővé és gazdaságossá akarjuk tenni a városunkat akkor az utakat, a közlekedést kell sürgősséggel rendezni, hogy az emberek több irányból gyorsabban bejuthassanak a munkahelyükre, a turisták, a hétvégi kirándulók el- és kijuthassanak hozzánk. Hogy a hétvégi vonatokon érkező Ócsán leszálló kirándulók és gyerekek csoportjai töltsék meg az állomás környékét, hogy a parkjainkban a tisztáson a madárcsicsergés a siserehad turbékolásával vegyülve adjon fellendülés számunkra. De biztosítani kell a kerékpárral, hátizsákkal érkezők számára is a kátyúmentes közutat, a felfestett, vagy kiépített kerékpársávot, és a buszon érkezők biztos és garantált hétvégi járatait, a vendégszeretet és a tourinform irodát. Ehhez kérek és keresek támogatót, szövetségest, hogy serkeljük és a háttérből segítsük az önkormányzat ebbéli munkáját.

Mindhez persze kell az elkötelezettség, a szándék és a városi emberek hite, a polgármester. Elsőként a talán a Közútkezelővel, a Volánnal kell intenzív tárgyalássorozatot kezdeni. Meg kell találni a terápiát, hogy Ócsa elérhető és vonzó város legyen, hogy a 9100 fő bizton és gyorsan eljusson a napi munkájához, a helyhez, ahol dolgozik, hogy aztán visszatérve városunkat gazdagítsa. Ehhez van nagy szükség a közlekedésfejlesztéshez. Virágossá, vonzóvá kell tenni a város így is, úgy is.

Tenni kell azért is, hogy az emberek az autó helyett inkább a buszt válasszák. Tenni kell, hogy kiléphessünk a jelen kényszeréből, a gúzsbakötöttségünkből. 

*

Ők is megtalálták az utat - Nekik is sikerül (3.0)

Újlengyel – A Magyar Nemzet cikke szerint cégek valóságos vándorlása indult meg az iparűzési adót nem szedő települések irányába. Az iparűzési adó hiányával magyarázható, miként lehet egy tengeri olajfúrócég vagy egy amerikai médiahálózat tulajdonosának székhelye Újlengyelben – olvasható a Magyar Nemzetben. A lap szerint a falu egyik legfőbb vonzereje az, hogy nem szed iparűzési adót, a dollármilliókat forgató cégeknek pedig nem mindegy, hogy székhelyük települése elkéri-e éves árbevételük 1-2 százalékát. A cikkben megszólaló újlengyeli polgármester Cserna Ferenc szerint a faluban főleg fuvarozó társaságok telepedtek meg, amelyek 33 millió forinttal járulnak hozzá az összesen 180 milliós költségvetéshez – a gépjárműadón keresztül.

Az adócsökkentés és a kedvező infrastruktúra rendkívül csábító – mondta a lapnak Beer Gábor, a KPMG adótanácsadó partnere, aki szerint valóságos cégáramlás tanúi lehetünk az utóbbi időben. Egy, a TV2 által megkérdezett adószakértő szerint nincs semmi illegális az újlengyeli módszerben.

