Megszüntették a nyomozást a néhai azori utazók ügyében ( - a nagy utazás show)

Megszüntette a rendőrség a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást – erősítette meg a Blikk információját a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek szerdán.

Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben vett részt az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai roma-stratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.

Erről számos médiabeszámoló született, de a helyi érintettség okán a blogunk figyelemmel kísérte az eseményeket és a hírekről is beszámolt. 

Miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett arra hivatkozva, hogy az utazást közpénzből fizették, a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el. A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanása után ezt és a felvett napidíjakat jótékonysági célra felajánlva befizették a résztvevők.

Mindenszky Nikoletta rendőrségi szóvivő azt mondta: az eljárás bűncselekmény hiányában szűnt meg a közelmúltban. 

*

Alsópakony önmagában organikus, beavatkozás, törödés nem szükségeltetik ( - pályázat és fejlődés, avagy megsegítés helyett)

  Nem első ízben foglalkozunk ezzel a dologgal, de csupán azért, mert az mégis csak felháborító, hogy a városháziak mennyire magukra hagyják a kiszolgáltatott lakosságot. 

Hátrányos helyzet, nyomor és vezetési nemtörődömség

Aki nem értené, hogy miről van szó, akkor az csak tudja meg, hogy amikor a paraszttal oldják meg a városi feladatokat, és vele épített járdát az önkormányzat maga helyett, vagy akkor, amikor maga előtt díszburkolatot hány milliókból, vagy akkor, amikor városrészeket hagy magára és sorsára a maga előnyeinek ellenében, akkor legyen már egy ítélete a polgárnak, még akkor is, ha parasztnak nézik.  Szóval aki mindezt nem értené, az olvasson tovább, aki meg érti az is, mégpedig azért, hogy megismerje a régi-új történetet és hozzárakhassa azt, amit az előljárói fizetségről ismer, hogy kellőn értékelje a kialakult helyzetet. 

Önkormányzatunk már tavaly is pályázhatott volna

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.

Polyák István édesanyjának gyalog viszi az ebédet éthordóban, a fiatal lány az iskolából teker haza Alsópakonyra

Alsópakony (a régi és nem a létesítendő) és az ott üzemelő vállalkozások ezeknek a paramétereknek megfelelőn ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ócsa városa a kiírás szerint pályázhat, amit tavaly még úgy gondolt, meg is tesz, de Horváth Tamás előterjesztése után ezt visszavonták a képviselők.

Pedig a pályázati támogatás mértéke 90 %.  Ez azt jelenti, hogy 1 millió forinttal további 9 érhető el.

Beavatkozásmentes, organikus környezet  - hol van már a tavalyi hűhó

Itt van mindjárt példaként a város járdaépítési programja, amire kb 3 milliót szán a vezetés sóder és cement formájában, amit majd a lakosoknak kalákában kell megépíteni. Vagy nézzük a Városháza előtti, Bukodi Károly által "piactér"-nek nevezett bontott területet amire közel kettő millióért díszburkolatot szeretnének rakatni. Na, ha ezt a 2-3 milliót például Alsópakonyra szánnák és ezzel pályáznának, akkor ezzel a pénzzel úgy 20 milliós beruházást, vagy fejlesztést tudnának megvalósítani. A kiírtak szerint. 

Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy tervet állítsunk fel és pályázzunk a TP-1-2012  vagy a TP-2-2012 - re, akár mindkettőre. Mert lassan kifutunk az időből. Ráadásul a város nem olyan gazdag, hogy azt megengedhesse magának, hogy ismét elmegy egy ilyen lehetőség mellett anélkül, hogy rámozduljon.

Alsópakony élve eltemetve - csak járatjuk a szánk

Alsópakonyra is ráférne a fejlesztés, a gondoskodás. De nem, A polgármester és a helyettese valahogy másként gondolkodik. Az egyik csupán a városmagon belüli sportban, a tornatermi birkóban, a pályás fociban és Bajcsy központúságban gondolkodik, míg a helyettes társa a vízügyben, a szennyben és a társult tagságokban érdekelt.
Alsópakony és az ottani kilátástalanság megsegítése nem fér a programok sorába.

Ugyanis míg focira lehet 10 milliót is áldozni, addig a pakonyiak egyet, vagy kettőt sem érdemelnek(?). 

Alsópakony, Ócsa tanyás külterülete, ahol szinte még víz sincs. Legalábbis normális, és teljes mértékben fogyasztható egészséges ivóvíz. Aztán normális út sincs, mert az valahol az útszéli tábla utáni sárveretőnél véget ér.

Alsópakonyon  lehetőség sincs, így a termékek előállítása és piacra juttatása vonatkozásában is elkélne a pályázati segítség. De a közvilágítás terén is lehetne mit fejleszteni. Nos ez a pályázat erre, illetve ezekre adna lehetőséget.  Ha élnének vele.

A városvezetés most ismét ezt szalassza el, amikor erre a kiírásra nem jelentkezik és a várost a pályázaton nem indítja.  (A képviselők többségének sem jut ez eszébe, hogy javaslatként előterjessze.)

A városvezetés ezzel diszkriminatív mód lenézi és kirekeszti az Alsópakonyon élőket, mert amolyan külszéli alsóbbrendűségben tartva őket, kirekeszti a fejlődésből.

Bukodi Károly, választott  polgármester - ha akarna, pályázhatna Ócsa (Alsópakonyról beszél, de ez nem segít)

Hiába a kormány, és a kiíró jó szándéka, ha a választott helyi funkcionáriusok érdektelenségből szarnak az egészre. 

Ezt kérem ne felejtsék el az itt/ott élők, amikor majd a választásokra kerül a sor.

Alsópakony leírva, magára hagyva

A Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén.

A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.

Ez több figyelmet és ráfordítást igényel, mint Alsópakony -  a sport kiemelt és előnyt élvező, több milliós ügy

Remélem egyszer csak rászánják magukat az illetékesek és elkezdenek munkálkodni azon, hogy az Alsópakonyon élőket felzárkoztassák. Akár az utak, a közművek, a közlekedés, a lakhatás, vagy a munkahelyteremtő piacra termelés által, esetleg az ilyen tanyafejlesztési támogatással, amiből most ismét kimarad ez a hátrahagyott településrész.

 *

Hűtlen kezelés okán nyomoznak az elnökök után ( - társkeresés, vagy mentés)

Hűtlen kezelés miatt a Baranya megyei főkapitányságon indult nyomozás a múlt év novemberében az Azori-szigeteken tartott konferencián résztvevő megyei önkormányzati elnökök ügyében- adta hírül 2012. január 17-én az MTI.

 Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorában kedd este elhangzottak szerint a nyomozást a múlt év végén rendelték el, miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett amiatt, hogy az utazást közpénzből fizették. Az Európai Régiók Közgyűlésén tizenkét megyei önkormányzati elnök vett részt.

A Krónikában megemlítették, hogy a tizenkét közgyűlési vezető - többeket családtagjuk, illetve más is elkísért -  az európai roma stratégiáról tárgyalt tavaly novemberben az Azori-szigeteken rendezett konferencián.
Az utat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette.

 

Mint arról többször hírt adtunk, tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök vett részt önkormányzati pénzből, vagyis közpénzből az egzotikus üdülőhelyen rendezett többnapos közgyűlésen. A piszkos tizenkettőként elhíresültek nyomán indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával a rendőrség, amely akár három év börtönt is jelenthet nagyobb vagyoni hátrány esetén. Itt azonban ez nem merülhet fel, hiszen mint említették nem került sokba az út.

Most mégis folyik az adatgyűjtés annak érdekében, hogy tisztázzanak minden, a büntetőeljárás szempontjából lényeges és fontos körülményt – adott tájékoztatás a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, aki hozzátette: – A folyamatban lévő eljárásnak jelenleg még nincs gyanúsítottja  Tehát az utazásszervező elnök, az ócsai lakos Szűcs Lajos sem az.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság jelenleg  a strasbourgi székhelyű Európai Régiók Gyűléséhez fordult információkért és adatokért a november végi közgyűlés magyar szálainak kivizsgálásaihoz – számolt be a Blikk,  Keresik a luxusutas politikusok nő kísérőit! címmel.

Egyelőre két feleségről és egy munkatársról tudják biztosan, hogy ott voltak az Azori-szigeteken. A Vas megyei elnök, Kovács Ferenc fideszes országgyűlési képviselő és Nagy Kálmán, Zala megyei alelnök vallotta be, hogy vitték magukkal a feleségüket. Szűcs Lajos társáról nincs hír. Kovács Ferenc viszont viccesen azzal védekezett, hogy valaki a titkárnőjével szokott utazni, ő pedig a nejével. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökkel, Mengyi Rolanddal pedig, egy munkatársa tartott az útra. Mengyi nyújtotta be azt a romastratégiát a közgyűlés elé, amelynek apropóján olyan nagy számban képviseltették magukat a magyar politikusok az Azori-szigeteken. 

Jelenleg vizsgálják azt is, hogy a politikusok hozzátartozói milyen pénzből utaztak el az Atlanti-óceán közepén fekvő szigetekre. Az utat szervező Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a Blikk többszöri kérésére sem adta ki az utaslistát, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy vajon hány politikust kísért el a felesége vagy barátnője, és hogy összesen hány magyar volt is az Azori-szigeteken.

Azoriták

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége az ügy kirobbanásakor is nyilatkozta, olyan, hogy Páneurópai Roma Stratégia nincs. Létezik azonban az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága által is tárgyalt Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós Keretrendszere, ami a Magyar Önkormányzatok Szövetsége honlapján is elérhető.

A MÖSZ 2011. december 16-án kelt nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a Régiók Bizottsága december 14-én fogadta el a "A Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós keretrendszere 2020-ig"  véleményét, melyet az Európai Unió  bizottsága  hasonló címen 2011 április 5-én elfogadott  közleményével  kapcsolatosan fogalmazott meg (COM 2011 173). A bizottság közleményével kapcsolatban emlékeztetett a magyar elnökség idején elfogadott tanácsi következtetésekre (2011/c  258/04), ami  iránymutatásul szolgál a tagállamok saját roma integrációs stratégiájának elkészítéséhez.