*

Szomszédolás helyett gyalogtúra

Városunk alpolgármestere aktív közéleti szerepvállaló, helyi lakos. Mondhatni, közeli szomszédom, mert egy megállón belül lakik. Azonban ha gyalog, vagy kerékpáron kívánnám meglátogatni, akkor bizony nem tudnék hozzá eljutni a járdán, de még kijelölt, vagy jelöletlen kerékpárúton sem.
Járda a városban még csak lenne szűkösen, s nem egybefüggően, de kerékpár út az egyáltalán nem. Ez a gond nem csak az alpolgármester személyes felkeresése során jelentkezik, hanem a munkába járások , a hétköznapi közlekedés alkalmával is. Ócsa ugyanis nem rendelkezik egybefüggő, teljes értékű szilárd burkolatú járdahálózattal, sem kerékpárúttal. Eme hiányosságok okán maradnak a szűk keresztmetszetű, nem európai szabványos utak és a nyári szárasságban porzó, esősben sáros, tacsakos, télen meg hófedte taposványok, gyalogút híján.
Pedig a közszereplésben gyakorlott önkormányzati személy ugyanúgy tud a város hiányosságairól, a lakosság panaszáról és igényéről, mint minden más városlakó, vagy hivatali munkatárs.
Az alpolgármester ebből a szempontból talán azért kiemelt szereplő, mert Ő az, aki ezzel tárgykörrel, Ócsa hivatalos honlapján az egykor üzemelő fórumon panaszként találkozott, s majd ez ügyben nyilatkozott. Szintén Ő az a személy, aki ezen webes környezetben közzé tette, hogy nem volt lehetősége a városnak ilyenre pályázni. Azt is kérte, hogy aki ilyesmiről tud, jelezze. Személy szerint Ő maga ezt így fogalmazta meg saját fogadó óráján is:
"Lehet, hogy a figyelmünket elkerülték azok a pályázatok, amelyek az Ön által felvetett területre vonatkozhatnak, ezért tisztelettel arra kérem, ha tud ilyenről, feltétlenül értesítsen!" (2010.06.07. online fogadó óra, 18,16)
Nos akkor most élve a felkéréssel és az alkalommal, jelezni, megosztani, értesíteni kívánom szeretett városvezetőnket a következő tényállásról:
Igen tudok ilyenről. Igen, volt állami projekt, és lehetőség pályázni a város járdáinak, úthálózatának, vagy éppen a kerékpárútjainak kialakítására. KMOP-2.1.1- (belterületi úthálózat fejlesztés), KMOP-2.1.2- (kerékpár út fejlesztés), KMFRT-TEUT- (szilárd útburkolat felújítás), stb. Ön, tisztelt alpolgármester úr a fenti idézet szerint és minden más esetben, a szavaiban, közreadott írásaiban csupán azt igyekezett alátámasztani, hogy erről nem tud, erre nem volt lehetőség, csak az önkormányzat előtti rövid szakaszra, annak átépítésére. ("A településközpont megújítása pályázati forrásból történt, amely kizárólag ennek a szakasznak a felújítására adott lehetőséget." - online fogadó óra.) Ez így nem igaz, Ön is tudja. (alpolg: "Igaza van, azonban jelenleg csak erre volt pályázati lehetőség. Amennyiben pályázat útján más településrészeket is lehet fejleszteni, azonnal pályázunk.")
Az Új Magyarország Fejlesztési terv keretein belül volt lehetőség kerékpárutak létesítésre, kialakítására, járdaépítésre, településfejlesztésre. Itt nem csak az Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky utca önkormányzat előtti résznek fejlesztésére biztosítottak lehetőséget. Ez annál többről szólt. Csupán itt a városvezetők, köztük Ön ezzel nem törődött, nem foglalkozott, mert csupán arra az egyre összpontosítottak, amire pályáztak. Vagyis a város uttalan területei, a vasúti központ, az állomás környéke, a vasúti átjárók állapota, a rendezetlen buszmegállók, a Bajcsy önkormányzattól kijebb eső szakasza nem inspirálta gondolkodásra a tudatukat. Így nem is adtak be érdemi pályázati anyagot további járdaépítésre, kerékpár utak létrehozására, vagy a vasúti átjáró kialakítására, a környék és a belső rész biztonságosabb megközelíthetőségére. Tudom, Ön szerint a vasútállomás nem belső mag, ahogy az önkormányzattól egy-két buszmegállóra eső terület sem az. Pedig igenis az. A vasútállomást nem teheti ki a centrumból, nem veheti ki a fejlesztésből, mert még ma is jelentős forgalmat, központi szerepet tölt be. Talán ezért, s ennek a vázolt, Ön által ábrázolt elgondolásnak a következménye, az érdemtelen jelentkezés, a nem pályázás, és az ottani elhanyagoltság. Ócsa nem az önkormányzatból, a postából, az egészségházból és a multi élelmiszer boltjából áll. Ócsán közel 9000 állampolgár él, ténykedik és közlekedik. Legalább ennyi ember érintett a helyi közlekedésben, ha az átmenő forgalmat, az idelátogatókat nem is számolom.
De vissza a tényekhez. Bugyi nagyközség a fent meghatározottak szerint pályázott és kapott pénzt útfelújításra, járda-, és kerékpár útépítésre. Dabas ugyancsak e szerint 3,5 métert meghaladó szélességben és közel egy kilométer hosszan létesített kerékpárutat a kapott pályázati pénzből. Ócsa erre és ilyenekre nem költött, nem pályázott.
Az ócsaiak úgy gondolják, hogy számukra a régi, elmaradott állapotok is megteszik? Tényleg úgy hiszik, hogy nem lehet rendbe rakni az utakat? Nem lehet kialakítani a járdákat? Valóban nem volt lehetőség ezekre pályázni? Vagy csupán nem eléggé motiváltak, nem érdekeltek a városvezetők?


Érdemi célkitűzésként ajánlom:
A települési belterületi kerékpárút hálózat kiépítése, az alternatív közlekedés fejlesztése, közszolgáltatások gyorsabb, biztonságosabb elérése, közlekedés minőségének javítása, a munkahelyek, intézmények biztonságos megközelítése. Az alközpontban található közszolgáltatásokat nyújtó célpontok (iskola, óvoda, kereskedelmi egységek, sportpályák, okmányiroda, egészségügyi intézmények, temető) bekapcsolása a város kerékpáros forgalmába. A megépülő kétoldali kerékpárút nagyban elősegíti az említett célpontok gyorsabb, biztonságosabb elérését Ócsa lakói számára, valamint a város többi részén élő lakosság számára azáltal, hogy a vasúti központtal a kerékpárút csatlakozik a már meglévő úthálózathoz, mely a város hosszanti gerince mentén húzódó két főközlekedési út mellett halad. (Üllői, Bajcsy) Ugyanez igaz fordítva is, hogy a lakosok könnyebben érik el a város más részein található közcélú intézményeket. Biztonságos kerékpártárolók építésével lehetővé válik a lakosság számára a kerékpárok védett elhelyezése.
Eredmények: Jelenleg nincsenek, hiszen a biztonságos közlekedés alappilléreiként szolgáló utak keskenyek, a városban összefüggő szilárd burkolatú járdák hiányosak, ahol vannak keskenyek, a kerékpár utak nem biztosítottak.
Alternatív lehetőségek: Érdemi változás nincs, alternatív megoldást csak a megépítendő hiányzó járdák, és legalább az egyoldali, de elkülönített kerékpársáv tudja biztosítani a forgalom egyenletes eloszlása mellett.
A projekt során fontos szempont az akadálymentes, környezettudatos megvalósítás, a csapadékvíz elvezetés, a forgalomtechnikai eszközök létesítése.
A projekt megvalósulásával jelentősen javulnak az alternatív közlekedés feltételei, csökken a környezet terhelése, a jelenlegi szűk keresztmetszetű utak terhelése, a balesetveszély, javul a közlekedési morál, és kultúra.
A beruházás megvalósulásával javul a településkép, az épített környezet minősége, növekszik a lakosság komfortérzete, javul az épített környezet minősége, a városkép, egyre inkább élhető város jön létre.