Az Európai Régiók Közgyűlésének elnöksége által tárgyalt és elfogadott Páneurópai Romastratégia munkacímet viselő tanulmány nem tartozik azok közé, amelyek az unió hivatalos álláspontját tükrözik.

A MÖSZ nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra is: az Azori-szigeteken rendezett Európai Régiók Közgyűlésének konferenciáján, a szervezet hivatalos honlapja alapján a hivatalos napirendi pontok között nem szerepelt az említett tanulmány, illetve ezzel kapcsolatosan  a Páneurópai Romastratégiával kapcsolatosan magyar előadó nem szólalt fel. 

Mind hallgatnak, akár a bárányok.
*

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, kontra Magyar Önkormányzatok Szövetsége ( - Szűcs Lajos, versus Gémesi György)

Az év kezdet, mindig a visszatekintésekkel indul. Mi sem szeretnénk ebből kimaradni, hiszen az év végi léhaság számos dolgot hagyott  hátra számunkra.
Most ebből emelnénk ki egy gyöngyszemet.

Decemberben, nem kis felháborodást, majd belpolitikai feszültséget okozott Szűcs Lajos és társai Azori-szigeteki kiruccanása. Legalábbis a jobb érzésű emberek köreiben. Az ügy az országos sajtót és az Országházát is megjárta. A legenyhébb megítélés szerint is etikátlan dolog volt.

Mint ismert, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Pest Megye Önkormányzatának is az elnöke; Szűcs Lajos. Ez utóbbit 2010 októberi újraválasztásával tölti be ismét. Akkor a jelenlevő 42 képviselő közül 36 szimpatizáns többségi szavazatával került megválasztásra.  Szűcs doktor ezzel a választással felerősödve, teljhatalmú úrrá vált a megyei és a belpolitikai környezetében. Kulcspozícióját a pártos (Fideszes) háttér  és a közgyűlési többség, valamint szűkebb pátriájának helybéli vezetése is elősegítette, és erősítette. A dolognak csupán egyetlen, de óriási bibije  az, hogy a megyei önkormányzat, és a megyei önkormányzatok országos többsége nagymértékben eladósodott. A megyei és a helyi önkormányzatunk is pénzügyileg kivérzett. Ahogy a megye, úgy a városunk is eladósodott. Más települések sem jártak sokkal jobban. Ez persze nem került felszínre a mindennapok cselekvéseiben és egyes döntések mechanizmusában, vagy hátterében. Ez a tény azonban tavaly már nem csak a köznép köreiben, hanem bizony egyes eddig a Szűccsel még lojális, de józanabb gondolkodású politikusoknál is kiverte a biztosítékot.  Így esett meg, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Dr Gémesi György, aki  1991 óta tölti be ezt a tisztséget, és ismert józan politikusként, elismert közéleti emberként, sem nézte már jó szemmel az ifjonc titán legutóbbi csapodárságát.  Kibuggyant belőle az elszigetelt kiruccanás és a megyei kiárusítás ténye. Ebbéli nemtetszésének jogosan hangot is adott az egyik ellenzéki csatornán. 

 Gémesi György ráadásul a riportban arra is kitért, hogy a Megyei Önkormányzatok vezetése, vagyis Szűcs Lajosék kiárulták, és átjátszották az önkormányzati vagyont, miközben mint akik jól végezték a  dolgukat, a távoli óceáni szigetekre ruccantak stratégiát váltani.  

Egyszer érdemes megnézni:   http://atv.hu/cikk/video-20111205_gemesi_gyorgy

Ezt még a kevésbé szimpatikus politikusok is etikátlannak ítélték. Szűcs Lajos azonban másként vélte. Igaz, az ügyet firtató riporter elől még elmenekült, de később már ismét önmagára lelt.  Meg is írta levelét, amiből az érződik, hogy sértve érzi magát. Felháborodásában nyílt levélben szólítja fel Gémesi Györgyöt, hogy vonja vissza a tévében közzétett nyilatkozatát.

Igaz a történésekkel a hazai bulvársajtó is sorra foglalkozott Szűcs Lajos ebbéli történéseivel, de ez már nem foglalkoztatta annyira, a többszörös elnököt, hogy a bulvársajtónak is nekimenjen.

Bárhogy is volt, s légyen, Szűcs Lajos nem túl magas presztízse nagyot esett a tavalyi év folyamán. 

Az Azori-szigeteken töltött stratégiai kiruccanás csak kiemelte azt az ellentmondást, ami ezt a törtető politikai stílust, és személyi karriert övezi.

Az ócsaiak nagy részének szemében mindenesetre Szűcs doktor a 2011-ben nyújtott egész éves teljesítménye alapján csak egy "amolyan" élhajhász lúzer. Akár hogy is van ez, a kisváros a helybéliségéből nem sokat prosperál.
Többek szerint sem az, az ember, akire a város büszke lehet. 

*